Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-26 / 21. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ij. «* K T'.'.pr)V'«K'"' Külpolitikai Jegyzetek Látogatás a Pártoktatás Házában Megkezdték edzéseiket a kaposvári labdarúgócsapatok A MAGVAK DOLGOZÓK PÁRTJA SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 21. szám. Ara 50 FILLÉR Szerda, 1955. január 28. A KÖZSÉGPOLITIKAI TERVEKRŐL Az új tanácstörvény nagymér­tékben megnövelte községi taná­csaink gazdasági önállóságát, ér­dekeltségét a helyi gazdálkodás­ban. Ez általában arra ösztönözte tanácsainkat, hogy minél jobban kibontakoztassák község-politikai tevékenységüket, amit bizony a múlt években eléggé elhanyagol­tak. Tanácsaink ezekben a napokban készítik község-politikai terveiket. Most határozzák el, hogy mit akar­nak tenni egy esztendő alatt, mik azok a fontos teendők, amelyeket meg kell valósítaniuk helyi vi­szonylatban, hogy a dolgozók gaz­dasági, kulturális igényeit minél jobban kielégíthessék. Számos községi tanácsnál alapos körülte­kintéssel végzik ezt a nagy mun­kát. Kutason például tanácsülésen és gazdagyűlésen beszélték meg a gazdálkodók, hogy mik azok a legsürgősebb tennivalók, amelye­ket ebben az esztendőben meg kell valósítaniuk állami támogatással és főképpen saját erejükből. Itt aztán a sok hozzászólásból, véle­ményből, javaslatból tiszta kép tá­rult a községi tanács vezetői elé, kirajzolódott az, hogy mit akar­nak tenni a gazdák községük fej­lesztése érdekében. A dolgozó pa­rasztok különösképpen a mező- gazdasági termelés fejlesztésével foglalkoztak. — Több és jobb ter­mést akarunk az idén — mondta Nagy József középparaszt — és ehhez több műtrágyát szeretnénk kapni, amit már most jóelőre kell igényelni, foglalkozni kell a szőlő- termeléssel, jobban, mint a múlt­ban. Balogh József gazdálkodó a legelők és a dülőutak megjavítását javasolta a tervezetbe. S mindezt társadalmi munkával. Többen vál­lalták, hogy fogatmunkával segítik e terv megvalósítását. A háromfaiak község-politikai terve is igen gondos, körültekin­tő, megfontolt tervezésről tanús­kodik. Több mint három kilomé­ter hosszú gyalogjárda salakozását tervezik. Egy útszakasz legrosz- szabb részét lekövezik és vala­mennyi mezei dülőutat megjavíta­nak. A község szépítése, csinosítá­sa érdekében a járdák mentét hársfacsemetékkel ültetik be. A nyári mezőgazdasági munkák ide­jére pedig napközi otthont létesí­tenek. Az iskolájukat két tante­remmel bővítik. Ezek a tervek igen szépek és hasznosak — mondhatná valaki, de vajon mindezt miből? ... A terv erre is választ ad. A köz­ség dolgozóinak túlnyomó többsé­ge a terv megvalósításához fel­ajánlotta fogaterejét és gyalog­munkáját. A múlt héten megtar­tott tanácsülésen például több mint 40 OöO forint értékű munkát ajánlottak fel a gazdálkodók. De emellett pénzük is lesz terveik végrehajtásához. A Minisztertanács határozata szerint az adóprémium 80 százalé­kát. a készpénzben jegyzett állam- kölcsönnek pedig az eddigi 20 szá­zalék helyett 50 százalékát kapják meg a községek. Mindez komoly összeget jelent. Ha például a há­romfai dolgozó parasztok becsület­tel teljesítik adóbefizetésüket és rendezik a készpénzben jegyzett államkölcsönüket, több mint 30 ezer forint marad vissza terveik megvalósítására, amivel szabadon rendelkeznek. De mindezek mel­lett még a költségvetési előirány­zaton felüli többletbevételt és a lakosság községfejlesztési hozzá­járulását is a községfejlesztési alapra kell fordítani. A gondosan tervező, jól gazdál­kodó tanácsaink mellett azonban vannak olyanok is, amelyek az idei község-politikai tervük elké­szítését csupán adminisztrációs papírmunkának tekintik. Ilyen például a hedrehelyi tanács is. Hedrehelyen a dolgozó parasztok tele vannak panasszal: rosszak a dülőutak, a tüske és a szederje el­lepi a legelőt, szinte életveszélye­sek a mezei kishidak, tavaly igen rossz volt a termésátlag. Nagyon sokan még ma sem tudják, melyik a földjük, mivel a múlt években sok főid cserélt gazdát. Tenni kel­lene valamit — mondogatják a gazdák. Nézzük csak meg köze­lebbről, mindezekért mit akar ten­ni a tanács. Hát bizony a „tervük“ nem sokat mond. Jobban mondva, még nem is beszélhetünk tervről, mivel ilyen nincs; inkább csak .egyéni elképzelésekről. Hardi Fe­renc elvtárs, a tanács elnöke és Papp Sándor mezőgazdasági elő­adó elmondják, hogy van körül­belül 200 hold olyan földterület a község határában, amely alkalmat­lan művelésre. Ezt erdősíteni kel­lene, de ezt a község gazdáival még nem beszélték meg. Az ál­lattenyésztésen is lendíteni kelle­ne. A sertéstenyésztéshez újfajta apaállatok kellenének. A régi ló­tenyésztői, csikónevelő hírnevü­ket is vissza kellene szerezni. A 4—5 mázsás kenyérgabona ter­méshozamot valamilyen formában ugyancsak emelni kellene. De mindezt hogyan? Erre bizony nem nagyon tudnak feleletet adni. Nem is csoda, hisz a vezetők egyedül ennyi megoldásra váró kérdésre felelni nem is tudhatnak. Pedig mindezek megvalósíthatók lenné­nek a község-politikai tervben. Éppen ezért már rég össze kellett volna ülniük a község dolgozó pa­rasztjaival, megbeszélni velük a legégetőbb problémákat, s tervet készíteni a feladatok megoldásá­ra. Ha ezt tették volna, akkor most nem állnának ilyen tanács­talanul. A következő napokban még javíthatnak hibájukon. Hív­ják össze a dolgozó parasztokat és beszéljék meg velük, hogy mit akarnak megvalósítani, milyen terveik vannak és beszéljék meg a megvalósítás módját is. Egész biztosan a dolgozók lelkesedésével, erejük, munkájuk, áldozatkészsé­gük felajánlásával találkoznak majd. Tanácsaink fordítsanak nagy gondot e munkájukra, minden lehetőséget, adottságot figyelem- bevéve olyan község-politikai ter­vet készítsenek, amelynek minden pontja a lakosság igényeinek ki­elégítését, a falvak népe szebb, jobb élete biztosítását szolgálja. Felszabadulási versennyel megyénk becsületéért Megyei Tanács KB meptaluzza a Tersen? győzteseit A Megyei Tanács végrehajt ("»bi­zottsága megjutalmazza a Lengyel­tóti község egyéni dolgozó paraszt­jai, a lengyeltóti Táncsics TSZ tag­jai és a Mernyei Gépállomás dolgo­zói kezdeményezésére indult felsza­badulási verseny győzteseit. Ezért I. helyezést elért járás 10 ezer forint és egy serleg. II. helyezést elért járás 8 ezer forint és egy zászló. I. helyezést elért község 6 ezer forint és oklevél. II. helyezést elért község 4 ezer forint és oklevél. III. helyezést elért község 3 ezer forint és oklevél. I. helyezést étért tsz 4 ezer forint és oklevél. II. helyezést elért tsz 3 ezer forint és oklevél. III. helyezést elért tsz 2 ezer forint és oklevél. I. helyezést elért gépállomás 3 ezer forint és oklevél. II. helyezést elért gépállomás 2 ezer forint és oklevél. A fenti jutalmakon kívül jutalmat kap minden járás eüső községe ab­ban az esetiben, ha a megyei ver­senyben nem kapott jutalomdíjat. Ennek a jutalomnak az összege mintegy 2 ezer forint községenként, amelyet a tanácsok a községpolibl- kai tervek megvalósítására használ­hatják fel. A járások, a termelőszö vetkezetek és a gépállomások a ju­talmat szociális és kulturáMs célok­ra fordíthatják. elhatározta, hogy az adófizetésben, a begyűjtésben, s a mezőgazdasági munkákban legjobb, illetve jó ered­ményt elért jár ásóikat, községeket, tsz-eket és gépállomásokat az aláb­bi jutalmakban részesíti a felsza­badulási verseny befejezésével: E céijutalmak is arra kell hogy serkentsék megyénk mezőgazdasági dolgozóit, hogy becsü'ebesem helyt­álljanak munkájukban, maradék nélkül teljesítsék haza iránti köte­lezettségeiket, s úgy dolgozzanak, hogy minél többen kiérdemeljék a Megyei Párt-végrehajtóbizottság és a Megyei Tanács végreihajtóbizottsága vándorzászlaját és a velejáró tárgy- jutalmat. Tojás- és baromfi- begyűjtők versenye Felszabadulásunk 1Ö. évfordulójá­nak méltó megünneplésére a tojás- és baromfibegyűjtek is versenyt szerveztek a beadási, valamint a szabad terv teljesítésére. A csurgói járás begyűjtői vállal­ták, hogy március 20-ig első ne­gyedévi tojás- és baromfíbegyűjtésí tervüket 100 százalékra teljesítik, egyben versenyre hívták a megye valamennyi tojás- és baromfibe­gyűjtőjét. A marcali járás begyűjtési dol­gozói máris csatlakoztak a csurgóiak versenykihívásához. A tabi járás begyűjtői a siófokiak­kal vannak párósversenyben, foga­dalmat tettek arra, hogy a hátralé­kos termelőket községükben meglá­togatják, s felvilágosító munkával biztbsítják, hogy első negyedévi to­jás- és baromfibegyűjtési tervüket határidő előtt teljesíthessék. A Lengyeltóti Gépállomás a tsz-ek és a dolgozó parasztok nagyobb segítségét vállalta Lengyeltóti község termelőszövetkezeti tagjai és egyénileg dolgozó parasztjai felszabadulásunk ünnepé­nek tiszteletére értékes, munkaversenyt indítottak. Vállalásaik valóra váltásához szorgalmukon, lelkesedé­sükön kívül igen nagy szükség van a Lengyeltóti Gép­állomás segítségére, a traktorosok áldozatkészségére is. Mindezt nagyon jól tudják a gépállomás dolgozói. Éppen ezért, mielőtt csatlakoztak volna a felszabadu­lási versenymozga’omhoz, saját lehetőségeiken kívül megvizsgálták a község dolgozó parasztjainak és tsz- einek verseny vállalását és eszerint tették meg válla­lásukat. Többek között vállalták, hogy a téli gépjavítási tervüket február 18-ig, a tavaszi vetőmagvak tisztítá­sát pedig február 15-re befejezik. Továbbá vállalták, hogy a lengyeltóti Táncsics TSZ 50 kát. hold rétjére az istállótrágyát április 1-ig kihordják, 200 kát. hold vetésen pedig a műtrágya kiszórását és a fogasolást végzik el. Az őszi vetések simítózását 3 nap alatt akar­ják elvégezni. A napi teljesítményt erőgépenként 35 kát. holdban állapították meg. A gépállomás dolgozóinak vállalásaik teljesítésé­hez sok sikert kívánunk. Azt szeretnénk, ha rövide­sen már kiváló munkájukról számolhatnánk be. Ke- méljük, nem sokáig kell várni. fi raiifiars iehagvía a naaa«aauaaaa A magyaratádi dolgozó parasztok is bekapcsolód­tak a felszabadulási versenybe és az igali gazdákkal keltek párosversenyre. A lelkesen beindult párosver­senyben máris az igaliak járnak az élen. Első ne­gyedévi baromfibeadási kötelezettségüket 78 százalék­ra teljesítették eddig, január havi tejbeadásuknak ugyancsak eleget tettek már. Hízottsertésből 12, vágó­marhából pedig 13 mázsa gyűlt be a múlt bét végéig._ A községben 52 dolgozó paraszt tett vállalást ed­dig. Az Alkotmány és a II. Pártkongresszus TSZ csatlakoztak a lengyeltóti Táncsics TSZ versenyfel­hívásához. Az egyéni vállalások megtételében szép eredmé­nyek születtek Igaion. Pozsár Ignác dolgozó paraszt a tejbeadási kötelezettség teljesítésével járul hozzá vá­rosi dolgozóink élelmiszerellátásához. Tavaly is 11 mázsa korpajuttatásban részesült, mivel rendszeresen vitte a szabadtejet a tejbegyűjtőnek. Szép József, Hauer György dolgozó parasztok azt vállalták, hogy évi adójukat március 31-ig befizetik. Magyaratád volt a versenykezdeményező és a válla’ás teljesítésében mégis lemaradtak az igaliak mögött. A községben 115 gazda tett szocialista foga­dalmat arra, hogy beadási kötelezettségét teljesíti. Felajánlásukat még nemigen. követte tett, ugyanis a hízottsertés- és vágómarhabeadással lemaradtak. A magyaratádi gazdáknak is megvan minden le­hetőségük és adottságuk, hogy teljesítsék fogadalmu­kat. Igyekezzenek, nehogy szégyenben maradjanak versenytársuk előtt, mert az igaliak ugyancsak igye­keznek. iHH#®aHBaaBBBBBaHf>HBoaaaHaaaa ■•■»■■■ a ■ llllllllllIBBSBBIiail Élénk a verseny a Nagyatádi Vegyesipari KTS7-ben jj csörgői jarasbsn a? iharovberiiiyíak járnak az lilén a beadásban Az iharosberényi dolgozó pa­rasztok példát mutatnak a csurgói járásban az állam iránti kötele­zettség betartásában. A dolgozó parasztok már most megkezdték évi beadásuk rendezését. Első ne­gyedévi baromfibeadásuknak már­is 120 százalékra eleget tettek. Az idófizetésben viszont egy ki­csit lemaradtak: első negyedévi pénzügyi tervét a község 21 szá­zalékra teljesítette. A községben mintegy 60 gazda teljesítette ed­dig első negyedévi beadását, 25 gazda pedig a félévi baromfibe­adás gondját tette le. Gál János 8 holdas dolgozó paraszt az adó­fizetésben jár élen a községben, első negyedévi adóját kifizette, emellett a félévi tojás-, baromfi- és hízottsertésbeadási kötelezett­ségét is teljesítette. A hideg nagyatádi utcáról jól­esik betérni a KTSZ jól fűtött, tiszta, világos helyiségébe, ahol a jó me­legen kívül barátságos arcok fogad­ják az érkezőt. A szorgalmasan munka fölé hajoló cipészek, szabók ajkáról könnyen röppen a tréfa, s közben persze fürgén jár a kezük­ben a kalapács vagy a varrótű. A cipész-részlegnél két szalag \dolgo- zik. Itt készülnek a jó formájrú és tartós cipők. Parádi Imre és Fehér Gábor keze alól kerülnek ki a mes­termunkák. Készítményeik úgy megtetszettek az atádiaknak, hogy a megrendelést alig győzik kielégí­teni. Jól megy a munka itt. Már a dolgozók sem panaszkodnak a javí­tás minőségére, mert már nincs ve­le komoly baj. Pedig volt, de szalag­átszervezéssel segítettek ezen. Világos, tiszta helyiségben berreg­nek a szabó-részleg gépei. Mind c konfekció-részlegnek, mind a mér­tékutáninak barátságos munkahelye van. Itt a csinos öltönyök és a gyermekholmik készülnek. A kon­fekció-részlegnél épp gyermek-kör- pallérokat szab Rózsahegyi Imre szabász. í]oyesen és óvatosan he­lyezi a mintát az anyagra. Minden '•entire vigyázni kell, így lesz be­lőle komoly megtakarítás. Mosolyog­ni kell, látva Knapp Lajos szabász »sport- szabász« asztalát. Ha fel­hajtjuk a ráterített szövetet, egy ping-pongasztal kandikál alóla — munka után a KTSZ dolgozói szí­vesen űtögetik a labdát. A következő helyiségben színes, világos kartonok, flanellok között csattog a varrógép az ügyes asz- szonykezek alatt. Női- és gyermek­ruhácska készült itt — maradék­anyagból. A varrónők igyekszenek még a maradékból készült ruhánál is a divatba múlt fazonokat kerülni. \Szívesen is vásárolják a nagyatá­diak és a vidékiek a KTSZ mara- dékboltiában a flanellruhákat. De nemcsak a női holmiknak, hanem a cipőnek és az ágyneműnek, is bőven van vásárlója. A bolt forgalma na­ponta 3000 forint körűi van. De hetipiac napján még több 'értékű áru is elkel. Mindig így volt ebben a KTSZ- ben és »magától« megj) ilyen jól mindben? Semmiesetre sem.. Itt is voltak és még vannak is hibák. De 1932 óta jó kerékvágásban halad a szövetkezet munkára. Jól ellátták a lakosságot közszükségleti cikkel, év­ről évre gyarapodnak, nyereségük szinte megkétszereződik negyed­évenként. Szeretik a tagok szövet­kezesüket, látják szép iö-ő'ét. Nem is hagyta el senki a KTSZ-t. Eggyé kavácsolódott a szövetkezet tansá- ao, szép terveik vannak; jól működő énekkart szerveznek, mert szívesen kapcsolódnak be a szövetkezet fia­tal és idős dolgozói a kultúrmúnká- ba is. Élénk és eredményes versenyt szerveztek április 4 tiszteletére a KTSZ dolgozói. Január első felében szép eredményekről számolhatnak be. A konfekció-részleg dolgozói ter­vüket átlagosan 162 százalékra tel­jesítették. A cipész-részleg terven felül 50 pár cipőt készített az első 15 napban. A női szabók sem ma­radnak le a versenyben, 34 darab férfiinget varrtak terven felül. De a vegyesipari termelőszövetkezet mindegyik részlege téliesítetté a verseny e szakaszéra esedékes fel­ajánlását. A verseny végleges érté­kelésénél a Nagyatádi Vegyesipari KTSZ tagiai biztos arról adhatnak maid számot, hogy a felszabadulási verseny szakasz alatt ter-en felül ké­szített sok-sok pár cipővel, rvhá-al segítették a doln«Zó rév ellátását. A KTSZ veze'fn erős kézzel irá­nyítják a szövetkezetét. Halmai elv­társ, a szövetkezet elnöke az anyag­beszerzés terén nem. ismer lehetet­lent. Mindig biztosítja az awiagot, s ,ügyel a munkafegyelemre. Szívesen [vállalnak, a nagyatádiak olyan mun- í kát. is, amitől esetleg más wTRZ-ek : húzódoznak — és nem járnak rosz- J szül — gyarapodnak, gazdagodnak. j Munkájuk legyen példa mennénk I többi kisipari termelőszövetkezete I előtt. P- L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom