Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-09 / 7. szám
Vasárnap, 1965. janm&r 9. SOMOGYI NEPLAY 7 Az öreglaki küzségi tanács eggyéfoppt a falu népével TÍZ ÉV telt el a felszabadulás óta öreglak község! Szakszervezetek Országos Tanácsától. — Mindig meg i kell hallgatni a dolgozókat és intézkedni kell ügyes- ! bajos dolgaikban — mondja Mezei elvtárs —, akkor életében, s ez idő alatt szinte új falu nőtt ki a régi helyén. Ha végigmegyünk a község utcáin, mindenütt vidám, jókedvű emberekkel, földekre, munkába siető dolgozókkal találkozunk. Arcukról megelégedettség, büszke mosoly árad. Valamennyien büszkék falujukra, eredményeikre, s az aranybetűkkel hímzett zászlóra, melyet elsőségükért, beadási kötelezettségük teljesítéséért kaptak. Ha az öreglakiak sikereinek okát kutatjuk, nem elég visszapillantani az utóbbi hónapok eseményeire. Hosszú évek küzdelmes, önfeláldozó munkája, s a dolgozók határtalan lelkesedése alkotta mindazt, ami ma oly széppé teszi a községet, boldoggá annak lakóit, öreglak szorgalmas népe eggyéforrott a munkában, s valamennyien egy célt tűztek maguk elé; dolgozni a falu szebbétételéért, felvirágoztatásáért. e Tapolcai Ferenc tanácselnök, Tóth Mihály párttitkár és Mezei Imre tanácstitkár lelkes, odaadó munkával dolgozik Öreglak szebb, boldogabb, életéért. jó a kapcso’at a tanács és a dolgozók között. — És ez a jó kapcsolat tette lehetővé azt is, hogy a községtől távoleső Barátiban minden anyagi fedezet nélkül, új iskolát építettek. E nemes cél érdekében 200 mázsa kenyérgabonát, 80 mázsa tengerit és több mázsa zsírt gyű’főttek össze a falu dolgozói és ebiből vették meg a szükséges építési anyagokat. Helyi szakemberek láttak munkához, s csakhamar felépült az új iskola, öreglak dolgozói látják, hogy a községi pártszervezet és a tanács az ő érdekükben. dolgozik, s ezt a segítséget állami fegyelmükkel, jó termelő munkával viszonozzák. AlXAMI SZERVEINK sem feledkeztek meg öreglak becsületesen dolgozó népéről. Még a nyári időszakban, terven felül villamosították a községet. A dolgozók a eséplési munkák ellenére is lelkesen kivették részüket a társadalmi munkából, s öreglak belterületén nem maradt két ház, ahova ne vezették volna be a villanyt. A villamosítás természetesen új fejlődési lehetőségeket biztosított. A régi iskolát áldozatos munka árán, maguk a dolgozók alakították át mozihelyiséggé, s á 180 férőhelyes moziban ma már kevésnek bizonyul a heti négy előadás. Rövidesein sütödét, orvosi rendelőt kapnak, s ez évben tervbevették egy 30 férőhelyes hólesődé létrehozását is A megalakult népfront-bizottság új, hatalmas feladatokat tűzött maga elé. Fásítási, erdősávtelepítési terveket dolgoztak ki és különös gondot fordítanak a község állatállományának fejlesztésére. A kezdeti nehézségekkel küzdő népfrontnak komoly segítséget nyűit a pártszervezet. A bizottsági tagok mindegyike mellé pártaktívákat állítanak be, akik segítik az ő munkájukat. A termelésben, begyűjtésben, a falu fejlődésében elért kimagasló eredmények arról tanúskodnak, hogy öreglak népe megértette pártunk szavát. A pártszervezet, tanács, termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok összefogása, becsületest lelkiismeretes munkája nyomén egyre szépül a község. A községi pártszervezet és a helyi tanács vezetői és dolgozói is szívügyüknek tartják a község életének irányítását. Tapolcai Ferenc tanácselnök és Mezei Imre tanácstitkárt Tóth Mihály elvtárs, a pártszervezet titkárának állandó segítségével lelkesen, odaadóan dolgoznak a falu érdekében. Együtt élnek a dolgozó parasztokkal, munka közben meglátogatják őket a. földeken, lelkesítik és tanácsaikkal látják, el őket. Tapolcai elvtárs, Mezei elvtárs és Jankó vies Józsefné begyűjtési megbízott kiváló munkáját bizonyítja, hogy az Elnöki Tanács Munkaérdeméremmel tüntette ki mindhármukat.1 -v. MEZEI ELVTÄRS ebben a községben nőtt fel, szeretik őt a dolgozók, mert közvetlen modorával, ügybuzgóságával bebizonyította, hogy hű népéhez. Bizalmuk . jeléül tanácstitkárrá választották. Gazdasági és adminisztratív újításaiért díszoklevelet kapott a Ax állami fegyelmet betartó dolgosó párásatok Alig néhány napja ünnepeltük az új évet. Az ünnepnapokon sókon gondolkoztak azon, hogyan lehetne legjobban támogatni kormányunk politikáját. A gondolatokat tett követte és á barcsi járás minden táján arról lehet beszélni, hogy a beadásban sokan egészévi vagy félévi terveiket teljesítik. Bolhán Gomlbaszögi Jéhő 10 holdas dolgozó panaszt egész évre, letette a sértésbeadás gondját, özv. Dómján Józsefné tojásból és baromfiból lett az első az istvándiak között, "éves beadását teljesítette már. A híres dohánytermelő Trixler István egészévi sertésbeadását teljesítette Szülőkön. A járás másik oldalán, Bélaváron, Garábi József 3 holdas dolgozó paraszt kommunista példamutatással az első negyedévi tojás- és baromfibeadási tértiét teljesítette. Munkában a Hazafias Népfront szabás község dolgozó népe valamikor rettegve beszélt a Fekete-kastélyrói. Aki csak tehette, messzire elkerülte a komor épület környékét. A felszabadulás után is távoltartották egy ideig a m últ emlékei a dolgozókat a kastélytól. A Hazafias Népfront-bizottság megalakulása után okos ötlete tá-t madt a falu gazdáinak, amit a népfront gyűlésen meg is tárgyaltak. Elhatározták, hogy átépítik a kastélyt. Helyhiány miatt a falu fiataljai nemigen tudtak műsort adni a falu dolgozóinak szórakoztatására. -Kultúrtermet kell építeni a kastélyból« — vetette fel valaki és a népfront- bizottság, az új tanáccsal együtt, támogatta az ötletet. A lakosság közösségi munkával már meg is kezdte az építkezést. A hajdani kastélyból kultúrotthon lesz, ahol a falu fiataljai vidám műsorral szórakoztatják majd a dolgozókat, még új tanítólakás is épül a kastélyban. C*n!tnnyavisnntnn a pártszervezet, az új tanács és a népfront-bizottság olvasókört szer- | ma jelentősen emelkedni fog. 4 Az olvasókör megszervezésében vezeti. Az olvasókör iránt a köz- jelentős munkát végzett Bakocs ségben igen nagy az érdeklődés. A hosszú téli estéken szívesen olvasnak és tanulnak a falu dolgozó parasztjai. Eddig ötven tagja van az olvasókörnek, de az érdeklődés azt mutatja, hogy a tagok létszá-' falujában. Megyei-zerle tiltakozó gyűléseket tartottak József fiatal dolgozó paraszt, aki nemrég töltötte le katonai szolgálatidejét. A honvédségnél tanultakat igyekszik hasznosítani szülőa népfront-bizottságok a német militarizmus feltámasztása ellen. Szülök községben a helyi pártszervezet, a községi tanács és a népfront-bizottság közösen szervezte meg a gyűlést, amelyen ötvennél több dolgozó paraszt jelent meg. A gyűlésen felszólalt Dibecz Imre, a helyi népfront- bizottság elnöke is. Több községben, így Tarany, Zi- mány, Visnye községekben tiltakozó aláírást gyűjtöttek a nyugatnémet militarizmus felélesztése ellen. Csak a Hazafias Népfront Somogymegyei Bizottságához 10 ezernél több aláírás érkezett, amelyekben tiltakoznak a dolgozók a német militarizmus fel- támasztása ellen. MIÉRT NINCS KULI ŰROTTHONA SZÜLÖK KÖZSÉGNEK? — kérdezik a szuloki dolgozó parasztok. Népi együttesük létszáma 53 fő, de fejleszteni akarják. A napokban megalakul a gazdakör, az olvasókör. Eddig már száznál több jelentkezőt toboroztak össze. Nincs egy megfelelő helyiségük, ahol a téli estéket eltölthetnék tanulással, szorgalmas munkával. De van a községben egy használhatatlan romépület, amelyből a kultúrház építéséhez szükséges anyag 40 százalékát biztosítani tudnák. A község lakossága azt is vállalná, hogy a munkálatok költségéből 15 ezer, forint értéket elvégez társadalmi, munkával. Szülök község dolgozó parasztjai és DISZ-fiatáljai kérik a megyei tanács népművelési osztályát, hasson oda, hogy Szülök is kapjon kultúrotthont. , . ,f|. , Pósa György. — FEJLŐDIK a szövetkezeti üzlethálózat a. .joarcsi járásban. Az 1954. negyedik negyedben, Szent- oorbáson italboltot nyitották, ezzel á község lakóinak régi vágya teljesült. Ugyanitt átépítették a ooltbelyiséget. Babócsán pedig étkezdét hoztak létre. —- BEFEJEZŐDTEK .a tracho- maszűrések a barcsi járásban. A szűrések során a járás lakosságának több, mint 90 százalékát megvizsgálták. Az eddigi eredmények szerint a megbetegedések száma lényegesen csökkent. Különösen örvendetes, hogy friss megbetegedést sehol sem észleltek. és állami szervek vezetői is szoktak hivatkozni a »lenini szövetkezeti terv«-re, a fokozatosságra, mégsem ■eszerint cselekedtünk, hanem éppen ellenkezőleg, szinte semmibe vettük a gyakorlatban már elért szerényebb szövetkezeti eredményeket, s mint valami újat kezdtük a magasabbfokú termelőszövetkezetek létesítését. Élő bizonyítéka ez annak, hogy elhanyagoltuk, vagy egyáltalán nem ismertük a már létező, a föíldművesszö- vetkezeíek keretén belül működő társulásokat, vagy, hogy 1954 nyarán és őszén is lényegében csak a III. típusú termelőszövetkezetek fejlesztéséről beszéltünk. A fokozatosság lebecsülése, meg nem értése együtt járt a kormány- program előtt elkövetett hibákkal. Igen komoly hiba azonban, hogy a megyében a kormányprogram óta sem tanultunk kielégítően az eddigi hibákból, még ma is sok helyen lebecsülik. semmibeveszik az egyszerűbb szövetkezeti társulások tapasztalatait, ami másszóval azt jelenti, hogy nem. veszik komolyan az áttérés fokozatosságának elvét, s hiába hivatkoznak a lenini szövetkezeti tervre, a gyakorlatban éppen az ellenkezőjét csinálják. Az I. és II. típusú ísz-ekét elhanyagoltuk Meg kell azt is mondani, hogy az •elmúlt években megalakult és jelenleg is működő I—II. típusú termelőszövetkezetek egy része nem áll kielégítő példaképül a dolgozó parasztok előtt. 1951—52-ben alakult 'I—II. típusú termelőszövetkezeteink között elég nagy számmal lettek gyenge, nem eléggé életrevaló társulások, nem kevés közülük rekedt, nehezen élő, vagy éppen sehogysem működő I. vagy II. típusú termellő- szövefikezeti csoport volt. Az ilyenek sem akikor, sem most nem képviselik a szocialista áttérés átmeneti fokát, hanem sokkal inkább egy-egy nagyebhszabású termelőszövetkezeti szervezés i kampány maradványait. A jelenleg működő I. típusú termelőszövetkezetek vezetőinek, és tagjainak sem nyújtunk kielégítő támogatást. A tabi járási pártbizottság instruktora, Juhász elvtárs például több mint fél éve Bedegkéren lakik °s az ott működő I. típusú termelőszövetkezetet meg sem látogatta, a tav-k ügyes-bajos dolgaival nem törődik. Gátolja az I. típusú termelőszövetkezetek egészséges fejlődését az alapszabály merevsége is, aminek szószerinti betartása azt eredményezi, hogy a tagságnak kijelölt föld évről-évre Változna, ami megnehezíti a trágyázást és nem segíti elő, hogy minden tag lelkiismeretesen, szorgalmasan művelje parcelláit. Hiba, hogy a jelenleg érvényben lévő alapszabály nem írja elő, hogyan végezzék közösen a szántást, aratást, stb. hogyan mérjék az egyes tagok által elvégzett munka értékét, igen komoly hiba, hogy a községi tanácsok és a járási tanácsok nem teremtik meg a jelenleg is működő I. típusú termel őszövetkezeteknek a (közös gazdálkodás lehetőségeit, földterület, épületek stb. juttatásában. Melyek a legfontosabb feladatok a fokozatosság elvének érvényesítésében? Félreértés ne essék, nem az a baj, hogy mi a III. típusú termelőszövetkezetek szervezésével sokkal többet foglalkoztunk, hogy a III. típusú termelőszövetkezeteknek minden körülmények között biztosítani igyekeztünk, hogy a párt és az állam által nekik nyújtott támogatást élvezhessék. Nem az a baj, hogy mi sokat foglalkoztunk azzal, hogy a jól működő III. típusú termelőszövetkezetek erősödjenek, hogy a III. típusú termelőszövetkezetekben jobban menjen a tagoknak, mint az egyénileg deígozó parasztoknak! —* Hanem az a baj, hogy csak egyoldalúan, a III. típusú tsz-ek problémáival foglal-, koztunk és közben megfeledkeztünk, néhány helyen teljesen elhanyagoltuk az alacsonyabbfokú szövetkezeti társulások ügyét. Nem tartottuk be ■megfelelően a fokozatosság elvét. Ahhoz, hogy a megye termelőszövetkezeti mozgalma egészségesen, állandóan és fokozatosan fejlődjék, az szükséges, hogy mindem erőnkkel segítsük a már meglévő és az ez után alakuló III. típusú termelőszövetkezeteket, s a jövőben sókkal nagyobb gondot kell fordítani az alacsonyabb- fcfcú társulásokra is. A járása pártbizottságok értessék meg a pártszervezetek vezetőivel, kommunistákkal, az alacsonyabbfokú társulások létrehozásának és a már működő ilyen társulások nagyobbfo- kú segítésének szükségességét. Arra törekedjék minden pártmunkás, tanácstag, tanácsa’kalmazott, párt- és szakmai vezető, hogy megismerje az alacsonyabbfokú társulások életét, problémáját, s az állam által nyújtott engedmények érvényesítésével segítsék azokat. A kommunisták álljanak a dolgozó parasztok kezdeményezéseinek élére. Járási pártbizottságaink e tekintetben legyenek türelmesek. Vigyázzanak minden »balcldaliasko- dásra.« Ügyeljenek arra. hogy a már megalakult társulásokat senki se igyekezzék erőszakkal valamilyen magasabbfokú szövetkezésbe kény-1 szeríteni. Biztosítsák, hogy a különböző társulásokba belépni akaró dolgozó parasztok és azok, akik új társulásokat akarnak alakítani, a működési alapszabályzatokat ns maguk alkothassák meg. Helyes, ha ehhez a felsőbb . párt- és tanácsszervek irányelveket adnak, de ezen a területen is bármilyen formában alkalmazott kényszer az egész szövetkezeti mozgalomra nézve káros lehet. Több gondot kell fordítani a földmű vessző vetkezetek működésére Igen fontos feladatunk, hogy a föidművesszövetkezetek jobban dolgozzanak, mint eddig. Jelenleg az tapasztalható, hogy a földművesszövetkezetek beszerzési és értékesítési tevékenységükből, az utóbbit, nem töltik be megfelelően. A dolgozó parasztoknak még most is 15—20 km- re kéül piacozni, mert a feleslegessé vált terményeiket a helyi földművesszövetkezet nem értékesíti. Elő ■kell segíteni, hogy a földművesszö- vetikezett értékesítési . tevékenysége a jövőben sokkal fokozottabban fejlődjék, ezen keresztül is a dolgozó parasztok a földművesszövetkezeteket jobban magukénak érezhessék. A párt- és tanácsszerveiknek sokkal nagyobb gondot kell fordítaniok arra, hogy a földművesszövetkezetek — mint , a. társulások egyik formája — tömegszervezeti szerepüket fokozottabban betöltsék. Ügyelni kell arra, hogy a földművesszövetkezeti ‘agok érdekeltségét megteremtsük, ezért biztosítani 'kell, hogy minden földművesszövetkezet jövedelmezően gazdálkodjék. Hatékonyabb politikai rrv.u.nk-ávaf! el ■ ke'l érni, hogy a szövetkezeti vezetőségek, a szövetkezeti tagság végezzen aktív munkát. A földművesszövetkezetek kenetén belül újítsuk fel az olyan hagyományokat is, ami pl. a eépkö^sönzésre <s kiterjed. BiztosítsuflS'hogy a föld» művesszövetkezetek a tagok által befizetett részjegyek értékének bizonyos százalékát erre a célra fordítsák. Igen helyes, ha az 'ilyen gépkölcsönzéseket a .földművesszövetkezetek úgy csinálják, hogy a gép vásárlási árának egy részét a földművesszövetkezet, másik részét a társuló dolgozó parasztok vállalják magukra. . A párt- és tanácsszervek sokkal lobban karol iák fel a már meglévő méhész, gyümölcsészeti, szarvasmar- hatenyésztő stb. társulásokat. Arra törekedjenek. hogy ezek a társulások kiterjedjenek a mezőgazdaság, a háztartás, az értékesítés minden ágára. Csak üdvözölni lehet a szentgálos- kéri igazdák kezdeményezését, amikor megalakították a szarvasmarhatenyésztők egyéni csoportját. A már működő I—II. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál és a továbbiakban ha ilyenek alakulnak, ügyelni kell arra, hogy az alapszabály fogyatékosságán, merevségén segíteni tudjanak. Meg kell engedni, hogy úgy állítsák be a táblákat, hogy minden tag külön-külön, több évi használatra kapja meg a bevitt földiének megfelelő területet. A közös munkaszervezet kialakításánál biztosítani kell, hogy a csoportok ezt egyenlőség! alapon is megoldhassák. Minden tag, akinek fogata van, _ fogattal, akinek niíwrs, az kézi erővel 1 Vegyen részt a munkában, amíg az a" munka tart. Ez azonban nem folytatható sokáig, ebből előbb-utóbb rfézete! térések származnak. Ezen úgy lehet segíteni, hogy a csoport előre megszabja, hány napig kell dolgoznia a tagnak közös munkában, a bevitt föld arányában. De úgy is meg lehet oldani, hogy a közös munkában való részvételt nem szabják meg, ellenben mindenkinek bejegyzik, mennyit dolgozott, s annak alapján az év végén, illetve egyes fontosabb munka elvégzése után kiszámítják, hogy egy kát. hold területre mennyi munka esett, ennek mennyi az érvényes napszáma és annak alapján közös elszámolást csinálnak. A lényeg ebben a kérdésben, ne legyünk merevek, hagyjuk, hogy a csoportok tagjai, vezetői bátran gondolkozzanak saját fejükkel, merjenek kezdeményezni, tanuljanak az alapszabályból. A helyi viszonyokhoz mérten okosan alakítsák ki a közös szántás-vetés, betakarítás legalkalmasabb megoldási formáit és különösen a helyi viszonyoknak megfelelően, tagjaik véleménye szerint döntsenek a földhasználat kérdésében, valamint a közös munka elszámolásában. A tanácsok minden tőlük telhető eszközzel segítsék a dolgozó parasztok ilyenirányú kezdeményezéseit, teremtsék meg a közös gazdálkodáshoz szükséges alapot, az állam által nyújtott kedvezményeket biztosítsák e társulások részére. A III. típusú termelőszövetkezeteknek nyújtott fokozott, állandó, tartalmasabb segítség. ezek tagjairól való állandó gondoskodás, megbecsülés, a működésükkel kapcsolatos hibák megszüntetése, az alacsonyabbfokú társulásokkal való nagyobbfokú törődés, ezek létrehozása legyen feladatunk, hogy a megye termelő- szövetkezetei a jövőben még erőteljesebben fejlődjenek, hogy maradéktalanul végrehajtsuk a III. párt- kongresszus termelőszövetkezetekre vonatkozó határozatát. ■
