Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-19 / 222. szám

0 SOMOGil NÉPLAP Vasárnap, 1954 szeptember 19. Megyénk gépállomásainak legnagyobb bábája, hogy nem tartják be a megszabott batáridőket Megyéink gépállomásai a tavaszi és nyári mezőgazdasági munkákban ál­talában jól megállták a helyüket: korszerű gépekkel jelentősen segí­tették a tsz-eket és az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztokat a bő ■termés eléréséért és a gabona szem- veszteségmentes betakarításáért fo­lyó küzdelemben. Ezzel ismét növe­kedett gépállomásaink tekintélye a falu előtt, de a falu igénye is nagy­ra nőtt a gépállomások munkája iránt. Az őszi mezőgazdasági mun­kák elvégzésében tehát még na­gyobb feladat vár gépállomásaink dolgozóira: jól meg kell vetniük a .jövőévi gabonatermés alapját. A nagyobb feladat sikeres meg­oldása fokozottabb szervezettsé­get, szilárdabb munkafegyelmet, nagyobb munkalendületet köve­tel gépállomásainktól. Mindez elsősorban a gépállomások kommunistáira hárít komoly fele­lősséget. De nem mentesek a fele­lősség alól a pártonkívüli gépállo­mási vezetőik és dolgozók sem. A Megyei Párt-végrehajtóbizottság DOSZ helyi szervezetének közremű határozatot hozott azokra a felada-. ködösével termelési értekezletet kel- tokra vonatkozóan, amelyeknek ma- I lett tartani. Ezeknek a termelési ér- radéktálán végrehajtásával biztosíta-1 tckezieteknek az lett volna a céljuk, ni kívánta, hogy megyénk gépá! lo-. bogy újabb lendületet adjanak a másai zökkenő nélkül, teljes lendü-1 megye gépállomásai versenyének, lettel végezzék az őszi mezőgazda- hogy az augusztus 20-i versenylen- sági munkát. _ _ ! dületben ne álljon be törés, hanem • E határozat értelmében megyénk azt átvigyük a november 7 tisztele- valamennyi gépállomásán augusztus téré indított / versenyszakaszra. Rár több helyen jóval később a megsza-1 késve, szeptember 15-én tartottak bolt határidő után tartották meg a gépállomási tanácsülést és hogy nem teljes létszámmal jelentek meg tsz-vezetők. A segesdi gépállomáson például 6 nappal később a határidő után, augusztus 31-én hívták össze a tanácsülést, amelyen csupán két tsz-vezető jelent meg. Nyilván az ilyen rosszul szervezett gépállomási tanácsülés nem hozhatta meg a kí­vánt eredményt. Ebből arra lehe" következtetni, hegy a gépállomások megyei igazga­tósága sem tulajdonított kellő fi­gyelmet a gépállomási tanács­ülések megszervezésének és elő­készítésének, nem érezte felelősségének teljes sú­lyát a Megyei Párt-véigrehajtóhizott- ság határozatának végrehajtásáért. De hasonló a helyzet a gépállo­mások munkájának egyéb területén is. A Megyei Párt-végrehajtóbizott- ság határozatában megjelölt időben, augusztus 28-tól szeptember 10-ig minden gépállomásunkon a ME 20 és 25 között tanácsülést (kellett összehívni, amelyen a gépállomások és a tsz-ek közösen értékelték az a háromfai gépállomás versenyszer­ződést kötött a nagyatádi gépállo­mással és felhívással fordult a ' me­eddigi munkákat és megbeszélték az gye többi gépállomásához, azonban őszi mezőgazdasági munkáikkal kap- I ehhez egyetlen gépállomás sem csat- csolatos teendőket. Ezeket, a gép-j lakozott. Még az aránylag jól dolgo- állomási tanácsüléseket többhelyütt, zr> csokonyavjsontai gépállomáson eredményesen meg is tartották. j sem dolgoztak ki versenypontokat, A csokonyavlsontai gépállomás ta- | melyeknek alapján csatlakozhatná- ■nácsülésén jól érvényesült a bírálat na-k á háromfaiak vérsenyfelhívásá­fegyvere. TObb tsz-elnök, mint pél dául Siposs. József, a drávaszentesi Búzakalász tsz elnöke köszönetét .fe­jezte ki a gépállomás iránt azért a nagy segítségért, amelyet a gépállo­más nyújtott , a tsz-nek. különösen a növényápolás és a gabonabetaka­rítás idején. De nem hallgatták el a hibákat sem a tsz-vezetők. Bódi Sám hoz, pedig a termelési értekezleten számos helyes kezdeményezés szüle­tett és több mint 30 dolgozó tett verseny-vállalást november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom ünnepére. Lakiiá József sztaha­novista traktoros, aki a nyári tervét 370 százalékra teljesítette és au­gusztus 20-én a -Szocialista Munká­dor, a csokónyavtsontai Haladás tsz ér1 Érdemérem* kitüntetést, vala elnöke kijelentette, hogy a jövőben nem veszi át a tsz a gépállomástól az olyan rossz- minőségű munkát, mint ami­lyent a tarlóhántásban 3 holdon végzett a gép. Végül közös határozatot hoztak arra, hogy mindkét részről úgy igyekez­ne?!, hogy á jövőben a tsz és a gép­állomás ne akadályozza egymást a munkákban. A gépállomási tanácsülések még eredményesebbek lettek volna, hű azokat alaposabban, nagyobb fele­lősséggel szervezik. Éppen a rossz szervezésből adódott, hogy a 'eg­I .min: a .gépállomástól 400 forint pénz- j jutahhat kapott, vállalta, hogy no- 1 vem bér 30-ig 120 százalékra teljesíti őszi kampánytervét. Méltó verseny­társa Harasztia Ferenc, aki most az élre tört, mert szeptember 10-ig 22.1 százalékra teljesítette őszi tervét, míg Lakba 11.8 százalékot ért el. Igaz, hogy élénk & verseny a cso- kóiiyávisontai gépállomás többi dol­gozója közt is, de még eredménye­sebb lenne, ha csatlakozna a gépál-i lemás a szélesebbkörű megyei ver- s en yf elhíváshoz. A segesdi gépállomáson még ke­vesebbéit lendített- a versenyen a termelési értekezlet, amelyet igen meg. bár itt van mit behozni a nyá­ri terv teljesítésében is. Az őszi tervelőirányzat szerint" a segesdi gépállomás minden erőgépének na­ponta 5 6 normálholdat kell teljesí­teni. Ehhez még hozzájön az adós­ság, amit le kell romok. így egy-egy erőgépre 6.3 normálholdnyi munka jut naponta. Ennek ellenére mégis csak a Dergecz Ferenc vezette Rákó- c/i-brigád tett érdemleges vállalást november 7 tiszteletére. Amint a segesdi gépállomáson, úgy megyénk többi gépállomásán sem sókat tesz a MEDOSZ a verseny bővítése érdekében. Igaz, hegy a gépállomási UB-etnö- kök is csak leginkább papíron kap­nak -instrukciót« a MEDOSZ me­gyebizottságától, amelyen sürgősen változtatni kell, mert »élő szóból többet ért az ember«. Ahogy a példák bizonyítják, gép­állomásainkon az a legnagyobb hiba, hogy nem tartják be a megszabott határ­időket, sőt minden lelkiismeret- íurdalás nélkül megváltoztatják, még akkor is, ha azokat a Megyei Párt-vég.rehaj tóbizottság határozta-meg. A pontatlanság miatt a mun­kában is zökkenők állnak be, az el­késett szervezés kapkodást szül, Azért hozunk határozatokat, hogy azokat végrehajtsuk és ez különösen áll a kommunistákra, elsősorban a vezető párt- és gazdasági funkcio­náriusokra. Nagy Árpád elvtárs, a gépállomá­sok megyei igazgatóságának vezetője felelős elsősorban azért, hogy a Megyei Párt-végreha It óbizottság ha­tározatait végrehajtsák a gépállomá­sok Ezért az elkövetkező időben gon­doskodnia kell arról, hogy a- gépállomások megyei igazga­tósága következetesebben ellen­őrizze a területén a munkák me- • netét, segítse a gépállc-mási igazgatókat a munkák szervezésében és irányítá­sában. de vonla felelősségre a ha­nyagul dolgozó gépállomás! vezető­ket. Erőteljesebben kell mozgósítani a gépállomásokon a november 7-re indított verseny kibontakozására, a párt és a kormány határozatainak végrehajtására azzal is, hogy jó ver- senynyilvánosságot biztosítsanak. Dicsérjék meg az élenjáróikat és tudatosítsák - a jól dolgozóknak ki­SZÉPÜLŐ ÉLETÜNK SZÁMADATAIBÓL Műtrágyázás — gazdagabb termés Minden dolgozó paraszt arra tö­rekszik, hogy évről-évre nagyobb termést takarítson be 'földjeiről. A gazdagabb termést a termőtalaj időbeni, helyes megművelésével, s így a műtrágyázás fokozott alkal­mazásával kívánja elérni. Me­gyénkben is mind több gazda is­meri fel a műtrágya alkalmazásá­nak nagy jelentőségét, komoly, termésfokozó hatását. Ezt bizo­nyítja az, hogy míg az elmúlt esz­tendőben csak 528 vagon műtrá­gyát vásároltak, az idén már 644 vagonnal használtak fel ebből me­gyénk dolgozó parasztjai. Ez azt jelenti, hogy 11.600 holddal na­gyobb területen szórták ki a szu­perfoszfátot, pétisót, kálisót, s így 11.600 holddal nagyobb területen számíthattak jónéhány mázsával 644 528 116 1953 1954 növekedés A műtrágyafelhasználás emelke­dése megyénkben ban már 180 mázsát kitevő meny- nyiséggel javították földjeik ter­mőerejét- Ennek eredményeképpen az idei kedvezőtlen időjárás elle­nére is 6 mázsás volt az átlag bú­zatermés. Tóth József (alsó) 6 hol­das gazdának még a községi átlag­J^r1? + lliutöclv“1 nál is jóval több termett búzá- tobb gabonara es kapastermenjn-e. j M1 holdJanként n mázsát takarí- Kutas községben például 1958-j tott be> ami holdon & ban egyáltalán nem használták mázsás terméstöbbletet jelent ne­még a műtrágyát. Az idén azon-! ki. Több jufr a ruházkodásra — jobban öltözködünk tűzött versenydilakat. Nevelő szóval serkentsék az elmaradottakat. Jó munkával segítsék a gépállomá­sok megyénk tsz-eit és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjait az őszi szántás-vetésben és betakarítás­ban, mert csakis ezzel járulhatnak hozzá méltóan a kormányprogramm megvalósításához, egész népünk jó­létének növeléséhez. Dolgozó népünk életszínvonalá­nak emelkedését kitűnően lemér­hetjük az élelmiszer, a vegyesipari és a ruházati cikkek áruforgalmá­nak emelkedéséből. Ha az 1953-as esztendőhöz viszonyítjuk az idei megnövekedett áruforgalmat, a következő képet nyerjük. Példá­nak vegyük most csak a ruházati cikkeket. Láthatjuk tehát, hogy 1954-ben már 58.2 százalékkal több ruhát, cipőt, fehérneműt, stb. vásároltak megyénk dolgozói; mint a tavalyi évben. S ezt meg is tehették, hi­szen — jó munkájuk nyomán — mind ipari, mind mezőgazdasági dolgozóinknak állandóan emelke­dik átlagjövedelmük, s így vásárló készségük is egyre jobban fokozó­dik. Az előbb említett Tóth József kutasi gazda pl., ha 158*2c/o 1 Ü0°6> _L 38'2<yo 1 1953 1954 növekedés Ruházati cikkek áruforgalmának emelkedése megyénkben mázsáját csak 300 forintért is adja el ‘— a műtrágyázás nyomán el­ért — terméktöbbletéből holdan­ként 1500 forinttal nagyobb jöve­delemre tesz szert. Ebből már je­lentős mennyiségű ruhaneműt vá­sárolhat magának, így többek közt akár egy öltöny ruhát és télikabá- búzájának tot, akár 5 pár bakancsot is­A falusi papírgyűjtő hónapról Az önköltség csökkentésének újabb lehetőségei a Textilművekben Pártunk III. kongresszusa az üze­mek pártszervezetei és gazdasági fe­lelőséi elé a többi között azt a fel­adatot tűzte, hogy jelentősen csök­kentsék az önköltséget. Hogy ennek megvalósítására van lehetőség, már számos üzemünk, köztük a Kapos­vári Textilművek is bebizonyította. Az üzem pártszervezete, szakszerve­zeti bizottsága és nem utolsósorban a vállalat gazdasági vezetői azonbarí tudják, hogy az ömkőltségcsökfeé&feés területén elért eredményeik még .csak kezdetiek és v Ä dolgozók saéléskörű bevonása által további százezreket takarít­hatnak meg népgazdaságunknak. Ezzel ,a céllal hívták össze megbe­szélésre a legjobb műszaki és fizi­kai dolgozókat az üzem gyönyörűen berendezett tanácstermébe a hét egyik délutánján. Az üzemvezetőkön, művezetőkön, részlegvezetőkön kívül meghívták a sztahanovistákat, ki­tüntetett dolgozókat is, hogy javas­lataikkal segítsék a nemrég alakult önköltségcsökkentő brigád munkáját a minél takarékosabb termelés meg­oldására. Az ankét előadója Csep- reghy Győző Kossuth-díjas főmér­nök volt, ak.i pártunk kongresszusá­nak szellemében elmondta, hogy a cél az, hogy az üzem minél többet, minél jobbat, minél kevesebb költ­séggel termeljen. A továbbiakban részletezte Csep- reghy elvtárs, hogy a termelési költ­ség miből tevődik össze. A legjelen­tősebb költséget az anyag adja, az egész 70 százaléka. A bérköltség 23, á. különféle (irodaszerek stb.) 3, az értékcsökkenés (gépek elhasználódá­sa) 9. Ez együttesen 105 százalékot tesz ki. Ebből a számból kiderül, hogy az üzem 5 százalékkal a meg­engedett költség felett termel. Ezután az, egyes költségfajták részletes ismertetésével világossá tette a megjelentek előtt, melyek azok a területek, ahol múlhatatlanul szükséges, hogy a költséget csök­kentsék. Itt említette meg, hogy a söpredék 0.5 százalékkal több • a megengedettnél. Ha ezt le tud­ják csökkenteni, évi 300 ezer fo­rintot takaríthatnak meg. Ugyanez vonatkozik a hulladék­ra is, ami a megengedettnél 1 százalékkal magasabb, s ez ha­vonta 40 ezer formtet .jelent, A bérköltségeknél is van mód a ta­karékosságra. Még mindig előfor­dul, hogy egyes dolgozókat nem a végzett munka alapján sorolják be, hanem eggyel magasabb kategóriá­ba. A különféle kiadásokat az iro­daszerek mértéktelen Pazarlása nö­veli. Elrettentő például felemlítette, hogy az üzem dolgozói 3 hónap alatt 409 radírgumit használtak el. A továbbiakban a termelékenység emelésének problémáival foglalko­zott. Itt a feladat elsősorban az, hogy a műszakiak felszabaduljanak a sok adminisztráció alól és színvonalasab­bá tegyék a vezetést. Csak így le­het kiküszöbölni azt az állapotot, hogy a technológiai utasításokat nem tartják be. Gyenge a műszaki el­lenőrzés, s ennek egyik oka az ad­minisztrációval való agyontömés. Az értékes beszámoló utáni vitá­ban a megjelent 58 dolgozó közüt 21-em szóltak hozzá. Legtöbbjük alá­támasztotta az elhangzottakat a sa­ját, munkaterületén tapasztalt pél­dákkal. Többen javaslatot tettek a termelés észszerűsítésére, ezen ke­resztül az önköltség csökkentésére. A vitában felszólalt Szabó elvtárs, a pártbizottság titkára is és nagyon helyesen, arról beszélt, hogy a dol­gozók, noha ismerik a problémákat és magukban el is ítélik a pazarlást, nem keresik meg az üzem vezetőit, a párttitkárokat, hanem várnak, hogy értekezletet hívjanak össze és csak akkor szólnak. Kérte az elv­társakat, hogy a jövőben minden észrevételt közöljenek a vezetőkkel, mert csak így érhető el, hogy a Textilművek, fiatal üzem létére élenjáró legyen a párt és a kor­mány határozatainak megvalósításá­ban. Lukács elvtársnő, az üzemi bi­zottság elnöke a munkafegyelem megszilárdítá­sáról, az igazolatlan mulasztások í elszámolás ár ól beszélt. Ehhez a munkához a mű­szaki dolgozók segítségét kérte. Az üzemi bizottság nevében ígéretet tett arra, hogy nevelő munkával odahat­nak, hogy a pazarlás elleni harcban, a minél több, jobb termelés érdeké­ben tovább fokozzák a harcot. Csepreghy elvtárs válaszában nem tért ki az egyes hozzászólásokra, ez teljesen lehetetlen lett volna. Kö­zölte az elvtársakkal, hogy az ön- költségcsökkentési brigád rövid időn belül feldolgozza az ankét anyagát és hasznosítani fogja a termelésben. Az első ilyen megmozdulás volt ez a Textilművek életében, de máris elmondhatjuk, igen hasznos volt. En­nek oka elsősorban abban áll, hogy az ankétot összehívó pártbizottság, ■üzenni bizottság és a vállalat vezető­sége alapos munkával előkészítette és az elvtársak úgy jöttek el a meg­beszélésre, hogy tudták, miről lesz ■szó. Ezért már adatokat gyűjtöttek, javaslatokon törték a fejüket. Ugyancsak előbbre vitte az önkölt­ségcsökkentés ügyéit Csepreghy elv­társ alapos, apró részletekre kiterje­dő beszámolója is. A gazdasági ve­zetők feladata, hogy valóban értéke­sítsék az elhangzott javaslatokat, s akkor a legközelebbi önköltségcsök­kentési an két on már komoly ered­ményekről számolhatnak be. Szeptember 1-től 30-ig a föld­művesszövetkezetek papírgyűjtő- hónapot tartanak községeinkben- Ez idő alatt a városi gyűjtéshez hasonlóan a falukban is összegyűj­tik a fiatalok a tépett, szakadt könyveket, újságokat, a háztartási rongyhulladékokat, hogy minél több új könyv, füzet készüljön. A somogjvmegyei szövetkezetek nem a tőlük megszokott módon kezelik a szeptemberi papírgyűjtő kampányt. Bár volt egy igen he­lyes kezdeményezés, hogy a papir- gyüjtést összekapcsolják a toll- és szőrgyüjtéssel, valamint az üveg- gyüjtő-hetekkel is, de ez az ígéret legtöbb helyen csak ígéret maradt. Tapsonyban a földművesszö­vetkezet irodájában a gyűjtő kampány közepén az iroda polcain porosodtak a kam­pány plakátjai. Niklán hiába gyűjtöttek az úttörő­fiatalok papírt, a szövetkezet ve­zetői »nem tudnak« a gyűjtésről. Ez a tény rá nyomja bélyegét a marcali járás eredményére, amely a papír- és rongygyűjtésben egy­aránt utolsó és még csak meg sem próbált üveget vagy tollat gyűjte­ni. A földművesszövetkezetek járá­si felvásárlási irodavezetője, Ko­vács elvtárs, miért nézi tétlenül a szövetkezetek nemtörődömségét, miért nem szervezi meg a gyűj­tést? A marcali, tabi, siófoki és bar­csi járásokban a földműves- szövetkezeteknek most már haladéktalanul munkához kell látniok. Legyen példa előttük a nagyatádi járási felvásárlási iroda jó szerve­ző munkája. A nagyatádi elvtár­sak már 104 százalékra teljesítet­ték tervüket, de nem állnak meg a munkában, tudják, hogy még számos lehetőség van eredményeik fokozására. A szövetkezeti papírgyűjtésnek is meg kell erősítenie megyénknek immár másodízben kivívott orszá­gos elsőségét. HÍREK INNEN-ONNAN — A kaposvári Helyőrségi Tiszti Klub írócsoportot alakít, amely­ben irodalommal és írással foglal­kozó tisztek vesznek részt- Máris 10 jelentkezője van. A katonai írócsoport egyúttal helyt ad a tényleges katonai szolgálatot telje­sítő fiatalok számára is.-L, Háromtagú norvég nőkül­döttség érkezett hazánkba. A kül­döttséget a Norvég Nők Szövet­ségének nlelnöke vezeti. Céljuk, hogy tanulmányozzák az MNDSZ munkáját, valamint annak ered­ményeit. — A Kaposvári Útfenntartó Vállalat a Szigetvári-utcában 1700 méter hosszúságban a kocsiutat ja­vítja, szélesíti és bitumennel von­ja be. Műtrágyával fokozzuk a talaj termőképességét! A búza és rozs nélkülözhetetlen alaptrágyája a SXM»i: 15FOS*FÁT ÉS KAIjIS<V Beszerezhető: a földművesszövetkezetekben, állami kiskereskedelmi vállalat boltjaiban és a vetőmagboltokban. Forgalomba hozza: a Műtrágya- és Növény védőszer­értékesítő Vállalat és megyei kirendeltségei. ___________

Next

/
Oldalképek
Tartalom