Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-17 / 220. szám

I SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1954 szeptember 17. Liu Sao-csi beszámolója a Kínai Népköztársaság alkotmánytervezetéről Peking (Uj-Kína). Liu Sao-csi az országos népi gyűlés első üléssza­kának szerdai ülésén a Kínai Nép- köztársaság alkotmánytervezetét előkészítő bizottság nevében be­számolt az alkotmánytervezetről. Bevezetőül elmondotta, hogy az országos népi gyűlés első üléssza­ka elé terjesztett módosított al­kotmánytervezet az egész ország­ra kiterjedő, több mint kéthónapos élénk vita eredménye. A vitában 150 millió ember vett részt és a vita eredményeként számos javas­latot és módosítási indítványt vet­tek fontolóra, illetve fogadtak el. Liu Sao-csi beszámolójának első részében az alkotmánytervezet történelmi jelentőségével foglalko­zott és hangsúlyozta, hogy az al­kotmánytervezet alapja az a győ­zelem, amelyet a kínai nép az im­perializmus, a feudalizmus és a bürokratikus kapitalizmus ellem hosszú harcban aratott. Az alkot­mánytervezet a munkásosztály ál­tal vezetett népi demokratikus ál­lam szilárd talaján nyugszik és a munkás-paraszt szövetségre, az or­szág népgazdaságának vezetőszere­pét betöltő, hatalmas szocialista szektorra és arra a tényre alapozó­dik, hogy megkezdődött a szocia­lista átalakulás folyamata. Az or­szágos népi gyűlés elé terjesztett alkotmánytervezet a kínai nép ér­dekeit és akaratát, az országban végbement nagy változásokat tes­tesíti meg. .Liu Sao-csi a továbbiakban rá­mutatott, hogy az alkotmányter­vezet magában foglalja a Kínai Népköztársaság megalakulása óta eltelt öt év új, történelmi jelen­tőségű tapasztalatait is­Az elmúlt öt esztendő alatt az egykor idegen imperialista uralom alatt álló gyarmati, illetve csatlós Kína független állammá lett. Nagyhatalommá lett és a Szovjet­unióval és a népi demokratikus államokkal együtt a világ békéjé­nek bástyájává vált. Ez alatt az öt év alatt helyreállította az imperia­listák és a reakciós Kuomintang- klikk által lerombolt gazdaságát és megkezdte a szocializmus épí­tését, hála a nép lelkesedésének és kezdeményező szellemének, va­lamint a nagy szövetséges, a Szovjetunió által nyújtott támoga­tásnak. Az elmúlt öt esztendő bebizo­nyította, hogy a Kína előtt álló egyetlen helyes út a szocializmus­hoz vezető út. Kína rálépett erre az útra és 1953-ban megkezdte a tervszerű gazdasági építés munká­ját, amelynek célja a szocializmus felépítése. Liu Sao-csi beszámolójának kö­vetkező részében nagy vonalakban ismertette az alkotmánytervezet alapelveit. Az a tény — mondotta —, hogy a kínai államot a munkásosztály vezeti és az állam a munkás-pa­raszt szövetségre alapozódik, azt bizonyítja, hogy Kína népi demo­kratikus ország, amelyben a lakos­ság túlnyomó többsége az állam igazi gazdája. A széles népi de­mokratikus egységfrontról szólva hangsúlyozta a munkás-paraszt szövetség szüntelen erősödését. A nemzeti burzsoázia az átmenet időszakában továbbra is fennma­rad Kínában. Lio Sao-csi hangsú­lyozta, hogy a munkásosztály ál­tal vezetett egész kínai nép nagy forradalmi egységére nemcsak a kínai nép forradalmához volt szükség, hanem szükség van erre az egységre a szocializmus fel­építéséhez, mivel az imperializ­mus még mindig létezik. A szocialista társadalom békés úton való felépítésének problémá­jával foglalkozva Liu Sao-csi fel­sorolta azokat a formákat, ame­lyeken keresztül a szocialista át­alakulást megvalósítják. A mező- gazdasági és a kézműipar szocia­lista átalakulásának fő formája a szövetkezet, míg a tőkés ipar és kereskedelem államkapitalizmus révén alakul át. Liu Sao-csi ezután elmondotta, hogy az alkotmánytervezet ren­delkezései szerint az országos né­pi gyűlés vagy a nép által válasz­tott helyi népi gyűlések alakítják mag, ellenőrzik és szükség esetén el is mozdítják az összes állami szerveket, kezdve az államtanács­tól egészen a legalacsonyabb szín­vonalú helyi népi tanácsokig- Az országos népi gyűlés által válasz­tott állandó bizottság és a Kínai Népköztársaság elnöke együttesen tölti majd be és gyakorolja az ál­lamfő hatáskörét, de egyikük sem rendelkezik nagyobb hatalommal, mint az országos népi gyűlés. A fontos államügyekben nem egyes személyek döntenek. Az egész nemzetet érintő kérdé­seket az országos népi gyűlésnek, vagy állandó-bizottságának kell megvitatnia és eldöntenie, a fon­tos helyi kérdésekben pedig a he­lyi népi gyűléseket illeti meg a döntés joga. A kínai politikai rendszer magasfokú centralizációt testesít meg, de ugyanakkor ma­gasfokú demokráciára is alapozó­dik. Liu Sao-csi a továbbiakban ki­fejtette, hogy a népi demokratikus állam igen nagy gondot fordít az egyének érdekeire és hangsúlyoz­ta. hogy az alkotmánytervezet a Kíná­ban élő összes nemzetiségek közös érdekeit tükrözi vissza. Liu Sao-csi végül hangsúlyozta, hogy a nép tapasztalatait és tö­rekvéseit tükröző alkotmány ösz- •tönzésül szolgál majd a népi tö­megeknek abban a harcban, ame­lyet a kivívott győzelem megvé­déséért és továbbfejlesztéséért folytatnak. Az alkotmány megha­tározza majd Kína alapvető politi­káját nemzetközi téren: küzdelem a világ békéjéért és 'az emberiség előrehaladásáért. Amit Kína el­ért és amit majd ezután elér, az előmozdítja a békéért és haladá­sért küzdő népek közös ügyét. A világ tartós békéjéért folytatott harc elengedhetetlen feltétele a szocializmus építésének Kínában^ Liu Sao-csi ezekkel a szavakkal fejezte be beszámolóját: »A hazánkban élő összes nem­zetiségeknek tovább kell. erősíte­niük egységüket, további erőfeszí­téseket kell tenniük az alkotmány által megjelölt úton a Mao Ce- tung elnök vezetése alatt álló Kí­nai Kommunista Párt vezetésével, hogy biztosítsák az alkotmány ma­radéktalan végrehajtását és nagy szocialista országgá építsék hazán­kat.« Az országos népi gyűlés követ­kező ülését csütörtökön délután tartják. Eden tárgyalásai a nyugateurópai országok fővárosaiban PÁRIZS Eden angol külügyminiszter szep­tember 15-én Párizsba érkezett, és tárgyalásokat folytat Mendes-Franee francia miniszterelnökkel tervéről, amely szerint Nyugat-Németorszá- got a brüsszeli szerződés keretében .kell felfegyveirezni. A brüsszeli szer­ződést Anglia 1048-ban kötötte Franciaországgal, Belgiummal, Hol­landiával és Luxemburggal, Edéin terve Nyugat-Németországon kívül Olaszországot is bekapcsolná a szer­ződésbe. A párizsi lapok többsége ilyen vagy olyan mértékben bírálja Eiden ter­vét, mert az nem biztosítja Francia- ország függetlenségét és biztonságát a német militarizmus feltámadásá­nak veszélyével szemben. A «-Les. Echos« című lap úgy véli, hogy az Eden-terv elfogadása egyet jelent a ►•megédesített európai vé­delmi közösséghez« való visszatérés­sé! és a brüsszeli szerződésnek Né­metországra való kiterjesztése »gya­korlatilag oda vezetne, Ihogy Német­ország a hátsó ajtón belépne a NA- TO-ba«. A lap reálisabb »biztosíté­kokat« követel Angliától a nyugat­német hadsereg ellen. A »Liberation« éles cikkben ítél el a német militarizmus feltámasz­tására irányuló minden tervet. »Miután Franciaország határozot­tan elvetette az európai védelmi kö­zösséget, a probléma nem az, hogy minket ugyanannak a méregnek a keverésére kényszerítenek más cím­ke alatt. A probléma az, hogy komo­lyan tanulmányozni kelil, miképpen lehet elkerülni a német felfegyver­zés veszélyének felúj ulását... « A »l’Humanité« a »revansiszta Né­metország remilitarizálására irányuló tervekkel« kapcsolatban, amelyeket Edén vetett fel, azt írja: »Az angol diplomácia vezetője azt a tömböt akarja feltámasztani Franciaország ellen, amely augusztus 30-ig az eu­rópai védelmi közösséget akarta Franciaországra kényszeríteni«. I.ONDON A »Daily Sketch« Eden utazását összekapcsolja Robert Murphy ame­rikai külügyi államtitkár utazásával. Murphy alap szerint nyomról-nyom- ra követi Edent. A »Daily Sketch« ezzel kapcsolatban így ír: »Amerika, mint mondják, azt akarja, hogy az újrafelifegyverzés problémáját az északatlanti szövetség szervezete old­ja meg. Anglia — mint mondják — azt akarja, hogy ezt a kérdést a ki­lenc hatalom londoni tanácskozásán tárgyalják meg«. ■A »Daily Express« szerkesztőségi cikkében élesen elítéli Edent, mert »beutazza a szárazföldet, hogy meg­győzze a nyugati országokat, csat­lakozzanak az új kiadású brüsszeli szerződéshez«. A lap megállapítja, hogy a brüsszeli szerződés alkotói azt állították 1948-ban, hogy a szer­ződés a német agresszió megismétlő­dése ellen irányul, mert »Németor­szág közel volt ahhoz, hogy hábo­rúiban megsemmisítse a szerződés tagállamainak szabadságát«, majd ezt írja: »Az 1954-ben tervezett szer­ződés célja, hogy helyreállítsa en­nek az országnak katonai hatalmát. Németországnak nem a gonosztevő ] szerepét szánja a drámában, hanem a hősök közé sorolja, s vele együtt Olaszországot is. A szerződés célja, hogy meggyőzze a német hatalom elnyomását elszenvedett országokat, hogy a német egységet hatalmas biz­tonsággal. helyre lehet állítani. Hat és fél év telt el az első szerződés aláírása óta. Sokkal több időre van szükség ahhoz, hogy az embereket meggyőzzék arról, hogy ami 1948-ban fekete volt, az 1949-ben már fehér«. Amerikai kémeket ítéltek el Kínában Peking (TASZSZ). A »Tiencsin- zsipao« című lap közli, hogy a né­pi felszabadító hadserég hadbíró­sági szervei szeptember 13-án Ti- encsinben ítéletet hoztak a »szá- razfölldi hadsereg stratégiai hír­szerző osztálya« elnevezésű ame­rikai kémszervezet szolgálatában álló ügynökök perében- Az elítél­tek között van Heinrich Lipp- hardt, Jü Csung-pin, Ku Csung- fan, Ku Csung-tie és mások, ösz- szesen 22 fő. Heinrich Lipphardtot, Jü Csung- pint, Ku Csung-fant és Ku Csung- tiet, a kémszervezet vezetőit élet­fogytiglani börtönbüntetésre ítél­ték. A többi kém különböző idejű börtönbüntetést kapott. Wilhelm Dancing amerikai vádlott ügyében külön eljárás indul. MIT OLVASSUNK? Kanapa: Bulgária tegnap és ma (Szikra). A francia újságíró kitű­nően megírt, lebilincselő írásmű­ben állítja elénk a bolgár nép har­cát, felszabadulását és szocialista építőmunkáját. A szerző bulgáriai útjának tapasztalatait mondja el, de egyben alapos áttekintést ad a bolgár nép történetéről, foglalko­zik a bolgár népi demokrácia ed­digi eredményeivel. Egy-egy meg­ragadó irodalmi riporton keresztül megismerteti az olvasót a bulgá­riai Rózsák völgyével és az ifjú­ság városával, Dimitrovgráddal. Bulgária jelenlegi fejlődését és a bolgár nép második ötéves tervé­nek távlatait is felvázolja. A PARTELET HÍREI SOMOGY ACS A \ a pártszervezet tettek beszámolót, csupán a felsőbb taggyűlése eredményes volt, jól fog­lalkozott azokkal a kérdésekkel, fel­adatokkal, amelyek a pártszerveze­tet, a község kommunistáit manap­ság sokat foglalkoztatják. Perjési elvtársnőnek, a pártszervezet tit­kárának beszámolója áttekinthetően foglalkozott az őszi mezőgazdasági munkákkal, a községben működő Lenin tsz problémáival, a tsz-tagok tevékenységével, valamint a párt. és pár.tépítés feladataival. Perjési elvtársnő többek között hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb feladata most a kommunistáknak a népnevelő- munka megjavítása. Most különösen nagy szükség van arra, hogy a párt felvilágosító sza­va minden dolgozó paraszthoz el­jusson, mivel- ezen az őszön a me­zőgazdasági munkák mellett a ta­nácsválasztásokat is sikerre kell vin­ni. Ennek érdekében a népnevelők­nek tanfolyamot szerveznek, ahol megismertetik a feladatokkal, meg­magyarázzák, milyen módon végez­zék agitációs munkájukat, hogyan neveljék, hogyan mozgósítsák a dol­gozó parasztságot. * A másik központi probléma, ami­vel különösen sokat foglalkozott Per­jési elvtársnő, a Lenin tsz pártszer­vezetének megalakítása. A termelő- szövetkezet — mondta — ért el szép gazdasági eredményeket, az" utóbbi időben szilárdult a munkafegyelem, de mégis azt lehet tapasztalni, hogy hiányzik a pártszervezet, hiányzik egy élcsapat, amely rendszeresen mozgósítaná, az év minden szakában harcbavinné a termelőszövetkezet tagjait az időszerű mezőgazdasági munkák sikerének érdekében, a párt- és kormányhatározatok végre­hajtásáért. Ha már megalakítottuk volna a termelőszövetkezeti párt- szervezetet, még nagyobb ered­ménnyel dicsekedhetnének a Lenin tsz-ben. S hogy ez még a mai napig nem történt meg, azért a járási párt VB mellett minket, a községi párt- szervezet kommunistáit is felelős­ség terhel. Németh elvtárs, a termelőszövet­kezet egyik szorgalmas tagja el­mondta, hogy egyedül ő párttag a tsz-ben. De ha foglalkoztak volna a tsz tagjaival, a nap-nap után jó munkát végző termelőszövetkezeti dolgozóikkal, akkor már nem egye­dül, hanem többedmagával volna a pártszervezet tagja. — Számos olyan tsz-tagunk van, akik jó munkájukkal bebizonyí­tották, hogy érdemesek a párt­tagságra. A hiba az volt, hogy ezekkel nem foglalkoztunk. Egyetlen esetben sem foglalkoztunk velük sem mi, sem a felsőbb pártszervezet megfelelően. Fekete elvtárs, a pártszervezet egyik aktív tagja azt javasolta, hogy a legsürgősebben dolgozzon ki a pártszervezet egy munkatervet a tsz- pártszervezet létrehozására és azt a legsürgősebben hajtsák végre. A taggyűlés beszámolója, vala­mint a hozzászólások nagyon helye­sen, megmutatták a tennivalókat. A taggyűlésen részvevő kommunisták hozzászólásaiból kiérződött, vala­mennyien tudják azt, hogy mi a fel­adatuk, mit kell tenniük. Most már csak az hiányzik, hogy a taggyűlé­sen felfedett hibák megszüntetéséhez egyöntetűleg nekilássanak. Ne kés­lekedjenek, minden erejüket vessék latba, hogy a Lenin tsz-ben minél előbb életképes pártszervezet létesül­jön, amely tömöríti a tsz kiváló dolgozóit, szorgalmas tagjait. * * * BAKHÁZÁN ÉS A FELSÖBOGÄT- PUSZTAI ÁLLAMI GAZDASÁG­BAN a -taggyűlések nem valami jól sikerültek. Ezért a pártszervezetek vezetőit terheli a felelősség, ök a hibásak, mivel nem fordítottak kellő gondot a taggyűlések előkészítésére. Bakházán pl. egyáltalán nem készí­pártszervektől leküldött iránymuta­tást olvasták fel, minden helyi ese­mény és probléma ismertetése nél­kül. így nem lehet színvonalas tag­gyűlést tartani. Nem is csoda, hogv mind Bakházán, mind pedig a felső- bogáti állami gazdaságban alig egy­két hozzászóló akadt. Hisz végered­ményben nem volt mihez hozzászól­niuk a tagoknak.. Nem volt beszá­moló, nem volt véleménynyilvánítás a pártvezetőség részéről, nem voltak feladatok szabva, a tagság így jófor­mán azt sem tudta, hogy a taggyű­lésnek miiyen célt kellett volna szol­gálnia, mire kellett volna mozgósí­tania a kommunistákat és azokon keresztül e. terület pártonkívüli dol­gozóit. A pártszervezet vezetősége az eddiginél sokkal többet törődjön a párttaggyűlések előkészítésé­vel. Egy taggyűléstől! sok függ. A tag­gyűlésnek meg kell szabnia a kö­vetkező havi munkát, le kell rögzí­tenie a (kommunisták egyhavi tevé­kenységét. * % * A BALATONKILITI DÓZSA TSZ DISZ-FIATALJAI lelkes dolgozói, jó harcosai szövetkezetüknek. Minden munkába bekapcsolódnak. Egyetlen időszerű munka sem múlt el úgy, hogy a fiatalok ne vették volna ki részüket abból. Kaptak is dicséretet a tsz vezetőitől, a párt és DISZ fel­sőbb szerveitől. Nyári munkájukért a Megyei DISZ Bizottság versenyzászlóval tüntette ki őket. Ezt a zászlót meg akarjuk tartani, sőt még egy másikat is akarunk sze­rezni — mondja Sarkanti Katalin, a DISZ-szervezet titkára. A szavu­kat tett követi. Értékes felajánláso­kat tettek: Vállalták, hogy szeptember 25-ré 450 köbméter silót készítenek, s ez­zel silózási tervüket 110 százalékra teljesítik. Vállalták továbbá, hogy az őszi kalászosok: árpa, rozs és búza vetését 2 nappal a minisztertanács által megszabott határidő előtt tel­jesítik. Vállalták, hogy minden őszi I kapást, beleértve a kukorica és nap- rafor,gószárat is, október 30-ra beta­karítják. A tanáosvállasztás előké­születeivel kapcsolatban a község­ben lévő szavazóhelyiségek és urnák díszítésére tettek vállalást. Végül azt vállalták, hogy népi tánccal, szava­latokkal! szórakoztatják a tanácsvá­lasztás napján a dolgozókat, hogy ezzel ünnepélyessé, bensőségesebbé tegyék ezt a napot. * * * A KAPOSVÁRI NYUGATI KÖR­ZET BÉKEBIZOTTSÁGA szomba­ton délután baráti találkozót tartott a »Zója« gyermekotthonban. A ta­lálkozón a békeharcosok megtekin­tették a tisztaságtól ragyogó intéze­tet, amely az itt elhelyezett gyerme­keknek igazi otthont nyújt. A ven­dégek elismerésüket fejezték ki az intézet dolgozóinak lelkiismeretes munkájáért. Az élenjáró békeharco­sokat Magyar Sándorné, kiváló pe­dagógus, a Városi Békebizottság tit­kára és a »Zója« gyermekotthon nö­vendékei üdvözölték. A baráti ta­lálkozó részvevői elhatározták, hogy a körzetük békebizottságait átszer­vezik és az eddiginél sokkal jobb munkát végeznek. Tóth Márton, a Sétatér-utcai iskola igazgatója hoz­zászólásában a Széohenyi-csoport munkájának tapasztalatait mondta el és ezzel sok segítséget adott a többi békeharcos társainak. A találkozó részvevői elhatároz­ták, hogy a közeljövőben egy Ko­reában járt magyar orvost meghív­nak, hogy tartson beszámolót Ko­reában szerzett tapasztalatairól, a koreai nép hősi harcáról. A baráti találkozó eredményes volt, sók segítséget adott a béke- harcosok további munkájához. A Mezőgazdasági Kiállítás híradója A nagy kiállítás és vásár tenger­nyi tanulságos látnivalóját már több mint 350 ezer látogató tekintette meg. A kiállítás számos vidéki ven­dége meghosszabbította egy napra tervezett látogatását. A kiállításon berendezett földmű­vesszövetkezeti árudák, csárdák for­galma elérte a kétmillió forintot. Eddig több mint félmillió forint ér­tékű mezőgazdasági kisgép és esz­köz talált gazdára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom