Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-08 / 187. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 augusztus 8. A % adóbevételi terv teljesítéséért 1 Megyénk járásai között nemes vetélkedés indult alkotmányunk ünnepe tiszteletére. A mezőgazda- sági munkák elvégzése és a be­gyűjtési terv teljesítése mellett számottevő a versenyben az is, hogy melyik járás teljesíti adóbe­vételi tervét. Dicséret illeti a sió­foki járást, amely az adóbevételi terv teljesítésével az élre került, s már régpta tartja az első helyet. A pénzügyi osztály dolgozói és a községi adómegbízottak jó mun­kájáról beszélnek a siófoki járás eredményei. A nagyatádi járás az első és második negyedévben elmaradt az adóbevételi terv teljesítésével. Járás: 1. Siófok 2. Marcali 3. Barcs 4. Nagyatád » 5. Fonyód 6. Csurgó 7. Kaposvár 8. Tab Miután a járási pénzügyi osztály van a járás tervének teljesítésé­bírálatot kapott, kijavították a hi­bákat. Fodor Gyula elvtárs, - a pénzügyi osztály vezetője a bírá­lat- után erős kézzel irányította az osztály dolgozóit, s komoly segít­séget adott munkájukhoz. így el­vei? A , községi tanács vb-titkára, Perjés József hat nap alatt több adót gyűjtött be, mint a községi adómegbízott egész július hónap­ban. Eredményét a vb-titkár elv- társ úgy érte el, hogy egyéni be­érték azt, hogy jelentősen csők- szélgetéseket folytatott a dolgo­kent a hátralékosok száma a já­rás községiéiben. Elismerést érde­mel jó munkájáért Fodor elvtárs. A nagyatádi járás pénzügyi osz­tályának továbbra is így kell vé­geznie munkáját, hogy még előbb­re kerüljenek a versenyben. A járások sorrendje az adóbe­vételi terv teljesítéséért folyó versenyben a következő: P. ü. oszt. vez.: Horváth József Harmath Mihály Vincze Géza Fodor Gyula Lantos János Szolga András Varga Béla Vörös Lajos Mssílse adóbevételi f 't a tahi árás is! »I Megyei viszonylatban a járások között, de a községekben is szé­leskörű versenymozgalmat indí­tott el kezdeményezésével — augjusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére — a tabi járási pénz­ügyi osztály. A lelkesedés szik­rája harcbahívta a megye összes pénzügyi dolgozóját, az osztályve­zetőket, az adófelügyelőket és az adómegbízottakat. A versenylendület magával ra­gadta a járási és községi tanácsok végrehajtó bizottságait, valamint az illetékes tanácsok pénzügyi ál­landó bizottságait is egyaránt. A tabi járás versenykihívása ered­ményét — mondanunk sem kell — a versenyben részvevő járások élénk figyelemmel kísérik. Erre megvan épp eléggé az okuk is, hisz a tabiak a terv teljesítésével sohasem maradtak »adósai« a nép államának. Tudnak a tabiak jól dolgozni, eredményeik nem egy­szer országos szinten is kiemelke­dők voltak. Most azonban mást mutat a versenytábla, mint amit a tabiak a tervnegyed elején versenykihí­vásukkal vállaltak: Megyeileg utolsók lettek, mert nem teljesítették sem a napi, sem a havi tervfeladaío- i kát. Nagyon sok függ elsősorban a já­rás pénzügyi osztályvezetőjétől, Vörös Lajos elvtárstól. Nem sza­bad neki megfeledkeznie arról, hogy magatartásától, szervezőké­pességétől és a párthoz, valamint a tömegszervezetekhez való kap­csolatától nagyon sok függ. Vi­lágosan kell látnia a járás vezető adófelügyelőjének is az adóügyi megbízottak munkájának irányí­tásában, hogy az adómegbízott a községi tanács és a helyi' párt- szervezet támogatása nélkül nem tudja az adófizetőkkel megfelelő­en kiépíteni a kapcsolatait. Töb­bet tartózkodjanak az adófelügye­lők most kint a községekben, ne adminisztrációs munkákkal kös­sék le munkaidejük túlnyomó részét. Találunk a járás területén olyan községet is, ahová két hónap óta adófelügyelő nem tette be a lábát. Az adómegbízottak fiatal, új ká­derek, akiknek szakmai és politi­kai nevelésében nagyon sok kí­vánnivaló van még. A járási tanács vb. munkája sem mondható kielégítőnek; Az adóbevételi terv teljesítését nem tartja a most folyó nagy nyári .mezőgazdasági és begyűjtési mun­kákkal egyenlő fontosságúnak. Mi a helyzet Andocson, a já­rás egyik legnagyobb közsé­gében, ahol a községi terv maradéktalan teljesítése szerves összefüggésben j zó parasztokkal, ezzel a módszeré­vel megvalósította a zaklatásmen­tes adófizetés szorgalmazását. Hibája azonban, hogy a pénz­ügyi állandó-bizottságot nem moz­gósította, amelynek tagjai szemé­lyes példamutatásukkal, a jó' adó­fizetők bekapcsolásával, közös erőfeszítéssel agitálnának »jó adó­fizetéssel a falu szocialista fejlő­déséért«. Rossz a kapcsolat az adómeg­bízott és a községi tanács vb között. A végrehajtóbizottság nem szá­moltatja be munkájáról Cser Gá­bor adómegbízottat. Üresen poro­sodik a versenytábla a tanács­háza falán. Nem népszerűsítik az élenjáró, pontos adófizetőket. Mózs Józsefet, aki már egész évi adó­ját befizette és a többi jólteljesí­tő dolgozó parasztot nem állítot­ták példaképül. Nem kerüli el figyelmét azok­nak a dolgozó parasztoknak, akik becsülettel eleget tettek esedékes adótartozásaik rendezésének, hogy számtalan olyan adózó van a községben, akikkel szemben nem történt semmiféle megifelelő intéz­kedés, hogy tartozásaiknak eleget tegyenek. A feladatok sürgős és gyors cselekedetekre késztessék a bevé­teli tervek teljesítéséért a tabi járás mindenegyes felelős pénz­ügyi dolgozóját. Nagyszerű jövedelme lesz valamennyi tagnak A tótújfalui Határőr termelőszövetkezet dolgozói már maguk mögött hagyták a nyári munkák nehezét. Learatták és elcsépelték összes gaboná­jukat és most -már nyugodtan számolgatják, kinek mennyi lesz a jövedel­me. Az eredményekre igen büszkék a tsz tagjai: búzából 4 és fél kiló jut egy munkaegységre. Eddig 30 ezer forintot osztottak ki előlegként és az év végéig még újabb 50 ezer forint jut a tagoknak. Szépen fejlődik a tsz állatállománya is. A múlt évben még csak 6 liter volt a napi tejtermelés, ma pedig 45—60 liter. Ezzel a tejmennyi­séggel az egész falu tejbeadását fedezik. 10 sertés is hízik az ólban, sertésállományukat az év végére 70—100 darabra emelik. A tagok számítása szerint ebben az évben 85 forint jut majd egy munkaegységre a terményekkel együtt. Nagyszerű jövedelme lesz vala­mennyi tagnak. Számítgatnak is már, hogy mit vesznek. Begovácz György állattenyésztő a házát akarja megcsináltatni,^kiegészíti bútorkészletét és teljesen felöltözik télire aa egész család. Eddig már 10 ezer forintot köl­tött bútorra, ruhára, számítása szerint még kétszerannyi pénze lesz az év végén. Háztáji gazdasága is szépen jövedelmez. Van egy anyakocája, egy tehene és mindegyiknek szaporulata. A tehén 10—12 liter tejet ad naponta, amelynek nagyrészét szabadon értékesítheti. A tótújfalui Határőr tsz eddig elért eredményei újabb nagyszerű si­kerek elérésére sarkallják a tsz valamennyi tagját. Továbbra is végezze­nek becsületes, jó munkát közös gazdaságuk felvirágoztatásáért. Csákvári János. Ne hagyjuk magára a homokszentgyörgyi cséplőcsapatof-! A homokszentgyörgyi Petőfi tsz- ben is zúg a cséplőgép kora hajnal­tól késő estig. A ladi gépállomás gé­pe csépel. A cséplőbrigád vezetője Forró József elvtárs, a brigád többi tagja majdnem mind fiatal, akik igen jó munkát végeznek. Eddig több mint 800 mázsa gabonát csépeltek el. A lelkes kis csapat jó munkát vé­gez és szeretnének ők is részt venni a DISZ Központi Vezetősége által a barcsi járási DISZ-bizottság azon­ban nem törődik ' velük, s így még mindig nem neveztek be a verseny­be, teljesítményüket nem is értéke­lik. Törődjön többet a homokszent­györgyi cséplőbrigáddal a járási DISZ-bizottság és a gépállomás DISZ-szervezete, ne hanyagolják el e lelkes, fiatal gárdát, hiszen nagy­szerű eredménnyel dolgoznak. Segít­sék őket ahhoz, hogy sikerrel részt vehessenek ők is az ifjúsági cséplő­Ne felejtsék el, hogy a tervek nemteljesítése számukra azt jelentené, hogy »személyes adósaivá« válnának álla­munknak. A felajánlást teljesíteni becsü­letbeli kötelesség! Fogjon össze a járási tanács a párt járási végre­hajtóbizottságával és az adóbevé­teli terv teljesítésével mutassák meg, hogy alkotmányunk ünne­pére betartják adott szavukat. Az árvízkárosultakért A tabi földművesszövetkezet dolgozói, a kultúrcsoport és a Vörös Lobogó Sportkör tagjai 6227.20 fo­rintot juttattak a dunamenti árvíz­károsultak megsegítésére. indított versenyben. A gépállomás és csapatok országos versenyében. Aratják a kendert A nagybereki állami gazdaságban megkezdődött a kender aratása. Az imremajori üzemegységben 500 hol­don termeltek az idén kendert, mely a jó talajmunka és a kedvező időjá­rás hatására 2,5 és 3 méter magasra is megnőtt. Az aratást géppel vég­zik: U—4-es mintájú Univerzál-trak- torokkal dolgoznak, amelyek a fűka- szálógépet vontatják. Naponta 5—6 hold kender kaszálását végzi el a gép. Megpróbálták a kender aratá­sát kombájnhal is, de az eddig még nem vált be. Sok idő megy veszen­dőbe, mivel a kender gyenge szára feltekeredik a hengerre és azt le kell vagdalni, ezenkívül megnehezíti még a munkát az is, hogy a marokbasze- dett kendert száradás után szétszór­va hagyja a földön. E sok időpocsé- kolás helyett sokkal jobban tenné a | gazdaság vezetősége, ha a kombájnt a kazalbarakott rozs cséplésére állí­tanák be, ahol jó munkát tudna vé­gezni. * * * A nagybereki állami gazdaság, nagykiterjedésű tábláin, messze lm- re-majortól végzik munkájukat a gazdaság dolgozói. A nagy távolság miatt, vagy talán a szervezetlenség, miatt is igen rossz a dolgozók vízel­látása. Naponta csak kétszer látogat el a kenderaratókhoz' az ivóvizet szállító kocsi, délelőtt és.délután egy­szer. Éppen, amikor a legfontosabb,, ebédnél nincs friss vizük. Pedig a friss vízzel és a jó ellátással az egészségvédelmet és a jó munkát se­gítenék elő. Sürgősen intézkedjenek az illetékesek! Pósa György. A NÄGOCSI HAZAKRA, fákra, utcára fehér takarót vont a hó. öreg este volt már. Egymásután sötétedtek el az ablakok, hogy a dol­gos napot fölváltsa a nyugodalmas éj. Csak a Petőfi tsz irodájának az ablaka volt még világos. A kiszűrődő fény rávetődött az útra, ahol mint a gyémánt, szikrázott, csillogott a hó. A termelőszövetkezet vezetősége gyűlt össze, hogy megbeszéljék a heti feladatokat. Hiába, hogy tél van, mindig akad tennivaló. Most is itt a favágás, a takarmányelőkészítés, a szerszámok javítgatása, az asszonyok meg foltozhatják a zsákokat. Ezt be­szélték meg a vezetők, hogyan osz- szák el a munkát, hogy mindenkinek legyen tennivalója. Egysaer csak nyílik az ajtó és egy embercsoport áll meg a szobában, tsz-tagok. Topogtak egy darabig, az­tán kivált közülük K. Balassa Lajos, aki 9 hold földdel lépett a tsz-be és egy levélforma papirost tett az asz­talra: »Alulírott kijelentem, hogy a gazdasági év végén összes ingó és ingatlan vagyonommal kilépek . . . « — alatta a keltezés és az aláírás: K. Balassa Lajos. Egy darabig nem mozdult senki, mindenki a másikra várt, hogy el­kezdje. Most, hogy megtört a jég, egymásután nyújtották be a tsz ve­zetőségéhez a kilépési nyilatkozatu­kat Hirsport János és fia, Z. Müller János, Ilon Lajos. Karsai Károlyné, Kazsoki István, Potó István ... le­hettek valami negyvenen. A vezetőség elképedt. Mi történik itt? Nem tudták mire vélni a dol­got. Azóta már rájöttek a titok nyitjá­ra. 1HÉG 1953 ŐSZÉN kezdődött az egész. Akkor 180—190 tagot számlált a Petőfi tsz. Nagy mre elv- társ beszámolójának elhangzása A Petőfi tsz felett mégis fölkelt a nap . . . egységre 14.5 mázsa búza, 5.38 má-| 4 HOGY BEKÖSZÖNTÖTT ata- zsa zab, 4.89 nrázsa rozs, árpa, 24.5 j ' vasz, a Petőfi tsz is megem- mázsa kukorica, 17 mázsa burgonya, bereite magát. Egyszeriben feledésbe 107' kg cukor, 28 liter olaj és 2253 j ment mindaz, ami történt. Nem be-. után megbolygatott hangyabolyhoz hasonlított a tsz. Hogyne! Nagy Imre elvtárs arról is szólt, hogy aki nem találja meg számítását- a tsz-ekben, a gazdasági év végén kiléphet. A ná­gocsi Petőfi tsz-ben sok az újgazda, az olyanok, akik földosztáskor kap­tak főidet Rubidó báró 6000 holdjá­ból. Azelőtt cselédek voltak, vagy legjobb "esetben 2—3 holdjuk volt. Teljesült tehát évszázados álmuk, övék lett a föld. Szokatlan volt ne­kik az »enyém«-et fölcserélni »a miánk«-kel. Aztán, hogy nem ment minden egyszerre jól a tsz-ben, ösz- szejöttek és közösen ívet írtak alá, amelyben tudatják a tsz vezetőségé­vel, hogy az ősszel, mint egyéni gaz­dák szeretnének gazdálkodni. így gondolta Pasztler József, Rédli Ist­ván, Barczi Péter, Rentier Ferenc, meg a többi. Ki is léptek 22-en az őszön, persze az olyanok, akiknek nem volt ínyükre a munka, mint Müller Jánosné, Kiss Jenőné, meg Horváthné. Nem voltak megeléged­ve az eredménnyel. Hát igen: egy­két munkaegység után mi is lehet a részesedés? ... Az olyanok aztán, akik becsületesen dolgoztak — a ki­lépési ív aláírásának ellenére —per­sze. hogy megtalálták számításukat. Eljött az október és megkezdődött a jövedelemosztás. 3 kg búzát, 1 kg árpát, rozsot, 1.10 kg zabot, 22 dkg cukrot, olajat, szappant, bort, bur­gonyát, kukoricát és 4.58 forintot osztottak munkaegységenként. Paszt- lerék a 295 munkaegységre 2.95 má­zsa rozsot, 8.85 mázsa búzát, 3.24 mázsa zabot, 14.7 mázsa kukoricát, 10.32 burgonyát, 17 liter olajat, több mint 60 kg cukrot és 1335 forint készpénzt vittek haza. Barczi Péte- rék hárman dolgoztak. A 489 munka­forint jutott. Persze, hogy bentma­radtak. Pasztler István és felesége 313 munkaegységet szerzett. Megma­radtak ők is, Rentlerék is, Potó Ist­vánnal együtt. Aztán egyre mélyebben jártunk az őszben. Lassan megérkezett a tél, fehér hópaplanba burkolta a falut, jégvirágokkal szórta tele az ablako­kat. A Petőfi tsz-ben a régi meder­ben ment a munka. Az emberek fát vágtak, készítették elő a takarmányt, szerszámokat javítottak a tavaszra. Az asszonyok a zsákokat foltozták. Elcsendesedtek a háborgások, gon­dolta a felületes szemlélő. A. viszonylagos csendesség azon­ban egy készülő- vihar előjele .volt. Vihar volt készülőben, hogy elsöpör­je, felbomlassza a közös munka ered­ményét, a nágocsi Petőfi tsz-t . . . Egyik este a lóistállóban jöttek össze a gazdák és ilyenformán okos- j kodtak: Nagy Imre megmondta, hogy ezután a kormány fokozottabban tá­mogatja az egyénieket is. A tsz-ből ki is lehet lépni. Csak hat hónappal előbb be kell jelenteni ezt a szándé­kunkat. Miért vesződjünk a közös­ben, amikor a magunk gazdái is le­hetünk? ... Ki tudja, mi lesz az eredmény? így érett, kavargott az emberek­ben ez a gondolat, míg azon az es­tén kirobbant hatalmas erővel. Úgy tűnt akkor, hogy a Petőfi tsz sosem szedi össze magát, a nágocsi Petőfi tsz-nek örökre beborult egére soha­sem fog többet feljönni a ragyogó nap. De nem így történt." széliek többet a kilépésről. Földbe tették a 119 kát. hold kukoricát, a 20 kh burgonyát, a 20 kh naprafor­gót, a 15 kh cukorrépát, a 15 kh ta­karmányrépát és az 5 kh dugványré­pát. Telt-múlt az idő. A növények kibújtak a földből, növekedtek. Meg kellett dolgozni, ha azt akar­ták, hogy termést hozzon az ősszel. A kukoricát kétszer megkapálták, a burgonyát kapálás után töltögették, kétszer kapálták a napraforgót is, a cukorrépát sarabolták, egyelték, kapálták. Most. már "a negyedszeri kapáláshoz kezdtek. Még idejében elszórták az 50 kg kálisót, s az 50 kg szuperfoszfátot a kapásnövényekre. A burgonya úgy 70 mázsát, a napra­forgó 8-at, a. cukorrépa meg úgy 100 mázsa körül hoz. Semminek sem ár­tott annyira a szeszélyes időjárás, mint a kukoricának. Mindössze 18 mázsás átlagtermésre számítanak. Mindezeket a munkákat egysége­sen, szervezetten végezték el. A nö­vénytermelési brigádot munkacsapa­tokra osztották. A munkacsapatokon belül egyéneknek jelölték ki a terü­letet. Kukoricából 1 hold 1300 négy­szögöl, burgonyából ■ 450, cukorrépá­ból pedig 340 négyszögöl jutott egy tagra. Gartner Istvánná 186, Müller Jánosné 179.8, Geisz Ádámné 160 munkaegységet szerzett a növény- ápolásban. Most hordják be 218 holdról a bú­zát, 604 holdról a rozsot, 117 hold­ról az árpát és 28 holdról a zabot. Gabonával megrakott szekerek vált­ják egymást a szérűn. Július 19-én kezdték az aratást és már 26-án vé­geztek vele. 50 kát. holdat gép vá­gott le, de a 6 tagból álló aratócsa­patokra is jutott 13—13 hold. Voics Endre, Kadlicskó Károly, Virág Ist­ván és . Potó István, de valamennyi arató a napot megelőzve ébredt, in­dultak a mezőre. Potó Istvánnak 312 munkaegysége van eddig. 4 forintot osztottak egységenként. Potóék az 565 egységre 2260 forintot kaptak. A tsz egyre erősödik. Szépen fejlő­dik állatállományuk is: 61 ló, 61 szarvasmarha, 240 sertés, 988 baromfi és birkájuk is van. Beadásban nem is hátralékosak. Most 15 csikót és 10 drb sertést adnak el. Növekszik a tagok pénzbeni jövedelme. A szá­mítások szerint legalább mégegyszer ennyit osztanak, mint eddig, aztán hátra van még a természetbeni jut­tatás. Egyre nő a termelőszövetkezeti ta­gok jóléte is. Megkapták az egy kát. hold szántóterületet háztáji gazda­ságnak. Legtöbb tsz-tagnak szőlője is. van. Szarvasmarha, sertés csak­nem minden tagnál található. Ful­mer Ferenc a tavasszal 1800 forintos rádiót vett. Tar Áronnak ugyancsak futotta az idén egy rádióra. Na és~ a kilépni akarók? Úgy dolgoznak," mintha misem történt volna. Az öreg Pctónak is alakul már a véleménye:' — Meg vagyok én elégedve minden­nel, dolgozunk keményen valameny- nyien . . . persze az még a zárszám­adástól függ, hogy bentmaradunk-e — teszi hozzá óvatosan. * * * A ZT HISSZÜK, nem igen lesz olyan tag a nágocsi Petőfi tsz-ben, aki a gazdasági év végén úgy dönt, hogy kilép. Ugye, Potó bá­csi? És a Petőfi tsz fölött mégis fölkelt a nap . . . — Vinezéné —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom