Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-28 / 306. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd. 1954. december 28. Nyugtalan karácsony a nyugati fővárosokban A karácsonyi ünnepek előtt foko­zódott a diplomáciai élénkség a nyu­gati fővárosokban. Dulles szinte ál­landó távbeszélő összeköttetést ♦ár­tott fenn a Virginia államban pi­henő Eisenhower elnökkel. Vasár­nap a Fehér Ház közleményben be­jelentette: Lehetséges, hogy Eisen­hower megszakítja üdülését és Wa&hingtpnba utazik, «-amennyiben ezt szükségessé teszi a francia nem­zetgyűlés hétfői szavazásának ered­ménye, vagyis ha a nemzetgyűlés­ben ismét többség alakul ki Men- des-France ellen«. Washingtoni sajtótudósítók, utal­va a Fehér Ház közleményére, rá­mutatnak arra, hogy «ez a közle­mény is kifejezője annak a nyug­talanságnak, amellyel amerikai kor­mánykörökben várják a hétfői sza­vazások eredményét«. Bonnban Adenauer vasárnap kül­politikai tanácsadóival tárgyalt. Ér­tesülések szerint arról van szó, hogy milyen lépést tegyenek abban az esetben, ha a francia nemzetgyű­lés továbbra sem szavazza meg a felfegyverzést. Az amerikai-angol fenyegetések sértik Franciaországot New York (TASZSZ). Az ameri­kai sajtó kénytelen beismerni, hogy a párizsi egyezmény Nyugat-Német- ország felfegyverzéséről szóló cikke­lyének a francia nemzetgyűlésben történt elutasítását követő washing­toni és londoni visszhangot a fran­ciák a parlamenti képviselőkre gya­korolt nyomásnak tekintik. A New York Times a következő címmel közli párizsi tudósítójának jelenté­sét: «-A franciák fenyegetésnek te­kintik a szövetségeseknek a sza­vazással kapcsolatos véleményét. Az amerikaiak és az angolok nyugtalanságát nyomásnak tart­ják«. A New York Times megállapítja, hogy Nyugat-Németország felfegy­verzésének kérdésében a francia vá­lasztók hangulata «erősen elüt a hi­vatalos körök véleményétől«. íz „ián Távirati Ma“ visszautasítja Dulles Albániává kapcsolatban tett nyilatkozatát Tirana (ATA). John Foster Dul­les amerikai külügyminiszter leg­utóbb nyilatkozatot tett, amelyben beszélt az Egyesült Államoknak az albán nép iránt tanúsított állítóla­gos «barátságáról« és »érdeklődésé­ről«. Azt is állította, hogy Albánia most »iga alatt« sínylődik és hozzá­tette: «-Az Amerikai Egyesült Álla­mok kormánya nem hagy fel erő­feszítéseivel, hogy Albániát .ismét szabadnak lássa«. Az Albán Távirati Iroda felhatal­mazást kapott, hogy megcáfolja és visszautasítsa az amerikai külügy­miniszternek ezt a nyilatkozatát, mint amely az amerikai kormány durva és megengedhetetlen beavat­kozása egy független és szuverén 'ál­lam belügyeibe és nyüt megsértése a nemzetközi jog legelemibb alap­elveinek. Ez az alávaló rágalom újabb megnyilvánulása annak az ag­resszív politikának, amelyet az Egyesült Államok kormánya az al­bán nép fő ellenségének, az ameri­kai imperializmusnak, (hű képvise­letében, szakadatlanul folytat az al­bán nép és. az Albán Népköztársa­ság éllein. Az Albán Távirati Iroda szüksé­gesnek tartja annak hangsúlyozását, hogy Albánia egyszersmindenkorra kiszabadult az imperializmus mar­kából és hogy a múlt soha többé nem térhet vissza. Foster Dulles nyilatkozata arra in­dítja az albán népet, hogy még job­ban fokozza éberségét és azt a buz­gó törekvését, hogy megvédelmezze hazáját és békés munkáját az ádáz' imperialista ellenségektől. MEGKEZDŐDÖTT A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS HÉTFŐI ÜLÉSE Párizs (MTI).. A nemzetgyűlés hétfőn 15 órakor megkezdte a pá­rizsi egyezményekről folyó vita 11. ülését —■ jelenti az AFP. Fogadás a Kremlben a Szovjet írók II. Kongresszusán Moszkva (TASZSZ). December 26-án, a Szovjet írók Szövetségé­nek Vezetősége a Kreml-palota nagytermében fogadást adott azoknak a külföldi íróknak a tisz­teletére, akik vendégként reszt­vettek a Szovjet írók II. Kongresz- szusán. A fogadáson jelen voltak: N. A. Bulganyin, K. J. Vorosilov, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, N.' Sz. Hruscsov, N. M. Svernyik, P. N. Poszpjelov és M. A. Szuszlov, valamint a Szovjet írók II. Kongresszusának munká­jában résztvett külföldi írók, to­vábbá kongresszusi küldöttek, a tudomány, a művészet és a sajtó képviselői. A fogadáson megjelentek hang­versenyen vettek részt. A fogadás meleg, szívélyes légkörben folyt le. ’ Megszűnt a jegyrendszer Romániában Bukarest (TASZSZ). Mint a Ro­mán Távirati Iroda jelenti, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizott­ságának december 25-én tartott teljes ülése megvitatta a Román Népköztársaság Minisztertanácsá­nak: határozatát a jegyrendszer el­törléséről. A határozat rámutat, hogy a Román Munkáspárt Központi Bi­zottságának 1953. augusztusában tartott kibővített plénuma által kitűzött feladatok sikeres teljesí­tése alapján az országban megte­remtődtek a jegyrendszerről a szabad kereskedelemre való átté­rés feltételei. A határozat kiemeli, hogy a szabad kereskedelemre való átté­rés nagyjelentőségű esemény a A. PÁRTÉLET HÍREI ☆ Egy politikai foglalkozás tapasztalatai a Textil mű vek ben Legutóbb a Textilműveknél hallgattuk meg egy politikai is­kola első éves anyagának a tár­gyalását. Sajnos, kevés eredmény­ről számolhatunk be. Ez ugyan nem a propagandista hibájából, hanem abból fakad, hogy a poli­tikai iskola hallgatói állandóan cserélődnek. A 16 hallgatóból ez­úttal csak 8 volt jelen, ezek közül is négy most volt először foglal­kozáson. Somoskői elvtárs, a pro­pagandista jó felkészülésről tett tanúbizonyságot, s hogy mégis kevés eredményt ért el, az a fen­tiekből következik. Nagyon nehéz dolga volt, szinte mondatonként kellett az anyagot a hallgatókkal megbeszélnie. Az anyag „Az or­szág gazdasági életében és osz­tályviszonyában végbement válto­zás“ című rész volt. Somoskői elvtárs az országos események mel­lett mindig felhívta a ügyei­met megyénk s városunk életében végbemenő változá­sokra is. Az első kérdésnél — nagyon helyesen — foglalkoztak a Szov­jetunió segítségével és a párt sze­repével, ami a szocializmus építé­sét lehetővé teszi. Hiba volt azon­ban, hogy nem beszéltek a mun­kásosztály, a dolgozó nép áldoza­tos munkájáról, ami biztosította, hogy meg is valósuljanak a párt célkitűzései. Ugyancsak hibának említhetjük, hogy az eredmények mellett nem szóltak a munka köz­ben elkövetett hibákról és annak következményeiről. Az ■elvi éber­ségről is beszélhetnénk... Egy-egy téves hozzászólást nem javítottak ki, elsiklottak felette. (Pl.: „a jó forint megteremtése­— mondta az egyik hallgató. Egy másik hozzászóló a régi értelmi­ség szerepéről szólva azt mondta, hogy addig lesz rá szükség, amíg az új értelmiséget ki nem nevel­jük). Feltétlenül szükséges lett volna ezeket a hibás nézeteket a propagandistának kijavítania. Tudjuk nagyon jól, hogy a régi ér­telmiség nagyrésze teljes tudásá­val résztvesz az országépítő mun­kában, s dolgozó népünk minden­kor megbecsüli az ilyeneket. A foglalkozás végén a jelenlé­vők elhatározták, hogy legköze­lebb valamennyien meggyőznek egy-egy hallgatót a politikai fog­lalkozáson való részvétel jelentő­ségéről. Az üzemi pártbizottságnak is oda kell hatnia, hogy most már szűnjön meg az állandó hullám­zás a politikai foglalkozásokon. A pártbizottság határozatot ho­zott a hibák megszüntetésére. Ezt valósítsák meg a gyakorlat­ban is. A határozat, bár kimondja, hogy valamennyi politikai foglal­kozást a P. B. egy-egy tagja rend­szeresen látogassa, s nyújtson se­gítséget a propagandistának — a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a P. B. tagjai nem látogatják, s nem segítik a foglalkozásokat. Törődjenek többet a Textilmű­vek pártszervezetében az oktatás­ba bevont párttagokkal és párton- kívüli dolgozókkal, beszélgesse­nek velük, s győzzék meg azokat, akik nem akarják magukat ké­pezni, akik nem akarnak sem po­litikai, sem szakmai továbbkép­zésben résztvenni. Vitassák meg ezekkel az elvtársakkal a párt szervezeti szabályzatát és magya­rázzák meg, hogy a kommunisták­nak jogaik mellett kötelességeik kor megszűnt a kizsákmányolás'1 i is vannak. Ncgy gondot fordítanak a pártépítésre a balaronújiaki kommunisták Lényeges változás állt be a ba-íkat tűzött maga elé. A községben latonújlaki pártszervezet életében, amikor a járási pártbizottság se­Román Népköztársaság gazdasági' gítségével megoldották a község fejlődésében és a dolgozók anya-1 problémáit. Az új párttitkár, Lu- gi, valamint kulturális színvonalá- \ kács György elvtárs megválasztó­nak emelésében. EGY CSENDESÓCEÁNI SZIGET TITKA ... írta: Erich Hanko A »Ruhamolyellen i küzdelem« ' *■ newyorki nemzetközi kong­resszusán csaknem mindegyik kapi­talista ország képviseltette magát. A kongresszus külön rádióállomása naponta közölte a fontosabb felszó­lalásokat és felhívta a világ figyel­mét a molyok elleni harc jelentő­ségére. A tanácskozások alatt a kongresz- szus elnökségéhez távirat érkezett a csendesóceáni Oalulu-szigetről: »Óriási molytömegek lepték el a szigetet stop Azonnali segítségét ké­rünk stop A sziget lakóit nagy ve­szély fenyegeti« A. kongresszus azonnal intézke­dett. Felszereltek egy hajót, meg­rakták naftalinnal, kámforral és más molyirtó szerekkel, azután a legkiválóbb molyirtó szakemberek vezetésével útnak indították Oalulu felé. Hosszú, viszontagságos út után megérkeztek a szigetre. Oalulun ak­kor már nem éltek emberek. A ko­pár mezőkön csupaszbőrű nyulak szaladgáltak — szőrüket megette a moly — és egy kunyhó falán né­hány odavetett szó tudatta az ex­pedícióval, hogy a lakosok, miután már minden ruhadarabiukat, min­den élelmüket megettek a molyok és már hajukat sem kímélték, el­hagyták egykori otthonukat és más szigetre költöztek. Oaluluban akkor már molyok sem voltak. Táplálék híján mind elpusztultak. A molyirtók kisebb tanácskozásra gyűltek össze: Hova mehettek Oalu­lu lakói? Nyilván a közeli Koko- szigetre! »Ha így van, teljes gőzzel utánuk!« oko szigetén hatalmas, mo- dern épületek sorakoztak a parton, villanyfények, é neomreklá- mok özöne világította be az éjsza­kát. A hajó kikötött, s a molyirtó szakemberek pártra szálltak. Alig érintette azonban lábuk a szárazföldet, jólöltözött fehérembe­rek rohanták meg és elhurcolták valahová az egész társaságot, ■ ahol levetkőztették, majd különleges für­dőbe vitték és új ruhába öltöztették őkét. A tiltakozás, ellenállás mit sem használt. Végül a társaság egy pompásan berendezett fogadószobá­ban találta magát, ahol egy őszes, tisztes külsejű öregúr — miután el­mondta, hogy mr. Brown-nak hívják — hellyel kínálta a dühös utasokat:. — Mit jelent ez a fogadtatás? Tudja, hogy ki vagyok én? A Ruha- fnolyellend Küzdelem Nemzetközi Kongresszusának küldötte vagyok! —• ütött a mellére az expedíció ve­zetője, Holender van Zoom profesz- szor. '— Tudom, uram! — válaszolt szí­vélyes mosollyal mr. Brown. — Hal­lottam az urakról a rádióban. Vi­szont az urak nyilván nem tudják, hogy a Molyirtószerek Trösztje ma­gántulajdonát képező szigeten van­nak. Azért voltunk kénytelenek alá­vetni önöket bizonyos rendszabá­lyoknak, mert molyirtószertől fertő­zött ruházatuk esetleg veszélyeztet­né molytényészetünkét. A z utasok csodálkozva hallgat- tak, mr. Brown erre tovább folytatta: — Úgy látom, némi felvilágosítás­ra van még szükség. Trösztünk egyesíti a világ összes molyirtószer- gyárailt. Módunkban állana rövid időn belül végleg kipusztítani a vi­lág összes molylepkéjét. — Nagyszerű! — kiáltott van Zoon. — A kongresszus is ezt. akar­ja. Dehát akkor miért nem irtják ki a molyokat? Mr. Brown szánakozva nézett az öreg professzorra: — ön nem üzletember, mr. van Hát ki venne akkor moly­Zoom. irtót? — Senki! kodás után van Zoon. mondta némi gondoí­De... — Semmi »de« — horkant fel dü­hösen mr. Brown. — Ha minden ro­vart elpusztítanánk, csődbe jutna az egész ma még oly virágzó moly­irtó iparunk. Mit szólnának a rész­vényesek? Ezért csupán sakkban kívánjuk tartani a molyokait. A »matt« katasztrófát jelentene. Ép­pen a »matt« elkerülése érdekében rendezte be a tröszt ezt a molyite- nyésztő telepet. Ha a világ bármely részében kihalóban lennének a molylepkék, innen szállíthatunk mo­lyokat bármilyen mennyiségben. Szállítási célokra különleges repülő­gépek szolgálnak. Oalulura sajnos szervezési hiba folytán túl nagy mennyiséget küldtünk. A z expedíció tagjai néma meg- döbbenéssel hallgatták mr. Brown fejtegetéseit. Az ősz úr to­vább folytatta: — Ha kívánják, önöket mint szakembereket, jó fizetéssel alkal­mazom a tény ész telepen. Van Zoon elnök megigazította szemüvegét és méltóságteljesen vé­gigsimította hosszú, ősz szakállát: — Mr. Brown, ön félreértette jö­vetelünket. Mi irtani és nem te­nyésztem kívánjuk a molylepkét. Kérem, adja vissza ruháinkat. Uta­zunk. Fölöslegesnek tartjuk a to­vábbi tárgyaláspkat. Mr. Brown vállat vont. Hiába, ne­héz boldogulni ilyen bolond tudó­sokkal, akiknek fogalmuk sincs az üzletről... • — Legyen, ahogy kívánják. Csu­pán arra kérem önöket, hogy New Yorkba visszatérve ne feledjék el üdvözölni a kongresszus elnökét. Smith urat... — ön ismeri mr. Smith elnököt? — csodálkozott van Zoon. lilát hogyne! ö a mi főrészvé- nyesünk — jegyezte meg szá­razon mr. Brown. sa után megerősödött a pártszer­vezet. A kommunisták nagy gon­dot fordítanak a pártépítésre. Ha­vonta két-három tagot, illetve tagjelöltet vesznek fel, s ezek ki­vétel nélkül becsületes, kötelessé­güket mindenkor pontosan telje­sítő dolgozó parasztok. Balatonújlak pártszervezete és nincs villany, kultúrház, ven­déglőhelyiség. De ha továbbra is ilyen lelkesen harcol a pártszer­vezet, hamarosan meglesz mindez. A járási pártbizottság a múlt évi tapasztalatok • alapján nem tervezett politikai oktatást indí­tani a községben. A párttagok és pártonkívüliek azonban kéréssel fordultak a pártbizottsághoz, hogy Balatonújlakon is indítsanak po­litikai iskolát. Lelkesedésük azóta sem csökkent. Nagy érdeklődéssel vesznek részt a politikai foglalko­népfront-bizottsága nagy feladató- záson. A KISBERÉNYl KOMMUNISTÁK IS SZERETNÉNEK TANULNI! A kisberényi alapszervezet tag­jai és a pártonkívüli elvtársak várják a politikai oktatás beindí­tását. Nagy kedvet éreznek a ta­nuláshoz, de nincs a községben megfelelő propagandista. Az álta­lános iskola igazgatója képzett, becsületes elvtárs, s tagjelöltfelvé­tele most van folyamatban. A fel­vétel megtörténte után őt javasol­ják propagandistának. Mi egyetér­tünk ezzel a javaslattal, mégis úgy gondoljuk, helyes lenne, ha a járási pártbizottság addig is gon­doskodna megfelelő elvtársról, aki elősegítené a kisberényi dolgozók politikai fejlődését. A DISZ-oktatás helyzete a marcali járásban (Fordította: György.) Kálmán Siilvrusz A múlt év tapasztalataiból okul­va, a DISZ marcali járási bizott­sága az ezévi oktatást jobban ké­szítette elő. Azokban a községek­ben, ahol Petőfi-iskolát szervez­tek, már jóelőre beszélgettek azokkal a fiatalokkal, akiket a Petőfi-iskolára be akartak vonni, így elérték azt, hogy a tervezett iskolák közül a böhönyei területi és a marcali állami gazdasági szervezetek kivételével valameny- nyit meg tudták indítani. A Petőfi-iskola beindítása körül a kéthelyi tantestület meg nem értő magatartása miatt nehézsé­gek voltak. Bár megvolt a fiata­lokban az akarat a tanuláshoz, de mivel a pedagógusok közül senki sem vállalta a Petőfi-iskola veze­tését, így már-már le kellett mon­dani annak beindításáról. Az újonnan jött fiatal zenetanár azonban vállalta az ifjúsággal való foglalkozást, s ezzel megmentette a kéthelyi nevelők becsületét is. Javasoljuk a kéthelyi pedagó­gusoknak, hogy vitassák meg a taranyi, nevelőtestület fel­hívását, melyet a pedagógu­sokhoz intézett: hogyan fog­lalkozzanak a fiatalokkal. Reméljük, hogy az abban foglal­takkal egyetértve, nem idegenked­nek ilyen nemes feladatok válla­lásától. A járásban a legjobban működő Petőfi-iskola a somogyfajszi és a bizei. Ide menetközben sok olyan fiatal bekapcsolódott, akik az ősz­szel nem iratkoztak fel. A böhönyei fiatalok a vezetőség újjáválasztásával remélik, hogy végre beindulhat náluk is az isko­la, és ők is képezhetik magukat. A járási DlSZ-bizottság az is­kolák ellenőrzéséről is gondosko­dott A DISZ-bizottság tagjai, munkatársai rendszeresen el­lenőrzik és segítik az iskolá­kat, A járási pártbizottság a legutóbbi JB-ülésen tárgyalta a DlSZ-okta- tás helyzetét és ígéretet tett, hogy a jövőben nagyobb segítséget fog adni az oktatási munkához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom