Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-09 / 7. szám

M>MOG¥) NÉPLAP' Vasárnap, 1055. január 9. A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság nmIlkájáról... A termei őszövetkezetek életéből A mi Gondos Józsefünk Nagyobb az önállósága a Me­gyei Mezőgazdasági Igazgatóság­nak, mint azelőtt. Az elmúlt évek­ben a földművelésügyi miniszté­riumtól kapott tervet < kellett a megyében lebontani járásokra, községekre; s annak végrehajtásá­ra mozgósított, s irányította. Most viszont a megye 1955. évi mező­gazdaságfejlesztési tervét a Me­gyéi Párt VB megbízásából, a szakemberek bevonásával, a Me­gyei Mezőgazdasági Igazgatóság készítette el a helyi adottságok­nak és lehetőségeknek figyelembe­vételével, amelyet jóváhagyás vé­get felterjesztett a földművelés- ügyi minisztériumba. E terv ké­szítésénél támaszkodtak az alul­ról jövő jó javaslatokra, helyes kezdeményezésekre, amelyek előbbre viszik a megye mezőgaz­daságát a fejlődés útján. SZAKOKTATÁS A többtermelés egyik fontos fel­tétele, hogy szakelőadásokkal és tanfolyamokkal bevezessük a dol­gozó. parasztságot a szakszerű ter­melés birodalmába. Erinek érde­kében a Megyei Mezőgazdasági. Igazgatóság mintegy 450 hallgató­val 20 helyen, ezüstkalászos gaz­daképző tanfolyamot szervezett. Ezenkívül a téli hónapokban, ha­vonta mintegy 50 különböző szak­előadást tart a községekben, tsz- ekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban. Ä tanfolyamokon és előadásokon megismerkednek a termelők, illetve a hallgatók az élenjáró é.gjfb- és zooteéhnikai módszerekkel, azok helyes alkal­mazásának módjával. ' Azj utóbbit napokban már inb tézkedett arról is a Mezőgazdasági Igazgatóság, hogy az ezüstkalászos tanfolyamokon rendszeresen ve­títsenek keskenyfilmeket, ame­lyekkel még szemléltetőbbé és érthetőbbé teszik a hallgatók szá­mara a táhúltakat. ' ■ ■ ;f r;.' . j*?| A SZEMÉLYZETI CSOPORT • ■ munkája Azelőtt sok probléma volt a megye mezőgazdasági szakembe­reinek beosztása és elhelyezése körül. Előfordult több olyan eset is, mint például a tabi járásban, ahol egy tsz-nél négy aigronómus cserélődött egy év alatt.. Most a Mezőgazdasági Igazgatóság sze­mélyzeti csoportja új nyilvántar­tást készít a megye mintegy 600 mezőgazdasági szakemberéről, azok képzettségének, minősítésé­nek és beosztásának figyelembevé­telével. Igv könnyebbé válik a szakkáderék előléptetése, illetve a képzettségüknek megfelelően tör­ténő beosztása. Lehetővé vált te­hát, hogy megyénk minden mező- gazdasági szakemberét képességé­nek megfelelően, arra a helyre ál­lítsuk. ahol legtöbbet tud segíteni megyénk mezőgazdasági termelé­sének növelésében, a mezőgazda­ság fejlesztésében. JÓMINÖSEGÜ VETŐMAG biztosítása közös Érdek Számos kérelem érkezett már a múlt őszön és a télen is a Me- gvei Mezőgazdasági Igazgatóságra jóminőségű burgonya vetőmag biz­tosítása érdekében. Az igazgatóság mérlegelte a kérelmet, s intézke­dett, hogy minőségileg megfelelő burgonyavetőmagot kaphassanak az igénylők. Így az idén már ki­osztott 50 vagon vetőburgonyán kívül még mintegy 100 vagon jó­minőségű vetőburgonyát bocsát a termelők rendelkezésére a múlt évi 5.0 vagon yetőburgonyával szemben. Ezen túlmenően az idén három községben (Homokszentgyörgy, Csokonyavisonta, Rinyaújlak) zárt körzeti burgonyatermelést állíta­nak be. Ezekben a községekben csak Gtilbaba yetőbur,gonyát ter­melnek, amelynek idei vetőmag­ját már most felülvizsgálják, majd virágzáskor és szedéskor szelekciózzák. így a jövő évben még több, jobb minőségű burgo­nyavetőmag áll rendelkezésre a burgonyatermelés fellendítéséhez megyénkben. INTÉZKEDÉS — BÜROKRÁCIA NÉLKÜL A balatonőszödi tanács a siófoki járási tanácshoz benyújtott igény­lésére egy sertés apaállat helyett kettőt diszponáltak Balaton őszöd­re. Ugyanakkor Szóládon kiselej­teztek két kant és ezek helyett másikakat kértek a szóládiak. E probléma rendezésére hónapokon át kérték a siófoki járási tanácson Horváth Ferencet, de a kérelem süket fülekre talált. Végül is a Megyei Mezőgazdasági Igazgató­sághoz fordultak, ahonnét Molnár Imre, főagronómus és Ceglédi La­jos állattenyésztő azonnal kiment a helyszínre, s félnap alatt elin­tézték, hogy a balatonőszödiektől a felesleges kan átkerüljön Szó- Iádra, Amit tehát a járási tanács négy hónapon át nem intézett el, azt a Megyei Igazgatóság fél nap alatt elintézte. A DOLGOZÖ PARASZTOK EGYÉNI PROBLÉMAIT IS ORVOSOLJAK Ezelőtt négy nappal Rábai Já- nosné, somogygeszti lakos azzal a panasszal fordult a Megyei Mező­gazdasági Igazgatósághoz, hogy a múlt /, évben 2 holdon szerződése­sen termelt bokorbabjának az árá­ból még egy fillért sem kapott. Az igazgatóság ígéretet tett az asszonynak, hogy három napon belül megkapja a pénzét. Egy nappal az ígért határidő előtt Kiss. Lajosné községi tanácstitkár arról számolt be, hogy a Kertima gter­meltető Vállalat budapesti kiren­deltsége megküldte a pénzt Rábai Jánosnénak, aki ezután is köszö­netét mond a Megyei Mezőgazda- sági Igazgatóságnak. Osztrák orvosküldöttség érkezett Budapestre Az egészségügyi minisztérium meghívására csütörtökön osztrák orvosküldöttség érkezett Magyar- országra. Országos pedagógus-konferencia Az MSZT pedagógiai szakosztá­lya, az oktatásügyi minisztérium, a központi pedagógus továbbképző in­tézet és a pedagógus szakszervezet január 11-én országos pedagógus konferenciát rendez a közösségi ne­velésről. . — Mi újság a Búzakalászban? — kérdeztem» Sipos Jánostól, a drávaszentesi Búzakalász tsz elnö­kétől, miután összeismerkedtünk. — Seipmi különös — válaszolt röviden. — Hogy jövedelmezett a közös gazdaság tavaly? • — Jólr —- Megelégedettek a tagok? — Igen. Olyan szűkén mérte a szavakat először ez az okos tekintetű, ősz­hajú ember, hogy azt hittem, nem is tudok vele dűlőre jutni. — No — gondoltam —, ha a tsz-ben is ilyen szófukar, akkor a tagok nem szívesen fordulnak hozzá tanácsért. — Hogy vált be a sertéstenyész­tés? — ostromoltam egy újabb kérdéssel. — A sertéstenyésztés? ... arról sokat lehetne beszélni — emelte fel hangját. S egyszeriben úgy megeredt ajkáról a szó, mintha nem is az az előbbi Sipos János ült volna előttem. — Nagyon jól bevált a sejtés- tenyésztésünk. De ezt annak kö­szönhetjük, hogy a sertéstenyész­tőnk is bevált. Mert olyan, mint a mienk. .. Gondos József, a pár­ját ritkítja... Úgy bánik az a jó­szággal, mint az anya a gyerme­kével. Alig 3 hetesek a malacok, már enni tanítja őket. Úgy örül, ha egy kis „csemegét“ — sovány- tejbe árpadarát — adhat az apró- jószágoknak, mint a gyerek a cso­koládénak. Aztán rendszeresen ki­ereszti őket a szabadba, mert azt mondja: „A jó levegő és a nap­fény is erősíti ám a csontjukat, nemcsak a csontliszt.‘‘ Nem mon­dom, még 20 kilós választási ma­lacok is kerültek ki a keze alól. Tavaly például nyolc darab volt a választási átlaga és a malacok át­lagos súlya 14—20 kiló volt. Meg­látszik, hogy nem hiába volt a hathónapos állattenyésztési tan­folyamon. No, persze mi spm fe­ledkeztünk ám meg Gondos tag- társ jó munkájáról. Tavaly is ka­pott 6 szép választási malacot prémiumként. Most is két „újévi“ malacot kapott —- mosolygott , ba­jusza alatt Sipos János. S csak csodálkoztam, hogy ez az előbb még szófukar ember milyen nagy hévvel, lelkesedéssel beszél tsz-e tagjainak munkájáról. Minden! szavából az emberek, iránti meg­becsülés és szeretet cseng ki. MajcFriémi büszkeséggél így foly­tatja: »—■ • A megye is felfigyelt a rni sertésgondozónkra. A megyei ta­nácstól egy szép, dicsérő oklevelet kapott Gondos József és Buda­pestre küldték 14 napos, ingyenes üdülésre. Sosem gondolta, hogy még őneki ilyen nagy becsben lesz része. Most aztán még nagyobb kedvvel dolgozik. Megfogadta, hogy ez évben, a 22 jorkshirei anyakocától darabonként 14 mala­cot nevel fel. Most készült el az új sertésfiaztatónk, aminek nagyon örül a mi sertésgondozónk. „Na, itt majd aztán kényelmes helyük lesz a kis „cocáknak'“ — mondta a múltnap.-— És mennyit jövedelmezett a tsz-nek tavaly a sertéstenyésztés? kérdeztem. — Hát bizony az szépen.. . több mint 170 ezer forintot hozott a házhoz. Eladtunk 69 süldőt és 443 választási malacot. Ezt mind Gon­dos tagtársunk nevelte. Itt sem hagyja említés nélkül Gondos József érdemét. — De most az a tervünk, hogy az új évben legalább 200 ezer fo­rint lesz a jövedelmünk a sérté­sekből. Április 30-ra meghízik 23 süldőnk, amelyből 10 a beadásra, 13 pedig szabadpiacra kerül. Per­sze, azt is Gondos tagtárs vállal­ta, hogy április 30-ra kész lesznek a hízók. Az anyakocákat most törzskönyveztük és a márciusi szaporulatból 50 süldőt nevelünk szerződésesen továbbtenyésztésre. És Gondos elvtárs szavát adta, hogy mindent megtesz a sertés­tenyésztési terveink megvalósítá­sáért. Mi bízunk is, hogy állja szavát — mondta végül Sipos János határozottan. Sz. A termelőszövetkezeti mozgalom fontos kérdése, a fokozatosság betartása írta: Böhm József elvtárs, a Megyei Párt*végrehajtóbizottság mez. g. oszt. vezetője Megyénk termelőszövetkezetei 1954- ben gazdasági, szervezeti és politikai téren sokat erősödlek. A megye párt- és tanácsszervei erőfeszítései­nek, a termelőszövetkezetek kom­munistái jobb munkájának, a terme­lőszövetkezeti vezetők helytállásá­nak, a tagság áldozatkész, odaadó munkáján ak megvannak a maga eredményei. Mindehhez »komoly mér­tékben hozzásegítette termelőszövet- kezeteinket a párt és állam által nyújtott» nagyfokú, támogatás. 1954-ben gazdaságilag erősödtek ísz-eink. A megye , termelőszövetkezetei gazdasági . erősödésének egyik mu­tatója,. hogy 1954-ben nőtt, az 1 mun­kaegységre eső. részesedés. Termény­ből megközelítette az 1953. évit, az 1 munkaegységre eső készpénz ré­szesedés pedig több mint 90 száza­lékkal túlhaladta., azt. 22,3 százalék­kal nőtt az egy tagra jutó közös va­gyon értéke. Az elmúlt évben 39 termelőszövetkezetünkben létesítet­tek melléküzemágat. Ezzel a terme­lőszövetkezetek mintegy 60 sz-ázalé- kánaik már van különböző mellék­üzemé." 1954-ben 205 termelőszövet­kezetünkben évközben osztottak muhkaegységelőleget. Ebből 120 ter­melőszövetkezetben . 5 forinton felül. Az 1954-es esztendő termelőszö­vetkezeteink erősödésének, további fejlődésének, dicsőséges . éve volt. Megnőtt a megye termelőszövetke-. zetelaete tekintélye a kívülállók előtt, A termelőszövetkezetek tagjai­nak varr bővon gabonájuk, a tagság kedvvel, odaadással dolgozik. > Az eredmények láttán 1954 augusztus 1- e óta az év végéig több mint 400 család közel ,700 taggal választotta a termelőszövetkezeti gazdálkodás útját. A termelőszövetkezetek fejlesztésének néhány akadálya A megye termelőszövetkezeteinek számszerinti fejlesztése azonban nem kielégítő. Csak a kaposvári járásban értek el kiemelkedőbb eredménye­ket. ahol a tsz-ek fejlesz»tését állan­dó feladatnak tekintik. Éppen ezért a kaposvári járásban hétről-hétre vannak dolgozó parasztok, akik a szövetkezeti gazdálkodás útját vá­lasztják. 12 családdal egy új III. típusú termelőszövetkezet is alakult Taszáron. Termelőszövetkezeteink pártszer­vezetei, kommunistái igen nehezen értették meg. hegy a termelőszövet­kezeteket állandóan és fdlysmatosan fejleszteni kel!.'Még a legutóbbi idő­ben is tapasztalható, hogy elzárkóz­nak a tavaly kilépettek visszavételé­től, s nem hívják vissza azokat, akik az előző évek során az iparba távoz­tak. A másik komoly hiba a néhány helyen meglévő a befelé fordulással együttjáró középparaszt-ellenesség. Egyes termelőszövetkezetek vezetői, kommunistái is a tsz-ből kilépett kö­zépparasztoknak tulajdonították, hogy ott előbb nem ment jól a mun­ka, ezért zárkóznak el azok visszavéte­lt 61. Ilyen jelenség volt tapasztalha­tó áz iharost Békebástya, a ráksi Üj Élet és még több termelőszövetkezet­ben. Igen komoly fogyatékossága a ter­melőszövetkezeti mozgalomnak, hogy több termelőszövetkezetben, mint pl. a mosdóéi Alkotmányban, a szorosa- di Üi Életben alapszabályellenesén gazdálkodnak: Termelőszövetkezetei nkben az ' el­múlt évben nem fejlődött kielégítően a szarvasmarhaállomány. Ez továb­bi komoly gátja a termelőszövetkeze­tek gazdasági megerősödésének. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének megyénkben egyik fő akadálya, hogy nem tartjuk megfe­lelően szem előtt a fokozatosság el­vét. Ezt a fontos lenini tanítást a megyei, járási, községi funkcionáriu­sok egy része nem érti megfelelően. Ennek következtében nem is tudják azt ä mezőgazdaság szocialista át­szervezésében alkalmazni. Vitassuk meg, hogyan alkalmazhatjuk a fokozatosság elvét Most, ebben a cikkben erről a fontos kérdésről akarok írni. Legyen ez alkalom arra, hogy párt- és álla­mi funkcionáriusok, termelőszövet­kezeti parasztok, dolgozó parasztok ezzel kapcsolatosan a sajtó hasáb­jain is elmondják, illetve leírják vé­leményeiket. Pártunk III. kongresszusa vilá­gosan leszögezte, hogy: »A mezőgaz­daság szocialista szektorainak fej­lesztésénél a figyelmet elsősorban a termelőszövetkezetekre kell irányí­tani. Egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni, hogy a szocializmus építésének a falun ez az elkerülhe­tetlen fő útja és hogy előfc'b vagy utóbb minden paraszt meggyőződik helyességéről, s rátér érré az útra.« A mezőgazdáság átszervezésében előttünk álló feladatokat tehát pár­tunk III. kongresszusa meghatároz­ta. Most 'az a kérdés, hogyan halad­tunk ezen az úton tovább. Ennek a feladatnak- egy igen fontos láncsze­me megyénkben a fokozatosság kérdése körüli meg nem értés, hibás nézetek tisztázása. A Szovjetunió példájából tudjuk hogy ?. mezőgazdaság szocialista át­szervezésére az egyedüli célravezető helyes út, amit a parasztság tömege“ is megértenek és hedyeselnek, a szö­vetkezeti út, melyet Lenin »a szö­vetkezeti terv-ben kidolgozott. A szövetkezet' jelenti a legfontosabb eszközt ahhoz, - hogy a mezőgazdasá­got szocialista vágányra vigyük át, mer*: >*A szövetkezet az új rendre való áttérésének a lehető legegysze­rűbb, legkönnyebb és a parasztság számára legérthetőbb útja«. (Lenin művei: 33. kötet, 468. oldal.) Lenin terve egyszerű, de egyben zseniális volt: A parasztságot a be­szerzési és értékesítési szövetkezetek segítségével megnyerni a szövetke­zeti gondolatnak, ilyenmódon elve­zetni őket a termelőszövetkezetbe, a termelőszövetkezetek, útjain pedig eljuttatni őket a szocializmushoz. Ez a szövetkezeti terv lényege. Nézzük meg, megértettük-e mi ezt a fontos lenini tételt? Hogyan áll a fokozatos fejlődés ügye megyénk szövetkezeti mozgalmában? A föld­reform után Somogy megyében is a különböző szövetkezeti kezde­ményezéseik indultak és igen sc»k ér­tékes, helyi tapasztalatot gyűjtöttek, ió eredményeket értek el. Azonban a termelőszövetkezeti mozgalom na- gyebbmérvű .»megindulásakor ezekről a társul ásókról lényegében elfeled­keztünk. A szövetkezeti gazdálkodás magasabb formái nem annyira a már élért szövetkezeti eredményekre épül­tek, hanem ezek tekintet nélkül nagyrészt »-elvi alapon« szerveződtek. E miatt természetesen a termelőszö­vetkezeteket nagyrészt nem úgy fog­tuk fel, mint a mezőgazdasági szö­vetkezés fokozatos fejlődésének újabb, magasabb lépcsőjét, hanem úgy, mint valamilyen új format, aminek semmi köze a korábban ‘"ényfiegesen elért szövetkezeti ered­ményekhez és szövetkezeti tapaszta­ltokhoz. Ennek következtében a sokoldalú öntevékenys»ég, a kezdemé­nyező, erő — ami korábban jellem­zője volt a szövetkezeti mozgalom­nak —, nagy mértékben kiszikkadt is sok helyen erőltetéssé vált. $ ter­melőszövetkezetek szervezése. A dolgozói parasztok társulásainak vannak hagyományai megyénkben Még mindnyájan emlékezünk arra, hogy 1948—49 előtt milyen lüktető élet folyt a . földművesszöveíkezetek- ben. A dolgozó parasztok — különö­sen a volt- .újgazdák — már 1.946— 47-ben társultak a föld közös meg­művelésére. A legtöbb helyen jól dolgoztak a hegyközségek, legelteté­si »bizottságok, stb. 1948-tól a megyében termelőszö­vetkezetek alakultak, s már 1952 ok­tóberében a III. tónusú termelőszö­vetkezetek mellett 44 I. típusú és 8' II. típusú termelőszövetkezet műkö­dött, közel 2000 családdal, több mint 3.600 taggal. Az I—II. típusú terme­lőszövetkezetek szántóföldterülete megközelítette a 11 ezer holdat. Az I—II. típusú termelőszövetke­zetek egy része az alapszabályban, lefektetett irányelvek szerint dolgo­zott, kisebb részük átalakult III. tó­nusúvá. nagy részük, különösen 1953' őszén felbomlott. Jelenleg megyénk­ben összesen'2 I, típusú termelőszö­vetkezet működik, alig 30 családdal és közel 200 hold földdel. Közülük csak az egyik, a böhönyéi I. típusú teimelőszövetkezet működik alapsza­bály szerint. Termelőszövetkezeti mozgalmunk állandó, folyamatos fejlődésének biztosítása igen komoly feladat elé- állítja a párt- és tanácsszerveket, mert a fokozatos átmenet — amit a» lenini szövetkezeti terv feltételez nincs a megyében megfelelően biz­tosítva. Részben ebből következik, hogy kevés az új ‘belépő a termelő­szövetkezetekbe. Néhány járásban, mint például a marcali, fonyódi és a siófoki járásban a jól működő ter­melőszövetkezetek fejliődése .is bi­zonyos fokig egy helyben áll. A meg­felelő átmenet a különböző társulá­soktól kezdve az I-—II. típusú terme­lőszövetkezeteken keresztül, különö­sen ezekben a járásokban nincs meiafeflelően biztosítva. A legfőbb hiba az a mi megyéink­ben, hogy a termelőszövetkezeti moz­galmunk elindításával szinte meg­szakadt a mezőgazdasági szövetke­zésnek az a. folyamatossága és fo­kozatossága. aminek a felszabadulás előtt is .voltak bizonyos, eredményei, s ami — különösen a felszabadulás- után — sok értékes, hasznos és biz­tató tapasztalatot teremtett. — Vi­lágos, hogy ez a megszakadás, a le­nini szövetkezeti terv — fokozatos­ságáról szóló útmutatások szem elől tévesztéséről tanúskodik. Nemcsak a vezetőszervek, hanem a helyi párt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom