Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-27 / 22. szám
VILÁG PROLET ARJAI EGYESÜLJETEK! D. V. Szkoöelcin akadémikus válaszai Starobeen amerikai újságíró kérdéseire Megyénk népe tiltakozik Nyugat-Németország felfegyverzése és az atomháború ellen Védjük baromfiállományunkat a baromfipestis ellen! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA SOMOGYMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 22. szám. ARA 50 FILLER Csütörtök, 1955. január 27. Á DOLGOZÓK TOVÁBBKÉPZÉSÉNEK TAPASZTALATAI ÉS FELADATAI Dolgozóink ezévi oktatásának félidejéhez közeledünk. Az oktatás megjavítása végett szükséges, hogy számbavegyük eredményeinket, de az is, hogy feltárjuk a fogyatékosságokat, amelyek kijavításával eredményesebbé tehetjük munkánkat. Eredményeink közül elsőként kell megemlítenünk az alapismereti oktatásunkat. Sikerült nevelőinkkel tudatosítanunk, hogy az analfabétizmus felszámolása döntő feladat. Osz- topánban pl. Márton István pedagógus ügyszeretete eredményezte, hogy most is 10 analfabéta tanul és így községében megszűnik az írástudatlanság Nagyon üdvös lenne, ha minden állami és vállalati vezetőszerv ellenőrizné dolgozóit és segítené nevelőinket az írástudatlanság megszüntetéséért végzett munkájukban. Igen széles körben folyik a dolgozók általános iskolai oktatása. Ez érthető, hiszen dolgozóinknak meg kell szerezniük az általános műveltség alapelemeit, mégpedig úgy, hogy az biztos alapja legyen a középvagy felsőfokú képzésnek. Éppen ez a távolabbi cél vezeti egyes községek tanácsát és pártszervezetét, amikor évről évre megszervezik a dolgozók általános iskoláit, mint pl. Lengyeltótiban és másutt. Lengyeltótiban többen nagy áldozatot hoznak, hogy tanulhassanak, hiszen 4— 5 km-es távolságról járnak be a dolgozók esőben, hóban, fagyban, s ennek ellenére mindig pontosan megjelennek és szorgalmasan tanulnak. Hasonló példákat tapasztalhatunk Somogy szil és Pusztakovácsi községekben is. Bizonyos, hogy a dolgozók általános iskolája a felnőttek legfontosabb tanulási forrná ia. Ezért erre különös gondot kell fordítani. Helyes lenne, ha a szakminisztériumok sürgősen szabályoznák, hogy az egyes munkakörök betöltéséhez milyen iskolai végzettség szükséges, s biztosítanák, hogy a dolgozók ezt megszerezzék. Nagy felelősség hárul a dolgozók továbbképzésében a munkaadókra, a vezetőkre. Buzdíthatják, serkenthetik beosztottjaikat a tanulásra pl. azzal is, ha egy dolgozó kiválóan tanul, ezt figyelembe veszik a juta1 mazásnál, az előléptetésnél, beosztásnál. A tanulás elhanyagolását pedig ne nézzék el sző nélkül. De biztosítaniuk kell a tanulás zavartalanságát azzal is, hogy a tanulásba bevont felnőtteket olyan munkára osztják be, hogy azok a tanulási napokon pontosan megjelenhessenek az iskolában. Jó lenne, ha ezt figyelembevennék a csurgói járás és a Textilművek vezetői is, akik dolgozóik részére évek óta egyetlen tanfolyamot sem szerveztek. A tanulmányi színvonal növelését célozza a levelező oktatással kapcsolatos néhány egészen új felsőbb rendelkezés: kötelező beszámoló, tanulmányi lap, vizsga rendelet, dolgozatok írása stb. Erre ugyan több tanuló lemorzsolódott (akik csak bizonyítványért. vagy állásuk megtartásáért tanultak), a megmaradók azonban örömmel vették az új intézkedéseket, s belátták ezek előnyét. Az elért eredményekkel mégsem elégedhetünk meg: javulást akkor érhetünk el, ha a dolgozók tanulása mindenki ügyévé válik. A hatásos felső irányítás ellenére is több helyen hanyagság mutatkozik. így pl. Barcson 32 tanulóból 12-en jelentek meg a beszámolón, Nagyatádon pedig 22-ből 11-en elégtelen eredményt értek el. Mi az oka e hibáknak? A hallgatók elfoglaltságukra hivatkozva nem jelennek meg a konultáció- kon, otthon nem tanulnak, ezenkívül az ellenőrzés, segítés hiánya, nemtörődömség és rossz munkaszervezés tapasztalható. Véleményünk szerint meg kellene hosszabbítani a szorgalmi időt a tananyag és az óraszám csökkentése nélkül, s a tanulásba csak önkéntesen lehessen bekapcsolódni, s a konferenciákon való megjelenést kötelezővé kellene tenni. Az előkészítő tanfolyamok munkája is hagy kívánnivalót maga után. Tabon pl. már 3 éve eredménytelenül végződnek az előkészítők. Itt a felsőbb szerveknek hatékonyabb se- ■j gítséget ke’! adniuk. A felnőttek középiskolai oktatása már több eredménnyel jár. Számos példa bizonyítja, hogy dolgozóink túlhaladják a rendeskorúakat, mint pl. a kaposvári Közgazdasági Technikumban. A II. és fe’sőbb osztályokban tanulók már nagyszerűen dolgoznak. Csurgón pl. a 30 első osztályosból csak 12 maradt, de velük öröm foglalkozni, mert mindnyájan , vasszorgalommal tanulnak. Biztat- ! ják, segítik egymást, s a gyengébbeket bátorítják. Hiba főként» az első osztályoknál van. A kezdők közül többen azt hiszik, hogy elmélyültebb tanulás nélkül is szerezhetnek jó bizonyítványt | Ezt a hiedelmet úgy lehetne eibszlat- i ni, ha megmagyaráznánk nekik tanulásuk fontosságát és f’gyelmü&et. akaraterejüket a nehézségek lebírá- sára irányítanánk. Ahol így dolgoznak, ott nem marad el a várt eredmény. A tahi gimnáziumi hallgatók pl pontosan megjelennek, jól felkészülnek, s a vezetők ellenőrök, segítik munká’ukat. Szólnunk kell néhány általános problémáról is. Tény, hogy pedagógusaink nagy szeretettel foglalkoznak a dolgozók oktatásával. De nem mindig helyesen. Meg kell tanulniuk a felnőttekkel való foglalkozás módszerét. Különös gonddal kell az anyag lényeges részeit megmagya- rázniok, s főleg az alapfogalmak elsajátítására kell törekedniük. A felettes oktatási szervek pedig többször ellenőrizzék, segítsék a felnőtteket oktató pedagógusokat. Szervezzenek minden tanévben legalább két tapasztalatcsere-értekezletet a legkitűnőbb nevelők részvételével. Igazgatói értekezleteken kapjon helyet a felnőttoktatás sok-sok problémája is. Teremtsünk szorosabb és megértőbb kapcsolatot az oktatási ésmunka- helyvezető szervek között. Igen sok dolgozó értette és érezte már meg, hogy csak művelt emberekkel lehet a szocializmust építeni. Igen sokan akarnak tanulni, tudásukat gyarapítani. Ezért minden felele- lős vezető lássa világosan: a párt és a kormány óriási áldozatokat hoz a felnőttek oktatásáért. Ez céltudatos munka: azt célozza, hogy dolgozóink nagyobb tudással, alaposabb felkészültséggel, könnyebben és eredményesebben harcoljanak hazánk erősítéséért, a szocializmus építéséért. Nagy Károly. Fclszabadnlási versennyel megyénk becsületéért Igyekezzenek a forgácsolók és lakatosok A Vas- és Fémipari Kombinátban a felszabadulási verseny első értékelése nagyrészt jó eredményeket hozott. A verseny első- szakaszában üzemrészenként kiváló teljesítmények születtek. Az öntöde dekádter- j vét 133 százalékra teljesítette. Példás az eredménye itt Horváth Józsefnek, Vargok Jánosnak és Hole Józsefnek: mindhármuk teljesítménye jóval meghaladta a 250 százalékot. A forgácsoló- és a lakatosműhely elmaradt dekádtervének teljesítésével. Mindkét műhely dolgozóinak igyekezniük kell, hogy a lemaradást a hónap végéig pótolhassák. Ez nem okozhat különösebb nehézséget egyik üzemrészben sem, hisz kiváló dolgozóik vannak. Pl. a forgácsolóban Vég * István, akinek átlagosan 243 százalékos a teljesítménye, vagy a laikatosműhelyben Bauer János, aki deg-1 Ezeket a dolgozókat kell segíteniük utóbb 240 százalékot teljesített. \ a jó szakmunkásaiknak, mert az ápMindhárom üzemrészben vannak; rilis 4 tiszteletére indított munkaolyan dolgozók, akik Lemaradtak, nem teljesítették dekádtenvüket. verseny csak így hozza meg a ikávámt és várt eredményt. HATÁRIDŐ ELŐTT 11 NAP f*AL TELJESÍTETTÉK HAVI TERVÜKET A Balatonmagybareki Tőzegki tar-1 melő .Vállalat dolgozói a kedvezőtlen időjárás ellenére is teljesíteni akarják felszabadulásunk ünnepének tiszteletére tett versenyfelajánlásai- kat. Bencze János másodmagáva.1 vállalta, hogy naponta 14,80 forint értékű tőzeget termel ká terven felül. Vállalását szépen teljesítette, értékben 30,03 forint értékű tőzeget adott tervein feiül és 220 százalékos átlagteljesítményt ért el. Ugyancsak szép az eredménye a felsziabad-ulásd verseny első két dekádjában Márkus Ernő 4 tagú brigádjának. A rögtömk- termelő brigád minden tagja -komolyan fogta meg a munika végét: tervüket 201 százalékra teljesítették. Ugyancsak dicséret illeti a vállalat műszaki dolgozóit: munkájukat értékelve 286 százalékot mutat a versenytábla. A vállalat dolgozói együttes munkájának eredménye, hogy január havi tervüket 20-áig teljesítették. 170 SZÁZALÉKOS ÁTLAGTELJESli MÉMY A Kaposvári Vasipari és Műszaki KTSZ dolgozói szívügyüknek tekintik a felszabadulási munkaversenyt. Január 20-ig esedékes vállalásaikat túlteljesítették. A bádogos-részleg dolgozói ez alatt az idő alatt elkészítettek 120 darab mézeskannát, 400 darab fejőkannát — ónozott vaslemezből —, 100 darab mosófazekat és 32 darab 8—10 literes tejeskannát. A részleg átlagos teljesítménye ez idő alatt 170 százalék volt. Ebben nagy része van Isti- ván István és Győréi Imre jó munkájának, akiknek átlagos teljesítményük meghaladta a 190 %-ot. A villanyszerelő-részleg dolgozói azt ígérték, hogy a javításokat azonnal elkészítik. Szavukat betartották. Sőt a TÜZÉP telep villanyszerelési munkálatait két nappal a határidő előtt fejezték be. A felszabadulási munkaverseny első szakaszában a lakatos-részleg dolgozói soronkívül elkészítettek 200 darab francia-könyököt és a lakosság számára 5 darab tűzhelyet. Jó munkát végzett a tűzhelyek elkészítésénél ifj. Kőszegi György; átlagteljesítménye 185 százalék volt. A fémbútorrészleg 120 darab új mintájú, kiváló minőségű gyermekkocsit készített a versenyszakasz alatt. Ebben a munkában a Teveli- és a Fein-brigád tűnt ki. A verseny sikeréért, a békéért A lelkes felszabadulási munkaverseny eredménye az, hogy a Textilművek 25-én az áramhiány ellenére is 101,5 százalékra teljesítette napi tervét. A műszakok közötti versenyben a gyűrűsfonóból első lett az »A« műszak 102,3 százalékos teljesítményével. A fonónők közül a gyűrűsben Ambrus Erzsébet vívta ki ezen a napon a »legjobb dolgozó« címet 112 százalékos teljesítményével. A felszabadulási verseny alkalmából a lánccsévélő három legjobb dolgozója: Csepei Erzsébet, Kende Piroska és Bidó József né párosversenyre hívta egymást. Élénken figyelik napi eredményeiket, vajon ki lesz az első. A hét első napján Bidó Józsefné volt a győztes: 127,4 százalékos teljesítményével maga mögött hagyta versenytársait. Nem kell félteni azonban a két fiatal lányt sem; lemaradásukat, ami nem is olyan sok, pótolni fogják. A Béke-Világtanács felhívása lelkes visszhangra talált a Kaposvári Textilművek dolgozóinak körében is. 26-án reggel ünnepélyesen, zeneszóval kezdték meg az üzem békebizottsága által kezdeményezett békeműszakot és megkezdték az aláírás- gyűjtéseket, hogy jó termelőmunkájuk mellett így is kifejezzék békeakaratukat. ÍTÉLET A CIGÁNYSORON Rendezték negyedévi beromf beadásukat a böhönveiek A böhönyei gazdák vállalták, hogy határidő előtt elvégzik a tavaszi mezőgazdasági munkákat, s begyűjtési és adóbevételi tervüket szintén határidő előtt teljesítik. A verseny eredményei máris megmutatkoznak, különösen a begyűjtésben, A község már teljesítette első negyedévi baromfibeadását, s a többi cikkféleségből is szép eredményeket értek el. A dolgozó parasztok elhatározták, hogy eredményeiket tovább fokozzák és a fel- szabadulási versenyben mindvégig becsülettel megállják a helyüket. Kevés olyan ember van Somogy megyében, aki ne hallott volna még a babócsai oláhcigány együttesről. Hisz az együttes alig több, mint egyéves megalakulása óta már szerepelt Barcson, Csurgón, Nagyatádon és a Kaposvári Városi Színházban is. Először a »Lakodalmasat mutatták be, utána a »Románc«~ot, majd az »Esti hangulat a cigánysoron« című cigánymesét dolgozták fel. Most pedig egy új cigánymesét tanulnak, ' amit az együttes a kultúrversenyen akar először bemutatni. Lengyel Imre tanító az együttes vezetője. 1 ... A téli este álmatag csendje te! rül szét a szunnyadó falu felett. Beszélgetés csak némelyik házból hallatszik, ahova éppen beszélgetni mentek a szomszédok, vagy a sógor nézett be borkóstolóra és a bor megoldotta egy kicsit a nyelvét. Ki gondol a faluvégi cigánysorra? — Senki. Pedig mozgolódás támad ott esténkért és elindul a »vajdaság« valamennyi tagia a falu felé. ahol a kultúrotthon ablakai fénylenek. Aki járni tud. az mind jön. A legifiahb- tól a leaöregebhig. Próbára mennek. A próba megkezdéséhez nem kell senkire se várni. Együtt vannak mindannyian, mind a huszonnégyen. * * * ... Fiatal cigánymenyecske siet az úton, vállán dézsát visz tele vízzel a kútról. Férje elhagyta vagy meghalt. nőm tudni, csak annyit, hogy egyedül éldegél kunyhóidban. A szomszéd kunyhó férfijának, meotet- szik a fiatal menyecske és elibeí megy. Beszélget vele. Először csak ' a szemek beszélnek sóvárogva, vágyakozva, aztán földre kerül a dézsa és megindul a szóáradat. A beszélgetésből játék lesz. a játékból ényelgés és elhamarkodottan, meggondolatlanul elcsattan az első csók, amit aztán eltitkolni nem lehet, mert éppen akkor lép ki a kunyhóból a cigányember felesége. Az asszonyból kitör a féltékenység. Hozzáiuk i szalad, kiabál, összecsődíti az egész cigánysort. Aztán a bíróért megy. Jön a bíró és ítéletet mond. Pénzbüntetést. De mivel a »vádlottnak« pénze nincs, a legszigorúbb ítéletet kapja, amit cigányra ki lehet szabni. Elveszik a szarukapáját, a fejszéiét, és a tarisznyáját, ami ez 6 társadalmukban a legmegalázóbb. A cigányvajdaságban az a szokás, hogy a büntetéspénzen a társaság mulat egy nagyot. A bíró kölcsönadja a büntetéspénzt, amit akkor kell majd visszafizetni, ha pénzhez jut és csak akkor kapja vissza a zálogba adott szerszámait is. Nagy mulatság kezdődik ... Leszáll az est, elcsendesedik a cigánytanya, a csillagos ég alatt szuny- nyadó fekete csöndben semmi sem mozdul. A kunvhók ajtaja letakarva, a tüzek kihúvyóban, a kunyhók előtt ott vannak a félbevma- radt, félig kivált teknők, a szerszámok. A hamvadó tüzek parazsa is kiak'ófélben van már, betakarja a szürke hamu ... Alszik a r.igánysor minden, lakóia a nagy mulatság után. Hirtelen fellebben az egyik kunyhó bejáratának takarója és kilép rajta a feleségcsaló férj. Arcán I megtörtség, a töprengés utáni fáradt I vonások láthatók. Körülnéz, vajon j látja-e valaki? Amikor meggyőző- ; dik róla, hogy senki sem figyeli, lépteit új szerelme sátra felé irányítja. j Elmondja neki a tervét, hogy el ! akarja innét vinni, hogy feleségül jakarja venni. I Hajlandó vele más vidékre költözni?... Az asszony eleinte nemet j mond. de aztán csak beleegyezik a szökésbe. Munkához lá*nak. Az éj csöndjében vigyázva lebontják a kunyhókat, ami azt jelenti, hogy meghaljak e cigánytársadalom számára. Aztán útrakelnek. Még maguk se tudják, hogy merre és 'minek mennek, csak egymás mellett akarnak \naradni. Valahol a csillagos ég alatt majd tanyát vernek, új kunyhót építenek, ahol szerelmük zavartalanul virágozhat . Reggel a legény öreganyja veszi észre unokám »halálát«. A szétbontott kunyhó roncsai fölött könnyekre fakad, siratja »halott« unokáját, akit a cigány sori ítélet más tálra üldözött, mert szerelemre gyulladt. * * * ... Újra csöndes a kultúrotthon, a oicányvajda-áo már kivonult belőle, hazafelé siet. Csak az eavik öreg ci- öó.oy: Nagy Józsof marod, hátra, s megkérdi az eoufi.ttes vezetődétől:. — Igazsgató úr, megyink valahová? j — Megy&v1'. jfisUg. a kvltúrver- < spnvre —r feleli Tjoncniel Imre, s j Nany József —ár fut is, hogy újsá- j golhassa a többieknek ... — BUNI —
