Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-14 / 243. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Kulákmentés, szájtátiság, kétkulacsosság Kötésén Amit a dolgozó parasztoknak tudniuk kell Növekvő forgalom, bőséges választék, udvarias eladók a 136. számú ruházati boltban Készítsünk minél több silótakarmányt! Állattenyésztésünk jövedelmezősége jattól függ, hogyan biztosítjuk állataink számára a takarmányokat. A takarmányelíátást sem a véletlenre, sem az időjárásra bízni nem szabad. Tervszerű munkával jóelőre gondoskodni kell a szilárd takarmányalap és megfelelő takarmánytaríalék .biztosításáról. Még ma is sok olyan állattenyésztő van, jaki nem gondol a holnapra, nem készít tervet a meglévő takarmány felhasználására: etet, amíg van. A téli takarmányellátás biztosításában döntő jelentősége van a silózásnak. Ha (bőven van silótakarmányunk, a szálastakarmányokban mutatkozó hiányt könnyűszerrel pótolhatjuk, sőt szénát is takaríthatunk meg. Be jóminőségű silótakarmányok etetésével az abraktakarmányok nagyrészét is helyettesíthetjük. Ezért a téli takarmányellátás biztosításában a legfontosabb feladat, hogy minél több silótakarmányt készítsünk. Silózásra a termelt takarmányokon • kívül fel kell használni minden silózásra alkalmas zöld növényt, a szántóföldi növények melléktermékeit, kukoricaszárat, répalevelet, a cukorrépa koronáját, a zöldségkerti hulladékot stb. A csőtörés után azonnal levágott kukoricaszár keményítőértéke megközelíti a közepes minőségű rétiszéna jkeményítőértékét. Az októberben levágott és azonnal lesilózott minden ICO kg kukoricaszárban 26.1 kg keményítő és 1.5 kg emészthető fehérje van. Igyekezzék tehát minden termelőszövetkezet és egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt a hátralévő hetekben minél több silótakarmányt készíteni, s minden fellelhető, silózásra alkalmas növényt és szántóföldi mellékterméket lesilózni. Jól készült fel az átteleltetésre a balatonkiliti Dózsa termelőszövetkezet: ezideig már j 300 köbméter zöldsilót készített, éves tervét túlteljesítette; továbbá a mosdós! Alkotmány tsz, ahol 400 köbméter zöldsilót készítettek. Ezzel biztosították szarvasmarháik folyamatos zöldtakarmányellátását és az egyenletes tejtermelést. Nem minden termelőszövetkezet gondoskodott azonban megfelelő silótakarmányról. A somogyaszalói Latinka tsz, a somogyjádi Augusztus 20 tsz, ia csoko- nyavisontai Haladás tsz ynég egyáltalán (nem készített silótakarmányt az idén. Lemaradtak a silózással az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is, (pedig gazdaságuk jövedelmét nagymértékben növelhetnék, ha jó silótakarmányt készítenének. Kövessék Kapospula és Kadarkút község dolgozó parasztjainak példáját, akik már . többszáz köbméter silógödröt töltöttek meg zöldtakarmánnyal. Termelőszövetkezeteinknek és egyénileg dolgozó parasztságunknak a silózásban segítséget nyújtanak a községi DISZ-szervezetek is. A Kaposvár városi DISZ- szervezet vállalta, hogy a kaposvári Szabadságzászló tsz-ben 260 köbméter silót, a szentbalázsi ifjak pedig a szentbalázsi Zöldmező tsz-ben 300 köbméter silót készítenek. Meg kell gyorsítani a silózási munkákat, hogy i a súlyos lemaradást pótolhassuk. A fonyódi, csurgói, nagyatádi és barcsi járás állattenyésztési dolgozóinak ugyancsak nagyobb gondot kell fordítaniuk a silózásra. Az agronómusok legyenek segítségükre a termelő- szövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak. Adjanak nekik szaktanácsot, hogy minél több jó isiló- takarmányt készíthessenek. Többet törődjenek a silózással a járási állattenyésztési dolgozók, is ne fordulhasson elő a jövőben az, ami a barcsi járásban, hogy a járási állattenyésztési állomás dolgozói nem tudják, miként áll a Isilózás járásukban. A jó silótakarmánnyal nagymértékben növelhetjük takarmánybázisunkat, olcsóbbá tehetjük az állattartást, fokozhatjuk állataink termelékenységét, ezzel pedig előmozdíthatjuk mezőgazdaságunk jövedelmezőségét. Wéber Endre megyei ttak.-gazd. előadó. 130 mázsás átlagtermés! takarított be burgonyáitól a somogyudyarhelyi Ady Endre tsz A somogyudvarhelyi Ady Endre tsz tagjai szorgalmasan végzik az őszi mezőgazdasági munkákat, árpa- és rozsvetésük hiánytalanul kikelt. A kedvezőtlen időjárás éllenére a iburgonyaszedéssel is végezitek. Helyesen szervezték meg a munkát az utóbbi hetekben. Amikor pl. nedves volt a talaj és a burgonyát nem lehetett szedni, akkor a kukorica töréshez láttak, így ezzel a munkával is előbbre jutottak. Burgonyatermésük szép: holdanként 130 mázsa termést takarítottak be, kukoricából pedig 46 mázsát. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a tsz-tagok ebben az esztendőben jól dolgoztak. A gépállomás kihelyezett agrcnómusa, Fekete elvtárs sokat segíti a tsz-t szakmai tanácsokkal a helyes munkaszervezésben. Ha továbbra is ilyen lelkesen dolgoznak, az további eredményeiken meg is látszik majd. Sárdy Julianna agronómus. Minél előbb tegyük földbe a kenyérmagot! Megyénk a legutóbbi országos értékelés szerint az elsők között halad a vetési munkákban. Ez természetesen nem adhat okot arra, hogy megálljunk, vagy lassítsuk munkánk ütemét. Hogy továbbra is az elsők között haladhassunk és hogy jövőre jó termést takaríthassunk be, még jobban fokoznunk kell a munka lendületét. Különösen a tabi járásban van még sok tennivaló, mivel az ősziárpa vetésével nagyon elmaradtak. Előirányzatuknak mindössze felét vetették el, holott az ősziárpának már bokrosodnia kellene. Legjobban halad az ősziárpa vetésével a csurgói járás, ahol 101 százalékra teljesítették a tervet. A járás vezetői jól mozgósították a dolgozó parasztokat, megmagyarázták nekik1, hogy az ősziárpának már szeptemberben földben a helye, csak így várhatnak gazdag termést. A rozs vetésében a barcsi járás az utolsó. Ne késlekedjenek a járás dolgozó parasztjai, igyekezzenek a betakarítással, hogy a vetést meggyorsíthassák. A siófoki járás dolgozó parasztjai nem késlekedtek a rozs vetésével, időben földbe tették a magot, 100 százalékra teljesítették vetéstervüket. Fel hát munkára, megyénk dolgozó népe! Az idő kedvező a vetésre; tegye mindenki minél előbb földbe a magot, hogy jövőre bőséges gabonatermést takaríthassunk be és nagyobb darab kenyér kerülhessen dolgozóink asztalára. A BÜZAVETÉSBEN A JÁRÁSOK SORRENDJE: Járás: Mezőgazd. oszt. vez.: 1. Fonyódi 2. Csurgói 3. Marcali 4. Nagyatádi 3. Siófoki 6. Kaposvári 7. Barcsi 8. Tabi Jani János Pallag András Feigli József Isaszegi József Illyés Sándor Szabó László Gerlecz István Deák János Gyorsítsák meg a kapások betakarítását a barcsi és a tabi járásban! Őszi kapásaink betakarításától nagyban függ a vetési munkák üteme is. Sok helyen kukorica, burgonya után vetik a gabonaféléket. Éppen ezért a betakarítással nem lehet késlekedni. Nagyfokú lemaradás mutatkozik a barcsi járásban a kapások betakarításánál. Gyorsítsák meg a járás dolgozó parasztjai a betakarítást, hisz ez egyéni érdekük is. Az őszi kapások betakarításában a járások sorrendje: 1. csurgói, 2. siófoki, 3. fonyódi, 4. kaposvári, 5. nagyatádi, 6. marcali, 7. tabi, 8. barcsi járás. Biztosítsnli állataink téli takarmáiivszlikségleíét! A Somogyi Néplap postájából VW<VYVW*<W.;,kWAV«W.VWWW<WlW/r;r.WAVíWVWiW;r»W/VrtWlWI Az új beosztásban is hozzájárulhatok a szocializmus építéséhez Azt hiszem, mindazoknak a tanácsi dolgozóknak a neveiben szólok, akik eddig a Megyei Tanács apparátusában dolgoztak és az átszervezés folytán járási tanácsokhoz kerültek. Már korábban értesültünk az átszervezésről, tudtuk, hogy szükséges az alsóbb szerveik megerősítése, egyben az államapparátus egyszerű-1 sítiése. M.agam már jóval előbb felkészültem, hogy egy napon járáshoz szólít a kötelesség. Előre tervezgettem, miként fogom megoldani a rám váró feladatokat. Tudtam, hogy iá községekhez közelebb kerülve, gyorsabban és alaposabban végezhetem munkámat. S amikor eljött a nap, hogy az új munkahelyre kerüljek, végignéztem a jólismert bútordarabokon, s úgy éreztem, valami kedveset kell itthagynom. De erőt adott az iá tudat, hogy e helyes intézkedéssel még közelebb kerülök a dolgozó néphez, termelőszövetkezeteinkhez, parasztságunkhoz, problémáikat sokkal gyorsabban tudom megoldani, mint eddig. Búcsúzni fáj, de biztos vagyok benne, hogy jó munkámért új munkahelyemen is megbecsülés jut osztályrészemül. Az ad erőt, megnyugvást, biztonságot, hogy az új beosztásban is hozzájárulhatok a szocializmus építéséhez, hazánk felvirágoztatásához. Verényi József. fi nagyatádi TÖZÉP Stibájáből nincs még mindig tüzelőig a Itóromfai ishoBánah Hűvösek az őszi nappalok és hidegek az éjszakák, öregek, fiatalok egyaránt sietnek a meleg szobába. A háromfai iskola tantermeiben szorosan egymás mellé bújnak a gyermekek. Nemsokára megkezdődik a fűtési idény, de nálunk még nincs fűtőanyag. Ez elsősorban a nagyatádi TÜZÉP hibája. Személyesen már harmadízben, kétíziben pedig telefonon kerestem fel a TÜZÉP-et, de sajnos, eredménytelenül, pedig akkor még a hőmérő higanyszála 30—32 fokot mutatott. Szeptemberben újra felkerestem a TUZEP-et. Október elejére meg is ígérték a szenet, de nem kaptuk meg, egy újabb ígérettel azonban ismét gazdagodtunk. Szeretnénk, ha a szenet is mielőbb megkapnánk, mert a távolról érkező tanulóinkat rövidesen fűtött teremmel akarjuk fogadni. Dorcsi Sándor. TETTENÉRT MEZEI TOLVAJ Állatállományunk átteleltetésé- ben egyénileg gazdálkodó parasztjainknak, termelőszövetkezeteinknek mindig nagy gondot okoztak a takarmányban szegény esztendők. Azoknak a gazdáknak és termelő- szövetkezeteknek, amelyek észszerűen gazdálkodnak és nem idegenkednek a silózástól, nem kell félniük a téltől. Jóelőre gondoskodhatnak arról, hogy télire biztosítva legyen a takarmány, mert a különböző fű, répalevél, répafej mind alkalmas a silózásra, jóminőségű takarmányt szolgáltat az állatoknak. Ne idegenkedjenek dolgozó parasztjaink, tsz-eink a silózástól. Kormányunk lehetőséget biztosít mindenki számára, hogy korszerű silógödröt építhessen; silózásra alkalmas anyag minden gazda portáján van bőven. Itt az ideje, hogy gondoskodjunk a téli takarmányról. A silózási versenyben a járások sorrendje: 1. kaposvári, 2. tabi, 3. marcali, 4. barcsi, 5. siófoki, 6. nagyatádi, 7. csurgói, 8. fonyódi. | Az utóbbi éveikben nagyon elharapóztak a mezei lopások községünkben, noha megakadályozásukra a községi tanács intézkedéseket -tett. Gagyi István, a község mezőőre lelkiismeretesen el,látja feliadatát: kora reggel és késő éjszaka vigyáz kinn a mezőn a dolgozók terményeire. így érte tetten Magda József ku- tasi lakost, amint az Fonai Imre kukoricáját szedte, Gagyi István mezőőr a megszedett kukoricával együtt Magda Józsefet Fonai Imre lakására kísérte és ott el is ismerte, hogy Fonai Imre földijéről lopta a kukoricát. Magda József — bár földjét felszántotta, tengerijét el is vetette, de meg nem művelte; nagyobb volt abban a gaz, mint a kukorica. Azt ajánljuk községünk ilyen egyéneinek, hogy a jövőben dolgozzanak becsületesebben, műveljék meg földjüket és ne nyúljanak hozzá a becsületes dolgozó emberek munkájának gyümölcséhez. Sasvári János VB-elnök, Kutas. Farkas József megtalálta számítósálEste volt. Köd ereszkedett a füstölgőkémé- nyű házak fölé, elnyomta a hold sápadt fényét, csak az utcai villany- lámpák alatt volt gyönge világosság. Farkaisák udvarából hangok hallatszottak. Farkas József a feleségével beszélgetett a disznóól előtt., mert éppen akkor adtak enni a malacoknak. A három hízó, melyből kettőt szerződésre hizlal és egyet magának akar levágni, már bent az ólban szuszogva emésztett. Nézték az apró állatokat, a jövőévi hízókat. Farkas József és felesége összenéztek bizakodva, mintha azt mondták volna: — Lesz nekik mit enniük. Bementek a lakásba. Farkasné betakargatta alvó kislányait, elővette a fényképalbumot és nézegette a régi képeket, férje pedig papírt tett maga elé, ceruzát vett a kezébe és számolni kezdett. 17 mázsa búzája van még az évi megélhetéshez szükséges gabonán felül. — Hogyan is lenne jobb? — töprengett magában. Mert komoly gondolkozásra késztette a kormány intézkedése, hogy a kukorica helyett beadott minden q búzáért 10 kiló korpát, kap a termelő ingyen az államtól. — Hm. . j hm — dörmögte maga elé, mert eddig úgy tervezte, hogy eladja a búzát szabadon és az árán vagy kukoricát vesz, vagy valami más takarmányt. Mert sók az állat. — Nézd csak! — szólt a feleségének, aki közelebbhúzódott a székkel és - figyelte. — Ezt mintha csak nekünk találták volna ki — mondta és bizakodó fény csillogott a szemében. Magyarázni kezdte feleségének elgondolását: — így mi is jól járunk, meg a városiaknak is több jut. Ha leadom a búzámat kukorica helyett, akkor csaknem 2 mázsa korpát kapok ingyen, ettől egy disznó 30 kilót hízik. 30 kiló disznóhús pedig 600 forint. Ennyi pénzt kapok ingyen az államtól. Gondolkozott, hogyan is lehetne még jobban hasznosítani ezt a se- gítséget. Tudja Magyar- atádon mindenki, hogy jól gazdálkodik, észszerűen, hisz azért kapta a mdntagazda kitüntetést. Meg szeret is az állatokkal foglalkozni. Beszélik, hogy volt már négy és félmázsás disznaja is. Tizenöt éve foglalkozik állatokkal és különösen az idén találta meg számítását. 14 szerződéses disznót hizlalt. Persze nem áll rosszabbul a tehenekkel sem. Három tehene van, egy év alatt 16 ezer liter tejet szálát a csarnokba. — Ugye, így se járunk rosszul? —1 szólt a feleségéhez. — Nézd csak... Ha a korpát a tehenekkel etetjük meg, egy kiló korpából 'két liter tejet kapunk. Az körülbelül öt forint. A 200 kiló korpából kapunk 400 liter tejet, mely — ha literenként 2 forint 50 filléres áron átveszi a tej átvevő — 1000 forintot hoz a házhoz. Ez még jobb. A megmaradt kukoricát pedig megetetjük a disznókkal. — Hát, te tudod — mondta az asszony megnyugodva, mert látta férje arcán, hogy megtalálta számítását az állam intézkedésében. A ceruza és papír még nem tért pihenőre. Uj számok kerültek a fehér papírra. Eddig három hold búzavetést tervezett Farkas József, de most úgy határozott, hogy fél holddal megtoldja ezt a területet és minden hold búzavetésére egy-két mázsa műtrágyát szór. Hadd teremjen minél több kenyérgabona. — Buni —
