Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-21 / 223. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott a nyugdíjak rendezéséről A beteg földek gyógyítói A Negyedik Békekölcsön első húzása A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA MEGYEI PA'RT BIZOTTSÄGÄNAK PAPJA XI. évfolyam, 223. szám. 4RA 50 FILLÉR Kedd, 1954 szeptember 21. A. siófoki járás dolgozó parasztságának versenyfelhívása november 7 tiszteletére Megyénkben a siófoki járás került ki győztesen az augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepének tiszteletére indított versenyből, s így méltó tulajdonosa lett a Megyei Párt-végre- hajíóbizottság, valamint a Megyei Tanács VB versenyzászlajának. Ez a szép eredmény még nagyobb lelkesedéssel tölti el a siófoki járás tsz-eit és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjait, kommunistáit. Elhatározták, hogy november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának tiszteletére még nagyszerűbb eredményekkel bizonyítják be: érdemesek a megtisztelő helyezésre a járások közötti versenyben. A siófoki járás dolgozó parasztsága a fonyódi járás dolgozó parasztságát párosversenyre, s az egész megye dolgozó parasztságát versenyre hívja az alábbi vállalások teljesítésére: Mezőgazdasági vonalon vállaljuk: 1. Az őszi gabonavetőmagot megtisztítva, s csávázva vetjük el. Az ősziárpát, s a rozsot. szeptember 25-ig, a búzát pedig október 20-ig elvetjük a tervbevett területen. 2. Az őszi istállótrágya kihordását a tsz-ek november 10-ig, az egyéni gazdák november 15-ig elvégzik. 3. A burgonya, napraforgó és kukorica szedését, valamint ezek szárának betakarítását a minisztertanács határozatában előírt határidő előtt 3 nappal befejezzük. 4. Az őszi mélyszántást a tsz-ek november 25-ig, az egyéni gazdák november 30-ig 100 százalékra elvégzik. Az állam iránti kötelezettség teljesítésénél vállaljuk: 1. A kötelező burgonyát a szedés befejezésétől számított 7 nappal, a kukoricát, a napraforgót pedig 6 napon belül beadjuk. 2. A vágómarhát, tojást és soványbaromfit november 7-ig 100, a hízott sertést 80, a tejet pedig a be- ütemezés szerint 100 százalékra beadjuk erre az évre. 3. A IV. negyedévi pénzadót november 7-ig 40 százalékra befizetjük. Kérjük megyénk valamennyi tsz-ét és egyénileg dolgozó parasztját, csatlakozzanak versenyfelhívásunkhoz, mert csakis úgy ünnepelhetjük méltóan a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepét, ha jó munkával, a haza iránti kötelezettségünk teljesítésével segítjük népünk nagy programmjának, a III. pártkongresz- szus határozatainak megvalósítását. Siófoki járás dolgozó parasztsága. Megalakult a kaposvári járási népfront előkészítő bizottság Szombaton délután alakuló ülést tartott a Hazafias Népfront kaposvári járási előkészítő bizottsága. Az előkészítő bizottság tizenegy tagból all. Tagjai: dr. Balogh József zselic kislak: plébános, Bohátka Gyula, a somogygeszti TJj Barázda tsz elnöke, Csordás József kiskorpád! pedagógus, Duies János, a fonói gépállomás igazgatója, .Horváth Jánosné, a járási DISZ-bizottság munkatársa, Kolbert András kaposfői mintagazda. Kovács Sándor, a járási pártbi zottság első titkára, dr. Lakatos Károly, a mosdósi szanatórium főorvosa, Suri Sándor, a járási tanács VB elnöke. Sztarasincsics Ferenc, az ősz topáni Győzelem tsz elnöke és Ter- nyák T. Lászlóné, az MNDSZ járási titkára. ÁLLATTENYÉSZTÉSI SZEMLE VASÁRNAP ATTALÁN A kaposvári járási pártvégrehaj- tóbizoittság és a járási tanács végrehajtóbizottsága szeptember 26-án, vasárnap állattenyésztési szemlét tart Atta'.a községben. A szemle d. e. 9 órakor kezdődik. Először az istállók megtekintésére terül sor, majd később a vásártéren lesz állatbemutató. A kormányprogramul óta elért állattenyésztési eredményekről, s a dolgozó parasztságunk előtt álló további feladatokról neves szakember tart majd előadást d. u. 1 órakor. Ezután díszebéden vesznek részt a megjelentek. A járási párt-, valamint tanács VB ezúton hívja meg a 26-i attalai állattenyésztési szemlébe a járás dolgozó parasztjait. Vegyenek részt rajta minél többen! Gyülekezés a tanácsház előtt d. e. háromnegyed 9-kor. A vonattal érkezőket rendezők várják a vasútállomáson. Kaposmérő gazdái a bírálat után rendezték háromnegyedévi adójukat Lapunk 18-i számában megbíráltuk Kaposmérő község vezetőit és dolgozó parasztjait, mivel az adófizetési terv teljesítésében lemaradtak. Kétnyári elvtársat, a község párttitkárát is bíráltuk, mivel az ő neve is a hátralékosok listáján szerepelt. A bírálat megjelenése óta lényeges javulás történt az adóbevételi terv teljesítésében. Kétnyári elvtárs kommunistához méltóan, elsőnek rendezte hátralékát, becsületesen befizette tartozását. Példamutatását sok hátralékos gazda követte és két nap alatt nagyszerű eredmény született a községben az adófizetésben. A kaposmérői hátralékos gazdák rendezték adótartozásukat, így a község is háromnegyedévi adóbevételi tervét 100 százalékra teljesítette. 20-án pl. egy nap alatt 6000 forintot fizettek be, ezzel rendezték az államnak járó háromnegyedévi adókötelezettségüket. nevű, a kiállításon első díjat nyert anyakocájával. Hegnyilt a* országgyűlés űj ülésszaka Hétfőn délelőtt 11 órakor megkezdte munkáját az országgyűlés új ülésszaka. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály, Hegedűs András, Apró Antal, Hidas István és Ács Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Mekis József, a Politikai Bizottság póttagja, Vég Béla és Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkárai, Boldoczki János külügyminiszter, Piros László belügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter Szabó János város- és községgazdálkodási miniszter, Háy László külkereskedelmi miniszter, Bognár József belkereskedelmi miniszter, Szo- bek András begyűjtési miniszter, Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Darvas József népművelési miniszter, Erdey Grúz Tibor oktatásügyi miniszter és Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter, valamint a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének számos tagja. A diplomatapáholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor elnök nyitotta meg, majd Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára beszámolt a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1954. évi június 19-én berekesztett és a most újból megnyitott ülésszaka közötti időben kifejtett működéséről. Darabos Iván elvtárs, az elnöki tanács titkárának beszámolója A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a két ülésszak közötti időben nyolc ülést tartott és tizenkét törvényerejű rendeletet alkotott. Kihirdetésükről a „Magyar Közlönyében való közzététel útján gondoskodott — mondotta a többi között, majd így folytatta: Az Elnöki Tanács 17., 18. számú törvényerejű rendelete meghatározta a büntető és polgári per- rendtartás módosításáról szóló 1954. évi V., VI. törvény hatálybalépésének az időpontját és a végr rehajtásukkal kapcsolatos szükséges rendelkezéseket. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a büntető törvénykönyv általános részének a közügyektől eltiltásra vonatkozó rendelkezéseit. A közügyektől eltiltás szabályainak módosítása előtt a törvény ennek a mellék- büntetésnek a kimondását az egy évet meghaladó tartamban kiszabott börtönbüntetés esetén minden további mérlegelés nélkül kötelezővé tette, s így a közügyektől eltiltás eredményeként a törvényben felsorolt valamennyi joghátrány a törvényből folyóán együttesen következett be- Ez a szabályozás a gyakorlatban merevnek, nem egyszer indokolatlanul szigorúnak bizonyult és ezért a büntető törvénykönyv általános részének idevonatkozó rendelkezései módosításra szorultak. A törvényerejű rendelet lehetőséget ad a bíróságnak arra, hogy mérlegelje: szükséges-e ilyen mellékbüntetés alkalmazása vagy sem, s a továbbiakban mérlegelheti a bíróság, hogy az elkövetőt csak egyes jogok gyakorlásától, vagy a törvényben felsorolt valamennyi jog gyakorlásától tiltsa-e el. A szocialista törvényesség megszilárdításában, bíróságaink nevelő, felvilágosító munkájában haladást jelenthez a törvényerejű rendelet. Ez a rendelet azokon a sikereken alapul, amelyeket állami és társadalmi rendszerünk megszilárdításában eddig elértünk. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa megjelölte azokat a feladatokat, amelyeknek következetes végrehajtásától függ az új szakasz célkitűzésének, a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek állandó és egyre na- gyobbmérvű kielégítése. E feladatok középpontjában áll a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a terméshozam emelése, a korszerű és modern agrotechnika minél szélesebb területen való alkalmazása. Ennek megvalósítása egyre több képzett, sokoldalú mezőgazdasági szakismerettel rendelkező szakembert kíván, olyanokat, akik az agrártudományi ismeretek birtokában a mezőgazdaság fejlesztése terén lendítőerejévé válnak a kormányprogramm végrehajtásának. Ezt figyelembevéve hozta az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletét a mosonmagyaróvári és keszthelyi mezőgazdasági akadémia létesítéséről. 1954. évi 22. számú törvényerejű rendeletünk a helyi tanácsok tagjainak választásával kapcsolatos kérdésekről szól. Az 1950. évi 31. számú törvényerejű rendelet értelmében az egyes helyi tanácsok összes tagjainak megválasztása az illető helyi tanács egész területére érvényes közös lajstrom alapiján történt. A Választásnak ez a rendszere azonban nem bizonyult megfelelőnekA lajstromos választás folytán a választók és a tanácstagok között nem teremtődött megfelelő kapcsolat, ezért az eddigi lajstromos rendszer helyet rá kell térni az egyéni választási rendszerre. Az így megválasztott tanácstagnak szorosabb lesz a kapcsolata és nagyobb lesz a felelőssége választóival szemben. A választási jogszabályokat összefoglaló törvényt megelőzően kellett ezt a törvény- erejű rendeletet megalkotni, hogy hatalmas vívmánya, amit egész delet. A rendelet igen jelentős intézkedéseket tartalmaz az öreg és rokkant dolgozók, özvegyek és árvák ellátásának biztosítására. Ez a törvényerejű rendelet nemcsak a nyugdíjasok, öregek életszínvonalának emelkedését hozta, hanem egész dolgozó népünk életére kihat. A rendelet értelmében az 55. életévüket betöltött nőket és a 60. életévüket betöltött férfiakat nyugdíj illeti meg, akik legalább 10 évet munkaviszonyban töltöttek el. A nyugdíj összege fizetésük 50 százaléka, amely szerint a nyugdíj legkisebb összege 500 forint. Ezek a számok is hűen igazolják azt, hogy a mi társadalmunkban a legfőbb érték az ember. A rendelet minden sorából érezzük a dolgozók iránti gondoskodást, azok iránt, akik munkájukkal, tevékenységükkel hozzájárultak eredményeink eléréséhez. Pártunk és kormányunk a felszabadulás óta már nem egy intézkedésével — erőnk és lehetőségeink figyelembevételével — rendezte az idősebb, eltartásra szorulók ügyét. Ez év április elsején is nyugdíjemelést hajtottunk végre,- azonban a mostani intézkedés felülmúl minden eddigit és az új feltételek alapján megállapított nyugdíj megadja a lehetőséget arra, hogy idős dolgozóink öreg napjaikban nyugodtan élvezhessék munkájuk megérdemelt gyümölcsétVájjon nem lehet-e lemérni csak ezen az egy cselekedetén keresztül népi demokratikus rendszerünk fölényét, erejét a kapitalista rendszerrel szemben, ahol a bizonytalanság kíséri nemcsak az öregeket, de még erejük javában lévő fiatalokat is? Dolgozóink szívesen vállalják a már eddig is fizetett 1 százalékos jövedelemadó mellett a 2 százalékos nyugdíjjárulékot, hisz jelentős részét már most — a szülőkről való gondoskodás révén — többszörösen visszakapják. De ezen túl biztosítva van öreg napjaikra megélhetésük, nyugalmuk. Ez a törvényerejű rendelet népi demokratikus rendszerünk az erre vonatkozó munkálatokat megkezdhessük. Jelentős helyet foglal el a hozott rendeletek sorában a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 28. számú törvényerejű rendolgozó népünk örömmel és lelkesedéssel fogadott — mondotta, majd kérte az országgyűlést, hogy a beszámolót vegye tudomásul. Az országgyűlés a jelentésben foglaltakat tudomásul vette. A tanácsokról és a tanácstagok választása sár ól szóló törvényjavaslat az országgyűlés előtt Ezután Nagy Imre, a miniszter- tanács elnöke három törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé: a Magyar Népköztársaság alkotmányának módosításáról, a tanácsokról és a tanácsok tagjainak választásáról szóló törvényjavaslatokat. A beterjesztett javaslatokat az országgyűlés előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadta a jogi bizottságnak. A hétfői ülés ezzel véget ért. Az országgyűlés kedden délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. A napirenden az alkotmány módosításáról és a tanácsokról szóló törvényjavaslat szerepel.
