Somogyi Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-07 / 264. szám
Vasárnap, 1954. november 7. SOMOGYI NÉPLAP 3 „Ast tessem, amire Október tanított66 T T nnepet ülnek ma a világ dolgozói. Ezen a ^ napon számot vetek én is életemmel, s visz- szaemlékszem a megtett utamra, hogy erőt merítsek további munkámhoz, élethivatásomhoz. Apám a Horthy-remdszer hárommillió koldusa közé tartozott. Teljes jogtalanság, kepés tarlón keresett darabka kenyér, nyomor, nélkülözés, ez jutott szüleimnek, — s gyermekkoromban nekem is osztályrészül. A lét bizonytalansága, a család mindennapi betevő falatja megteremtésének gondja mély barázdákat szántott apám homlokán, de arca felvidult, szemeiben a boldogabb élet majdani elérkezésébe vetett törhetetlen hit és bizakodás fénye sugárzott, amikor oroszországi élményeiről, az orosz nép világraszóló és a világ megváltoztatását elindító hőstetteiről beszélt. Szavait 8—10 éves koromban is nagy figyelemmel hallgattam, bár azok teljes értelmét gyermekésszel föl nem foghattam. I 945 tavasza virradt ránk. Már abban az évben beálltam az új világért küzdő élcsapat tagjai közé. Pártiakolára kerültem, ahol mint szomjas föld a termékenyítő esőt, úgy szívtam magamba a tudást. Itt tanultam meg a Bolsevik Párt történetét, itt ismertem meg a kommunista párt vezette szovjet nép dicső harcait az emberibb élet megteremtéséért, s ékkor jegyeztem el magam örökre és visszavonhatatlanul a szocialista, a kommunista társadalom felépítése ügyének. Amit ezután — most már céltudatosan a legmagasztosabb eszme hű harcosaként tettem, azzal népem boldogulását igyekeztem elősegíteni. Boldog öröm tölt el, amikor látom a majdnem egy évtizedes pártmunkám eredményeit. A Nagy Október melege nyomán derűs családi életem, az októberi fény tette örömtelivé, boldoggá, gondtalanná legdrágább kincsem, két kisfiam életét. Október tanítása gyümölcsözik járásunk virágzó termelőszövetkezetei tagjainak megszépült életében, építőmunkásaink, halászati vagy hajózási dolgozóink naponkénti munkahőstetteiben. A győzelmes proletárforradalom nyitotta utón járunk, amikor azért dolgozunk, hogy tanácsaink újjáválasztásának ügyét sikerre vigyük. A Vörös Október teremtette újtípusú, szovjet állam egyik legfőbb követelése hatja át járásunk dolgozóinak szívét, eszét és lendíti munkára dolgos kezét, apaikor alkotó tetteivel harcol a világ békéjének biztosításáért. gyszóval: mindazok a .célkitűzések, amelyek valóraváltásám, — népünk szebb holnapja megteremtésén — fáradozunk, azok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom édesgyermekei. Nem ünnepelhetnék méltóbban, mint azzal, hogy ma, nagy ünnepünkön megfogadom: a jövőben is azt teszem, amire Október tanított! Miskó János a siófoki J. B. titkára. • • „Örömmel hallottam, hogy az orosz nép leverte elnyomóit46 Az olasz fronton ért bennünket 1917 októberében az orosz forra- ” dalom híre. Katonatársaim felvilágosítottak engem is, elmondták, hogy mi is történt valójában Oroszországban, örömmel és bizakodással töltött el engem ez a jó hír: örültem, hogy van egy nép, amelynek a világon elsőként megérett az esze, és saját elnyomói ellen fordította a fegyvert. Bíztam abban, hogy az oroszok példája nyomán mi is kiverhetjük hazánkból az urakat. Ott a fronton mindjárt szervezkedni kezdtünk: bizalmiakat választottunk magunk közül — ezek pesti munkások voltak, akik nálunk falusiaknál többet értettek a politikához. »Le a királysággal, le a háborúval!« — követeltük mindannyian. Le is téptük sapkarózsáinkat, amelyen IV. Károly király címere voit. Elhatároztuk, hogy hazajövünk, s mi is megszabadítjuk magunkat vérszívóinktól. Számításunkat azonban az úri tisztek áthúzták, s csak 1918 őszén értem haza én is. A következő év tavaszán aztán; azt hittem, hogy az úri Magyarországnak is végleg befellegzett. Abban voltam, hogy Hoffmann Ede földesúr — akit a tatabányai munkásokkal kergettünk el fejérmegyei pusztájáról — többé nem tér vissza. A Tanácsköztársaság bukása után azonban újra nyakunkra ültek elég hosszú időre .— 25 évré. Hoffmann persze kiadta az útlevelemet, s vándoroltam uradalomról uradalomra, de mindenhol csak keserű volt a kényé rerft. 4 945 óta aztán évről-évre jobbra fordult a sorsom és egyre szé- * pült mind a 7 gyermekem élete. Már hatodik éve, hogy a ba- latonszemesi határ egyrészét közösen műveljük, tagja lettem én is a Magyar Dolgozók Pártjának. Eddig is bebizonyítottuk már, hogy tudunk mi gróf, báró és intéző urak nélkül is gazdálkodni és boldogulni. Én a tsz sertéseit gondozom, s nemcsak a tag ság, hanem a kormányunk is megbecsüli munkánkat. Ebben az évben 6 malacot kaptam a közösből jutalomként, államunk pedig a korábban adott négy dicsérő oklevél mellé augusztusban »Kiváló termelőszövetkezeti tag« címmel is kitüntetett. 37 évvel ezelőtt katona voltam, messze idegenbe küldtek az urak az ő érdekeikért. Ma az egyik fiam katona, aki határainkon áll őrt, s vigyáz a mi békés munkánkra. A z újságon keresztül üzenem katonafiamnak, hogy erős kézzel ” szorítsa fegyverét, s védje meg szép hazánkat minden ellenségtől, hogy mi békésen mehessünk azon az úton, amelyet orosz testvéreink mutattak nekünk. Bősze András , , ! a balalonszemesi Dózsa tsz tagja. „Szabad életemet köszönhetem a győztes Októbernek Én mint egyszerű falusi parasztgyerek, egészen a felszabadulásig nem is tudtam, hogy van az orosz népnek a világ dolgozóinak egy nagy ünnepe, november 7-e, amely az elnyomott orosz népnek végleges szabadságot hozott és a világ többi elnyomott dolgozójának is, mint fáklya- láng mutatta a felszabadulás útját. Kitől is hallottam volna a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról? A falun nem igen beszéltek róla, csak azok az öregebb emberek, akik jártak Oroszországban az első világháború alatt. Ezek is csak titokban beszélhettek az oroszországi eseményekről, mert a csendőrök igyekeztek elnémítani őket. A felszabadulás után egyre többet hallottam az októberi forradalomról. Falun is ünnepnapjaink közé soroltuk ezt. a napot. Hogy igazában mi történt 1917 októberében Oroszországban, azt csak akkor értettem meg igazán, amikor párttag lettem és tanultam a politikai iskolán. Ekkor értettem meg igazán, hogy népünk szabadságát is a Nagy Október készítette elő. A proletárforradalom győzelmének köszönhetem, hogy most megbecsült tagja vagyok a társadalomnak és szabad hazában nyugodt, békés életet élhetek. „A történelem új fejezete kezdődött 1917 októberében" A felvilágosodás eszmevilágát a francia forradalom ültette át a valóságba. A feudális ták mellett megjelent, a polgárság mint erőtényező a politikai porondon. A francia forradalom nyomán újabb forradalmak jöttek létre Párizsban és másutt is. Hiszen a mi 48-as márciusi forradal műnk is része volt a párizsi februárit forradalomból elindult forradalmi hullámnak. De a megoldás csak formális volt és nem volt elégséges. Az utópikus szocializmus látta a hiányt, de nem tudta a lényeget megtalálni. Csak a tudományos szocializmus találta meg a lényeget és mutatta meg a gyakorlati megoldást. A Párizsi Kommün nagy jelentőségű esemény az emberiség történetében, de még nem volt tudományos alapvetése. Az 1905-ös orosz forradalom idején már széles körben tudatosult a szocializmus, de az erők még nem voltak elégségesek a győzelem kivívásához. ( Nagy Októberi Szocialista Forradalom túlszárnyalja jeles tőségében az összes eddigi forradalmakat- Az első világháború vérhulláma nyomán kialakult forradalmi helyzetben gyökeresen ragadta és oldotta meg a problémát. A tudományos szocializmust maradéktalanul átvitte, a gyakorlatba és ennek alapján oldotta meg az emberek közti egyenlőéég Kéfdésé- nek évezredes talányát. A történelem új nagy fejezete kezdődött. Miként a francia forradalom hatása kirajzott egész Európára, úgy most még nagyobb arányokban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása kirajzott azé egész világra. A magyar őszirózsás forrod alom és Tanácsköztársaság, majd hazánk felszabadulása, nem jött volna létre az októberi forradalom nélkül, amely győzelmes útján bejárta az egész világot, s a kultúra, a szocializmus hatalmas távlatait tárta fel a népeknek, — a színes népeknek, a gyarmatok elnyomott népeinek is. Páti Ferenc dr gimn. tanár, Táncsics gimnázium. „Örülök, hogy ilyen nagyszerű korban élek“ Dudás János traktoros, Fonó, gépállomás. Én nagyon sokat, köszönhetek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak. Az Októberi Forradalom tette lehetővé, hogy mindazt a sok jót, melynek részese vagyok, pártunktól, népi demokráciánktól megkaphassam. • Először is örülök, hogy ebben a szép gyárban, a Textilművekben dolgozhatok, a legjobb, a legkiválóbb szovjet gépekkel. Mint DISZ- fiatal, pártunknak tagja lettem és most nagy, megtisztelő feladatot végzek, mint pártvezetőségi tag. Köszönhetem továbbá azt is, hogy Megyei Tanácsba tanácstagnak jelöltek. A húgommal dolgozom •együtt a gyárban. Édesanyánkkal élünk hármasban nagyon jól és megértésben. Mindezt a jót és szépet igyekszem munkámmal meghálálni, dolgozó népünk államának. Munkám elismeréséül megkaptam a »Könnyűipar kiváló dolgozója« címet és a sztahanovista jelvényt. Szórakozásomat : is megtalálom kultúrottho- nunkban, mely nagyon szép és megvan benne minden szórakozási, tanulási lehetőség. Mégegyszer csak azt tudom mondani, hogy én nagyön-nagyon sokat kaptam, amit elmondtam, csak töj. redéke az egésznek, örülök az életnek és annak, hogy ilyen nagyszerű korban élek. Kende Piroska a Textilművek sztahanovista dolgozója. Tegye a pártmunka szerves részévé a tag- és tagjelöltfelvételt a Városi Párt-végrehajtóblzottság PARTSZERVEZETEINK, kommunistáink a feladatok tengerében állnak. A dolgozó nép kezdeményez, célokat tűz maga elé, alkot, tele van tettvággyal. S ez mind több feladatot ró a pártszervezetekre, a kommunistákra. A kommunistáknak kell a kezdeményezések élére állniok, nekik kell a dolgozók lelkesedését, kezdeményezését alkotó munkára váltani. Mindez azonban csak úgy lehetséges, ha pártszervezeteink növelik erejüket, ha nő a kommunisták száma, ha minden területre jólképzett párttagokat tudunk küldeni, s példájukkal, nevelő szóval lelkesítik őket a júniusi úton való előrehaladásra. A párt harci erejét a tag- és tagjelöltfelvétel megjavításával igen megnövelhetjük. A tag- és tagjelöltfelvétel fontos pártmunka. E munka rendszerezése nélkül szinte képtelenek megoldani egyre növekvő feladataikat a pártszervezetek. Megvizsgáltuk, hogy a kaposvári városi Párt-végrehajtóbizottság hogyan végzi ezt a munkát, mit tesz a tag- és tagjelöltfelvétel érdekében. 1954 elejétől bizony elég szomorú kép tárul elénk. A statisztikai kimutatás — meg kell mondani, —i hű tükörképe a Városi Párt-végrehajtóbizottság pártépítési munkájának. A számok azt mutatják, hogy a pártbizottság még nem tette a pártmunka szerves részévé a tag- és tagjelöltfelvételt. Mintha az egész munkát a véletlenre bízták volna; ha megy, jó, ha nem megy, úgy is jó — tartják a bizottság tagjai. A májusi és júniusi eredmény kiválik a többi hónapok eredményei közül. E két hónapban általában 24—25 tagjelölttel erősödtek a vár ros alapszervezetei, az ezután következő hónapokban már csak héttel, nyolccal. Ez a kép az első pillanatra azt mutatja, hogy a nagyobb munka versenyek idején javult a felvételi munka, amikor a termelésben sok dolgozó kitűnt. De ha alaposan megnézzük, ez sem állítható minden versenyszakaszra. A kongresszusi verseny idején pl. 25 tagjelöltet vettek fel a munkában kitűnt becsületes dolgozók közül, az alkotmányünnepi és november 7-i verseny idején pedig már csak 10—12-őt. Ez azt mutatja, hogy a tagjelöltfelvételi munka rosszul halad. Miért? Mert csupán resszortfel- adatnak tekintik. A szervezési osztályon kívül senki sem foglalkozik ezzel. Pedig az agitációs osztálynak is feladata lenne ez a munka. Az oktatási évek során szorgalmasan tanuló pártonkívú- liekkel a szervezett oktatáson kívül foglalkoztak-e rendszeresen, az arra érdemeseket felveszik-e a párt tagjelöltjei sorába''’ Az ipari osztálynak sztahanovistákra, a jól dolgozó műszaki értelmiségiekre, élenjáró dolgozókra kellene nagyobb gondot fordítania. Az egyes osztályoknak nem szabadna megelégedniük azzal, hogy csak az oktatás, csak a népnevelőmunka, vagy csak a munkaverseny menjen jól. Sokkal tovább kell lát- niok, s észre kell venniük azokat az embereket, akik érdemesek a tagjelöltség elnyerésére. A MEZÖGAZDASÄGI gépjavító VÁLLALAT élüzem. Dolgozói nemcsak a nagyobb nemzeti ünnepeink tiszteletére indított munkaversenyekben értek el szép eredményeket, de az egyszerű hétköznapokon is jól megálltak a helyüket: újítások születtek, sztahanovista szinteket szárnyaltak túl, csökkent a selejt, az önköltség. De arra már nem gondolt sem az alapszervezet, sem a párt- végrehaj tóbizottság, hogy a munkában élenjárókkal úgy foglalkozzanak, hogy azok közeledjenek a párthoz. Nem véletlen tehát, hogy a 70—80 dolgozót foglalkoztató üzemben a pártszervezet mindössze egy tagjelöltet vett fel az idén. A Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat épületének homlokzatán is ott látjuk az élüzemet hirdető táblát. Itt is sok dolgozó tűnt ki jó munkájával. Közülük azonban egyetlen tagjelöltet sem vettek fel ebben az évben. Negyedes elvtársnak, a pártszervezet titkárának sokkal körültekintőbben kell végezni munkáját. Nem különb a helyzet a Nagymalomban sem. Péntek elvtárs, a pártszervezet titkára és a pártvezetőség nem sok gondot fordít az alapszervezet taglétszámának növelésére. Aránylag még a Textilművekben és a Kefe- üzemben megy legjobban a tag- és tagjelöltfelvétel, bár az itteni eredményekkel sem lehet nagyon dicsekedni. A LEGJOBB pártépítési munkát a Tanácsi Építő Vállalat párt- szervezete végezte. Náluk ebben az évben több mint 10 tagjelölttel erősödött a pártszervezet. Böröcz elvtárs, a ^pártszervezet titkára jól látta a párterősítés feladatát. — A mi tekintetünk mindig a dolgozókon van, figyeljük munkájukat, magatartásukat, látjuk esetleges fogyatékosságaikat. Tudjuk, mi a bajuk, problémájuk, miben kell segíteni nekik és mi ezt a segítséget meg is adjuk — mondja Böröcz elvtárs. Ebben az ember- formáló munkában válnak sokan alkalmassá a tagjelöltségre. A legsúlyosabb lemaradás a tag- és tagjelöltfelvételben a körzeti és a pedagógus pártszervezeteknél van. A körzeti pártszervezetek az az idén mindössze 1 tagjelöltet, a pedagógus pártszervezetek pedig egyet sem vettek fel. Pedig menynyi becsületes, hazáját, munkáját szerető pedagógus van városunkban, akik már többször bebizonyították, hogy hívek a néphez, a népért élnek és dolgoznak. Csak foglalkozni kellene velük. Nem szabad sajnálni tőlük az időt, a fáradságot. A rájuk fordított idő egész biztosan meghozná bőséges gyümölcsét. HIBA AZ, hogy sok pártszervezetben azt gondolják, hogy egy-két tagjelölt felvételével mindent megtettek a pártépítés sikeréért. Vajmi kevés gondot fordítanak arra, hogy a tagjelölteket neveljék, feladatokkal lássák el őket. Enélkül pedig nem beszélhetünk pártépítésről, nem végzünk egész munkát. A tagjelöltség a párttagság előiskolája. Itt kell meggyőződnie a pártszervezetnek a tagjelöltek párthoz való viszonyáról, áldozat- készségéről, magatartásáról. Ügy kell foglalkozni a tagjelöltekkel, hogy minél előbb képzett, bátor, harcos tagjai legyenek pártunknak. Nem szabad engedni azt, hogy évekig húzódjon a tagjelöltek pártba való felvétele. Az Álla tforgalmi Vállalatnál 5 elvtárs már több mint egy év óta tagjelölt a pártszervezet vezetőségének ! hanyagságából. Üdvös lenne, ha a V4rosi Párt-végrehajtóbizottság időnként meglátogatná az ilyen pártszervezeteket és megnézné, mi az oka a lelketlen munkának. Itt az ideje, hogy megjavítsák a városban a tag- és tagjelöltfelvé-, teli munkát. A Városi Párt-végre- ^ hajtóbizottság munkatársai ne hagyják, hogy egyes párttitkárok, pártvezetőségi ‘ tagok szuhnyadozzanak, : ölhetett kézzel várják a sikert, nyugalombavonulva akarják megoldani a párt erősítéséj;. Ki kell menni a területre, az üzemekbe, a , vállalatokhoz, meg kell tanítani az alapszervezetek vezetőit arra, hogyan kell összekapcsolni a napi feladatokkal e f°n" tos pártmunkát. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy maga a pártvégrehajtóbizottság is javítson a munkamódszerén. Ha nő a pártszervezetek létszáma, növekszik a kommunisták aktivitása, mindjárt könnyebben és eredményesebben tudják megoldani a gazdasági feladatokat is. A pártmunka megjavítása magával hozza a gazdasági munka fellendülését is. Pl. a Kefeüzem és a Baromfifeldolgozó Vállalat eredményeit nagyrészben a pártmunka élénkülése, az alapszervezet fokozatos erősítése hozta maga után. A párt-végrehajtóbizottságnak sok segítséget kell 'ádni a körzeti pártszervezeteknek, hogy minél több dolgozó paraszt közelebb kerüljön a párthoz. Tegyék iejre. ,^zt a munkastílust, amely a dolgozó parasztokkal való foglalkozás elhanyagolását vonta eddig maga után. ERŐSÍTENI az alapszervezeteket annyit jelent, mint növelni a párt erejét, megkönnyíteni és eredményesebbé tenni a párt- és kormányhatározatokért folyó harcot. Ezt tartsák szem előtt az üzemi, a vállalati, a körzeti ésjA hivatali pártalapszerv^zeíék eS ézit tartsa szem előtt a Városi Pgrir végrehajtóbizottság ' is- Á tag- es. tagjelöltfelvétel munkájának megjavítása úgy hat majd a város pártszervezeteinek9 'murikájáraj mint a langyos tavaski eső. ütánl napsugár á sarjadó, vetésekre. , . Wirth. Lajos.
