Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-09 / 7. szám
M>MOG¥) NÉPLAP' Vasárnap, 1055. január 9. A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság nmIlkájáról... A termei őszövetkezetek életéből A mi Gondos Józsefünk Nagyobb az önállósága a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságnak, mint azelőtt. Az elmúlt években a földművelésügyi minisztériumtól kapott tervet < kellett a megyében lebontani járásokra, községekre; s annak végrehajtására mozgósított, s irányította. Most viszont a megye 1955. évi mezőgazdaságfejlesztési tervét a Megyéi Párt VB megbízásából, a szakemberek bevonásával, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság készítette el a helyi adottságoknak és lehetőségeknek figyelembevételével, amelyet jóváhagyás véget felterjesztett a földművelés- ügyi minisztériumba. E terv készítésénél támaszkodtak az alulról jövő jó javaslatokra, helyes kezdeményezésekre, amelyek előbbre viszik a megye mezőgazdaságát a fejlődés útján. SZAKOKTATÁS A többtermelés egyik fontos feltétele, hogy szakelőadásokkal és tanfolyamokkal bevezessük a dolgozó. parasztságot a szakszerű termelés birodalmába. Erinek érdekében a Megyei Mezőgazdasági. Igazgatóság mintegy 450 hallgatóval 20 helyen, ezüstkalászos gazdaképző tanfolyamot szervezett. Ezenkívül a téli hónapokban, havonta mintegy 50 különböző szakelőadást tart a községekben, tsz- ekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban. Ä tanfolyamokon és előadásokon megismerkednek a termelők, illetve a hallgatók az élenjáró é.gjfb- és zooteéhnikai módszerekkel, azok helyes alkalmazásának módjával. ' Azj utóbbit napokban már inb tézkedett arról is a Mezőgazdasági Igazgatóság, hogy az ezüstkalászos tanfolyamokon rendszeresen vetítsenek keskenyfilmeket, amelyekkel még szemléltetőbbé és érthetőbbé teszik a hallgatók számara a táhúltakat. ' ■ ■ ;f r;.' . j*?| A SZEMÉLYZETI CSOPORT • ■ munkája Azelőtt sok probléma volt a megye mezőgazdasági szakembereinek beosztása és elhelyezése körül. Előfordult több olyan eset is, mint például a tabi járásban, ahol egy tsz-nél négy aigronómus cserélődött egy év alatt.. Most a Mezőgazdasági Igazgatóság személyzeti csoportja új nyilvántartást készít a megye mintegy 600 mezőgazdasági szakemberéről, azok képzettségének, minősítésének és beosztásának figyelembevételével. Igv könnyebbé válik a szakkáderék előléptetése, illetve a képzettségüknek megfelelően történő beosztása. Lehetővé vált tehát, hogy megyénk minden mező- gazdasági szakemberét képességének megfelelően, arra a helyre állítsuk. ahol legtöbbet tud segíteni megyénk mezőgazdasági termelésének növelésében, a mezőgazdaság fejlesztésében. JÓMINÖSEGÜ VETŐMAG biztosítása közös Érdek Számos kérelem érkezett már a múlt őszön és a télen is a Me- gvei Mezőgazdasági Igazgatóságra jóminőségű burgonya vetőmag biztosítása érdekében. Az igazgatóság mérlegelte a kérelmet, s intézkedett, hogy minőségileg megfelelő burgonyavetőmagot kaphassanak az igénylők. Így az idén már kiosztott 50 vagon vetőburgonyán kívül még mintegy 100 vagon jóminőségű vetőburgonyát bocsát a termelők rendelkezésére a múlt évi 5.0 vagon yetőburgonyával szemben. Ezen túlmenően az idén három községben (Homokszentgyörgy, Csokonyavisonta, Rinyaújlak) zárt körzeti burgonyatermelést állítanak be. Ezekben a községekben csak Gtilbaba yetőbur,gonyát termelnek, amelynek idei vetőmagját már most felülvizsgálják, majd virágzáskor és szedéskor szelekciózzák. így a jövő évben még több, jobb minőségű burgonyavetőmag áll rendelkezésre a burgonyatermelés fellendítéséhez megyénkben. INTÉZKEDÉS — BÜROKRÁCIA NÉLKÜL A balatonőszödi tanács a siófoki járási tanácshoz benyújtott igénylésére egy sertés apaállat helyett kettőt diszponáltak Balaton őszödre. Ugyanakkor Szóládon kiselejteztek két kant és ezek helyett másikakat kértek a szóládiak. E probléma rendezésére hónapokon át kérték a siófoki járási tanácson Horváth Ferencet, de a kérelem süket fülekre talált. Végül is a Megyei Mezőgazdasági Igazgatósághoz fordultak, ahonnét Molnár Imre, főagronómus és Ceglédi Lajos állattenyésztő azonnal kiment a helyszínre, s félnap alatt elintézték, hogy a balatonőszödiektől a felesleges kan átkerüljön Szó- Iádra, Amit tehát a járási tanács négy hónapon át nem intézett el, azt a Megyei Igazgatóság fél nap alatt elintézte. A DOLGOZÖ PARASZTOK EGYÉNI PROBLÉMAIT IS ORVOSOLJAK Ezelőtt négy nappal Rábai Já- nosné, somogygeszti lakos azzal a panasszal fordult a Megyei Mezőgazdasági Igazgatósághoz, hogy a múlt /, évben 2 holdon szerződésesen termelt bokorbabjának az árából még egy fillért sem kapott. Az igazgatóság ígéretet tett az asszonynak, hogy három napon belül megkapja a pénzét. Egy nappal az ígért határidő előtt Kiss. Lajosné községi tanácstitkár arról számolt be, hogy a Kertima gtermeltető Vállalat budapesti kirendeltsége megküldte a pénzt Rábai Jánosnénak, aki ezután is köszönetét mond a Megyei Mezőgazda- sági Igazgatóságnak. Osztrák orvosküldöttség érkezett Budapestre Az egészségügyi minisztérium meghívására csütörtökön osztrák orvosküldöttség érkezett Magyar- országra. Országos pedagógus-konferencia Az MSZT pedagógiai szakosztálya, az oktatásügyi minisztérium, a központi pedagógus továbbképző intézet és a pedagógus szakszervezet január 11-én országos pedagógus konferenciát rendez a közösségi nevelésről. . — Mi újság a Búzakalászban? — kérdeztem» Sipos Jánostól, a drávaszentesi Búzakalász tsz elnökétől, miután összeismerkedtünk. — Seipmi különös — válaszolt röviden. — Hogy jövedelmezett a közös gazdaság tavaly? • — Jólr —- Megelégedettek a tagok? — Igen. Olyan szűkén mérte a szavakat először ez az okos tekintetű, őszhajú ember, hogy azt hittem, nem is tudok vele dűlőre jutni. — No — gondoltam —, ha a tsz-ben is ilyen szófukar, akkor a tagok nem szívesen fordulnak hozzá tanácsért. — Hogy vált be a sertéstenyésztés? — ostromoltam egy újabb kérdéssel. — A sertéstenyésztés? ... arról sokat lehetne beszélni — emelte fel hangját. S egyszeriben úgy megeredt ajkáról a szó, mintha nem is az az előbbi Sipos János ült volna előttem. — Nagyon jól bevált a sejtés- tenyésztésünk. De ezt annak köszönhetjük, hogy a sertéstenyésztőnk is bevált. Mert olyan, mint a mienk. .. Gondos József, a párját ritkítja... Úgy bánik az a jószággal, mint az anya a gyermekével. Alig 3 hetesek a malacok, már enni tanítja őket. Úgy örül, ha egy kis „csemegét“ — sovány- tejbe árpadarát — adhat az apró- jószágoknak, mint a gyerek a csokoládénak. Aztán rendszeresen kiereszti őket a szabadba, mert azt mondja: „A jó levegő és a napfény is erősíti ám a csontjukat, nemcsak a csontliszt.‘‘ Nem mondom, még 20 kilós választási malacok is kerültek ki a keze alól. Tavaly például nyolc darab volt a választási átlaga és a malacok átlagos súlya 14—20 kiló volt. Meglátszik, hogy nem hiába volt a hathónapos állattenyésztési tanfolyamon. No, persze mi spm feledkeztünk ám meg Gondos tag- társ jó munkájáról. Tavaly is kapott 6 szép választási malacot prémiumként. Most is két „újévi“ malacot kapott —- mosolygott , bajusza alatt Sipos János. S csak csodálkoztam, hogy ez az előbb még szófukar ember milyen nagy hévvel, lelkesedéssel beszél tsz-e tagjainak munkájáról. Minden! szavából az emberek, iránti megbecsülés és szeretet cseng ki. MajcFriémi büszkeséggél így folytatja: »—■ • A megye is felfigyelt a rni sertésgondozónkra. A megyei tanácstól egy szép, dicsérő oklevelet kapott Gondos József és Budapestre küldték 14 napos, ingyenes üdülésre. Sosem gondolta, hogy még őneki ilyen nagy becsben lesz része. Most aztán még nagyobb kedvvel dolgozik. Megfogadta, hogy ez évben, a 22 jorkshirei anyakocától darabonként 14 malacot nevel fel. Most készült el az új sertésfiaztatónk, aminek nagyon örül a mi sertésgondozónk. „Na, itt majd aztán kényelmes helyük lesz a kis „cocáknak'“ — mondta a múltnap.-— És mennyit jövedelmezett a tsz-nek tavaly a sertéstenyésztés? kérdeztem. — Hát bizony az szépen.. . több mint 170 ezer forintot hozott a házhoz. Eladtunk 69 süldőt és 443 választási malacot. Ezt mind Gondos tagtársunk nevelte. Itt sem hagyja említés nélkül Gondos József érdemét. — De most az a tervünk, hogy az új évben legalább 200 ezer forint lesz a jövedelmünk a sértésekből. Április 30-ra meghízik 23 süldőnk, amelyből 10 a beadásra, 13 pedig szabadpiacra kerül. Persze, azt is Gondos tagtárs vállalta, hogy április 30-ra kész lesznek a hízók. Az anyakocákat most törzskönyveztük és a márciusi szaporulatból 50 süldőt nevelünk szerződésesen továbbtenyésztésre. És Gondos elvtárs szavát adta, hogy mindent megtesz a sertéstenyésztési terveink megvalósításáért. Mi bízunk is, hogy állja szavát — mondta végül Sipos János határozottan. Sz. A termelőszövetkezeti mozgalom fontos kérdése, a fokozatosság betartása írta: Böhm József elvtárs, a Megyei Párt*végrehajtóbizottság mez. g. oszt. vezetője Megyénk termelőszövetkezetei 1954- ben gazdasági, szervezeti és politikai téren sokat erősödlek. A megye párt- és tanácsszervei erőfeszítéseinek, a termelőszövetkezetek kommunistái jobb munkájának, a termelőszövetkezeti vezetők helytállásának, a tagság áldozatkész, odaadó munkáján ak megvannak a maga eredményei. Mindehhez »komoly mértékben hozzásegítette termelőszövet- kezeteinket a párt és állam által nyújtott» nagyfokú, támogatás. 1954-ben gazdaságilag erősödtek ísz-eink. A megye , termelőszövetkezetei gazdasági . erősödésének egyik mutatója,. hogy 1954-ben nőtt, az 1 munkaegységre eső. részesedés. Terményből megközelítette az 1953. évit, az 1 munkaegységre eső készpénz részesedés pedig több mint 90 százalékkal túlhaladta., azt. 22,3 százalékkal nőtt az egy tagra jutó közös vagyon értéke. Az elmúlt évben 39 termelőszövetkezetünkben létesítettek melléküzemágat. Ezzel a termelőszövetkezetek mintegy 60 sz-ázalé- kánaik már van különböző melléküzemé." 1954-ben 205 termelőszövetkezetünkben évközben osztottak muhkaegységelőleget. Ebből 120 termelőszövetkezetben . 5 forinton felül. Az 1954-es esztendő termelőszövetkezeteink erősödésének, további fejlődésének, dicsőséges . éve volt. Megnőtt a megye termelőszövetke-. zetelaete tekintélye a kívülállók előtt, A termelőszövetkezetek tagjainak varr bővon gabonájuk, a tagság kedvvel, odaadással dolgozik. > Az eredmények láttán 1954 augusztus 1- e óta az év végéig több mint 400 család közel ,700 taggal választotta a termelőszövetkezeti gazdálkodás útját. A termelőszövetkezetek fejlesztésének néhány akadálya A megye termelőszövetkezeteinek számszerinti fejlesztése azonban nem kielégítő. Csak a kaposvári járásban értek el kiemelkedőbb eredményeket. ahol a tsz-ek fejlesz»tését állandó feladatnak tekintik. Éppen ezért a kaposvári járásban hétről-hétre vannak dolgozó parasztok, akik a szövetkezeti gazdálkodás útját választják. 12 családdal egy új III. típusú termelőszövetkezet is alakult Taszáron. Termelőszövetkezeteink pártszervezetei, kommunistái igen nehezen értették meg. hegy a termelőszövetkezeteket állandóan és fdlysmatosan fejleszteni kel!.'Még a legutóbbi időben is tapasztalható, hogy elzárkóznak a tavaly kilépettek visszavételétől, s nem hívják vissza azokat, akik az előző évek során az iparba távoztak. A másik komoly hiba a néhány helyen meglévő a befelé fordulással együttjáró középparaszt-ellenesség. Egyes termelőszövetkezetek vezetői, kommunistái is a tsz-ből kilépett középparasztoknak tulajdonították, hogy ott előbb nem ment jól a munka, ezért zárkóznak el azok visszavételt 61. Ilyen jelenség volt tapasztalható áz iharost Békebástya, a ráksi Üj Élet és még több termelőszövetkezetben. Igen komoly fogyatékossága a termelőszövetkezeti mozgalomnak, hogy több termelőszövetkezetben, mint pl. a mosdóéi Alkotmányban, a szorosa- di Üi Életben alapszabályellenesén gazdálkodnak: Termelőszövetkezetei nkben az ' elmúlt évben nem fejlődött kielégítően a szarvasmarhaállomány. Ez további komoly gátja a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödésének. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének megyénkben egyik fő akadálya, hogy nem tartjuk megfelelően szem előtt a fokozatosság elvét. Ezt a fontos lenini tanítást a megyei, járási, községi funkcionáriusok egy része nem érti megfelelően. Ennek következtében nem is tudják azt ä mezőgazdaság szocialista átszervezésében alkalmazni. Vitassuk meg, hogyan alkalmazhatjuk a fokozatosság elvét Most, ebben a cikkben erről a fontos kérdésről akarok írni. Legyen ez alkalom arra, hogy párt- és állami funkcionáriusok, termelőszövetkezeti parasztok, dolgozó parasztok ezzel kapcsolatosan a sajtó hasábjain is elmondják, illetve leírják véleményeiket. Pártunk III. kongresszusa világosan leszögezte, hogy: »A mezőgazdaság szocialista szektorainak fejlesztésénél a figyelmet elsősorban a termelőszövetkezetekre kell irányítani. Egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni, hogy a szocializmus építésének a falun ez az elkerülhetetlen fő útja és hogy előfc'b vagy utóbb minden paraszt meggyőződik helyességéről, s rátér érré az útra.« A mezőgazdáság átszervezésében előttünk álló feladatokat tehát pártunk III. kongresszusa meghatározta. Most 'az a kérdés, hogyan haladtunk ezen az úton tovább. Ennek a feladatnak- egy igen fontos láncszeme megyénkben a fokozatosság kérdése körüli meg nem értés, hibás nézetek tisztázása. A Szovjetunió példájából tudjuk hogy ?. mezőgazdaság szocialista átszervezésére az egyedüli célravezető helyes út, amit a parasztság tömege“ is megértenek és hedyeselnek, a szövetkezeti út, melyet Lenin »a szövetkezeti terv-ben kidolgozott. A szövetkezet' jelenti a legfontosabb eszközt ahhoz, - hogy a mezőgazdaságot szocialista vágányra vigyük át, mer*: >*A szövetkezet az új rendre való áttérésének a lehető legegyszerűbb, legkönnyebb és a parasztság számára legérthetőbb útja«. (Lenin művei: 33. kötet, 468. oldal.) Lenin terve egyszerű, de egyben zseniális volt: A parasztságot a beszerzési és értékesítési szövetkezetek segítségével megnyerni a szövetkezeti gondolatnak, ilyenmódon elvezetni őket a termelőszövetkezetbe, a termelőszövetkezetek, útjain pedig eljuttatni őket a szocializmushoz. Ez a szövetkezeti terv lényege. Nézzük meg, megértettük-e mi ezt a fontos lenini tételt? Hogyan áll a fokozatos fejlődés ügye megyénk szövetkezeti mozgalmában? A földreform után Somogy megyében is a különböző szövetkezeti kezdeményezéseik indultak és igen sc»k értékes, helyi tapasztalatot gyűjtöttek, ió eredményeket értek el. Azonban a termelőszövetkezeti mozgalom na- gyebbmérvű .»megindulásakor ezekről a társul ásókról lényegében elfeledkeztünk. A szövetkezeti gazdálkodás magasabb formái nem annyira a már élért szövetkezeti eredményekre épültek, hanem ezek tekintet nélkül nagyrészt »-elvi alapon« szerveződtek. E miatt természetesen a termelőszövetkezeteket nagyrészt nem úgy fogtuk fel, mint a mezőgazdasági szövetkezés fokozatos fejlődésének újabb, magasabb lépcsőjét, hanem úgy, mint valamilyen új format, aminek semmi köze a korábban ‘"ényfiegesen elért szövetkezeti eredményekhez és szövetkezeti tapasztaltokhoz. Ennek következtében a sokoldalú öntevékenys»ég, a kezdeményező, erő — ami korábban jellemzője volt a szövetkezeti mozgalomnak —, nagy mértékben kiszikkadt is sok helyen erőltetéssé vált. $ termelőszövetkezetek szervezése. A dolgozói parasztok társulásainak vannak hagyományai megyénkben Még mindnyájan emlékezünk arra, hogy 1948—49 előtt milyen lüktető élet folyt a . földművesszöveíkezetek- ben. A dolgozó parasztok — különösen a volt- .újgazdák — már 1.946— 47-ben társultak a föld közös megművelésére. A legtöbb helyen jól dolgoztak a hegyközségek, legeltetési »bizottságok, stb. 1948-tól a megyében termelőszövetkezetek alakultak, s már 1952 októberében a III. tónusú termelőszövetkezetek mellett 44 I. típusú és 8' II. típusú termelőszövetkezet működött, közel 2000 családdal, több mint 3.600 taggal. Az I—II. típusú termelőszövetkezetek szántóföldterülete megközelítette a 11 ezer holdat. Az I—II. típusú termelőszövetkezetek egy része az alapszabályban, lefektetett irányelvek szerint dolgozott, kisebb részük átalakult III. tónusúvá. nagy részük, különösen 1953' őszén felbomlott. Jelenleg megyénkben összesen'2 I, típusú termelőszövetkezet működik, alig 30 családdal és közel 200 hold földdel. Közülük csak az egyik, a böhönyéi I. típusú teimelőszövetkezet működik alapszabály szerint. Termelőszövetkezeti mozgalmunk állandó, folyamatos fejlődésének biztosítása igen komoly feladat elé- állítja a párt- és tanácsszerveket, mert a fokozatos átmenet — amit a» lenini szövetkezeti terv feltételez nincs a megyében megfelelően biztosítva. Részben ebből következik, hogy kevés az új ‘belépő a termelőszövetkezetekbe. Néhány járásban, mint például a marcali, fonyódi és a siófoki járásban a jól működő termelőszövetkezetek fejliődése .is bizonyos fokig egy helyben áll. A megfelelő átmenet a különböző társulásoktól kezdve az I-—II. típusú termelőszövetkezeteken keresztül, különösen ezekben a járásokban nincs meiafeflelően biztosítva. A legfőbb hiba az a mi megyéinkben, hogy a termelőszövetkezeti mozgalmunk elindításával szinte megszakadt a mezőgazdasági szövetkezésnek az a. folyamatossága és fokozatossága. aminek a felszabadulás előtt is .voltak bizonyos, eredményei, s ami — különösen a felszabadulás- után — sok értékes, hasznos és biztató tapasztalatot teremtett. — Világos, hogy ez a megszakadás, a lenini szövetkezeti terv — fokozatosságáról szóló útmutatások szem elől tévesztéséről tanúskodik. Nemcsak a vezetőszervek, hanem a helyi párt-