Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-10 / 240. szám

«f I L A G PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! I " • i A minisztertanács intézkedései a racionalizálás során elbocsátott dolgozók érdekében ; Amit a dolgozó parasztoknak tudniuk kell Szigorú feleló'sségrevonást a zsírellátás akadályozói ellen! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYE 1 PÄRT BIZOTTSÁGÁN Mi LAPJA 1 XI. évfolyam, 240. szám. ARA 50 FILLER Vasárnap, 1954 október 10. Páriköteiesség Pártunk új szervezeti szabályzata lerögzíti, hogy a párt önkéntes harci szövetség, a párt a dolgozó nép ve­zetője, élcsapata, s mint ilyen vezeti dolgozó népünket a szocializmus (el­építéséért vívott harcban. A párt tagjai a kötelezettségeket, amelyeket a szervezeti szabályzat ró rájuk, ön­ként, szabad elhatározásukból vál­lalják, önként vetik alá magukat a párt fegyelmének, a pártélet törvé­nyeinek. Az előttünk álló nagy fel­adatok parancsolólag követelik meg a pártkötelességek szigorú betartását, a kommunista aktív részvételét a párt politikájának megvalósításáért folytatott harcban. Megyénk egyes pártszervezeteit vizsgálva azonban azt kell megállapítani, hogy még nem minden párttagunk értette meg és tette magáévá a pártkötelességek szigorú betartását. Sokan ugyanis azt gondolják, elég az, hogyha egyetérte­nek a párt határozataival, a párt po­litikájával, a továbbiakban már sem­mi teendőjük nincs. Pedig pártunk új szervezeti szabályzata kötelessé­gévé teszi a párt minden tagja szá­mára, hogy fegyelmezetten hajtsa végre a felsőbb pártszervek határo­zatait, harcoljon azok megvalósításá­ért. Mert nem elegendő csupán az, hogy Megyei Párt-végrehajtóbizott­ságunk egy-egy feladat végrehajtá­sára határozatot hoz, és azzal az alsóbb szervek egyet is értenek, csak éppen nem hajtják végre. A kommunisták formális, passzív magatartása a párt. határozataival szemben gyengíti a párt erejét, harc­képességét. Éppen ezért a párt nem tűrheti meg soraiban a közönyös embereket. Minden kommunistának teljes mellel ki kell állnia a párt po­litikája mellett. A kommunistáknak küzdeniük kell a maguk területén a fegyelmezetlenség, a pazarlás, a bü­rokratizmus minden megnyilvánulá­sa ellen. Hol voltak a Húsüzem kom­munistái, amikor a 100 ezer forintos kár keletkezett az üzemben? Vájjon hogyan nézik a Finommechanikai Gépjavító Vállalatnál a pártonkívü- liek Lipták Lajos párttagot, aki há­rom napig igazolatlanul távol volt egy vélt vagy általa jogosnak tar­tott sérelem miatt? Hogyan akarta megkövetelni Sziivásszentmártonban a dolgozó parasztoktól az állami fe­gyelem betartását Bereknyei Imre párttitkár, amikor maga is 30 ezer forint adóval tartozott az államnak? Az ilyen embernek még a pártban sincs helye, nemhogy egy falu ve­zetője legyen. A kommunisták sze­mélyes példamutatás nélkül nem képesek másokat állampolgári köte­lezettségük teljesítésére buzdítani. Az, hogy vannak pártunk soraiban olyanok, akik megelégednek azzal, hogy pártkönyvvel rendelkeznek és nem érzik kötelességüknek, hogy ak­tívan részt vegyenek a párt előtt álló feladatokért folyó harcban, elsősor­ban a pártszervezetek és pártbizott­ságok hibája. Egyes pártbizottságok azt állítják, hogy csak függetlenített funkcioná­riusokkal lehet a feladatokat megol­dani, a párttagok nem dolgoznak. Ez nem így van. A kommunisták vár­ják a pártmegbizatásokat, bízni kell bennük, mert csak úgy vagyunk ké­pesek az előttünk álló feladatokat megoldani. Pártbizottságainknak, pártszerve­zeteinknek előtérbe kell helyezniük a kommunisták nevelését, jellemük formálását, harckészségük fokozását. Itt is követni kell a kongresszus ha­tározatát, mely kimondja: »Olyan kommunistákra van szüksége a párt­nak és az államnak, akiknek nem­csak a feje, hanem a szíve is a he­lyén van, akiknek helytállását a ne­héz helyzetek csak szilárdabbá te­szik, akik szívósan, engesztelhetetle­nül és eredményesen harcolnak a ba­jok. a hibák ellen«. A november 7-i versennyel a nagyobb darab kenyéréit! Szánt son-vessen minden dolgozó paraszt! Megyénkben nem halad kielégítő ütemben az őszi gabonafélék vetése. Az ősziárpa vetésének ideje már ré­gen lejárt, de még mindig csak 75.8 százalékra teljesítettük ősziárpaveté- si előirányzatunkat. Miért késleked­nek a gazdák az ősziárpa vetésével? Hiszen az idő kedvező, a föld elég nedves, volt eső bőven. Nem gon­dolnak arra a késlekedő gazdák, hogy a későn vetett ősziárpa kevesebb ter­mést hoz? A rozs vetésénél is van bőven ten­nivalónk: mindössze 68.4 százalékra teljesítettük tervünket. Pedig a rozs vetése sem tűr halasztást. Termelő- szövetkezeteink, egyénileg gazdálko­dó dolgozó parasztjaink tartsák be­csületbeli kötelességüknek, az ősziek gyors elvetését. Búzavetési tervünket 24.7 százalék­ra teljesítettük. Sok helyen, gátolja a búza vetését az, hogy kapásnövény után vetik, és a kukoricát, burgonyát még nem takarították be. Igyekezze­nek a betakarítással dolgozó paraszt­jaink, hogy hozzákezdhessenek a bú­za vetéséhez is. Igen fontos, hogy október végéig minden gazda elves­se őszi gabonáját, mert ez feltétele a jövőévi jó termésnek. A járások sorrendje a gabonaveté­si versenyben: Járás: Mezőgazd. o. vez.: Feigli József Pallag András . Isaszegi József Jani János Illyés Sándor Gerlecz István Szabó László Deák János Marcali Csurgói Nagyatádi Fonyódi Siófoki Barcsi Kaposvári ‘Tahi Zúgjanak a traktorok! ■ Gépállomásaink dolgozói közül sokan tettek vállalást a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának: tiszteletére. A fel­ajánlások nyomán egyes gépállo­másokon születtek is szép telje­sítmények, az eredmények azon­ban nem kielégítőek. Gépállomá­saink vontatottan végzik az őszi szántást. Sok helyen területhi­ánnyal küszködnek, emiatt nem teljesítik a tervet. Pedig nagy szükség lenne most gépállomása­ink jó munkájára, amikor a jövő évi bő termést alapozzuk meg. Dolgozzanak becsülettel gépállo­másaink traktorosai, segítsék elő a párt december 19—i határozatá­nak megvalósítását. Ezt várja tő­lük az egész dolgozó nép. Őszi szántási munkákban élen­járó gépállomások: Lengyeltóti, Lad. Háromfa. Utolsók: Nagybajom, Kaposvár, Darány, Iharosberény. Talajmunkaterv teljesítésében élenjáró gépállomások: Háromfa, Segesd, Csurgó, Bala- tonkiliti. Utolsók: Kaposvár, Nagyatád, Nagyba­jom, Tab. Gyorsítsuk meg a kapások betakarítását! Kapásnövényeink begyűjtésében a versenyt kezdeményező siófoki járás halad az élen. Nemcsak a kukorica, hanem a napraforgó és burgonya be­gyűjtésében is szép eredményeket értek el. De ahhoz, hogy megtart­hassák az első helyet, fokozniuk kell a verseny lendületét. Utolsó helyen a barcsi járás kullog. A barcsi járás községeinek van mit tenniük, hogy a lemaradást minél előbb -bepótol­hassák. A járások sorrendje az őszi ka­pások begyűjtési versenyében: Járás: Begyűjt, hív. vez.: Siófoki Balassa Tibor Tabi Kovács István Fcnyódi Győréi József Csurgói Horváth György Kaposvári Gajdos László Marcali Sifter Jenő Nagyatádi Borbandi Ambrus Barcsi Hollósi József h. A balatonnagybereki, balatonújhelyi és kaposvári állami gazdaság csatlakozása az örménykutiak felhívásához Ki lesz a győztes: Barcs, vagy Siófok ? PAR HÉTTEL EZELŐTT na­gyot gondoltak a barcsi dolgozó parasztok: versenyre hívták a sió­foki gazdákat az őszi munkák si­keres elvégzésére. A siófokiak el­fogadták a kihívást. Megindult a nemes vetélkedés az elsőségért. Szinte égett a munka a dolgos kezek alatt, egyik község se akart szégyent vallani. Törték a kukori­cát, fejelték a napraforgót, ásták a burgonyát a szorgalmas gazdák. Fogyott a munka, szaporodott a termés a kamrákban. Nemcsak a betakarítással, hanem a vetéssel is gyorsan haladtak. Egyre több frissen szántott barázda, szépen elmunkált föld, zöldelő vetés di­csérte a siófoki és barcsi gazdák szorgalmát. Napról napra szebb eredmények születtek mind a be­takarítási, mind a vetési munkák­ban. A termelési bizottságok tag­jai mindkét községben élenjárói, serkentői voltak a versenynek, példamutatásuk követésre talált a gazdáknál. Néhány hét elmúlt már azóta, hogy a felhívás megtörtént, de a versenyt még nem értékelték. A siófokiak azt hiszik, hogy a barcsiak nem is dolgoznak, hiszen nem tudnak eredményeikről, a barcsiak ugyanezt gondolják a siófokiakról. A verseny értékelé­sére a járási tanácsok lennének illetékesek, azonban mit sem tö­rődnek a két község versenyével. Hibásak azonban a községi taná­csok is. Miért nem szerveztek ők egy versenybizottságot, amely el­ment volna a versenytárshoz? Folyik tehát a verseny a két köz­ség között, de hogy milyen ered­ménnyel, azt egyik fél sem tud­ja. NÉZZÜK MEG MI, hogy mi­lyen eredményeket értek el a versenytársak. Ha végigjárjuk a hűvös őszi széltől, esőtől végig­szántott barcsi határt, azt látjuk, hogy igen kopasz, szegény a mező. A burgonyaföldek dús termésé­nek nagyrésze már a kamrákban pihen, alig találni pár holdra való kiásatlan burgonyát. Napraforgót már nem lehet találni a határban, még a szárat is betakarították a gondos gazdák. A kukoricatáblák megtépázva állnak, legtöbb helyen már a kukoricaszárat is betakarí­tották. Csupán a cukorrépa és a takarmányrépa szára zöldéi még itt-ott a határban. Sok zöldelő gabona tarkítja a sárguló határt. Az ősziárpa mér bokrosodik: a barcsiak időben el­vetették. A rozs vetése is befeje­zéshez közeledik, búzából pedig 60 holdat vetettek el. Tóth János, Miseta gazda és Csenki Lajos bú­zája már zöldéi is. Sokan vetnek kukorica után búzát. Az adóterv teljesítése is egyik fő pontja volt a versenykihívás­nak. Háromnegyedévi adóbevételi tervüket határidő előtt 146.8 szá­zalékra teljesítették a kötelesség- tudó, szorgalmas barcsi gazdák. Amint látjuk, a barcsiak meg­tették a magukét; mint verseny­kezdeményezők. nem vallottak szégyent. HAT SIÓFOK vájjon hogyan áll? Ők is ilyen dícséretreméltó eredményt értek el? Bizony erős versenytársa akadtak á barcsiak, mert a siófokiak nem hagyják magukat. Megy itt is a betakaro- dás, szántás-vetés. Igaz, az őszi­árpa vetésével kissé megkéstek a siófokiak, még nem végeztek vele, pedig annak már szeptemberben a földben lett volna a helye. A rozs és a búza vetésével is elma­radtak a barcsiak mögött. A beta­karítással jobban állnak, mint a vetéssel és a csutaszárvágással a barcsiak vannak előnyben. Az adóbevételi terv teljesítésében vi­szont elkerülték a barcsiakat, mert 160.01 százalékra teljesítet­ték háromnegyedévi tervüket. MEGÁLLAPÍTHATJUK, hogy mindkét község dolgozó parasztjai derekasan harcoltak a verseny si­keréért. Hogy ki lesz a győztes: Barcs vagy Siófok, az még ezután dől el; november elsejéig tart a nemes vetélkedés. Az örménykuti állami gazdaság dolgozói a MÁVAG felhívása nyo­mán november 7 és a tanácsváiasz- tások tiszteletére szocialista ver­senyvállalást tettek. Egyben felhív­ták országunk valamennyi állami gazdaságát, hogy hozzájuk hasonlóak munkafelajánlásokkal ünnepeljék no­vember 7-ét. Megyénkben elsőnek a kaposvári, balatonújhelyi és a bala- tonnagybereki állami gazdaságok csatlakoztak az örménykutiak felhí­vásához. n balatonnagybereki állami gazdaság csatlakozik az örménykuti állami gazdaság versenyfelhívásához« — kezdik levelüket a balatonnagybere- kiek. Majd a továbbiakban így ír­nak: »A hátralévő 911 hold kalászo­sok vetésének befejezését október 20-ra vállaljuk. A gazdaság tulajdonában lévő 2 kombájnt átállítjuk kukoricaszár vágására. hogy az időben silóba kerülhessen. Ezzel mintegy 100 ezer forintot ta­karít meg a gazdaság«. Az állattenyésztés dolgozói vállal­ják:. »Az 1955. évi húsbeadási tervek teljesítéséhez szükséges 1700 süldő súlyát 20 kg helyett 30-ra emeljük. A jövőévi Húsbeadás biztosítására még ez évben 40 hízómarhát állí­tunk be«. A kaposvári áliami gazdaság Gazdag jövedelmük lesz a lengyeltóti Táncsics tsz tagjainak őszi gabonavetésterve 400 hold. Ed­dig 95 holdon tették földbe a magot. Vállalják többek között, hogy a még hátralévő 305 hold vetéssel határidő előtt 6 nappal végeznek. Határidő előtt, 5 nappal földbe teszik a 100 hold őszí keveréket is. Novem­ber 20-ig elkészülnek az őszi mély­szántással, melynek 99 százalékát géppel végzik. Az állattenyésztés dolgozói elérik, hogy a húsbeadást a beütemezés sze­rint teljesíti a gazdaság. A szarvas- marhák" hizlalásának napi súlygya­rapodását 5 százalékkal növelik. A takarmányellátás érdekében novem­ber 29-ig végeznek a 3700 köbméter silóval is. B balatonújhelyi állami gazdaság »Vállaljuk, hogy őszi vetéseinket olyan gondosan előkészített talajba vetjük, hogy a tervbevett 9.8 mázsás holdanként! átlagtermés helyett 11 mázsás búzatermést érünk el. A kapások után vetendő őszi vetéseinket október 12-ig befe­jezzük. Október 20-ig földbe tesszük az őszi­búzát is«. A lengyeltóti Táncsics tsz szor­galmas tagjai kihasználnak min­den percet, hogy a mag minél hamarabb a földbe kerüljön. Már elvetették a 25 hold rozsot, a ter­vezett 60 hold búza vetéséhez is hozzákezdtek. Szorgos munka fo­lyik az őszi kapások betakarításá­ban is. Már kiszedték a 8 hold cu­korrépát, amely átlagosan 180 mázsát hozott. Szedik a burgonyát is, eddig 6 holddal végeztek, az átlagtermés 160 mázsa. Megéri a tagoknak a fáradozás, hiszen gazdag jövedelemre számíta­nak a zárszámadáskor: egy- egy munkaegységre 60 forint érték is jut. Verebély Tivadar például eddig 560 munkaegységet szerzett. Büsz­ke is Verebély elvtárs a munkájá­ra, nemkülönben apjára, a tsz el­nökére meg testvérére is. ők hár­man 1017 munkaegységet szerez­tek eddig. Persze, a tsz többi tag­jai sem maradtak le a versenyben* hiszen az átlagos munkaegység ta­gonként meghaladja a 400-at. Ilyen eredmények láttán a község egyénileg dolgozó parasztjai mind nagyobb fi­gyelemmel szemlélik a tsz munkáját. Kiss József tavaly még úgy gon­dolta, jobban boldogul egymagá­ban és a gazdasági év végén kilé­pett. A tsz-en kívül azonban nem találta meg a számítását, különö­sen az idén, nem, amikor a tsz- ben ilyen szép eredményeket ér­tek el volt társai. Most megkeres^ te a vezetőséget és bejelentette: szeretne visszalépni és új tagot, Kurucz Istvánt is magával hozta* Nyitott kapu fogadta őket, s így várják azt a kilenc, most még gondolkozó dolgozó parasztot is, aki egyre többet foglalkozik a be­lépés gondolatával. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom