Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-13 / 37. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. február lí. AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ORSZÁGÁBÓL Mit Hogy szebb legyen az élet írla: Nagyozsda Reva, a Szocialista Munka Hőse A lányok azt beszélik: — Nagyozsda, neked biztos van valami műhelytitkod, csinálsz te a tehenekkel, hogy annyi tejet adnak neked?... Én csak mosolygok ilyenkor: »A jó műhelytitkot ország-világ tudja!« Néha meg nagykomolyan moiidom: »Csakugyan van mű­helytitkom. De nektek elmondom.. Az egész csak annyi, hogy sze­retem munkámat. A többi magától jön...« Munkáját mindenki szeretheti, csak éppen más és másképpen. Van, aki egyre csak ábrándozik. Ábrándjaiban túlteljesíti a tervét, tehenei világrekordokat érnek el, az ő keze alatt meg ég a munka. És van, aki nemcsak ábrándozik, hanem dologhoz is lát, de ha­mar lelohad a lelkesedése. Nekem meg az a véleményem, hogy ha valaki komolyan, igazán el akar érni valamit, akkor nem elég, ha csak egy hónapig tart a buzgalma. A magam és a kolho­zunk példáján tanultam meg ezt. Nálunk az egész tagság azon van, hogy fellendítse a közös gazdaságot. Évröl-évre javítjuk mun­kánkat, tanulunk másoktól, átvesszük az élenjáró tapasztalatokat, olhozunk jövedelme tavaly vagy kétmillió rubel volt. Ne­kem és barátnőimnek is részük volt ebben. Mi, fejőnők, 1953-ban 3 064 literes istállóátlagot értünk el. Jevdokija Antonov­na Kiricsenko, az én tanítómesterem, akit nemrég küldöttnek vá­lasztottak meg a Szovjetunió Legfelső Tanácsába, 7 585 liter tejet fejt minden tehéntől. Ez persze nem volt könnyű. Amikor az állattenyésztőtelepre kerültem, nagyon éreztem a gyakorlat, a szakértelem, a találékony­ság hiányát. 1948-ban csak 1053 liter volt a fejési átlagom. Szé- gyeltem magam barátnőim előtt, mert ennél sokkal többet ígértem. Ézekután tanulni kezdtem, megfigyeltem a gyakorlott fejőnők munkáját. Az eredmény nem maradt el. Tavaly már 7302 liter te­jet fejtem mindegyik tehenemtől. Nagy hasznunkra van az orosz kolhozparasztokkal folytatott ta­pasztalatcsere. Nemrég résztvettem az OSZSZSZK élenjáró mező- gazdasági dolgozóinak értekezletén. Tanulságosak voltak az orosz fejőnők új módszerei, élenjáró tapasztalatai. ^ Komszomol XII. kongresszusán megfogadtam, hogy társ­nőimmel együtt újabb sikereket vívok ki. Minden erőnk­ből rajta leszünk, hogy a szovjet emberek több élelmiszerhez jus­sanak, hogy népünk élete még jobb, még szebb legyen. Munkaegység-nyilvántartási szeméíyi lap A Minszik-területi Gastello-kol- hozban a munkaegység-ráfordítási terv teljesítésének könnyebb el­lenőrzése, s a prémiumösszeg ki­számításának egyszerűsítése végett a munkaegységek nyilvántartását nem növényenként, hanem nö­vénycsoportonként vezetik. A nyilvántartási lapokon hét nö­vénycsoport szerepel: szemester­mények, burgonya, zöldségfélék, gyöktakarmányok, vetett füvek, széna, silónövények. Minden dolgozó kolhoztagnak munkaegységnyilvántartási sze­mélyi lapot nyitnak. A személyi lapokat félhavonként cserélik. Az elvégzett munka után felszámított munkaegységeket azonnal beírják a megfelelő növénycsoport rova­tába. Ezzel egyszerűbbé válik a köny ­velés, mert az egyes személyi la­pokon félhavonkint és rovatonkint összegezett munkaegységeket min­den további nélkül át lehet vezet­ni a kolhoz munkaegység-nyilván­tartási főkönyvébe. I Minden kolhoztagnak munka- j könyve is van, amelybe szintén rendszeresen beírják a tag által végzett munka után járó munka­egységet, Hogy a tagság állandóan ellenőrizhesse a beírások helyessé­gét, a brigádoknál táblázatot füg­gesztenek ki a brigádtagok napi teljesítményéről. A teljesítmény alapján jóváírt munkaegységek számát minden este feltüntetik a táblázaton. így minden kolhoztag minden nap tudja a maga és tár­sai teljesített munkaegységeinek számát. Az esetleges hibák tehát azonnal kiküszöbölhetők. Érdekes adatok Szovjet-Úkrslnárcl Az Ukrán SZSZK területén 600.000 négyzetkilométer — tehát lé­nyegesen nagyobb, minit egész Né­metország, amellymieik területe 357.000 négyzetkilométer. Ukrajnában sokkal több nyers- vasat termelnek, mint Franciaor­szágban és Olaszországban együttvé­ve. Ugyanez vonatkozik a „abonára, burgonyára és (likőrrépára is. * * * Ukrajnában 1954-ben a többi kö­zött 250 új (könnyűipari és élelmi­szeripari üzemet létesítettek: és több mint 800-at kibővítettek. * * * Ukrajnában 74 színházban folyik előadás. 1174 különböző újság és 56 folyóirat jelenik meg. Ukrajnában 1954-ben 75.000 műkedvelő kultúr- csoport működött, összesen 1.1 mil­lió taggal. El-eltűnd tó Gottfried Merzbacher, egy bécsi földrajztudós, 1902-ben a Tien-San hegységben járva, behatollt egészein a In.illések nevű gleccserig. Tulajdon­képpen a Hemg-Temgerí csúcshoz igyekezett, ahol a gleccser ered, de ahogy a hagy közelébe érkezett, még sem mert váMiailkozmi a csúcs megmá­szására. Fölfelé haladva, a gleccser mentén (körülbelül 18 kilométerre, Merz- baoher iáiért a »jégfolyó« széttágazá- sához. Az északt ág tarkdaitáméfl: egy igen érdekes tára bukkant. A víz feflülietén (hatalmas, fantasztikus a’ia- kú jégtömbök úszkáltak. A magas hegyek klímájának egyik csodálatos jetanségével állít szemben — jégpar- tökkal határait tó, 'az Ark'.fíkum egy darabja Ázsia központijában! Korabeliül 40 évvel ezelőtt orosz kait, cinig’ térképészek jártak a tónál. Az egyik csoport júliusban érkezett az Inilcsiek Meccsedhez és egy hatal­mas tavat jelölt meg a térképen. Egy másik csoport szeptemberben járt ezen a helyen és feljegyzésében nyoma sem volt a tónak. Hová tűnt tehát a tó? A szovjet kutatók végül' megtalálták a titok nyíttját. Kiderült, hogy a nyár folyamán a gleccser felyésa meggyorsul, a jéi tábláik eltorftasza'ijék a víz medrét ké­pező völgy kijáratát, s így felgyűl a hóié. A jégailkoítta partokon később hatalmas repedések keletkeznek, ezeken (kitör a víz, fezuhog a völgy­be, útjában betö’ltti a mélyedéseket, vízmosásokat, majd eüéni az Inilicsek főmedrét és ballafimasain feMélduz- zadva rohan tovább lefelé. Ez a je­lenség évről-évre megismétlődik, rendszerint a nyár végén. PILLANTSUNK ELŐRE V. Al. Obrucsev akadémikus, a Szovjetunió egyik legnagyobb geológusa, nemrég töltötte be életének 90. évét. A »Tudás ha­talom« című moszkvai folyóirat­ban levelet írt a szovjet ifjú­sághoz, s ebben a jövő tudo­mányos feladatait vázolta. Az alábbiakban Obrucsev akadé­mikus leveléből közlünk részle­teket. TUDOM, hogy a ffiattalok közül so­kan álmod óznak távoli utazásokról, felfedezésekről, tóéflmányofcród; so­kan sóhajtanak fel így: de nagy kár, hogy nem elitem Köhimbusz korában, vagy milyen kár, hogy nem szület­tem Mozsajszkij és Popov előtt — 'talán én találtam voOina fed a repü­lőgépet -vagy a rádiót. Milyen -kár, hogy ma már mindent felfedeztek! Ebben az észjárásiban talán a nép­szerű irodalom a vétkes, amely túlsá­gosan behatóan, részletesen és leíke- sen beszél a múlt vívmány-aiiróll és csak mellékesen emlékeztet arra, amit még nem ismerünk, amit még nem derítettek fel és nem oldották meg. Pedig nem csupán eüszórt fehér foltocskák vesznek bennünket körül, hanem az ismeretlen dolgok egész óceánja. És mennél többet tudunk, annál több .talányt ad fel nekünk a természet. A partok, hegycsúcsok és folyók ■korvomaraiit már berajzol' ák a tér­képekbe, de vajon sokat tudumik-e a földgolyó belsejéről? A mi italiajfú- rásalmk és aknáink csak gombostű- szúrásck -a föld kérgén. Ezek közül a legmélyebbek sem teszik ki a fö'dlsu- gár egy ezredrészét. A född .területét keresztül-kasul átkutatták az embe­rek, de csak 22 kitcméternyiit emel­kedtek a felület föllé és csak hárem köbméternyit ereszkedtek le az óceán J Kedvezőtlen földrétegeket, mocsia- mélyébe. Az óceán mélye, a légkör, a rakat, hegyeket, sivatagokat, tumdtná- föOd, a 'bolygók befJseje és naprend- kát, tajgákat szűkebbre szorítani, az szer, mind még a .maguk Koíiumfau- sm;ra várnak. Nézzük csak, máilyen fefladatok vár­nak közvetlen a modem (tudomány előtt: élet céljaira feShaszmálmi és féken- tantani. Meg kéül tanulni az időjárás irá­nyítását, a széf és hő szabályozását, , éppen úgy, ahogy ma a folyókái, sza- Az emberi életet átlagban 15Ö—200 bályozzák. Meg ke®, tanulná a feflhők évre kell meghosszabbítani, a fertőző járásának irányítását, eső, dieröilt betegségeket ki kell küszöbölni, a nem fertőző betegségeket minimum­ra kell csökkenteni, az öregséget és fáradságot te kelt győzni és meg keffl! tamuilmi, miként adják vissza az éle» töt korai, véleftas elhalálozás eset­tén. idő, hó és hőség dilkitálását' úgy, ahogy nekünk teltszik. NEHÉZ mindez? Roppant -nehéz. De szükséges. A szovjet emberek sokáig akarnak éM és bőségben., biztonságban akarnak élni, úrrá akarnak lenni a természeten, S mindezeket a feladatokat az új nem­A TERMÉSZET minden erejét, a nap és a szelek energiáját, a född zedéknelt kell megvalósítania, belsejének melegét az ember azoílgá­ilaitába kelt állítom, az atomenergiát fefl kell az ipariban, azálflíitiásban és építkezésben használni, meg ké'll ta­nulni, miként lehet az energiakész­leteket tánolnii és az energiát drót néflkül bárhova elvezetni. Természeti katasztrófákat, mint az áradás, pusztító vihar; vulkánikus kitörés, földrengés, élőre bek kiszá­mítaná és megfelelően védekezni el­lenük. Üzemi úton előállítani mándien ed Én 90 évvel ezelőtt születtem. Az én ifiúságom éveiben nem voCt sem repülőgép, sem mozi, sem mácbíó, nem volt vililamasság, nem vezetett vasút Szibérián átr. Postakocsin utaz­tam Irkutszikba. Az én számomra a rádiókészülék nagy taMtaamy vak, ma már megszokott tárgy a szobá­ban:. Ti a mi vakjainkon kezditek el és nektek miég magasabbra kell jut­notok. Több-máinit 50 évig éltem a' cári uraícnv aliaitt. Erőt és energiát' tékozoJitam arra, hogy .gazdagítsam': arrya®°*’ e®®szan: a legbo- véle az ananyibányátuíliajdaniosf. Batr- myólui.ltobfcig — a fehérjékig — és oldali -meggyőződésem miatt effbocsá- felkutatna az eddig Ismeretlen anya» töttak a tudományos intézetből. Csu- gok&t is, keményebbet, mrmt a gyé— pán áímodozhaittiam olyan társadat- mámt, tűzállóbbat mint a tűzálló fég— mi rendről, amelyben''a munka becs«- dia, puhábbat, mint a selyem és ru- , ben fog á-Tamí. De ti már szabad' or~ gékomyaibbaft, mint a gumi. jjszágbam láttátok meg a napot, olyan. Ujfa-jita álttaibokait és növényeiket ki- «országiban, amelyben megbecsülik az tenyészteni, amelyek gyorsabban srlő- aflkoíó munkát. Legyen a i.a irruníká- neík, több húst, tejet, gyapjút, gabo- tok, a iá álmodozásitck méfitó- a szo- náf, gyümöírsöt, rostot, faanyagot dialista hazához, .legyenek a ü ened- adnak a népgazdaság szüävteMaim i ményeiitek a legh-aiadébbafe a viüiá-- számára. .-eon. JCufia^tájüakíiaky tittöí'úknek A tabi pajtások Csillebércen. Pajtások! Készítsetek hálazászídkat ápr. 4-re! A budapesti Vajda Péter utcai ált. iskola úttörő csapatának felhívására úttörőink, úttörő csapataink hála­zászlókat készítenek április 4-re, fel- szabadulásunk nagy ünnepére. Minden úttörőcsapat hálazászla­ját a csapat által kijelölt pajtás vi­szi fel Budapestre az ünnepre és az ünnepélyes felvonuláson ő fogja kép­viselni csapatát a csapat által elké­szített hálazászlóval. A pajtásokat a budapesti úttörők látják vendégül. Úttörőcsapatainknak már most kell készülni a nagy ünnepre. A legfon­tosabb feladat a hálazászlók elkészí­tése. A zászlók elkészítéséhez segít­séget tud nyújtani minden pajtás. Milyenek legyenek a hálazászlók? 80x150 cm nagyságúak. A zászló egyik oldala lehet nemzetiszínű, vagy egyszínű piros, kék, fehér, stb. Ezt minden csapat önként választja meg. Helyes, ha a zászló ezen oldalán rajta lesz a csapat neve, száma. A zászló másik oldala több kis össze­varrt különböző színű részecskékből álljon. Egyes részeket egy-egy Örs, vagy raj készítsen el. Helyes az is, ha egy-egy pajtás vállalja egy rés* elkészítését. Minden Ids részecskét ae Örs, raj vagy pajtás saját tetszés« szerint varrja ki. Ráhimczhetik a pajtások pl. az Örs, raj nevét, vagy az iskolát, falujukat, testvérüket, ki amit akar. A zászló akkor lesz a leg­szebb, ha minél több színű les* és minél több gondolatot fejez ki. A kihimzett részecskéket a pajtá­sok összevarrják és összeállítják » nagy zászlót. A fiúk pedig vállalják a zászló nyelének elkészítését. A hálazászlók elkészítését már út­törő csapataink egy része el is kezd­te. | Ügyesen készítik a zászlót a barcsi, marcali, tabi, nagyatádi pajtások. I Pajtások! Ahol még nem kezdtetek el a hálazászlók elkészítését, köves- ' sétek a fentiek példáját, hogy áp­rilis 4-én minden úttörő-csapat «*- - küldhesse képviselőit Budapestre, • (nagy ünnepre. Félévi munkánk lükre Ismét elérkezett a nagy izgalommal várt félévi bizonyítvány- -* osztás. Egy héttel ezelőtt az osztályfőnöki órán minden pajtáé kézhezkapta értesítőjét, félévi munkájának tükrét. Pajtások! Eddigi munkátok eredményét mérlegelték nevelőitek «e osztályozó konferenciákon. A jó tanulásnak meg van az eredménye: * jó bizonyítvány. A háromfai iskola első negyedévi átlagát 2,8-ről fél­évre 3-ra emelte. A javítás ugyan számszerűleg nem nagy, csupán 2 tized, de ez is szívós, kemény munka eredménye. Szépen javított ne­gyedéves átlagán a hetedik osztály, majdnem 5 tizedet. Ugyancsak jár vulást mutat a VI. osztály is. Dicséretet érdemel a pajtások közül Trátnyek István VII. osztályos tanuló, csapattanácselnök, aki a negyedévi jelesét kitűnőre emelte. Szí­vesen végez közösségi munkát, jól dolgozik az úttörő-szervezetben. Áll­jon minden háromfai pajtás előtt véldaképül! A z iskola nevelőtestülete dicséretben részesíti még: Üeliága Má­ria V. 0., Szolok Károly VI. o. és Császár József Vili. o. tanuló­kat, akik szintén szép tanulmányi eredményt értek el. Helytelen lenne azonban, ha csa k a jó tanulókról írnánk. Sajnos vannak olyan pa jtások is, akik ront iák a jó tanulók eredményét. Lus­ták. elhanyagolják iskolai mUnkáju kát. Ezek közé a pajtások közé tar­tozik: Cservég Irén, Németh Imre VI. 0., Skoda Géza VII. o., Magyar László és Zsálig Mária Vili. o.' tanuló. Jó lenne, ha ezek a pajtások is komolyan látnának munkájúkhoz és háromnegyedévre kijavítanák szégyenteljes jegyeiket. A múlt héten iskolánkban nemes verseny indult a pajtások között: felajánlásokat tettek hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára, ápri­lis 4-re. Osztályokon belül megindult a párosverseny. Az ötödik osztály ■versenyre hívta ki az iskola többi osztályát. A hetedikes pajtások pe­dig csinosítják osztályukat. A bakházi iskola alsó tagozata pedig ver­senyben áll a háromfai iskola alsó tagozatával. Qok szép felajánlás hangzott el Reméljük, kedves pajtások, hogy a felajánlásokat valóra is fogjátok váltani. Jó tanulással előre hazánk felszabadulásának méltó megiinneplésé- re- DORCSI SÁNDOR igazgató, i Háromfa. Tudsz sakkozni ? Féltsd m egf I ÉN 17 uor. HOGY É NÉ GO BÉ LET ; A NÉP MÁK f \ ÉR A ző 0 PÜNK AZ-' 3ZÉ VE SOK TETT SZÓ FI A BÖL NEM­VÉ­K2D DET LEM BÓL Jt NEM Aczél Tamás SzfáÜön' díjas 'köítönlk »Hónvédesik ű« című versének négy sorát (kapjuk, ha az efiiső kockából ki­indulva Lóugrás szerint az egész me­zőn végigmegyünk. Beküldendő: a vers' négy sora. A műit heti keresztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes: 1. A téli (Magyarország. 50. Csák Máté földjén. Függőleges: 1. Ady Endre. Könyvjutalmat nyertek: Strubii ■Márta, Kaposvár, Düdáe- ffiva Mar­cali. PAJTÁSOKNAK ÜZENÜNK! Rubcez István pajtásnak Kaposvár­ra üzenjük, hogy szívből öríii'iünik ki­tűnő félévi eredményének. Legye» továbbra ds szoingatimos taveiezőmlk és megfejtőnk. Hőgye Kálmán, Taszár. A könyvet postán küldjük el címedre. írj más­kor is. Kocsis Gabriella, Nagybajom. A fényképeket megkaptuk, köszönjük szépen. A jól snkerü'ite'ket közö'mi fogjuk az úttörő rovatiban. írj más­kor is, sűrűbben. írd meg, hogyan farsangoltok! Szeretettéi üdvözlünk! Somody Imre (kaposvári pajtás azt írja (LeveCében, hogy nagyon szereti a zenót és nagyon sok könyvet ofvas. Azt üzenjük, hogy ez után is máméi többet oivasson, sokat zongorázzon és nekünk is írjon gyakrabban. Pamuki Mária, Lengyeltóti. Kedves Pajtás! Már nagyon régen, kaptunk ■tőled levelet. Szeretnénk, ha többet írnál, különösen a félévi biizomyíb- ványról, a farsangról és a felszaba­dulás ünnepére való készülődésről Pál Margit, Somogyszob. Megkap­tuk leveledet. Köszönjük. írj máékor is: Üdvözlünk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom