Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-02 / 207. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 A gépállomások pártirányítása Miért megy rosszul a. begyűjtés Balatonkeresztúron A szovjet mezőgazdaság nagy seregszemléje A MAGYAR DOLGOZÓ K PÁRTJA M EGYE 1 PA’RT B1 ZOTTSÄG Äna* • LAPJA XI. évfolyam. 207. szám. 4 KA 50 FILLÉR Csütörtök, 1954 szeptember 2. Továbbra is a siófoki járás vezet az adófizetésben Meghosszabbították az alkotmányünnepi versenyt. Augusz­tus 31 helyett szeptember 4-én lesz az értékelés. A hátralévő 2 na­pot még mindig ki lehet használni az adóbegyüjtési terv emelésének érdekében, hiszen a marcali járás augusztus 28-tól 30-ig 4 százalék­kal emelte adóbeszedési tervét. A siófoki járás is 2.5 százalékkal jobb eredményt ért el a 2 nap alatt. Még az utolsók között lévő nagyatádi járás adóbevételi terve is majdnem 2 százalékkal növe­kedett. Tegyenek meg tehát járásaink minden tőlük telhetőt az utolsó 2 napon az alkotmányünnepi verseny sikeréért. Hogy nem lehetet­len, bizonyítja a siófoki, marcali és a nagyatádi példa. Járások sorrendje az adóbevételi terv teljesítésében: ELSŐK: Járás: Siófok Tab Marcali Pénzügyi oszt. vez.: Horváth József Vörös Lajos Harmath Mihály Termelőszövetkezeteink életéből Nagy a vonzóereje a siófoki Új Barázdának A siófoki Uj Barázda termelőszövetkezet 35 fo­rintot osztott ki pénzelőlegként minden munkaegység­re. Jut a tagoknak, amire csak kell. Kilenc család új házat épít magának. Látják a kívülállók a szövetkeze­tiek gyarapodását és egyre többen kívánkoznak közé­jük. Három új tag máris a közösben dolgozik, de mint­egy 25—30-an vannak olyanok, akik már eljutottak a döntésig. Ezek nem annyira a helybeli, mint inkább a környező falvak, puszták lakóiból tevődnek össze. A probléma csupán az, hogy egyelőre nem tudnak la­káshoz jutni Siófokon. A községi tanács tartsa szív­ügyének e lakásprobléma elintézését, hogy mihama­rább még több tagot számlálhasson a siófoki szövet­kezeti parasztok nagy családja. Kercseligeten is jobban boldogulnak a szövetkezetiek A kercseldgeti Búzakalász tsz tagjai hosszú ideje nem ismertették eredményeiket, munkájukat a kívül­állókkal. Most azonban a cséplés után mindinkább felkeresik az egyéni gazdákat, s elbeszélgetnek velük, összehasonlítják a kétféle gazdálkodást és azok ered­ményeit. Számvetést készítenek arról, hogy mennyit dolgozik és mi a jövedelme egy tsz-tagnak és egy dolgozó parasztnak. Ma már a Búzakalász tsz úgy gazdálkodik, hogy a községben is nyilvánvalóvá vált: a közösben jobban lehet boldogulni. Ezért választotta ezt az utat nemrégiben két új belépő. Újabban öt család érdeklődik a belépés felől. Vészi József kilé­pett tagot is .gondolkodóba ejtették a tsz eredményei: reméljük, rövidesen megtalálja a boldogulás útját... UTOLSÓK: Csurgó Szolga András Nagyatád Fodor Gyula Kaposvár Varga Béla Dicsőségíábla »KIVÁLÓ TERMELŐSZÖVETKEZETI TAG« KITÜNTETÉST KAPTAK: Szloboda István balatonszemesi tsz Papp István balatonszemesi tsz Bősze András balatonszemesi tsz Kovács Imre balatonkiliti tsz Babodi József balatonszemesi tsz Kocsis József balatonkiliti tsz Koltai István kürtöspusztai tsz Sebők László böhönyei tsz Gáspár József böhönyei tsz Id. Banicz István böhönyei tsz Ballér István böhönyei tsz Bastka Ferenc böhönyei tsz Takács János kercseligeti tsz Dávid István osztopáni tsz Fehér Sándor osztopáni tsz Farkas István osztopáni tsz »GÉPÁLLOMÁS KIVÁLÓ DOLGOZÓJA« KITÜNTETÉST KAPTAK: Ferenczi Lajos segesdi gépállomás . Csordás János balatonkiliti gépállomás Takács III. Gyula balatonkiliti gépállomás Éberhardt József balatonkiliti gépállomás Somogyi Dezső fonói gépállomás Niedermayer József fonói gépállomás Pávlisz József tabi gépállomás Ambrus József karádi gépállomás »Állami gazdaság kiváló dolgozója« kitüntetést KAPTAK: Szórni György Borsos Józsefné Király János Táncsics Mihály Frojó Imre Kozsely József Simoni János Bakó Ferencné Partos Nándor balatonnagybereki áll. gazd. balatonnagybereki áll. gazd. csillagpusztai állami gazdaság lengyeltóti állami gazdaság csillagpusztai állami gazdaság csillagpusztai állami gazdaság kutasi állami gazdaság kutasi állami gazdaság alsóbogáti állami gazdaság A „SOMOGYI NÉPLAP" POSTÁJÁBÓL Örömmel számolok be arról, hogy termelőszövetkezetünk vég­zett a csépléssel. Munkaegységen­ként 1 kg árpát és 3 kg kenyér- gabonát osztottunk a tsz tagságá­nak. A tarlóhántással is végez­tünk, 30-án a vetéshez láttunk. Munka közben nem feledkeztünk meg államunk iránti kötelezettsé­günk teljesítéséről sem. Egész év­re eleget tettünk sertés-, vágó­marha-, tojás-, baromfibeadási kö­telezettségünknek. Állatállomá­nyunk is szépen fejlődik, most szeretnénk eladni 56 darab már­ciusi süldőt, amiből tsz-ünk, tag­sága szintén szép jövedelemre tesz szert. Orbán István Kadarkút, Szabadság tsz. ili Nagy ünnepet ültek augusztus 29-én Nikla községben, a község lakói iskolát avattak. Évek óta gyűjtötték a pénzt. A szomszédos Hadoshát-hegy dolgozó parasztjai is forintjaikkal járultak hozzá az új iskola építéséhez. Romépületből bontották az építéshez szükséges anyagot, társadalmi úton végezték az építési anyagok szállítását. Minden hadosháti család megér­demli a dicséretet és köszönetét, de különösen megérdemli Buzsá- ki Pál dolgozó paraszt. 0 volt az, aki felszabadulás óta szorgalmazta a járási és megyei tanácsnál, a minisztériumnál az iskola építését. Szorgalmasan dolgozott az építke­zésen is. Buzsáki Pál példásan tesz eleget államunk iránti kötelezett­ségének is, egész évre eleget tett tojás-, baromfibeadási kötelezett­ségének, kifizette évi adóját. Örömmel szemlélik a hadosháti dolgozók, a niklaiak az új iskolát, ahol most az új tanév kezdetén először csendül fel az ének és kezdődik meg a munkás élet: a tanulás. GYÖRGY KALMAN Nemes verseny Somogymeggyesen Scmogymegigyes három tsz-e • állandó versenyben áll egymással. Ha az egyik ma vesz egy tehenet, biz­tos, hogy a másik kettőnek is holnap már eggyel több tehene lesz. A verseny nemcsak a mezőgazdasági munkákra korlátozódik, hanem arra is kiterjed, me­lyik tsz tud tagjainak szebb, boldogabb életet biztosí­tani. Mindhárom tsz állja a versenyt, s tagságuk jö­vedelme máris vonzóvá tette a közös gazdálkodást. Az idén 232 ezer forint készpénzt osztottak ki a gabo­na és a takarmány mellett előlegképpen a 3 tsz tagjai között. Bár mindhárom tsz egyaránt eredményesen dol­gozik, mégis van mindegyiknek valamiilyen előnye a másikkal szemben. Az Előre tsz-ben pil. már elkészí­tették az ősziárpa magágyát. Kasza János brigádvezető szinte éjjel-nappal szemmeltartotta a traktoros mun­káját. Nincs is abban semmi kifogásolni való. Időiben földbekerül a mag^-s jövőre még szebb lesz a termés. Okosan tett Kovács Imre, hogy visszajött ebbe a kis közösségbe. A Rákóczi tsz főleg a gabona osztalékban szárnyal­ta túl versenytársait: 6 kg-öt osztott munkaegységen­ként. Nem lesz kenyérgondjuk a tagoknak, mindegyik­nek biztosítva van a megélhetése. Horváth Imre 30 piázsa kenyémekvalót és közel 7 mázsa árpát és za­bolt vitt haza. A Jó Gazda elsősorban közös sertésállományára lehet büszke: 10 kocát, egy hárommázsás apaállatot, 60 süldőt és mintegy 100 malacot vallhat magáénak a tsz. Az átlagosan 200 kg-os kocák között nem egy van olyan, mint a »Röpke«, amelyik a napokiban 18-at fialt. Van munka bőven ezzel a sok szép állattal, s ezt Csontos György sertésgondozó becsülettel elvégzi. A tagság értékeli és megjutalmazza jó munkáját: 16 malacot kap az idén prémiumként. Vegyük hozzá még a pénzbeli és természetbeni részesedését: bátran mond­hatjuk — Csontos Györgynek soha“ nem látott jövedel­met biztosít a közös gazdálkodás. Összeforrott a bedegkéri Uj Élet tagsága Sokan voltak, akik nem számítottak a holnapra, s kiléptek a múlt ősszel a bedegkéri Uj Élet tsz-ből. A bentmaradtak összeforrtak, szilárd egységbe ková- csolódtak. Amíg tavaly többen csak azt lesték, hogyan tudják dologtalanul eltölteni a napot, addig az idén a itsz minden tagja hangyaszorgalommal dolgozott. 20 holdas halastavat létesítettek, 40 hold rétjükről maguk takarították be a gazdag szénatermést, s a 100 hold gabonát 10 nap alatt levágták. Ritkán láthat az ember olyan szép lovakat, teheneket és sertéseket, mint eb­ben a tsz-ben. A szövetkezeti parasztoknak eszük ágában sincs a kilépésre gondolni: megvan mindenük, ami az életet szebbé, jobbá, kellemesebbé teszi. Lát­ják ezit a kilépettek is, s most már egyre többen a kö­zösen gazdálkodók felé fordulnak, mint pl. B. Kovács József 6 holdas gazda is, aki újra a közös útra akar lépni. Beszélgessenek az ilyen emberekkel a tsz tag­jai, s becsületes egyénileg dolgozó parasztokkal, s arra érdemes kilépettekkel növeljék szövetkezetük taglét­számát. Megnőtt az érdeklődés a balatonkiliti Dózsa tsz iránt Megelégedetten él a balatonkiliti Dózsa tsz mind a 34 családja. Gazdag volt a multévi zárszámadás: 57 forint értékű osztalék jutott munkaegységenként. En­nek nyomán több családtag is belépett az idén: 59 a taglétszáma. De nem egy napon lehetett 64 kapást megszámolni a kukoricaföldön. Tavaly 10—12' mázsás holdanként! kukoricatermésük volt, az idén pedig a szilárd munkaszervezetek kialakítása, s a területek egyénekre való felosztása nyomán négyszer megkapál­ták a kukoricát. Biztosan megadja holdja a 35 mázsát. A tsz tagjai, elsősorban a 31 kommunista jó munká­ja megteremtette annak alapját, hogy az idén 70 fo­rintot érjen az egy-egy munkaegységre jutó részese- 'dés. Ilyen jövedelmet bizony nem tudnak elérni az egyéniek. Egyre közelebb igyekeznek hát kerülni a tsz-hez; a tavasszal többen takarmányt, kapálóekét kaptak a tsz-től. A tsz szép jövedelme és a jó kapcso­lat az egyéni és termelőszövetkezeti parasztok között ígéret arra, hogy a kívülállók tsz iránti érdeklődése mielőbb belépésekben is lemérhető lesz. Tanévnyifás Sietős, léptek kopog­nak el mellettem a Pe- tőfi-utca járdáján. »Ap­ró emberkék« sietnek az iskola kitárt kapuja felé. Kisebbek, nagyob­bak, idősebbek, fiata­labbak, egyedül vagy kis csoportokban, ünne­pibe öltözve, piros út­törőnyakkendővel a ny a­kukon lépkednek beszél­getve, vagy hallgatagon. Vájjon min gondol­koznak? Talán; hogy milyen könyvet kapnak, lesz­nek-e benne képek, vagy talán a nyári va­káció emlékeit rendez­getik, raktározzák el, vagy hogyan mesélik el a sok apró, kedves ka­landot a barátaiknak, barátnőiknek? ... Nem tudom... Utolér egy kis cső-’ port. Hárman vannak. Két fiú és egy karcsú: magas, barnahajú lány. Jó barátok lehetnek, talán egy osztályba jár­nak. Jóízűen nevetve haladnak el mellettem. Sietősre fogom a lép­teim, hogy ne maradjak el tőlük, hogy kihall­gassam őket; hadd le­gyek mógegyszer csinta­lan diák. < — ... De azért ‘ dolgoz­tam, ha föl is törött a tenyerem — mondja a magasabb fiú. — Nagy­apám a szövetkezetbe járt, én meg otthon el­végeztem a kertben a munkát, még főzni is segítettem a nagymamá­nak. Képzeljétek: én sütöttem a palacsintát: Az első. nagyon leégett, de később már egész jól belejöttem. Újra nevetnek; a lány hangja messze kicseng a kamaszos, rekedt fiú­hangok közül, mint arany csengése a reped1 üstből... Az iskola előtt., meg bent az udvaron már új ismerősök akadnak. Még látom, hogy a fiúk kezetráznak a barátok­kal, a lány cuppanósat csókol barátnője arcára, aztán eltűnnek. Az egyik fa árnyéká­ban az egészen kicsik, az első osztályosok gyü­lekeznek. A tanító néni már barátkozik velük, de félve szorítják any­juk kezét, még félnek az újtól, valamennyiük közös anyjától, az isko- látói. Majd megbarát­koznak ők is vele. Sok kisdiák lépte már át küszöbét félszegen és lettek naggyá itt az em- berréválás hűvös ter­meiben. * Elhangzik az első elő­adás, Bakoss Gyula igazgató megnyitó be­széde. Ök is hallgatják figyelmesen, mert már belül diáiknak érzik ma­gukat és mesélni akar­nak a kistestvéreknek, ha hazamennék. Zuggó Irén tanárnő­vel beszélgetek, amikor két kislány siet el mel­lettünk. Az egyik kezé­ben virágcsokor, lila őszirózsából, középen meg egy fehér. Megle­pődve állnak meg, ami­kor megkérdezem, hogy hová viszik a virágot? Először köszönnek szé­pen, úttörősen »Előré«-t, aztán elmondják, hogy ötödikbe járnak, a ne­vük Kenyeres Anikó és Szabó Júlia, és még azt is megmondják — de el ne áruljuk őket — a vi­rágot az osztályfőnökük­nek viszik, csak még mám tudják, hogy ki az. Elsietnek. A tanárnő még néz utánuk moso­lyogva, én meg őt né­zem; fekete hajában az ősz szálakat, úgy fehé­rednek, mind éjszaká­ban a fénycsikok. Vájjon hány gyermek­ből nevelt már becsü­letes dolgozó embert? ö se tudja. Harminc éve tanít már becsületesen, lelkiismeretesen. Szereti a munkáját, mert ne­héz, felelősségteljes, de szép. — Buni —

Next

/
Oldalképek
Tartalom