Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-08 / 32. szám

Tegyük eredményesebbé pártoktatásunkat VILÁG PROLETÁR]Ál EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Szakszerű talajelőkészítés, korai vetés: magasabb terméseredmény A kaposvári labdarúgócsapatok seregszemléje MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA SOMOGY MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 32. szám. AHA »0 HlJJtH Kedd, 1955. február 8. s. -V -4, -r, n- -ifc. -.a. Xi ­A kereskedelmi ponta érintkeznek széles tömegeivel dolgozók na- ] az emberek munkaközben. AZ ADÓFIZETÉS ÉLENJÁRÓI javasla­Párt-végreha j tó bizottság tára nagyaktíva-értekezletet — tottak február 6-án a Béke Szálló ’ tar­A kereskedelmi dolgozók munká- nagytermében. Az akt.íva-értekez-, ján sok, nagyon sok múlik. Ha az létén resztvettek a kereskedelemi áruellátás zavartalan, a vásárlók minden ágából, eladók, boltveze- S megkapják mindazt, amire szüksé- tők, osztály- és vállalatvezetők és P a szövetkezeti kereskedelem dol-^ gozói és vezetői. A beszámolót\ Tausz János elvtárs, a belkeres-^ kedelmi miniszter első helyettese f tartotta. Tausz miniszterhelyettes elvtárs beszámolójában szólt MEGYÉNK KERESKEDELMÉNEK HIÁNYOSSÁGAIRÓL, gük van, könnyebb az életük, job­ban megy a munka. így hát nem mindegy, hogy a kereskedelmi dol­gozók hogyan végzik napi mun­kájukat. Hogy megyénk kereskedelmi munkáját mérlegeljék, a kereske­delmi vezető szervek a Megyei Község: Tanácselnök: Adóügyi megbízott Fonyód Dimovics Péterné Hegedűs László Öreglak Tapolcai Ferenc Móring János Polány Rofrics János Béhi János Gamás Ruzsis Ferenc Szabadi Jenő Lengyeltóti Bagó Gyula Kovács Ferenc Lemaradók: Attala Győrfi Jenő Kontra József Kaposfüred ifj. Balázs József Puber József visszatekintve az 1954-es évre. Megemlítette, hogy megyénkben többször hiba van az áruterítéssel. De nemcsak megyei viszonylat­ban beszélhetünk erről, hanem a városban a boltok között is. Még mindig hiba van — mondotta a beszámoló — a vásárlókkal való bánásmóddal — és mint az ud­variatlanság egyi kirívó példáját említette meg a Csemegeáruház egyik dolgozóját. A beszámoló azt is megemlítette, hogy mennyire ügyelni kell a kirakatok ízlésessé­gére és tisztaságára. lenőrzést. És mindez sokszor itt van néhányszáz méterre a vállala­tok központjától — mondotta Tausz elvtárs. — A beszámoló bí­rálta a Textilnagykereskedelmi Vállalat hanyag árurendelését. El­mondta azt is, hogy a vállalatnak nincs megfelelő kapcsolata a kis­ipari termelőszövetkezetekkel. A későbbiek során a beszámoló a feladatok között említette meg, hogy bővíteni kell a he’yi áruala- pct és fokozottabban kell támasz­kodni a ktsz-ek munkájára- Ez­zel pedig a mi megyénkben hioo Tausz elvtárs beszámolójában van. A legjobb ktsz-ek nem Sc­súlyos és sürgősen megoldandó porblémákra hívta fel a somogyi kereskedelmi dolgozók és vezetők figyelmét: a pazarlásra és annak különböző formájára. Honnét és miből erednek ezek a lazaságok? Vállalataink, szövetkezeteink ille­mogy árualapját növelik. Barcs Csurgó, Nagyatád k+sz-ei a Nagy- kanizsai Textilnagykereskedelmi Vállalattól szerzik be a munká­jukhoz szükséges anyagot, tehát Zala megye árualapját növelik. A miniszterhelyettes elvtárs he­tékes vezetői elmulasztják az el-1 számolójában ismertette, melyek A KERESKEDELMI VÁLLALATOK ELŐTT ÁLLÓ FELADATOK mondják véleményüket, problé­az 1955-ös esztendőben. £ felada­tok között szerepel: meg kell szün­tetni a kereskedelemben az arány­talanságokat, 3 a pazar1 árt. Szigo­rítani kell a társadalmi és válla­lati ellenőrzést. Az 1955-ös eszten­dőben is egyik leglényegesebb fel­adatnak kell tekinteni azt, hogy mindig kifogástalan mijnőségű árut adjanak a dolgozóknak. Javí­tani kell a bolti tervezést stb. A miniszterhelyettes elvtárs szem­pontjai szerint nagyon sokat tud­nak a kereskedelmi szervek mun­kájukon segíteni, ha ezeket meg­szívlelik. Tausz elvtárs értékes és részle­tes ‘ beszámolója után arra kérte a Somogy megyei kereskedelmi dolgozókat, hogy mondják el véle­ményüket. Valamennyi hozzászó­lás azt mutatta, hogy a részvevők megértették az értekezlet célját. Egymásután emelkedtek szólásra a kereskedelem különböző terüle­tén dolgozó elvtársak, hogy el­máj ukat, amihez tanácsot és se­gítséget várnak. Az első hozzászóló, Berki Imre (a Textilnagykereskedelmi Válla­lattól) helyesen mondotta el töb­bek között azt, hogy hiába igé­nyelnek Somogy tájegységeinek megfelelő mintájú kartont, fla- nellt stb., amikor sohasem olyat kapnak. Berki elvtárstól hallot­tunk egy furcsaságot is, pedig azt gondolnánk, hogy 1955-ben ilyen „elv“ már nem létezik a kereske­delemben. Azt t. i., hogy „nem ki­szolgálni kell, hanem eladni“. Hozzászólásából arra lehet követ­keztetni, hogy ez még érvényesül. Tehát el kell adni a vásárlónak a csíkos ruhát, amikor divatosat, si­mát szeretne, vagy vásároljon fe­kete öltönyt, pedig a barna tetszik neki? Több felszólaló elvtárs megemlí­tette azt, hogy A KERESKEDELMI SZERVEK KÖZÖTT ROSSZ A KAPCSOLAT Pl. a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának a MESZÖV-vel és így sorolhatnánk tovább. Vajpn vár­hatunk-e így eredményes mun­kát? Györki Gyula elvtárs (Élelmi­szer Kisker.) az árproblémát vetet­te fel, hogy pl. egy konzervféle- ségnek 36 féle ára van. Harminc­hat félét pedig nem is gyártanak. Természetesen ebből csak félre­értés és elégedetlenség származik a vásárló részéről. A kereskedelmi dolgozók prob­lémáit mondta el Nagy Gyula elv­társ. Felszólalásában hangsúlyozta a minőség kérdését, bírálta a gyá­rak, üzemek MEO-sainak mun­káját. Elmondotta, hogy érkeznek tokban biztosítani kell a lábrácsot. Ezt a dolgozók most megkapták- De nincs benne köszönet, tönkre­teszi cipőjüket. Nem használják. Érdemes volt ezért pénzt kiadni? A Nagy Gyula elvtárs által felve­tett problémák mind mélyen érin­tik a kereskedelem dolgozóit, de nemcsak a dolgozókat, hanem a vásárlókat is. Az aktíva-értekezleten elhang­zott felszólalások tartalmassá tet­ték az értekezletet és így ennek nyomán javítani lehet me­gyénk kereskedelmének munkáját. Tausz János miniszterhelyettes elvtárs, amikor a felszólalásokra válaszolt, arra tett ígéretet, hogy a minisztériumra tartozó nroblé­aktatáskák fülnélkül és csat nél- mák megoldásában segít a somogyi kül stb. Hol van akkor az üzem kereskedelmi dolgozóknak, minőségi ellenőre? Ugyancsak ‘ Nagy Gyula elvtárstól hallottunk a kereskedelmi dolgozók lábrács- problémájáról. A kollektív szerző­dés szerint a köves padlózató bol­Végezetül kitüntetéseket, pénz­jutalmat és oklevelet adott át me­gyénk legjobb kereskedelmi dol­gozóinak. Vetik a tavaszi búzát megyénkben A kedvező időjárás következté­ben a talaj hőmérséklete nap mint nap megfelelőbb a tavaszi vető­magoknak. A tsz-ek és egyénileg dolgozó parasztok igyekeznek is jól kihasználni az alkalmat, s minden nap népesebbek a mezők. A szépen zöldelő vetéseket erősí­tik, az őszi mélyszántásokat mun­kálják, készítik a vetőágyat, s új színekkel gazdagodik a határ. A kaposvári járásban a gálosfai A DOLGOZÖ PARASZTOK MÁSODIK OTTHONA f A Hazafias Népfront Somogy me­ggyed Bizottsága február 5-án a Me­ggyei Tanács kistermébe értekezletre l hívta össze a megyében megalakult f gazdakört elnököket. A megjelenítek előtt Varga Károly, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának elnöke tartott beszá­molót. Ismertette azokat a feladato­kat, amelyek az új gazdakörök előtt állnak és sok hasznos tanácsot adott Vörös Csillag TSZ még szombaton munkájukhoz, előkészítette a magágyat a tavaszi A gazdákon és olvasóköri mozga- búza alá. Február 7-én reggel már lom a ma gasabb szakmai ismeretek vetőgépet vontatott a tsz lófogata cdsajátatósat célozza és az a feladat, az 5 holdas táblában. A déli órá­kig mind az 5 holdon földbe ke- man{]^a -többek között, rült a tavaszi búza vetőmag. A tsz j ^ továbbLaikbani a tagjai az idén már sokkal körül- ellőfel tételeiről beszállít tekintőbben választották meg az , lyoz-ta, hogy megalakulás és ham-gsú­előveteményt is: lóhereföldet ké­szítettek elő az ősszel, s ebbe ve­tették a magot. Megkezdődött a burgonya vetőmag-csere A korán beköszöntött tavaszias idő megyénk dolgozó parasztjait is szorgalmasabb munkára serken­ti. Főleg a homokos vidékeken már a burgonyavetőmagról gondoskod­nak, hogy mihelyt az idő engedi, megkezdhessék az ültetést. A ka­posvári járásban több mint száz vagon kiváló minőségű Merkur és francia Ella vetőgumót lehet cse­rélni étkezési burgonyáért. A gazdák ki is használják a le­hetőséget, szívesen cserélik el ét­kezési burgonyájukat. Gige köz­ségben február 7-ig több mint 300 Figyelembe (kell venni a tagok jogait, az önkéntesség alapján olyanokat kell a gazdakörök tagjaivá fo­gadni, akik hajlandók vállalni az anyagi feltételek biztosítását is. Ismertette a működési engedély meg­adásának feltételeit, Az alapszabály elkészítésével kapcsolatosan megem­lítette, hogy minden gazdakör ön­állóan készítse el az alapszabályt. mázsát, Kadarkúton csaknem 5 vagon jóminőségű Merkur és francia Ella vetőgumó cserélt gaz­dát. A járás többi községeiben: At- íalán, Batéban is megindult a csere, hogy az idén minél több jó­minőségű termést takaríthassanak be. A barcsi járásban is kihasználják a jó időt A barcsi járás termelőszövetke­zeteiben és községeiben a kedvező időjárás beálltával mind többen és többen kezdik meg a tavaszi me­zőgazdasági munkákat, a szántást és vetést. A járás termelőszövet­kezeti és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai kihasználják e természetnyújtotta lehetőségeket. Elsőként a darányi Győzelem Termelőszövetkezetben kezdték meg a szántás-vetést és eddig 3 holdon vetettek mákot. A dráva- gárdonyi dolgozó parasztok már a zab vetését is megkezdték. A pa­tosfai zetben eddig 10 hold földet szán­tottak fel, hogy rövidesen meg­kezdhessék a vetést. kötelességeit és olyanná kell tenni a gazdaköröket, bogy a munkás-pa­raszt szövetség elmélyítését segítsék elő, a haza szeretettének gondolaitát ápolják és a törvény tiszteletére ne­veljenek. Nem szabad olyanokat engedni a gazdakörbe, akik zavartkeltés céljából igyekeznek a gazdák baráti légkörét megbontani. A Marcali Gépállomás lelkes traktoristái sem akarnak lemarad­ni a felszabadulási versenyben. A gazdakör légyen ia dolgozó párasai­tok második otthona, ahol baráti .be­szélgetésekéin és az együttműködés kapcsán megkapják a megfelelő vá­laszt problémájukra és. a júniusi ha­tározatok sikeres megvalósításéban segítenek *— fejezte be beszámolóját. Trimmel Henriik, a kötcsed gazdia- kör elnöke, a helybeli termelőszövet- ketzet tagja hozzászóláséban elmond­ta, hogy 31 évvel ezelőtt alakult Törekvő Termelőszövetke- meg falujukban az első gazdakör. Azóta többször változtatta elnevezé­sét és igen sok nehézségiéi kellett megküzdeniük. Majd így folytatta: — Vé'gfcefenü® boldog vagyok, hogy a. Hazafias Népfront kezdeményezésére újra megálaMthattuk gazdakörünket, örü­lök annak, hogy 31 év után első íz­ben összejöhettünk megyei értekez- lefre, ahol tapasztalatainkat átadhat­juk egymásnak. Megemlítette továb­bá azt, hogy Kötésén jelenleg 270 . tagja van a gazdakörnek és május 19j5. ^április 1-ig szóló részét mar- szóó tervet dolgoztak ki, hogy A Marcali Gépállomás traktoristái a minőségre törekszenek hogy 'cséplőgépjavítási tervének cius 20-ig teljesíti. Matusek La.jcs mikor mit csinálnak. A gazdaprog- Valamennyien újabb vállalást tét- kovács-brigádja pedig azt vállalta, romban szerepel tudományos, szaJk- tek, ami nagymértékben elősegíti hogy téli gépjavítástervét február előadások, ünnepi estek, kérdés- majd a körzetükbe tartozó terme- 25. helyett február 20-ra teljesíti, felelet-estek és diafilmvetítések meg- lőszövetkezetek és egyénileg gaz- Kincses József és Csendes László rendezése. .. . dálkodó dolgozó parasztok munká- szerelők vállalása azt tükrözi, Nemesedről Böle János gazdiaköm ját, növeli azok terméseredménye- hogy ők a minőségre fordítanak fhiök elmondta, hogy 1890-ben a it. Főképpen - ^»javításokra tét- nagy gondot. Azt vállalták, hogy J}j£ ^üágMború alatt az ő kezük közül kikerülő gépek­kel a mezei munkák ide­iek vállalást. Ez érthető is, hisz végeredményben gépállomásaink­nak jelenleg ez a iegfontosabb fel-, adatuk. Szabó József és Fülöp nem ^esz javítási hibából, fe- Sándor szerel " brigádja vállalta, lületlenségből eredő baj. A atonszárszóí Béke TSZ példát mutat az állami fegyelemben A Balatonszárszói Béke TSZ tag­jai becsületbeli kötelességüknek tartják az állami fegyelem betartá­sát és példát mutatnak az egyéni gazdáknak. A termelőszövetkezet az első félévi tojásbeadás gondját már letette, első negyedévi hízottsertés- beadásukat is 157 százalékra teljesí­tették. Első negyedévi soványbarom- fibeadási kötelezettségüknek ugyan­csak eleget tettek. Havi tejbeadási tervük teljesítésén kívül még 800 li­ter szabadtejet is bevittek. A termelőszövetkezet könyvelője, Schneider Erzsébet április 4 tiszte­letére vállalást tett, hogy háztáji földje után egész évre kifizeti az adót és beadási kötelezettségének is eleget tesz. Schneider elvtársnő ver­senyre hívta a tsz többi tagját és vállalását máris teljesítette. épületük tönkrement, de 1946-foani újra étetreltoeiit a gazdakört mozga­lom. 1954. december 23-án alakultak meg újra 70 taggal-, jelenleg. már a száznál tartanak. Kovács Sándor, a toapospullaíi gazdakör elnöke arról beszélt, -hogy több termetest csak akkor tudnak a gazdák elérni, ha megfelelő szak­ismeret birtokában vannak. A gazda­körök feladata — mondta —, hogy a dolgozó parasztok szakmai ismere­tének bővítésére miinél több segítsé­get adjon. Végül Gazda János, a Népfront- iroda titkára válaszolt a problémák­ra és a gyülekezet -tagjai azzal vál- tak el, hogy fél év múlva újból ta­lálkoznak és altikor már -több hasznos tapasztalatról számolhatnak be egy­másnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom