Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-06 / 31. szám

Vasárnap, 1955. február 6. SOMOGYI NÉPLÁP 3 A PÁRTÉ L E T HÍREI Az ádándi pártszervezet határozatot hozott az oktatási munka megjavítására Ádánd községben tizennyolc kommunista jelent­kezett pártoktatásra. A propagandista lelkiismeretesen felkészült az előadásokra, de minden alkalommal csak négy-öt tag jelent meg, s ezen — úgy gondolták — nem is lehet változtatni. Még eddig egyetlen foglalko­zást sem tartottak meg. A január havi taggyűlésen végre magához tért a pártszervezet vezetősége, s • részletesen megbeszélték az oktatás helyzetét és fel­adatait. Megbírálták a távolmaradókat és határozatot hoztak, mely szerint a foglalkozásokat rendszeresen megtartják és biztosítják a jelentkezők részvételét. A pártszervezet intézkedése és elhatározása helyes, s ha ezután jó eredményekről akarnak beszámolni, hatá­rozatukat pontosan kell végrehajtani. A jövőben több gondot fordít a pártépítésre a Juli pártsservemet Jutón mindössze nyolc kommunista van. Szabó Ilona párttitkár és a szervezet tagjai elhatározták, hogy a jövőben több gondot fordítanak a pártépítésre. Első lépésük az volt, hogy a régi választókerületekét felosztották egymás között, s az egy-egy kerületbe be­osztott párttag minden téren felelős a körzet munká­jáért, így a község dolgozói jobban megismerik a kommunistákat és azok is közvetlenebbül tudnak fog­lalkozni a dolgozókkal. Három kerületbe pártonkívüli elvtársakat osztottak be, akik már eddig is segítették a pártszervezet munkáját, s a körzetben végzett tevé­kenységükkel igyekeznek bebizonyíani, hogy felké­szültek és méltóak a párttagságra. Jut község pártszervezetének kezdeményezése kö­vetendő példa, mellyel a párttagok felelősségérzeté­nek növelésén kívül elősegítik a pártépítés mun­káját is. Mutassanak példát a falu előtt a balatonőszödi pártszervezet vezetői A balatonőszödi pártszervezet nem tartozik a rosszak közé. Eredményesen tud mozgósítani a mező- gazdasági munkák elvégzésére, a párttagok lelkiisme­retesen hajtják végre feladataikat. A vezetésben, á vezetőség körében mégis sok hibát fedezhetünk fel. Ha megkérdezzük Kovács János párttitkár elvtársat, hogy mit tettek a szervezet megerősítéséért, a követ­kező választ kapjuk: — Őszödön nincs ember, akit fel lehetne venni párttagnak. — Ez a válasz elgondolkoztató, s ha ma­gyarázatot keresünk, a vezetőség munkájában meg­találjuk azt. Kovács elvtárs munkáját türelmetlenség jellemzi, nem tud megfelelő módon bánni a dolgozók­kal. Ez a jellemvonás semmiesetre sem vezethet jóra. Kocka elvtárs, a vezetőség tagia pl. nem jegyzett bé­kekölcsönt, Takács elvtárs pedig, aki szintén vezető­ségi tag, nem szívesen veszi, ha a tsz-mozgalomról be­szélnek előtte. Ilyen »példamutatás« után nem is cso­dálkozhatnak azon, ha a dolgozók nem vonzódnak a pártszervezethez. Ha a vezetőség megváltoztatja eddigi módszereit, magatartását,, s közvetlen hangon, türelmesen foglal­kozik a dolgozókkal, jó példát mutatnak a falu előtt, nem lesz hiba a pártépítés terén sem. As igali népnevelők a felszabadulási verseny sikeréért Az igali pártszervezet nagy lendülettel látott hoz­zá a felszabadulási verseny szervezéséhez. Mintegy ti­zenhat lelkes népnevelő — élükön Gelencsér János párttitkárral — végiglátogatta a község dolgozóit s beszélgetett velük a verseny feladatairól. Ismertették a dolgozókkal a lengyeltótiak felhívását és a jól tel­jesítő gazdákat állították eléjük példaképül. Az odaadó munka eredménye nem maradt el. A község dolgozói elfogadták a lengyeltótiak felhívását s eddig 32 gazda lépett egymással párosversenyre. A pártszervezet lelkesítse a versenyben álló gaz­dákat vállalásuk mielőbbi teljesítésére. Nagyobb szorgalommal tanuljanak a politikai iskola hallgatói! A Siófoki Kőolajvezeték Vállalat pártszervezeté­nél 22 elvtárs jelentkezett pártoktatásra, de a jelent­kezők részvétele nem kielégítő. 15—16 hallgató láto­gatja rendszeresen a foglalkozásokat, s egy-két elv­társ kivételével nem is készülnek fel a szemináriumra. Taggyűlésen megbírálták a rendszeres hiányzókat, Briski Ferenc, Soós Ferenc elvtársakat és a többieket, de ez sem hozott sok eredményt. Többször előfordul, hogy a hallgatók az oktatás előtti napon megkérdezik a propagandistától, hogy mit is kell tudni holnapra, de azt is hozzáteszik: — Te, komám, azért engem ne nagyon kérdezz ám! Ezeken a hibákon változtatni kell. Az alapszerve­zet mellett különösen Nemoda Nándor elvtársra — aki egyébként a járás egyik legjobb propagandistája, vár a feladat. Nemoda elvtárs a kéthetenkénti foglalkozáso­kon lelkiismeretesen végzi munkáját, de az oktatások közötti időszakban is módot kellene találnia arra, hogy összehozza az iskola hallgatóit. A tanítás mellett segítsen tanulni is az elvtársaknak s ez a módszer minden bizonnyal jobb eredményre fog vezetni. A Zamárdi Állami Erdőgazdaság pártszervezete jól dolgozik a mezőgazdaságfejlesztési határozat végrehajtásáért A Zamárdi Állami Erdőgazdaság­ban a kommunisták kezdeményezésé­re számos értékes vállalást (tetteik a dolgozók szabad hazánk születésnap­ja 10-ák évfordulójának tiszteletére. Á többi között például Kovács László elvtársinak, a szántód! erdészkerület vezetőjének kezdeményezésére a fa« kitermelésnél arra törekszenek, hogy miinél több jóminőségű bányaiéit ter­melhessenek ki, ami azt jetanü, hogy az erdőgazdaság a második negyed­évben mimiteigy 600 köbméter bánya- fával ad többet, mint -amennyit az eredeti terv előír, A száCEiílásnál azt váUUaliták a dolgozók, hogy fogaton­ként a tervezett 3 és fél köbméter helyett 4 köbmétert szállítanak le naponta, s így köbméterenként mintegy 4.18 fontolt költséget takarí­tanak meg. Hogy ilyen vállalások születhettek, annak az az alapja, hogy a pártszervezet rendszeres nevelőmunkát végez az erdőgazdaság dolgozói között, s ismeri az erdőgazdaság gazdasági fel­adatait. Király Lajos ö'Viárs, az erdő- gazdaság pártszervezetének titkára a pártvezetőségi tagok bevonásával íeladajttetrvet dolgozott ki, melynek alapján mozgósítani tudják elsősor­ban a kommunistákat és az egész er­dőgazdaság dolgozóit a feladatok végrehajtására. A legutóbbi taggyű­lésen me-gtárgyatték a kommunisták a felszabadulási verseny feltételeit, lehetőségeit, utána erdészkerületen­ként a pértesoportok foglalkoztak a verseny kérdésével, majd üzemi érte­kezletem-.'beszélték meg ért az endö- gazdaitóg összes dolgozóival. Az erdő-- gazdaság kommunistái agiitációjuk- ban helyesen összekapcsolják a mun­kaversenyt a békeharc -kérdésével. Elmondják a dolgozók a pártonkí- vüldeknek, hogy míg a kapitalista or­szágokban a dolgozók százezrei, sztrájkokkal harcolnak egy. újabb világháború előkészítése ellen, addig nekünk tőbbtermeléssel, országunk erősítésével kell harcolni (békés éle­tünk megvédéséért. Azonkívül; .* hogy ■ többterrnelésre serkent, ‘tixic.'.-r-­sokat törődik a dolgozók szociális ellátásával is A legutóbb pl. a kacádi erdészet egyik dolgozója azzal fordult Király elv­társihoz, hogy Könnyűd Ferenc bér­elszámoló egy havi családi pótlékát nem számolta el a- tarád! erdész-t dolgozóinak. A pártszervezet azonnal intézkedett az ügyben, s az erdőgaz­daság vezetősége utasította Könnyűd Ferencet a családi pótlékok azcnmiar li elszámolására, egyúttal javaslatot tett az -üzemi bizottságnak, valamint a gazdaság vezetőségének, hogy Könnyűd Ferencet fegyelmi bizottság vonja felelősségre mulasztásáért. A -pártvezetőség rendszeresen be­számoltatja az erdőgazdaság vezetőit a gazdaság munkájáról. A legutóbbi vezetőségi ülésen Pópity Jenő ígaz- gatót arról számoltatták be: mii1yen eredményt és 'hiányosságot mutat a gazdaság á-Uóeszközdeltána. így a páríivezetőség tudomására jutott töb­bek között az is-, hogy Erdőst Imre körülbelül 30 ezer fortét kárt ckozott az erdőgazdaságnak tudatosain. Ezzel a problémával foglalkoztak a párt- taiggyűlésen, ahol a párttagság ki­zárta soraiból Erdősi Imrét. A pártszervezet mindenről tud A pártszervezet megköveteli az er­dőgazdaság vezetőitől, hogy úgy ke­zeljék a kcülefctíy szerződést, mint az üzem ai'kotmányát. Ehhez sok segít­séget ad az erdőgazdaság üzemi - bi­zottsága is, amelynek mindéin erdész- kerületben van bizaülmija. Amikor a pártszervezet, illetve a pértteggyűlés az Ü. B. munkáját tárgyalta, akkor Nyárt László Ül. B. elnököt is meg­hívják a taggyűlésre, ahol megszab­ják a szakszervezet feladatait is. Most a verseny szervezésében és irányításában komoly feladata -van az üzemi bizottságnak. Az erdészke- rtiletefcben az üzemi bizottság bizal­mijának -bevonásával minden -két- hétiben értékelik a gazdasági' vezetők a verseny eredményeit. Az erdészücerü- Jetefk szakszervezeti bizalmijai vala­mennyien párttagok, akik a, verseny eredményeiről rendszerese®1 tájékoz­tatják 'a pártszervezet vezetőségét hogy milyen eredmények és hiányos­ságok vannak az erdőgazdaság terü­letén, hol kell nagyobb segítséget ad­ni- a kommunnistiáknak. Az erdőgazdaság pártszervezete tö­rődik nemcsak a párttagok, de a pártomkívüLiek politikai nevelésével is. Zamárdifoan 14 erdőgazdasági dol­gozó, kommunista és pártonkívüli vesz részt rendszeresen a pártíörté- met tanulásában. Ugyanilyen okta­tásban vesz részt a kanádi erdészet­nél- 8 dolgozó. A többi erdészetnél _ a politikai iskola hallgatód a községi alapszervezetek által szervezett poli­tikai -tanfolyamokon vesznek részt. Azzal, hogy a pártonkívüldek legjobb­jait is -bevonják a politikai cktaúásioa, elősegítik a pártszervezet erősítését, a pártépítést. A legközelebbi taggyű­lésen tárgyalják Szálai László erdő- mérnök felvételét a párttagok sorai­ba. Az erdőgazdaság pártszervezete igyekszik jó kapcsolatot teremteni, illetve tartaná a tsz- és közs-ági alap- szervezetekkel és üzemi pártszerve­zetekkel. Nemrég a pártiszervezet kezdeményezéséire a Zamárdi Erdő- gazdaság a zamárdi Alkotmány TSZ patronálását vállalta. Az . erdőgazda­ság szakemberei segítséget nyújtanak a tsz -termelőmunkájában. Váffitalta -az erdőgazdaság, hogy negyedévenként legalább egyszer a saját keskemy- filmvetítőgépével különböző mező­gazdasági tárgyú filmeket vetít az Alkotmány TSZ-bem. Felajánlotta az erdőgazdaság, hogy 10 ürméter gyö- kértusikót ad térítés ellenében azok­nak a tsz-tagoknak, akik tavaly a legtöbb munkaegységet teljesítették s példát mutattak a munkafegyelem­ben. A tsz kertészetéhez mintegy 32 ezer darab paradicsomkaró kiterme­lését engedélyezi -az erdészét. Az er­dőgazdaság segítségéveit erőteljeseb­ben fejlődhet a zamárdi Alkotmány Termelőszövetkezet is. Még sok példát lehetne felsorolni arra, hogy a Zamárdi Áll ami Erdő- gazdaság párta! apszeivezete szóm előtt tartja a mezőgazdaság fe'fondí- tését céCzó párthatározatot tes--harcol annak végrehajt!jsá-rt. Példája 'kö­vetésre méltó megyénk többi 'erdő- gazdasági pártszervezetei éKKit. ■ vW** tb ­r----------------:------------------7------------—----------------------------------—^ V asárnapi levél KEDVES LIPPAI JÁNOS! 1 •fi Ö nnek írom. ezt a levelet, önnek, akivel életemben elő- I szőr három napja találkoztam. Bizonyára nem emlék­szik rám, hiszen én csak egy voltam aközül a sok közül, aki ‘ naponta megfordul önnél. De nem is emlékezhet, hiszen ön • nem látott engem, csak én. S ha már a véletlen összehozott bennünket, engedje meg, hogy megpróbáljam emlékeztetni talál­kozásunkra, Nem azért, mert vagyon fontos, hogy rámismerjen, nekem elég volt a pár pillanatnyi találkozás, én soha -nem fe­lejtem el az Ön arcát, balkezét, soha, míg élek. Ügy történt, hogy megye járó utam közben éppen Zaníardi^ ” ban fogyott el az utolsó szál gyufám. S mivel dohányos vágyok, nem akartam továbbindulni gyufa nélkül. No meg elvtársáivira is várni kellett, kiknek az ön szomszédságában volt dolguk. Így adódott, hogy beléptem a kis trafikba, ahol önnel találkoztam. Barátságosan köszöntöttük egymást, Ön felém fordult és rám- , mosolygott. Kellemesen érintett szívélyessége! iíö lárrí — gon­doltam — milyen jó érzés, ha az elárusító udvarias. Es leszá­moltam a doboz gyufáért járó pénzt. Az aprópénz csörrenésére keze bizonytalanul mozdult, egyenként felszedte a kis üveg- tányérkáról és figyelmesen végigtapogatta. Nem tudnék' számotadni pillanatnyi érzéseimről. Akkor vettem észre, hogy beléptemkor a barátságos mosoly nem ne­kem szólt, s az én mosolyom soha nem jut el a szívéig, hiszen szeme soha fel nem foghatja, nem továbbíthatja. Szemét örökös ■sötétség borítja,- ön vak. A csonka balkéz, a világtalan szem — ' mélyen megdöbbentett. Magamon éreztem az egész világ, né­pem felelősségét, s e felelősség súlya alatt, azt hittem, össze­roppanok. Tenni szerettem volna valamit, valamivel kárpótolni s a súlyos veszteségért, csodát tenni, elmenni szerencsétlensége ■ , színterére és visszahozni hiányzó ujjait, elvesztett szemevilágát. A pillanat töredéke alatt, amíg ön simogatta a tízfilléreseket,, , ; mindez átvillant rajtam. És akkor kértem egy doboz Tervet, í noha volt még bőven a táskámban is. Mint aki bűvöletbe esett, 1 úgy álltam ott szemben, a parányi trafik még kisebb pultja ' előtt. És néztem Önt, az erőtől duzzadó, fiatal arcát, mosolygó ajkát'. És mintegy újonnan jött vásárló, ismét kértem egy cso­mag cigarettát, gyufával együtt. Ön megsejtett valamit a ben- nem dúló harcból, éreztem, mintha rám nézne. Mozdulata el- . ügyetlenedéit és 20 fillérrel többet adott vissza a pénzből. Ez volt a mi találkozásunk. Szerettem volna megkérdezni: ki tette önnel ezt a szörnyű­séget, de nem volt erőm. S amikor az utcára érve elolvastam az ajtó feletti névtáblát, feleletet kaptam. A neve utáni piros­betűs szó: »hadirokkant« — feleletet adott el nem hangzott’ kérdésemre: a háború, a második világháború. Az zárta el ön elől a pompázó virágok színét, a havas téli táj fehérségét, a lá­gyan omló szőke haj szikrázó aranyát, szerettei arcának ked­ves vonásait. " Három napja szívemben őrzöm az ön arcát, s ismeretlenül is fáj szeretteinek fájdalma, a sok százé, talán ezeré, akik legdrá­gább jukat, szemük világát hagyták a csatatéren. Arra is gondol­tam: tud-e ön arról, hogy ismét vannak olyanok, akik még újabb ezrek szemevilágát akarják, hogy falujában, Zamárdiban megint aggódóbb az édesanyák arca, ha gyermekükre, férjükre tekintenek. S tud-e ön arról, hogy az ilyesfajta gondolatokban Lippai Jánosra is gondolnak? Gondolt-e már arra, hogyan lehet megakadályozni egy újabb világégést, hogyan lehet megmenteni ezernyi kék és barna Szempárt? Bizonyára, hiszen ön tudja a legjobban, mit jelent egy végtag elvesztése, mit jelent húsz év körül sötétségbe merülni. V S ha a gondolatban megtalált »hogyan« már megvan és cselekvésre kerül sor, nem riad-e vissza a cselekvéstől? Nem hi­szem. Nem hihetem, hiszen az a mosoly, amelyet nekem, az is­meretlennek ajándékozott, sokatmondó. Erő, optimizmus sugár­zik belőle, szeretet népe iránt, a béke iránt, ami lehetővé teszi, hogy a rendes megélhetést biztosító trafik pultja mellett csodá­latosan kifinomult érzékével pénzzel tudjon bánni, biztosan nyúljon a dohányárut, piperecikket, írószert rejtő pultokra. Bocsásson meg, .nem abból a célból írtam levelemét, hogy felelősségre vonjam önt, mit tesz a béke fennmaradásáért, ha­nem sokkal inkább azért, hogy én számoljak be arról a nagy­szerű harcról, hogy népünk hogyan akarja jóvátenni azt a szőr- , nyű bűnt, melyet Ön és minden nép ellen elkövettek a múltban, s hogyan akarja megakadályozni hasonló bűnök elkövetését. Ha­zánk falvaiban, városaiban, az ön községében is szívet-lelket melegítő megemlékezésekkel ünnepük szabadságunk születés­napjának tizedik évfordulóját. Hadd mondjam el, milyen gyö­nyörűek ezek az ünnepek. Képzelje el, hogy azoktól a kis gyer­mekektől kezdve, akik tíz évvel ezelőtt születtek, az aggastyá­nokig mindenki egy szívvel ünnepel. Felszabadult jókedv, nóta­szó, táncos lábak csizmakopogása s messzehangzó fogadalmak jellemzik e napokat. Fogadalmak, melyek önről is, önhöz is szólnak, fogadalmak, hogy népünk soha többé nem engedi meg, hogy idegenek érdekeiért ismét vér öntözze dúsán termő föld­jeinket, hogy gyermekek mamájának apa nélkül, hogy szülők > elveszítsék szemefényüket, gyermeküket. Hadd mondjam el azt is, hogy milyen nagyszerű egység tanúi vagyunk napjainkban. Asszonyok, éltes parasztbácsikák, diákok járják az utcákat, fel­keresik. a családokat, ahol mindenütt örömmel fogadják őket és a család minden írni tudó tagja aláírja a békeívet. A békeivek elején az áll. hagy tiltakoznak az új háború veszélye, Nyugat- Németország újrafelfegyverzése ellen, az atom- és hidrogénfegy­ver gyártása ellen. . De nemcsak aláírással tiltakoznak. Munkával. Többek kő-. ... Zöt't ázzál is, hogy‘ az üzletben a kiszolgáló — mint ön — ma- 3 sollyal fogadja a vásárlót és -Udvariasan szolgálja ki. Igaz, ez r csak parányi tett,, talán csak annyit jelent, hogy a vevő jóérzés- !r. sei távozik, nagyobb kedvvel, iát munkához és maga is szívélye-? ■ sebb embertársaihoz. És levelem Végété sohasem érnék el, ha • r mindazokról a nagyszerű, hőstettekről be akarnék számolni, me- lyét népünk végbévisz a békéért. Jólesett léírnom önnek: érezzük adósságunkat, és bár- visz- . szaadni nem tudjuk, atpi nincs, de amink van,, azt teljes erőnk­kel megvédjük. Erősek vagyunk ebben a harcban, hiszen népi . vagyunk egyedül. Velünk vannak a békeszerető emberek milliói, hatalmas és legyőzhetetlen azok tábora, akik a békéért harcoh* : nok-] ‘ - - ö* ■ ... -PÚCZA; " . Üdvözlettel: • y vt*. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom