Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-28 / 306. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Egy csendesóceáni sziget titka ... Több, jobb és olcsóbb közszükségleti cikket gyártsanak helyiipari vállalataink! Titkos Pál Kaposvár labdarúgó­sportjáról A MAGYAR DOLGOSOK. PÁRTJA SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XI. évfolyam, 306. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1954. december 28. az megyénk fsz-einek lel nem oszlató voyyona Az idei zárszámadás megyénk termelőszövetkeze­teiben is befejeződött. Az eredmények azt mutatják, hogy a szövetkezeti tagok egy munkaegységre eső ré- szedesése tovább emelkedett. Míg tavaly a készpénz­részesedés megyei átlaga 4,98 forint volt egy munka­egységre, az idén ez az összeg csaknem duplájára: 9,88 forintra emelkedett. Több olyan tsz van már, mint a nagyberki Győző, ahol tavaly még a 10 forintot sem érték el, az idei zárszámadáskor már 26 forint kész­pénzt osztottak a tagoknak egy-egy munkaegységre. Ebben a szövetkezetben egy munkaegység értéke több mint 43 forint. Az idén a 222 termelőszövetkezetben a tagoknak előlegül terményben és készpénzben több mint 34 mil­lió forintot osztottak szét. A zárszámadás aktívája csaknem 253 millió forint, fel nem osztható vagyonuk 7 millió 182 ezer forinttal gyarapodott. Újabb milliomosok is vannak a termelőszövetke­zetek között. A nagyberki Győző is csaknem 2 millió forint értékű vagyonnal rendelkezik már. A répáspusz­tai Első ötéves Terv tsz vagyona az idén több mint 4 és fél millió forintra emelkedett. Az egy munkaegység összértéke is jobb a tavalyi­nál: 1053-ban 24,14 forint volt, ebben az évben 27,05 forint. A tagság háztáji gazdaságából származó legkisebb jövedelem 5000 forint, de eléri a 14.000 forintot is ott, ahol gondosan megművelt háztáji föld és állatállomány volt. A rövidlejáratú hitelek fedezésére 12 mMlióval több hitelfedezet áll rendelkezésre, mely tenyészálla­tok és egyéb apró állatok értékében van meg. A leg­több tsz most már sokkal körültekintőbb a rövidlejá­ratú hitelek igénybevételénél, igyekeznek saját ere­jükből előteremteni a szükséges összegeket. Bizonyítja ezt az is, hogy míg az elmúlt esztendőben az elenge­dett hiteleken kívül a rövidlejáratú hitelesedékesség 8 és fél millió forint volt, az idén már több mint 7 millió forinttal kevesebb. Megjutalmazták a megye legjobb termelő­szövetkezeti könyvelőit Megyénkben a termelőszövetkezetek könyvelői kö­zött élénk verseny alakult ki a könyvelések naprakész állapotba hozására és a zárszámadások gyors, pontos elkészítésére. A zárszámadások befejeztével a megyei tanács me­zőgazdasági igazgatóságának tsz-osztálya értékelte az elért eredményeket. Ennek alapján a megye három legjobb tsz-könyvelőjének pénz- és egyéb jutalmat osztott ki december 25-én. A megye legjobb tsz-köny- velője címet Tóth Géza, a magyaratádi Búzakalász tsz könyvelője szerezte meg, aki 700 forint pénzjutalom­ban részesült, oklevelet és selyemzászlót kapott, ezen­kívül kéthetes ingyenes üdülésben vesz részt az ország legszebb üdülőjében. Második lett a versenyben Somogy Irén, a tabi Petőfi tsz könyvelője, aki a 600 forintos jutalom bol­dog tulajdonosa, Kiss Mária, az igali Alkotmány tsz könyvelője, mint a megye harmadik legjobb tsz-köny- velője 500 forint pénzjutalomban részesült. A megye legjobb tsz-könyvelőin kívül 8 járás leg­jobb járási könyvelőjét is oklevéllel tüntették ki. Jó kezekbe került az ordacsehi Úttörő tsz teheneinek gondozása Az ordacsehi Úttörő tsz tagjai ez évben az állami kölcsönből 340 000 forintot visszafizettek. A munkaegy­ségenkénti osztalék pénzértéke 28,60 forint volt. így például Csutorás Ferencék 506 munkaegység után 12 mázsa 62 kg búzát, 10 mázsa 53 kg rozsot, 496 kiló kukoricát, 26 mázsa 98 kg takarmányrépát, 7 mázsa burgonyát, 110 kg cukrot, 28 mázsa szalmát, azután olajat, szappant és 3094 forint készpénzt is kaptak a zárszámadáskor. A tsz tagsága azonban nem nyugszik meg az el­ért eredményeken, hanem igyekszik azokat tovább nö­velni. Boldog megelégedéssel nézhetik őszi vetéseiket, mert mindent megtettek, hogy az ideinél szebb, gaz­dagabb aratásuk legyen. Az állattenyésztésben azonban ezideig voltak hiá­nyosságok. A tsz vezetősége későn ugyan, de rájött ar­ra, hogy a 8 darab fejőstehén gondozása rossz kezek­ben van. A napi fejési átlag alig volt 4—5 liter. Ezt látva, sürgősen leváltották Bódos Ferenc gondozót és helyette Nyárádi Istvánt bízták meg a fejőstehenek gondozásával. Nyárádi elvtárs a legnagyobb odaadással látott munkához, amelynek meg is van az eredménye: két hét múlva 10 literrel többet fejt a 8 tehéntől. Az a,terve, hogy január végéig a 8 darab tehénnél 50 li­ter legyen a napi tejhozam. Nagy segítségére van oda­adó munkájában Szabó Katalin agronómus elvtársnő, aki naponta szakmai útmutatást ad az állatok gondo­zásához és helyes takarmányozásához. KARÁCSONYI AJÁNDÉK 1 9 5 4-BEN Borús Gábor kinyi­totta öltözőszekrénye ajtaját, s összehajto­gatott munkaruháját gondosan betette a leg­felső polcra. így ni! Most aztán indulás ha­za — mormogta maga elé, miközben a kis­ajtót újra becsukta és kétszer ráfordította a kulcsot.' — Az asz- szony már biztosan na­gyon vár odahaza, hisz holnap karácsony este van, otthon éppen elég a munka.. Elkel a se­gítség. — Kézbefogta színehagyott, töredezett bőrű, öreg aktatáská­ját, leoltotta a villanyt s maga mögött hagyta a sötét helyiséget. Sie­tett. Észre sem vette, hogy észrevétlenül kö­veti őt egy nagy cso­magot cipelő ember. Az utcán már égtek a villanyok, erős hideg szél rezegtette a ko­pasz fák ágait, az esti ködtől nedves járdán szaporán kopogtak a hazafelé tartó munká­sok léptei. Borús Gábor szedte a lábát már csak azért is, hogy jobban felmelegedjen. A csintalan szél be-be- bújt kabátja bő ujján, s hideg szájával végig­csókolta az idős ember fáradt karjait. — No nem baj. A kályha mellett majd felmeleg­szem. Egyikét perc s mindjárt otthon va­gyok. Alig gondolta végig mindezt, máris ott állt a meleg konyha nyitott ajtajában. A négy gye­rek kiáltozva futott elé­be: — Megjött apuka, megjött apuka! Apuka, mit hoztál? — tették fel az örök gyermeki kérdést, s egymást el­tolva, versengve csim­paszkodtak nyakába. — Ejnye, ejnye, gyere­kek, meg ne fojtsátok apátokat — szólt rájuk édesanyjuk, s gyorsan betette férje mögött az ajtót. Aztán újra neki­látott a sütemény-krém keverésének, mert es­tére a diós- és mákos- beigli mellé tortát is készített. Borús Gábor s a négy gyerek eköz­ben már nagy játékba kezdett. Erzsi, a legna­gyobb, ő volt a moz­donyvezető, Margit és Lajcsi pedig az utasok. Apuka az állomásfőnök szigorú tisztjét töltötte be, aki Meseországba irányítja á képzelet­vonatot. A másfél éves Zolika járókáiéból néz­te az önfeledt hancúro­zást; ő még aprócska ember, mindössze egy karácsonyt látott s így nemigen tud résztven- ni a nagyok játékában. Kinn az udvaron pe­dig ott állt már az előbbi nagybatyús em­ber. Óvatosan lópód- zott az ablakhoz, be-, tekintett a párás üve­gen Néhány pillanatig elégedetten szemlélte a derűs, kedves családi képet, aztán bekopo­gott. — Ki az? — hangzott bentről a ki­áltás. s máris feltárult a nyikorgó ajtó. Su­gárzó fénykévéjében pedig ott állt Fazekas Pál, Borús Gábor ruha­üzemi munkatársa. — Te vagy az, Fazekas elvtárs? Gyere, lépj ■beljebb gyorsan — in­vitálta a házigazda s lesegítette kabátját. — Mi járatban van? — kérdezgette az asszony is váratlan vendégü­ket. —• Nemcsak a ma­gam nevében jöttem — felelte Fazekas Pál, miközben leereszkedett a legközelebb álló székre, s a nagy cso­magot odahelyezte a fehérterítős asztal kö­zepére. — Karácsonyi üdvözletei hoztam nek­tek, Borús elvtárs, az egész üzem jókívánsá­gait. — Köhécselt egyet-kettőt, s kis szü­net után folytatta: — Ismerünk régóta. Tud­juk, hogy szívből sze­reted a munkád és be­csülettel végzel el min­dent, amit rád bíznak. Emellett szívesen segí­tesz a fiatalabbaknak, szeretünk, tisztelünk is érte. Azt is tudjuk, hogy szépyen keresel és nem vagy rászorulva »könyöradományokra«. Ezért szeretnénk, ha nem értenél félre ben­nünket. De — és itt el­mosolyodott a kedves munkatárs — tudjuk azt is, hogy négy gye­rek mellett .azért akad egy kevés gond és mi­vel mi téged mindany- nyian szívből becsü­lünk, úgy gondoltuk, nem haragszol meg, ha karácsony napján meg­lepünk egy kis aján­dékkal. Ezzel az alkalmi szó­nok választ sem várva, kibontogatta a csoma­golópapírt átfogó zsine­geket, s a feltárult ba­tyuból egymásután sze­degette elő a vadonat­új, gyönyörű gyerekru­hákat. Jutott abból Er­zsinek, Margitnak, Laj- csinak, sőt a kis Zoli­nak is egyaránt. S mi­lyen gondos szeretettel volt vasalva, hajtogat­va mindegyik! Borús Gábor és fele­sége csak néztek, néz­tek elhomályosult szem­mel és nem jött szó az ajkukra. Gyerekeik már a tükör előtt pró­bálgatták: illik-e ter­metükhöz a ruha és egymást kiabálták till nagy örömükben. — De Fazekas elv­társ ... — suttogta re­kedten Borús Gábor — ez ... ez nem lehet. Ho­gyan ... ? — Fogadd el tőlünk, Borús elvtárs. Az egész üzem küldi ezt nektek, s nem azért, hogy megsért­sünk vele, hanem azért, hogy még nagyobb le­gyen gyermekeitek ka­rácsonyi öröme. Fogadd el szeretettel,... hi­szen megérdeirfed ... — mondta és megha- tottan ölelte át a szól­ni sem tudó. fehérhaiú, borostás állú ember vállait. Nagysokára árián összeszedte magát az ana: — Tudod, Faze­kas elvtárs, soha, soha az életben nem gon­doltam volna, hogy így is lehet aiándé- kozni, ahogy ti ajándé­koztok mee most en­gem. Köszönöm nek­tek. az egész üzemnek. — Borús Gábor nem tudott többet mondani, mert fojtogatta torkát a sírás ... Gyorsan repült az este. Fazekas elvtárs ottmaradt vacsorára is. Játszott a gyerekekkel, részese volt nagy örö­müknek. S bizony ,jó későre járt az óra mu­tatója, mikor búcsút vett a boldog családtól Másnap pedig újabb meglepetés következett. Alig nyitották ki sze­müket Borusék, amikor kocsi állt meg a ház előtt. Fiatal ember ká­szálódott le róla, kezé­ben papirossal. Hosz- szan zörgött a kapun. — Borús Gáborékat ke­resem — közölte a há­zigazdával, aki álmo­san felelte: — Én va­gyok az, tessék. — Szenet meg fát hoztam. Hc-va rakhatom le? — kérdezte az ember. — Szenet meg fát, ne­kem? — csodálkozott Borús Gábor. — Itt valami tévedés lehet, én nem rendeltem ilyet! Biztosan elnézte a házszámot. — De­hogy néztem el — erős- ködött a fuvaros. — Borús Gábor van ide­írva, ha mondom. Hoz­zá küldték ezt a fu­vart a Ruha üzemből Jól elmagyarázták ne­kem, kérem — tette hozzá méltatlankodva — Biztos ez? — hitet­lenkedett még mindig a címzett. — Biztos, egészen biztos. Csak azt mondja már, hova rakodhatok. — S az álmélkodó Borús Gá­bortól szót sem várva, lapátolni kezdte lefelé a kitűnő fekete szenet. Mikor pedig végzett vele, fenyőgallyas, gépírásos • üdvözlőkár­tyát nvomott Borús bá­csi kezébe. »Kedves Borús elv­társ! — így kezdődtek a sorok. — Nagyon bol­dog ünnepeket1 kíván önnek és családiának a vállalat vezetősége, üzemi bizottsága és pártvezetősége. Kérjük, hogy munkáját a jövő­ben is végezze példa­mutatóan és szorgal­masan, s ezzel segítse elő szocialista hazánk és üzemünk további • gyors fejlődését. Kaoosvár, 1954. kará­csonyán. A Ruhaüzem dolgo­zói.-« Mire szeme végigfu­tott a betűkön — a kocsi már nem volt se­hol, messze járt. Fele­sége és kipirult arcú gyerekei ott szorong­tak mellette, s csodál­kozva kérdezgették: — Édesapa, mi történt? — Borús Gábor oda­mutatott az előtte pú­pozódó nagy halom szénre és fára. — Az elvtársak... az elvtár­sak' küldték éri is... Karácsonyi ajándékul. S ahogy kimondta, érezte, mint érik -ben­ne az elhatározás: dol­gozni még jobban, meg­mutatni méginkább, hogy nem méltatlan erre a nagy-nagy sze- retetre... Borús Gáboroknak nagvon szép karácso­nyuk volt... Ml Ú1SÁG A NÉPI DEMOKRÁCIÁKBAN? Csehszlovák fiatalok levelei a nyugatnémet fiatalokhoz Ezekben a napokban az aacheni és tübingeni, bré­mai és nürnbergi postások zsákjai tömöttebbek a szo­kottnál. A levelek egy részén csehszlovák bélyegző, csehszlovák fiatalok írták — német fiataloknak. Olyan , fiatalok, akiknek édesanyjukat vagy apjukat vagy mindkettőt elpusztították a fasiszta haláltáborban. Olyan fiatalok, akik saját szemükkel látták az SS-pri- béke-k garázdálkodását, meg olyanok, akik sohasem tudták megérteni: miért kellett ennyi iskolának, kór­háznak, pótolhatatlan műemléknek elpusztulnia. ■ A litomericei bőrgyár ifjúmunkásai így írnak a zuffenhauseni bőrgyárban dolgozó fiataloknak: »Üze­münk* itt van' közvetlenül Terezin mellett, aho-1 a fa­siszta hadsereg több nemzet legjobb fiainak és lányai­nak ezreit pusztította el — köztük németeket is. S most újra Hitler tábornokainak kezébe akarják adni a fegyvert. Ne engedjétek!« »Emlékezzetek vissza, hány német és csehszlovák fiatal vesztette életét a két világháború alatt — írják a hradec-kráolévi ipariskola tanulói a düsseldorfi Mannesmann-müvek ifjúmunkásainak. — Emlékezze­tek vissza és tegyetek meg mindent; hogy meggátol- iuk ennek megismétlődését«. Ha más-más szavakkal is, de ugyanezt írják a rtynei ifjúbányászok a dortmundi bányászfiataloknak, Brusno község fiataljai a müncheni fiataloknak, a ko- sicei és prágai fiatalok a kölni és wuppertali fiata­loknak. De egyébről is írnak: a munkások és parasztok ál­lamának hatalmas fejlődéséről, a fiatalok boldog éle­téről és a felszabadult nép elszántságáról, amellyel minden támadással szemben megvédi vívmányait. »Veletek vagyunk a gyilkos párizsi szerződések el­len1 harcban — írják a moravsky-zizkovi fiatalok. — S velünk ott' őrködik a békén a nagy Szovjetunió, Lengyelország, meg a többi demokratikus ország, fia­talsága is. Megvédjük a békét...« HAZATÉRNEK A KÜLFÖLDI KÍNAIAK A kínai kormány minden gondoskodást, megtesz a hazatérő külföldi kínaiak érdekében. A népköztár­saság megalapítása óta eltelt öt év alatt 178.000 kínai tért haza az anyaországba. 1954. év első nyolc hónap­jában tízszer annyi diák tért vissza Kínába, mint 1950- ben. Szeretetteljes -gondoskodás történik az árvákról és öregekről, akiknek nincs családjuk. Számos ipari és üzletember tért szintén haza és hazai vállalatokba fektette tőkéjét. A kormány ezeknek számos könnyí­tést nyújt, hogy erdősítésekbe, talajjavításba, gazdál­kodásba, állattenyésztésbe, lakások és középületek lé­tesítésébe fektessék pénzüket. ÉRDEKES MŰTÉT A POZNANI KÖRHAZBAN A poznani városi kórházban néhány nappal ez­előtt elsőízben hajtottak végre olyan operációt, amely­nél alkalmazták az úgynevezett hi-bemációt. A hiber- náció ’lényege az emberi test hőmérsékletének mes­terséges csökkentése. Egy súlyos női beteget operál­tak. A beteg szervezetének hőmérsékletét 26 C fokra süllyesztették, s ennek következtében mély álomba szenderült. Egyidejűleg változáson ment keresztül a test anyagcseréje és a szervezet érzéktelenné vált a műtéti beavatkozással kapcsolatos fájdalmakra. A mű­tétet dr. Bogdan Bogacki, a kórház egyik kiváló se­bésze hajtotta végre. A 'beteg már jól érzi magát és rövidesen felépül. HOGYAN KÖSZÖNTIK AZ NDK FIATALJAI AZ ÜJ ESZTENDŐT? A Szabad Német Ifjúság alapszervezeteiben se­rény munka folyik. A fiatalok készülnek az új esz­tendő köszöntésére. Városban és falun vidám szilvesz- ! téri bálokat rendeznek majd és ezekre különféle meg­lepetéseket: tréfás jeleneteket, társasjátékokat tervez­nek. A termek díszítését az ifjú képzőművészek körei vállalták. Az alapszervezetek dísztáviratokkal köszön­tik egymást, vagy zenés, fáklyás küldöttségeket me- nesztenek egymáshoz. Falun például lovas szánnal és sítalpakon megy a küldöttség egyik faluból a másikba. Szilveszter éjjelén 12-kor megszólalnak a harso­nák. A fiatalok az utcára tódulnak. Zenés, fáklyás menettel, énekelve vonulnak végig az utcán. Rakéták röppennek a- levegőbe. Az övezethatár mentén mindenfelé hatalmas bé- ‘ ketüzeket gyújtnak, hogy lángja messze bevilágítson az ország nyugati részébe és hírül vigye az ottani fiata- J lóknak: az NDK fiataljai, a béketábor fiataljaival Sz. R.-né. együtt, éberen őrködnek a békén.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom