Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-15 / 193. szám
B SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 augusztus 15. VARGA GAZDA JÓL SZÁMÍTOTT BALATONÖSZÖD nem tartozik a nagy községek közé. Annak idején még jegyzősége sem volt, Ba- latonszemesen intézték — már ahogy — az őszödiek ügyes-bajos dolgát. Mintegy 140 gazdát tart nyilván a tanács, de nincs köztük egy sem, aki ne ismerné Varga Józsefet. Csinos, takaros kőházban lakik. Az udvaron néhány poros akác. A kerítésen egy pár mázas cserépkorsó, tejeskanna. Varga gazda éppen a mezőre készül, két szép lovát kantáron vezeti a szekér elé. A ház, udvar, egyszóval az egész porta arról tánuskodik, hogy tehetős, módos gazda Varga József. Nem azért, mert nagy birtoka van, hanem mert okosan gazdálkodik a 11 hold földjén. Az idei gyengébb gabonatermés ellenére 2 kát. hold búzája 20 mázsa 4 kg-ot adott. Ezek a kötött-homoktalajok megfelelnek a búzának, de azért még 50 kg pétisót is szórt ki kát. holdanként. A rozsot 15 százalékos jégkár érte. Az 1.5 kát. hold 14 mázsát hozott. Az 1300 négyszögöl árpát lucernaföldbe vetette és még 40 kg pétisót szórt rá. A sűrű, buja árpa termése 10 mázsa volt, ami kát. holdanként 13 mázsát jelent, holott a község átlaga 8 mázsa körül mozog. Varga József nem szeret tartozni. Teljesítette is — még a géptől — gabonabeadási kötelezettségét: a 8 mázsa búzát, 9.27 mázsa rozsot és az 5.42 mázsa árpát. — Tudja, nem jó az, ha tartozik az ember — fordul hirtelen felém. — Meg aztán kenyérgabonából 5 mázsával kevesebbet kell beadnom, mint tavaly. . . tudom én, mi a kötelességem. Jó termést vár a kapásokból is. Varga József az az % ember, aki megad mindent a földnek, de igyekszik áztán kihozni belőle a lehető legtöbbet. Az 1.5 kát. hold kukoricát az ősszel trágyázott földbe tette. Négyszer lóval, kétszer pedig kézzel kapálták. 20—30 mázsát számít holdanként. A burgonya jól sikerült az idén. 120 mázsát vár egy kát. holdon. Igaz, a 600 négyszögölt kétszer kapálta és egyszer töltögette. Most meg kísérletezik is. Olvasta, hogy nem kell annyira feltölteni a földét a burgonyára, csak éppen egy kicsit kell felhúzni a megporhanyított talajt. Megpróbálta hát, s az eredmény eddig igen jónak mutatkozik. A 200 négyszögöl cukorrépa is jól fizet. Megadja ez is holdanként a 120 mázsát. Szuperfoszfáttal vetette, a kelés után pedig 10 kg pétisót kapott. Napraforgót mindig annyit vet, hogy beadási kötelezettségét teljesíteni tudja. 4 mázsára számít most is a 700 négyszögölön. Ezt is kétszer lóval, kétszer pedig kézzel kapálták meg. De nem dolgoztak hiába, mert a törpe napraforgó is megfizeti a fáradságukat. Szépen virágzik már a 400 négyszögöl gyapot is. AHOGY LEARATOTT, hozzáfogott a tarlóhántáshoz. Ezt már befejezte a 6 kát. holdon. Az ősziárpa helyére — háromnegyed holdon — másodnövényként kölest vetett. Az eső pont jókor jött rá. 15—15 kg pétisót is szórt. Egyszer a vetés előtt, másodszor meg kelés után. — Jó lesz az apró jószágnak — mosolyodik el — mert van abból is egy jópár — hirtelenében nem is tudja megmondani, mennyi. S hogy az állatokra terelődött a beszéd, hozzáteszi: — 300 négyszögöl csalamádét is vetettem az állatoknak, mert hát van belőlük elég. — Ami azt illeti, a 2 ló, 2 szarvasmarha, 1 üsző, 10 sertés és 2 birka bizony nem kis dolog. Letette már a válláról az állatbeadás gondját is. 66 kg vágómarhát, 104 kg sertést, 16.5 kg tojást adott be, teljesítve évi beadását. A baromfiból még 6.5 kg hiányzik. A tejet is hordja rendesen, hiszen 400 literrel kevesebb a beadás, mint az elmúlt esztendőben. Már 593 litert adott be, az összes beadási kötelezettsége pedig 828 liter. Nem lesz baja ezzel sem Varga gazdának. Rendezte már évi adóját is, a gabonáért kapott pénzt erre fordította. A 3471 forintból 400 forint kedvezményt kapott a szerződésesen nevelt üszőborja után. — Adót mindig kellett fizetni — mondja — a törvény az törvény. Eddig mindig ő beszélt. Megfontolva, érthetően magyarázta el, miben rejlik sikerének titka. Most én próbálkozom egy kérdéssel: — Mit visz szabadpiacra? Nem lepődött meg, hiszen ez a 1 kérdés minden gazdát foglalkoztatja. Alighogy elvetnek, már számolgatnak, terveznek. Varga József mégis előbb gondolkodik egy kicsit, s csak azután kezdi: — Búzát nem adok el, nagy a család, hatan vagyunk. Kell a kenyér, no meg a vetőmag is. Rozsot meg szánt-szándékkal többet ütemeztettem be — mert nem bíztam annyira a búzában — s hogy ne legyen azért fennakadás a beadásban. Az árpa az állatoknak kell, mert hát én ezzel pénzelek leginkább. Már az idén három választási malacért 1200 forintot kaptam. Most ismét két 50 k©-osat adok el — kilónként 20 forintot kapok értük. Érdemes ezekkel foglalkozni, sosem fizet rá az ember. Meg aztán 1125 négyszögöl szőlőm is van. Igaz, a jég csúnyán elbánt vele, de még így is adhatok el a termésből. Lehet, hogy a kapásokból is jut szabadpiacra, mert 300 kg kukoricakedvezményt is kaptam. — így számolgat Varga gazda. Aztán ezek árából felruházkodik a család télre. Mezőgazdasági szerszámaim vannak. Igaz, a szecskavágóm nem a legjobb, szeretném kicserélni — beszél tovább — szeretnék egy gabonarostát is. . . De hát ez ráér még később. VARGA JÖZSEF példája azt igazolja: a jó gazda nem marad adósa a nép államának. A növény- termesztés és állattenyésztés egyaránt szép jövedelmet biztosít számára. Az időben és jóminőségben végzett mezőgazdasági munka, a műtrágyázás meghálálja a gazda fáradozását: mázsákban kifejezhető terméstöbbletet jelent. A több termény viszont több állat tartását teszi lehetővé. így számít Varga gazda is. Könnyen teljesíti aztán nemcsak terményből, hanem állatból és állati termékből is beadását. Évi adóját pedig a 3—4 szabadpiacon eladott süldő árából tudja rendezni. Neki is jut, mit aprítani a tejbe. így van ez mindenütt, ahol a gazda előrelátó, tudja azt, mivel tartozik az államnak. — Vinczéné — A isz-ek tagságának nyújtott kenyérgabona- kölcsönt még ebben az évben vissza kell adni takarmánygabonából Kormányzatunk azoknak a termelőszövetkezeteknek a tagsága számára, melyeknek a kenyérgabonából a rossz időjárás, vagy az elemi csapások miatt nem termett elég ahhoz, hogy a beadáson felül jusson osztalékra is, engedélyezte kenyér- ellátásuk biztosítása érdekében, hogy munkaegységenként 2.5 kg kenyérgabonát osszanak ki az állami készletből. Ezt az állam kölcsönadja a termelőszövetkezetek tagjainak, amit még ebben az évben vissza kell adniuk más terményben: kukoricából, árpából, zabból — a búzakilogrammnak megfelelően. így írja elő ezt a törvény és aki igénybeveszi a kölcsönt, annak eszerint kell azt visszafizetnie. A kormány intézkedését azonban sok helyen félreértik és ott is osztanak ki gabonát az állami készlet terhére, ahol különben biztosítva van a tagság ellátása kenyérgabonával. Ilyen helyeken feleslegesen terhelik a szövetkezeti tagokat adóssággal. Olyan nézetek is vannak, hogy az igénybevett kenyérgabonát hússal lehet teljesíteni. Ez nem lehetséges, mert népgazdasági tervünk teljesítése érdekében a kenyérgabo- nakölcsönt takarmánygabonából kell visszaadni. Egyes tsz-ekben olyan hírek vannak, hogy a kölcsönt majd a jövő évben kell visszafizetni, és nem a cséplésig megkeresett, hanem az év október 31-ig betervezett munkaegységeket kell figyelembevenni. A rendelet világosan meghatározza, hogy a kölcsönadott gabonát még ebben az évben, a takarmánygabona, a kukorica betakarítása után azonnal vissza kell adni és csak a cséplésig teljesített munkaegységek arányában osztható ki a 2,5 kg kenyérgabona. Vannak termelőszövetkezetek, melyeknek kenyérgabonatermésük kevesebb volt, mint amennyire számítottak, de ez korántsem jelenti azt, hogy nem elég szükségleteik fedezésére és mégis akarnak kölcsönvenni gabonát az állami készletből. Ezek a tsz-ek feleslegesen terhelnék: meg tagságukat. Csak azok a termelőszövetkezetek vegyék igénybe a kenyérga- bonakölcsönt, amelyeknek feltétlenül szükségük van rá. Termelőszövetkezeteink ne adjanak hitelt annak a hírverésnek sem, mely szerint a munkaegységenként kivételes esetekben kiadható 2.5 kg: kenyérgabonát elengedi az állam. Példamutató polányi gazdák Polány község dolgozó parasztjai örömmel tettek felajánlásokat alkotmányunk ünnepének tiszteletére. A gazdák közül máris többen beváltották szavukat és követendő példaképül állnak megyénk dolgozó parasztjai előtt. Ifj. Balogh Lajos 6 holdas dolgozó paraszt egész évi tojás-, sertés-, vágómarhabeadásának eleget tett, baromfiból pedig a harmadik negyedévre teljesítette állam iránti kötelezettségét, de nem késlekedett a kenyér- és takarmánygabonabeadással sem. Alighogy szérűjéről elvonult a cséplőgép, azon nyomban beadta kenyér- és takarmánygabonáját. Ezen felül 3 db 140 kg-os hízót is eladott az államnak. Dicséret illeti Tóth Antalné 8 holdas dolgozó parasztasszonyt, aki kenyér-, takarmánygabona-, tojás- és baromfibeadásának egész évre eleget tett. Az adóról sem feledkezik meg, azt is rendszeresen fizeti. Sloj- ning György 7 holdas gazda is azok közé tartozik, akik maradéktalanul teljesítik ígéretüket. Kenyér- és takarmánygabonán kívül tojásból és baromfiból háromnegyedévre teljesítette beadását, adóját pedig 8 hónapra kifizette. Kiss György 6 holdas dolgozó parasztra is büszkeséggel tekintenek gazdatársai. Vágómarhából, takarmány- és kenyérgabonából egész évre, tojásból és baromfiból pedig háromnegyed évre teljesítette beadási kötelezettségét. Űj Élet tsz-ben láttuk Sikeres harc a gyomok ellen 50 kh kukoricát, 10 kh burgonyát, 8 kh napraforgót és 10 kh cukorrépát téttek földbe a tavaszon a ráksi »Uj Élet« tsz tagjai. Ahogy nőttek, erősödtek a növények, a sok eső következtében fejlődött a gyom is. A kukoricát kétszer, a burgonyát pedig egyszer kapálták és háromszor töltögették, hogy kipusztítsák a növényeken élősködő gyomot. A napraforgó 2, a cukorrépa ugyancsak két kapát kapott a sarabolás és az egyelés után. A növénytermelők felosztották egymás között a területet. Kukoricából három és fél hat h''1'’. burgonyából 800, cukorrépából 485, napraforgóból ugyancsak 800 négyszögöl jutott egy tagra. Sikerült is végezniök, mire beköszöntött az aratás. a műtrágyát Mig az egyénileg gazdálkodók idegenkedtek a műtrágyától, a termelőszövetkezet a búzára kát. holdanként 50 kg pétisót, a cukorrépára 150 kg, a burgonyára ugyancsak 150 kg kálisót szórt ki. De meg is látszik az eredményen. Míg az egyénileg gazdálkodók burgonyából 70, cukorrépából pedig 80 mázsás átlagtermést várnak, a tsz-ben a burgonya 100, a cukorrépa pedig 140 mázsát ad kát. holdanként. Az eredmény Az Uj Életben javában csépelnek. 160 kh búzát, 12 kh rozsot, 37 kh árpát és 15 kh zabot vágtak le a ■kombájn és a munkacsapatok közösen. Nehéz volt az aratás, hiszen közbejött, más munka is, ami bizony elvonta az erőket. Azonban Kovács György munkacsapata végig küzdötte .az aratást. Verítékeztek a tűző napon, hogy ne maradjon gabona lábon. Augusztus 20-ra végeznek a csépiéssel is. 50 rriázsa minőségi árpát adott le az Uj Élet tesz vetőmagnak. A géptől ■ teljesítették már 223 mázsa búzabeadási kötelezettségüket. Mihelyt »elmasinálják« a rozsot, beadják azt A ráksi is. Nem maradnak adósai államunknak. így ők is jól járnak, mert a gabona árából kiegyenlítik 18.678 Ft adójukat. A búza 8—9, az árpa 8, a zab ugyancsak 8 mázsás átlagtermést hozott az Uj Életben. Kukoricából 26, burgonyából 100, cukorrépából 140, napraforgóból pedig 7 mázsás átlagtermésre számítanak. Van miből osztaniok. Csak előleget búzából 5, árpából pedig 1 kg-ot osztottak, de a takarmánygabona is eléri, az 5 kg-ot munkaegységenként. A tervben 12.32 Ft készpénz szerepel, ennyi jut munkaegységenként, j Azonban július 1-ig már 13 Ft volt j az egy munkaegységre eső készpénz. De a tcrvbevett 153.673 Ft. helyett is 180.000 Ft-ra növekedett a pénzjövedelem. amit a tagok között osztanak szét. Gazdag állatállomány 20 ló, 47 szarvasmarha, 154 sertés és 400 baromfi a tsz állatállománya. Különösein a sertésállományra büszkék, hiszen a környéken nincs még egy ilyen. Viza István és Kovács János különös gonddal foglalkoznak velük. A három legszebb sertést a mezőgazdasági kiállításra viszik. 39 kh rét, 30 kh lucerna, 15, kh zabosbükköny, 12 kh őszi keverék, 30 kh baltacím, 3 kh csalamádé, 12 silókukorica és 20 kh muhar biztosítja az állatok téli ellátását. 120 köbméter silójuk is van. De hogy tervüket — az 550 köbmétert — teljesítsék, 2 beton silógödröt építettek. Petz András célhoz ér ►•Minden kezdet nehéz« — tartja egy jó magyar közmondás. Hogy ez mennyire így van, Petz András példája bizonyítja. Az •►őstagok« közé tartozik, vagyis alakulásától tagja a tsz-nek. Kezdetben bizony nehezen ment minden. A zárszámadáskor megkapták ugyan a fejadagot, de Petz András nem erre vágyott. Boldog, megelégedett életet akart, olyant, amilyen élete még soha nem volt. Ezért jött a tsz-be. Az 1953-as zárszámadás mér egyik állomása volt ennek. Feleségével eddig 466 munkaégységet szerzett. Több mint 20 mázsa kenyérgabonát, 8 mázsa árpát, 16 mázsa kukoricát, 22.5 mázsa burgonyát, 19 mázsa szálastakarmányt, .1 mázsa cukrot és 5.000 Ft körüli készpénzt vitték haza. Az idén még ha csak az eddig kiosztott előleget számítjuk, ugyanennyi munkaegységre — mert ezt most is megszerzik — 23 mázsa búzát és ugyanennyi takarmányt, 4 mázsa 66 kg árpát és 5956 Ft pénzt kapnának. S ez csak az előleg. A többi még hátra van. Eg3’re közelebb jut tehát céljához Petz András. Tudják kötelességüket 22.06 mázsa sertés, 19.12 mázsa vágómarha, 216 kg tojás, 303 kg baromfi és 10.382 liter tej a tsz beadási kötelezettsége. Ezzel szemben 29.90 mázsa sertést adtak be, a vágómarhabeadást is teljesítették és 13.88 mázsát már a jövő évre adtak be. Tojásból 24 kilogrammal többet vittek.'Tejből már 8.271 liternél tartanak. Beadtak már 116 és fél kiló baromfit is. Növekvő jólét Mind a 72 tag megkapta a háztáji földet, amely 1000—1600 négyszögölig terjed. Sertés minden háznál található. Szarvasmarhája csak négy tagnak nincs, de ezek 1.5 liter tejet kapnak naponta a közösből. Egyre jobban élnek a tsz-tagok, egyre többet fordítanak lakásuk csinosítására. Viza Istvánék bútort csináltattak. Petz András rádiót vásárolt. Dobos Jánosné pedig egy modern tűzhelyet vett a nyáron. A jó munka jutalma Az Uj Élet tagjai alig várták, hogy eljöjjön augusztus 8-a. Űzték, kergették volna a sötétséget, hogy megérkezzék a hajnal és elindulhassanak Balatonlellére. A termelőszövetkezet kirándulást tervezett a jó munka jutalmául. Sokan közülük, mint például Máté Vendelné és Dobos Jánosné először voltak a Balatonnál. Érthető volt tehát a lázas készülődés, az izgalom. Míg a férfinép a Badacsony híres borát kóstol1 gáttá, az asszonyok, meg a gyerekek fürödtek. A merészebbek csó- nokba szálltak, öreg este volt már, amikor a sok-sok kedves, feledhetetlen élményekkel gazdagodva megérkeztek Ráksiba. Megbecsülés és tisztelet Mindezeknek az eredményeknek láttán akadnak olyanok a községben, akik talán irigységből, az is lehet, hogy rosszindulatból, igyekeznek az egyénileg dolgozó parasztok előtt befeketíteni a tsz-t, mint például Takács József és Máté János teszik. Mivel az eredményeket ők sem tagadhatják le, ilyen formán okoskodnak: hát igen, az idén még csak ■ment valahogy a tsz-nél, de jövőre... akkor mi lesz? Kevés a munkaerő ... De egyet elfelednek: azt, hogy az Uj Életben új . emberek harcolnak az új, a szebb életért. S ez megsokszorozza erejüket. Ezenkívül mindig többet segít nekik hű barátjuk, munkatársuk: a gép. Az igali gépállomás a tsz földjén ezután még többet fog szántani, aratni. Ha eddig jól dolgoztak a tsz-tagok, az eredmények még jobb munkára serkentik őket, hiszen Viza István, Petz András meg a többiek nem 5 kg gabonát és 13 forintot akarnak, még előlegnek sem. Többét. És megvan rá a lehetőségük. Azok az apró kis tűszúrások pedig nemhogy gyengítenék, hanem még jobban megedzik a tsz-t. Egyre nagyobb tiszteletet szereznek a tsz-tagok a becsületes egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok előtt. Feléjük fordul a falu Az elmúlt év őszén 85-en léptek ki a tsz-ből. Nem ment egyszerre minden, hát otthagyták. Most azonban a falu a tsz felé fordul. Egyre többen szeretnének belépni az Uj Életbe. Bánják már elhamarkodott tettüket a kilépők. Nem érte meg.. Tóth János is visszajönne szívesen, Takács György sem kéretné soká magát, de sorolhatnánk tovább azokat, akik az elnöktől, a párttitkártól, vagy a tsz egyik-másik tagjától érdeklődnék az eredményről, a be- - lépésről. Sikereik forrása S végül, de nem utolsósorb.an beszélnünk kell a tsz viszonylag kicsiny, de jól dolgozó pártszervezetéről, amely szinte motorja fejlődésüknek. A négy párttag és három tagjelölt tudja, mi a kötelessége. Jó- példával járnak a tsz tagjai előtt: Tipel. Imre 234, Kiss Imre 161, Sebők Vendel elvtárs 254 munkaegységet ért el. A közmondás azt tartja:. ••kicsi a bors, de erős« — s ez áll a tsz pártszervezetére is, azonban az. Uj Élet kommunistáinak még több gondot kell fordítaniuk a pártépítésre, pártszervezetük további erősítésére. Foglalkozzanak többet _ a. legkiválóbb pártonkívüli dolgozókkal, hogy azok alkalmassá váljanak' a párttagságra. Nagy dolgokat lehetne végeztetni az asszonyokkal is, hiszen Kovács Gyuláné, Máté Vendelné, Máté Ella, meg a többiek bebizonyították, hogy odaadó, becsületes harcosai a közös gazdálkodásnak. Munkaegységük már 160 körül mozog. A pártszervezet. segítse az MNDSZ munkáját, jobban kézbe kell vennie az asszonyok ügyét, hiszen a 72 tagnak majdnem fele asszony. A párt erősítése a legfőbb -biztosítéka további még szebb, még jotifc eredményeiknek, a tsz fejlődésének, a tagság jobblétének, a közös gazdálkodás szilárd győzelmének.
