Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-01 / 181. szám

# A szovjet vasutasok napja V. Garnik, a Szovjetunió közlekedésügyi miniszterhelyettesének cikkéből Elindult as első „karaván66 a begyűjtési hőspontba AUGUSZTUS ELSEJÉN, a hagyo­mányos Szovjet Vasutasnapon emlé­kezik meg a szovjet nép arról, hogy 1935 július 30-án a párt és a kor­mány vezetői a Kremlben fogadták a szovjet vasutas társadalom képvise­lőit. A vasút rendkívül fontos szerepet tölt be a Szovjetunió termelőerőinek fejlődésében. A kommunista párt és a szovjet kormány a szocialista építés minden időszakában különös figyelmet for­dított és fordjt ma is a népgazdaság egyik legfontosabb ágára, a vasúti közlekedésre, állandóan gondosko­dik annak megerősítéséről és fej­lesztéséről. A háború előtti ötéves tervek éveiben a Szovjetunióban 13.600 kilométer új vasúti fővonalat és 13.000 kilométer szárnyvonalat építettek, 47.000 kilométer vágányt raktak le, közel 2000 kilométer hosszú vasútvonalat villamosítottak és körülbelül 17.000 kilométeren ve­zették be az automatikus és félauto­matikus térközbiztosítást. A Nagy Honvédő Háború alatt a szovjet vasút, mint a Szovjet Had­sereg segítőtársa, megmutatta igazi erejét. A hitlerista rablóhódítók nagy veszteséget okoztak a vasúti közlekedésnek. A szovjet vasutasok rövid idő alatt nemcsak az elpusz­tult vasúti vonalakat és berendezé­seket állították helyre, hanem jelen­tősen fokozták a vasutak teljesítő- képességét is. A háború utáni évek­ben több mint 14.000 kilométer új fő- és szárnyvonalat helyeztek üzem­be, 7000 hidat állítottak helyre, négyszeresére növelték a villany­mozdonyok számát. Ugyanezen idő alatt a Diesel-mozdonyok száma húszszorosára növekedett. A VASÚTI ÉPÍTŐK végrehajtot­ták az SZKP XIX. kongresszusának határozatait, s befejezték a Kulunda —Barnaul, az Akmolinszk—Pavlo- dar. a Moitu—Csu vasútvonal épí­tését. Ezeknek hossza összesen 1200 kilométer. A kommunista párt. és a szovjet kormány által kitűzött feladatok ér­telmében 1954-ben olyan új típusú mozdonyokat építenek, amelyek 3500 tonnánál súlyosabb vonatok vontatására alkalmasak. A Szovjet­unió ipara 1960-ban mintegy 6000 mozdonyt, körülbelül 2000 Diesel­mozdonyt és 2000 villanymozdonyt ad a vasúti közlekedésnek. A szocialista termelés szakadatlan növekedésének következtében a szovjet vasutak megterhelése állan­dóan emelkedik. Jelenleg tizenkét­szerese az 1913. évi terhelésnek. Te­herforgalom szempontjából egyedül a két szibériai vonal — az omszki és a tomszki vasútvonal — eléri Anglia, Belgium, Hollandia, Török­ország és Japán vasútjainak együt­tes teherforgalmát. Előirányzat szerint a szovjet vas­utak teherforgalmának 1960-ban leg­alább 50—60 százalékkal kell növe­kednie, ennek során a szövetek, ru­hák, lábbelik, kötszövöttáruk és egyéb közszükségleti cikkek szállítá­sa 1953-hoz képest legalább három­szorosára emelkedik. A vasúti dolgozók országos aktí­vaértekezletének felhívására az or­szág összes vasútvonalain újult erő­vel indult meg a szocialista munka­verseny az ezévi szállítási terv tel­jesítéséért és túlteljesítéséért, a köz­lekedésnek magasabb színvonalra emeléséért. A szovjet vasutasok igyekeznek emelni a munka terme­lékenységét, csökkenteni á szállítá­sok önköltségét, feltárják és kihasz­nálják .a belső tartalékokat, beveze­tik az új technikát és a modern technológiát, széles körben alkal­mazzák a közlekedés újítóinak mód­szereit. Az utóbbi 25 esztendőben a szovjet vasúti közlekedésnél a mun­ka termelékenysége 3.5-szeresére emelkedett. A szovjet vasutasok szívesen ad­ják át tapasztalataikat a népi de­mokratikus országok vasutasainak, ugyanakkor maguk is átveszik azok hasznos módszereit. A KOMMUNISTA PART és a szovjet kormány különleges gon­doskodással veszi körül a vasút dol­gozóit. Kiváló munkájáért az utóbbi három évben 320.000 vasutast tün­tettek ki érdemrenddel és érdem­éremmel. Az utóbbi öt esztendőben több mint ötmilliárd rubel hűségju­talmat fizettek ki a vasút dolgozói­nak. mummiMWAwmwí A rekkenő nyári hőségben valóság­gal izzott az albániai foistyemi sík­ság. A Skumbin folyó partján Szül Mecsja egyéni gazda elégedett mo­sollyal törölte meg verejtékes homlo­kát. A szérűn zakatoló cséplőgép, idei búzaterméséből az utolsó kévé­ket falta. A mázsa mellett szinte mosolyogtak a kövér gabonazsákok. Szül Mecsja felesége kérges tenye­rébe vette, valósággal simogatta a kemény, aranyló búzaszemeket. — Hogy fizetett a búzád, Szül? — kíváncsiskodott az öreg Bajrami apó, aki már túljárt a hatvanon, de azért minden mezőgazdasági munkából alaposan kivette részét, — Huszonegy mázsát takarítottam be hektáronként! — válaszolta nem minden büszkeség nélkül a kiváló egyéni gazda. — Alaposan megdol­goztunk érte, de meg is lett az ered­ménye . . . Bistyemi falu fölött már alkonyo- dott. A Skumbin folyó partján húzó­dó kukoricatáblák és gyapotföldek felől csoportosan indultak hazafelé a legények és a lányok. A falu felé vezető dülőúton egyre több aratóbri­gád csatlakozott hozzájuk, ugyanis a bistyemi dolgozó parasztok idén már csaknem kivétel nélkül kollektív bri­gádokba tömörültek, hogy minél gyorsabban befejezhessék az aratást és a cséplést. Valamelyik nótáskedvű .................................................... l egény vidám dalba kezdett és hama- rosan , az egész határ visszhangzott éneküktől. A faluban Szül Mecsja gazda már a szekereket vizsgálgatta, hogy más­nap korahajnalban elindulhasson Potyin felé és a faluból elsőnek tel­jesítse beadási kötelezettségeit. Neki magának mindössze egy szekere és két lova volt, egy szekeret és egy kordét, valamint három lovat szom­szédai kölcsönöztek. Uttörőnyakken- dős kislánya az első szekér körül szorgoskodott, titokban vörös vá­szonra jelszót hímzett a kislány. -Az első cséplést az államnak!« — hir­dették a fehér cérnával hímzett be­tűk . . , Még alig virradt, amikor Szül Mecsja elindította a lovakat. A fa­luban már több aratóval találkozott, akik indultak kifelé a földekre. Har­sány éljenzésekkel köszöntötték a példamutató gazdát, aki súlyosan megrakott szekereivel hamarosan el­tűnt szemük elől a Petyin felé veze­tő országút egyik kanyaróban. A. haj­nali szellő a gazda feje fölött meg- meglobogtatta a gyermekbetűkkel hímzett jelszót és még a lovak is vi­dámabban poroszkáltak a kelő nap sugaraiban, mintha megérezték vol­na, milyen értékes rakományt visz­nek. mi....................... N épi kultúregyiittesek sikeres fesztiválja Csehszlovákiában A» „Énsaki Sark 4“ kutatóállomás Az „Északi Sark—I“ kutatóállomás életéről a „Pravda“ és az „Izvesztyija“ ezeket írja: — Az áramlő jégtáblán pezsgő élet folyik, a sokrétű kutatómunka éjjel sem szünetel. A jégtáblán most nyár van, a hőmérséklet 0 és plusz 2 fok között ingadozik. Sok munkát ad a kutatóknak a hóolvadás, mert az ol- vadásos vizet minduntalan el kell ve­zetni a jégtábláról. A kutatók pontos óceánografikai megfigyeléseket tesz­nek, többek között tanulmányozzák az arktiszi óceáni áramlatokat. A meg­figyeléseket a legkorszerűbb szovjet technikai eszközök segítségével vég­zik. A „Pravda“ tudósítása hírt ad ar­ról is, hogy a napokban indult meg a világ legészakibb sakkmérkőzése az „Északi Sark—3“ és az „Északi Sark —i“ kutatóállomás sakkozói között. ÚSZÓ KLUB A KÁMÁN A Káma folyón minden nyáron közlekedik a fa- és papíripari szak- szervezet úszó klubja. A hajón ol­vasóterem, kultúrterem, műszaki ka­binet és könyvtár várja az erdei munkásokat. A távoli faúsztató he­lyeken, a folyóparti fakitermelő he­lyeken, a papírkombinátok lakótele­pein nagy örömmel fogadják az úszó klub megérkezését. A klub kultúrmunkásai az utóbbi hetekben például a nemzetközi hely­zetről, a rakétatechnika újdonságai­ról, a szovjet hazafiságról, a népi de­mokratikus országok dolgozóinak életéről és eredményeiről tartottak előadásokat. Ezeket az előadásokat gyakran erdei tisztásokon, a papír- kombinátok műhelyeiben, valame­lyik munkásszálláson vagy üzemi kultúrteremben rendezik. A mezei szállásokon A Kiszlovodszk-kerületi szovjetek küldöttei tevékenyen hozzájárulnak a mezei munkával elfoglalt kolhoz­parasztok szociális és kulturális el­látásának megjavításához. Parhomenko orvos kezdeményezé­sére a Kirov-kolhoz összes brigádjait kis gyógyszertárakkal szerelték fel. Ezekben minden szükséges gyógy­szer megtalálható. Az orvosok rend­szeresen felkeresik a mezei szálláso­kat. Zajcova küldött, a helyi iskola ta­nítónője az aktíva segítségével a szántóföldeken jól megszervezte a kulturális tömegmunkát. A brigá­doknál sajtófélórákat, előadásokat tartanak, röplapokat adnak ki, új fil­meket mutatnak be. Az ossz sző vet ségi mezőgazdasági kiállítás Moszkvában augusztus 1-én meg­nyílik az Összszövetségi Mezőgazda- sági Kiállítás. A kiállítás területe több mint 290 hektár, ahol 76 pavil­ion épült. Ezek a payillonok a szö­vetségi köztársaságok mezőgazdasá­gának különböző ágaiban elért ered­ményeket ábrázolják. A kiállítási termekben, telepeken fényképeket, rajzokat, táblázatokat állítanak ki, amelyek a szovjet kolhozok, gépállo­mások, szovhozok, tudományos ag­ronómiái és zootechnikai intézmé­nyek eredményeit mutatják be. A kiállítás területén üzleteket, étter­meket, kávézókat stb. is építettek. Az épületek száma meghaladja á há­romszázat. A képen: a baromfikel­tető. és tenyésztőállomáson. Kis­csirkék kiválogatása a keltetőgép­ből. A GAZDAG TERMÉS RETAKARÍTÁSA A Szovjetunió déli kerületeiben lendületesen folyik a betakarítás. A szovhozok és kolhozok földjein trak­torok, kombájnok, cséplőgépek és tehergépkocsik dolgoznak. Az utób­bi időben a gépállomány jelentős mértékben gyarapodott. Számos te­rületen 95—99 százalékban kombáj­nokkal végzik a gabona betakarítá­sát. A képen: őszibúza betakarítása a »Scsorsz«-kolhozban. (Zaporozsje terület.) Csehszlovákiában ilyenkor tartják meg a népi kultúregyüttesek hagyo­mányos nyári fesztiváljait. A morvaországi Strázniceben a na­pokban immár kilencedszer tartották meg a nem hivatásos ének- és tánc­csoportok nyári seregszemléjét. A Csehszlovák Kommunista Párt köz­ponti bizottsága küldöttségének rész­vétele nagymértékben emelte az ez­évi stróznicei fesztivál jelentőségét. Az idei fesztivál egyik legjellem­zőbb vonása, hogy a kultúregyütte­sek bemutatói mindinkább tükrözik a sokrétűen gazdag új élet szépségét és derűjét. Az egészséges szatíra és humor nem mostohagyermek többé, egyre inkább kifejezésre jut a szel­lemes és tréfás csasztuskákban, a szebbnél-szebb táncokban, a vidám dalokban. Chrudimban, a festői szépségű ke­letcsehországi városban július 11-én ért véget a népi bábjátszócsoportok III. országos találkozója.A kilenc be­mutatót követő kilenc vitaest nagy­ban hozzájárult a fejlett csehszlovák bábszínház-kultúra további felvirá­goztatásához. A fesztiválon a többi között előadták Moliére «-Képzelt beteg« című vígjátékát is. A chrudimi találkozón részt vett Mussák Viktor, a kassai »-Derű« ma­gyar bábjátszó-együttes vezetője is. Ez az együttes gyümölcsöző kapcso­latot tart a prágai állami bábszínház­zal. A prágaiak mindenben segítik a kassai »Derű«-t. Az együttes tervei­ben a többi között Fazekas Mihály »Ludas Matyi« című darabjának elő­adása is szerepel. A szabadtéri fesztiválokat sóktíz­ezer dolgozó látogatja és sűrűn fel­hangzó tapssal jutalmazza és biztat­ja további sikerekre a népi kultúr- együtteseket. 76&g,ifaíi vettan ílziw, haguj étetek mac^fxivul Jpta: Qí. Q-oesa ANYANYELVEM ROMÁN és be vallom, hogy magyar nyelvtudásom néhány szó és mondat ismeretére szorítkozik. „Igen, jónapot, nem tu­dom“ — ezek voltak az első szavak, amelyeket a magyar nyelvből meg­tanultam. Később még néhány szóval gyarapodott magyar nyelvismeretem Például serdült koromban megtanul tam a „szeretlek“ szót. Az utóbbi időkben megjegyeztem Puskás nevét és azóta magyar nyelvtana'ásom megszakadt. És most mégis, sok-sok év után Csíkszeredán alkalmam kí­nálkozott arra, hogy tapasztaljam: tökéletesen értek magyarul. Vasárnap volt. A Csíkszeredái kul- túrotthonban serény munka folyt. Az előadóterem körül a szobákat rögtön­zött öltözőkké alakították át, a távo­labbi helyiségekben még az utolsó próbák folytak. Csíkszereda rajon legkiválóbb kultúrcsoportjai jöttek össze, hogy ünnepi előadás keretében mutassák be művészi tudásukat. Végre szétnyílt a függöny. A szín­padon a rajon egyik legkiválóbb szó listája, Sárosi István je'ent meg, aki először furulyán játszott népdalokat, majd flótán, azután trombitán, végül pedig akkora trombonon, hogy szinte elveszett mögötte. A közönség lelke­sen megtapsolta minden számát és a szünetben siettem felkeresni a 12 esz­tendős legénykét. Ilo'gozó paraszt gyermeke, mindössze öt elemi iskolát végzett még, a hangjegyekkel az is­kolában ismerkedett meg, de a hang­szereken otthon tanult meg játszani. Igen sokat ígérő tehetség, autodidak­ta. Jövő terveit nem volt nehéz ki­találnom: zenedébe akar beiratkozni­SIETTEM VISSZA a terembe, mert már ismét szétnyílt a függöny és Szőke Erzsébet, egy fiatal paraszt­lány minden kíséret nélkül, kristály- tisztán csengő hangon népdalokat énekelt. Utána a tusnádi, majd a ma- darasi tánccsoport következett. Legé­nyek és lányok egymásután ropták a szebbnél-szebb, pattogó, tüzesütemű táncokat és egyre erőteljesebben csat­tant fel a zsúfolásig megtelt terem­ben a tapsvihar. Délután öt óráig három énekkar, 11 tánccsoport, í népizenekar és 10 szólista mutatta be tudását. Festői népviseletek tarkáiloltak a színpad- dón, székely és csángó kultúrcsopor- tok váltogatták egymást. Valameny- nyien örömmel és lelkesedéssel jöttek Csíkszeredára, hogy született tehetsé­gükkel mutassák be a nép kimeríthe­tetlen, gazdag alkotó művészetét. Ez a művészet hosszú időn keresztül úgyszólván csak titokban fejlődhetett; bilincsekbe verte a soviniszta uszítás és a népelnyomó rendszer. Most sza­badon virágozhat a Román Népköz- társaság minden részében a nép al­kotó művészete és a Csíkszeredái kul- fúrotthonban fellépő ifjak és lányok dalaikka\ táncaikkal ragyogóan be­bizonyították, hogy élnek a lehetősé­gekkel amelyeket a népi hatalom biz­tosít. KITÁGULÓ SZEMMEL gyönyör­ködtem a változatos táncokban és hir­telen rádöbbentem, hogy értek ma­gyarul, hiszen világosan értem, mit akarnak elmondani a táncosok moz­dulataikkal, sőt azt is megértettemj hogy miről dacolnak az énekesek. Most még erősebbnek érzem azt a testvéri kapcsolatot, amely szabad hazánkban az egymás mellett élő nemze.iségeket összefűzi. 23 millió új tankönyvei kapnak a lengyel általános iskolások A lengyel Állami Tankönyvkiadó Vállalat idén 4.5 millióval több tan­könyvet készített az általános isko­lák tanulói részére, mint tavaly. így tehát a tankönyvek 23,000.000 pél­dányszámban kerülrek eladásra. Sok olyan tankönyvet adnak ki, amelyet már az új tanterv alapján szerkesz­tettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom