Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-06 / 31. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. február <>. Kiváló állattenyésztőink kiváló állatai Jó munkájával, dolgozó parasztjainak példamutatásával Ismét híres les?: An does! Az an do esi dolgozó parasztok ami- ! kor hírét vették a felszabadulási ver- | senynek, azon nyomban elhatározták, ! hogy ők is csatlakoznak ehhez a ne- j mes mozgalomhoz. így is történt. A | múlt hét elején megtart ott gazdagyű­DOMBAI JÖZSEF szarvasmarhagondozó lésükön gyors egymás utánban szület­tek a vállalások. 12 dolgozó paraszt tett egyéni felajánlást. Együttesen pedig a kisbárápáti dolgozo parasz­tokat hívták ki versenytársnak. A gazdagyűlésen elhangzott ígére­teket már másnap tettek követtek. Azóta is olyan a falu, mint egy han­gyaboly: mindenki tesz-vesz, minden­ki dolgozik, sürgölődik. Igyekeznek a gazdák, hogy legyőzzék versenytár­saikat, a kisbárapátiákat. Az istállótrágya kihordásával már nagyrészt végeztek. büszkén mutatta be a bíráló­bizottságnak a nagyberki Győző TSZ Jámbor nevü | S^^őutakat. A°í^öbb^g^^ tehenét, amely átlagosan 25 liter tejet ad naponta, j kodénál már a vetőmagvak is elké- A szép állat első díjat nyert a nagyberki áUatte- k&' április 4-re teljes egészében rendezi. A múlt pénteken büszkén jelentet­te, hogy évi tej-, tojás-, baromfibeadásá­nak 90 százalékát teljesítette, adófizetését pedig egész évre ren­dezte. Czabula Károly 7 holdas, Huszár Fe­renc 18 holdas dolgozó parasztok szintén teljesítették vállalásaik nagy részét. A fel*aahadulási verseny első győzelmei Samogycsiesón nyésztői ankéton. géphajtású magtisztítók kora ' tői napestig zúgnak az udvarokban és a szövetkezet portáján — tisztítják a tavaszi kalászosok magvait. Az idén jónéhány gazda vet tava­szi búzát is. Siketánc Ferenc dolgozó [ paraszt 800 négyszögöl tavaszi búzá­val növeli őszi vetésterületét. Fias Mihály gazdálkodó 1000 négyszögöl, Bodó Ferenc dolgozó paraszt pedig 1 kát. hold tavaszi búzát vet az idén. Rajtuk kívül eddig 30-an jelentették be igé­nyüket tavaszi búzavetőmagra. A begyűjtésre és az adófizetés meg­gyorsítására tett vállalásaikat is szé­pen teljesítik. Úgy látszik az idén ezen a területen is sokkal jobb ered­ményt mulatnak majd fel, mint ta­valy. Horváth Imre 7 holdas dolgo­zó paraszt máris teljesítette első ne­;■ gyedévi tojás- és baromfibeadási kö­RAJCZI LAJOS 13 holdas nagyberki dolgozó paraszt telezettségét, pedig vállalása szerint csak március 1-én kellett volna tel­jesítenie. Dávid József gazdálkodó áprilisra ütemezett hízottsertését Szultán ne\ ű a mu;t héten leadta, vállalásához hí­14 hónapos bikája első díjat nyert a nagyberki állat- ; ven. Czár Ferenc 5 holdas gazdáiké tenyésztési ankéton. A gazda büszkén mondja el, hogy a kis bika anyja évente 4200 liter tejet ad. dó a gazdagyűlésen azt vállalta, hogy egész évi adóját, tej-, tojás- és so- vanybaromfibeadási kötelezettségét Ezért a lelkes, szorgalmas munká­ért dicséretet érdemelnek a községi tanácstagok, akik a körzetükben lakó dolgozókat rendszeresen látogatják, beszélgetnek velük, buzdítják őket. A tanácstagok túlnyomó többsége jó felvilágosító munkáján kívül példa- mutatásával is lelkesíti a gazdálko­dókat feladataik teljesítésére. A példamutatásnak nagyobb az ereje minden szónál. A tanácsválasztások során egytől- egyig olyan becsületes dolgozó pa­rasztok kerültek a helyi tanácsba, akik időről időre becsülettel teljesí­tik állam iránti kötelezettségeiket. Vörös József tanácstag elmondotta, hogy nem is volna nyugodt, ha kör­zetében csak egyetlen olyan dolgozó paraszt is volna, aki ne teljesítené kötelességét. De Vörös Józsefen kí­vül a többi tanácstagnak is ez a né­zetük. Az utóbbi időben szinte meg­szokottá vált, hogy tanácsgyűléseken, gazdagyűléseken és egyéb nagyobb összejöveteleken a tanácstagok el­mondják egymásnak, hogy körzetük­ben hogyan folyik a munka, a dol­gozó parasztok hogyan teljesítik fel­adataikat. így aztán a jó eredményt elért tanácsta­gok beszámolója ösztönzi azokat, akiknek a körzete gyengébben áll. Dolgozzanak továbbra, is úgy az an- docsiak, hogy a tabi járásban min­dig a legjobb községek között emle­gethessük őket. Igyekezzenek, hogy április 4-ét, felszabadulásunk 10. év­fordulóját vállalásaik teljesítésével ünnep élhessék. Somogycsicsó községben kevés olyan dolgozó pa­raszt van, aki ne tett volna vállalást április 4, fel- szabadulásunk 10. évfordulójának ünnepére. A so- mogycsiesói gazdáknak a napokban beérkezett jelen­tése már nem a felajánlásokról, hanem a teljesítés­ről, győzelmekről szól. Annak a vállalásuknak, hogy első negyedéin adó-tervüket március 15-ig teljesítik., eddig már több mint 60 százalékra eleget tettek. Horváth János dolgozó paraszt már egész évi hízott- sertésbeadását rendezte, eleget tett félévi tojás- és baromfibeadási kötelezettségének és befizette negyed­évi adóját is. Bohár Jánosné szintén szép eredménye­ket ért el. Hízottsertés- és vágómarhabeadását egész évre, tojás-, baromfibeadását háromnegyedévre tel­jesítette. A lelkes versenyben nem maradt le a község termelőszövetkezete, a Békebástya sem. Már teljesí­tette első félévi tojás- és baromfibeadását. A hízott- sertésbeadással pedig 2 hónappal előre vannak. A somogycsicsóiak jelenleg az első helyet tart­ják a csurgói járás községei között folyó felszabadu­lási versenyben és ha ilyen nagy lendülettel folytat­ják az iramot, továbbra is megtarthatják az első helyet. A ráksiak minden beadást határidő előtt teljesítenek Ráksi községben 170 dolgozó paraszt vállalta ad felszabadulási verseny keretében, hogy állam iránti kötelezettségét minden beadási cikkből határidő előtt teljesíti. A termelők nagyrésze már teljesítette is vállalásának többségét. 140 dolgozó paraszt rendezte első negyedévi baromfibeadási kötelezettségét. Ko­vács Mihály dolgozó paraszt a hízottsertésbeadásról már letette a gondot, pedig a beütemezés szerint még ráért volna. Az Üj Elet Termelőszövetkezet még szebb ered­ményekről adott jelentést. A tsz tagjai már egész évre rendezték soványbaromfibead.ásukat, t.ejbeadási kötelezettségüket is példásan teljesítik. Januárban 9760 liter tejet adtak be szabadon. Példájuk köve- tésreméltó. EGÉSZ ÉVRE SZÓLÓ VÁLLALÁSOKAT TETT A CSURGÓI ZRÍNYI TSZ TAGSÁGA A csurgói Zrínyi Termelőszövetkezet tagjai is lelkesen csatlakoztak a felszabadulási versenyhez. Vállalásuk mindén pontja közös gazdaságuk megerő­sítését, a tagság jólétének növelését célozza. Válla­lásukat egész évre dolgozták ki. Külön foglalkoznak a mezőgazdasági munkálatokkal, az állattenyész­téssel és állam iránti kötelezettségeik teljesítésével. Sok segítséget várnak a Csurgói Gépállomástól. A tavaszi talajmunkákra vonatkozóan már szerződést is kötöttek. Tavaszi vetőmagvaikat máris kitisztították. A télen összegyűlt istállótrágyát március 15-ig ki­hordják, de ha a talaj megengedi, még előbb is. Az őszi mélyszántások simítózását, fogasolását két napon belül elvégzik. — Égész életemben' nem vigadtam annyit, mint amióta szövetkezeti tag vagyok. Mert. ha a mi munkacsapa­tunk, a tíz fehérnép együtt dolgc zik a kijelölt parcellán, ott nem csak a marnka megy, hanem a tré­fálkozás, a viccelődés is. Talán ép­pen ez teszi könnyebbé a nehéz mezei munkákat. — Ezt a néhány mondatot Haris Andrásnétól, a szu­loki Kossuth TSZ egyik tagjától hallottuk. Ahogy tovább beszélgettünk a többi szövetkezeti asszonnyal, rájöt­tünk, mi a jókedv nyitja. Wírth Ferencné, az egyik munka­csapat vezetője így mondta: — Bizony, amikor nyolcán jöttünk ha­za ä zárszámadás után Kaposvárról csomagokkal felszerelve, csaknem mindén kiskapuban megállítottak bénníinket, s tudakolták, mi min­dent vásároltunk. — Azt is tőle tud­tuk meg, hogy a másik munkacsa­pat pedig Pécsre utazott bevásárol­ni. A helyi földművesszövetkezeti bolt kiszolgálói annak megmondha­tói, hogy a legtöbb pénzt a Kos- suth-beliek hagyják a boltban. Száz szónak is egy a vége — mondjuk meg röviden: A szuloki Kossuth TSZ-ben 22 forint kész­pénzt osztottak az ősszel egységen­ként, s a terményosztalékot is átszá­mítva pénzre, 68 forintot ért itt minden munkaegység. S ha még azt is megmondjuk, hogy a tsz-ben minden tag összefogva, egyetértés­ben és szorgalmasan dolgozott éven át, akkor máris fény derül a jókedv legfőbb okára: minden tag, minden szövetkezeti család soha nem lá­tott jólétben él. Guth Jánosné, aki férjével együtt dolgozik a közösben, mindezt így önti szavakban: »Kap­tunk mindenből jóformán. Jutott az osztalékból .mindenre, függönyre, bútorra, rádióra... Hirtelenében el sepr tudom sorolni, mi mindent vá­sároltunk, pedig a tízezer forinthoz még hozzá sem nyúltunkItt abba­hagyja ./a .felsorolást — ahogy. Hogy végérvényesen győzzön oz új a régi fölött... Az érem másik oldala Elhamarkodott lépés lenne azon­ban csak az elmondottakból követ­keztetést levonni. Amit eddig emlí­tettünk, az az érem egyik oldala. Nézzük hát meg a másik oldalát is. Szeitz Istvánnal, a tsz elnökével beszélgetünk. Amit a tsz eddigi tör­ténetéről elmond, így lehetne ösz- szegezni: 1952 őszén alakította meg i szuloki középparasztok egyrésze a Kossuth TSZ-t. Csaknem mindany- nyian így gondolkodtak: A közös gazdálkodás jövedelme bizonytalan, hagyjunk hát a háztájiban családon­ként 3 holdat. így is cselekedtek még a múlt gazdasági évben is. Ez alól aztán nem volt kivétel: alap­szabály ide, közös gazdaság jövője oda, minden család — elnököstül, párttitkárostul és vezetőségestől együtt a megengedettnél jóval na­gyobb háztájin gazdálkodott. De mondhatjuk úgy is, hogy a 3 hold­jukon egyénileg, a beadott földjü­kön közösen gazdálkodtak. Ebből az elvből« született az a sajátos gya­korlat, hogy hetenként 4 napot a közösben dolgoztak, a többi napon pedig az úgynevezett háztájiban. Hozzá kell tennünk »természetesen«, hogy a községi tanács hivatalosan ak 1 holdas, vagy ennél kisebb háztájit tartott nyilván. (Hosszasan lehetne boncolgatni a kérdést, hogy a tsz tagjai mennyivel károsították meg a saját közös gazdaságukat s az államot.) De menjünk csak tovább. Való igaz, hogy nehéz körülmények kö­zött gazdálkodtak. A hét falu hatá­rában lévő 450 hold földjük szer- teszórtan, mintegy 220 kisparcellából tevődik össze. így a gép: munka al­kalmazása nagy akadályokba ütkö­zik. De nem is akarnak ők géppel dolgoztatni — mondván; »az öreg- apám is fogattal szántott, én is ezt teszem,« Ezért tartanak 13 pár lo b’dhjiia . ..az erpbgr feje nem Jta- Jvat,.. méghozzá nem is akárhogyan: lendánum. Említsünk még néhány 'az- állatok közül n lovaknak van a beszédes példát : Huber Simon há­zat- épített. Fekete Sáhdorék két darab két és fél mázsás hízót vág­tak, bár egy is elég lett volna a négytagú családnak,” de úgysem tudnának '-mit ' kezdeni a hízó . árá- ■Val, hiszen van elég pénzük amúgy­‘iS. ' az állatok közül a lovaknak van legnagyobb becse. szorgalmasak a tagok, s magasabb terméshozamot értek el, mint az egyéniek. De az volt a céljuk, hogy minél többet szétosszanak, a közös gazdaság fellendítésére ügyet sem vetettek. Nagyobb beruházás, a kö­zös vagyon gyarapítása nem szere­pelnek ezévi tervükben sem. Igaz, hogy építkezniük nem kell, de előre­látóan fejleszthetnék a közöst. Földjük talaja homokos, így pillan­gósokat és egyéb takarmányt ne­héz — de nem lehetetlen — termel ni, pl. talaj meszezéssel, amire ed­dig nem gondoltak. Ez a talaj sok és jóminőségű istállótrágyát igé­nyel — de ehhez sok állatra van szükség. Az állattenyésztés azonban több figyelmet érdemelne. Lóállományuk­ról már esett szó. Szarvasmarháik száma szintén 26, sertésállományuk létszáma pedig csak 40. Ez az állat­sűrűség nyilván nem kielégítő. De különösen nem kielégítő a szarvas marhatényésztés színvonala. Tehe­neik csupán 4—5 liter tejet adnak átlagosan. Nem csoda, hiszen ahogy az elnök mondta — a fejőstehenek egész évben nem látnak szénát, ha­nem tarlórépás keveréket etetnek velük. Silót ugyan készítettek, de még a kétéves silótakarmányhoz sem nyúltak hozzá. A tehenektől sajnálják az abrakot, Nagyobb figyelmet érdemelne az állattenyésztés i S ha már a lótartásrpl beszélünk, szóljunk pár szót a gazdálkodásról, á jőyédelérhelöSzf&si&l: Kétségkívül a kukoricadarát. Igaz, hogy a kuko­ricától általában húsgyarapodás van, de a tejtermelésre is serkentőleg hat ennek etetése, természetesen megfelelő nedvdús takarmánnyal. Kukorica viszont alig jutna a tehe­neknek, meg több sertést sem tud­nának a meglévő abrakkészletbúl tartani, hiszen a 15 vagon kukorica- termésből 13 vagonnal szétosztottak a tagoknak, munkaegységenként 10 kilót. No, itt álljunk, még egy szóra! Ho­gyan lett volna helyesebb a gazdál­kodás? Nyilván úgy, hogy több ku­koricát hagynak a takarmányalap­ban. Kukoricáért korpát szerezhet­tek Volna, amitől aztán tejelnének a tehenek. De a tengeri egy részé- néfc értékesítéséből, s a tenyésztésre nem, alkalmas tehenek árából meg­felelő tehériállórianyt állíthattak Volna be. Több, jófejős tehén beál­lítása után kifizetődő lenne például egy tejfeldolgozó melléküzemág lé­tesítése, a sajt és a vaj melléktermé­ke pedig kitűnő eledel a malacne­veléshez. Ha a kukorica egy része a közösben marad, úgy a sertéshíz- lalásból szinte folyna a pénz a kö­zös konyhára. Vegyük még hozzá, hogy több állat — több trágya, több trágya — nagyobb talajerő, nagyobb talajerő — magasabb terméshozam, magasabb terméshozam — még na­gyobb osztalék! javukra kell írni. A .szociális alap pedig, szintén arravaló. hogy a rá­szorulóknak ebből terményt és pénzt juttasson a szövetkezet. Ne ceak a mát nézzék — lássák meg a holnapot is Napszámosok dolgoznak az elnök és a betegek helyett Látogatásunk napján a tsz min­den férfitagja az erdőn dolgozott. Csak az elnök maradt otthon, más- irányú elfoglaltsága miatt. — Néz­zenek — magyarázott Szeitz István elnök — azért az én részem is el­készül. Napszámost fogadtam. (!) — Még arról is felvilágosít bennün­ket, hogy ez máskor is így van. Nyáron, aratás idején, amikor a szövetkezet ügyes-bajos dolgait kel­lett intéznie, akkor is napszámossal végeztette el a reá háruló mezei munkát. Héli Jánosné, aki sokat be­tegeskedett, szintén napszámost kül­dött maga helyett a közösbe dolgoz­ni. — Ezt a problémát is érdemes meggondolni.. A 450 holdas tsz ve­zetésére indokolt az elnököt függet­leníteni. Szeitz Istvánra tehát nem kellene területet kiosztani, hi­szen az elnöki teendők is teljesen lekötik, s ezért javára írják az őt megillető munkaegységet. össze- egyezhetetlen, sőt teljesen ellentétes a szocialista mezőgazdaság építésé­vel és szellemével az a gyakorlat, hogy idegen munkaerőt foglalkoz­tasson a tsz. vagy annak bármelyik tagja. Mert pl. az elnök 30 forintot fizet napszámosának, aki átlagosan munkaegységnyit, azaz 68 forint értékű munkát végez naponta. Igaz, hogy ez nagyonis előnyös az elnök­nek, de ezt úgy hívják magyarul, hóqy kizsákmányolás. De hasonló­képpen helytelen az is, hogy á bete­geknek napszámosokkal kell meg- rnűyeltetniük területüket. Az alap­szabály gondoskodik a betegekről, amikor kimondja, hogy betegségük alatt bizonyosszámú munkaegységet Végére értünk a vizsgálódásnak, most már levonhatjuk tehát a kö­vetkeztetést. A szuloki Kossuth TSZ tagjait dicséret és elismerés illeti szorgalmukért, példás munkafegyel­mükért. A tagok azonban egyik lá­bukkal még a megengedettnél jóval nagyobb háztáji, illetve egyéni gaz­daságban állnak, a másik lábukkal pedig a szocialista mezőgazdaság út­ját járják. Élvezik az állam által a isz-nek nyújtott fokozott adó- és be­gyűjtési kedvezményeket, de lénye­gében csak az egyéni gazdaságok színvonalánál tartanak. Nem törőd­nek azzal, hogy sokoldalúbbá, ezzel jövedelmezőbbé tegyék szövetkeze­tüket. Megfeledkeztek arról is, hogy jólétük biztos alapja a közös va­gyon állandó növelése. Helyesen tennék, ha nemcsak a mát néznék, hanem meglátnák a holnapot, a jö­vőt is. Sokkal előbbre jutnának, ha felhagynának az egyhelyben való topogással, ha minden évben nem ott kezdenék, ahol az előző eszten­dőben abbahagyták. A sokoldalúbb és belterjes gazdálkodás megvalósí­tásával, az egyes üzemágak arányos fejlesztésével jelentősebben növel­hetnék közös vagyonukat, s egyéni jövedelmüket is. Mindezek megma­gyarázása elsősorban a tsz-pártszer- vezetre hárul. Az alapszervezet azonban gyenge: a tsz 60 tagja kö­zül csak négyen tagjai a pártnak. A járási pártbizottságon, s a szö­vetkezet kommunistáin áll, hogy megerősítsék, számszerűleg, is fej­lesszék á Kossuth TSZ. pártszerveze­tét. Csakis a megerősített pártszer­vezet lesz képes arra, hogy átfor­málja a tsz tagjait, akiknek jellem­vonását között még sok a régi, de lelkűkben már ott uan az újnak a csírája, Mint jó kertész a kis fá­kat. úgy gondozzák, ápolják a kom­munisták ezeket a zsenge hajtáso­kat, hogy azok mélyre eresszék gyö­kerüket a szövetkezeti tagok tuda- fabah — hogy véfrériűjnyesén győz­zön az új a régi fölött. Kutas József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom