Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-08 / 187. szám

Vasárnap, 1954 augusztus 8. SOMOGYI NÉPLAP 5 <■ A BALATOMKILITI DÓZSA TSZ-BEA HU SZÓN KETTEN KEZDTÉK ... DUDÁS JANOS PARTTITKÁR A termelőszövetkezet erőssége a pártszervezet, amelynek titkára Du­dás János elvtárs. A tsz-szel egyidő­sben alakult a pártszervezet: 4 tag­gal és 3 tagjelölttel. A közös mun­kában, közös harcban nevelődtek a tsz tagjai, váltak az új paraszti élet úttörőivé, s a legjobbak a párt tag­jai lettek. Ma 24 tagja és 4 tagjelölt­je van a tsz pártszervezetének. A kommunisták mögött szilárdan felso­rakozik a tagság, a pártszervezet ve­zetésével felvirágoztatják közös gaz­daságukat. Balatonkiliti egyike volt azoknak a községeknek, amelynek lakói a 44 ezer holdas veszprémi káptalan bir­tokán húzták az igát. 1945-ben aztán a hajdani cselédek maguk gazdái let­tek. Ezek az új gazdák a párt felvi­lágosító szavára elhatározták: közö­sen próbálnak meg gazdálkodni. így alakult meg 1949-ben 22 taggal a ba- latonkiliti Dózsa tsz. Állatuk, mező- gazdasági felszerelésük alig volt. Még a 216 kát. hold föld is 96 részben volt a kiüti határban. A gépállomás segítségével sikerült mégis elvetniük. 1950 tavaszán aztán 2 táblába tagosí- tották földjüket. Állami kölcsönnel 2 pár lovat, 7 szarvasmarhát és 20 sertést vásároltak. Ekkor már 34 család dolgozott a tsz-ben a 486 kát. hold földön. Elindultak tehát és 1951- ben már megmutatkozott a közös gazdálkodás előnye. A zárszámadás­kor 6 kg gabonát és 8 forintot osz­tottak munkaegységenként. A kívül­állók egyre nagyobb figyelemmel kí­sérték munkájukat. Érdemes tehát a tsz-ben dolgozni, ősszel már 44 csa­ládot számlált és 612 kát. hold földet vallott magáénak a Dózsa tsz. De nem volt ám mindig ilyen sima, egyenes az út! A háborgások hullá­mai elérték a Dózsa tsz-t is. 1952- ben 10 család hagyta ott őket, ab­ban a reményben, hogy az iparban nagyobb lehetőségek vannak. He­lyettük újabb 10 dolgozó jött, akik aztán valóban becsületbeli ügyüknek tekintették a közösben a munkát. Erősödött, összeforrott a kis közös­ség. Az 1953-as zárszámadás újabb sikereket hozott. Kenyérgabonából több mint 6 kg jutott munkaegysé­genként, s mindent egybevetve, 57 forint volt az egy munkaegységre eső részesedés. Most pedig 515 kh szántó, 30 kh rét, 15 kh gyümölcsös és 1.5 kh szőlő van az 59 tag birto­kában. Eddig tart a rövid visszapillantás. De nézzük inkább a jelent, hiszen a balatonkiliti Dózsa tsz a siófoki já­rás legjobb termelőszövetkezete. LENGYEL PÁRTMUNKÁSOK A TSZ-BEN A Dózsa tsz eredményei országosan is elismertek. Az új. paraszti élet útján járó emberek példát adnak ország-világnak, hogy lehet földesurak nélkül élni, hogy a falu kultúrálódásának útja a szövetkezeti gazdálko­dás. Magyarországon, a Bolgár Népköztársaság után viszonylag a leg- eiőrehaladottabb a termelőszövetkez éti mozgalom. Ezért a szomszédos né­pi demokráciákból gyakran jönnek hazánkba küldöttek tanulmányozni tsz-eink fejlődését. Képünkön egy le ngyel pártmunkás-küldöttség tekinti meg a Dózsa tsz-t, s a küldöttek elis meréssel nyilatkoznak a tsz munka- szervezéséről, a négyszer kapált kukoricáról s a jól gondozott, szép állat­állományról. I HORVÁTH LAJOS JUHASZ SZÉP SERTÉSÁLLOMÁNY 156 sertést gondoznak Feszli János és Kocsis Jó-*, zsef. Évente- kétszer elletnek, most is 65 darab malacot választanak le. Különös gondot fordítanak a 35 szer­ződéses hízóra. Jó takarmányozással biztosítják a gyors hizlalást. KOCSIS MARGIT MUNKACSAPATVEZETŐ 15 HÖLD GYÜMÖLCSÖS Három esztendeje, hogy 15 holdon elültették a gyü­mölcsfákat a tsz egyik lankás területén. Orbán Imre növénytermesztési munkacsapatvezető jó munkáját di­cséri a szépen gondozott, fiatal gyümölcsös. Horváth elvtárs alapító tagja a Dózsa tsz-nek. 197 darab birkát gon­doz nagy szakértelemmel. Ebben az ■évben csak gyapjúból 15.400 forint jövedelmet biztosított a tsz-nek gon­dos munkájával. Tervei, újításai van­nak a juhtenyésztés fejlesztésére. , A növénytermesztési brigád egyik munkacsapatának derűskedvű veze­tője Kocsis Margit. Az ő kukoricája a legszebb, szorgalmas munkájáról szól 211 munkaegysége is. Hogy több "legyen a termés, egy darabon a pót­beporzást is alkalmazza. A TSZ IFJÚSÁGI CSÉPLÖBRIGADJA A vidám fiatalokból álló cséplő brigád munkája nyomán gyorsan fogynak az asztagok, telnek a zsákok. Az augusztus 20-i ifjúsági béke- ftalálkozón a jó munka tudatával ak arnak ünnepelni. DISZ-ES LÁNYOK Csak úgy ég kezük alatt a munka: Sarkanti Katalin, Kocsis Margit, Du­dás Veronika, Májer Irénke, Már­vány Rózsa, Kovács Annus — joggal büszke rájuk a tsz vezetősége. GAZDAG TERMÉS SZALASTAKARMANYBÓL Nagy gondot fordít a tsz az állatok téli takarmányozására. Mivel kevés a rét, vetett takarmánnyal pótolják a hiányt. Hanák György, Jámbor La­jos rakják a kazlat. FEJLETT SZARV ASMARHATENYÉSZ TÉS 41 darab szarvasmarhát gondoznak Kocka Gyű la és Nagy Imre tehenészek. A fejési átlag, mivel napi háromszori fejést alkalmaznak, 11 liter. Takarmányuk biztosítására 90 köbméter zöldsilót készítettek, 340 köbméteres silózási tervüket szintén teljesítik. Már ve tették másodvetésű silókukoricát. Nagy Imre tehenész most egy szép bikaborjú nevelésével is foglalkozik, azt akarja, hogy saját apaállata legyen a tsz tehénállomá- nyának. AZ épitőbrigad 16 férőhelyes lóistállót alakított át, 24 férőhe lyes sertésfiaztatót és 1600 baromfi befogadására házat épített eddig az építkezési brigád. Most Kovács Gábor vezetésével egy új sertésfiaztató építésén dolgoznak, A brigád büszkesége az 51 férőhelyes, világos, korszerű szarvasmarhaistálló. Építési munkálatainál 500 mun­kaegységet takarítottak meg, ami 35 ezer forintot jele nt a tsz-nek. KOCSIS MARGIT, SARKANTI KATALIN Derűs, szép az élet a tsz-ben. Komoly barátság, jó kollektív szellem alakul ki a fiatalok között. Kocsis Margit, Sarkanti Katalin jó barátnők, mindketten be­csülettel helytállnak a munkában is. SPORTÉLET A TSZ-BEN A jólvégzett munka után ifjak és öregek röplab­dáinak. Különös szorgalommal gyakorolják ezt a spor­tot most a diszistók, hiszen a siófoki béketalálkozón e téren is be akarják bizonyítani felkészültségüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom