Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-18 / 299. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DISZ-szervezeteink eddigi munkája s az előttük álló feladatok A kapcsszerdahelyi termelési bizottság elégtelenre vizsgázott A sportolók és a takarékosság HHanHnMnBBn A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA SOMOGYM£GYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 299. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1954. december 18. Hz asszonyoknak elentös szerepül van a béleüarcbaii Aktívaértekezletet tartottak Kaposvár kommunista asszonyai Csütörtökön este a Pártoktatás Házában aktívaértekezletre jöttek össze a város kommunista asszonyai, hogy megbeszéljék, hogyan tudnák megjavítani a nők között végzett politikai munkát, hogyan tudnák virágzóbbá tenni az MNDSZ-szervezeteket. A vita vezetője Szántó József elvtárs, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság agit.-prop. osztályának vezetője volt. Szántó elvtárs beszámolójában elmondotta, hogy a nők között végzett politikai munka gyenge, jelentősen gyengébb, mint a korábbi -esztendők folyamán. Az MNDSZ-alapszervezetek ahelyett, hogy növekedtek, megerősödtek volna, számban csökkentek. Pedig az asszonyok tudnak, akarnak dolgozni. Ezt megmutatták most, a tanácsválasztás során. A választás befejeződött, s most az tapasztalható, hogy az asszonyok visszahúzódnak, mert nem bízzák meg őket újabb munkával, feladatokkal. Életre kell kelteni az MNDSZ-szervezeteket, vissza kell szerezni az MNDSZ-munka becsületét, azaz inkább megbecsülését. Majd Szántó elvtárs arról szólt, hogy milyen jelentős szerepük van ma az asszonyoknak a békeharcban. Majd arra kérte az elvtársnőket, vállalják el egy-egy üzem MNDSZ-szervezetének pat- ronálását, vagy ahol nincs, segítsék azt megalakítani, de nemcsak az üzemekben, hanem a falun, a tsz-ekben s az állami gazdaságokban is. Hogy az asszonyok szeretik és értékelik az MNDSZ-munkát, azt elmondták hozzászólásaikban. Nem kellett biztatni őket, kérés nélkül is elmondták véleményüket, okos, egyszerű szavakkal. Megmutatták, hol történt hiba, például nem volt helyes az üzemi MNDSZ-szervezeteket felszámolni, káros volt az is az MNDSZ-mun- kára, hogy sokszor elvették a helyiségleket stb. Elmondták azt is, az elvtársnők, hogy sokszor a pártszervezet nem áll az MNDSZ- szervezet mögött, nem segíti. Városunk kommunista asszcv- nyai nemcsak bíráltak, nemcsak javaslatokat tettek, hanem munkát is vállalták. Egymásután tettek felajánlást, hogy a város üzemeiben, vállalatainál segítik megr alakítani vagy megalakítják az MNDSZ-t. Elmennek a tsz-ekbe, az állami gazdaságokba, ott is szükség van a nők politikai tudására, hiszen az ő kezükben van a jövő nemzedék nevelésének sorsa. Az aktívaértekezlet befejeztével az asszonyok tiltakozó táviratot küldtek az Országos Béketanácsnak. A távirat szövege: „Mi, a kommunista asszonyok aktívaértekezletének részvevői tiltakozunk a párizsi egyezmény ratifikálása és Nyugat-Németor- szág felfegyverzése ellen, melynek esetleges megvalósulása veszélyt jelent békés népünk és csa- ládaink számára. Mi, asszonyok, édesanyák tudjuk, mit jelent békében élni, békésen dolgozni, ezért nem akarjuk, hogy újjáépült szép hazánkat a bombák romhalmazzá változtassák. A munka különböző területén dolgozunk és ígérjük, megálljuk ott a helyünket. így fejezzük ki békevágyunkat.‘‘ ÜZEMEINK JELENTIK December 14-én teljesítette évi tervét a Somogymegyei Sütőipari Tröszt Ahogy közeledik az esztendő vége, úgy egyre több és több vállalat, valamint üzem jelenti évi tervének teljesítését. Legutóbb a Somogymegyei Sütőipari Tröszt dolgozói értesítettek bennünket arról, hogy vállalatuk az 1954-es tervet december 14-én 102,1 százalékra befejezte. Legszebb eredménnyel a siófokiak dicsekedhetnek, kik 107,2 százalékot értek el, de nem sokkal maradnak mögöttük a balatonbogiáriak sem, akiknek eredménye 105 százalék. Sorrendben ezután a barcsi, marcali, kaposvári és nagyatádi sütőipari vállalatok következnek. Ez utóbbinál Stix Mihály elvtárs nevét külön is meg kell említenünk, tekintve, hogy eléggé mostoha körülmények között dolgozott, mégis kiváló és példamutató munkát végzett. A sütőipari tröszt már megkapta az 1955-ös év első negyedére szóló előzetes tervét, melynek alapján több jelentős beruházást eszközölnek. Siófokon például kenyérgyár építését kezdik meg a közeljövőben, a barcsi, valamint nagyatádi vállalatoknak pedig szintén komoly mértékben növelik kapacitását. Ezen a két helyen — épp úgy, mint az elmúlt nyáron Siófokon és Balatonbogláron — fürdőt és öltözőt építenek itt is a dolgozók számára. Mind e beruházások hozzásegítik a sütőipari trösztöt ahhoz, hogy jövőévi tervét még nagyobb sikerrel teljesíthesse majd. * * « Jelentős eredményt érfek el a cukorveszteség csökkentésében a Cukorgyér dofgoiéi A Kaposvári Cukorgyárban nagy lendülettel; folyik a még hátralévő cukorrépamennyiség feldolgozása. December 16-án reggelig az idei kampányban beszállított cukorrépának 94 százalékából készítettek különböző fajta cukrokat. A feldolgozási normát 78 üzemnap átlagában 102,77 százalékra teljesítették, ami egyúttal két üzemnap és költségeinek 200.000 forintos megtakarítását jelenti. Jelentős eredményeket értek el a cukor- veszteség csökkentésében is. Végleges adatok ugyan csak az üzem befejezése után állnak majd rendelkezésre, de már most is látható, hogy a gyár lelkiismeretes dolgozói teljesítették vállalásukat, s ezzel, 0,02 százalékos veszteségcsökkentést értek el. Ez több mint 3 vagon — 300.000 forint értékű — cukor megtakarítását is jelenti. Jelenleg a legfontosabb feladat a cukoroldal, az I-es, Il-es és III-as termékállomások jó munkája. Az itt dolgozók nap mint nap kimagasló eredményeket érnek el, s 112—156 százalékos tervteljesítést jelentenek. Ezzel járulnak hozzá ahhoz, hogy az utóüzem is mielőbb befejezhesse munkáját. Rendezzék sertésbeadási hátralékukat Kapósaiért» gazdái Kaposmérő községet több éven keresztül a beadási kötelezettség nem teljesítése miatt kizárták a szabadpiacból. A község közéi fekszik a városhoz és a gazdák egyrésze ahelyett, hogy előbb teljesítették volna beadásukat, a szabadpiacon adták el terményeiket, a kötelezőnek pedig nem tettek eleget. A becsületesen teljesítők jogosan zúgolódtak, hogy a késlekedők miatt ők sem értékesíthetik szabadon felesleges terményeiket. Vas Ferenc 5 holdas dolgozó parasztnak jó termése volt az idén, új házat is épített magának, sertésbeadásával azonban hátralékban van, pedig megvan neki a sertése, csak nem tartja elsőrendű kötelességének az állami fegyelem betartását. Torma Gyula 8 holdas gazda sem tett eleget beadásának. A község 60 mázsa hízottsertéssel adósa államunknak. Pedig ebben az évben 35 százalékkal növekedett a falu sertésállománya. A hiba ott van. hogy a községi tanács vezetői, a begyűjtési hivatal dolgozói nem követelik meg szigorúan a törvény betartását. Az újonnan megválasztott végrehajtóbizottságnak fontos feladata, hogy erősen kézbevegye a begyűjtést. Szigorúan követeljék meg mindenkitől a törvény pontos betartását. Gulyás József most megválasztott tanácstag felvilágosító munkája máris eredményes volt. Felkereste Tamás Józsefnét, aki tartozott államunknak, beszélgetett vele. A beszélgetés után Tamásné azonnal rendezte beadását. A többi tanácstag is kövesse Gulyás József példáját, beszélgessenek el a hátralékos termelőkkel, hogy községükben minden gazda rendezze beadását és adósság nélkül menjenek át az 1955. évre. Karácsonyelőtti látogatás üzleteinkben A torták, habcsókok, mákos- és diósbeiglik birodalmában A Béke-szálló Engels utcai cukrászüzemének környékén finom illatok szállnak. Bent a meleg műhelyben napok óta keverik és sütik a jobbnál jobb tortákat, díszes külsejűeket, simákat egyaránt. Míg egyik helyen a süteményeket készítik nagy hozzáértéssel, a másik helyen a habcsókokat formálják, melyből rengeteg kerül majd a cukrászdákba és édességboltokba. Jelenleg 5—6000 darabot készítenek naponta, s egy kilogramm ára 40 forint lesz. Szaloncukorból eddig 30 mázsát adtak el, de főzésük még tovább folyik. Tea- sütemények 18 féle ízben és formában készülnek, egy kiló 58 forintba fog kerülni. Bizonyára nagyon sok háziasszony örül annak, ha elmondjuk, hogy a Béke-szálló cukrászüzeme karácsonyi diós- és mákosbeigli sütését is vállaltja, egy kilogramm 40 forintba kerül. Ezúton is kérik mindazokat, akik igénybe akarják venni e szolgálatukat, hogy rendeléseiket már most küldjék be, a mennyiség és íz megjelölésével Az üzemek és vállalatok dolgozó asz- szonyait kérik, hogy csoportosan írják össze, mennyi mákos- és diósbeiglire van szükségük és a jegyzéket minél előbb juttassák el a vállalathoz. E sütemények tiszta vajjal, kifogástalanul finom töltelékkel készülnek, így tehát küönösen a dolgozó asszonyoknak —■ akiknek úgyis kevesebb az idejük — érdemes ezúton biztosítani a karácsonyi édességet. Mindemellett a bőséges italellátásról is gondoskodik a Béke Szálló és Vendéglátóipari Vállalat vezetősége: 1(10 haktohtér szeszáru áll a vásárló közönség rendelkezésére, közte kitűnő minőségű likőrök és rumok. A közeli napokban tehát megkezdődhet a nagy italvásár. A cukrászüzemben — az előbb említetten kívül — óriási mennyiségű indiánért franciakrémest, csokolá- dédessertet is készítenek, s így előreláthatólag ezekből sem lesz hiány. Mágori István, az üzem vezetője nagy gonddal irányítja e sokrétű munkát, s a kitűnő cukrászmesterekkel együtt mindent megtesz annak érdekében, hogy a vásárlóközönség kitűnő cukrászipari készítményekhez jusson az ünnepek alatt. Míg az Engels utcában éjjel-nappal, megállás nélkül folyik a munka, a cukrászdák kirakataiban is megjelennek a feldíszített fenyőfák, jelezve, hogy az ünnepi felkészülés már megtörtént, s a vállalat dolgozói, kiszolgáló személyzete szeretettel várja a vevőket. PRÓBAÉV A Cok gazda van ^ Mezőcsokonyán, aki saját földjén kívül állami tartalékterületet is művei. Ezek közé tartozik Korona György is. — így mondták ezt a községi tanácsnál, sőt azt is hozzátették, hogy ő vállalt legtöbb tartaléktőidet kishaszonbérbe. Hozzá küldött Farkas János elvtárs, a párttitkár — vele érdemes lesz a termelésről, a gazdálkodásról elbeszélgetni. Felkerestem őt, mint régi ismerősömet. Tudtam, hogy apjától sem ő, sem négy testvére egy barázda földet sem örökölt. Mert apja községi pásztor volt, s ő is napszámban, ke- pésaratással megkeresett kenyéren élt. Lelke mélyén égett azonban a sóvárgás, az a szenvedélyes vágyakozás, amit a földművelő magyar ember földsze- retete néven ismerünk. A földesurak napjának leáldoztával aztán az ő vágyai betelijedé- sének ideje is elérkezett. Két és fél holdat kapott, ezzel kezdte, most már saját gazdájaként. S ahogy múltaik az évek, úgy érlelődött benne az elhatározás: több földet vesz kezelésébe, hiszen bír vele. 1947-ben már 7 és fél holdon szántott, vetett — kellett neki az az 5 holdnyi juttatott föld, amelyről özvegy Urbán Jánosné lemondott. Közben a községtől távol, a nyíresi erdő alatt is 2 hold gazdátlanná vált. »Az a messze, ami nincs« — tartja a közmondás, s ezt tartotta Korona György is. Kezelésébe vette hát ezt a két holdat is. Jól tudja, hogy a föld olyan, mint a fejőstehén: kölcsön ád. Ezért ezt a két holdat négy év alatt vastagon megszórta istállótrágyával —• s bár ne tette volna — emlékszik vissza keserűen. Az történt ugyanis, hogy a '»meghízlalt« földre szemet vetett más, s Korona György csalódottan tapasztalhatta, hogy az erdő alatti helyett másutt kapott ugyanakkora, de elhanyagolt területet, pedig éppen abba a ió földbe alkart búzát vetni. Szó, ami szó: sok'7 kát zsörtölődött esténként az asz- szonnyal, hogy márpedig egy villa trágya kevés, de ő annyit sem visz ki a »más földjére«, amit ugyan ma még ő művel, de holnap, ki tudja, kié lesz. Ezt szokta másfél évvel ezelőtt mondogatni, de szíve mást diktált: valami mintha azt súgta volna belülről, hogy ez a bizonytalanság nem tart soká, s minden reggel hozzáfogott a munkához, hordta a trágyát, hasította eké- . je a friss barázdákat, s irtotta feleségével együtt a gyomot a kukorica- meg a répaföldön. Bár sok baj érte az elmúlt években — majdnem 9 mázsával több gabonát követeltek tőle beadásba, mint amennyit a törvény előírt, aztán meg az ugyancsak jó táperőben lévő Urbánné-féle földből is ki akarták szólítani — mégsem adta fel a reményt: lebírta a nehézségeket, s hosszas utánjárásra ugyan, de azért csak elintézték a megyénél a beadását, s könnyebb szívvel, a jövőbe vetett hittel dolgozott, "P1 s, amikor a múlt év nyarán — pontosan nem is tudja már, hogy mikor történt, de úgy emlékszik, hogy aratás töviben — hírül vette a kormány- programot, meggyulladt benne is a reménysugár. ^Remélte, hogy ezután nyugodtan, biztosan tervezgethet, úgy oszthatja be a földjét, ahogy jobbnak látja, s nem szólítja ki senki abból a földből, amelyet már évek óta művel. Ez volt minden vágya, de valahogy úgy volt a kormány programjával, ahogy, mondani szokták: »Jó, jó, majd meglátjuk ...« Ö is azt mondta feleségének, ezt az egy évet még megpróbálják, aztán ha nem úgy megy minden, ahogy a programban van, akkor eladják a lovakat — azt a gyönyörű derest, meg a feketét, amelyeket ő nevelt, amelyek éppen ezért annyira hozzánőttek a szívéhez — és másként fordítanak sorukon. És, még ebben az évben is — a bizalom és a termelési biztonság megszilárdításának próbaévében — váltogatta egymást benne a kételkedés és a reménykedés érzése. Kellene még neki a tartalékterületből, de mivel vesse be? És az állam adott neki 2 mázsa vetőbúzát egyéves kölcsönként. Nagyobb a területe, hogyan tud róla beadózni? A tavasszal megkapta új beadási könyvét: a nagyobb föld után is mintegy 550 búzakilogrammal kevesebb a beadási kötelezettsége. A mi azonban az n idén, a nyár végén történt vele, az először szintén megingatta a bizalmát, majd beigazolta előtte, hogy a párt, a kormány szavára, mint sziklára építhet. ügy adódott, hogy az egyik 3 holdas földjén dolgozott, amikor odavetődött a mezőőr, Szálai József. Pár szó váltása után el is mondta Szalai, hogy mi járatban van: sürgette Korona Györgyöt, hogy a napraforgót mielőbb takarítsa be, mert ezt a 3 holdat ő akarja most ősszel elveKhi, s ezzel továbbment. Korona György először ügyet sem vetve rá, még az asszonynak sem említette meg a dolgot. Másnap szintén itt dolgozott: éppen trágyát hordott búza alá, amikor újra megjelent az »új földigénylő«, egyre csak azt hajtogatva, hogy az ősztől kezdve az övé lesz a föld. — Ennek már fele sem tréfa — gondolta Korona György, s ahogy hazaért, így fordult feleségéhez: — Menj be azonnal a tanácshoz, tudd meg, mi az igaz a dologból. — S amíg az asszony odavolt a tanácselnökhöz, Korona György kifogta lovait, gondolván, hogy amíg nem lát tisztán a dologban, addig még csak feléje sem néz annak a 3 holdnak. — Hát már megint el akarják tőlem venni a tartalékföldet, hiába szól 5 évre a szerződés? — tette fel magának a keserű kérdést, s utána még valami káromkodásféle is kicsúszott a száján. Fürgén taposta Koron áné a kerékpárpe- dált, férjének mégis úgy tűnt, mintha most hirtelen olyan messz-e lenne a tanácsház ... lt| egjött az asz- szony, s félóra múlva már jól megrakott trágyásszekérrel haladt Korona György a poros dűlőúton. Mégis ő vetette el azt a 3 holdat: 2 holdba búzát, 1 holdba rozsot tett. S most már tudja azt is, hogy a többi földbe vetett, 400 négyszögöl árpa, az 500 négyszögöl lóhere, az 1 hold bíbor, meg a más egyéb növéhyf éleség magja, amit a tavasszal tesz a földbe, neki hozza gazdag termését. Tudja Koroma György, hogy a 9 hold tartalékterülettel még négy éven keresztül ő rendelkezik, s azzal is úgy számolhat a vetésforgó elkészítésénél, mint a saját két és fél holdjával. Most készíti ugyanis a vetésforgót, s számításba vette már azt az egy holdat is, amelyet a község határában még meglévő tartalékterületből 5 évre bérbevesz, hogy tavasszal ne 2, hanem 3 hold kukoricát termelhessen ... Kutas József.
