Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-01 / 232. szám

Péntek, 1954 október 1. SOMOGYI NÉPLAP 3 " A NÉPFRONTMOZGALOM HÍREI A kaposvári járás 20 községében alakult meg eddig a helyi népfront-bizottság Megyénk községeiben egymásután alakulnak a helyi népfront-bizottsá­gok. A kaposvári járásban a leg­több helyütt már befejeződött az előkészítő bizottságok munkája s megválasztották a népfront-toizottsá- gokat. A járásban eddig 20 helyen alakult meg a helyi népfront-bizott­ság, közel 400 taggal, s valamennyi községben a lakosság közös elhatá­rozásával olyanokat jelölt az előké­szítő bizottság a népfront-bizottsá­gokba, akik erre a legméltóbbak. Ma délután választják meg a kaposvári népfront-bizottságot Kaposvárott is befejeződött a vá­rosi népfront előkészítő bizottság munkája, s ma délután a Városi Színházban sor kerül a népfront-bi­zottság megválasztására is. Az elő­készítő bizottság jó munkát végzett Kaposvárott is;, a bizottságba _egy- aránt jelölt értelmiségi dolgozókat: orvosokat, mérnököket, tanárokat, — üzemi dolgozókat, dolgozó paraszto­kat, kereskedelmi dolgozókat és kis­iparosokat. A váro^ lakosságának va­lamennyi rétege képviselve van az egyelőre még csak jelölt bizottság-1 ban, akiket ma délután, bizonyára a város dolgozóinak legnagyobb megelégedésére, a városi népfront- bizottságba választanak. György Lajos plébános a hetesi népfront-bizottság jelöltjei között Hetes községben csak október 5-én kerül sor a helyi népfront-bizottság tagjainak megválasztására, de az előkészítő bizottság már eddig is jó munkát végzett. Olyanokat jelöltek a község lakosainak meghallgatásá­val, akik eddigi munkájukkal bebi­zonyították, hogy szívügyüknek ér­zik a közösség dolgát, jszívesen vesz­nek részt a falu ügyeinek intézésé­ben. A jelöltek között van György Lajos katolikus plébános, aki most, az ötödik békekölcsönjegyzésben is kiváló munkát végzett. A falu 30 dolgozó parasztját kereste fel s mind a harminc szívesen adta kölcsön ál­Néhányan az igái tagjai CZEIDER JÓZSEF 9 holdas dolgozó paraszt, aki eddig még nem vett részt a falu politikai életében, a község ügyeinek intézé­sében — de munkájáért és az állam iránti kötelezettségek példás telje­sítéséért már többször jutalmazták — örömmel hallotta, hogy az előké­szítő bizottság őt is jelölte a nép­front-bizottságba. Úgy beszélnek ró­la, hogy még sokat tehet a faluért. A népfront-bizottság választási ülé­sén boldogan hallgatta a jelenlévők helyeslését megválasztásáért és ke­resetlen szavakkal köszönte meg a bizalmat. Tevékenyén résztvett a népfront­bizottság helyi programmjának ki­dolgozásában. Az ő javaslatára ke­rült szóba egy régi, elhanyagolt, 100 főt befogadó fürdőmedence újjáépí­tése, ahol nyáron a falu lakossága élvezheti majd a hűs vizet. A falu dolgozói örömmel fogadták másik javaslatát is: kérte a falu melletti 5 holdas hasznavehetetlen terület fásí­tását. Czeider József, az igali népfront­bizottság tagja valóban méltó, volt a jelölésre. * * * SZAKÁLLAS FERENC 7 holdas mintagazdát is beválasz­tották az igali népfront-bizottságba. A Programm kidolgozásakor Szakál­las Ferenc a vízellátás megjavítására tett javaslatot. — Legalább 3 szi­vattyús kutat kellene építeni — lamunknak forintjait a plébános meggyőző szavára. György Lajos jó­maga 550 forintot jegyzett. Segíti a békebizottság munkáját is. Rendsze­resen tart kisgyűléseket, ahol a bé­keharc időszerű kérdésein kívül is­merteti a Hazafias Népfront felada­tát és célkitűzéseit. népfrontbizottság közül mondta — mert ez egészségügyi szempontból is jelentős lenne. — A termelőszövetkezeti tagok és az egyéni gazdák szakismeretének bő­vítésére a téli mezőgazdasági ezüst- kalászos gazdaképző tanfolyamon kívül a gépállomás agronómusainak bevonásával rendszeres szakelőadá­sok rendezését javasolta. * * * Az igali népfront-bizottságba asz- szonyokat is jelölt az előkészítő bi­zottság. így választották meg a köz­ség lakóinak helyeslésére Ágoston józsefné 10 holdas parasztasszonyt, aki eddigi munkájával már bebizonyította, hogy hasznos tagja lesz a népfront-bi­zottságnak. Az ő javaslata alapján Igái központjában új vendéglátó üzem építését valósítják meg egy étkezdével. Igái községen naponta 7 autóbusz megy keresztül. Ez a ven­déglátó üzem tehát az átutazók és a helyi lakosság jobb ellátását is nagyban segíteni fogja. — Nagyon örülök, hogy a falu dolgozóinak bi­zalmát élvezhetem azzal, hogy a népfront-bizottságba választottak. Én csak annyit tudok mondani, hogy minden tudásomat a falu dolgozói­nak szolgálatába állítom és azon le­szek, hogy a népfront helyi pro- grammja ne csak papíron legyen meg, hanem megvalósítást is nyer­jen — mondotta Ágoston Józsefné megválasztásakor. Kaposvölgye állattenyésztésének felvirágoztatásáért Kaposvölgye dolgozó parasztjai mindig büszkék voltak az állatte­nyésztésükkel kiérdemelt jó hírne­vükre. A száraz — takarmányter- mésbe-n sovány — esztendőkben is igyekeztek fejleszteni állatállomá­nyukat. De még nagyobb kedvvel és bizakodással harcolnak Kaposvölgye állattenyésztésének felvirágoztatásá­ért a kormányprogramm elhangzása óta. Tanúbizonysága volt ennek va­sárnap az Attala községben megren­dezett állattenyésztési ankét is. Bár esett az eső, de az attalaiak ünnep­lőbe öltözve, kiváló állataikkal ki­vonultak a kiállítási bíráló bizott­ság elé. A környékbeli községekből is eljöttek az ál’attenyésztő gazdák és tsz-állattenyésztők legjobbjai: ki sze­kéren, ki kerékpáron vagy éppen gyalog tette meg az utat a szakadó esőben. Ha nem esik az eső, ők is felvezették volna kiváló állataikat. De ha már állataikkal nem is .büsz­kélkedhettek, elhozták hasznos ta­pasztalataikat és nagy érdeklődésü­ket. Mert nagyon érdekelték őket dr. Bíró Gyulának, a mosonmagyaróvári kísérleti gazdaság főállattenyésztőjé­nek hasznos tanácsai és Néma Pál­nak, a kaposvári járási állattenyész- íőállomás vezetőjének beszámolója. Miután az attalai.gazdák állatait: te­heneket, tenyészbikákat, kisborjakat alaposan végigfundálták és a bíráló bizottság döntést hozott, melyek a legértékesebb állatok, az ankét rész­vevői a községi iskola termében gyűltek össze. Jól kifizetődik a minőségi állattenyésztés Először Néma elvtárs ismertette a járás és a Kaposvölgye állattenyész­tésének jelenlegi helyzetét, s egy­éves eredményeit. A beszámoló számszerű adatokkal tette érthetőb­bé, hogy miként mutatkozik minő­ségi javulás a szarvasmarhatenyész­tésben. így például a törzskönyvi ellenőrzés alatt lévő állatállomány létszáma a múlt év novemberétől majdnem kétszeresére nőtt és a megtermé­kenyítés is legalább 50 százalék­kal javult. A járásban már 26 községben alkal­mazzák a szarvasmarhák mestersé- “ ges megtermékenyítését. Jelentősen javult a tejtermelés is. A járás tsz-eiben a napi fejési átlag egy év alatt 4 kilóról 7.5 kilóra, az egyéni gazdák tehénállományánál pedig 1.6 kilóról 6.1 kilóra emelkedett. Ezt az is eredményezte, hogy mind a tsz-ek, mind az egyéni gazdák na­gyobb gondot fordítanak kellő meny- nyiségű és minőségű takarmány biz­tosítására. A tsz-ek s az egyéni gaz­dák közül is egyre többen használ­ják fel a silóépítéshez nyújtott álla­mi kedvezményeket. Néma elvtárs felhívta a gazdák figyelmét, hogy ne bizakodjanak el eddigi! eredményei­ken, mert még igen sok a tennivaló, hogy Kaposvölgye állattenyésztését teljesen felvirágoztassák. — Töreked­jenek a gazdák az állattenyésztés minőségét minél magasabb színvo-. nalra emelni, mert a minőségi ál­lattenyésztés jól kifizetődik — hang­súlyozta Néma elvtárs, majd ezt példával bizonyította be: Retek József kapospulai gazdá­nak csak az idén mintegy 15.000 forint a jövedelme egy tehén után. Hogyan lehet növelni a tejhozamot? Az állattenyésztés jövedelmezősé­gének fokozásához dr. Biró Gyula főállattenyésztő sok értékes szak­tanácsot adott a gazdáknak. Megcá­folta azoknak az állattenyésztő gaz­dáknak az állítását, akik arra hivat­koztak, hogy csak sok abraktakar­mánnyal lehet a tejhozamot növel­ni. Rámutatott arra, hogy a tejfeo- zam növelésének legfőbb feltétele a jóminőségű, fehérjében gazdag, nedvdús takarmány. Emellett persze kevés abrakot is kell az állatnák ad­ni, főleg télen. Ezt saját kísérlete eredményének példájával tette vilá­gosabbá a gazdáknak. A keszthelyi gazdaságban 8 tehénnek 2 hétig annyi abrakot adtak naponta, amennyit csak meg bírtak enni' és mégis csupán 4 decivel növekedett a tejhozam. Bezzeg az állatok jól meghíztak ez idő alatt. Ezután min­den nap fokozatosan csökkentették az állatok abrakmennyiségét és min­dig több nedvdús takarmányt adtak nekik, aminek következtében 2 hét múltán 4 literrel emelkedett a napi tejhozam tehenenként. A helyes takarmányozáson kívül lényeges az is, hogy az állatok tisztán legyenek tartva és rend­szeresen jártassák őket a szabad­ban.- Bűnt követ el az a gazda — : mondta a főállattenyésztő — aki ősszel beköti az istállóba állatát és esetleg csak itatni engedi ki egész tavaszig, egyébként nem. A borjúneveléssel kapcsolatban javasolta dr. Biró 'Gyula főállatte­nyésztő, hogy ne 3—4 napos vagy többhetes korban kezdjék itatásosán nevelni a borjút, hanem születése pillanatától. így a tehenet is meg­kímélik a borjú döféseitől, s ugyan­akkor nem szív el a borjú feleslege­sen tejet, csak annyit kap, amennyi a fejlődéséhez szükséges. Helyes, ha minél előbb rászoktatják a borjút az evésre, s nem száraz „szénát, hanem nedvdús takarmányt adnak neki, amit könnyen megemészt. Dr. Biró Gyula főállattenyésztő előadását több hozzászólás követte. Vajda Fe­renc, az attalai Magyar-Szovjet Ba­rátság tsz elnöke igen helyeselte az itatásos borjúnevelés módszerét, me­lyet saját tapasztalataival is meg­erősített. A vita után Suri Sándor elvtárs, a kaposvári járási tanács el­nöke díszoklevelet adott át a legjobb állatot felvezető attalai gaz­dáknak. A legkiválóbbak voltak Or­bán János »Daru«, Csullag Lajos »Cifra«, Cséplő Imre »Tuba« nevű tehene, amelyek elsőnek kaptak el­ismerést. Végül Kovács Sándor elvtárs, a járási pártbizottság első titkára szó­lalt fel, s kérte a részvevőket, Hogy az értekezleten hallottakat haszno­sítsák és sok sikert kívánt a gaz-1 dáknak az állattenyésztési munká­hoz. — Bízunk abban — mondta Kovács elvtárs — hogy az itt jelen­lévő tsz-állattenyésztők és egyéni gazdák ezután még odáadóbban dol­goznak azon, hogy mielőbb még job­ban felvirágozzék Kaposvölgye ál­lattenyésztése. * Végül az ankéten résztvevő állat- tenyésztők felhívással fordultak a járás valamennyi állattenyésztő gaz­dájához és tsz-éhez. A felhívást hol­napi számunkban közöljük. ÜZEMEINK ÉLETÉBŐL Barcsi Fűrészüzem A Barcsi Fűrészüzem parketta gyártó részlege már három nappal ezelőtt befejezte negyedéves ter­vét. Nagy része van ebben az üzem valamennyi munkásának, akik mindnyájan szorgalmasan, lelki ismerétesen dolgoztak terve­ik megvalósulásáért. Kitűnt kö­zöttük Angyal Ferenc gyalus, aki 120 százalékot teljesít állandóan, s ez az ő munkaterületén igen ki­magasló eredmény. De nagyszerű munkás Weit Te­réz kurtítós is, aki nap mint nap eléri a Í50 százalékot. Mindketten sztahanovisták és mint ilyenek, követendő példát mutatnak dolgozótársaiknak. A békekölcsön jegyzésből szintén di­cséretesen vették ki részüket. An­gyal elvtárs 650 forintot, Weit eívtársnő 500 forintot jegyzett- Egyikük sem feledkezett meg a párt szervezeti szabályzat egyik fontos pontjáról, mely kimondja: „A párttag kötelessége, hogy min­den erejével harcoljon a párt, a dolgozó nép, a haza ügyéért, a Magyar Népköztársaság felvirá­goztatásáért.“ Angyal Ferenc és Weit Teréz elvtársnő párttaghoz méltó magatartást tanúsítanak mindenkor és mindenben. A parkett üzem után — a leg­jobbak sorrendjében következik a fűrész-csarnok. Itt Pandur Miklós és Makai La­jos művezető irányításával, a 14 tagú DISZ-brigád vált a termelés motorjává. N^gy lendülettel és odaadással dolgoznak nap mint nap a ne­gyedéves, valamint a havi terv sikeres befejezéséért. Törekvésük­nek meg is lesz aZ eredménye, mert a hónap utolsó munkanap­jának végeztével büszkén jelent­hetik majd: álltuk szavunkat —• teljesítettük a tervet. Egy cél elérése fűt most minden dolgozót a Barcsi Fűrészüzemben: harmadszor is megszerezni az él­üzem kitüntetést, melyet utoljára augusztus 20-án kaptak meg. Igaz, nagy volt most, az utóbbi napok­ban a rájuk váró feladat, mivel a szigetvári üzemrész nagy erő­gépe elromlott, az ottani munka pedig megakadt, s így ezt is a barcsiaknak kellett elvégezniük. A Barcsi Fűrészüzem dolgozói nemcsak a munkában állják meg helyüket, hanem a nép, a haza iránti hűségben és odaadásban is. Legszebb bizonysága ennek az, hogy az üzem valamennyi dolgo­zója — három kivételével —i szí­vesen és örömmel jegyzett béke­kölcsönt. Obiián Tivadar kereszt- fűrészmester, aki a termelésben is élenjár, 600 forintot, Presing Ist­ván szintén 600-forintot jegyzett.- A DISZ-brigád lelkes fiatal tag­jai 650 forint jegyzésével tettek hitet hazaszeretetükről. Az UB tagjai mindannyian 700 forintot jegyeztek. Az igazgató elvtárs 2300 forintos fizetése mellett 2500 forintot írt a listára. Példamutató Pandur Ferenc elvtárs is, aki 1410 forintos fizetéséből 1200 fo- irintot adott kölcsön a nép álla- ! mának- , Kaposvári Cukorgyár A Cukorgyár —= mint ismere­tes — hétfőn megkezdte munká- s ját. Az azóta eltelt négy nap alatt 450 vagon répát dolgoztak fel. Az üzem dolgozói tudásuk és képességük legjavát adják, hogy minél több és jobb cukrot adhas­sanak a kereskedelemnek. Figyel­mes munkával harcolnak a minő­ség megjavításáért, s eredménye­ik nyomán raktáraikban állandóan sza­porodik a fehér anyag: a mi­nőségi kristálycukor. (Természetesen a tervek teljesíté­séhez fokozottabb, szilárdabb ' munkafegyelemre is szükség van. Ennék elősegítése végett érdekes ötletet valósítottak meg á gyár dolgozói. Minden üzemrész számá­ra külön-külön jelvényeket ké­szíttettek, melyek viselése az ösz- szes adminisztratív és fizikai munkásra kötelező. Ez a jelvény világosan mutatja, hogy ki melyik j üzemrészbe tartozik, s ennek se- í gítségével minden „csavarogni“ szerető dolgozó könnyen rendre, azaz helyére utasítható. Ez a jelvény nagyban hozzájárul ahhoz, hogy sem az irodai, sem az üzemi munkások ne hagyják el indoko­latlanul munkahelyüket. A gyárban sok az új munkás, akik kezdetben idegenül' érzik magukat a hatalmas gépek, csö­vek, berendezések kozott. Éppen ezért az üzemi bizottság, valamint a pártszervezet nagy gondot fordít arra, hogy az újak minél előbb megszeressék munkahelyüket, s második otthonuknak tekintsék azt, ahova szívesen, örömmel jön­nek dolgozni. Az üzemi pártbizott­ság és szakszervezet tagjai külön- külön elbeszélgetnek az „újoncok­kal“, érdeklődnek munkájuk, kö­rülményeik, kívánságaik iránt. Bőségesen és hiánytalanul látják el őket munkaruhával, védőöltö­zettel, valamint védőételekkel, mely utóbbiakra csak ebben az évben 700 ezer forintot fordítot­tak. Alaposan kioktatnak minden dolgozót, hogyan védekezhet­nek az üzemi balesetek ellen. j Mert sokan úgy vélekednek — ä gyakran hangoztatják is ezt: „Mindenkit érhet baleset-“ Pedig körültekintéssel, nagyobb figye­lemmel, rendszeretettel, fegyelme­zett munkával a balesetek köny- nyen elkerülhetők, a védőberen­dezések állandó megfelelő haszná­latával megelőzhetők. A baleset elleni védelemhez nyújt segítséget egy kis füzetecske, melyet a gyár vezetői állítottak össze és amely üzemrészenként, munkahelyen­ként sorolja fel az esetleges bal­esetek elleni védekezés módjait. A dolgozók látva és érezve a róluk váló gondoskodás számtalan meg­nyilvánulását, meggyőződve arról, hogy számunkra legdrágább érték valóban az ember, cserében nagy kedvvel és igyekezettel kezdték meg a cukorgyártási kampány terveinek megvaló­sítását. Persze előfordul olyasmi is, hogy egyes dolgozók szavaikkal és cselekedeteikkel gátolják az egész kollektíva jó eredményeinek el­érését, s helytelen magatartásuk­kal olykor-olykor elkedvetlenítik a többieket. Ilyen eset például Sztanó Pál, Budai János és id. Itkus Józsefé is, akikre nem ha­tott társaik példája, sem lelkesedé­se és egy fillér békekölcsönt sem jegyeztek. Pedig id. Itkus József 18 holdas dolgozó paraszt, akinek nemcsak a gyári munkából szár­mazik jó jövedelme, hanem föld­jei terméséből is, s aki úgy lát­szik csak követelőzni tud olyas­miért, amit amúgy is megkap, méghozzá késedelem nélkül, idő­ben — mint például ruhát, ba­kancsot, stb. — de áldozatot vál­lalni már nem tud és úgy látszik, nem is akar. Hasonlóképpen szé­gyenkezhet Sztanó Pál és Budai János is, akiktől pedig dolgozótár­saik igazán nem várták ezt a mindannyiukra lehangolóan ható magatartást. Különösen nem vár­ták Budai Jánostól, aki az elmúlt héten kérte a párt tagjai sorába való felvételét. A Cukorgyár dolgozói bíznak abban, hogy jó munkájukkal — az említett elvtársak magatartásának ellenére is — szép eredményeket fognak elérni mind a munkában, mind a hazafias helytállásban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom