Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-11 / 215. szám

2 SOMOGYI NEPLAi* Szombat, 1954 szeptember 11. KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL S/OI IA (TASZSZ). A bolgár nép szeptember 9-én ünnepelte hazája felszabadulásának 10. év­fordulóját. Az ország minden városában nagy felvonulások voltak. Szófiában, Bulgária fő­városában katonai díszszemle és felvonulás volt — majd a dolgo­zók vonultak fel. A felvonuló dolgozók kifejezték szeretetüket és hálájukat a nagy Szovjet­uniónak, a bolgár nép felszaba­dítójának, kifejezték azt a tö­rekvésüket, hogy elmélyítsék a bolgár-szovjet barátságot, har­coljanak a szocializmus építésé­ben elérendő új sikerekért, az ország gazdasági életének és kultúrájának fellendítéséért, a békéért és a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért. RÓMA (MTI). Hír szerint az olasz kormány úgy döntött, hogy elhalasztja a parlament szeptem­ber 21-re tervezett megnyitását, hogy így a soronkövetkező kül­ügyi vitát — s ezzel kapcsolatban az egész olasz külpolitika megvi­tatását az európai védelmi közös­ség bukása után előállott helyzet­ben —i csak október folyamán le­hessen megtartani. Ez a hír azzal függ össze, hogy az olasz kor­mányban és a kormánytöbbség tá­borában nagyfokú zűrzavar és széthúzás uralkodik a francia nemzetgyűlés szavazata' után elő­állott új nemzetközi helyzettel kapcsolatban. A francia-német el­lentétek kiéleződésével és az angol és amerikai álláspont közötti elté­rés növekedésével együtt nagy­mértékben kiéleződtek az ellenté­tek az olasz kormány táborában is. Ilyen körülmények között Scelba és Saragat kormánya féle­lemmel tekint az olasz külpolitika parlamenti vitája elé, mivel nem tud olyan külpolitikai vonalat meghatározni, amely megfelel a közvélemény várakozásának, nem tud állni az egyre erősödő népi követelésekkel szemben és össze tudja egyeztetni a magukban a kormánykörökben mutatkozó el­lentéteket. LONDON (TASZSZ). A lapok jelentése szerint a »Rolls-Royce Limited« vállalat motorgyárá­nak munkásai Glasgowban tün­tetéssel tiltakoztak az Egyesült Államok Kommunista Pártjá­nak betiltása ellen. A tüntetők ilyen feliratú plakátokat hor­doztak: »Amerika Hitler útján jár«, »Legyünk szolidárisak amerikai elvtársainkkal!« PEKING (Uj-KÍna). Tokiói je­lentés szerint Aneurin Bevan, az angol munkáspárt küldöttségének tagja azt a véleményét fejezte ki, hogy »Japán túlságosan az ameri­kai gazdasági segítségre támasz­kodik és elvesztette politikai füg­getlenségét.« Bevan Japán függet­lenségéről és újrafelfegyverzéséről nyilvánított véleményét az »Asza- hi Szinbun« szeptember 6-i szá­mában tette közzé. Bevan megje­gyezte, hogy Japánnak »el kellene hárítania az amerikai segítséget és gazdasági önellátásra kellene tö­rekednie.« Sürgette továbbá, hogy Japán helyezkedjék »a Nehru ál­tal követet politikai csatlakozás­ellenes álláspontjára« és hozzátet­te: »Japánnak azért kell a nem­csatlakozás álláspontjára helyez­kednie, hogy elérje politikai füg­getlenségét«. PÁRIZS (MTI). Az úgyneve­zett európai mozgalom francia tagozata kizárta tagjai sorából mindazokat a képviselőket, akik a nemzetgyűlésben az EVK el­len szavaztak, vagy tartózkod­tak a szavazástól. A kizártak között van Herriot a nemzet- gyűlés tiszteletbeli elnöke, aki az EVK ellen szavazott, vala­mint Edgar Faure pénzügymi­niszter is, aki mint a kormány tagja nem vett részt a szavazás­ban. PEKING (Uj-Kína). A »Tribü­ne« című kanadai lap szeptember 6-án jelentette, hogy a kanadai or­szágos béketanács az egész ország­ra kiterjedő kampányt indít Kína elismerése érdekében. LONDON (MTI). Eden angol külügyminiszter — mint jelen­tettük — körutazást tesz Nyu- gat-Európában s tárgyal a pári­zsi szerződésben szereplő hat or­szág vezető politikusaival. Az angol külügyminisztérium ezzel kapcsolatban csütörtökön nyilat­kozatot adott ki, amely leszöge­zi, hogy Eden körútja »semmi­képpen sem pótolja a német fegyverkezéssel kapcsolatos ki- lenchatalmi értekezletet«, amely­re »lehetőleg a hónap végén sor kerül Londonban«. (MTI). Dulles amerikai külügy­miniszter, aki csütörtökön repülő­gépen Taivan szigetére érkezett, megbeszélést folytatott Csang Kai-sekkel. Dulles innen átrepült Japánba, ahol Joszida miniszter- elnökkel és más államférfiakkal tanácskozott. Japánból az ameri­kai külügyminiszter hazafelé vette útját. MOSZKVA (TASZSZ). K. P. S. Menőn, az Indiai Köztársaság szovjetunióbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete szeptember 9-én fogadást adott az indiai ipari és üzleti körök Moszkvában tartózkodó képvise­lőinek tiszteletére. Dilettáns gyilkosok tankönyve Mint a »Sonntag« című német folyóirat írja, a »praktikus is­mereteket« terjesztő amerikai irodalom legújabb »eredményei« között vitathatatlanul kiemelke­dő helyet foglal el a Loekridge- házaspár könyve, amelyet a »Bentham Books« íkiadóvállalat jelentetett /meg. Már a borítólapon található ajánlás alapján tökéletesen meg­ítélhetjük ennek a könyvnek összes értékeit. ( »Három... értekezés gyilkos­ságokról. / 1. Méreg alkalmazása nem olyan egyszerű, mint lamilyennek látszik. A kezdő gyilkos nincs tisztában az adagolással. Ráadá­sul ottmarad az üveg és az ujj­lenyomat. 2. A .golyó biztosabb, csak ebben az esetben (nem lehet elkerülni a zajt... a lőporfüs­töt... Meg aztán a fegyvert is el kell rejteni. 3. A kezdők . szempontjából ,a legjobb mód­szer — a megfojtás. Ez gyorsan megy, nem /csap zajt, nem hagy szagot, s /gyakorlatilag nem ma­rad nyom«. Mint kiderül, a dilettáns gyil­kosok 'e tankönyvét immár nem először adják pú az Egyesült Ál­lamokban. Sőt, |az állandóan nö­vekvő bűnözés után ítélve, a szerzők joggal számíthatnak »művük« további kiadásaira is. Elítélték a tolvaj postaellenőrt Nemes János budapesti postaellen­őr, mint vasúti mozgópostás huza­mosabb időn át fosztogatta a levele­ket és a csomagokat. A csomagokból órákat, töltőtollakat, 'nylonharisnyá­kat és készpénzt emelt ki, a leve­leket és a csomagok burkolatát meg­semmisítette. Ezenkívül rendszeresen vásárolt vidéken nagyobb mennyisé­gű tojást, amelyet Budapesten nagy haszonnal értékesített. A fővárosi bíróság Nemes Jánost 5 évi börtön­re, 2000 forint pénzbüntetésre, 3000 forint értékű vagyonelkobzásra ítél­te. A kénsavgyár dolgozói az őszi mezőgazdasági munkák sikeréért A dolgozó parasztok őszi munká­jához a budapesti kénsavgyár is je­lentős segítséget ad egyik fontos ter­mékével, a műtrágyával. A gyár dol­gozói állandóan teljesítik tervüket. A rakodómunkások naponta számos vagon műtrágyát indítanak útnak az ország különböző részeibe. Júniustól szeptember 8-ig mintegy 20 ezer tonna szuperfoszfátot és szemcsézett műtrágya szállításával járultak hoz­zá a sikeresebb növénytermeléshez. Ez a mennyiség — ha búza, rozs, árpa alá holdanként 58 kilogrammot szórnak a földbe —. 400 ezer hold műtrágyázásához elegendő. II siófoki járás pártszraelÉel fÉÉai az őszi mezőgazdasági munkák sikerrevilelében Az MDP III. kongresszusának ha­tározatai olyan feladatokat szabtak meg pártszervezeteinknek és egész dolgozó népünknek, amelyeknek ■megvalósítása nagymértékben emeli dolgozóink jólétét, meggyorsítja népi demokráciánk fejlődését és tovább erősíti pártunkat. A siófoki járás dolgozó paraszt­sága is megértette a kongresz- szus határozatait. Mindent elkö­vetnek, hogy a határozatokból rájuk háruló feladatokat mara­déktalanul végrehajtsák. Tudják, hogy a határozatok meg­valósítása életszínvonalukat emeli, életüket javítja. A járásban különö­sen a termelőszövetkezeteknél van nagy lelkesedés. Egyre több olyan termelőszövetkezeti tag lesz, mint Babodi József, Papp Lajos Balaton- szemesröl, Kocsis Margit, Kunhegye- si Balázs Balatonkilitiről, Szabó Jó­zsef Balatonszárszóról, akik jó mun­kájukért kitüntetésben részesültek. De az egyéni dolgozó parasztok kö­zött is szép számmal akad olyan, aki sokat tett a kongresszus határo­zatainak megvalósításáért, mint pl. Virág János Ádándon, Varga József Balatonőszödön, Nagy János Nagy- csepelyen. Ezek a dolgozó parasztok — és számos hozzájuk hasonló — munkájukat a legnagyobb szorga­lommal végzik és az állampolgári kötelezettségnek minden esetben maradéktalanul eleget tesznek. Ennek a lelkes munkának volt az eredménye, hogy a járás augusztus 27-én örömmel jelenthette: a terme­lőszövetkezetek és az egyénileg dol­gozó parasztok befejezték a cséplést és kenyérgabonabeadási kötelezett­ségüket 100 százalékig — a megyé­ben elsőnek — teljesítették. Ezzel bebizonyították, hogy mindennél fontosabbnak tartják pártnak adott szavuk teljesítését. Jó munkájukért dicséret illeti a já­rás valamennyi becsületes dolgozó parasztját. Nem szabad azonban elfeledkez­nünk arról, hogy ezeket a szép ered­ményeket csak akkor tudjuk tovább fokozni, csak úgy tudunk új dicsősé­get szerezni, ha nem ülünk a babé- nainko.n, ha nem elégszünk meg ed­dig elért eredményeinkkel, hanem további jó munkával bizonyítjuk be: nem méltatlanul lett a járás a me­gyében az első a cséplésiben, a be­gyűjtésben. Mi a legfontosabb feladat, hogy tovább is sikereket érhessünk el? Az első és legfontosabb teen­dőnk, hogy a járás területén mindenki hiánytalanul teljesítse az őszi kenyérgabona vetéster­vét. A gabonavetést meg kell kezdeni. Éppen ezért minden erőt haladékta­lanul mozgósítani kell, hogy gabo­navetési tervünket minél előbb tel­jesíthessük. Itt nagy feladat vár a pártszervezetekre. Pártszervezeteink­nek az eddigieknél sokkal nagyobb gondot kell fordítaniok a termelésre, a mezőgazdasági mun/kák irányítá­sára. E cél érdekében mozgósítani kell minden párttagot, jó agitációs munkával pedig mozgatni kell a pártonkívüli dolgozó parasztokat. Ezt csak úgy tudjuk jól elvégezni, ha széleskörű, jól mozgatható pártonkí­vüli aktívahálózatot építünk ki . a pártszervezetek köré minden köz­ségben, minden területen. Ebbe az aktívahálózatba a legjobb, leghar- cosabfo dolgozó parasztokat kell be­vonni. A pártszervezetek vezetői rendszeresen foglalkozzanak az ak­tívákkal: neveljék őket, hogy fel­adataikat jól elláthassák. A jól meg­szervezett és ügyesen mozgatott pár- ton/kívüld aktívahálózat hatalmas erőt rejt magában, melyen keresztül mozgósítani tudunk az előttünk álló feladatok végrehajtására. Különösen fontos, hogy egyéni példamutatásra serkentsük az aktívák széles töme­gét. Párttagjaink tudják, hogy a leg­jobb agitáció, a meggyőzés leg­hatékonyabb fegyvere az egyéni példamutatás. Ne legyen a járás­ban egyetlen párttag sem, aki a reá háruló feladatot ne hajtaná végre, vagy csak részben teljesítené. Meg kell szűnni az olyan állapot­nak, ami például Kerekiben van, hogy Csöndör elvtársnő, a pártszer­vezet titkára egyedül dolgozik. Á pártszervezet vezetőségének többi tagja, mint Hideg József elvtárs és ifj. Pete János, nem dolgoznak. Ez nagyon helytelen, gyengíti a párt- szervezet erejét, ütőképességét. Eb­ből adódik, hogy a tagság sem áll helyt, mondván, hogy ha a vezetők nem dolgoznak, mi sem dolgozunk, így aztán nem csoda, hogy Kerek! a járás községei között folyó verseny­ben az utolsók között kullog. Pártszervezeteinknek, így a ke­reki községi pártszervezetnek is fel kell vennie a harcot a nem­törődömség, a lazaság ellen és meg kell javítani a pártéletet. TTj módszert kell alkalmazniok a párt- szervezet vezetésében. A Központi Vezetőség • 1953 októ­ber 31-i határozata foglalkozik a pártdemokráciával, a kollektív veze­téssel. Ezek alkalmazása döntő fel­tétele a. pártszervezetek előtt álló feladatok sikeres megoldásának. Ezt kell magáévá tennie minden párt­szervezetnek, hogy munkájuk megja­vuljon. Meg kell értenie minden pártszervezeti vezetőnek, egyszerű párttagnak, hogy a párt példamutatást vár tagjai­tól az őszi mezőgazdasági mun­kákban. az állampolgári kötele­zettségek teljesítésében és min­den párt- és kormányhatározat végrehajtásában. Mindig szükség volt kommunista példamutatásra, de most különösen nagy szükség van rá. Községi és termelőszövetkezeti pártszerveze­teinknek ebben a szellemben — _a kommunista példamutatás szellemé­ben — kell nevelniük a párttagságot. Ha pártszervezeteink ezt megértik és magukévá teszik, s az őszi mezőgaz­dasági munkák motorjai lesznek, ak­kor az őszi mezőgazdasági munkák ban is miénk lesz az elsőség. Schmidt Antal, siófoki JB. Termelőszövetkezetünk mindig biztosabb, boldogabb életet nyújt tagjainak Elmondta: Losonczi Pál, a barcsi Vörös Csillag tsz elnöke, a Szocialista Munka Hőse. A szövetkezeti parasztok megelé­gedése és jóléte nemcsak abban van, hogy mit hoznak ki a földiből mázsá­ban és mit osztanak egy-egy mun­kaegységre, mennyi az évi jövedel­mük, hanem abban is, hogy érzik: ezt a jövedelmet, jólétet, biztos meg­élhetést, új életet — új módon ér­ték el. Sokhelyütt a szövetkezetek gazdasági eredményeit is gátolja a szövetkezeten belüli megmemértés, marakodás; nálunk ilyen nincs. Pe" dig sokféle ember tartozik hozzánk: vannak köztünk régi szegényparasz­tok, középparasztok, a tagság zöme újgazda. De vannak köztünk régi nincstelenek' is. S nemcsali barcsi születésűek, fianam Csehszlovákiá­ból, Horvátországból áttelepültek, a környék falvaiból jöttek, akik itt kaptak nálunk földet. Sokféle a nép tehát és mégis megértik egymást. Nézzük, miben rejlik ennek a titka és miben rejlik a hibáké. Egyik legfontosabb kérdés az alapszabály szerinti működés. A különböző instruktorok gyakran szokták hangoztatni ennek fontossá­gát, azonban ők maguk nehezen tud­ják kideríteni, hogy tényleg alap­szabály szerint működik-e egy-egy termelőszövetkezet. Sokszor nem tudják, hogy milyen a szövetkezet belső élete, hiszen csak felületesen ismerik azt. Előfordult például, hogy a szuloki Kossuth tsz-t agyon dicsér­ték jó munkájáért, miközben azok a valóságban számos esetben sértet­ték meg az alapszabályt. Magának az elnöknek is három hold földje volt a háztáji gazdaságban, így az­tán nem csoda, hogy a tagok közül is sokan négy-öt hold földet tartot­tak megmunkálásra. Ilyen esetben, amikor a tagok több földet hagynak kint, mint amennyi a megengedett, nem vehetnek úgy részt a közös munkában, hogy a munkaszervezést tökéletesen megvalósíthassák. Sok helyen több jószág van kint, mint amennyit az alapszabály meg­enged. Itt is hozhatok fel egy pél­dát. A kiskirálysági Ifjú Gárda Kos- suth-díjas elnöke arról panaszko­dott, hogy nincs közös állattenyész­tés, s mikor ennek alapján faggat­tuk, hogy miért, kiderült, hogy ta­valy maga is 10 disznót hizlalt el­adásra. Természetes, hogy ugyanezt csinálták a tagok is, csak még na­gyobb mértékben és követelték, hogy az összes kukoricát osszák fel ma­guk között. Ezt meg is tették. En­nek ellenére nemcsak Kis,királysá­gon, hanem másutt is az ilyen tagok szövetkezetüktől várják a fő jöve­delmet és nem a háztáji gazdaság­ból. Mert ezek közül egy sem úgy beszél, hogy ennyi és ennyi jövedel­met nyert ebben az évben háztáji gazdaságából, hanem hogy ennyit és ennyit kapott a termelőszövetkezet­ből. Arról hallgatnak, hogy a ház­táji gazdaság mit hozott, csak a szö­vetkezetit emlegetik, s ha az kevés, akkor elégedetlenek. Pedig ha a szö­vetkezeti állományt nem növeljük, nem adhat a közös gazdaság sem nagyobb jövedelmet. A mi gazdaságunk növekedését úgy tudtuk elérni, hogy a tagok be­adták a háztáji gazdaságon felüli földet, állatokat stb. és családjukkal együtt léptek be. Ezt a kérdést elő­re tisztáztuk velük akkor, amikor beléptek. Felhívtuk figyelmüket, hogy az alapszabály mit ír elő erre vonatkozólag. Megkérdeztük tőlük, mit akarnak behozni, ki fog dolgozni a családból, így később nem lehet­tek- nézeteltérések, mert szigorúan tartottuk magunkat mind az alap­szabályihoz, mind a megállapodáshoz. A második fontos kérdés a jövedelemelosztás Én abban látom egyes szövetkezetek gyengeségét, hogy nem aszerint oszt­ják el a jövedelmet, ki mennyit dol­gozott. Nagyon sok helyen nem for­dítanak egyáltalán gondot a^ mun­kaegységék beírására, az átadott munka minőségére és mennyiségére, legtöbbször el is maradnak ezek a dolgok. Csak már hónapokra vissza­menőleg, esetleg zárszámadáskor, év végén írogatják gyorsan össze, hogy ki mit is csinált, mennyit végzett, így nagyon sok ,az olyan munkaegy­ség, mely mögött nincsen ténylege­sen teljesített munka. Például az istvándi Petőfi termelőszövetkezet párttitkára, Pavelka elvtárs is azért, mert átment a földművesszövetke­zethez megkérdezni, hogy van-e sza­lonna a szövetkezet részére, három munkaegységet írt fel magának. Elő­fordult, hogy az egyik tehenésznek 82 munkaegységet írtak javára egy hónap alatt, pedig sem a tejhozam, sem a szaporulat nem igazolta, hogy ilyen nagy eredményt ért el. Az, hogy egyesek így tudnak munkaegy­ségeket szerezni, elveszi a kedvét a becsületesen dolgozó szövetkezeti ta­goknak a munkától. Az elnökök a legtöbb esetben népszerűtlen mun­kának tartják, hogy ezek ellen ke­ményen és határozottan fellépjenek. Pedig a tagság becsületesen gondol­kodó része nem ért ezzel egyet. Ná­lunk minden hónap végén én és az ellenőrző bizottság átvizsgáljuk az összes könyveket és a helytelenül beírt munkaegységeket helyreigazít­juk. Nálunk is előfordult ritkábban az, hogy egyes munkacsapatvezetők a könnyebb megoldást választották és nem fektettek súlyt a munkaegy­ségek pontos beírására. Mi ilyenkor /behívtuk azt a tagot, aki akár tu­datosan, akár tévedésből vétett, s közösen helyreigazítottuk a hibát. Ha az illető rossz szándékból csi­nálta, akkor fegyelmi büntetésben részesült, amit minden esetben a közgyűlés tárgyalt meg és a közgyű­lés hagyta jóvá a közgyűlés javasla­tát. Ez emelő hatással volt az egész tagságra. Olyannak vette a tagság is az ilyet, mint aki meglopja a szövet­kezetei, mert ez is a lopás egyik for­mája. Most már nem fordul elő ilyen eset. Sokhelyütt előfordul, hogy évköz­ben túl előlegezik a tagokat, mint például a drávaszentesi Búzakalász tsz-nél is. Egyesek több gabohát kaptak, mint amennyi járt volna munkaegységeikre. Ilyen esetek gya­koriak a pénzelőlegek kiadásánál is. Ez vitákra ad okot a tagok között és elő'bb-utóibfo a szövetkezet bomlá­sát idézi elő. Nálunk mindig a tény­legesen megszerzett munkaegységek után adunk előleget. Az idén pél­dául 10—12 forintot (az új tagoknak 13-at). Előfordulnak rendkívüli ese-

Next

/
Oldalképek
Tartalom