Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-21 / 223. szám
I SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1954 szeptember 21, A Magyar Népköztársaság kormányának beadványa az ENSZ közgyűléséhez A hibák ellenére is eredményes volt a cukorgyári pártbizottság taggyűlése A magyar kormány a magyar nép kívánságainak ad kifejezést, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűléséhez fordul és újból kinyilvánítja azt az óhaját, hogy résztvehessen az ENSZ munkájában és álláspontját ott kifejtve, aktív részesévé váljék a nemzetközi feszültség enyhítésére és a tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítéseknek. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fontos szerepe van a béke fenntartásában. E feladatának teljesítéséhez fokozott lehetőséget nyújt az, hogy a berlini és genfi értekezletek eredményei nyomán az utóbbi időben a nemzetközi feszültség bizonyos egyhülése következett be. A magyar kormány 1947 óta többízben eredménytelenül kérte felvételét az ENSZ-be. A Magyar Népköztársaság e jogos igénye teljesítésének elodázása ellentétben áll az Egyesült Nemzetek Szervezete számos tagállamának ama korábbi állásfoglalásával, amelyben ezek az államok ismételten ígéretet tettek arra, hogy támogatni fogják Magyarországnak az ENSZ tagjai sorába való felvételét. Sajnálatos tény, hogy hét év óta nem sikerült elérni a magyar nép e jogos igényének teljesítését, annak ellenére, hogy ez az igény az ENSZ alapokmányán alapul, amely kimondja, hogy az Egyesült Nemzetek tagsága nyitva áll minden békeszerető állam előtt, amely vállalja az alapokmányban foglalt kötelezettségeket. A Magyar Népköztársaság kormányának minden eddigi ténykedése és törekvése összhangban áll az Egyesült Nemzetek Szervezete alapelveivel- A Magyar Népköz- társaság az ENSZ alapokmányában lefektetett szabadságjogokat alkotmányában törvénybe iktatta és meghatározta biztosításuk módját. A Magyar Népköztársaság külpolitikáját a békére, a nemzetek közötti megértésre való törekvés jellemzi. A magyar kormány minden erőfeszítése arra irányul, hogy az egyenjogúságnak és az érdekek kölcsönös tisztelet- bentartásának elve alapján együtt működjék minden más országgal a béke megszilárdításának érdekében. A Magyar Népköztársaság kiveszi részét a nemzetek közötti gazdasági és kulturális együttműködésből és nemzetközi kapcsolataink mindenirányú kiszélesítésére törekszik. Bár nem tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, tevékenyen részt vesz több mint lOO nemzetközi szervezetnek, így az ENSZ különböző szervezeteinek és bizottságainak munkájában is. A Magyar Népköztársaság békeszerető politikájának elismeréseképpen az ENSZ közgyűlésein a Szovjetunió, India, Lengyelország, Argentína, Csehszlovákia, Svédország és több más állam állásfoglalt felvétele mellett. Ugyanígy több nemzetközi szervezet, így legutóbb az Interparlamentáris Unió is határozatot hozott új tagoknak, köztük Magyarországnak az ENSZ-be való felvétele ügyében. A Magyar Népköztársaság kormányának meggyőződése, hogy az új tagok, köztük Magyarország felvétele, nemcsak a felvételt kérelmezőknek érdeke, hanem az ENSZ valamennyi tagjának is, mert az új tagok felvétele hozzájárul az alapokmány elveinek megvalósulásához, az ENSZ világszervezet-jellegének megerősítéséhez, a vitás kérdések megoldásához és ezzel a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. A Magyar Népköztársaság kormánya reméli, hogy az ENSZ- közgyűlés jelenlegi ülésszaka az alapokmány szellemében hozzá fog járulni a magyar nép megalapozott kívánságának teljesítéséhez. Budapest, 1954. szeptember 17. NAGY IMRE, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A Kaposvári Cukorgyár üzemi pártbizottsága szeptember 17-én tartotta összevont párttaggyűlését, melyen értékelték az előző taggyűlés óta végzett munkát és megszabták a következő feladatokat is. A beszámolót Hevesi Lajos elvtárs, az üzemi pártbizottság titkára tartotta. Ismertette a fontosabb nemzetközi eseményeket, majd részletesen foglalkozott a belpolitikai kérdésekkel, a III- pártkongresszus határozatainak ismertetésével. A beszámoló az üzemi pártbizottság és az üzem kommunistáinak munkáját értékelve rámutatott: az elmúlt 7 hónapban mind az alapszervezetek, mind az üzemi pártbizottság sokat fejlődött. — Jelenős lépéseket tettünk pártunk politikájának megvalósítása felé. eredményesen hajtottuk végre a februári összevont taggyűlés határozatait, munkánkat a tervszerűség jellemezte — mondta. A továbbiakban pártunk Központi Vezetőségének 1953. évi június 27—28-i határozatairól, majd a III. pártkongresszus határozatairól beszélt Hevesi elvtárs. Ismertette az új szakasz politikáját, s a pártkongresszus határozatainak szellemében megszabta az üzemi pártbizottság, az alap-, szervezetek és a kommunisták feladatait. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott a nyugdíjak rendezéséről Az öreg és rokkant dolgozók életszínvonalának emelése, a nyugdíjasok helyzetének rendszeres javítása a kormányprogramm fontos célkitűzése. A kormány az elmúlt években többízben is emelte a nyugdíjakat, az idén áprilisban végrehajtott rendelkezés pedig a nyugdíjasok nagy részénél mintegy 30 százalékos emelést jelentett. A dolgozók az utóbbi időben ismét nagy számban fordultak a különböző pért-, állami és szakszervezeti szervekhez azzal a kéréssel, hogy a nyugdíjasok helyzetét további intézkedésekkel tegyék kedvezőbbé, s biztosítsák, hogy öreg korukban a jelenleginél nagyobb összegű nyugdíjban részesülhessenek. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége részletesein foglalkozott a dolgozók ezirányú kéréseivel. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a minisztertanács előterjesztésére szeptember 18-án tartott ülésén elfogadta a nyugdíjak új szabályozására vonatkozó törvényerejű rendeletet, A rendelet igen jelentős intézkedéseket tartalmaz az öreg és rokkant dolgozók, az özvegyeik és árvák ellátásának megjavítására és az eddiginél lényegesen kedvezőbb feltételeket biztosít a jövőben nyugdíjba menők számára. A rendelet általában a bérből és fizetésből: élőkre, a munkaviszony alapján nyugdíjban részesülőkre vonatkozik. Az új rendelet életbelépését —ok-: tóber elsejét — követően nyugdíjazásra kerülő dolgozók alapnyugdíj- ként fizetésük 50 százalékát kapják. Ezenfelül az 1945 után munkában töltött évekre évi 1 százalék nyug- díjkiegészítés jár. A nyugdíjjogosultság megszerzéséhez továbbra is tíz év szolgálati idő szükséges. Az ily módon megállapításra kerülő nyugdíj legkisebb összege általában havi 500 forint, kivételt képeznek egyes alacsony — havi 660 forintnál kisebb — keresetű dolgozók, akiknek legalacsonyabb nyugdíját fizetésük 75 százalékában állapították meg. A nyugdíj a nőket 55, a férfiakat 60 éves koruktól illeti meg. Az eddigi rendeletek szerint az 55, illetve 60 éves korban nyugdíjba menő dolgozók fizetésük 15 százalé- ikát kapták alapnyugdíj címén, a legkisebb nyugdíj összege pedig havi 200 forint volt. Az új rendezés tehát azt jelenti, hogy például a havi 1200 forint fizetésű, 60 éves korában nyugdíjba menő dolgozó a jövőben havonta háromszor akkora — 660 forint — nyugdíjat kap, mint amennyit eddig kapott volna. A nyugdíj meghatározott legkisebb összege pedig azt biztosítja, hogy például a havi 700—800 forintot kereső dolgozó is legalább havi 500 forint nyugdíjat kap. Az új feltételek alapján megállapított nyugdíj lehetővé teszi, hogy a jól megérdemelt pihenést választhassák azok az idős dolgozók is, akik eddig nem mentek nyugdíjba. A fentiek szerint megállapított nyugdíj azokat illeti, akik nyugdíjazásuk után nem dolgoznák. Ezek nyugdíjának folyósítása, ha ismét munkába állnak, munkaviszonyuk idejére ideiglenesen szünetel. Egyes, különösen nehéz munkafeltételek kö zött dolgozók, így elsősorban a föld alatt dolgozó bányászok, egészségre ártalmas munkakörben dolgozók (kohászok, üvegfúvók stb.), továbbá a rokkantsági nyugdíjban részesülők a felemelt összegű nyugdíj 50 százalékát, a baleset következtében megrokkantak pedig 75 százalékát akkor is megkapják, ha munkába állanak. Az özvegyi nyugdíj pedig abban az esetben is teljes összegben jár, ha az özvegy dolgozik. Az új törvényerejű rendelet nagymértékben emeli a rokkantak nyugdíját is. Különösen magas nyugdíjat kapnak azok, akik üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében rokkantak meg. Ezeknél az alap- nyugdíj fizetésük 80 százalékáig emelkedhet és az alapnyugdíihoz az 1945 óta eltelt évek után évi 1 százalékos nyugdíjkiegészítést is kapnak. A rendelet biztosítja, hogy azok a dolgozók, akik részére az eddigi szabályok szerint a nyugdíjat korábban már megállapították, nyugdíjukat változatlan összegben megkapják akkor is, ha tovább dolgoznak. Ha azonban a munkából kiválnak vagy már ma sem dolgoznak, nyugdíjpótlékot kapnak. Akik 1954 július 1-én vagy később váltak ki a munkából, 30 százalékos Pótlékot kapnak 1954 október elsejétől, illetve munkaviszonyuk későbbi megszüntetésének időpontjától kezdve. A pótlékkal növelt nyugdíj ez esetben sem lehet kevesebb havi .500 forintnál. De ezekre is vonatkozik az a rendelkezés, hogy a nyugdíj nem haladhatja meg a Keresetük 75 százalékát. A már nyugdíjban lévők közül azok, akiknek munkaviszonya 1954 július elsejét megelőzően szűnt meg, 1954 november 1-től kezdve 25 százalék nyugdíjpótlékban részesülnek. Változatlan összegben megkapják korábban megállapított nyugdíjukat a régi mezőgazdasági járadékosok és azok, akik az öregségi korhatárt még nem érték el. Az utóbbiak a korhatár elérése vagy megrokkanás esetén a 2 százalékos pótlékra is igényt szereznek. Amennyiben a pótlékban részesülő nyugdíjas később ismét munkába áll — munkaviszonya idejére az alacsonyabb nyugdíjat kapja. Azok a dolgozók, akik a régi rendelkezések alapján nyugdíjra jogo-' sultak és nyugdíjigényük folyó évi szentember hó 30-ig megnyílik (pl. azok, akilk 60. életévüket betöltötték), választhatnak a régi és új rendelkezések alapján járó nyugdíj között. Azok, akik a régi rendelkezés szerint kérik nyugdíjukat, igényüket október 31-ig bezárólag bejelenthetik a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ területi szerveinél Ebben az esetben az eddigi szabályok szerint állapítják meg nyugdíjukat, tehát azt munkaviszony fennállása esetén is megkapják, de nem részesülhetnek az új nyugdíjasokat megillető kedvezőbb feltételekben. Nagymértékben javul az új rendelet végrehajtása következtében a nyugdíjas özvegyek és az árvák helyzete is. Nyugdíjuk az eddig megállapított összegnél 25 százalékkal lesz magasabb. Ezzel több mint 160 ezer özvegy és árva részére nyújt az állam magasabb összegű ellátást. A nyugdíjak fent ismertetett jelentős emelése nemcsak a nyugdíjasok életszínvonalát r.öveli, de komoly segítséget nyuit azoknak a dolgozóknak is, akiknek családjában nyugdíjasok élnek és ellátásukról részben nekik kell gondoskodniok. A párt és kormány új intézkedései valamennyi dolgozó számára lehetővé teszik, hogy öreg korára megélhetését biztosítsa. A jelenleg munkában álló é,s ezután munkába kerülő dolgozók, idősek és fiatalok egyaránt, olyan ösz- szegű nyugdíjat kapnak öregségük idejére, amely életkörülményeiket lényegesen megjavítja. így például az a dolgozó, aki a felszabadulás óta folyamatosan munkában áll és 1954- ibe-n nyugdíjba megy, megkapja fizetésének 50 százalékát, továbbá az 1945 óta munkában töltött évek után 1—1 százalék nyugdíjpótlékot, tehát összesen munkabérének 55 %-áit. Az új nyugdíjrendszer jelentős új terheket ró az államra. Indokolt tehát. hogy a dolgozók ezeknek s. terheltnek egy kisebb részét maguk viseljék, míg a nyugdíjteher növekedésének túlnyomó részét továbbra is az állam vállalja. Ezért a rendelet szerint a dolgozók 1954 októbertől kezdődően havonként 2 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek. Ilymódon a már eddig is fizetett 1 százalékos jövedelemadóval együtt összesen illetményük 3 százalékával járulnak hozzá a nyugdíjterhek viseléséhez. A nyugdíjpótlékra jogosultak szeptember végéig az Országos Nyugdíjintézettől külön értesítést kapnak, amely a nyugdíjpótlék igényléséhez szükséges tudnivalókat tartalmazza. így a nyugdíjasok részéről semmiféle külön utánjárás nem szükséges. Azok a dolgozók, akik ezután mennek nyugdíjba, nyugdíjjogosultságuk és a részükre járó nyugdíjösszeg megállapítását az eddigi gyakorlatnak megfelelően a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Közipont területi szerveinél kérjék. Az új nyugdíjrendszer, a magasabb nyugdíj népi demokráciánk új, nagy vívmánya. Ezzel ismét jelentős lépést tettünk előre a dolgozókról való gondoskodás, az öregek anyagi helyzetének megjavítása terén. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletének alapján az új nyugdíjrendszer részleteit szabályozó ■ végrehajtási rendeletet a minisztertanács bocsátja ki. — Ránk, kommunistákra vár az a feladat — mondta —, hogy a belső gazdasági erőforrásokat, az elfekvő készleteket feltárjuk, s azokat gazdaságosan felhasználjuk munkánkban, mert ez is lehetővé teszi a termelés emelkedését és az önköltség csökkentését. Ezen a területen vannak már eredményeink, s ezért a jó munkáért az építkezési alapszervezet kommunistáit illeti dicséret. Ezután részletesen tárgyalta az üzemen belül az önköltségcsökkentés lehetőségiét. Rámutatott arra, hogy azzal is csökkenthetik a termelési költségeket, ha takarékoskodnak, ha gazdaságosan bánnak a szénnel, a gőzzel, az olajjal és á villamosenergiával, valamint felhívta a figyelmet arra is, hogy az üzemi alapszervezetek dolgozzanak ki tervet az önköltségcsökkentési követelmények megvalósítására, újítsanak, észszerűsitsenek bátran, hogy minél olcsóbbá tehessék az üzem termelését. Emellett foglalkozott a mu-nka- és bérfegyelem megszilárdításával is. — Ez is döntő feladataink közé tartozik és éppen nekünk, kommunistáknak, a pártszervezet tagjainak kell itt a jó példával előljárnunk. Nekünk, kommunistáknak kell a sarkunkra állnunk, hogy gyökeres változást hozzunk létre üzemünkben. Ahhoz azonban, hogy állandóan növekedjék üzemünk termelékenysége, hogy terv szerint csökkenthessük üzemünk termelési költségeit, szükséges, hogy megszüntessük a ka- punbelüli munkanélküliséget, de szükséges az is, hogy megszilárdítsuk a munka- és bérfegyelmet, hogy fegyelmezetten végezzük munkánkatA beszámoló további részében foglalkozott Hevesi elvtárs' az agitáció, a tag- és tagjelöltfelvételi munka megjavításával, valamint a társadalmi tulajdon megvédésével és a racionalizálás népgazdasági jelentőségével. Keveset foglalkozott azonban a tömegszervezetek, az üzemi szak- szervezet, a DISZ, az MNDSZ munkájával, nem szabta meg feladataikat,’ így nem is mozgósította őket az új feladatok megoldására. Kevés szó esett a beszámolóban az új dolgozók neveléséről, s a politikai oktatásról. Hiányossága volt a beszámolónak, hogy nem bírálta az egyes alapszervezeteket, azért, mert több esetben indokolatlan okok miatt elmaradnak az alapszervezeti taggyűlések, hogy az alapszervi titkárok nem készülnek fel kellőképpen a taggyűlésekre, így az üzemi pártbizottság legtöbb alapszervezeténél alacsony színvonalúak a taggyűlések és nem mozgósítanak kellően a so- ronlévő feladatok megvalósítására. Éppen a beszámoló hiányosságaiból ítélve következtetjük azt, hogy ezt az összevont taggyűlést sem készítették elő kellően, hisz a párttagság jelentős része nem vett részt a taggyűlésen, de a megjelentek nagyrésze is tartózkodott a hozzászólástól. A hozzászólások azonban mind értékesek voltak, s további segítséget adtak az üzemi pártbizottságnak a munka megjavításához. Lévai elvtárs, az irodai alapszervezet titkára hozzászólásában az üzem termelési költségeinek csökkentéséről beszélt. Rámutatott, hogy az önköltségcsökkentésben nagy szerepe van a répa helyes tárolásának, de nagy szerepe van a cukorpocsékolás megszüntetésének is. Javasolta, hogy alakítsák meg az üzemben és az üzemrészekben is az önköltségcsökkentési bizottságokat, amelyek részletesen kidolgozzák azokat a feltételeket, amelyek az egyes üzemrészekben az önköltség csökkentését eredményezik. Glausch elvtárs bírálta hozzászólásában az üzemi pártbizottságot a taggyűlés részvétlensége miatt, majd a termelés fokozásának, a minőség javításának és az önköltség csökkentésének jelentőségéről beszélt, s hangsúlyozta, hogy ez az egyik legdöntőbb feltétele annak, hogy megvalósuljon kormányunk programmja, s növekedjék a dolgozók életszínvonala. Glausch elvtárs ezután a racionalizálásról beszélt. — A racionalizálás népgazdasági érdek —• mondta — de az ellenség igyekszik ezt hamis érvekkel félremagyarázni, azt hangoztatják, hogy a racionalizálás következtében ezrek és ezrek válnak munkanélkülivé. Kommunista módra verjük szét az ellenség hamis hírveréseit, magyarázzuk meg, hogy nálunk nincs es nem is lesz soha munkanélküli- 'ség. .Van munkalehetőség, erről nekünk, kommunistáknak kell meggyőzni a dolgozókat — fejezte be hozzászólását Glausch elvtárs. Nagy Géza elvtárs a munka- és bérfegyelem megszilárdításáról beszélt hozzászólásában, majd felhívta a vállalatvezetőség és az üzemi pártbizottság figyelmét a helyes műszakváltások megszervezésére- — Megengedhetetlen — mondja —. hogy egyes dolgozók a műszak befejezése előtt 5—10, sőt 15 perccel előbb abbahagyják a munkát, de megengedhetetlen az is, hogy egyesek már megmosakodva, felöltözve várják a műszakváltást, mert ez sem az önköltség csökkentését, sem a termelékenység fokozását nem eredményezi. Ezután Geges József elvtárs, az üzemi bizottság elnöke szólalt fel. Geges elvtárs röviden ismertette az alkotmányünnepi verseny eredményeit, majd a november 7 tiszteletére indított verseny jelentőségéről beszélt. Kérte az elvtársakat, hogy fokozzák tovább versenylendületüket, s mint eddig, ezután is ők, a kommunisták legyenek azok, akik mindig az élen járnak és példát mutatnak a pártonkívüli dolgozóknak. Összefoglalva, meg kell állapítanunk, bár hiányos volt a párt- bizottság beszámolója, s bár a párttagság egyrésze nem vett részt a taggyűlésen, mégis eredményes volt a taggyűlés munkája, megvitatták a feladatokat, s utat mutatott a taggyűlés az elkövetkezendő nagy feladatok megvalósítására. Mindemellett azonban meg kell javítania munkáját az üzemi pártbizottságnak is. A jövőben nagyobb gondot kell fordí- taniok a beszámoló összeállítására. Készítsék elő a taggyűléseket, mozgósítsák a párttagokat, a népnevelőket a feladatok megoldására. így dolgozhatnak igazán eredményesen. ,
