Somogyi Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-07 / 264. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954. november 7. Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója! Dal a forradalomról írta: Mihail Iszakovszkij Pirkadatkor, hogy még ködlepetten várt a zordon és fukar mező, búzámat és búmat ott vetettem én — a névtelen szántó-vető. Én. ^ nyomdokod keresve jártum tántorogva városon s falun; én, ki jöttöd énekelve vártain, ezredévig dalba öntve búm. Én, kit rólad szállt meg éber álom s töprengtem sok fagyvert éjen át, én vagyok, ki puskával a vállon érted keltem vívni száz csatát'. Sűrű vad bozóton áthatoltál s bánatom füledbe érkezett; ezredéve először te voltál, ki a parasztnak nyújtott kezet. Boglyas kunyhó mélyéről előtör a boldogság — te hoztad nekem. Mert én tőled hallottam először, oly sokára, igazi nevem. S most melengető lehelletedben Szovjethonban úgy járok-kelek, gazdájuknak vallanak már engem tág mezők és messzi tengerek. Nem tudom, még merre vágok át én, mily folyón, hány völgyön és hegyen, azt tudom csak, bárki törne rád, én \ nem hagyom, hogy benned kárt tegyen. Fordította: DEVECSERI GÁBOR. Egy sarkvidéki szovjet városban 25 esztendővel ezelőtt alapítot­ták Igarka városát, amely a Sark­körön túl fekszik. A város vidéke a Nagy Októberi Szocialista For­radalom előtt igen gyéren lakott volt; lakói közül úgyszólván sen­ki sem tudott ími-olvasm. A szovjet kikötőváros megala­pítása óta eltelt 25 év alatt nagy változások mentek végbe: Igarká- ban jelenleg több mint 20 iskola, 12 orvosi segélyhely, 5 kórház, 11 vörös-sarok, 7 klub van. Különö­sen jól működnek az igarkai kul- tűrházak. Lüktető élet folyik a fűrészte­lep kultúrházában. Gyakran ren­deznek filmbemutatókat, ismeret- terjesztő előadásokat, színielőadá­sokat. A színjátszókor nemrégiben bemutatta A. Szimukov ,,A nyu­galmazott kapitány“ c. színművét; a kultúrcsoport tagjai szép esztrádműsort állítottak össze a Szovjetunió népeinek dalaiból és táncaiból. Szép kultúrház épült a sarkku­tatók számára nagy előadótermek­kel és tornateremmel. Tevékenyen dolgoznak az énekkar, a vonós- zenekar és a színjátszókor tagjai f A. NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 37. ÉVFORDULÓJÁRA A »■Roham a Téli-palota ellen.« (Szokojov—Szkalja festménye.) Leningrádban, a Szmolnijban 1917 ok íóber 25-én (november 7-én) este 10 óra 45 perckor megnyílt a Szovjetek H. Összoroszországi Kongresszusa, amelynek nevében kihirdették, hogy az államhatalom a szovjetek kezébe ment át. A Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusa 1917 október 26-án (november 8-án) éjjel elfogadta a szovjet hatalomnak Lenin által javasolt első dekrétumát — a békéről és a földről szóló dekrétumot. Ugyancsak raen a kongresszuson először az emberiség történetében meg­alakították a* munkásokból és parasztokból álló szovjet kormányt — a Népbiztosok Tanácsát. Az első Népbiztosok Tanácsának elnökévé Le­nint választották. A képen:-Hatalmat a szovjeteknek — békét a népeknek.« (D. Nalban- gyan, V. Bászov, N. Mescsanyinov, V. Pribilovszkij, M. Szuzdalcev festő­művészek alkotása.) A szovjet irodalom és művészet 37 esztendeje A szovjethatalom évei alatt 43-800 gyermekkönyv jelent meg, 1,249.000.000 példányban. Egye­dül a „Gyetgiz“ gyermekkönyv­kiadó évi 70 millió könyvet ad ki különböző korú gyermekek számára. * * * Az utóbbi években jelentősen emelkedett a tudományos könyv­kiadás. 1953-ban közel egymil- liárd példány tudományos könyv és füzet látott napvilá­got. * * * A Szovjetunióban 380.000 könyvtár van több mint egymil- liárd könyvvel. 123.000 klub, 60.000 mozigép, közel 20 millió rádióelőfizető. * * * 126 filharmónia és hangver­senyiroda, 180 hivatásos szim­fonikus és más zenekar, ének­KARPOVKA ELFOGLALÁSA írta: Hadzsi-Muraf Mugujev B" • UGYOXNIJ lovashadosztá­lya, amelynek egyik ezredé­hez került Szkiba, Karpovka falutól északnyugatra rábukkant Pokrov- szkij, tábornok lovashadtestének két hadosztályára, = anélkül, hogy eltért volna kitűzött irányától, fergeteges 'támadásban felmorzsolta a fehérgár- dísta lovasságot. Az ellenséges had­oszlop élén haladó tyereki hadosz­tály elsőnek fogta fel a támadást. A tyerekiek, vágtatás közben manőve­rezve, felfejlődtek a. támadás elhá­rítására, de a bugyonnijisták neki­lendülő áradata visszavetette őket és a nedves zöld réten megkezdődött a tusakodás... — Kardot ránts! Rohamra, előre, előre ! Tompán dobogtak a lovak patái, nyomukban göröngyök repültek az emberek szeme közé. A sebesen vág­tató, szállító szekerekről ropogtak a gépfegyverek. Elől pedig megcsillan­tak a napfényben a rohamozó bu­gyonnijisták szuronyai és kardjai. A tyerekiek balszárnyát már szétverték s az gyorsan visszavonult a falu felé, ahonnan csapatba verődve rohantak elő a segítségükre jövő tartalékok. A füvön és az út mentén összetiport lekaszabolt emberek hevertek. Több ló lovasa nélkül száguldott a mezőn, megzavarva a küzdőket és növelve az általájnos zűrzavart. A KarpoVká- ba vezető utón gyalogosok futottak keresztül, s közben visszalövöldöztek a dühösen támadó bugyonnijistákra. Szkiba a nyeregkápára dobta a kantárt és kirántva súlyos kardját, megforgatta a feje fölött. A kard fü­tyülve hasította a levegőt és fényes kört írt le. Hátulról a vágtató szá­zad lovainak dobogása és fujtatása hallatszott. GZKíBA, .kissé fölemelkedve a nyeregben, körültekin­tett. Mögötte egyenletesen kígyózó szalagként lovasok vágtatták, a szárny felől pedig, egész közel Szki- bához, egy gépfegyverszállító sze­kér robogott elő. Az irányzó mellett Maruszja ült. — Hurrá!... Üsd a fehéreket!... A lovasszázad széles vonalba fel­fejlődve vágtatott az ellenség sűrű tömege közé. Az összecsapás mindössze néhány percig tartott; a szétvert tyerekiek visszafordultak a falu felé. A fehérek tartalékai, anélkül, hogy felfogták volna a csapást, szintén hátatfordí- tottak. Szkiba az első összecsapás után a géppuskásokra vetette magát, akik a rohamozó vörösök egyik szárnyát vették tűz alá. Egy géppuskás ekkor felugrott a fegyver mellől, s szurony- ryal támadt a legényre. Szkiba a rohanó ember felé sújtott. A csapás ölj'- erőteljes volt, hogy Szkiba csaknem kiejtette kezéből a kardól. Az ember pedig megingott és hirtelen arccal előrevágódott a fűben. A másik kettő otthagyva a gépfegy­vert, leugrott az árokba s a falu fe­lé menekült. A súlyos ütéstől olyan nehéz lett Szkiba karja, mint az ólom. Nagynehezen meglelte a kantárt és már-már visszafordította lovát száza­da felé, — amikor hirtelen ismerős alakot pillantott meg az ellenség lo­vasai között. A menekülő fehérek zilált csoportjából kivált egy szürke kucsmás kozák. Kissé felemelkedve a nyeregben, korbácsával odacserdí- tett a hatalmas csődörnek, előre rugtatott és észrevehetően eltávolo­dott az őt üldöző vörösöktől. és táncegyüttes működik a Szovjetunióban. Ezek 1953-ban 245.000 hangversenyt adtak 79 millió hallgató előtt. * * * A Szovjetunió 497 színháza a szovjet népek 39 nyelvén játszik. 1953-ban a szovjet színházak több mint 194.000 darabot mutattak be 70 millió néző előtt. , * * * A szovjet kolhozokban és szovhozokhoz 82.000 állami klub, több mint 100.000 könyvtár, 15.000 állandó és 22.000 vándor­mozi van. A moszkvai Összszövetségi Kép­zőművészeti Kiállításon az idén 1900 festményt, grafikát, szobrot és iparművészeti alkotást mutat­tak be. A kiállításnak kb. 1 mil­lió látogatója volt. OKTÓBER ÉS A BÉKE A Nemzetközi Sztálin Béke-díjasok nyilatkozataiból A szovjet nők példája nagy segítséget nyújt az asszonyok­nak abban a küzdelemben, amelyet a világ minden országában a békéért folytatnak. A szovjet nők, akik bátran résztvettek az 1917. évi nagy felszabadító forradalomban és a hitleri bitor­lókkal folytatott győzelmes harcokban, méltók arra a bizalom­ra, amelyet a nagy Sztálin beléjük helyezett. A szovjet nők ma a társadalom egyenjogú tagjai és ez a tény segíti a világ asszonyait saját felszabadításukért folyta­tott harcukban. EUGENIE COTTON Franciaország. A Szovjetunió és a népi Kína barátsága, szövetségben a ha­ladó országokkal, a világ népeinek jelentős részét egyesíti a békéért folyó küzdelemben. Ez a barátság a Szovjetunió ra­gyogó eredményeire, Kína és a többi felszabadult ország fel­virágzására támaszkodik. Ez a barátság az alapja a békéért folyó harcnak és így korlátlan erővel rendelkezik. Ez a barát­ság elszakíthatatlan. Biztosítéka annak, hogy a béke erői vé­gül Is győzedelmeskednek. SZUNG CSING-LING Kíri,a. Az Októberi Forradalom, az új szocialista társadalom kiala­kulása a Szovjetunióban, a szovjet nép nagyszerű történelmi eredményei és győzelmei, valamint baráti segítsége lehetővé tette, hogy nálunk, a népi Lengyelországban is új életet te­remtsünk. Az új élet eredményeképpen szoros kapcsolat léte­sült az alkotó művészek és a gondolkozás és a humanista a tett és a szó, a humanista gondolkozás szocialista megváló- gondolkozás szocialista megvalósításáért folyó harc egysége. LEON KRUCZKOWSKI Lengyelország. Örömmel üdvözöltem az orosz forradalmat, amely hatalmas lépést jelentett az emberi társadalom továbbfejlődésében. A valóság túlszárnyalta reményeinket. Annak a civilizációnak, amelyet a Szovjetunióban a dolgozó nép saját munkájával megteremtett, alapja a béke és a béke védelme. SAHIB SZINGH CZOKHI India. < * * * Nem felejtettük el, hogy csupán a Szovjetunió politikájá­nak köszönhető az, hogy nemzedékem nemcsak elméletben, de gyakorlatban is megértette: a béke cél, amelyet el lehet és el is kell érni. A háború közepette, 1917-ben, az Októberi Forradalom után, Lenin és harcos-társai, az elkeseredett harcok idején bátran emelték fel szavukat a béke érdekében... Mi történik most Nyugat-Európában? A népek kezdik megérteni, hogy az egyetlen helyes út a béke útja és feltétlenül támogatni kell a békéért folyó küzdelmet. ISABELLE BLUME Belgium. * * * Én, a hazáját és gyermekeit szerető brazil anya, szeretném kifejezni a Szovjetunió iránt érzett mélységes szeretetemet. Mi nők, hálásak vagyunk a szovjet népnek, amely a nőket felszabadította az évezredes rabságból. Napjainkban a szovjet nép ragyogó példát mutat a béke ügyének odaadó védelmé­ben és a népek függetlenségének és szuverénitásának tisztelet- bentartásában. ELISA BRANCO Brazília. J Szkibát elfogta a düh. Megfeledke­zett a fájdalomról, a füle mellett el­zúgó ellenséges golyókról, őrült vág- tatással nyomába szegődött a mene­külő kucsmás kozáknak, messze j megelőzve az övéit. — »Dugyko!... Dugyko!... Utána, ne hagyjuk szökni!« A SZIVE ELSZORULT, ami­kor visszagondolt a ko­miszárok kivégzésének borzalmas je­lenetére és erre az őrmesterre, aki aljas módon őt magát is összeverette. És Mikola halála? Szkiba mind tü­relmetlenebbül hajszolta izzadt lovát. A távolság rohamosan csökkent. A lovak már csaknem egyvonalba ke­rültek. Szkiba hallotta, milyen nehe­zen fújtat az őrmester meghajszolt lova. s tisztán látta az ember széles vállát és szürke kaukázusi kucsmá­ját. Le nem véve tekintetét gyűlöle­tes alakjáról, majdnem teljesen fel- emelkedett a kengyelben és igyeke­zett balról elébe vágni. Ebben a pil­lanatban az őrmester hirtelen körül­nézett és látva, hogy nincs kiút, a vállán keresztül hátrafelé lőtt pisz­tolyával. Szkiba felkapta fejét, fájdalmat nem érzett, de észrevette, hogy zub­bonyát egy pillanat alatt vér öntötte el. Félig hátrahajolva, erőteljesen meglendítette kardját és minden erejéből jobbfelé sújtott. A kaukázu­si szürke kucsma kettéhasadt. Dugy­ko nehézkesen oldalra dőlt és tompa puffanással kizuhant a nyeregből. El­csigázott, riadt lova elvágtatott még néhány öinyire és letérve az útról, lihegve megállt. Ha nem lett volna Szkiba eszeve­szett, dühös kitörése, a vörösök el­ső dandárja megelégedett volna az­zal, hogy szétverte a tyerekieket, s csak a falu felé vezető utón vetette volna meg lábát. A kozák példája azonban magával ragadta a győze­lemtől megittasult harcosokat. Ve­zényszó és parancs nélkül dühödt én vetették magúkat az ellenség után és az egész dandár sebes vágtában behatolt a faluba, nyomon követve a menekülő tabániakat. A FEHÉREK teljes vereséget ** szenvedtek, fogságba estek az ezredtörzsek is. A falu közepén, a téren ott feküdt tehetetlenül egy re­pülőgép, amelynek már nem volt ideje felszállni. A vörösök mintegy 300 foglyot, egy páncélautót, hét háromhüvelyes löveget és 25 gép­puskát zsákmányoltak, ebben á falu­ban, amelynek elfoglalását tulajdon- kéDpen csak másnapra tervezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom