Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-19 / 222. szám
Vasarnap, lí»o4 sitepwmDer xa. CJViVAV/VJ A A. jlujj. Képek a kercseligeti Búzakalász tsz éleiéből Bármelyik gazdának (becsületére válna, olyan rendet teremtettek a majorban a tsz asszonyai. De lapátot, villát fogtak a fogatosok is, hogy a közgyűlésre érkező vendégek isemmi kivetnivalót ne találjanak a tsz portáján. Fáradtan, de a jólvégzett munka örömével állt a felvevőgép elé a kis csoport. Az idősebb tagok is megtalálják a nekik megfelelő munkát a tsz-ben. íd. Rab István bognár, már két éve tagja a tsz-nek. Most 68 éves. Jó dolga van itt a Búzakalász-ban. :33 anyasertés, 18 süldő és 147 malac a tsz sertésállománya, amely a Búzakalász egyik legnagyobb jövedelemforrása. Tervük az volt, hogy ez év végére 30 (anyasertésük lesz, ezt már most túlszárnyalták. A malacok közül 18 törzskönyvezett, de imég 61 vár törzskönyvezésre. Képünk azt a pillanatot örökíti itneg, amint a jól gondozott süldők a darának esnek, melyet Kovács bácsi szórt «lébük. ; A tsz 9 lova bizony nem a legjobb. Tervbe vették hát, hogy a lehető legsürgősebben megjavítják a lóállományt, még pedig úgy, hogy a gyengébbeket kiselejtezik, kettőt pedig vesznek. Ifj. Rab István, az állattenyésztési (brigád vezetője büszkén mutatja, hogy sikerült venniök egy szép lovat és egy (csikót. sy&Latá^akf éti ez&nti&L leíoételeaut kérem a tszhe... DÉLUTÁN ESETT, estefelé már hűvösre fordult az idő. A hajdani Maár-féle kastély előtt — melyben most a . tanács kapott helyet, az egyik termet meg kultúrteremmé alakították ünneplőbe öltözött gazdák beszélgetnek. A kercseligeti Búzafcalász •tsz nyilvános közgyűlésére gyülekeztek a gazdák, mert őket is meghívták. Mert nem kis dologról van ám szó. Most számolnak be a tsz-tagdk, hogyan dolgoztak öt év alatt. A kultúrtermet virágokkal tették kedvesebbé a tsz asszonyai. 8 óra felé járt az idő. A padok megteltek érdeklődő emberekkel. Itt van az' öreg Kovács, a sertések .gondozója, aki előlegként 10 mázsa búzát és több mint 2000 forintot kapott. KöZép.tájoh Fintáék ülnek, akik szintén szépen kapnak a közösből munkaegységük után, de jól jövedelmez háztáji gazdaságuk is. Csak a sertésekből 2400 forintot vettek be. Tejből 400 forintot pénzelnek minden hónapban. Kalocsa Mihály tavaly állt be a tsz-be. Itt van ő is feleségestül, lányostól. Már az alakulás óta figyelte a csoportot. Azért állt be, mert: így könnyebb. — Ha ann}bt dolgozom, mint eddig, úgy élek, mint hal a vízben — mondja. Azelőtt még vágni sem tudtam, •a csoport-tagoknak meg jut minden évben. Szép számmal eljöttek a nyilvános közgyűlésre az egyéni gazdák is, ami azt bizonyítja, hogy ma már egyik előtt sem közömbös a Búzakalász tsz. Itt van Deák János 11 holdas dolgozó paraszt is. Gondolatait — mint minden gazdáét — a Búzakalász foglalkoztatja: jobban megy nekik, mint bárki másnak, ezt meg kell hagyni. Rabnak például még múlt évi búzája is van. Neki meg — szűk esztendő volt; az igaz — 8 mázsa maradt az ideiből. Takács elvtárs, a tsz párttitkára üdvözölte a, vendégeket. Majd Kovács János elnök tartotta meg beszámolóját a Búzakalász fejlődéséről. Van mit elmondani. 1949-BEN ÁLLTAK ÖSSZE egypáran, hogy megpróbálják a közös gazdálkodást. A kezdeti sikertelenségek nem vették el a tagok kedvét, hiszen tudták, hogy minden kezdet nehéz. Meg aztán ha nem is olyan bőségesen, mint most, mindig megvolt a kenyerük. Közben újabb tagok is jöttek, akik látva, hogyan halad a tsz, a közős gazdálkodás útját választották. 1953. őszén átmenetileg megszakadt ez a békés fejlődés. Mindössze 5 család maradt benn, az 5 családban 7 kommunista, köztük Takács János, a tsz párttitkára. Keménykötésű, harcos ember Takács elvtárs, aki mindenkor síkra szállt a tsz megvédéséért. Azon az őszön is kijelentette: — Ha egyedül is, de bentmaradok! — Vasakaratai látott (munkához. A kommunisták egyenkint keresték fel ■a kilépett tagokat, akiknek legtöbbje a helytelen vezetés miatt ment ki. Treszler Jánosné 1951-ban állt be a tsz-be, hogy itt majd jobb lesz neki. Nem is volt őneki semmi panasza, míg az elnök nem kezdte meg a »piszkálódást«. Nem bírta sokáig, hát kilépett. Amikor Kesztyűs Imre fölkereste őt, hogy új vezetőség alakul, visszajött. Azóta is szorgalma- „san dolgozik és nem eredménytelenül. ÍGY JÖTT VISSZA Borbély János is, meg a többiek. A kommunisták nem dolgoztak hiába, mégis földbe került az ősszel a mag. Megmaradt a tsz. Szinte lélekzetüket visszafojtva figyelik valamennyien a beszámolót. Ennyi elég a múltból. Az elnök a továbbiakban a jelenlegi eredményeket ismerteti. Míg a községben 6—7 mázsás holdarakénti átlagot hozott a gabona, a Búzakalászban 8.20 q átlaggal fizetett a búza, 9 mázsával az árpa és a rozs kát. holdanként. Fejlődött a tsz állatállománya is. Csak a sertésekből több mint 150 ezer forint jött be. Van miből osztani. A Hollósi-család például 600 munkaegységet ért el, amire 18 q búzát, 5 q rozsot, 5 q árpát és 6275 forintot kapott előlegben. A pénzből cipőt, ruhát vásárolt a család. Az egyik gyermeknek 3 öltöny is jutott. A búzából is értékesíteni tudnak legalább 5 mázsát a szabadpiacon. Lenyűgözve hallgatják a tsz-tagok az elnököt, hiszen ezt mind ők érték el a közösben. De az egyéniek sem hagyják szó nélkül. Az első sorokban meg is szólal valaki: — Jól dolgoztak ... jobban, mint mi... Hallgatta, hallgatta Deák János is... Jól megy nekik, az nem vitás. Végiggondolta ezt már nem is egyszer. Jobb lenne köztük nekik is. Csak hát az .asszony... az vonakodik mindig... De most aztán lesz, ami lesz... Persze vannak még dolgok, amelyek jobban is mehetnének. Hiányzik például a háromszori fejés, ami meg is látszik a tejhozamon. Ha meg egy szeparátort is vennének és feldolgoznák a tejet, még jobban jönnének ki. A vajat, sajtot értékesíthetnék, a savón meg jól élnének a sertések. Helyes lenne, ha palántákat is nevelnének melegágyban, mert a zöldségnek jó ára van... No de- hát ezek nem olyan dolgok, hogy ne lehetne helyrehozni. A tagok jelenleg is szorgalmasan dolgoznak, hogy jövőre még nagyobb eredménnyel bizonyítsák be a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. Ezért már most megfelelően előkészítik a jövő évi termés számára a talajt. Ahogy az elnök befejezte a beszámolót, az öreg Kovács emelkedett szólásra. Megpödri fehér bajuszát, aztán emelt hangon elkezdi: — Gazdasági cseléd voltam, kora hajnaltól késő estig dolgoztam, mégsem tudtam boldogulni. Most 400 munkaegységem van. Nemcsak ez évben lesz meg a kenyerem, biztosítva van a jövő évre is. Ami nem sikerült 60 évig, azt most értem el 61 éves koromban... Zsong az összegyűlt embertömeg. Itt is, ott is az eredményeket tárgyalják, amikor Deák János kér szót: — Elvtársak, én ezennel felvételemet kérem a tsz-be. 1—2 évig még eléldegélnék így, de előbb, vagy utóbb úgyis ide hozna az útam. Ügy gondolom, hát inkább előbb, mint utóbb.., ÍGY VÉGZŐDÖTT a nyilvános közgyűlés, s bizony nem egy gazda esett gondolkodóba. Igaza lesz Takács elvtársnak, aki ezt mondta: Az ősszel legalább 10 belépő lesz. s '' Vinczéné Sérsekszöllős a felemelkedés útján Sérsekszöllős község már évek óta jó példával jár az élen a tabi járásban mind a mezőgazdasági munkákban, mind az állampolgári fegyelem betartásában. Követésre méltóan gazdálkodik az Uj Gazda termelőszövetkezet tagsága. Bátran alkalmazzák a termésfokozó új agrotechnikai eljárásokat, melyekkel elsősorban egyéni jólétük növekedését segítik, elő, de ugyanakkor hozzájárulnak az ország építéséhez is. Míg a múlt évben pl. csak j.0 holdon termeltek a tsz- ben négyzetes kukoricát, az idén már 42 holdon művelték négyzetesen kukoricájukat. így holdanként legalább 5 mázsával takarítanak be többet, mint ha egyirányban vetették volna, s ez jelentősen növeli a tagság munkaegységeinek értékét. A jó munka mellett az állam iránti kötelezettségét is becsületesen teljesíti a tsz. Erre az évre már beadta gabonából, állatból és állati termékből a kötelezőt. De egyetlen egyéni gazda sincs a községben, aki hátralékban lenne a beadás teljesítésével. Ezek az eredmények azt is mutatják, hogy a község vezetői, kommunistái jól szervezik és irányítják a párt és a kormány határozatainak végrehajtásáért folyó harcot. A község vezetői, kommunistái emellett törődnek a község dolgozóinak egyéb problémáival, a község életének szépülésével is. Örömmel használják fel az államunk által nyújtott lehetőségeket, kedvezményeket, hogy még szebbé varázsolják Sérsekszöllős község arculatát s lakóinak életét. A kultúráról valamikor vajmi keveset tudtak az emberek Sérsek- szöllősön. Iskolájuk alacsonymennyezetű, sötét épület volt, amelyben kényelmetlen elhelyezésük volt a gyermekeknek s nehezítette ez a tanulást is. Az idén 48 ezer forintos költséggel új iskola épült a községben, amelynek építésénél mintegy 7—8 ezer forint értékű munkát végeztek el a község dolgozói társadalmi munkával. így már ebben az évben a szép, kéttantermes új iskolában tanulnak a sérsekszöllősi »kis magyarok.« Uj kultúrház létesült Sérsekszöllős ön a régi kocsma helyén. Abban a helyiségben, ahol a múltban a falu kulákjai fecsérelték dőzsölés közben, amit a nincstelen parasztokból kifacsartak, ma a falu dolgozói vidám műsorok mellett szórakozva tanulnak, művelődnek. Hamarosan elkészül a községben a 600 méteres új járda, amelyet állami segítséggel és részben társadalmi munkával építenek a sérsek- szöllősiek. így a község dolgozóinak nem kell tiporniuk a sarat esős időben, kényelmesen elsétálhatnak esténként a jó téglajárdán a moziba, amely most már hetenként tart itt előadást. Mindezekből látszik, hogy az egykor elhagyatott kis községben, ahol a kocsmánál egyéb szórakozási lehetőség nem volt, ma egyre inkább megtalálják a dolgozok az igazi szórakozás L he tőségeit, a kultúra forrását, ^ /
