Somogyi Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-31 / 205. szám
Kedd, 1954 augusztus 31. SOMOGYI NÉPLAP n VITASSUK MEG A TANÁCSTÖRVÉNYT! A MINTAGAZDA Hozzászólások és javaslatok a tanácstörvény-tervezethez A kaposvári Városi Tanács dolgozói csoportosan vitatták meg a tanácsokról szóló törvénytervezetet. Helyeselték, hogy a tanácstagnak kötelessége fbeszámolni választóinak, hogyan teljesíti megbízatását. Németh Pálné, a személyzeti osztály dolgozójának ez a véleménye: — Helyesnek találom, hogy a tanácstagok választása területenként történik. Ez azért is jó, mert így közelebb kerül egymáshoz a tanácstag és a választók. Nagyobb bizalommal lesznek a maguk választotta tanácstaghoz. Több esetben megtörtént már eddig, hogy nem végezték el úgy feladatukat, mint ahogy elvárták tőlük a dolgozók, de nem tudatták az illetékesekkel, hogyan vagy miért történt ez. A törvénytervezet most kimondja: a tanácstagnak kötelessége beszámolni választóinak munkájáról. Ha megbízatásának nem tesz eleget, vissza is hívhatják. A tanács és a választók közötti kapcsolat szorosabbá tétele érdekében Somogyvári József elvtárs a törvénytervezet kiegészítését javasolja: A tanácstagok — mint ahogy most — továbbra is tartsanak fogadónapot. * * * A Városi Tanács tagjai, a párt- szervezet körzeteinek megfelelően minden szerdán fogadónapot tartanak, ahol a felmerülő problémákra, panaszokra adnak választ. Bányai Zoltánné például azzal kereste fel Polgár Ferencné tanácstagot, hogy a Szigetvári-utca napközi otthonából már fél 4-kor elengedik a kicsiket. Nincsenek tekintettel a dolgozó anyákra, akik csak fél 5- kor tudnak elmenni gyermekeikért. Sok dolgozó édesanya panasza voít ez. Bányainé rövidesen megkapta a választ is: »A napközi otthonban a munkaidő fél 5-ig tart. Az oktatási osztály közölte, hogy szeptembertől pedig 7-ig foglalkoztatják a gyermekeket«. Ferencz Gábor a Köztisztasági Vállalat munkáját kifogásolta: öntözzék vagy olajozzák fel az Aranyutcát. A tanács intézkedett. A Köztisztasági Vállalat üzembehelyezte a II. sz. öntözőautót és ma már öntözik az Arany-utcát. is. Sovány János panasza a következő volt: — Patak és nádas mellett terül el 2000 négyszögöl szántóföldem és 800 négyszögöl kertem. A föld egy része víz alatt áll. Kérem ennek kivizsgálását és a területre mentesítést a beadás alól. — Arató János elvtárs közbenjárására a mezőgazdasági osztály megvizsgálta Sovány János panaszát. Földjének egy része valóban víz alatt van, 1000 négyszögöl után meg is kapta a mentesítést. Péter ' . Józsefnek adószámláján megváltási árelőleg szerepelt, annak ellenére, hogy juttatott földje állami tulajdonba került vissza. A tévedést egyik fogadónapon tudatta a tanácstaggal és helyre is hozták ott helyben. Házadó számlájára írták át az összeget. De ki győzné mind felsorolni azokat a problémákat, amelyekre megoldást talált a tanácstagok közbenjárására a tanács, amelyek megoldása egy-egy erős szál a tanács és a tömegek közötti kapcsolat megerősítésében. * * * * Csonka Miklósnak is van javaslata a törvénytervezet bővítésével kapcsolatosan: — A törvénytervezetbe még azt kellene bevenni, hogy az a tanácstag, aki fél évig nem jelenik meg a tanácsüléseken, vagy aki 1 év alatt nem szól hozzá a tanácsülések vitájához, veszítse el tanácstagságát. — Ezt a következőkben indokolja meg: — Aki fél évig nem jelenik meg a tanácsülésen, nem érdemli meg, hogy tanácstag legyen. Aki pedig egyszer sem szól hozzá, azt jelenti, nem foglalkozik a választók problémáival. . Csonka elvtársnak igaza van, az ilyen tanácstagról valóban nehéz elképzelni, hogy érdeklődik választói ügyes-bajos dolgai iránt. Az is helyes megállapítás, hogy nem méltó a tanácstagságra. Azonban nem szükséges a törvénytervezet ilyen irányú módosítása, hiszen az világosan kimondja, ha a tanácstag nem tölti be feladatát, ahogy választói megkövetelik; visszahívhatják. A minisztertanács határozata a tanácsok pénzgazdálkodásáról A minisztertanács határozatot hozott a tanácsok pénzgazdálkodásának megszilárdításáról és gazdasági, illetve pénzügyi hatáskörének kiszélesítéséről. A tanácsok pénzgazdálkodásában mutatkozó hiányosságok megszüntetésére a minisztertanács elhatározta: a tanácsok költségvetési tervezési módszerét úgy kell kialakítani, hogy ’valamennyi tanács végrehajtóbizottsága már a költségvetés tervezésének időszakában — figyelemmel a népgazdasági tervék éves pénzügyi tervszámaira ’és a minisztertanács által előírt irányelvekre- — kifejezésre juttathassa a ténylegesen felmerülő igényeket. A tanácsok végrehajtóbizottságai az egyes költség- vetési címek azonos rovatai között átcsoportosítást hajthatnak végre. A járási és városi tanácsok végrehajtóbizottságának elnökei a községi és a városi kerületi tanácsok részére indokolt esetekben 50 ezer forint értékhatárig póthitelt adhatnak, ha a póthitelt kiadási megtakarítással, illetőleg bevételi többlettel ellensúlyozzák. ■ ÁL;helyi tanácsok' végrehajtóbizottságai az irányításuk alatt álló vállalatok terven felüli nyereségét, az előirányzaton felüli saját bevételeiket, valamint az adóprémiumot saját hatáskörben — a felsőbb tanács végrehajtóbizottsága engedélye nélkül — a minisztertanács által meghatározott szociális, kulturális, valamint város- és községgazdálkodási (kommunális) célokra használhatják fel. A minisztertanács határozata a továbbiakban intézkedik a tanácsok pénzügyi gazdálkodásának egyszerűsítéséről, a költségvetés i!ll!l!!lllillll!!l!!!llllllllllllll!lll!llll!llllllllllll!ll!lll!lll!lll!IM szatérünk helyünkre. Fullasztó most a levegő. Jobbra csavarjuk a fejünk feletti szellőzőnyílást, s a becsapódó, valósággal élesen hasító, hideg levegőből is érezzük, milyen nagyon magasan járhatunk. Bágyadtság vesz erőt rajtunk, de rosszul egyikünk Sincs. Ekkor már két és fél órája levegőiben vagyunk. Alattunk újra végeláthatatlan felhőtenger ... ... Lehúnyom a szemem és az otthoniakra gondolok. A kislányom jut legelőbb eszembe, aztán az édesanyám, édesapám... Munkatársaimra gondolok, akik lelkesen, szeretettel segítettek a készülődésben, s akik talán még jobban izgultak, mint én, akik most várják a híreket, beszámolókat tőlem. De jó lenne, ha itt ülnének mellettem most ők is és együtt mennénk a ránkváró, ismeretlen élmények felé ... Milyen boldogság fogná el őket is most, amikor újra Rumen, a rádiós örömteli kiáltása hangzik: »Bulgária!«... Rövid kis szó, de mennyi szeretet, mennyi odaadás, mennyi büszkeség csendül benne. Bulgária! ... Letekintünk. Előbb a Duna ezüst csíkját látjuk, aztán a messze hegyekig nyúló, gyönyörű, szépen megművelt síkságot. Szófiában lépünk először bolgár földre. Szeretetteljes üdvözlőszavak, virágcsokrok, baráti kézszorítás, ölelés fogadnak bennünket. A városból nerrí sokat, látunk, mert az épp oly messze van, mint a mi ferihegyi repülőterünktől a főváros. Nem sokáig tartózkodunk itt. L? ÖVID pihenő után újra felzúg a gép s mi a Balkán-hegység fölött folytatjuk útunkat Várna felé. Most is épp úgy, mint otthon, az, indulás után — mindenki hallgat. A visszafojtott várakozás izgalmában csillognak a szemek. Én is erősebben szorítom most mellettem ülő férjem kezét. Aztán szinte egyszerre kiáltunk fel; óh, hogy zúg, hogy zeng, hogy ujjong ez a kiáltás, mely1 elnyomja a motorok zaját is! Hiszen ott, ott, nem messze tőlünk, egészen közel kéklik a tenger!. .. Öh, a tenger!... ... Rajta fehér hajók, picinyke csónakok — alig látható kicsi pontok: a habjai közt úszó emberek. Amott magas szirten álló, karcsú világító- torony, arrébb a hosszan tengerbenyúló móló, s balra a város, az ősi Várna! Ahogy újra földre lépünk és nagyot, mélyet lélekzünk a friss, tiszta levegőből, megcsapja arcunkat a tenger felől érkező gyors szél, különlegesen lágy, langyos lehelete. Némán, megbűvölve állunk a szemkápráztatóan gyönyörű, nagyszerű látvány előtt s érezzük, mint fonódik vállainkra bolgár testvéreink keze. És anélkül, hogy valaki mondaná. valaki biztatna, egyszerre felcsendül ajkunkról az ének: »Egy a jelszónk, a béke, harcba boldog jövőért megyünk, Egy nagy cél érdekében tör előre ifjú seregünk...« iy| AGYARUL, bolgárul száll a dal... Üdvözölnek minket, s mi köszöntjük a testvéri népet, barátainkat, kiknek munkája nyomán új élet fakad a sokat szenvedett földön. Köszöntjük azokat, akiknek szerető gondoskodása minket idekül- dött; az otthoniakat. Köszöntjük innen, ezerkilométerek távolából kedveseinket, _ szeretteinket. Köszöntjük a Fekete-tenger zúgó partjaitól drága, szép hazánkat!... (Folytatjuk.) széttagoltságának megszüntetéséről. A tanácsok irányítása alatt működő helyi vállalatok irányításával kapcsolatban a határozat kimondja, hogy az egyes minisztériumok az illetékes tanács végrehajtóbizottságának határozata nélkül nem adhatnak át tanácsi kezelésbe és nem vehetnek minisztériumi kezelésbe vállalatokat. A helyi vállalatok pénzügyi terveit a megyei tanács végrehajtóbizottságának illetékes szakigazgatási szervezői, az iparági pénzügyi terveket pedig a végrehajtóbizottságok hagyják jóvá. A vállalatok pénzgazdálkodási eljárását és nyilvántartását jelentősen egyszerűsíteni kell. A határozat kimondja, hogy az adóbevételi terveket a pénzügyminisztérium irányszámai alapján a végrehajtóbizottságok állapítjuk meg, amelyeket végső soron a minisztertanács hagy jóvá. A végrehajtóbizottság feladata továbbá: ellenőrzi a pénzügyi szervezet adó- beszedési munkáját; felülvizsgálja, hogy ez a munka törvényesség kereteinek megfelel-e; széleskörű politikai munkával mozgósítsa az adózókat az állampolgári kötelezettségek teljesítésére. A határozat befejező része a szakigazgatási szervek pénzügyi vonatkozású feladatait szabályozza. Kimondja, hogy a pénzgazdálkodási feladatok eredményesebb ellátása érdekében valamennyi operatív pénzgazdálkodási feladatot az adóbeszedési feladatok kivételével — a pénzügyi osztálytól a végrehajtóbizottság szak- igazgatási szerveinek kell átadni. A szakigazgatási szervek költség- vetési kereteikkel önállóan gazdálkodnak. A pénzügyi osztályt a pénzgazdálkodásban az eddiginél nagyobb hatáskörrel kell felruházni a megyei, járási és városi tanácsoknál egyaránt. A pénzügyi osztályok a pénzügyminisztérium és a tanács végrehajtóbizottságának kettős irányítása alatt állanak. A határozat végül kimondja: a megyei, a járási és a városi tanácsok és végrehajtóbizottságaik rendszeresen számoltassák be a területükön lévő más pénzügyi szervek (Magyar Nemzeti Bank, Beruházási Bank, Országos Takarék- pénztár, Állami Biztosító) vezetőit, ellenőrizzék a törvények, minisztertanácsi határozatok és rendeletek végrehajtását. , Alkotmányunk ünnepén, pénteken reggel, a szokottnál is korábban kelt fel Járfás János. Még alig pitymal- lott az ég alja, már talpon volt. Nagyot szippantott a csípős, friss hajnali levegőből, ami egészen felfrissítette. Körülnézett a csendes, ébredező udvaron, majd sietve elindult az istállóba. Amikor elvégezte szokásos reggeli munkáját, bement a házba mosakodni, ünneplőibe öltözött. A tanácsházra hivatták, hogy miért, nem is kutatta. — Majd megtudom odabenn — gondolta magában és sietős léptekkel indult a poros útnak. Bejáratos ő a tanácshoz, hiszen tanácstag. Sokszor megfordult az irodában, tanácsülésre ment, vagy a gazdák ügyes-bajos dolgait intézte el. Most azonban olyan furcsa érzéssel ment befelé, maga se tudta, hogy miért. Gyors lépteivel hamarosan célhoz ért. A tanácsházról a járási tanácshoz mentek, ott tartották az ünnepséget. Az ünnepély utón megkezdték a. kormánykitüntetések kiosztását. Nézte, nézte, amint a gazdák egyenként mentek ki az asztalhoz és mellükre tűzték a jelvényt. Egyszeresük, szinte nem akart hinni a fülének — az ő nevét olvasták. Kiment az asztalhoz, mellére tűzték a kitüntetést, kezetszorítottak vele. Tehát azért hivatták. Büszkeség, melegség járta át a szíve táját, boldog volt. — Mintagazda' lettem, a falu első gazdája, ez bizony nagy kitüntetés — gondolta magában, amint ment hazafelé. * * * Fonyódon a Temető-utcában laknak Járfásék. Az utca közepetáján egy fehérre meszelt, csinos kis házban lakik családjával Járfás János. Két fia van, az egyik — a nagyobbik — műszaki egyetemre jár, a kisebbik a közgazdasági technikumba Kaposvárra. Járfásné, igen kedves, szorgalmas asszony, méltó párja a dolgos, törekvő Járfás Jánosnak. Szép, rendezett, takaros az egész porta. Az istálló, a disznóól, a baromfiház, a pajta, mind-mind tisztára meszelt, gortdozott. Az istálló- ..................................... b an 5 szarvasmarha pihen a friss szalmán. Három fejős, kettő fiatal növendéküsző. 10—11 liter tejet fejnek naponta egyik-egyik tehéntől Járfásék., A disznóólban hatalmas anyadisznó röfög, hízó lesz belőle még ebben az esztendőben. Két kisebb malac és két nagyobb süldő is van az ólban, ezekből is hízó lesz a télre. Járfás Jánosnak az a terve, hogy földje mellett sertéseket hizlal az államnak, ez nagyobb jövedelmet biztosít számukra. A gondos háziasszony is büszkén mutatja az ő állatállományát: a baromfiudvar tarka lakóit, a hófehér, pelyhestollú libákat, lassan totyogó, örökké vizet vedelő kacsákat, apró, csipogó kis csirkéket, melyek benépesítik az udvart. Nem gond itt a beadás teljesítése, Járfásék már letették a gondot erre az évre a beadásról. A kapásnövények beadásán kívül már mindenből rendezték kötelezettségüket. Ügyeskedni keli, mert versenyben vannak Teklics Ferenccel, szégyen lenne, ha lemaradnának. Földjük nem sok van, az egész csak 5 holdnyi, de jó gazdálkodással, jövedelmük, terményük és állatállományuk felér egy 18—20 holdas középparasztéval. A földbe mindig azt vetnek, ami a legjobban megterem és jól fizet. Az idén egy hold gabonájuk volt. Ebből 1200 négyszögöl búza, ami 8 mázsát termett. Jel fizetett, igaz, hogy jól trágyázott, gondosan előkészített földbe, időben elvetette a magot, tavasszal műtrágyával felültrágyázta. Kapásai: a kukorica, burgonya, cukorrépa is legszebbek a fonyódi határban. Járfás gazdának nem kell félnie, nem lesz gond az állatok takarmányozása. így gazdálkodik Járfás János, aki most mintagazda lett, aki érzi, hogy a kitüntetés azt kívánja tőle, hogy ezután még jobban gazdálkodjon, többet termeljen és segítse gazdatársait, hogy Fonyód községben jövőre még több gazda kaphasson min- tagazda kitüntetést. Varga M. Somogyszoban a jövő évi terméssé gondolnak Somogyszob községben augusztus 21-én teljesen befejeződött a csép- lés. A tsz átlagtermése 9.5 mázsa volt, 2—2.5 mázsával magasabb termésátlagot értek el, mint az egyénileg dolgozó parasztok. A cséplés befejezése után sem tétlenkednek a község dolgozói. A Búzakalász tsz-nél vígan folyik a dohányszüret, szedik a paprikát is, melyből a konzervgyár ízletes kon- zerveket készít. Mindhárom tsz-ben elkészültek a káposzta-, repce-magágyak, a vetést is hamarosan befejezd. Emellett a soványabb talajokat mésziszappal szórják be, hogy jövőre még nagyobb termést biztosítsanak. Az egyénileg-'dolgozó parasztok közül is többen vették igénybe a mésziszap használatát. A gazdák már most előre gondoskodnak csávázószerekről, hogy ősszel a porhanyó talajba, tiszta mag kerüljön. Bajor Lajos, Somogyszob. Jflegjegyzések _________ l lllllllllllllllllllilllllllM HÉTKÖZNAPI TÖRTÉNET, avagy „ez jó mulatság, férfimunka volt" Manapság sok szó esik laz állam- igazgatási költségek csökkentéséről, a felesleges kiszállások és munkakörök megszüntetéséről és , történnek intézkedések a bürokrácia terjedése ellen. Az élet azonban néha még ma is felszínre hoz olyan eseteket, amelyek ellentmondani látszanak e törekvésnek. Álljon itt ennek illusztrálására az alábbi történet, i * * * A ibattócsai tanácstitkár ama napon igen elfoglalt ;volt. Félreértés ne essék: nem a dolgozó parasztok kérték /tanácsát, sem a cséplőgépek munkájának ellenőrzése kötötte le. mégcsak nem is a begyűjtéssel foglalkozott. Ezekre nem jutott ideje. Már korán reggel megkezdődtek nála a /-kiszállások«. Az egyes szervek megbízottai egymásnak adták a kilincset, ,ki kezet fogott vele, ki csal: bejelentette, hogy itt tartózkodik, ki leült asztalánál és öt perc alatt megtárgyalta ia falu helyzetét. Aztán becsukódtak az ajtók, felbőgtek a motorok és a látogatók a jó 'munkaerőmével a távozás mezejére léptei. Úgy 9 óra tájban aztán végre a járási tanács megbízottai érkeztek és alaposabban mélyére néztek a dolgoknak. Ekkor, a legnagyobb tárgyalás |közben, lépett be három ember. Igen (szerények és megértőek lehettek, árért látva a titkár elfoglaltságát. kint a padokon helyet foglaltak. Üldögéltek. Az órák teltek-múl- tak, )a látogatók jöttek-mentek, a titkár már végigjárta a. bizottsággal a falut és a hárem ember még mindig ült, beszélgetett, vagy ’ nézett maga elé. Egyikük — ő tudta miért — rovátkákat húzott egy papírlapra. Ebéd után aztán előhozakodtak: ők a munkaerőtoborzással foglalkoznak és néhány plakátot szeretnének kitenni A faluban, melyekkel Komlóra és Budapestre invitálják a dolgozókat. A titkár nagyon (kedvesen az engedélyt megadta. Mire ők kölcsönkérték a tanács kapcsológépét lés elkezdték a »munkát«. Nem nehéz elképzelni a munka- megosztást és a munka megszervezését. jA faluban 3 bolt van és a szép, díszes tér, ahol el kell helyezni terhüket. Egyikük vitte a plakátokat, ő is illesztette a falra. A másik, a kapcsológép mestere, nagy szakértelemmel erősítette fel a rendeltetési helyre. De mit is csinálhatott a harmadik? Talán szemmértéket vett és vigyázott, nehogy ferdén szögeljék fel a fontos feliratot. ) Mivel a délután 5 órai vonattal kiindulópontjukra akartak visszatérni, sietve búcsúztak a titkártól. ! S ekkor derült Jii, hogy rendkívüli humorérzékkel is rendelkeznek. Egyikük ugyanis megkérdezte: — Maguknál mikor lesz búcsú? — Jövő vasárnap feleli a .titkár. — De miért kérdezi? — Mert ma összeszámoltam: 50 látogatójuk volt... Egy egész búcsú- járás ... Csodák icsodája: magukat nem számolták közéjük. Csákvári János.
