Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1954-09-15 / 218. szám
Szerda, 1954 szeptember 15. SOMOGYI NÉPLAP 3 Beszélgetés a 73/4. ss. Építőipari Vállalat személyzeti felelősével Számos kósza hír kelt szárnyra az utóbbi napokban megyénkben. Izgatottan tárgyalják az üzemek-. ben, vállalatoknál folyó racionalizálást. Pár hónappal ezelőtt még zúgolódtak — és joggal, hogy egyes iparcikkek túl drágák és ha ilyen kérdésekkel fordultak a vezetőkhöz, a válasz egyértelmű volt: nagy az önköltség, nem tudják olcsóbban előállítani. Pártunk nem most vetette fel először ezt a rendkívül fontos pro Arra a kérdésre, hogy mi tette szükségessé a vállalatnál az átszervezést, így válaszol Kovács elvtárs: — A kormányprogramm elhangzása óta bizonyos mértékben csökkent a vállalat munkája. A nagy építke-. zések befejeződtek és a kisebb építkezésekre még nem történt meg az átállás teljes mértékben. Ennek oka elsősorban az, hogy a vállalat állandóan komoly szaktémát. Harcot indított a bürokrá- munkás-, illetve munkáshiánnyal cia ellen, mert azon túlmenően, hogy a felesleges adminisztrálga- tás rengeteg erőt von el a produktív munkától, tetemesen drágítja is a termelést- Pártunk már az 1951. évi, második kongresszusán leszögezte, hogy az üzemekben és gazdasági szervekben nagy mértékben felduzzadt az adminisztratív és kisegítő személyzet száma, megnövekedett a bürokrácia. A párt és a kormány határozatainak végrehajtása s az egész dolgozó nép érdeke megköveteli, hogy gátat vessünk ennek az egészségtelen növekedésnek és az adminisztráció, egyáltalán a munka észszerűbb megszervezésével tevékenyen harcoljunk a bürokrácia ellen. Ez lát napvilágot a most folyó racionalizálásban, amely közvetve egész dolgozó népünk érdeke. Erről beszélgettünk a Kaposvári 73/4. számú Építőipari Vállalat munkaügyi osztályán a személyzeti felelőssel. Az átszervezés ezt a vállalatot is érinti és a rendelkezések értelmében 42 fő kerül részben más munkakörbe, vagy hagyja el a vállalatot. küzd. A dolgozók egyrésze, mivel az állam igen jelentős segítséget ad a mezőgazdaságnak, visszatért falura. Tekintélyes az a rész is, amely mint kőműves, ács, stb. iparengedélyt váltott ki és szintén elhagyta a vállalatot. Ugyanakkor a műszaki, adminisztrációs és egyéb munkakörök létszáma változatlan maradt. A feladat most az, hogy a tényleges munkáslétszámhoz viszonyítva, csökkentsék a nem termelők létszámát, s a rendelkezés értelmében munkakörönként a műszakiaknál 16.8, az adminisztratívaknál 27.3, a kisegítőknél 12.1, a nem ipari fizikaiaknál 47.8 százalékot építenek le. Ez a dolgozók létszámához viszonyítva mindössze 8.3 százalék. Arra a kérdésre, milyen szempontok vezették a vállalat vezetőit, amikor meghatározták, hogy kiknek mondanak fel, a válasz az, hogy elsősorban a dolgozók szakképzettségét, végzett munkáját vizsgálták. Igen nehéz volt ez a feladat, hiszen emellett még számtalan körülményt kellett figyelembe venni. így például a legvégsőkig harcoltak azért, hogy családfenntartót, régi dolgozót, valamint olyat, akinek szociális körülményei nem engedik, hogy akár csak rövid időre is munka nélkül maradjon, ne bocsássanak el. Ugyanakkor, mivel a vállalat szak- és segédmunkáshiánnyal küzd, lehetővé tették, hogy a feleslegessé vált művezetők, munkavezetők visszatérjenek a vállalatnál a termelő munkába. A nem régen irodába került szakmunkások többsége sem hagyta el a vállalatot, hanem ismét termelő munkát végez. A vállalat vezetői, dolgozói megnyugodva fogadták a racionalizálás hírét, hiszen mindenki biztos benne, hogy egyéni károsodás nem ér senkit, munkaalkalom van a műszakiak, fizikaiak előtt egyaránt. Erről tanúskodik, hogy a gépészeti osztály volt vezetője a kaposvári gépállomáson, többen a Terményforgalminál vagy a tanácsoknál máris elhelyezkedtek. De tudják a dolgozók azt is, hogy ez az átszervezés elsőrendű érdeke népgazdaságunknak, közvetve maguknak a dolgozóknak is. A 73/4. számú Építőipari Vállalat nem a nagyüzemek közé tartozik, a béralapban mutatkozó megtakarítás mégis 46.200 forintot tesz ki havonta. Ez az összeg pedig hamarosan kedvezően befolyásolja majd az önköltség alakulását, de hozzájárul a munkafegyelem megszilárdításához is, ami újabb költség- csökkentést von maga után. VITASSUK MEG A TANÁCSTÖRVÉNYTERVEZETET Tanácsülésen is megtárgyalták a törvénytervezetet Kaposvár dolgozói A Városi Tanácson hétfőn dél- hogy a tanácselnök, tanácstitkár után vitatták meg a tanácstör- j tartozik személyes példamutatásvény tervezetet. Jelen voltak a ta- sál élenjárni mind politikai, mind nácstagok, üzemek, vállalatok ve- erkölcsi téren, mert példák bizoTöbb segítséget a fiataloknak! A nagybaráti állami gazdaság üzemegysége Petenye- Petenye híres sok fiatal leány dolgozójáról, de inkább a lányok helytállásáról a mezőgazdasági munkák minden időszakában. Az állami gazdaság DISZ-titkára, a brigád vezető büszke is a lányokra. — A mi lányaink nem ismernek nehézséget, reggel a felkelésben szinte a nappal versenyeznek, korán látnak munkához és este későig dolgoznak, sőt ha a munka megkívánja, még vasárnap is. Többségük jelenleg a dohányban végzi az időszerű munkákat, havi keresetük meghaladja az 1400 forintot. A fiatalok úgy dolgoznak, ahogy azt tőlük elvárják: keményen, becsületesen. Szorgalmas munkájukat azonban nem értékelik eléggé. Nincs biztosítva számukra a szórakozási és művelődési lehetőség, nem harcol mindezért a DISZ- szervezet. A fiatalok elkedvetlenedve mondogatják: — Minek járjunk taggyűlésre, minek vásároljunk DISZ-bélyeget, senki se törődik velünk. —■ Igazuk van. A járási DISZ-bizottság a vezetőségválasztás óta feléjük sem néterheli. A fiatalok kérését tolmácsolva arra kérem a járási DISZ- bizottságot, hogy ne kezelje mostohagyermekként a petenyei DISZzetői, a kiváló dolgozók, munkások, dolgozó parasztok. Az előadást Nánási Imréné elvtársnő tartotta. Az előadáshoz többen hozzászóltak. Dr. Sivó József főorvos, ország- gyűlési képviselő nagyon helyesnek tartja, hogy a törvénytervezet megvitatásában a sajtón keresztül is hangot kap a dolgozó lép véleménye. A törvénytervezetről többek között a következőket mondotta : — Miért elnököl a tanácsülésen a VB-elnök? Szerintem sokkal helyesebb lenne, ha minden tanácsülésen új elnököt választanának a tanácstagok közül. Javaslom továbbá, mondja ki a törvény, hogy csak előzetes megkérdezés után választható valaki állandó-bizottságba. nyitják, hogy egyes tanácsdolgozók lejáratják a tanács tekintélyét.; Ugyanakkor javaslom kidomborítani a tanácselnök és a tanácstitkár személyes felelősségét. Cseh Károly elvtárs javasolta, hogy a törvénytervezet biztosítson a tanácstagok számára egy napot, amikor fogadóóráikat tarthatják. így nem fordulhat elő, ami eddig sokszor megesett, hogy a vállalatok, üzemek igazgatói nem enged- , ték el tanácstagot, i Gőgös Péter elvtárs javasolta, t hogy a tanácsülések előtt a tanács- J tagok beszéljenek választóikkal, I hogy a tanácsülésen tolmácsolhas- sák azok kérelmeit, panaszait. A I VB tájékoztassa a tanácstagokat a napirendi pontokról, hogy azt a így elkerülhető az, hogy pl. orvo- lakosság is megvitathassa, a hatások mezőgazdasági vagy pénzügyi rozatokat küldjék meg a tanács- állandó-bizottsági tagok lesznek- ' tagoknak, hogy beszámolhassanak Mondja ki továbbá a törvény, azokról kerületükben. II tavalyinál 450 százalékkal tü mezőgazdasági kisgépet hozott forgalomba az idén a Somogpegyei Népbolt zett úgy, hogy segítséget adott; fiatalokat sem, sűrűbben látogasvolna a DISZ-szervezetnek. Németh elvtárs nem is egyszer járt azóta az állami gazdaságban, de csak úgy »átutazóban-«, mint ahogyan a fiatalok mondják. A helyi DISZ-szervezet is hibás azért, mert nincs a gazdaságban szervezeti élet, de a felelősség elsősorban a nagyatádi DISZ JB-t sanak ki hozzájuk és komolyan segítsék a helyi DISZ-szervezet vezetőségét munkájában. Segítsék gazdaság DISZ-szervezetét abban hogy a gazdaság vezetőségével együtt kultúréletet teremtsenek a petenyei fiataloknakAndrás Anna, DISZ Megyei Bizottság, Uj nagyteljesítményű silótöltőgép Az RM Szerkezet- és Emelőgépgyárban nemrég készült el a nagyteljesítményű silótöltő szecskavágó három mintapéldánya. Kettőt a herceghalmi kísérleti gazdaságban próbálnak ki, a harmadikat pedig az Országos Mező- gazdasági Kiállításon mutatják be. Az eddigi kísérletek szerint a gép silókukoricából óránként 60— 70 mázsát dolgoz fel. 54 ezer rádiót vásárol az idén a falu A parasztság kulturális érdeklődését mutatja, hogy 1953-ban körülbelül 29 ezer rádiót adtak el földművesszövetkezetek, az idén pedig már júliusban túlhaladtak ezen a számon. A terv szerint az év végéig összesen 54 ezer rádiót juttatnak el a földművesszövetkezetek falura. Csak egy szék és pár szíves szó A csakonyavisontai tanács egyik helyiségében négy dolgozó paraszt tartózkodik: két nő és két férfi. Ez a szoba is olyan, mint a többi tanácsé: pár asztal, szekrények, székek, iratok. Most éppen az egyik fél ügyét intézik, az félig ráhajol az asztalra, diktálja az adatait. A többiek állnak, nézelődnek. Körbejár a tekintetük a szobán, tízszer is elolvassák az idejétmúlt plakátok szövegét, nézegetik egymást, vagy az ablakon át figyelik az utcát. Csend uralkodik a szobán, csak a toll perce- gése hallik és időnként kérdések a félhez. A többiek lábukat váltogatják, láthatóan elfáradtak már. A negyedikre kb. 20 perc múlva kerül sor. Közben újabb dolgozók jönneS és mindegyik köszön, áll, áll és vár. A szoba sarkaiban pedig négy szék üresen tátong. Éppen annyi, ahányan érkeztek. tért éreztem szükségét annaík, hogy ezt leírjam? Hisz a megye, a járás különböző hivatalaiban, tanácsaiban — tisztelet a ritka kivételnek — ugyanígy folyik a mindennapi élet. A »felek« jönnék, állnak, aztán eltávoznak. De nagyon kevés helyen fogadják őket székkel, pár szíves szóval. E pár sor megírására a tanácstörvénytervezet vitája indított. Tetszik a törvény és nagyon jó, hogy a dolgozók és a tanácsok dolgozói hozzászólnak, hallatják szavukat saját ügyeikben. Ez a legjobb bizonyítéka a demokrácia, a párt politikája érvényesülésének. Úgy gondolom azonban, hogy van valami, amiről nem beszélünk eleget, ami nem kíván törvényt és ami hiányzik. A tanácsok dolgozóinak magatartásáról van szó. Ne sértődjenek meg a csokonyavisontai tanács dolgozói, ezt a jelenetet akárhonnan vehettem volna, hisz igen sok helyen megfordulok és nem is oly rég házasságom ügyét intézgetve magam is ilyen »fél« voltam. Ha megkérdezném a tanácsok dolgozóit: hányszor kínálták hely- lyel a hozzájuk fordulókat, hányszor szóltak hozzájuk melegebben, kedvesen, szépen? Úgy, ahogy ember az emberhez, testvér a testvérhez, dolgozó a dolgozótárshoz szól. Mit felelnének? T udom, hogy nem mindig vidám az ember, a tanácsi dolgozóknak is vannak problémáik, jobb vagy rosz- szaibb napjaik. Sokszor hozzá sem úgy szólnak, áhogyain keli, előfordul, hogy többször kell valamit megmagyarázni a képzetlenebb dolgozóknak. De mégis, elgondolom, milyen szép volna, ha valahogy így fogadnák az ügyes-bajos ügyeket intéző dolgozókat. —■ Üdvözlöm, kedves bátyám, néném, vagy elvtársam! Foglaljon helyet nálunk. Hát miről is van szó? S ha ismeri is az illetőt, az ügy elintézése után még megkérdezné: — És a kedves fia hogy van — vagy — milyen a kis,unoka? Ennyi az egész, amit én — és biztos, hogy még nagyon sokan — szeretnénk látná a tanácsoknál. Lehetséges-e ez? Igen, lehetséges. Felnőttünk, kiegyenesedett a gerincünk — emberek vagyunk mindannyian. Szeretnénk, ha a szocialista törvény szocialista magatartással járna a tanácsban, akkor mindenhol az országban úgy mennének a tanácsházára, mintha haza mennének. Ihhez pedig nem kell iskola és a törvény betűje, csak egy szék, pár szíves szó és — nagy-nagy szeretet a dolgozó nép iránt. Csákvári János. A Somogymegyei Népbolt Vállalat bolti dolgozói túlnyomórészben öntudatosan végzik azt a feladatot, melyet a párt- és. kormányhatározatok eléjük állítottak. A falusi dolgozók szívesen keresik fel a népbolt-szaküzleteket, ahol nagy választékban állnak rendelkezésükre a különböző áruk. Szaküzleteinkben a ruházati árun kívül megtalálják' ä thezőgaz- dasági gépeket, felszereléseket, az üveg-, porcelánárut, valamint a különböző élelmezési és egyéb közszükségleti cikket. A fogyasztók jobb áruellátásának biztosítása érdekében, valamint a gördülékenyebb áruellátás, az áru szakszerű kezelése érdekében vállalatunk igyekszik az árukat úgy szakosítani, hogy minden járási székhelyen a szocialista kereskedelemhez méltó, szép, tiszta vas-, háztartási, ruházati, papír-írószer, stb. szakboltok legyenek, ahol nagyobb választékú áru áll a környék lakosságának rendelkezésére. Pártunk III. kongresszusa óta az áruforgalomban hatalmas változás ami az utóbbi időben elharapód- következett be. Különösen nagy , Zott, s nagymértékben akadályozta emelkedes mutatkozik ruházati és, vállalatunk tervteljesítését, vegyes iparcikk forgalmunkban, Mi a Somogymegyei Népbolt ezen beliül a tartós használatú cik- vállalat dolgozói mindent megtehez viszonyítva több mint 3 millió forinttal emelkedett, vegyes iparcikkekben közel 2 millió forinttal emelkedett az áruforgalom. 1954 első felében mezőgazdasági kisgépekben 450 százalékkal, kerékpárban 19, szövetben 47, konfekcióban pedig 20 százalékkal hoztunk többet forgalomba. Feladatunk az elkövetkező időben, hogy áruellátásunk megjavítását necsak mennyiségben, hanem minőségben is fokozzuk, valamint gyorsabb áruszállítást biztosítsunk s azáltal ne hiányozzék egy napra sem árudáinkból olyan cikk, amelyre a falu lakosságának szüksége van. Ehhez szükséges a 'szervezettebb áruszállítás, szükséges a nagykereskedelmi vállalatok segítsége, hogy a megfelelő áruellátás mellett a szállítandó árut előre cső* magolják. Küszöböljék ki a nagykereskedelmi vállalatok a késedelmes szállítást, kekben, konfekcióban, szövetáruban, kerékpárokban, s nem utolsósorban a mezőgazdasági termelést szolgáló cikkekben, mezőgazdasági kisgépekbenRuházati áruforgalmunk ebben az évben 1953. első felészünk annak érdekében, hogy eleget tegyünk a szocialista kereskedelem követelményeinek, s ebben a munkában a nagykereskedelmi vállalatok segítségét is kérjük. Czink Károly, kereskedelmi oszt. vez. Már tíz vidéki városban rendeztek államkölcsön-sorsolást Az első álliamkölcsön-sorsolás óta eltelt négy esztendőben már 21 sorsolás zajlott le Magyarországon. 11 Budapesten, 10 pedig különböző vidéki városokban. Az első vidéki sorsolás, az ötéves Tervlkölcsön negyedik húzása Miskolcon, hazánk új, nagy ipari városában 1952 márciusában volt. Az Első Békekölcsön harmadik sorsolását Debrecenben rendezték 1952 novemberében. 1953-ban már négy sorsolás alkalmával szállították vidékre a szerencsekerekeket. Áprilisban Özdra, ahol hatalmas vasgyár és a kiterjedt bányavidék dolgozóit örvendeztették meg a Második Békekölcsön második sorsolásával, májusban az Első Békekölcsön negyedik sorsolása alkalmával nagy gyárvárosunkba, Győrbe. A.Z Első Békekölcsön novemberben lezajlott ötödik sorsolását Szegeden, hatalmas mezőgazdasági és 1954 folyamán az eddig vidéken rendezett három sorsoláson kívül még négy, összesen tehát hét alkalommal sorsolják ki valamelyik vidéki városban az államkölcsönök nyereményeit és törlesztéseit. Áprilisban a Második Békekölcsön negyedik sorsolását, paraszti városunkban, Kecskeméten, májusban az Első Békekölcsön hatodik sorsolását az első magyar szocialista városban, Sztálinvárosban, Júniusban pedig a Harmadik Békekölcsön második sorsolását rendezték meg jelentős iparimezőgazdasági városunkban, Kaposvárott. A Negyedik Békekölcsön szeptember 19-én sorrakerülő első sorsolása alkalmával ugyancsak egyik mezőgazdasági jellegű városunkat, Ceglédet éri az a megtiszteltetés, hogy lakói személyes részvevői lehetnek ennek az országos eseménynek. Még ez évben kerül sor a Második ipari városunkban, az év utolsósor- Békekölcsön ötödik sorsolására Tasolását, a Harmadik Békekölcsön első sorsolását a vas- és szénbányászatban élenjáró Salgótarjánban bonyolították le az év decemberében. fabányán, az Első Békekölcsön hetedik sorsolására Békéscsabán ;és a Harmadik Békekölcsön harmadik sorsolására Szombathelyen.
