Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-19 / 247. szám

Minden igaz hazafi adja a szavazatát a népfront jelöltjére ! KULÁKMENTÉS, SZÁJTÁTISÁG, KÉTKULACSOSSÁG KÖTCSÉN V. A labi járás felelőssége, a siófoki járás feladata Az elmúlt héten számot adtunk arról, hogy Kötcse községben ott bákat — »elhallgattassa«. Hege Az elmúlt héten számot adtunk arról, hogy Kötcse községben ott kezdődtek a bajok, hogy mind a falu, mind la járás vezetői elnézőek voltak a falu kulákjaival szemben s hagyták, hogy azok beférkőzzenek a termelőszövetkezetekbe, Bemutattuk, hogy az Előre termelőszövetke­zetben milyen hibák fordultak (elő is hogyan vitték lejtőre a tsz-t az elnök s a vele rokonságban lévő vezetőség. Megírtuk azt is, hogy a Béke tsz- ben a legnagyobb hibák az alapszabály be nem tartásából származnak, s hogy a beférkőzött osztályellenség tevékenységével mennyire gátolja a tsz fejlődését. A kötéséi helyzet nemcsak helyi ügy, hanem egész terme­lőszövetkezeti mozgalmunk ügye s éppen ezért a tanulságot nemcsak Kötésén, de egész megyénkben világosan látni kell, nehogy bárhol is megismétlődjenek ezek a hibák. Feltétlenül le feell vonnunk tehát a ta­nulságokat. A helyi szervek felelőssége A bajokért felelősség terheli a helyi szerveket is; a községi taná­csot és a pártszervezetet. A hibák egyik előidézője vált, hogy a községi tanács sem töltötte be hivatását. Megfeledkezett arró), hogy mint az államhatalom helyi szervének, ébe­ren őrködnie, kellett volna a terme­lőszövetkezeti mozgalom tisztasága felett s megakadályoznia az ellenség tevékenységét. A községi tanács nem tudta betölteni hivatását, hiszen négy esztendő alatt hét tanácselnök vál­totta egymást s ezek közül — bár a legtöbben helybeliek voltak, s is­merték a község helyzetét, a kulá- kok múltját, tudták, ki a kizsákmá­nyoló — mégis eltűrték, hogy azok befurakodjanak a termelőszövetke­zetekbe. Porga Sándor, a jelenlegi tanács­elnök megpróbált fellépni a hibák ellen, többször jelentette a járás ve­zetőinek a kötéséi helyzetet s ami­kor ő maga kísérelte meg, hogy meg­szüntesse a bajokat, azt a választ kapta, hogy ne avatkozzék a terme- j lőszövetkezet belső ügyeibe. így — i mivel a járás nem adott segítséget, — minden változatlan maradt. Por- | Tisztítsák meg a A községi pártszervezetről első­cikkünkben már több szó esett. A gyenge, erélytelen pártszervezet, an­nak több kétkulacsos tagja, szájtáti vezetősége arm volt képes mégcsak a hibák megállapítására sem, nem­hogy azok megszüntetésére. A siófoki járási pártbizottság feladata a köz­ségi pártszervezet megtisztítása a párt soraiba nem való .elemektől, s a pártszervezet megerősítése. Ez a feltétele annak, hogy mielőbb rend legyen a faluban, hogy a kommunis­ták a tömegek vezetőivé, osztályhar­ga elvtárs a községi tanácson belül Sem tudott és nem is tud kire tá­maszkodni. Lovász Józsefné, a ta­nácstitkár nem sokat törődik a köz­ség ügyeivel, s ha törődik is, az el­lenkező célt, a község kulákjainak célját szolgálja. Ez nem is csoda, ha jobban megismerkedünk a tanácstit­kárnő múltjával. Nagycsepelyről, a községi tanácstól a kulitokkal való összejátszása miatt bocsátották el. Ezelőtt koosmatulajdonosként dolgo­zott. Később, mint a földművesszö­vetkezet italboltkezelője többezer fo­rintot sikkasztott. Mindezek ellenére alkalmasnak találta a járási tanács a tanácstitkári állás betöltésére. A járási tanács ezzel súlyos mulasztást követett el — s ezt még fokozta az­zal, hogy későbben is a titkárnő vé­leményére alapozva ítélte meg a község helyzetét; a titkárnő nyilván­való mindenkor hamis képet adott a községről, eltitkolta a valódi hely­zetet. Lovász Józsefné még most is a községi tanács titkára — de bízunk a siófoki járás vezetőiben, hogy ha­marosan méltóbb ember kerül a he­lyére. pártszervezetet cos pártmunkásokká váljanak. A tanácstitkárnő és a községi párt- szervezet titkára is érzik a felelős­séget s érzjk, hogy a siófoki járás­hoz való átcsatolás gyökeres válto­zást hoz Kötcse életében. A tatoi já­rás vezetői sokat elnéztek a község vezetőinek, s azok, mivel továbbra is szerettek volna funkciójukban ma­radni, megkísérelték a közvéleményt az átcsatolás ellen hangolni. Számí­tásuk nem sikerült, s a siófoki járás vezetői nem lesznek olyan elnézőek velük szemben, mint. a tabiak. ,Prém elvtárs hallgatása igen nyugtalanító . . J' A kötcsei helyzetért a felelősség legnagyobb mértékben a tabi járási pártbizottságot és magát Prém Já­nos elvtársat, a JB első titkárát ter­heli. Éveken át hagyták a hibákat szaporodni, nem léptek fel keményen azok ellen. Tudtak a hibákról, hi­szen azok nem mai keletűek. Külö­nösen súlyosbítja felelősségüket az, hogy a Megyei Párt-végrahajtóbi- zottság augusztus 13-án határozatot hozott a tabi járás tsz-einek meg­szilárdításáról, s megmutatta, mit kell tennie a járási párt-végrebajtó- bizottságnak a tsz-pártszervezetek megerősítése terén. A tahi járási párt-végrehajtóbizottság semmibevet­te felettes szervének, a Megyei Párt- végreh'ajtóbizottsógnak e határozatát, amely a III. pártkongresszus határo­zataival egybehangzóan a JB-k egyik legfontosabb feladatául a tsz-ek meg­erősítését tűzte ki. A kongresszus, de még az MB augusztusi határozata óta sem . eszméltek rá e feladat fontos­ságára a tabi járásban.. Ahogy említettük, a hibák nem mai keletűek, hiszen Prém János elv­társat személy szerint már Nagy Im­re elvtárs is figyelmeztette a megyei pártértekezleten, amikor ezt mond­ta; »Mindenki tudja, hogy a legtöbb baj a tsz-ek vonalán a tabi járásban van, s Prém elvfcársnak feltétlenül fel kellett volna szólalnia, s meg­mondania, hogy mik ezek a hibák, s mit akarnak tenni ezek kijavítá­sára, mert a tabi járás területén tűr­hetetlen állapotok vannak. Prém elv­társ hallgatása igen nyugtalanító ...« Prém elvtárs és a JB tagjai ahe­lyett, hogy határozottan szembenéz­tek volna a hibákkal és segítséget adtak volna megszüntetésükre, meg­futamodtak a nehézségek elől. Hosz- szú évéken át dédelgették a kötcsei tsz-eket s a járás legjobb termelő­szövetkezeteiként tartották számon azokat. Hová tették józan ítélőképes­ségüket, amikor ezt állították? Be­csapták, félrevezették a felső szer­veket az ilyen jelentésekkel. Pedig, hogy hiba volt Kötésén, azt látniuk kéllett. Látniuk kellett már akkor, amikor az Előre tsz elnöke és párt- titkára a JB-n az asztalra csapta párttagsági könyvét azzal, hogy ők nem kommunisták. A járási bizott­ság ahelyett, hogy kommunista kö­vetkezetességgel kizárta volna őket a pártból — az egyik funkcionárius­sal visszavitette Molnár Géza és He­gedűs György tagkönyvét,' s akitől azok csak hosszas könyörgés után voltak hajlandók átvenni. Mit gon­dolt a járási bizottság? Ilyen embe­rekre továbbra is rá merte bízni a termelőszövetkezet vezetését? Vár­hatta tőlük, hogy nevelik a tsz tag­jait, amikor azok maguk is romlott, pártszerűtlen életet élő emberek? Aljasságukat bemutatták, amikor nemcsak párfkötelességeiket rúgták fel, hanem államunk törvényeivel is szembekerültek. Mindketten reszt­vettek egy feketevágásban. Hegedűs elnök úgy megrugdalt egy terhes asszonyt, hogy az abortált. Minder­ről tudott a járási bizottság, s még­is megtűrte őket a pártban, hagyta, hogy ezek az emberek lejtőre vigyék a tsz-t. „Rövidesen lebukok..." Ez a két elvetemült ember ma sem változott. Hegedűs elnök védelmébe veszd ma is a kulákokat azzal, hogy a rájuk vonatkozó adatokat nem szolgáltatja ki a pártfunkcionáriu­soknak. Molnár párttitkár az elnök öccsét, Hegedűs Jánost igyekezett bevonni abba az aljas tervébe, hogy az újságírókat, akik feltárták a hí-. békát — »elhallgattassa«. Hegedűs János csak azért nem volt hajlandó ebben résztvenni, mert amint mond­ta, nem akar börtönbe kerülni. íme, az Előre tsz vezetőinek igazi arca, s ezeket az embereket dédelgették a latod járás vezetői. Hegedűs György az átcsatoláskor érezte, hogy gálád tettei sorozatának végeszakadt, a siófoki járás vezetői nem lesznek elnézőek. Érezte, hogy bűnös, s hogy tetteiért felelnie kell, amikor lemondóan kijelentette, hogy »rövidesen lebukok«. Ellenkező a véleménye Molnár Gé­za párttitkárnak, akinek a dédelge- téstől annyira megnőtt az önbizal­ma, hogy még most is azt hangoz­tatja, hogy őt, mint 3 éves párttit- kárt, nem váltják le. Molnár Géza téved: nemcsak leváltására, de a pártból való kizárására is hamar sor kerül. De a Béke tsz-ben előfordult hi­bákért is felelős a járási párt VB. Felelős, amiért elnézte, hogy a ku- lákok igyekeztek bomlasztani a tsz-t és hogy a tsz-ben nem tartják be az alapszabályokat. Pedig az alapsza­bály ismertetésére ugyancsak au­gusztus 13-i kelettel MB-ihatározat kötelezte őket. A tabi JB ezt sem hajtotta végre. Mit tettek akkor, hogy a tabi járás termelőszövetkeze­tei megerősödjenek? Nem figyelt fel a járási párt VB arra sem, hogy Kötésén nemcsak a tsz-ekben, de a községben is dolgo­zik az ellenség. A Csendes József la­kásán kártyázás örve alatt összegyű­lök, Lux János kupec, Gyöngyösi András és Stark Henrik — uszíta­nak a tsz-ek ellem. A »kártyázók« minden lehetőt megragadnak, hogy megingassák, majd kilépésre késztes­sék a tsz-tagokat. A hanyag vezetés miatti rossz gazdálkodásból adódó gyenge osztalékot használják fel ér­vül agitációjukban. A tsz népnevelői — mert a JB az MB határozata el­lenére sem foglalkozott velük — nem tudják visszaverni ezeket a támadá­sokat. . . . hogy virágozzanak a kölesei tsz-ek! Kötésén és a kötcsei termelőszö­vetkezetekben való rendteremtés ko­moly erőpróbája lesz a siófoki járás­nak. Az ő feladatuk, hogy kijavítsák azokat a hibákat, melyek a tahi járás vezetőinek mulasztásából be­következtek. Mindenekelőtt a párt- | szervezeteket kell erőssé, ütőképessé j tenniük. Neveljék a kommunistákat nyitottszemű emberekké, magyaráz­zák meg nekik a kommunisták kö­telességeit, s így bennük majd jó tá­maszra találnak a kötcsei hibák megszüntetéséért végzett munkájuk­ban. Foglalkozzanak többet a be­csületes tszdagokkal, építsenek azok véleményére, teremtsenek szilárd kapcsolatot köztük és a párt között. A párt parasztpolitikájának szelle­mében, a lenini hármas jelszó alap­ján harcoljanak az ellenség ellen, tá­volítsák el a kulákokat a termelő- szövetkezetekből. A kötcsei tsz-ek a megye legré- .gibb termelőszövetkezetei közé tar­toznak. Amíg a tsz-ek eredményesen dolgoztak, a becsületes tagok meg­találták bennük számításukat. Áldo­zatos munkájuk benne van azokban az eredményeikben, amelyeket a hi­bák ellenére is elértek. Bíztak a ter­melőszövetkezeti mozgalomban — s most az a feladat, hogy ismét biza­kodva, a tsz és saját jövőkbe vetett szilárd bittel dolgozzanak, s becsü­letes munkájuk eredményeként meg­szilárduljon, virágzóvá váljon mind a két kötcsei termelőszövetkezet. Se­gítsenek ebben a siófoki járás párt­ós tanácsvezetői! Kutas József — Nagy Tamás. Fokozzuk a kukorica* és sertésbegyüjtést Megyénkben igen vontatottan ha­lad a kukorica- és hízottsertésbe- gyüjtés. A tanácsok, a begyűjtési megbízottak nem végeznek jó fél vi­lágosító munkát; nem magyarázzák meg, hogy mindenkinek becsületbeli ügye az állam iránti kötelézejtség teljesítése. Telefonon megkérdeztünk néhány községi tanácsot, hogy áll­nak a sertés- és kukoricabegyüjtés- sel? A megkérdezett öt község közül négy helyen nem is tudnak a no- .vember 7-i versenyről, nemhogy a begyűjtésben valamiféle verseny lenne. A kadarkutiak versenyben vannak Nagybajommal. De ez a »verseny« egyáltalán nem látszik a beadási kö­telezettség teljesítésében. A hízott- sertésbeadási kötelezettségből 31 szá­zalékra, kukoricábó1 pedig mindösz« sze 26 százalékra áll Kadarkút. Libickozmán: — Lassan mozog a kukorioabeszolgáltatás — mondja a begyűjtési előadó, Feller Aranka. Verseny persze nincs, ami előrelen­dítené. A hízottsertéssel itt az egész évi kötelezettség 65%-ánál állnak. Patcsíáii a tanácselnök nem is*tud­ja, hogyan állnak a kukoricabeadás­sal. — Alig' megy — mondja bele­nyugodva, mint valami végzetszerü dologba. Valami nagynehezen aztán kiderül, hogy »már« 30 mázsát szál­lítottak a begyüjtőhelyre. Hízottser- tésbő] 48 százalékra állnak. Nagyon sok tennivalója akad itt még a ta­nácsnak. Pogányszcntpéteren a kukoricabe­gy üjtés szervezetten megy. A gazdák mindjárt a leszedés után szállítják a begyüjtőhelyre a szükséges mennyi­séget. A község már 90, százalékra teljesítette is kötelezettségét. Elen» jár a beszolgáltatásban Pauska Mi« hály, aki nemcsak kukoricából, ha« nem mindenből rendezte1 már köte­lezettségét. Úgyszintén Kiss József is. Vörs község gazdáit még kell di­csérni: hízottsertésből' háromnegyed« évi tervüket 129 százalékra teljesí« tették. Gyorsítsák meg az állatbegyüjtést a csurgói és nagyatádi járásban M Az Állat- és Zsírbegyüjtő Vál­lalat dolgozóinak november 7-re indított versenyében különösen a tabi járásban születtek szép ered­mények. Jó munkájuk következ­tében a verseny élén haladnak; Utolsó helyen a csurgóiak kullog­nak, akiknek sokat kell tenniük; hogy előbbre jussanak. A községi tanácsok vezetői követeljék meg a törvény betartását, értessék meg mindenkivel, hogy a beadás teljesítése kötelező. Aki nem tartja becsületbeli ügyének az ál­lam iránti kötelesség teljesítését, azzal szemben alkalmazzák a tör­vény szigorát, annál is inkább; mert ezt a becsületesen teljesítő dolgozó parasztok is megkövetelik; A versenyben a járások sor­rendje a következő: 1. tabi, 2. fonyódi, 3. marcali; 4. kaposvári, 5. siófoki, 6. barcsi; 7. nagyatádi, 8. csurgói járás. A nagybajomi dolgozók szeretik a Somogyi Néplapot Lapunk szerkesztősége és ki- adóhivatala az októberi sajtószer­vezési hónap során több község­ben ankétot tart. Folyó hó 16-án, szombaton este Nagybajomban, a kultúrteremben tartottunk anké­tot, melyen a község termelőszö­vetkezeti és egyénileg dolgozó pa­rasztjai, a gépállomás, állami gaz­daság és a növényvédő állomás dolgozóin kívül számos háziasz- szony is megjelent. Az ankétot rö­vid kultúrműsor előzte meg, me­lyen az általános iskola felsőta­gozatos úttörői népi táncokat, énekszámokat és szavalatokat ad­tak elő. Ezután az elnöklő tanácselnök megnyitotta az ankétot, majd Pócza Jánosné, a lap munkatársa ismertette a lap célkitűzéseit és munkáját. Részleteket olvasott fel több cikkből. Hangsúlyozta: a szerkesztőségnek az ankét szer­vezésével az volt. a célja, hogy az újság közelebb kerüljön a dolgo­zókhoz, valamint az, hogy közvet­len, baráti beszélgetés során el­mondják az olvasók, mit várnak a laptól, miről szeretnének ol­vasni az újságban. A beszámolóhoz többen hozzá­szóltak. Hortobágyi István fény­képész kérte a szerkesztőséget; hogy közöljünk balesetekről szóló híreket is, mert véleménye szerint ezzel is hozzájárulhat­nánk, hogy a dolgozók, gyalogo­sok, kocsival, kerékpárral, motor­ral közlekedők figyelmesebben! közlekedjenek. Gazdik István, a tsz párttikára több helyet kért a lapban a külpolitikai események ismertetésének. A legtöbb hozzá­szóló nyíltan feltárta a község életében lévő hibákat. Foglalkoz­tak a kenyér rossz minőségével, kérték, hogy községükben is ké­szítsen a kenyérgyár süteménye­ket, szó esett a közvilágítás gyengeségéről, a járdák kijavítá­sának szükségességéről, valamint a tervbevett új kultúrotthon épí­tése körüli problémákról. Annak ellenére, hogy a köz­ség lélekszámához viszonyítva ke­vesen vettek részt az ankéton, mégis eredményesnek mondható. A dolgozók felszólalásaikal bebi­zonyították: bíznak pártunk újsá­gában, szeretik azt, szívesen ol­vassák. Eredményes volt a böhönyeí sajtóankét , Vasárnap, 17-én Böhönye köz­ség lakói Somogyi Néplap-anké- tpn mondták el, mit várnak a lap­tól, hasábjain mit szeretnének ol­vasni. Várkonyi Imre elvtárs, a lap munkatársának beszámolój át ér­deklődéssel hallgatták a megje­lentek. A beszámoló után az an­két részvevői elmondták vélemé­nyüket a lap munkájáról és ott nyomban felhívták a figyelmet, milyen hibák fordulnak elő a köz­ségben, melyeket érdemes meg­nézni és mégírni. Táncos elvtars, a malom vezetője arról beszélt, hogy napok óta áll az üzem, nincs gabona, mert a böhönyei malom Kanizsáról, Szombathely­ről, tehát messziről kapja a ga­bonát, pedig a böhönyei raktárak is tele vannak gabonával. Jogo­san háborodtak fel az ankét rész­vevői is ennek hallatán. Megbí­rálták a lap sportrovatát, hogy keveset foglalkozik a falusi sportkörökkel. Azt is elmondták, hogy a kultúrrovat munkatársát is' szívesen látnák többször a mar­cali járásban. Sok vélemény, javaslat és kí­vánság hangzott el a böhönyei sajtóankéton. A dolgozók kíván­ságát igyekszünk is teljesíteni, hogy a lap minden olvasója meg­találja, amiről hallani, tudni, ol­vasni szeretne. A DSSZ Központi Vezetőségének felhfvása a magyar ifjúsághoz Ismét vasat, színesfémet kémek a! kohók, ismét várja az ország lelkes j munkátokat! A minisztertanács ha­tározata értelmében októberben gyár- takarítást , majd novemberben fém- gyüjtőhónapot tartunk. Most ismét, mint ia múltban annyiszor, szükség van az ifjúi lelkesedésre, i Ahhoz, hogy meglévő gazdasági nehézségein­ket leküzdjük, népünk jólétét lanka­datlanul fokozzuk, iparunknak jelen­tős mennyiségű nyersanyagra van szüksége. A DISZ Központi Vezető­sége felhívással fordult hozzátok, ma­gyar fiatalokhoz: szívvel-lélekkei ve­gyetek részt a fémgyüjíőhónap nagy munkájában. Lépjenek nemes ver­senyre a megyei, járási bizottságok, a városok és közületek, az iskolák, intézmények és ipari tanuló intéze­tek, üzemek és falvak DlSZ-szerve- zetei. A DISZ Központi /Vezetősége értékes ajándékokkal jutalmazza a legjobb fémgyüjtő fiatalokat és szer­vezeteket. Ifjúságunk lelkes munká­jára, segítőkészségére, hagyomá­nyainkhoz híven számítunk. Előre a fémgyüjtőhónap sikeréért!

Next

/
Oldalképek
Tartalom