Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-30 / 308. szám
\ ^ T* VILÁG PROLETARJAI EGYESÜLJETEK ! '"^YP©^ Ráksi kommunistái a község pártszervezeteinek megerősítésén Neveljünk igaz hazafiasságba! Előtérben az edzőkérdés Somogybán A MAGYAR DOLGOZÓK Pfl iRTJA SOM O G Y M EGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 308. szám. Ara 50 FILLÉR Csütörtök, 1954. december 30. A Ruhaüzem csatlakozott az RM Művek versenyfelhívásához A Ruhaüzem műszaki vezetői és élenjáró dolgozói aktívaértekezleíen tárgyalták meg az R.M Művek versenyfelhívását. Egyöntetű lelkesedéssel határozták el, hoigy csatlakoznak a felszabadulási emlékverseny nagy mozgalmához. Az értekezlet először az elmúlt esztendő termelési eredményeivel foglalkozott. Feltárta az üzem életében és a termelésben jelentkező hiányosságokat és határozatot hozott azok gyors felszámolására, hogy ezáltal is biztosítsa a versenymozgalom sikerét. A műszaki, vezetők egymásután tették meg felajánlásukat műszakjuk nevében és valamennyien vállalták, hogy teljesíteni fogják az élüzem-feltételeket. A felajánlások eredményeképpen a vállalat csatlakozik az RM Művek versenyfelhívásához és vállalja, hogy: 1. 1955. I. negyedévi tervét 103 százalékra fogja teljesíteni, a túltermelésből 600 darab gyermeköltönyt szállít a helyi nagykereskedelem részére 1955. április 4-ig; 2. 99 százalékban I. osztályú árut termel; 3. a termelési költségeknél a tervezetthez viszonyítva 84.600 forintot fog megtakarítani, különösen az anyagköltségek csökkentésével' és a minőség javításából eredő megtérüléssel; 4. az üzem DISZ-szervezete vállalja, hogy az I. negyedévben önálló munkával sikerre viszi az üzemen belüli társadalmi ellenőrzés és a minőségi őrjárat tömegmozgalmát ; 5. az üzem vállalja, hogy az I. negyedévben elnyeri az »élüzem« címet. A Kaposvári Ruhaüzem dolgozói. Sztahanovisták és újítók ankétja a Textilmúvekben A Kaposvári Textilművek sztahanovistái és újítói a minap ankétra gyűltek össze, melyen értékelték az elmúlt év eredményeit, s megbeszélték egyúttal azt is, hogy a következő esztendőben milyen feladatok várnak ráiuk. A beszámolót Hopp György főtechnológus tartotta. Előadásában többek közt azt is elmondta, hogy az üzemben jelenleg 112 okleveles sztahanovista van,valamint 23 dolgozó kapta meg eddig a »kiváló dolgozó« jelvényt. 800-ra tehető azoknak a dolgozóknak a száma, akik egy-egy alkalommal érték el a sztahanovista szintet. Hiányossága a mozgalomnak, hogy igen sok azoknak a száma, akik nem teljesítik rendszeresen, hónapról hónapra az előírt feltételeket, ennek következtében az oklevelet, illetve »kiváló dolgozó« jelvényt nem kaphatják meg. Súlyos hiba az is, hogy némely sztahanovista nem eöéggé példamutató, versenyfelajánlások alkalmával nem járnak az élen, s magatartásában is sok minden kifogásolható. Ezeken a hibákon sürgősen javítani kell. Nagy feladat vár e téren a tömegszervezetekre. melyek az elmúlt időkben nem foglalkoztak eléggé a sztahanovistákkal. Segíteniük keú abban, hogy a jelenlegi sztahanovista újítók tábora megnövekedjék s ezzel mind több hasznos kezdemenyezés láthasson napvilágot. A megbeszélésen több hozzászólás hangzott el. melyek egyaránt a megvalósításra váró feladatokkal, a hibák kijavításának módiával foglalkoztak. Szabó József üzemi párttitkár egyúttal ígéretet tett arra, hogy a jövőben — mind a párt-, mind a szakszervezet — nagyobb gondot fordít a sztahanovista- és újító-mozgalomra. Az értekezlet résztvevői azzal az elhatározással távoztak, hogy az eddigi tapasztalatokat hasznosítva 1955-ben még szebb eredményeket érnek el. KÉT HON4P OTA TFRVFN FFLUL TERMEI, \ FEHÉRNEMŰ ÉS FELSŐRUHA KTSZ A Kaposvári Fehérnemű és Felsőruha Kisipari Termelőszövetkezet már október hónapban téliesítetté évi tervét. Azóta 27 százalékkal növelték eredményüket. s az elmúlt két hónap alatt csaknem egymillió forint értékű árut termeltek terven felül. E nagyszerű eredmény elérését nemcsak a jó munkaszervezés tette lehetővé, hanem az is. hogy üzemüket ez évben jelentős mértékben korszerűsítették, illetve gépesítették Ily°n körülmények között a KTSZ dolgozóinak ;s megnövekedett a munkakedvük, s egymásután érték el a szebbnél szebb eredményeket. Bizonyítja ezt pl., hogy az idén három úi sztahanovistát ünnepelhettek, azonkívül több dolgozót részesíthettek jutalomban. Kiváló munkáiéért sok elismerést kapott a kon- fekciós fehérnemű-részleg két nagy gyakorlattal rendelkező varrónőié: Jurcsik Gusztávné és őri Mária. De kiltettek magukért a rendelt felsőruha készítésénél dolgozó férfiak is, kü’önösen Rózsa József és Tamási János Vati Mária elvtársnő szintén a legjobbak közé sorolható. Az említett KTSZ-tagok teljesítménye állandóan a 200 százalék körül mozgott. Á Fehérnemű és Felsőruha KTSZ eddig is nagy- mennviségű árut szállított saiát üzleteibe: a szövetkezeti áruházba és maradékboltba, valamint a Kapos- \’ár> Texb’ri agy kereskedelmi Vállalatnak. Vásározó rész’egük dolgozó parasztságunk ruhaellátásában vállalt nagy szerepet: havonként átlag 120—130 ezer forint értékű ruhaneműt adtak el különböző piacokon és vásárokon. 4 jövő esztendőben még nagyobb feladatok mee- Talós-'tására készülnek E célból fehérnemű-üzemüknél bevezetik a két műszakot, továbbá nagy szabászter- meí létesítenek Mindez hozzásegíti majd őket megyénk fehérnemű-ellátásának még nagyobb mérvű biztosításához. tiszta lappal, adósság NÉLKÜL... A fonyódi járás teljesítette ezévi begyűjtési tervét A fonyódi járás a november 7-i begyűjtési versenyben országosan a negyedik helyen végzett. A járás dolgozó parasztjai november 7-ére tett felajánlásukban többek között azt is megfogadták, hogy ezévi begyűjtési tervüket december 31-ig 100 százalékra teljesítik. A közben megjelent minisztertanácsi rendelet a begyűjtés megkönnyítéséről újabb lendületet adott., Olyan községek, mint Somogy- túr, Balatonszentgyörgy, amelyek eddig az utolsók között kullogtak, szárnyra kaptak és óráról órára nőtt a forgalom az átvevő- helyeken, még vasárnap sem szünetelt a munka. Az új tanácstagok és az állandó-bizottságok fáradhatatlanul látogatták sorra az I elmaradottakat, buzdították őket a | hazafias kötelezettség teljesítésére. Az eredmény nem is maradt el. A fonyódi járás elsőnek a megyében december 28-án táviratban jelentette a Megyei Párt-végrehajtóbizottságnak és a Megyei Begyűjtési Hivatalnak, hogy a járás dolgozó parasztjai és termelő- szövetkezetei ezévi begyűjtési tervüket 100.8 százalékra teljesítet ték, 8262 búzakilogrammal. Több mint 30 vagon hízottsertést adtak a dolgozóknak. A járás begyűjtési eredményét naevban elősegítette az olvan községek jó munkája, mint öreglak, amelyik elnyerte a Megyei Párt- bizottság vándorzászlaját is, mint a megye egyik legjobb községe. 0 kaposhomokiak is letették a gondot az idei begyűjtésről Kaposhomok község dolgozó parasztjai a pártszervezet és a tanács jó népnevelőmunkája nyomán becsülettel eleget tettek mindenből egész évi beadási kötelezettségüknek. Az élenjáró gazdák közül Csajági József 7 holdas, Bata Pál 6 holdas már jövő évi hí- zottsertésbeadásukat is teljesítették. A községben a jövő évre is már mintegy 150 kg baromfit és 70 kg tojást gyűjtöttek be. A kapos- homokiak példája követésre méltó. A hfih fittyei ndófiselöh teljesítették kfitelesettnégiihet A marcali járásban Böhönye a a törvényes szankciókat is. Balod- második olyan község, ahol a leg- ‘ pusztán — amely a községhez több adófizető gazda van. A ta- tartozik — Csatári József 11 hol- nács büszkén jelentette, hogy a das gazda már 3 év óta nem fizette község az év vége előtt túlteljesi- rendszeresen az adót és szomszé- tette adófizetési tervét. Persze ez dait is igyekezett lebeszélni az a szép és dicséretremél tó eredmény adófizetésről; a községi tanács egy nem született magától, bár szá- csikót foglalt le nála adóba, s ez- mos olyan példamutató gazda van után ő is teljesítette adófizetési a községben, mint Szíjártó Lajos kötelezettségét, és Bakos József (Pali), aki már hónapokkal ezelőtt rendezte egész Ilyen eljárásra azonban kevés esetben volt szükség, mert Kláris pénzadóját. A községi tanács Mihály közsé^ adómegbízott sj Buczkó Mária tanácstitkár rend-: szeresen látogatták a gazdákat, s így főként a megértő szó hozta az eredményt, ami az egész közelsősorban is nevelő szóval serkentette az adóhátralékosokat az élenjárók követésére, de ahol szükséges, volt, bátran alkalmazta ség becsületére vált. Ilii! Tiltakoznak Somogyország dolgozói A Hazafias Népfront Somogymegyei Bizottsága kezdeményezésére tiltakozó aláírásokat gyűjtenek megyénkben a nyugatnémet újrafelfegyver- zés ellen. Az MNDSZ-szervezetek az asszonyok körében, a diszisták pedig a fiatalok körében járják sorra a házakat, este családi összejöveteleken és kibővített pártnapokon ismertetik a legfrissebb híreket a nyugati eseményekről. A megye több mint 250 községében, valamint üzemeiben és hivatalaiban folyik az aláírásgyűjtés. Számos község dolgozó parasztjai jobb munkájukkal tiltakoznak a nyugatnémet újrafelfegyverzés ellen. Visnye nem nagy község a kaposvári járásban, de valamennyi lakója a békét óhajtja, nyugodtan akarnak dolgozni. Amikor értesültek a sajtóból a nyugatnémet felfegyverzés körüli mesterkedésekről, ők is felemelték tiltakozó szavukat. December 29-én a déli órákban érkezett a Hazafias Népfront Somogymegyei Bizottságához a vis- nyei dolgozó parasztok tiltakozása, amely így hangzik: »Mi, visnyei dolgozó parasztok felháborodással vettük tudomásul, hogy nyugaton újra a háború tűzfészkét szítják, mely békés életünk megbolygatására irányul. Felemeljük tiltakozó szavunkat és azzal válaszolunk, hogy állam iránti kötelezettségünket december végéig maradéktalanul teljesítjük«. A nyilatkozat alatt csaknem 400 aláírás sorakozik szép rendben. A segesdi szociális otthon lakói, csaknem 250-en, nyugodt, békés életüket élik. Évről* évre gyarapodik kis gazdaságuk. 12 hold földjükön árpát, burgonyát, gabonát termeltek. Burgonyájuk egy holdon 150 mázsát adott. 60 birkájuk, 6 szarvasmarhájuk van, és karácsony előtt 6 hízót vágtak le. Jövőre még szebb terveik vannak. A 83 éves Harag István, oki egész életében juhász volt, sjnost is a juhokat gondozza, jövőre százra emeli a létszámot, a 75 éves Nádasdi János bácsi 50 sertést szeretné gondozni: 170 kötetes könyvtárukat meg akarják duplázni. A kor hírül vették, hogy a francia nemzetgyűlésben nagy harc folyik a nyugatnémet felfegyverzés ellen, ők is felemelték tiltakozó szavukat. Többek között ezeket m,ondta a 83 éves Harag bácsi: »Szeretném a hátralévő éveimet nyugalomban tölteni. Ha egy újabb háború robbanna ki, akkor a mi kis otthonunkat is feldúlnák, ezért mi, öregek is erélyesen tiltakozunk az újabb háborús próbálkozások ellen-«. A megyében pár nap alatt mintegy 10 ezer aláírás gyűlt össze, amelyben dolgozó parasztok, értelmiségiek egyaránt felemelik tiltakozó szavukat és követelik a békés megegyezést. A kálmáncsai hadirokkant-otthon gondozottjai így írnak: »Mi saját bőrünkön tapasztaltuk a háború borzalmait és annak vagyunk áldozatai. Gondolják meg jól nyugaton, mit csinálnak. Tiltakozunk a nyugatnémet felfegyverzés ellen, nem engedjük, hogy újabb százezrek veszítsék el szeretteiket; árvák, bénák sokaságából már elég volt. Tárgyaljanak a hatalmak és egyezzenek meg, tegyenek meg mindent a béke érdekében«. cAnna DCaveninátáL a kínai krfftásiq... 7\7 yolcvanéves pa- 4 ” rasztember. Külsején nincsen semmi különös. Nyugodt, derűs öregember, aki bárány- bőr kucsmát visel, meg keményszárú, magyaros csizmát, és ünnep, hétköznap házifestésű vászonkötényt köt maga elé. Kiszítt, patinás cseréppipája van és tempósan, kedvesen fogadja a vendéget. Sok ilyen egészségben, munkában megőszült parasztember van szerte az országban. Van azonban ennek az öreg bácsinak, most már a nevét is leírom — D. Csapó Imrének — egy különleges, nagy nevezetessége. Szűkebb hazájában, Kazsok községben ő a népkönyvtár legjobb olvasója. Ö viszi el és ő olvassa el a legtöbb könyvet. Első hallásra talán nem látszik jelentősnek ez a tény, talán nem ragad meg bennünket. Pedig ha meggondoljuk, nagyon is nagy dolog ez. Kazsokban szeretik a könyvet, olvas a falu apraja-nagy- ja. Lakói elhatározták, hogy rövid időn belül minden házból legalább két olvasója lesz a helybeli könyvtárnak. Kultúrált, művelődő kis község ez a Kazsok és ilyen helyen — nyolcvanéves fejjel — legjobb olvasónak lenni — nagy tisztesség. És Csapó Imre -bácsi meg is érdemli ezt a tisztességet. Valóban sokat olvas. Ha jól megy, j két nap leforgása alatt elolvas egy vaskos regényt. És nemcsak úgy olvassa el, ahogy a parasztember általában olvasni szokott; vasárnap délután, szórakozásból. Nem úgy, ahogyan a régi kalendáriumok hígvelejű, valótlan írásait szokták olvasni; ■nem azzal a ki nem mondott hátsó gondolattal, hogy »ez úgyis csak -mese«. Ö, amikor olvas, akkor »meg is ért«, tanul is. Ez a szavaiból is kiviláglik, ahogyan a könyvekről beszél. IV] it olvasott leg- utóbb? — ez volt hozzá az első kérdésem. — Legutóbb, öcsém, az Anna Kareninát olvastam, aztán meg az Ének a búzamezőkről — kicsit gondolkozik — és egészen utoljára a Ri zsa Sándort. — Mi a véleménye Rózsa Sándorról, Imre bátyám? — faggatom tovább. — Rózsa Sándor igaz embör vót — mondja. — Szerette a szögényöket! Lám, milyen jó hallani egy öreg ember száiából, ebben az ízes somogyi tári szólásban egy nagy regény lényegét! Milyen tömör és nagyszerű megfogalmazása ez egy köntv eszmei mondandójának! De Csapó Imre bácsi nemcsak szépirodalmat olvas. Gondolkozó ember, aki szívesen lapozgat népszerű tudományos könyveket is. Sejtené-e valaki, hogy ez ] az ősz parasztbácsi el- i olvasta az Ifjú micsuri- nisták könyve című munkát is? Azt a könyvet, amelyet — talán nem kifejező, de megragadó címe miatt még a fiatalok közül is, akiknek pedig címezve van — alig ismer valaki. Csapó Imre bácsi olvasta ezt a könyvet. És eredményei olvasta! Aki erről meg akar győződni, keresse meg a legszebb gyümölcsöst a kazsoki határban! Nézze meg a pompás almafákat, meg a nemesített málnabokrokat! sapó Imre bácsi tudniillik kertész is. De még milyen kertész! Gyümölcsösének a hetedik faluból ás csodájára járnak. A könyvekről meg az almafákról, málnáról, szőlőről beszélget legszívesebben. — Hát volt-e valami, amit ebből a micsurini könyvből tanult, amit azelőtt még nem ismert? — kérdezem tőle. — Volt bizony! A kínai bujtás! — feleli sietve és készségesen, szenvedéllyel boncolgatja ennek a módszernek ; csinját-binját... Nagyjainkra gondöl- tam, akik — Széchenyitől Móricz Zsigmondig — annyira szerették volna látni az effajta mezőgazdát, a könyvvel gazdálkodó parasztot, a szakembert. Lehet-e mély megilletődés nélkül nézni ezt az öreg parasztot, aki személyes megtestesítője legjobbjaink álmainak? Alig tudtam elválni ettől, az okos paraszt bácsitól. Megígértem, hogy tavasszal megnézem a messze földön h'res gyümölcsöst. Anvkor elbúcsúztunk, hamiskás, sokat ígérő moso’.’Val me a lelkemre kötötte: — De el ne felejtse ám, mert jövőre fügével is megpróbálkozom! Hátha sikerül! JP /úton is kívánom: sikerüljön, Imre bácsi! Papp Ferenc.
