Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-21 / 223. szám

Kedd, 1934 szeptember 21. SOMOGYI NÉPLAP 3 üben az évben még 183 és félmillió lorinl összegű békekölcsönt fizet vissza államunk A szokottnál is nagyobb érdek­lődéssel vette kezébe az újságot megyénk minden dolgozója és az utolsó oldal számoszlopait böngész­ték nagy izgalommal, hiszen a Ne­gyedik Békekölcsön első húzásáról készült gyorslista titkos reménysé­get ébresztett mindenkiben: „Hát­ha az én számom is a nyerők kö­zött van.“ Megyénkben is igen sok azok­nak a száma, akik boldogan áll­nak be a kifizető helyek előtt hú­zódó hosszú sorok valamelyikébe, hogy kötvényük ellenében átve­gyék a kisebb-nagyobb nyere­ményösszeget. De nem szomorkodnak azok sem, akiknek ez alkalommal nem kedvezett a szerencse, mert hiszen 1 az államkölcsön sorsolásának nap- j ja most már szinte hónapról hó- j napra bekövetkezik, megismétlő­dik. így aztán nemcsak a jószívvel ! jegyzett kölcsönök térülnek vissza, hanem a nyerésre is még számos lehetőség van. 66 5 millió Ff 59’5 millió Ft 57-5 millió Ft 1954. X. 1954. XI. 1954. XII. 26 — 29. 26—29, 30. II. Békekölcsön I. Békekölcsön III. Békekölcsön Ez évben még három békeköl­csönsorsolás lesz. Október 26- és 29-e között a Második Békeköl­csön húzására kerül sor Tatabá­nyán, 66.5 millió forint értékben. November 26. és 29-e közötti na­pokban Békéscsabán forog majd újra a szerencsekerék, amikor az Első Békekölcsön kötvényeire ke­rül sor. Harmadízben pedig de­cember 30-án sorsolják a Harma­dik Békekölcsön számait, s ez al­kalommal 59.5 millió forint kerül visszafizetésre. Érdemes megemlí­teni, hogy az 1954 szeptember 1-ig eltelt idő alatt 1.351.052.250 fo­rintot fizetett vissza államunk részben névértékben, részben nye­reményben. De ennél az összegnél is na­gyobb az a nyereség, mely közvet­ve — az általunk jegyzett állam- kölcsönök felhasználása útján, a különböző beruházásokon keresz­tül térül vissza. A tavalyi béke­kölcsön pl. — eltérően az előző éviektől — nem olyan létesítmé- iVi' I;:,!,/:1 ! , nyék beruházására szolgált, melyek csak hosszabb idő múlva vagy közvetve jelentik a dolgozók élet­színvonalának emelését, hanem azt elsősorban a nép jólétét köz­vetlenül szolgáló beruházásokra: a közszükségleti cikkeket gyártó ipar és mezőgazdaság fejlesztésére, kulturális, egészségügyi, stb. cé­lokra fordította államunk. Kedden kezdik meg a Negyedik Békekölcsön nyereményeinek kifizetését A IV. békekölcsön első sorsolásán 73.500 kötvény számát húzták ki csaknem 25 millió forint nyeremény­nyel. A nyeremények kifizetésére a vég­leges nyereményjegyzék megjelené­se, után, kedden kerül sor. A nyerő kötvények tulajdonosai tehát két nappal a sorsolás után már minden Országos Takarékpénztár-fiókban kifizetőhelyen, a Mezőgazdasági Ki­állításon lévő OTP-pavilonhan és az ország összes postahivatalában — több mint 3 ezer helyen — felve­hetik nyereményüket. Építsünk minél több silót Könnyebben, olcsóbban takar- mányozza állatait a gazda egész télen, ha' az amúgy veszendőbe menő takarmányféleségeket besi- lózza. Ha meg olyan takarmányt is ad hozzá, amelyik legalább 2 százalékos cukortartalmat biztosít a siló takarmány erjedéséhez, így magas fehérjetartalmú takarmányt nyer, amellyel pótolni tudja az ab­rakot. A cukortartalmat még csalamádékukoricával, vagy borsó­félével könnyen biztosíthatja a gazda­Pártunk és kormányunk lehető­vé teszi a silóépítést termelőszö­vetkezeteinknek és egyénileg dol­gozó parasztjainknak. Köbméte­renként 100 forint középlejáratú hitelt bocsát rendelkezésére a siló­építőnek évi 5 százalékos kamat mellett. Az összeget 5 év alatt kell törleszteni, évenként egyenlő részletekben. Az első részlet 1955 november 1-én esedékes. Akik pe­dig nem veszik igénybe a silóépí­tési kölcsönt, de a silógödröt ez év november l5*-ig megépítik és de­cember 15-ig megtöltik, az építési anyag 10 százalékát megtérítik. Használjuk fel tehát a kormány nyújtotta lehetőséget, s ezzel nagy mértékben elősegíthetjük állatte­nyésztésünk fejlesztését. Hazautazott a román mezőgazdasági küldöttség Az Országos Mezőgazdasági Ki­állítás és Vásár megtekintésére hazánkba érkezett román küldött­ség második csoportja hétfőn dél­előtt elutazott Budapestről. A Ke­leti-pályaudvaron Kökény Mihály földművelésügyi miniszterhelyet­tes búcsúztatta a távozó vendége­ket. AZ ÚTFENNTARTÓ VÁLLALAT dolgozói augusztus havi tervüket 103.89 százalékra teljesítették, 57 ezer forintos munkabérmegtakarítás mel­lett. A november 7-i versenyben több dolgozó vállalta, hogy szaka- j sza »mdntaszakasz« lesz. Szentpáli 1 István, Igali Pál, Nikovicz János és j Csapó János útőrök mintaszakasza példamutató a november 7-i ver- 1 senyben. A BETEG FÖLDEK GYÓGYÍTÓI Déldunántúl földjei találkát ad­tak egymásnak. Mészszegény, si­vár homok a zalai Pórszombatfá­ról, egy marék tolnai lösz, kotu- föld a balatoni nagyberekből. Több mint 37 ezer hold földről sok-sokezer talajminta szépen zacskóba kötve. Minden zacskón egy-egy négyjegyű szám, mintha rabok lennének. A tudomány ej­tette őket fogságba és ami itt tör­ténik velük, inkább valami orvosi vizsgálatra hasonlít. Egy-egy zacs­kó tartalmát néha 18 féle vizsgá­latnak is alávetik a laboratóriu­mokban, hogy a táblák, ahonnan elhurcolták őket, bővebben terem­jenek. „ÉRDEMI ÜGYINTÉZŐK“ Az országos minőségvizsgáló in­tézet kaposvári talaj laboratóriu­mában 17-en dolgoznak- Ebből li­en a földeket járják, talajmintákat vesznek s végzik a különböző vizs­gálatokat. Érteniök kell a vegyész­kedéshez éppúgy, mint az agro- nómusoknak ismerniük kell a nö­vények tulajdonságait, egy kicsit meteorológusoknak kell lenniük és szükség van sok más dologban való jártasságra is. Mivel a külön­böző hivatali kimutatások készítői jobb nevet nem tudtak kitalálni, „érdemi ügyintézőkéként szere­pelnek. Ez az ízetlen, bürokrata elneve­zés gyönyörű hivatást takar. Ezek az emberek talán még azoktól is jobban ismerik és szeretik a föl­det, mint akik közvetlenül vele bánnak. Más még észre sem veszi, hogy a dombosabb részekről lefu­tó esővíz itt vagy ott kikezdte már a talajt. Az ő szemük minden apróságra figyelmes. Az igazán jó gazda megkérdezésük nélkül nem is fog komolyabb dologba. Vér Fe­renc, a laboratórium vezetője el­mondotta, hogy 30 esztendeje vizsgálja a déldunántúli talajokat. Somogy, Zala, Baranya, Tolna földjei már jó ismerősei. De az Alföldre nem merne elmenni ta­lajtani szakembernek, mert ott új­ra csak kezdő lenne. A mi orszá­gunk olyan változatos, talajtanilag olyan meglepetésekkel szolgál, hogy ember legyen a talpán, aki csak egy nagyobb tájegységet is jelentősen megismer. 30.000 HOLD SAVANYÚ TALAJ) MEGJAVÍTÁSÁÉRT A laboratórium éveken át Keszthelyen működött- 1952 janu­árjában költözött át Kaposvárra. A szorgos, csendes munkában éve­ken át nem sok változás volt. A laboratórium dolgozói, ahol tehet­ték, segítettek. A legjobb szak­emberek tanácsaikat már akkor is megbecsülték. Idén azonban a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat szelle­mében hatalmas feladat elé állí­tották a laboratóriumot. Déldunántúl az állattenyésztés szempontjából talán az ország leg­jelentősebb vidéke. Bonyhád kör­nyéke és a Kaposvölgye adta még eddig minden mezőgazdasági ki­állításon a legszebb szarvasmarhá­kat. Ahhoz pedig, hogy szép jó­szágokat nevelhessenek, sok takar­mányra van szükség. A föld néha ellenszegül az ember törekvései­nek. Sok község határában a sa­vanyú, mészszegény talajokon nem lehetett lucernát és különbö­ző pillangós növényeket termelni. Most megindult a nagyszabású ta­lajjavítás. Míg 1952-ben a termelő- szövetkezeteknek mindössze 3000 hold savanyú talajt vizsgáltak meg és az egyénieknek egyáltalán nem végeztek vizsgálatokat, idén 30 ezer holdról kell begyüjteniök és megvizsgálnak a talajmintákat. Igen jelentős, hogy a 30 ezer hold több mint kétharmada egyénileg gazdálkodóké. A laboratórium munkatársai ér­zik, hogy sürget az idő- 20 ezer holddal már teljesen kész vannak és további 4000-ről felvették a mintákat. A szakemberek nagyré­sze most is kint jár, kihasználják a jó időt, mert a begyűjtött kis zsákocskákkal, ha megjön a zord, esős ősz, nyugodtabban dolgozhat­nak bent a laboratóriumban. TALAJTÉRKÉPEK, SZAKTANÁCSOK A közvetlen feladatok mellett a laboratórium dolgozói hosszabb időre is készítenek alapos, mélyre­ható vizsgálatokat. Nyáron készült el a 12 ezer holdas nagybereki ál­lami gazdaság talaj térképe. Jelen­leg az ugyancsak hatalmas kiter­jedésű alsóleperdi gazdaság szá­mára dolgoznak. Állandóan érkez­nek a kérések, hogy itt, vagy ott egy tsz, állami gazdaság, vagy akár egy egyénileg dolgozó pa­raszt, öntözéses művelést kíván bevezetni. Ilyenkor a laboratóri­um dolgozói megnézik, alkalmas-e a talaj az öntözésre, megfelelő-e a víz hogy melyik öntözési forma lenne a leghatásosabb. Ha a Du­nántúlon rá akarnak térni a rizs- termelésre, akkor elsősorban a la­boratórium dolgpzóinak vélemé­nyét kérik ki. Egyre többen van­nak, akik az új szőlő- és gyü­mölcstelepítéseknél is meghallgat­ják a véleményüket. A beteg föld gyógyítóinak lehet­ne őket nevezni. De ez a megha­tározás nem egészen pontos. Olya­nok ők, mint az igazán jó orvo­sok, akik nemcsak a betegekkel, hanem az egészségesekkel is fog­lalkoznak, hogy biztosítsák a jövő számára a további erőteljes fejlő­dést. S. J. A földművesszövetkezeti felvásárlók feladata a jó áruellátás érdekében Földművesszövetkezetednk sokrétű feladatai között igen fontos a sza- ibadfelvásárlási tervek teljesítése. Dolgozó parasztságunk nagyrésze, ismerve az állami fegyelmet — mint azt begyűjtési tényszámaink is mu­tatják — becsülettel teljesíti beadá­si kötelezettségét. Szövetkezeti dol­gozóink feladata, hegy széleskörű agitációs munkát folytassanak, hogy dolgozó parasztságunk a kötelező ál­lami beadáson felül megmaradó ter­ményféleségét szatoaüfelvásárlás út­ján a földművesszövetkezeteken ke­resztül értékesítse. A szabadfelvásáríás sikerének elő­feltétele, hogy azok a szövetkezeti dolgozók, akik ezen a vonalon mű­ködnek, becsületes, jó munkát vé­gezzenek, s kellő szakmai képzett­séggel rendelkezzenek. Feltétlenül szükséges az is, hogy terményfelvá­sárlóinknak jó kapcsolatuk legyen a termelőkkel, ne csak a feüvásárlóhe- lyeii várják a termelőket, hogy be­hozzák terményfeleslegeiket, hanem folytassanak széleskörű agitációs munkát a termelők között a felvá­sárlás fokozása érdekében. A felvásárlók munkájában mind­emellett elsőrendű feladat a szak­mai képzettség is. A termelők által behozott árukat a felvásárlóknak kell minősíteniük, osztályozniuk. Megyénk földművesszövetkezeti felvásárlói közül dicséretet érdemel Fazekas László, a böhönyei. földmű­vesszövetkezet felvásárlója, aki ál­landó kapcsolatot tart a termelők­kel és fokozott gondot fordít az áru átvételére is. Felvásárlási területé­ről naponta egy-egy teherautó árut szállít Budapestre. Megyénkben azonban vannak még olyan szövet­kezeti felvásárlók is, akik nem lát­ják el megfelelően munkájukat. Ilyen például a varászlói, a mernyei, a kisbárapáti és a somogygeszti földművesszövetkezet felvásárlója is. akik csak a felvásárlási helyen vár­ják, hogy a termelők behozzák árui­kat. Ennél azonban még súlyosabb az, hogy egyes földművesszövetke­zetek nem biztosítják a felvásárlók részére szükséges ellátmányt, s úgy néz ki a helyzet, hogy Mernyén éi Mezőcsokonyán hitelbe kell vásá­rolniuk a felvásárlóknak és ez a dolgozó parasztság részére sem elő­nyös. Előfordulnak azonban még • olyan esetek is, mint a nagyszakácsi földművesszövetkezetnél, ahol rak-, tár hiányában a felvásárló leállította a mákgubó felvásárlását' és az elő’ zetes figyelmeztetések ellenére is felhalmozva tárolja a burgonyát* nem is beszélve arról, hogy a helyi­ség, amelyben jelenleg tárolja a burgonyát, nincs ellátva megfelelő szellőzőn yíl ás sál. Dolgozóink, s munkásosztályunk jó munkát vár a földműves szövetke­zeti felvásárlóktól, elvárja, hogy a felvásárolt áruk minden tekintetben megfeleljenek a minőségi követel­ményeknek. Ezért minden földmű­vesszövetkezeti vezetőnek feladata, hogy az eddig elhanyagolt felvásár­lási üzemág Helyébe életképes, meg­felelő felvásárlókkal rendelkező üzemágat hozzon létre és a felvásár­lási terv teljesítésével járuljon hoz­zá r. népgazdasági tervek teljesíté­séhez, népi demokráciánk anyagi bázisának erősítéséhez. Salamon László Felvásárlási Igazgatóság. Az őszi szállítások küszöbén A mezőgazdasági termények be­gyűjtésével, felhasználásával és ér­tékesítésével kapcsolatos szállítási feladatok az ipar nyersanyagok és készáruk szállításai mellett jelentő­sen emelték az árutonna forgalmat. Az ezévi szállítási feladatok az el­múlt év hasonló időszakához viszo­nyítva fokozott abbak, aminek oka abban rejlik, hogy az árumennyiség egyre inkább szaporodik, míg a; szállítóeszközök kapacitása kisebb, mint az elszállítandó árutonna meny- r.yiség szállítási eszköz-igénye. A szokásos szállítások mellett fokozot­tabb mértékben jelentkezik a fűtő­anyagok, építőanyagok és termény- félék szállítása, ami a rendelkezésre álló szállítóeszközöket teljes egé­szében leköti. ■ Az elmúlt évek gyakorlatában az ős.zi forgalom csökkentésére a Szál­lítási Tanács Titkársága előszállítá­sokra kötelezte a vállalatokat. Ez részben megtörtént ez éviben is. A rendkívüli időjárás okozta árvíz azonban szükségessé teszi, hogy az ősszel is folyamatos legyen az épí­tési anyagok szállítása az árvízsuj- totta országrészekbe. Az országszer­te meginduló répaszállítások egyre több vasúti kocsit vonnak el az áru- szállítástól, aminek következtében kevesebb szállítóeszközzel kell el­szállítani azt az árumennyiséget, ami az iparban és a piacon felhaszná­lásra kerül. Az e téren jelentkező feladatok nagyok, de megoldásukra megvan a lehetőség. Mindenekelőtt biztosítani kell a szállító és szállíttató vállala­tok között az együttműködést. En­nek érdekében, ki kell szélesíteni a kompi ex-brigádmozgalmat, melynek keretéiben a szállító és szállíttató fe­lek a legszorosabban együttműködve oldják meg feladataikat. Meg kell szilárdítani a szállítástervezési mun­kát. A határidőre be nem érkezett tervek hiányában a vállalatok fuvar­eszköz nélkül maradnak és ezért minden felelősséget vállalniuk kell. A teryenkívüli szállítás oka t/a leg­minimálisabbra kell csökkenteni, mert a szállító vállalatok nem fog­nak szállítóeszközt biztosítani az előre nem tervezett szállításra. Hogy minél több árut szállíthassunk, meg kell .gyorsítani a kocsifordulókat, minden körülmények között biztosí­tani kell a szállító járművek ki­használását a megengedett raksúly fe’ső határáig. Csökkenteni, kell az üresjáratokat és ki kell szélesíteni a Ribakov-mozgialmat. Meg kell gyor­sítani a rakodási időket és biztosí­tani kell az éjjel-nappali rakodás: szolgálatot munkaszünetes napokon is. Nagy figyelmet igényel a vasúti rakterületekre érkező áruk folyama­tos elszállításának biztosítása is. E munkára igénybe kell venni a teher­autófuvarozási vállalatokat is. A közlekedés- és postaügyi miniszté­rium utasította az autóközlekedési vállalatokat, hogy a hétvégi és mun­kaszüneti napokon szabad-kapacitá­sukat ajánlják fel az állomási rák- területeken felhalmozódó áruk el­szállítására. A. mezőgazdasági munkák zavarta­lan biztosítása végett a lófogatú jár­műveket a BELSPED kivételével mellőzni kell. Ezért azokon ,a helye­ken, ahol a BELSPED kapacitása i nem elegendő, az autóközlekedési és célfuvarozási vállalatok szabad-ka­pacitását elsősorban az ilyen igények kielégítésére . kell felhasználni. Amennyiben a munkák sürgőssége megkívánja, a mezőgazdasági mun­kák végzése mellett a lófogatú jár­műveket is. igénybe kell venni. Az őszi forgalomban a leghatáro­zottabban törekedni kell az önkölt­ség csökkentésére és az átlagos szál­lítási távolság ’lerövidítésére. Meg kell szüntetni az észszerűben és gazdaságtalan szállításokat. Azokon a helyeken, ahol a gazdasági vas­utak a szállítást zavartalanul letud­ják bonyolítani, más szállítóeszközzel szállítást tervezni nem lehet. A te­hergépkocsikkal történő távolsági ' szállításokat és a vállalatvezetői nyilatkozat alapján teljesített kör­zethatár túllépéseket a lehető leg­kisebbre szorítsuk. A jó gépjárműikíhasználás érdeké- ; ben, a gyors és szervezett rakodások biztosítására az üres és rakott te­hergépkocsik előjelentését hiányta­lanul és pontosan kell teljesíteni. Biztosítsunk a rakodásokhoz minden £"i>tben kellő számú rakodómunkást. A fuvarozásokat úgy szervezzük meg, hogy a fel- és lerakodó he­lyekre a küldemények folyamatosan érkezzenek és ezáltal a rakodásokat felesleges átrakások, nélkül lehessen végezni. Egyéb közúti járművekkel szemben a közös fel- és lerakodó­helyeken a tehergépkocsikat előny­ben kell részesíteni. Az őszi forgalom alatt, minden időben fokozott gondot kell fordíta­ni a vasúti kocsik tiszta állapotban történő visszaadására. A rakíe.rüle- teket a rakodások után meg kell tisztítani a szeméttől. Emellett közlekedési dolgozóink fontos fel­adata a balesetmentes szállítás sza­bályainak betartása. Az a tény, hogy az idei őszi for­galom lebonyolításának feladata ko­moly, az eddigieknél sokkal nehe­zebb követelményeket támaszt a közlekedés dolgozóival szemben, méginkáibb szükségessé teszi az együttműködés elmélyítését. Ha szállító és szállíttató felek megtalál­ják a helyes utat az együttműködés­re, sikerrel fogjuk megoldani me­gyénkben az őszi szállítások nagy feladatát. Molnár Sándor megyei szállítási előadó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom