Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-24 / 174. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÍPUP A népfront és a helyi tanácsok Jobb munkával, terménnyel segít a siófoki Űj Barázda tsz tagsága Népművelésünk, ismeret- terjesztésünk A MAGYAR DO U *»'lvfc*ví<Í.V' ‘V*** • ‘ ; •. v;jk. : Ví& .J-.* LGOZÓI I#PÁRT JA MEGYEI PÁRT BÍZÓI rTSÄGÄNAK LAPJA | XI. évfolyam, 174. szám. ||||M|- fmmmama ÄRA 50 FILLÉR Szombat, 1954 július 24. Az árvízkárok helyreállítására alakakult kormánybizottság közleménye a pénz­es természetbeni adományokról Az árvízsújtotta lakosságnak a társadalom legszélesebb rétegei siet­nek segítségére. A dolgozók öntevé­keny gyűjtési akciói órák alatt moz­gósították az egész országot. Az ár­vízkárok helyreállítására alakult kormánybizottság szükségesnek tart­ja, hogy a társadalmi megmozdulás szervezett formáit biztosítsa. Felhívja ezért az üzemeket, válla­latokat, intézményeket és hivatalo­kat, hogy az eddig gyűjtött pénz­adományokat fizessék be az Orszá­gos Takarékpénztár 100-as, vagy a Magyar Nemzeti Bank 200-as szá­mú, külön erre a célra megnyitott csekkszámlájára. A befizetéseket a fenti számlákra valamennyi posta- hivatal, takarék- és bankfiók elfo­gadja. A gyűjtés rendezett lebonyo­lítása érdekében az üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél és hivataloknál a gyűjtést a helyi szakszervezeti bizottságok által ki­bocsátott, sorszámmal és pecséttel ellátott gyüjtőíveken, a szakszerve­zeti, MNDSZ, illetve a Vöröske- reszt-aktivák bevbnásával végezzék. A területi gyűjtést a lakosság leg­szélesebb köreiben a helyi tanácsok által kibocsátott, sorszámmal és pe­cséttel ellátott gyüjtőíveken, Buda­pesten — az MNDSZ és a Vöröske- reszt-aktivák bevonásával — a la­kóbizottsági megbízottak, városok­ban és községekben a helyi taná­csok által kibocsátott gyüjtőíveken, az MNDSZ és a Vöröskereszt aktí­vái végezzék. Az egyes gvüjtőívekre befolyt ösz- szegeket a helyi gyüjtőszervek (szakszervezeti bizottságok, lakóbi­zottsági megbízottak, helyi tanácsok haladéktalanul fizessék be a kor­mánybizottság csekkszámláira. A be­fizetési nyugtákat a gyüjtőívekhez kell csatolni és meg kell őrizni. A kormánybizottság felkéri a szak- szervezeti központokat, hogy a he­lyi tanácsok végrehajtóbizottságai­val együtt mindenütt ellenőrizzék a gyűjtési hely megszervezését és a gyüj tőívekre történt befizetések rendeltetési helyükre juttatását. Gyűjtést csak az említett szervek által kibocsátott és lepecsételt gyüj­tőíveken szabad végezni. A természetben felajánlott mező- gazdasági termékeket, elsősorban gabonát, takarmánygabonát, a be­gyűjtési szervek veszik át. A fel­ajánlott egyéb terményeket, burgo­nyát stb. a földművesszövetkezetek­nek kell 'átadni — két példányban kiállított elismervény ellenében. Az elismervény egy példányát az adományozó küldje be a kormány- bizottsághoz. (Címe: Kormánybizott­ság az Árvízkárok Helyreállítására. Budapest, V. kerület, Országház, XII. kapu.) A felajánlott és átvett termények szabadfelvásárlási áron számított ellenértékét a begyűjtési szervek és a földművesszövetkezetek fizessék be a Magyar Nemzeti Bank Buda­pest 200. sz. csekkszámlájára. Ruhaneműek, háztartási cikkek összegyűjtését a helyi MNDSZ- szervek végezzék és továbbítsák a megyei tanácsok szociálpolitikai osz­tályaira. A Szakszervezetek Országos Elnökségének határozata az árvízkárosultakat segítő mozgalomról A Duna napok óta tartó áradá­sa súlyos károkat okozott az or­szágban. Az üzemek, gyárak, in­tézmények dolgozói önként fel­ajánlott forintjaikkal sietnek az árvlzkárlosultak megsegítésére, s a segítőkészség ezernyi egyéb je­le nyilvánul meg a lakosság min­den rétegéből. A SZOT elnöksége a dolgozók kezdeményezésére megindult gyűjtési mozgalom eredményessé­ge, az árvízkárok helyreállítására alakult kormánybizottság munká­jának elősegítése érdekében a szakszervezetek feladatait a kö­vetkezőkben határozza meg: 1. Minden üzemben, vállalatnál, intézménynél, hivatalnál az üze­mi (szakszervezeti) bizottság sor­számmal és pecséttel ellátott gyüjtőívet bocsásson ki. 2. A gyűjtést az üzemi (szak- szervezeti) bizottságok a szakszer­vezeti, az MNDSZ-, illetve a Vö­röskereszt-aktívák bevonásával végezzék. 3. Az üzemi (szakszervezeti) bi­zottságok a gyűjtött összeg|et na­ponta fizessék be az Országos Ta­karékpénztár Budapest 100., vagy a Magyar Nemzeti Bank 200. csekkszámlára. A befizetési nyug­tákat csatolják a gyüjtőívekhez és őrizzék meg. 4. A szakszervezetek elnökségei támogassák a központi és üzemi kultúrcsoportok, sportkörök kez­deményezéseit, hogy előadásokat, sporteseményeket rendezzenek az árvízkárosultak javára. A szakszervezetek elnökségei segítsék és ellenőrizzék a gyűjtés megszervezését, végrehajtását. A szakszervezeti aktivisták járjanak elől jó példával. Úgy végezzék feladataikat, hogy a gyűjtés minél eredményesebb, minél sikeresebb legyen. ............................................................................. M űszakonként 12.500 tégla a lerombolt hajlékok felépítésére A bedegkéri domb zöld fáinak árnyékában, a vasútállomás mel­lett terül el a tabi téglagyár ha­talmas telepe. A végtelennek tű­nő téglaraktárak között húzódik meg az irodaépület. Itt a DISZ- titkár elvtárstól megtudjuk, hogy június hónapban az égetők 93, az üzem átlagosan 67 százalékra tel­jesítette tervét. A lemaradás oka túlnyomórészt az, hogy a község­ben lévő építkezés elcsalta a munkaerőt. De többek között az is hozzájárul, hogy ebben a hó­napban 52 óra áramhiány, 8 óra esőzés és 3 óra géphiba miatti ál­lás volt. De a sok nehézségek és akadályok ellenére is vannak DISZ-fiatalok, mint Váczi Károly lerakó, aki 137 százalékra, Oltyik János behordó, aki 141 és ifj. Port János, aki 142 százalék­ra teljesítette tervét júniusban. Július 21-én déli 12 órakor kongattak a gyár udvarán. Min­denki az iroda felé sietett, ahol a gyár vezetője, Földes elvtárs és Kovács elvtárs, a DISZ-titkár kö­zölték a dolgozókkal, hogy a röp- gyűlést az árvízkárosultak megse­gítésére vonatkozó megbeszélésre hívták össze. A DISZ-fiatalok egyhangúlag vállalták, hogy mű­szakonként 12.500 darab téglát gyártanak azok megsegítésére, akiket a pusztító ár hajléktalan­ná tett. A Nagyatádi Téglagyár, a Nagyatádi Fonalgyár dolgozói röpgyűlésen ajánlották fel segít­ségüket az árvízkárosultaknak. A dolgozók havi fizetésük 2 száza­lékát adják. A TÜSKEVÁRI TÉGLAGYÁR dolgozói példát mutatnak a segí­tésben, de példát mutatnak a ter­melésben is. Az egyesülésen belül elsőként fogadták meg, hogy va­sárnapi műszakot tartanak és 29.200 darab téglát készítenek el terven felül az árvízkárosultak lakóházainak újjáépítésére. A nyersgyártó brigád 24.200, az el­hordó brigád pedig 5 ezer tégla elkészítését vállalta, míg az égető brigád és a kemence dolgozói 25 ezer tégla égetését vállalták el tel­jesen díjtalanul. Fábián Ferenc, Molnár József, Berkecz István bányászok a vállalt téglamennyi­ség elkészítéséhez szükséges föld kibányászását elvégzik. A tüske­vári téglagyár dolgozói közel 8 ezer forinttal járulnak hozzá az árvízkár csökkentéséhez. A SZIGETVÁRI-UTCAI TÉGLAGYÁR dolgozói sem akarnak kimaradni a segítségnyújtásból, ök 16 ezer tégla gyártását és égetését vállal­ták 3920 forint értékben. Ki­emelkedő Geges György és Geges István kihordók vállalása, akik 10 ezer tég ja kihordását vállal­ták teljesen díjtalanul. Az üzem dolgozói 1561 forint munkabért adnak át az árvízsuj tóttá vidék la­kóinak. AZ ARANY-UTCAI TÉGLAGYÁR dolgozói 10 ezer tégla gyártását és égetését vállalták vasárnapi műszakkal. Itt kiemelkedő Lassú Ferenc kéttagú nyersgyártó bri­gádjának vállalása, amely 2 ezer tégla elkészítésére tett fogadal­mat. Bakó János és ifjú Lassú Já­nos 2—2 tagú brigádja 1500—'1500 tégla elkészítését vállalta. Balatonőszöd dolgozó parasztjai is féltő gonddal figyelik nap mint nap az árvízsujtotta falvak lakói­nak életét, dolgozóink, katonáink segítségnyújtását. A Vörös Csil­lag termelőszövetkezet tagjai el­határozták, hogy ők is segítséget nyújtanak az árvízkárosultaknak. Felajánlottak 5 mázsa búzát és három szekér szálastakarmányt részükre. Szetyán György, a tsz egyik tagja külön 3 mázsa szá­lastakarmányt juttat a károsult dolgozó parasztok állatai részére. A faluban többen is felajánlották, hogy az árvízkárosultak kisgyer­mekeit is szívesen elfogadják, gondozzák őket addig, amíg új otthonuk felépül. SEGÍTSÜNK! Ez a szó foglalkoztatja most megyénk és az egész ország dol­gozóit. A dolgozók ezrei, munkások, és értelmiségiek hősiesen küz­denek a gátakon, hogy útját állják az árnak. Bár a gátépítők hősiesen harcoltak a gyilkos ár ellen, mégis több helyen kitört, hogy magával sodorjon mindent, ami útjába került. Mi, pedagógu­sok együttérzünk és együtt is kell éreznünk a fedél nélkül maradt dolgozó testvéreinkkel. Mi segíteni akarunk. Kérem megyénk pe­dagógusait, fogjunk össze! Adjuk össze forintjainkat s töröljük le a könnyeket. Tudjuk, amíg mi nyugodtan hajtjuk álomra fejün­ket otthonunkban, addig sokan, nagyon sokan könnyes szemmel nézik a dagadó ár útját, siratják elveszett; vagyonukat., Segítsünk! Töröljük le a könnyeket, én a magam részéről fizetésem 5 százalé­kával járulok hozzá az árvízkárosultak segítéséhez. Danis Imréné Kossuth-díjas tanítónő. i DialÉni Húsipari Halai siófoki vágóiad dolgozói illái is lielvtál A júniusi tervüket 106 százalékra teljesítették. A munkaver­seny lendülete az árvízzel kapcsolatos riasztó hírek nyomán to­vább fokozódott. Július első dekádja 29, a második 43 százalékos tervteljesítéssel zárult. így eddig 72 százalékot hajtottak végre eha- vi tervükből. Az üzem dolgozóinak: Zsifkó Miklós 140, Vikás Jó­zsef 130 és Dér József 120 százalékos eredménye a jó példa to­vábbi eredmények eléréséhez. Az üzem dolgozói tervük túlteljesítése mellett anyagilag is segítenek. Az árvízkárosultak megsegítésére havi fizetésük két szá­zalékát ajánlották fel. Jó példával előljár: Dónucz Mihály 100, Ingola Ernő 150 forintos segítésével. A tabi vágóhíd dolgozói felajánlották, hogy egynapi műszak eredményét az árvízkárosultak megsegítésére fordítják. ***** A fonyódi járás vezet az álíatbegyüjtésben Megyénk mezőgadasági dolgo­zói a gabonabetakarítás mellett a begyűjtési terv teljesítéséért is versenyeznek. Megyénk járásai­ban, ahol a begyűjtési hivatal a tanácsokkal karöltve mozgósítja a dolgpzó parasztokat beadási kö­telezettségük teljesítésére — ered­ményes a verseny. Az állatbe- gyüjtési versenyben a fonyódi já­rás vezet. A fonyódi és siófoki já­Elsők: Utolsók: Járás: 1. Fonyód 2. Siófok 3. Marcali Csurgó Barcs Nagyatád rás példáját kell követnie az el­maradt járásoknak, elsősorban a nagyatádi, de a barcsi járásnak is, amelyek a szégyenteljes utolsó helyen állnak az augusztus 20 tiszteletére indított begyűjtési versenyben. A legutóbbi, július 20—i értékelés szerint sertés- és vágómarhabegyüjtés terén a já­rások sorrendje a következő: Begyűjt, hiv. vez.: Győréi József Balassa Tibor Schifter Jenő i Horváth György Horváth Sándor Borbandi Ambrus Szorgos kezek BÉKÉS FALUSI CSEND fogad bennünket Bábonymegyeren. Üre­sek az utcák, csupán egy bivalyos szekér küzködik az úton. Lusták a bivalyok, s minduntalan lefekszenek pihenni, kocsisuknak komoly fárad­ságba kerül, míg talpramozgatja őket. A Dózsa tsz portája is látszólag üres. De mégsem! Itt találjuk Szi- lágyi elvtársnőt, a tsz párttitkárát, készíti a zsákokat a csépléshez. Ve­le beszélgetünk egy kicsit. — Az aratást vállalásunkhoz híven 6 nap alatt befejeztük. Kora reggeltől ké­ső estig vágtuk a rendet. Az eső ugyan akadályozta munkánkat, de alighogy elállt, s a szél meg­fújta egy kicsit a gabonát, már új- bó1 vágtuk, az idő sürgetett. Nálunk mindenki dolgozott, még a kis út­törők is. — A nagy munkaversenyt értékelő tábla mellett ott van egy kicsi is, ez a táblácska elárulja, mi­lyen szépen dolgozott ifjú Császár Gyula, Molnár Sándor, Veréb Jan­csi és még két másik pajtásuk az­alatt az idő alatt, míg szüleik arat­munkája nyomán tak. Ők látták el a ház körül az ál­latokat. — Asszonyainkat sem kell hívni a munkába. Major Józsefné tavaly semmiért sem ment volna a tsz földjére dolgozni. Most ő is a többi asszonnyal együtt igyekszik. Ver­senyben vannak a bábonymegyeri Dózsa tsz MNDSZ-asszonyai a tabi Petőfi tsz asszonyaival. A tisztasá­gi versenyt a bábonymegyeriek nyerték. De a mezőgazdasági mun­kákban is az elsők. — REGGELENKÉNT, ha csapa­tosan megyünk ki a mezőre, napon­ta el-elmondogatjuk, hogy is volt asszonyok tavaly? 72 hold kukori­cánk maradt kapálatlan, az idén pedig öröm nézni a kukoricánkat, répánkat, olyan szépen megvan mű­velve. Az ősszel sokan azzal váltak meg a tsz-től: »bent maradtak a do- logtalanok« megcáfoltuk ezt. A tsz tagsága mindig talál magá­nak munkát. Befejezték az aratást, most a szérűket hozzák rendbe, ta­karodnak és csépléshez látnak. Az aratással egyidőben elvégezték a tarlóhántást és a másodvetést is. — virágzó élet Szorgos munkájuk nyomán a mun­kaegységet értékelő táblán szapo­rodnak a piros, zöld kockák, szapo­rodik a munkaegység. Az " aratás alatt Szabó Lajos munkacsapata 4—5 munkaegységet keresett napon­ta. A tsz férfitagjai közül legtöbb munkaegysége Major Sándornak van. A tsz-ben végzett eredményes munkájáért felvették a párt tagjai közé. Állatállományát is növeli a Dózsa tsz. Nemrég vásároltak 3 darab szarvasmarhát majd 20 ezer Ft-ért. A tsz asszonyai megmutatták: ők is magukénak érzik a közös gazdálko­dást. A tsz vezetősége most azon gondolkodik, mivel kevés a férfi munkaerő, iné bízza-e a tehenésze­tet is az asszonyokra. IZGATOTTAN TERVEZGETNEK a tsz DISZ-fiataljai, a vasárnapi aratóünnepre készülnek. Színes ru­hákban, búzakoszorúval, nótával, zenével vonulnak fel a faluban. Es­te jó vacsorával, borral ünnepük meg a tsz-ben először a szép magyar szokásként: az aratóünnepet. — Pintér —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom