Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-26 / 21. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1955. január 26. Az OSZSZSZK Minisztertanácsa mellett működő statisztikai hivatal közleménye Moszkva (TASZSZ). A közle­mény megállapítja, hogy az OSZSZSZK köztársasági és helyi ipara 104 százalékra teljesítette 1954-es össztermelési tervét. A gabonafélék vetésterülete 1954 folyamán 4,4 millió hektár­ral, ezenbelül a búza vetésterülete 2,7 millió hektárral növekedett. Annak ellenére, hogy a Volga- vidék körzeteiben a termés szá­mára kedvezőtlen volt az időjárás, jelentősen több gabonafélét taka­rítottak be és adtak be, mint az 1953-as évben. Az OSZSZSZK kol­hozai és szovhozai 1954. decem­ber 5-ig 390 millió púd gabonával többet adtak be és adtak el az államnak, mint az 1953-as év megfelelő időpontjáig. Nagy mun­kát végeztek a szűz- és ugarföl­dek feltörése terén. Az év folya­mán jelentősen megerősödött a Varsó (TASZSZ). Jozef Cyran- kiewicz, a Lengyel Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke levelet küldött a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának. Ebben köszö­netét fejezi ki a szovjet kormány­nak az atomerő békés felhaszná­lásával kapcsolatos kutatások fej­lesztésében nyújtandó segítségért. A levélben többek között ez áll: «■Mindazok a sikerek, amelyeket Berlin (MTI). A párizsi szerző­dések ratifikálása ellen irányuló és haladéktalan négyhatalmi tár­gyalásokat követelő népi mozga­lom, amely egyre hatalmasabb hullámokat ver egész Németor­szágban, mindinkább Adenauer politikai elszigetelődéséhez vezet. A Német Kommunista Párt és a Német Szociáldemokrata Párt mellett most már a kormánykoa­lícióban résztvevő Szabad Demok­rata Pártnak és az Áttelepültek Pártjának vezető képviselői is követelik, hogy az Adenauer- kormány még a párizsi szerződé­sek ratifikálása előtt kényszerítse négyhatalmi értekezlet összehívá­sára a nyugati megszálló hatal­makat. Adenauer konok «erőpolitikája« miatt ellentétek törtek ki a kan­köztársaság mezőgazdaságának anyagi-technikai bázisa. Az OSZSZSZK-ban 1954-ben az állami és szövetkezeti kereskede­lem kiskereskedelmi forgalmának volumenje 1950-hez viszonyítva 80 százalékkal emelkedett (össze­hasonlító árakban). Az év folyamán az iparban, me­zőgazdaságban, az építkezéseken és a közlekedésben foglalkoztatott munkások és alkalmazottak szá­ma 5 százalékkal emelkedett. Kö­rülbelül félmillió fiatal szakmun­kás helyezkedett el a népgazda­ságban. Az OSZSZSZK népgazdaságfej­lesztési tervének teljesítésében 1954-ben elért eredmények a köz­társaság gazdaságának csak úgy, mint az ország egész szocialista gazdaságának szakadatlan fejlődé­séről tanúskodnak. az atomenergiakutatások és az atomenergia felhasználása terén a testvéri szovjet segítséggel el­érünk, a béke ügyét és az összes dolgozók jólétét szolgálják majd. A Lengyel Népköztársaság kor­mánya köszönetét fejezi ki a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának önfelál­dozó segítségéért«. cellár saját pártjában is. Ez a ma­gyarázata annak, hogy a badeni Bühlerhöhén üdülő Adenauer — mint. a luxemburgi rádió jelentet­te — két napon belül háromízben intézett segélykérő üzenetet Dul­les amerikai külügyminiszterhez. Adenauer arra kérte Dullest, hogy a párizsi szerződések második ol­vasásban való tárgyalásakor je­lenjék meg a bonni parlamentben és személyes közbelépésével bírja rá az «ingadozókat« a békeellenes paktumok ratifikálására. A luxemburgi rádió ezt a rö­vid, de sokatmondó kommentárt fűzte híradásához: — Adenauer nem biztos többé abban, hogy a bonni parlament jóváhagyja-e a párizsi egyezmé­nyeket. RÖ VI D KÜLFÖLDI HÍREK PÁRIZS (MTI). A párizskömyéki Cour- bevoie-ben vasárnap helyi köz- igazgatási választások voltak. A választások eredményeképp a Francia Kommunista Párt a vá­rosi tanácsban 12 mandátumot szerzett (eddig 11-gyel rendelke­zett). A választás tehát, amelyhez a kormánysajtó nagy reményeket fűzött, s amelyet «politikai próba­kőnek« nevezett, kommunista győzelemmel végződött, annak el­lenére, hogy a szavazás napján a Szajna áradása miatt éppen a munkáslakta negyedek lakói kö* zül sokan nem járulhattak a sza­vazóurnákhoz. ISZTANBUL (MTI) A Reuter jelenti, hogy a Fekete-tenger partján fekvő Zonguldak északtörökországi vá­rosban súlyos robbanás történt egy szénbányában. Negyven bá­nyász meghalt, húsz megsebesült. Tíz bányász nyomtalanul eltűnt, attól tartanak, hogy a robbanás okozta beomlás maga alá temette őket. ROMA (MTI) Emilio Sereni ismert olasz békeharcos a l’Unitanak adott nyilatkozatában közölte, hogy az Ölasz Béketanács a kö­zeli napokban pontosabban meg­határozza a bécsi felhívással kap­csolatos kampány formáit, tekin­tettel a német újrafelfegyverzés ellen folyó harcra. Ez a harc d párizsi és a londoni egyezmények­nek az olasz szenátus különbizott­ságában hamarosan megkezdődő vitája előtt újabb lendületet vett. KAIRÓ (TASZSZ) Kairóban már har­madik napja tart az arab ligához tartozó államok miniszterelnökei­nek értekezlete. Az egyiptomi saj­tó felszólítja az értekezlet részt­vevőit, hogy ítéljék el a török- iraki megegyezést. Szalah Szalem, egyiptomi pro­pagandaügyi miniszter a Rosza el Jusszef «című lap munkatársának adott interjújában a török—iraki megegyezésről szólva kijelentette, hogy a «Törökországgal kötött ka­tonai szövetség szövetséget jelent Angliával és az Egyesült Államok­kal«. Az arab országoknak — mondta Szalem — «a nemzeti és független politikát kell folytat­niuk«. Jozef Cyrankiewicz levele a Szovjetunió Minisztertanácsához Adenauer segítséget kér Dullestől Két világ — két eredmény Ezen a diagrammon, amelyet a Tudományos Konjunktúrakutató In­tézet készíteti, láthatjuk a szocialista tábor és a kapitalista országok háború utáni ipari termelésének dinamikáját. A Szovjetunióban ‘és a népi demokratikus országokban, ahol nem ismerik a válságot, az ipari termelés színvonala 3,4-szer volt magasabb a háború előtti 1937. évi színvonalnál. A kapitalista országokban 1954-ben az ipari termelés színvonala mindössze 76 százalékkal volt magasabb a háború előttinél. A fegyver­kezési verseny fokozódása ellenére is a kapitalista világban az ipari termelés volumene 1954-ben az Egyesült Államokban megindult gazda­sági válsággal kapcsolatban alacsonyabb volt az 1953. évinél. A gazdasági fejlődést tükröző két vonal szembeállítása, megmutat­ja a szocialista gazdasági rendszer feltétlen fölényét, amelynek fejlődési üteme az utóbbi ötéves terv során három és félszer szárnyalta túl a kapitalista országok fejlődési ütemét. Eisenhower kirohanása Tajvan-sziget további amerikai megszállása érdekében (TASZSZ) Mint az Associated Press washingtoni tudósítója je­lenti, Eisenhower elnök január 24-én külön üzenettel fordult az Egyesült Államok kongresszusá­hoz. Eisenhower ebben az üzene­tében kongresszusi felhatalmazást követel arra, hogy felhasználhassa az Egyesült Államok fegyveres erőit abban az esetben, ha szüksé­gessé válik «Formoza és Pescado- res-szigetek« úgynevezett «biz­tonságának«, másszóval Tajvan- sziget további amerikai megszál­lásának biztosítása. Eisenhower üzenete hemzseg a Kínai Népköz- társaság ellen irányuló ellenséges kirohanásoktól. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK MI AZ AZ „EURÓPA—1* «Az étemben háború folyik Oslo és a Saar-videk között« — közölték ja­nuár 10-én a norvég lapok. Mi vál­totta ki ezt a furcsa háborút, amely­ről az embereknek alig-aldg von tu­domásuk? A második világháború befejezése óta Nyugat-Európániak hol ebben, hol amabban a zugában meglehető­sem sűrűn jönnek létre politikai ta­lálkozók, azzal á cédái, hogy a leg­lehetetlenebb elnevezések alatt — «Egyesült Európa«, «Európai Ta­nács«, «Európai Egyesült Államok«, «Európai föderáció«, «Európai kon­föderáció«, «Európai integráció« — «újjáalakítsák« Európát. Az efféle összejövetelek részvevői­nek fecsegése mögött meghatározott — korántsem csak európai — erők állnak. És most végre megérett, ér­zékelhető formát öltött sokéves fá­radozásaik gyümölcse: az év elején működéibe lépett a leendő «Egye­sült Európa« megtestesült előhírnö­ke — az «Európa—1« új nagy adó­állomás. Alig hangzott ed az újszülött első sírása — azaz már a próbaadások megkezdtekor —- kitört az a «hábo­rú«, amelyről hírt adtak a norvég lapok. Dánia, Norvégia és egyes nyu­gat-európai országok külügyminisz­tériuma tiltakozott az «Európa—1« adásai elten. A Verdens Gang című lap »kalóz-adónak« nevezte az «Európa—l«-et. A tiltakozásokat azonban pontos címre kell küldeni. A norvég sajtó a cím keresése közben meglehetősen érdekes apróságokat fedett fel. Ki­derült, hogy «Európa—1« hivatalo­san a francia rádióhoz tartozik, ténylegesen azonban az amerikaiaké, amerikaiak pénzelik. «Európa—1« a dán rádióállomás nemzetközi egyez­ményekben jóváhagyott hullámhosz- szám kezdte meg adásait. Dánia eré­lyes tiltakozása után megváltoztatta hullámhosszát és január 20-ától 'kezdve adásait a norvég főváros rádiójának hullámhosszán folytat­ja ... Foster Voll, a norvég rádió igaz­gatója a Morgenbladet című lap tu­dósitójának adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy «ez valóságos katasztrófa lesz a norvég rádióadá­sokra«. A Morgenbladet az «Egye­sült Európa terveinek megcsúfolása« címmel vezércikkben kommentálta ezt a nyilatkozatot és a következő­ket írta: «Dánia, Finnország és Norvégia erélyes tiltakozásásait a francia hatóságok válasz nélkül hagyták. Mégcsak azt sem lehetett meg­állapítani, hogy tulajdonképpen ki áll az új adóállomás mögött... Nehéz megérteni, miért helyez­kednek a francia hatóságok vá­rakozó álláspontra ebben a kér­désben, amely életbevágóan érinti több baráti ország érdeke­it ... Az «Európa—1« adót neve sokmindenre kötelezi.« A Morgenbladet panaszai és igé­nyed nevetségesen naivak. A sasar- vádékd «Európa—1« adó korántsem az »Egyesült Európa« terveinek I megcsúfolása, hanem kicsiben ép­pen az az amerikaizált »Egyesülit Európa«, amelynek létrehozásán a nyugat-európai politikusok — köztük a norvég politikusok is — fáradoz­nak. Ez — »Európa« — nem az eu­rópaiak számára, hanem az európai­ak ellen; »Európa«, ahol kedvük sze­rint gazdálkodnak az amerikai monopól tőkések. Az »Egyesült Euró­pa« nyugat-európai örömszüleinek, akik most tiltakoznak, csak azt mondhatjuk: ez az az eset, amikor — »nem a tükör görbe« ... SZAKSZOFONOK RIKOLTÁSÁRA... A nyugati propaganda minden erejéből iparkodik megnyugtatni az európai közvéleményt, amelyet ag­gasztanak a nyugatnémet Wehr­macht felélesztésének kilátásai. Újabb és újabb magyarázatokat ta­lálnak ki, hogy mérsékeljék ezt az aggodalmat. A nyugatnémet lapok például örömujjongva közölték, hogy a Blank-hivatal (a bonni köztársaság tényleges hadügyminisztériuma) fel­fedezett egy igen hatásos védekező szert a német militarizmus ellen. Kiderítette ugyanis, hogy ennek a militarizmusnak egyik legártóbb megnyilatkozását a fúvószenekarok jelentették. Blank hivatala ezért el­határozta, hogy a leendő Wehr- machtban gyökeresen átalakítják a katonai zenekart. A harcias kürtö­ket, a durva dobokat s a vakmerő pisztonokat és harsonákat érzelgős szakszofonokkal és ábrándos hawai gitárokkal cserélik fel. A Die Welt című hamburgi lap elégedetten je­gyezte meg, hogy a leendő Wehr- machtban »nem lesz feleslegesen ! meglágyítják. A nyugati propaganda persze érzi, | hogy a militarizmus megfékezését I illetően a szakszofonokhoz nem le­het túlságosan nagy reményeket fűzni, ezért komolyabb ütőkártyáit is latbavet. Az United Press ame­rikai hírügynökség szenzációként ! találta ugyancsak a hamburgi Die Weltnek azt a hírét, hogy a bonni kormány a közeljövőben hivatalosan feladja harckocsik és nehézlövegek gyártására támasztott mindennemű igényeit. A lap nem győzte hangoz­tatni, hogy lám. Nyugat-Németor- szág »önként engedményeket« ké­szül tenni Franciaországnak ... Am, rövidesen napvilágra került egy új körülmény. Kiderült, hogy Bonnban a harsonákat ugyan készsé­gesen kicserélték szakszofonokkal, de ami a harckocsikat illeti, ott már egészen más történt. Ludwig Erhard gazdaságügyi miniszter kijelentette, hogy szó sem lehet a harckocsik és lövegek gyártásának feladásáról. A j párizsi egyezmények értelmében I Nyugat-Németország bármilyen tí- j pusú harckocsit és lövegeket gyárt­hat, akár 10,5 cm-nél nagyobb kali­berű lövegeket is. A bonni kormány — mondotta Erhard — »fenntartja magának a jogot, hogy Nyugat-Né­metország nehézfegyvereket gyárt- json« és nem megy bele a párizsi j egyezményekben foglalt feltételek semmiféle módosításába. Ilyenformán, amikor majd a nyu­gatnémet városok utcáin megjelen­nek az új Wehrmacht szakszofonok és hawai gitárok zenéjére masírozó katonáinak menetoszlopai, mögöttük óriás harckocsik és messzehordő atomágyuk fognak dübörögni. Nem gondolják a Die Welt szerkesztői. hogy a hernyótalpak dübörgése el­nyomja majd a szakszofonok rikol­tását? A KÁBÍTÓSZEREK ÉLVEZŐINEK PARADICSOMA »A kábítószerek élvezetének prob­lémája minden eddiginél élesebben vetődik fel« — írja a New York Herald Tribune, s mindezt elretten­tő adatokkal támasztja alá. A ká­bítószer, s különösein a heroin- kereskedelem az egész országban el­terjedt. Valaha 3000 olyan embert tartottak nyilván az Egyesült Álla­mokban, aki kábítószerek rabja volt. Jelenleg csupán New Yorkiban vagy 90 ezren élveznek kábítószereket, jelentős részben fiatalok. 1954. e’ső tíz hónapjában több mint 840 olyan ifjút és leányt tartóztattak le, aki rendszeresen szedett kábítószereket 1951-ben New Yorkban az iskolások közül 1500 volt kábítószerek rabja. Miért terjed a kábítószereik élve­zete az Egyesült Államokban? A lap ezt a következőkkel magyarázza: »A nyomortanyákon született és nevelkedett emberek, akiknek nincs lehetőségük képzettséget szerezni, a heroin vagy morfium hatására áb­rándjaikban bírók, orvosok, base­ball csillagok lesznek.« Egyiküknek sincs háza, normális, nyugodt otthona — íoCytatja a lap. — Mindegyiknek családi bajai van­nak, vagy munkaproblémái... A ká­bítószer élvezete ezeknél az embe­reknél egy mód arra, hogy elfeled­jék- a terhes valóságot. A New York Herald Tribune ada­tainak fényében nem valami vonzó­ak az agyonmagasztalt »amerikai életforma« gyönyörei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom