Somogyi Néplap, 1954. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1954-09-01 / 206. szám

4 SOMOGY* NÉPLAP Szerda, 1954 szeptember 1. Fokozni kell az anyagtakarékosságot a kaposvári Bőripari KTSZ-nél Ha egy-egy üzem, vállalat, vagy kisipari szövetkezet helyesen akar gazdálkodni, a termelési feladatok teljesítése és túlteljesítése mellett nagy gondot kell fordítania a ter­melékenység fokozására, a minőség javítására, a termelés önköltségé­nek csökkentésére, valamint az anyaggal való takarékosságra is. Mindez alapvető követelménye an­nak, hogy helyesen gazdálkodjunk az állam ránkbízott javaival. Ha fo­kozzuk üzemeink termelékenységét, ha javítjuk azok termékeinek minő­ségét, ha csökkentjük és következe­tesen harcolunk a selejt ellen s emellett nem feledkezünk meg az anyagtakarékosságról sem, azzal nö­veljük üzemünk jövedelmezőségét, nagyobb esélyünk van premizálás­ra, több jut az igazgatói alapra, ezen belül szociális, kulturális beru­házásokra és egyéb jutalmazási alap­ra, természetesen az elvégzett mun­ka mennyiségéhez és minőségéhez mérten. Az iparvállalatoknál nagy jelentő­sége van a takarékosságnak és a ter­melési költségek önköltsége csökken­tésének, de nagy szerepe van a kis­ipari termelőszövetkezeteknél, annál is inkább, mert, bár azok is állami ellenőrzés alatt dolgoznak, az évi tiszta jövedelem egy része mégis a szövetkezeté, illetve a kisipari ter­melőszövetkezet tagjaié marad, me­lyet az év végén, mint nyereségré­szesedést elosztják a KTSZ-ek tag­jai között. Már ezek a tények is iga­zolják, hogy mind az iparvállalatok­nál, mind a kisipari termelőszövet­kezeteknél érdemes küzdeni a ter­melési költségek csökkentéséért, a minőség javításáért, de érdemes har­colni a termelés fokozásáért, ezen be­lül a minőség javításáért, valamint a hulladékanyagok csökkentéséért is, nem beszélve arról, hogy ez nemcsak népgazdaságunk, s ipari termelésünk fellendítését eredményezi, hanem szorosan összefügg pártunk III. kon­gresszusa határozatainak megvalósí­tásával, a népjólét, az életszínvonal emelésével. ' Mindezeket tudják a Kaposvári Bőripari KTSZ tagjai is, mégsem mondhatjuk el róluk, hogy mindent megtettek szövetkezetük jövedelme­zőségének növeléséért, szövetkeze­tük gazdasági, pénzügyi eredményei­nek fellendítéséért. Számtalan eset­ben fordul elő még ma is, hogy a szövetkezet egyes tagjai nem becsü­lik meg a hulladékot, hanem a sze­métbe szórják ahelyett, hogy azt megtakarítva összegyűjtenék és a javítórészlegnél felhasználnák és ott értékesítenék. Megjegyezzük, hogy ilyen felelőtlen anyagpazarlást csak az olyan szövetkezeti tagok teszik, akik nem érzik magukénak a szö­vetkezetét. Dicséretére válik a szö­vetkezet vezetőinek és becsületes, párthoz hű tagjainak egyaránt, hogy az ilyen tagok mind kevesebben lesznek, önként, vagy fegyelmi úton hagyják el a szövetkezetei. Ismeretes, hogy a termelés fokozá­sának, a termelési költségek csök­kentésének, az anyagtakarékosság­nak, illetve a hulladékanyagok csökkentésének és a minőség állan­dó, rendszeres javításának nagy sze­repe van egyes üzem, vagy kisipari szövetkezet gazdasági, pénzügyi eredményeinek növelésében, jövedel­mezőségének fellendítésében. A ci­pőkészítő-részleg dolgozói tudatában vannak ennek: Kassai Lajos 199.6, Horváth István 190, Martin Ferenc 206 és Pál János 193 százalékos át­lagteljesítményt értek el, s hónapok óta csak jó minőségi munkát végez­nek és munkamódszerük, szakmai tapasztalataik átadásával erre neve­lik a szövetkezet többi tagját is*. Többet várnak azonban dolgo­zóink a szövetkezet cipőjavító-rész- legének dolgozóitól. Kétségtelen itt is vannak (becsületes dolgozók, akik szívvel-lélekkel, lelkiismeretesen végzik feladataikat, akik ia rossz, el­kopott cipőkből is szépet, jót, ízlése­set alkotnak. Javítanivaló azonban az ő munkájukban is van, nemcsak azért, mert foglalkozásuknál fogva «javítók«, hanem azért is, mert az egyes javított cipők minőségében is még sok a javítanivaló: Mi bízunk abban, hogy a részleg dolgozói a ja­vítandó cipők mellett, megjavítják munkájuk minőségét is, emellett az anyagtakarékossági mozgalomból is aktívan, szövetkezeti dolgozókhoz méltóan veszik ki részüket. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy a Bőripari KTSZ-nél, a javító­részlegben van a legnagyobb lehe­tőség arra, hogy felhasználjanak olyan hulladékokat, melyet új cipők készítéséhez kicsinységük, alakjuk, vagy éppen színük miatt nem hasz­nálhatnak fel, s emellett takarékos­kodjanak a fa- és vasszegekkel is. Tévedés ne essék, itt nem arra gon­dolunk, hogy egy-egy féltalp felve­résénél, vagy egyéb javításoknál ke­vesebb szeget, anyagot használjanak fel — ez rosszul értelmezett takaré­kosság lenne és a minőséget is ron­taná — hanem arra, hogy a szege­ket és a hulladékbőrt ne a szemétbe szórják, hanem a követelményeknek megfelelően gazdaságosan használják fel, mert az is egy-egy alkotórésze á szövetkezet, a tagok vagyonának. összegezve, meg kell állapítanunk, hogy a Kaposvári Bőripari KTSZ becsületes tagjai elindultak a III. pártkongresszus, a párt mutatta úton. Nehézségek még vannak mun­kájukban, de sokat kell még tenniök a minőség megjavítására, a termelés önköltségének csökkentésére, vala­mint az anyagtakarékosság terüle­tén is. A szövetkezet tagjai elindul­tak ezen az úton, a párt segíti őket, tőlük függ, hogy fellendítsék gazda­sági és pénzügyi eredményüket, szö­vetkezetük jövedelmezőségét. — Berkics Vendel — Van még tennivaló a Kaposvári Finommechanikai és Gépjavító Vállalatnál A termelékenység lassú emelkedé­sének, az önköltségcsökkentés nem kielégítő alakulásának egyik legfőbb oka az, hogy a vállalatok igazgatói még mindig csak a tervek mennyi­ségi teljesítésével törődnek, de nem tartják szem előtt a munkafegyelem megszilárdítását és a késések meg­akadályozását. Még mindig laza a munkafegyelem. A vezetőknek köte­lességük felelősségrevonni a dolgo­zókat az elkövetett hibákért és mu­lasztásokért. Rákosi elvtárs pártunk III. kongresszusán mondotta: »Ideje végetvetni e tűrhetetlen állapotnak, ideje hogy a kommunisták és álta­lában a gazdasági vezetők — na­gyok és kicsinyek egyaránt — a dol­gozók tömegére támaszkodva, szigorú rendet és fegyelmet teremtsenek a termelésben«. Különösen a Kaposvári Finomme­chanikai és Gépjavító Vállalatnál nem volt kielégítő a munkafegye­lem. Nap mint nap előfordult ré­szegeskedés, késés. A munkafegye­lem lazasága meglátszott a tervek teljesítésén, a selejt emelkedésén, de rossz volt a vállalat termelésének minősége is. Rossz volt á Finomme­chanikai Vállalat dolgozóinak mun­kája, sorozatosan érkeztek reklamá­ciók a javított, vagy hibásan kiadott áruk miatt. A vállalat vezetősége csak szigorú intézkedésekkel tudta megakadályoz­ni a fegyelemrontó és iszákos dolgo­zókat a további túlkapásoktól — el­bocsátották őket. A párttagok, de sokszor a dolgozók maguk is kérték, hogy a rendbontók ellen hozzanak szigorú fegyelmi határozatot. Kapusi László hegesztő is a munkafegyelem megbontói közé tartozott. Csak olyan munkát akart elvállalni, amin sokat kereshetett. A nehezebb munkát nem fogadta el. Kifogásolt mindent. Baranyai Károlyné »szeszimádó« volt. Munkaidő alatt kijárt az üzem­ből, nem tartotta be a munkaidőt, így rontotta a munkafegyelmet. Gyi- mesi József motorszerelőt szintén fe­gyelmezetlensége és iszákossága miatt bocsátották el a vállalattól. Csak így sikerült aztán a fegyelmet megszilárdítani. De a reggeli késé­sek ezekután sem szűntek üteg, »csak 1—2 perccel« később jönnek be dol­gozni, bár egyesek 5—6 percet is késnek. Nem értik meg a dolgozók, hogy mindén perc késés a termelés rovására mégy. A notórius későnjo- vők példaképé Kovács Géza soroza­tosan késik, példáját követi Pelcz György, aki pont 7 órára — a mun­kaidő megkezdésére jön be az üzem­be. De a DISZ-titkár —• Karádi Ká­roly sem mutat példát a többi DISZ- tagnak. Jó volna, ha a későnjövő dolgozók példát vennének a fém- nyomó-részleg bádogos-brigádjáról. A bádogosok munkaidő megkezdése előtt öt perccel felöltözve, készen munkába állnak. Sok javítanivaló van még a válla­lat dolgozóinak a munkafegyelem megszilárdítása területén, bár az iszákosság, a veszekedés már meg­szűnt, most minden erővel azon harcoljanak, hogy a késéseket meg­szüntessék. A párt segítségével, egyéni példamutatással ez sikerülni is fog az üzem dolgozóinak. — A Somogyinegyei Szövetke­zetek Szövetsége szeptember 6-án 9 órai kezdettel kibővített igazga­tósági és felügyelőbizottsági ülést tart, amelyen három napirendi­pontban tárgyalják a szövetkeze­tek munkáját. HÍREK Szeptember I Szerda Egyed Várható időjárás szerda es­tig: Fie,''hőátvonulások, né­hány helyen, elsősorban) észa­kon és keleteni esővel. Mérsé­kelt, időnként élénk nyugati, északnyugati szél. A hőmér­séklet alig változik. Várható hőmérsékleti értékek szerdán reggel 10—13, délben 22-125 fok között. 1740 szeptember í-én született Csernák László, magyar származású matematikus. 1775-től kezdve a deventeri (Németország) ötfakultású gimnázium professzora volt. 1779—1782 között ő volt a főiskola rektora. 1781-ben a sárospataki főiskola is meghívta, de a történelem tanárául. Ezért és külföldön kötött házassága miatt nem fogadta el a meghívást. Munkásságának koronája az egész számok törzstényezőkre való felbontását megadó nagy táblázata az első, amely egy millión túlra jutott. Szerkezete, megbízható­sága. kiállítása ma is mintaszerű. A könyv minden oldalán egy ezres számköz egész számainak felbontását láthatjuk, a 2, 3 és 5-tel oszthatók kivételével. Csernák táblája nem egyedülálló. A matematika története előtte is és utána is sok hasonló kezdeménye­zést és kísérletet tart számon. De kora tu­dósai, többek között a nagy Gauss, elragad­tatással nyilatkozik Csernák táblázatáról. — A Somogymegyei Moziüzemi Vállalat Bedegkér községet be­gyűjtésben elért kiváló eredmé­nyéért, az aratás, cséplés időbeni elvégzéséért, valamint a harmadik negyedéves pénzügyi tervük 126 százalékos teljesítéséért jutalom­műsorban részesíti. A községben a dolgozó parasztok jó munkájá­ért szeptemberben magyar film­napot rendeznek. Bemutatják az »Ifjú szívvel«, »Föltámadott a tenger«, »Civil a pályán« és a »Rá­kóczi hadnagya« című filmet. — Augusztus 23-án a városi és járási tanácsok oktatási osztályai igazgatói értekezletet tartottak. Az igazgatói értekezleten többek kö­zött ismertették az iskoláknak a takarékosság terén elért eredmé­nyeit. Járásonként a következő is­kolák értek el legjobb eredményt: Lajosháza, Somogybükkösd, Kis- berény, Mernye (Kossuth-utca 3.), Sávoly, Szabás (Fő-utca 48.), Balatonföldvár, Kötcse, Kaposvár (Cseri-u. 6.). — A kaposvári Táncsics dolgo­zók általános gimnáziumában a jö­vő iskolai évben az I., II., IV. osz­tályok indulnak kellő számú je­lentkezők esetén. Az I. osztályba azok a dolgozók vehetők fel, akik szeptember 1-ig 17. évüket betöl­tik, az általános iskola nyolc osz­tályát (gimnázium, polg. iskola négy osztályát, népisk. nyolc osz­tályát) elvégezték és felvételüket üzemi szervezetük javasolja. A II. és IV. osztályba azok a dolgozód vehetők fel, akiknek a megfelelő (egy osztállyal alacsonyabb) kö­zépiskolai végzettségük megvan. A beiratkozás szeptember 9—10-én délután 5—6 óráig lesz a Táncsics fiúgimnáziumban (Baj csy-Zs.-utca 17). A beíráshoz szükséges okmá­nyok: iskolai bizonyítvány, szül. anyakönyvi kivonat. A tanítás szeptember 15-én délután 5 órakor kezdődik. RÁDIÓMŰSOR CSÜTÖRTÖK KOSSUTH-RÁDIÓ 8.30: Szimfonikus zene. 9.20: A Gyermek- rádió műsora. 10.oo: Hírek. 10.10: Népdalok kórusok előadásában. 10.30: Ismeretterjesztő e’jőadás. 10.45: Dalok. 11.10: Népművelési híradó. 11.30: Magyar fúvószenekarok műsora. 12.00: Hírek. 12.15: Déli hangverseny. 13.oo; Gyermekkórusok. 13.30: Rácz Béla és zene­kara játszik. 14.oo: Hírek. 14.25: A Rádió Gyermekújság műsora. 15.10: Bartók zongora­műveiből. 15.30: Szülőföldünk. 15.45: A Gyermekrádió műsora. 16.00: Móricz Zsig- mond két elbeszélése. 16.30: All előttem cgy virágszál. Nagy Olivér feldolgozásai. 17.00: Hírek. 17.10: A concerto grosso mesterei. Előadás. 17.45: Külpolitikai kérdésekre vála­szolunk. 18.oo: Szív küldi. 18.30: Hangos új­ság. 19.00: A VIII. Úszó,-Európabajnokság Torinóban. 19.15: Egy falu — egy nóta. 19.40: Válaszolunk falusi hallgatóink kérdéseire. 20.oo: Hírek. 20.10: Szabadság, szerelem. 21.10: Tánczene. 22.oo: Hírek. 22.20: A Ma­gyar Rádió szimfonikus zenekara játszik. PÉTÖFI-RADIÖ 14.oo: Hangverseny a Cseh Rádió műsorá­ból. 15.oo: A Magyar Rádió kisegyüttese játszik. 15.40: Részletek Ponchieili La Giocon- da és Massenet Manón c. operájából. 16.30: Fiatalok zenei újságja. 17.25: Agrotechnikai előadás. 17.40: Mai operettek. 18.30: Hang­lemezek. 19.00: Az épülő kommunizmus nagy országában. 19.30: Szórakoztató fúvószenc. 19.30: Petőfi-versek — kórussal. 20.10: Sport­híradó. 20.30: Az opera fejlődésié. 21.30: 900 * millió. . . 22.00: Kálmán-est. K. Dózsa—Légierő Válogatott 17:3. Augusztus 29-én rendezte meg a K. Dózsa sportkör a Légierő Válo­gatott elleni ökölvívó mérkőzését a Dózsa-sporttelepen. A nagyszámú kö­zönség a csapatok bemutatásakor lelkesen ünnepelte a Dózsa két ki­váló ökölvívóját, a főiskolai világbaj­nokságot nyert Dőryt és a II. helye­zett Wagnert. A két csapat mérkő­zése az egyes súlycsoportokban igen heves és élvezetes küzdelmet ered­ményezett. Több súlycsoportban azonban a Légierő versenyzői felad­ták a számukra kilátástalan küzdel­met. Különösen nagy harcot hozott a Wágner—Miriszlai, Horváth T.— Johanovics, Dévai—Koch és a Mol­nár—Antal mérkőzés. A Dózsa ököl­vívói az idény eleje ellenére is biz­tatóan mozogtak és ilyen arányban is megérdemelten győztek. Részletes eredmények: (elől a ka­posvári versenyzők) Kiegészítő párként két mérkőzés volt: Machladol—Nyári döntetlen. A két kaposvári öklöző szép és élve­zetes mérkőzést vívott. Jakab győz Tatai ellen. Jakab is­kolázottsága mindjobban kidomboro­dik és a második menetiben Tatai feladja a küzdelmet. A csapatverseny mérkőzései: Hegedűs Lajos győz Varga ellen. Hegedűs óvatosan kezd, majd heve­sen rohamoz. Ütéseitől Varga több­ízben megroggyan és a második me­netben fel is adja a számára kilá­tástalan küzdelmet. Wágner győz Miriszlai ellen. A két kitűnő versenyző nagy harcot vívott egymással mindhárom menet­ben. Wágner tisztább és erőteljesebb ütéseivel biztosan győzött. Horváth T. győz Johanovics ellen. Horváth Tibor szintén csak igen ke­mény küzdelemben tudta a győzel­met megszerezni a kaposvári közön­ség előtt jól ismert győri versenyző ellen. KEDV! Egyik falusi barátom jóvoltából négy erdei méter akáchasábhoz ju­tottam, méterenként 200 forintért. Az első szabadnapomon azzai az öröm­teli érzéssel szállítottam haza a fát, hogy egyik téli gondomat leráztam. A Cukorgyár előtt megállított egy szigorúarcú férfi. — Honnan való a fa? Hány mé­ter? És mennyibe került métere? — kérdezte morc, hivatalos hangon. Közöltem vele, hogy a fa a szent- balázsi erdőről származik, négy mé­ter és 200 forint volt métere, no meg a fuvar. Lesújtó tekintettel végig­mért s csak ennyit mondott: »Ve­réb!« Ezzel már ott is hagyott. Hazaérkezésünkkor Recsege szom­szédom lélekszakadva kirohant la­kásából és vénasszonyos kíváncsi­sággal érdeklődött: »Hogy vetted ezt a kincset?« Hirtelen végrehajtottam egy ár- leszállítást: — Száznyolcvan forint volt métere, plusz fuvar. — Száznyolcvan, plusz fuvar? ... Nem kis pénz... — Válasza kissé lebecsülőleg hangzott. Bongyor néni. az utca mindent- tudokja is kinyitotta ablakát. — Hogy volt ez a rakás víz? — kérdezte a tőle utcahosszat megszo­kott kellemetlen közvetlenséggel. — Százhatvan forint volt métere. De 1.30 méteres erdei méteren­ként ... nem kalickába, hanem kas­ba tömörítette: »Pali!« Aztán be­csukta ablakát. Bongyor néni véleményét egy szó­ba tömörítette: »Pali!« És becsukta ablakát. A szomszédból kijött Hajduska bá­csi és műfogait csattogtatva szemlél- gette a farakást: »Akác ... hm... Nekem ingyen se kéne ... Nincs en­nek garasnyi melege se, annál több a bűze. A kutyának köllene«. Meg­nyugtató szavai után elballagott. A következő ismeretlen kritikus SOMOGYMEGYEI MOZIK MŰSORA Vörös Csillag: Hűtlen asszonyok 26—1. Szabad Ifjúság: Törvényen kívüli Jovag 3—5. Dózsa-kertmozi: A revizor 1—-2. Baíatonboglár: Luxustutaijon 1—2. Barcs: A revizor 1—2. Csurgó: Négy szív 1—2. Siófok: Napoleon ellen 1—2. Tab: Ezüstszínű por 4—5. Balatonföldvár: Kivételes törvény 1—2. Balafonlelle: Bajazzók 2—3. Balatonszemes: Express szerelem 1—3. Fonyód: Kávéház a főúton 31—2. Zamárdi: Első hangverseny 1—2. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Horváth János Felelős kiadó: Tóth István Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor s. f Telefon: 901, 463, 468. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-n. 18. Somogymegyei Nyomdaipar! Vállalat Nyomdáért felel; Hidat János Gárdos—Csollák döntetlen. Mind­két versenyző jól kivette részét az ütésekből. Csollák keményebben, Gárdos tisztábban ütött. Az ered­mény igazságos. Molnár veszt Antal ellen. Molnár rém tudott kibontakozni a sokat fo­gó Antallal szemben. Ütései nem voltak elég erőteljesek és így vesz­tett. Hergert győz Halász ellen. Nagy iramban kezd mindkét versenyző. Kemény ütésváltások közben Her- gert fokozatosan fölényt harcol ki. Halász többször megroggyan, majd a harmadik menetben feladja a küz­delmet. Dory győz Bujáki ellen. Szép, él­vezetes mérkőzést vívott a két ököl­vívó. Dőry a hajlásos védekezés is­koláját mutatta be és közben sokat ütött fejre és testre egyaránt. Egy- egy ügyes elhajláskor lelkes tapsot kapott a közönségtől. Győzelme egy pillanatra sem volt vitás. Bujáki a végén teljesen elkészült erejével. Páder győz Kiss ellen. Mindkét versenyző nagy ütésre törekszik, melyekből sikerül is néhányat köl­csönösen elhelyezni egymáson. Pá­der tudása azonban fokozatosan ki­domborodik, ütéseitől Kiss megrogy- gyan és a harmadik menetben fel­adja a mérkőzést. Dévai győz Koch ellen. Koch az első két menetben ügyesen elmozog Dévai nagy ütései elől és közben jól visszaver, mellyel enyhe fölényt har­col ki. Dévai azonban lelkesen ro­hamoz és a harmadik menetben a maga javára tudja fordítani a mér­kőzést. Czája győz Komlenecz ellen. Az első menetben kiegyensúlyozott küz­delem folyt a szorítóban. A második menet elején azonban egy pontos,. állra ütött balhorogtól Komlenecz a padlóra kerül. Onnét feláll ugyan, de azután feladja a mérkőzést. érdeklődőnek már ravaszul válaszol­tam: »Ingyen kaptam a fát, illetve prémiumként és a vállalat kocsija ingyen szállította haza«. A nyájas idegen erre felvilágosított, hogy ez nyilvánvaló bércsalás, hogy nem ren­delkezem elegendő politikai öntudat­tal és tulajdonképpen önmagamat is megkárosítottam, mikor a fát ingyen elfogadtam. A dologban az volt a legmegnyugtatóbb, hogy határozott ígéretet tett arra, hogy elhegedüli a nótámat. Ki sem néztem volna be­lőle a muzsikust. Búsan, elhagyottan dobáltam a fát pincémbe, mikor a hátam mö­gött megszólalt egy barátságos hang: »Oh, akác!... Kedvenc fám. Még a szagát is szeretem. Kitűnően ég. Még nyersen is nagy, meleg lángja van. Ez pedig különlegesen szép fa, még szerfának is jó lenne. Higgye el, bűn ezt tüzelésre használni«. Már majdnem megígértem neki, hogy kocsirudat és kapanyelet fo­gok faragni a fából, mikor feltűnt egy evikkeres, hórihorgas férfi, aki a fa körül járkálva jegyezgetett. — Mennyiért vette ezt a huszonegy mázsa fát? — kérdezte. — Méterenként százötven forintért és ehhez jön még valami kis fuvar — válaszoltam kissé unottan már. Az illető sebesen számolgatott a pa­pírján. — Ezért nem volt érdemes stra- pálnia magát! — válaszolta kimért, oktató hangon. — Nálunk a TÜ- ZÉP-nél mázsánként öt forinttal ol­csóbban megkaphatta volna, házhoz szállítva, pincébe dobálva, No, de erre már elfutott a szent láng és a kezemben lévő akácdorong­gal, mely kincs és drága, lángol is meg feketedik is, bűn is meg vizes is, célbavettem a evikkerest. Valóban vacak fa az akác! Nem talált célba. Kellner Béla. APRÓHIRDETÉSEK Apróhirdetések dija 10 szóig hétköznap 10 forint, vasár- és ünnepnap 29 forint. Minden további szó hétköznap 1 forint, vasár- és ünnepnap 2 forint. Vidékről a hirdetési díjat kérjük Kaposvár, Május 1-ntea 10 széni alá küldeni. «V Figyelem! Hirdetéseiket a jövőben ne a „Néplap" szerkesztőségébe vagy kiadóhivata­lába küldjék, hanem közvetlen az Alflami Hirdető, Kaposvár, Május 1-utca 31 szám alá. A helyes beküldés meggyorsítja hirdetéseik megjelenését. Értesítjük a jó barátokat és ismerősöket, hogy Ozsvár Sándort folyó hó l-éi> délután 2 órakor tesszük örök nyugovóra & Keleti- temetőbe. Diáklányoknak teljes ellátást és lakást adok. Fő,-utca 60. Forgalmas helyen lévő üzlethelyiséget meg­egyezés szerint átadnám. Cím a kiadóban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom