Somogyi Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-06 / 263. szám
Szombat, 1954. november 6. SOMOGYI NÉPLAP 3 'v-MJHBliM'OMBMWwMgECTIMWMgiBIMwBMgaaBKMaBBBMigaraHHBgiagMBffl —i——p——i————| TSZ-EINK ÉLETÉBŐL A kisipari szövetkezetek kritikus korszaka JÓ GAZDÁLKODÓK A SOMOGY VÁRI SZABADSÁG TERMELŐ- SZÖVETKEZET TAGJAI Aki jól dolgosott, dús jövedelmet visa hasa a rinyasxentkirályi Kossuth tsx-ből A rinyaszentkirályi Kossuth tsz •évek óta megyénk élenjáró tsz-ei közé tartozik. November 7-ére tett vállalásuk teljesítésében is példamutatóak: adott szavukat becsülettel valóraváltották. Az őszi mezőgazdasági munkákat befejezték. 110 hold kenyérgabonát vetettek, ebből 10 holdat terven felül. Burgonyájukat felszedték, elvermelték. Kukoricatermésük a kamrában van már, a szárát is betakarították és lesilózták. Terven felül 150 köbméter silótakarmányt készítettek. Lassan elérkezik se zárszámadás ideje is, amikor mérlegre teszik a tagok egész évi munkáját. Aki jól dolgozott, dús jövedelmet visz haza. 23 család között 360.000 forint kerül kiosztásra. Tagonként körülbelül 23 forint jut -egy munkaegységre. A 60 százalékos jégkár ellenére is 50 forint érték jut munkaegységenként. Id. IJorrogi János harmadmagával dolgozik a tsz-ben. Eddig 1000 munkaegységet szerzett. Előreláthatólag 50.000 forint jövedelme lesz a tsz-ből, •ezenkívül háztáji gazdasága is hoz 6000 Ft-ot. Horváth Vendel sertésgondozó, a tsz egyik szorgalmas tagja másodmagával 900 munkaegységet szerzett. Évi jövedelme — a háztáji 4000 forinton kívül.— 45.000 forint. A tsz nagyszerű eredményeit, gazdagságát látva, a kívülálló dolgozó parasztok közül mind többen foglalkoznak a belépés gondolatáéval. A tavaly kilépett tagok közül két család visszatért a közösbe. A termelőszövetkezet tagjai örömmel és szívesen fogadják 1953 karácsonyán a drávaszentesi boltban »szabályos« önbetörés történt. A nyomozás megállapította, hogy a záron erőszaknak nyoma sincs, az üzletben lábnyomok nem találhatók. Ellenben az ügyetlen »tettes« szétszórta az árut, a cukrot és a szöveteket egymásra dobálta és —- mint aki jólvégezte dolgát — beverte az egyik ablakszárny üvegét. Pechjére -azonban az üvegdarabok az áru tetejére hulltak, ami kizárta annak lehetőségét, hogy az ablakon keresztül lépett a boltba. Az ablakpárkányon a nyári pof ujjnyi vastagon, érintetlenül hevert, az ablak alatt egy nagy rádió sértetlen állapotban bírta ki a vandál pusztítást. A járási szövetkezeti központ 24.450 forint hiányt állapított meg a leltárnál. Ennek alapján a járásbíróság másfél évi börtönbüntetést szabott ki Horváth Józsefeié boltvezetőre, amit az megfellebbezett. A Megyei Bíróság pedig, miután a jegyzőkönyveket áttanulmányozta, a helyszíni vizsgálatot megejtette, egyetlen drávaszentesi tanú meghallgatása nélkül döntött: felmentette Horváth Józsefeiét az összes ellene emelt vádak alól. Nézzük csak mélyebben az indokolás lényégét.. Mindenekelőtt megállapítják: »Az a tény, hogy a boltban a betörő személyére következtetésre alapot adó nyomok nem voltak, nem bizonyít a vádlott mellett, de ellene sem«. Ezek szerint tehát lehetett is betörő a boltban, meg nem is. Horváthné is lehetett a betörő, meg nem is. Akkor viszont ki dúlta fel az üzletet? Továbbá: »Az sem biztos, hogy az ablak betörése A somogyvári Szabadság tsz az idén minden munkában első volt a fonyódi járásban. Nagy lelkesedéssel dolgozik az egész tagság. Az idén 8 holddal több búzát vetettek, hogy ők is több gabonával járuljanak hozzá az ország kenyérellátásához és saját jövedelmük növeléséhez. A növénytermesztésben kitűnt Molnár István. Gazdag Miklós, Baluka István, akik kora reggeltől késő estig a mezőn dolgoztak, hogy időben elvégezhessék a munkát. Áz idén a hiányos talajmunka és Az MSZT országos vezetőségének január 24-i határozata kimondja: »A Magyar-Szovjet Társaság eddigi zárt kereteit feloldva, lehetővé kell tenni, hogy a nép széles rétegei a magyar-szovjet barátság mozgalmának részeseiként tekinthessék magukat«. Megyei titkárságunk ez év április 1-vel megkezdte e határozat végrehajtását. Feloldottuk a zárt szervezeti keretet, megszűnt a belépési nyilatkozat, nem adunk ki keményfedelű tagsági könyvet, megszűnt a negyedéves tagdíjfizetés. Az új tagsági igazolványokat eljuttattuk alap- szervezeteinknek, ami azt jelenti, hogy egy esztendőben egyszer kell ezért a tagsági igazolványért 2 forintot fizetni, ami egyet jelent a Magyar-Szovjet Társaságba való belépéssel. \ Legsürgősebb tennivaló a tagsági igazolványok eljuttatásában és a tagszervezésben az, hogy minden alapszervezetünk november 30-ig vezetőségi ülésen tárgyalja meg az országos elnökség március 13-i határozatát a tagsági igazolványok terjesztéséről. Ki kell egészíteni a hiányos vezetőséget, »széles aktívahálózatot kell kiépíteni« — mondja az elnökségi határozat, mert csak így tudják eljuttatni az igazolványokat, a régi és a bolt felforgatásának azonos személy a tettese és a két, eseménynek azonos az időpontja«. Ez az »érv« pedig azt bizonyítja, hogy valaki játékból betörte az ablakot, és egy másik ember játékból felforgatta a boltot. Mert a valóságban — és ez döntő cáfolat — a boltból a felforgatás ellenére nem hiányzott jóformán semmi, sőt a szakértői vélemény szerint, három teli szekérnek kellett volna elvinnie az apróbb árukat és az egész textilkészletnek kellett volna hiányoznia a 24 ezer forint hiány fedezetéül. Ezzel szemben a raktárból semmi sem ■hiányzott és a boltban — a boltos bevallása szerint és bőven számítva — talán 6000 forint értékű 'áru volt a hiány. Akkor viszont hol a többi pénz? — kérdezik joggal a dolgozó parasztok. Az indokolás, megkerülve ezt a kérdést, vitába száll a járásbíróság ítéletével »a túlzott életszínvonalemelkedés« vádját illetően: »Tjíizó álláspont az, hogy két év során egy család, melynek mindkét tagja szorgalmasan dolgozik és keres, ne tudjon varrógépet, rádiót és kerékpárokat venni s néhány ezer forintot takarékba tenni«. Itt talán, szerényen meg kellene jegyezni, hogy a becsükedvezőtlen időjárás miatt búzából csak 8 mázsás átlagtermést értek el.1 Most jól trágyázott talajba tették a kenyérgabonamagot, melynek felét pillangósok után vetették keresztso- rosan, 14 mázsás átlagtermést várnak. Számításuk szerint 112 mázsa búzatöbbletük lesz, melyet ha leadnak, 1,1 mázsa ingyenkorpát kapnak és 145 mázsa májusi morzsolt kukoricát takarítanak meg, ami 36 darab sertés hizlalására elegendő. Ez, szűkén számolva is, 36 ezer forintot jelent a termelőszövetkezetnek. portos'bélepés, ahol á dolgozók egyöntetű elhatározás folytán belépnek tagjaink sorába. Van is ilyen kezdeményezés, pl. a somogyszobi Uj Élet tsz-ben a tagság megbeszélte, hogy mindnyájan tagjai akarnak lenni az MSZT-nek; be is léptek. Dolgozóink szeretik a Szovjetuniót, mert felszabadítónkat tisztelik benne, rajtunk a sor, hogy ezek az emberek megtalálják az utat szervezeteinkhez. Napjaink eseményei: a tanácsválasztás, a 10 éves felszabadulási évforduló megünneplése, olyan megnyilvánulások, amelyek alkalmasaik a taglétszám növelésére, a magyar-szovjet barátság ápolására. Ez tehát nemcsak a Magyar-Szovjet Társaság feladata, mert ez hazafias ügy, nemzeti ügy. Feladata ez pártunknak, tanácsainknak és valamennyi tömegszervezetnek. A most folyó tagszervezési hetek alatt a legjobb eredményt elért' alapszervezetet vándorzászlóval tüntetjük ki. Aktivistáinknak pedig, akik jó eredményeiket érnek el a tagszervezésben, az MSZT Országos Központ által alapított MSZT arany-, ezüst-, bronzkoszorús, kitüntető jelvényt és elismerő oklevelet adomáletes dogozó is megszerezheti ezeket a javakat, de a becstelen talán köny- nyebben. Emellett azonban néhány furcsa dolog úgylátszik nem ejtette gondolkodóba a bírákat. A takarékbetétkönyveket ugyanis nem egy néven és nem egy helyen váltották ki. Mi lehetett az oka, hogy az egyik Barcson, a másik Drávaszentesen tette pénzét takarékba? Hogyan lehet, hogy a vádlott hirtelen elfelejtette, mikor tette a pénzt bankba? És hogyan lehet, hogy a bíróság nem firtatta ezt az időpontot? Talán azért, mert mellékes körülmény vagy mert kiderült, hogy az utóbbi leltár óta került 3000 forint a betétszámlára? Ezek azonban csak az újságíró megjegyzései. A felháborodott dolgozó parasztok, ha megkérdezné őket a bíróság, mondanának még kellemetlenebb kérdéseket is. Például: hogyan, hogy ■a boltos ki sem nyitotta az üzletet, mégis tudta, hogy betörték és szétdúlták azt? Miért nem hívták meg a megyei ■ tárgyalásra a szentesi szövetkezet egyetlen alapító tagját sem? Ezek ugyanis , megmondták volna,, hogy nem vittek iki a községből 3 szekér árut, megmaradt az összes textiláru is, mert azon az estén mulatság volt a bolt közelében -ésipin- denki látta volna a hurcoíkpcjást. Sőt feltennék a kérdést.: nem gyanús-e a bíróságnak az,, hogy a . karácsonyi kettős ünnepet használta fel a vádlott a cselekmény elkövetésére? ‘ Ezek a kérdések azonban, sajnos, csak maguk között hangzanak el. Es azok a megállapítások is, amelyek a bíróság nem éppen helyes ítéletét bírálják. Szembetűnő különbséget látunk, ha azt vizsgáljuk, hogy a közvélemény előtt milyen sűrűn esik szó a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről s milyen ritkán a kisipari szövetkezetekről. A mezőgazdasági szövetkezetekkel való gyakori foglalkozást tagadhatatlanul indokolttá teszi már az a' körülmény is, hogy ezekben sokkal nagyobb a részvevők száma. De azért annyival a kisipari szövetkezetek ügye sem kevésbbé jelentékeny, mint amennyire ritkábban kerül a közvélemény elé. Különösen megérdemlik a kisipari szövetkezetek a fokozott közfigyelmet napjainkban elsősorban azért, mert az új kormánypro- grammnak, a lakosság szükségletei lehető legjobb kielégítésének követelményei a kisipar fontosságát igen megnövelték. Másrészt azért is, mert a kisipari szövetkezeteknek olyan súlyos problémákat kell a közeli hónapokban megoldani- ok, hogy ez év végét s 1955. első felét nyugodtan mondhatjuk a kisipari szövetkezetek kritikus korszakának. Mik ezek a súlyos problémák? Az áttekinthetőség kedvéért három főkérdés köré fogjuk ezeket csoportosítani: I. Az ország kisipari szövetkezetei a magánkisipari jogosítványok csaknem korlátlan kiadása óta teljesen új helyzetbe kerültek. Az e téren fennállott korlátok a kisipari szövetkezeteknek eddig olyan viszonylagos védettséget biztosítottak, amelyben könnyebben kibírhatták akár a saját vezetésük, akár a felügyeleti és irányító szerveik működésének kisebb-nagyobb gyengeségeit is és az ezekből származó károkat is. A folyamatban lévő átállásadta új helyzetben azonban a kisipari szövetkezeteknél úgyszólván létkérdéssé vált a versenyképessé válás követelménye. S ez a versenyképessé válás nemcsak azt jelenti, hogy a vevők, rendelők felé kell minőség, árszabás és vállalási határidő szempontjából egyaránt állni a* versenyt a magánkisiparral szemben, hanem egyidőben jelenti azt is, hogy a kisipari szövetkezeteknek olyan kereseti és egyéb juttatási lehetőségeket kell biztosítaniok, hogy ezzel a saját tagjaik felé versenyképesek maradhassanak a magánkisipari működés kilátásaival szemben, nehogy tagságuk legjobbjait elveszítsék. II. A versenyképessé váláson kívül a kisipari szövetkezetek nagyrésze ugyanakkor egy másik súlyos önműtétet is kénytelen végrehajtani: a közületi munkák végzéséről kénytelen gyors tempóban áttérni a lakosság szolgálatára az új kormányprogramm legfőbb elve alapján. Ez az átállítási feladat sokhelyütt olyan alapos átszervezést követel meg, hogy ennek végrehajtása önmagában is eléggé súlyos próbának veti alá a szervezet teherbiróképességét. III. Az új kormányprogramm által a nehézipar területén folyamatosan végrehajtott átállítás is fontos követelményt támaszt a kisipari szövetkezetekkel szemben. A nehézipar egyrészében felszabaduló ipari szakmunkások részére alkalmas befogadó keretet kell nyujtanok. Erre a valószínű növekedésre is fel kell készülni, a növekedés lehetőségét minden jövőt érintő ügynél számításba kell venni, mert a készületienségből sok kár származhat családok ezreire is és érzékeny kiesés az egész népgazdaságra. E sok súlyos feladat időbeli egybeesése azt jelenti-e vájjon, . hogy a kisipari szövetkezetek sorsa kérdésessé vált? Egyáltalán nem. Ha a megoldandó nehézségeket jelentőségük szerint időben felismerjük s nem hallgatjuk el, ez már a sikeres megoldás küszöbe.; Ha a tennivalókat is sikerül helyesen megállapítanunk, ez a sikeres megoldásnak már csaknem fele. A tennivalók egyrésze lent a kisipari szövetkezeteknél végzendő el. A legalkalmasabb vezetők kiválasztása, a kollektív vezetés biztosítása, a munkafegyelem, a dolgozók érdekeltsége, az önköltségcsökkentés, a minőségi munka, stb. olyan tennivalókat jeleznek, amelyek nemcsak a kisipari szövetkezeteknél feladatok, másrészt elvégzésükre a megyei és országos felügyeleti szervek sok funkcionáriusa ügyel. Ezeknek. a feladatoknak a helyes megoldását szolgálja továbbá a kéthetenként megjelenő szaklapunk is: az Uj Kisipar. A feladatoknak lent a szövetkezeteknél elvégzendő részéről ezért most itt nem hézagpótló fontosságú szólni. Azonban hézagpótló feladat rámutatni azokra a feladatokra, amelyek a kisipari szövetkezetek kritikus korszakában a felügyeleti és irányító szervek vonalán végzendők el. Mert bizony nálunk is igen találóak a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatának e sorai: „ ... a gazdaság irányítása helytelen, bürokratikus módszerei, a rendeletek, határozatok, utasítások, jelentések és adatszolgáltatások tömkelegé, amely elvonja a figyelmet a lényeges gazdasági feladatokról és amely mögött legtöbbször a vezetés tehetetlensége, az élettől való elszaka- dottsága húzódik meg.. Megyénk területéről is hányszor érkeztek megyei központunkhoz, a KISZÖV-höz az egyes szövetkezetek felől olyan észrevételek, amelyek az országos felügyeleti és irányító szerveink, vagy más hivatalok (Statisztikai Hivatal, Tervhivatal, Nemzeti Bank, stb.) egyes fölösleges, vagy ellentétes, vagy éppen teljesíthetetlen rendelkezéseire hívták fel a figyelmet s a KISZÖV .kezdeményezését sürgették számos káros rendelkezés visszavonására. Ha megyei szervünk egyes munkatársai eddig annyira tisztelték a fenti szervek rendelkezéseit, hogy a szövetkezetek felől világosan kimutatott hibák eseteiben sem mertek felfelé fellépni a vitathatatlanul rossz rendelkezések visszavonása érdekében, reméljük, hogy most, amikor a KV-határozat is mindnyájunk kötelességévé teszi a káros bürokratizmus irtásában való közreműködést, e téren is most már meg merik tenni kötelességüket. A kisipari szövetkezetek kritikus korszakának súlyos feladatai megkövetelik tehát azt is, hogy a felügyeleti szervek jobban figyeljenek a szövetkézetek észrevételeire, kezdeményezéseire és csak valódi értékű segítséget adjanak a szövetkezetek vezetőségeinek gondterhes hónapjaik alatt. A nyomasztó bürokratikus terhektől és ellentmondó rendelkezések okozta zavaroktól pedig igen sürgősen szabadítsák meg a kisipari szövetkezetek jobb feladatokkal küszködő vezetőit. Bogiári Békés István A Városi Pártvégrehajtóbizottság közleménye A Városi Párt-végrehajtóbizottság közli a párt- és tömegszervezetekkel, a megye dolgozóival, hogy a szovjet hősi emlékmű koszorúzásá vasárnap reggel 9 órakor kezdődik. A Városi Színházban szombaton este az ünnepi beszédet nem Bőhm József elvtárs, hanem Körtés Gábor elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnöke tartja. i Érdeklődéssel hallgattam Csiszár megyei ügyész elvtárs fejtegetéseit a megyei pártaktíván. Különösen helyeseltem azt a megállapítást, hogy a népvagyon elherdálni ellen sokkal erélyesebben lépnek fel ügyészeink, •mint azt eddig tették. A drávaszentesi és egyéb ítéletek és ügyek megérdemlik az ügyészség figyelmét, hogy elrettentse a spekulánsokat, csalókat, hogy fejlessze a lakosság akti vabb tevékenységét az ilyen emberek ellen és hogy növelje a rokonszen vet az ügyészi szervezet harcos munkája iránt. Csákvári János. az új belépőket. és az új tagokhoz is. Helyes a röpgyűléseken való csonyozzuk. Endrédi Lajos MSZT megyei titkár. Egy furcsa ítélet A barcsi járásban valami baj lehet a szövetkezeti boltok eílenőrzé- e körül, de baj van a szövetkezeti boltok egyes vezetőinél is. Rövid idő Jatt ugyanis leváltották a babócsai, darányi, drávagárdonyi üzletek, a lomokszentgyörgyi és drávatamási italboltok vezetőit árdrágítás, csalá^ •agy sikkasztás miatt. A községek lakói felháborodottan tárgyalják az seteket, mert tudják, hogy ezek az emberek a szószoros értelmében neglopták őket, de megkárosították az államot is. Joggal követelik a salók szigorú megbüntetését, a törvény erejének érvényesítését. A bí- ói ítéletek azonban néha nem követik nyomon a lakosság igazságérze- ét, nem növelik a törvényesség érvényesülésébe vetett bizalmat. Ellenien megnövelik a csalók biztonságérzetét, felelőtlenségét. Bizonyítékul lljon itt a drávaszentesi boltvezető ügyében hozott döntés. Erősítsük és szélesítsük a Magyar-Szovjet Társaság táborát
