Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-30 / 308. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1954. december 30. Párizs népének hatalmas egységtüntetése a békéért, a tárgyalások politikájáért — a bonni militarista klikk felfegyverzése ellen Párizs (MTI). Francia lapjelen­tések szerint kedden este a fran­cia nemzetgyűlés szerdán esedé­kes döntő jellegű szavazásának előestéjén, tízezernél is többen gyűltek össze a párizsi téli sport- csarnokban, ahol a francia orszá­gos békemozgialom tanácsa, a po­litikai és társadalmi élet- számos kiváló képviselőjének bevonásá­val, nagyarányú tüntetést rende­zett a bonni militarista klikk fel­fegyverzésének amerikai politiká­ja ellen, az erő politikájának a tár­gyalások politikájával való felvál­tásáért és a béke ügyének győzel­méért. Különösen nagy visszhangot keltett a hallgatóság körében Claude Bourdet-nek, a France- Observateur főszerkesztőjének lel­kes tapssal fogadott felszólalása. Bourdet többek között ezeket mondotta: „Bármi történjék is, a Nyu- gat-Németország felfegyver­zése elleni harcnak a nem­zetgyűlés szerdai szavazásá­val sem lesz vége. A nyugatnémet szakszervezeti kongresszus küldöttei, hatmillió szervezett munkás képviseletében, megmutatták nekünk az utat, amelyen nekünk is haladnunk kell, amidőn határozataiig eluta­sították a kötelező katonai szolgá­latot és ezzel együtt az új Werhmacht felállítását. Ami most nálunk végbemegy, ez többé már nem az eszmék harca, hanem a nép széles köreiben kialakult el­lenállási mozgalom. Az, hogy idá­1 ig jutottunk, azoknak a hibája, akik hajlandók voltak kezdettől fogva hinni Mendes-France sza-s vainak. Most ismét arról van szó, hogy a párizsi egyezmények elle-j ni harcban meg kell vetni egy új népfront alapjait!“ A következő felszólaló Raymonc Guyot, a párizsi körzet kommu-í nista képviselője, a Francia Kom-j munista Párt Politikai Bizottságá-j nak tagja volt, aki nyomatékosan hangsúlyozta a francia nem­zetgyűlés minden tagjának súlyos lelkiismereti felelőssé­gét a Nyugat-Németország felfegyverzése ügyében való végső állásfoglalásáért. Ez a felelősség visszaüt majd azokra — mondotta —, akik sza­vazatukkal hozzájárulnak Ora- dour-Sur-Glane hóhérainak, aj hitleri haláltáborok és halottégető; kemencék szörnyetegeinek fel-« fegyverzéséhez. Határozottan ki-j jelentjük: egyetlen francia kép-j viselő sem tudja majd magát francia nép és a történelem ítélő-j széke előtt igazolni az ilyen állás-: foglalásáért, mert erre sehol sem: találhat mentséget. Felszólalt a politikusok sorában Guilbert De Chambrun haladó gondolkodású polgári képviselő is. A francia demokratikus sajtó hírt ad arról, hogy az ország szá­mos üzemében a dolgozók az utób­bi napok során hosszabb-rovidebb ideig tartó munkamegszakítások­kal tiltakoztak a párizsi egyezmé­nyek ratifikálása ellen. ' A párizsi egyezmények híveinek újabb mesterkedései „Európa lelkiismerete“ Romain Rolland 10 évvel ezelőtt, 1944, december 30-án halt meg Romain Rolland, a kiváló francia haladó író. 1866. ja­nuár 29-én született a franciaor­szági Clamecyben. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után zenetudománnyal foglalkozott. A zenéhez fűződnek életrajzi tanul­mányai az olyan nagy géniuszok­ról, mint Händel és Beethoven. Drámáiban a francia történelem nagy korszakához tér vissza, hogy rámutasson bennük a jelen prob­lémáira is. Ezek a Július 14, a Danton, A farkasok című drámák és az 1939-ben megírt Robespier­re. A regényírás terén olyan mű­veket (alkotott, amelyek (művészi és eszmei meggyőző erejükkel vi­lághírűvé tették. A Jean Chris­tophe és az Elvarázsolt lélek, ame­lyet abban az esztendőben fejezett be, amikor nyíltan a Szovjetunió oldalára állott, leghíresebb művei­hez tartoznak. Rolland életének utolsó 18 éve nem más, mint ál­landó buzdítás és szüntelen harc az emberi értékek védelméért, az igazi humanizmusért és szocializ­musért, Rolland nyíltan kiállt a szocializmus országának védelmé­re, amit főként a 15 év harcai cí­mű könyve oly meggyőzően bizo­nyít. 1935-ben meglátogatta a Szov­jetuniót, ahol Sztálinnal és Gor­kijjal találkozott. A müncheni döntés napjaiban nyíltan kiállt a Csehszlovák Köztársaság szabad­ságának védelmére. Franciaország megszállása idején tevékenyen részt vett az ellenállási mozga­lomban. Romain Rolland a művé­szi igazságot kérlelhetetlenül az életigazság megismerésében ke­reste s azoknak a haladó és de­mokratikus szellemű embereknek a frontjához csatlakozott, akik a jobb és igazságos világért küzde­nek. Párizs (TASZSZ). A párizsi egyezmények ratifikálásáról szóló törvényjavaslat bonyolult ügy­rendi vitát előidéző első cikkelyé­nek további sorsával kapcsolatos nemzetgyűlési vita során —j mint ismeretes — Mendes-France újabb mesterkedéshez folyamo­dott, hogy kivívja az említett cikkely nemzetgyűlési jóváhagyá­sát. A parlamenti szabályok meg­kerülésével követelte a nemzetgyűlés ülé­sének megszakítását, hogy újabb törvényjavaslatot ké­szítsen elő a párizsi egyez­mények ratifikálásáról. Az új törvényjavaslat lényegé­ben minden változtatás nélkül az eredeti törvényjavaslat december 24-én elutasított első cikkelyének megismétlése. A szóbanforgó cik­kellyel kapcsolatos kiegészítések a cikkely sajátságos formában megújított változata feletti újabb szavazás formális igazolását céloz­zák. Minthogy a parlamenti sza­bályzat 58. cikkelye értelmében1 egy elutasított cikkely másodszor ri megvitatása csak a külügyi bi­zottság követelésére, vagy , annak beleegyezésével történhetik, Men­des-France kedden hajnalban a szóbanforgó törvényjavaslatot a külügyi bizottság elé terjesztette. Mint már jelentettük, a külügyi bizottság mindössze egy szavazat­ból álló szavazattöbbséggel (18 szavazattal 17 ellenében, 4 bi­zottsági tag tartózkodott a szava­zástól) jóváhagyta a törvényjavas­latot. Ezután a nemzetgyűlés meg ■PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS fitáksi kommunistái a község; pártszervezeteinek megerősítésén dolgoznak India ellenőrizni óhajtja az Indián át légiforgalmat lebonyolító amerikai repülőgépeket London (TASZSZ). A Reuter iroda tudósítójának jelentése sze­rint január 15-től kezdve az ame­rikai utasszállító repülőgépeknek megtiltják, hogy utasokat vegye­nek fel Indiában. India közölte az Egyesült Ál­lamokkal, hogy ellenőrzést kíván gyakorolni az Indián át légifor­kezdte az újonnan előterjesztett galmat lebonyolító amerikai re­törvényjavaslat vitáját. Jellemző azonban, hogy a törvényjavaslat megtárgyalására mindössze más­félóra időt adtak. Gyakorlati vi­ták nem is alakulhattak ki, mert nyomban a javaslat előterjesztése után Mendes-France abban az igyekezetében, hogy a cikkelyt megmentse egy újabb kudarctól, ismét felvetette a bizaimi kérdési, pülőgépek fölött. A MÁV vezérigazgatáscga közli, hogy az újévi kettős munkaszüneti napok előtt és után, december 30-án és 31-én a várható erős személyfor­galom miatt szükség szerint mente­követelve a Cikkely elfogadásai, sítő személyszállító vonatokat indít. Hitlerista hangok a bonni szövetségi gyűlésben A BONNI szövetségi gyűlés de­cember 16-án 236 szavazattal 153 ellenében (három képviselő tartóz­kodott a szavazástól) elutasította a szociáldemokrata parlamenti cso­portnak azt a javaslatát, hogy a párizsi egyezmények ratifikálásá­ról mindaddig ne hozzanak hatá­rozatot, amíg nem tartanak négy­hatalmi tárgyalásokat Németor­szág egyesítése kérdésében. A szövetségi gyűlés a párizsi egyez­ményeket első olvasás után szava­zás nélkül bizottságai elé utalta. Második olvasásban 1955 január­jában tárgyalja az egyezményeket. A végső döntés idejét februárra tűzték ki. A párizsi egyezmények első ol­vasása a bonni szövetségi gyűlés­ben riasztó légkörben folyt le. A vita során beigazolódott: Aden­auer kormánya elutasítja a német kérdés békés rendezését és mi­előbb keresztül akarja hajszolni a parlamenten a párizsi egyezmé­nyeket, hogy felállíthassa a Wehrmachtot s Nyugat-Németor- szágot bevonhassa az agresszív északatlanti tömbbe és a „nyu­gat-európai unióba1'. Adenauer kormánykoalíciójának politikusai még sohasem beszéltek ilyen nyíltan, ilyen cinikusan agresszív szándékaikról. A „ke­reszténydemokrata unió“ a „sza­bad demokrata párt1’ és a „német párt“ képviselői fenyegetésekkel halmozták el a Német Demokra­tikus Köztársaságot, Lengyelor­szágot, Csehszlovákiát és Európa más országait. A hangnemet Adenauer adta meg. EGYES KÉPVISELŐK a bonni tniniszterek ösztönzésére egészen hitlerista stílusban beszéltek. Jäger kereszténydemokrata képvi­selő az őrült „Führerhez“ hason­lóan hisztérikus hangnemben há­borúra uszított a Szovjetunió és más békeszerető országok ellen s arra célzott, hogy a párizsi egyez­ményeket „kerülő útnak“ kell te­kinteni, amelyen haladva a re- vansiszták elérhetik régi céljukat: meghódíthatják egész Európát. Hasonló hangnemben szólalt fel Mende szabad demokrata párti képviselő. Megfenyegette Francia- országot és szemérmetlenül azt követelte, hogy az oradouri gyil­kosságokért Franciaországban el­ítélt SS-legényeket „még kará­csony előli. engedjék haza Wyugat- Németországba1'. Azt hangoztatta, hogy az új nyugatnémet hadse­reg szellemének az agresszív hit­lerista hadsereg „hagyományaihoz kell igazodnia.“ Jäger, Mende és más fékevesz­tett bonni hitleristák uszító be­szédei óriási felháborodást vál­tottak ki Németország nyugati és keleti részén. Kiderült, hogy Washington és Bonn a hitlerista martalócok céljait tűzik az új Wehrmacht elé. „Hitler utódai — írja a Neues Deutschland — a szövetségi gyűlést arra használ­ták fel, hogy megfenyegessék majdnem az egész világot és beje­lentsék: más országok megszállá­sa, népek megsemmisítése a cél­juk.'4 A NÉMET NÉP igazi akaratát az NDK népi kamarájának elnök­sége fejezte ki a szövetségi gyűlés képviselőihez intézett felhívásá­ban. Arra szólította fel a képvise­lőket, hogy gondoljanak felelős­ségükre, amellyel a német népnek tartoznak, s a még rendelkezésre álló ’-“heriőság^et használják fel Németország Dékés Újraegyesítése és az európai béke erősítése érde­kében. Ne egyezzenek bele a pári­zsi egyezmények megvalósításába. Ráksit a kaposvári járás első községei között emlegetik. Mind a begyűjtésben, mind a mezőgaz­dasági munkában kiváló ered­ményt elért dolgozóit példaképül állítják a járás valamennyi köz­sége elé. A termelőszövetkezet eredményei szinte országos hírű- ek. A kommunisták és a tsz veze­tősége ügybuzgóságának köszön­hető, hogy az idén a járás terü­letén itt léptek be legtöbben a termelőszövetkezetbe. A kommu­nisták szívügyüknek tartják a fa­lu életének, a termelő munkának irányítását és minden területen ér­vényesítik a párt politikáját, har­colnak annak célkitűzéseiért. A község pártszervezetei decem­ber 27-én összevont taggyűlést tartottak. A taggyűlésen csaknem kizárólag a párt politikájával, a szerve­zeti élet megjavításával és a pártépítés terén előttük álló legsürgősebb feladatok meg­oldásával foglalkoztak. Mindenekelőtt a pártoktatás ke­rült szóba. Az oktatáson részvevő elvtársak mindig pontosan meg­jelennek a foglalkozásokon. Min­den előfeltétel biztosítva van ah­hoz, hogy eredményesen képezzék magukat, elsajátítsák pártunk ta­nításait. De ez még nem elég. A részvevők felkészülése nem kielé­gítő, kevesen szólnak hozzá az anyaghoz s ezt az egyik elvtárs megjegyzése is bizonyítja: „Eddig úgy gondoltuk, hogy hallgatók vagyunk, hát hallgattunk az okta­tásokon.“ Sokkal tartalmasabb, szórakoztatóbb, élményekben gaz­dagabb lesz az oktatás akkor, ha minden elvtárs részt vesz a vitá­ban, lelkiismeretesen felkészül er­re s az anyag egyes részeit a ma­ga tapasztalatai alapján igyekszik felhasználni a község dolgozóinak javára. A falu kommunistái értékelték a pártszervezet tagjai és a párton- kívüli elvtársak jó munkáját a vá­lasztások előkészítésében. Az eredményes munkából megállapít­ható, hogy Ráksi község pártszervezete mindenkor, nagyobb feladatok megoldásában is megállja a helyét. Jó volt a népnevelők irányítása, összefogása és az ő lelkiismeretes munkájuknak köszönhető, hogy a jelölőgyűlések a választópolgárok teljes részvétele mellett zajlottak le. Volt olyan elvtárs, aki három- szor-négyszer végigjárta a kör­zetébe eső házakat, hogy ezáltal biztosítsa a lakók megjelenését egy-egy kisgyűlésen. A lelkes munka eredménye nem maradt el. A község valamennyi választója a Népfront jelöltjeire szavazott, és olyan tanácstagokat választot­tak meg, akikhez mindenkor bi­zalommal fordulhatnak segítsé­gért. A választások után megválto­zott a kapcsolat a falu dol­gozói között. Egy évvel ezelőtt még komoly el­lentétek voltak a termelőszövetke­zetből kilépett dolgozók és tsz-ta- gpk között. — Szinte ellenségként kezeltük a kilépett elvtársakat — mondja Walter Imre elvtárs, a tsz elnöke. Valahogy' úgy gondolták, hogy ezekre az emberekre már nem le­het számítani. A választások után rendezett teaesten összegyűlt a fa­lu lakossága és Walter elvtársék örültek annak, hogy ismét össze­találkoztak a korábban ellenség nek vélt emberekkel. Sokat be szélgettek velük és meggyőződhet tek arról, hogy az egyénileg dolgozó parasz­tok is részesei akarnak lenni a falu eredményeinek. A község lakossága eggyéforrott i Népfront munkája nyomán, és kő zös akarattal, egy cél érdekébei dolgozik azért, hogy megszilárdít sa és továbbfokozza Ráksi eddi| elért hatalmas eredményeit. Hiányzik azonban a pártszerve zetek további jó munkájának biz­tosítéka. Hosszú idő óta ugyani: elhanyagolták az alapszervezetei számszerű megerősítését, pedig sok olyan egyénileg dolgozó paraszt és kiváló DISZ-fiatal van a községben, akik méltók arra, hogy pártunk tagjai le­gyenek. De mint Kiss elvtárs mondja, a pártszervezet eddig elzárkózó i t a pártonkívüliek elől, egyszerűen nem is tárgyaltak velük. Félő, hogy lassan „elöregszik1’ az alap­szervezet, hisz mindössze egy fia­tal tagja van. Á választási előkészületek so­rán, a beadás és termelés terén több dolgozó —< sok esetben a párttagokat is maguk mögött hagyva — kivált becsületes, oda­adó munkájával. A pártszervezet felfigyelt rájuk és a taggyűlésen megbeszélték az ezzel kapcsolatos feladatokat. Több olyan becsüle­tes dolgozó van Ráksiban, mint például Vörös József elvtárs, aki szeretne párttag lenni. Nem kell a pártszervezetnek megvárni, hogy a párt politikájához hű, becsüle­tes dolgozók kopogtassanak a párt kapuján. Eléjük kell menni és segítsé­get nyújtani ahhoz, hogy méltó tagjai lehessenek pár­tunknak. Ráksi kommunistái ma már tisz­tán látják, hogy feltétlenül szük­séges a pártszervezet erősítése. Foglalkoznak azokkal, akik mél­tók a párttagságra. A taggyűlés második részében pl. Bertalan Lajos egyéni gazda felvételét tárgyalták. Ez az elv­társ 1946. óta tagja volt a Magyar Kommunista Pártnak és az egye­sülés után a rossz nyilvántartás miatt veszítette el tagságát. Az alapszervezet dlfogadta Bertalan elvtárs tagjelöltfelvételi kérelmét, de nem szabad ennyivel megelé­gedniük. Több olyan elvtárs is van a községben, akiknek ügyét ki kell vizsgálniok. Értékes volt az alapszervezetek összevont taggyűlése. A falu kom­munistái központi kérdésként tár­gyaltak a pártszervezetek meg­erősítéséről. Komoly javaslatok is hangzottak el, melyek megvaló­sítása eredményessé teszi ilyen irányú munkájukat. De hibaként kell felrónunk azt, hogy a tag­gyűlés nem hozott határozatot a pártépítés feladataival kapcsolat­ban. A vezetőség fordítson nagyobb gondot a pártépítés gyakorlati megszervezésére, minden párttag részére adjon feladatot, határozza meg, hogy melyik párttag kivel foglalkozzék, kinek nyújtson segít­séget felvételéhez. A taggyűlésen megnyilvánult lelkesedésnek nem szabad lany­hulnia. A ráksi pártszervezetek­nek tovább kell haladniuk a meg­kezdett úton, mert csak így szá­míthatnak a község eddigi ered­ményeinek fokozására. Pártoktatás Háza közleménye „A német milítarizmus fűtámasztása ellen“ címmel december 30-án este 6 órakor előadást tartunk. Kérjük az üzemek, hivata­lok párttagjait és pártonkívüli dolgozóit, hogy az előadáson minél többen vegyenek részt. Az előadást Dögéi Imre elvtárs tartja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom