Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-24 / 174. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1954 július 24. Az árvízvédelmi kormánybiztosság jelentése július 23-án délelőtt 11 órakor A népfront és a helyi tanácsok Irta: Dani Imre, a Somogymegyei Tanács VB elnöke I. A dunai vízállás legmagasabb szintje pénteken a reggeli órák­ban Mohács térségében van. Mo­hácson péntek reggel 6 órakor a vízállás 922 centiméter, csütörtök reggel óta’ 5 centimétert áradt. Budapesten a ' vízállás péntek reggel 7 órakor 754 cm, a maxi­mum óta 51 centimétert apadt. Gönyünél az apadás a tetőzés óta péntek reggelig 126 centiméter. Az apadás ellenére — különö­sen a Rába, Rábca mellett az át­ázott töltések miatt — változat­lanul a legéberebb figyelőszolgá­latra és adott esetben gyors köz­belépésre van szükség. A védelmi munkálatok változatlanul, sőt né­hány helyen fokozott mértékben folynak. Szerdán és csütörtökön az ár- vízvédelmi kormánybiztos helyszí­ni szemléjén észleltek alapján meghatározta a szigetközi gátsza­kadások elzárásának ütemtervét és anyagmennyiségét. Az ideigle­nes elzárásokhoz összesen 18 ezer tonna kőre van szükség. A kő­anyag gyors leszállításához jelen­tős segítséget nyújt a baráti cseh­szlovák népi demokrácia; 8 ezer tonna követ szállít soron kívül a munkálatokhoz, míg a további 10 ezer tonna kőanyagnak folyama­tos szállítását vasúton és vizi úton illetékes szerveink biztosították. A töltéselzárások munkája ha­zánkban sohasem látott gépesítés­sel történik olymódon, hogy há­rom összekapcsolt pontból kiala­kított úgynevezett úszótagra állí­tott kotró a mellévontatott köves uszályokból a követ egy mozdu­lattal a szakadás megfelelő pont­jára dobja. így az említett hatal­mas kőmennyiséget négy-öt nap alatt beépítik az elzárásokba. A dunakiliti elzárás munkája csü­Moszkva (TASZSZ). Az indokí­nai tűzszünettel Vietnam, Laosz és Kambodzsa népe előtt megnyí­lik a gazdasági és kulturális fel- emelkedés lehetősége békés kö­rülmények között. E lehetőség egyben alapul szolgál a köztük és Franciaország közötti! baráti együttműködés fejlesztésére — hangzik a többi között a nyilat­kozat. A genfi értekezletnek az a dön­tése, hogy Vietnamban 1956 jú­liusában szabad választásokat tar­tanak, megteremti a feltételeket arra, hogy az egész vietnami nép nemzeti érdekeinek és vágyainak megfelelően megtörténhessék Vi­etnam nemzeti egyesülése. Nagy jelentősége van annak a megállapodásnak is, hogy Kam­bodzsában és Laoszban 1955-ben általános választásokat kell tartar- ni titkos szavazással és az alapve­tő szabadságjogok tiszteletben tar­tásával. Feltétlenül rá kell mutatni, hogy az annyira fontos határoza­tok meghozatalát megkönnyítette a francia kormány pozitív állás- foglalása, amelyet az a törekvés diktált, hogy a francia kormány Franciaország nemzeti érdekeinek tekintetbevételével cselekedjék. Az Egyesült Államok nem akart Franciaországgal, Angliával, a Szovjetunióval, a Kínai Nép- köztársasággal és más államokkal együtt résztvenni a közös mun­kában, amely biztosította az indo­kínai béke helyreállítását. A gen­fi megállapodások a béke erőinek fontos győzelmét és a háborús erők komoly vereségét jelentik. A szovjet kormány üdvözli a Genfben az indokínai béke hely­reállítása nagyfontosságú felada­tának megoldásában elért sikere­ket. A végleges indokínai rendezés nagyfontosságú feladata mellett ott áll a végleges koreai békés ren­dezés halaszthatatlan feladata. A genfi értekezlet és munkájá­nak eredményei megmutatták, milyen fontos szerep>e van a. vitás nemzetközi problémák megoldá­sában a nagy kínai népnek és ál­lamának, a Kínai Népköztársa­törtökön este már be is fejező­dött. Az apadás lehetővé teszi, hogy a szalkszentmártoni nyári gát­szakadást elzárva, az elöntött te­rület alacsonyabb részén utat nyissanak a betörő víznek, ezzel az elöntött terület feléről, körül­belül 500 kát. holdról a vizet rö- rid idő alatt levezessék. A Tolna Duna-ág elzárásának biztosítására Dokomlásnál úgyne­vezett szorítógát épül. A Sió töltés menti erős szivár­gások elfojtásán jelenleg is dol­goznak. Érsekcsanád térségében, vala­mint Bajától az országhatárig hú­zódó balparti töltésszakaszon is folytatják a töltésbiztosítási mun­kálatokat. Mohács térségében a Duna jobbparti töltésének védelmét je­lentékeny gépi munkával — négy kotró és 42 dömper odairányítá- sával erősítik meg. Baja térségében, a Vajastorok környékén és Margitta-szigeten nagyobb szádfalazási, körgátépíté- si és töltéserősítési munkák foly­nak. Egy-két esetben tetten értek olyanokat, akik a védekezési anyagok szállításakor kisebb-na- gyobb mennyiségű anyag eltulaj­donításával okoztak kárt az árvíz- védelemnek és népgazdaságunk­nak. Az árvízvédelmi kormány- biztos felhív mindenkit: az ilyen eseteket azonnal jelentsék a kar­hatalmi alakulatoknak, hogy a bűncselekmények elkövetőire a törvény teljes szigorral sújthasson le. Az árvízvédelmi kormánybiz­tos — tekintettel az apadásra — hozzájárult a Budapest feletti szakaszon a hajózás megindításá­hoz. Ságnak — hangsúlyozta a továb­biakban a nyilatkozat. A Kínai Népköztársaságnak a genfi értekezleten vállalt szerepe új bizonyítéka volt befolyásának, s nemzetközi nagyhatalmi tekin­télyének. A szovjet kormány úgy véli, hogy a Genfben az indokínai tűz­szünetről és a béke helyreállításá­ról kötött megállapodások előse­gítik a nemzetközi feszültség eny­hülését és ezzel kedvező feltétele­ket teremtenek a többi megoldat­lan fontos nemzetközi kérdés ren­dezésére. A szovjet kormány kijelenti, hogy békeszerető politikát követ­ve, továbbra is kitartóan és hatá­rozottan folytatja erőfeszítéseit e kérdések sikeres megoldásáért, ami kétségtelenül döntő fontossá­gú lépés volna a nemzetközi fe­szültség enyhítésének, a béke és a nemzetközi együttműködés meg­szilárdításának útján. Moszkva (TASZSZ). A pénteki szovjet lapokban megjelent a Szovjetunió Legfelső Bíróságának alábbi közleménye: A Szovjetunió Legfelső Bírósá­gának katonai tanácsa 1954 júli­us 2-től 7-ig tárgyalta M. D. Rjumin ügyét. M. D. Rjumint az OSZSZSZK büntető törvény- könyvének 58—7. paragrafu­sában meghatározott bűncselek­ménnyel vádolták. A bírói eljárás megállapította, hogy Rjumin a volt állambizton­sági minisztérium főnyomozója­ként, majd ezen minisztérium kü­lönösen fontos ügyekben nyomo­zó osztálya vezetőjeként, mint a szovjet állam burkolt ellensége, karrierista és kalandor céllal nyo­mozati anyagokat hamisított meg. E hamisított anyagok alapján provokációs ügyek indultak meg és indokolatlanul letartóztattak számos szovjet állampolgárt, köz­tük az orvostudomány neves képi- viselőit. Pártunk III. kongresszusa — Nagy Imre elvtárs beszámolója alapján — megtárgyalta a| helyi tanácsok munkáját, határozatot ho­zott a helyi tanácsok munkájának megjavítására és a Magyar Függet­lenségi Népfront új alapokon való létrehozására. A kongresszus meg­állapította, hogy a párt politikája már a felszabadulást közvetlenül követő időben is a haladó, demo­kratikus népi erők összefogásának politikája volt. Az új népi hatalomért folyó har­coknak kezdettől fogva a kommu­nista párt állt az élén. A párt veze­tésével jöttek létre a népi hatalom első csírái, a nemzeti bizottságok, melyek alakulásuk idején nemcsak társadalmi, hanem állami tevékeny­séget is végeztek. A párt hívta élet­re — és vezette a demokratikus erők tömörülését — a baloldali blokkot, amely lépésről lépésre szo­rította ki a hatalomból a reakciós, tőkés osztályok képviselőit. A párt és a néptömegek szoros kapcsolata volt és marad pár­tunk sikereinek záloga. A Magyar Dolgozók Pártja I. kongresszusán helyesen vett irányt a demokratikus erők szövetségének szorosabbra fűzésére, amikor meg­állapította, hogy »a demokratikus pártok laza koalíciója helyett a né­pi egység politikai tömegszerveze­tének, az új függetlenségi népfront­nak létrehozása szükséges«. A programmnyilatkozat megállapította, hogy »a függetlenségi front a mun­kásság, parasztság, értelmiség, a dolgozó kisemberek, Magyaroország minden haladó, hazafias eleme szö­vetségének egységes tömegszerveze­te.« E célkitűzések azonban a gyakor­latban nem valósultak meg. Elhal­ványodott a népfront, jelentősége és szerepe, háttérbeszorult a népfront­politika. Ennek következtében a függetlenségi front nem lett a de­mokratikus, hazafias erők egységes tömegmozgalma. A függetlenségi népfront formálisan létezett csupán, tevékenysége alkalmi akciókra kor­látozódott. Ilyen akciók voltak például az ideiglenes tanácsokba tagok delegá­lása, választások idején a jelöltek listájának összeállítása, vagy a meg­üresedett tanácstagi helyek betölté­séhez javaslattétel. Mennyire formális volt egyes he­lyeken a népfront munkája, az ki­tűnik abból is, hogy néhány eset­ben, amikor a népfront bizottság ja­vaslatára lett volna szükség, kitűnt, hogy ilyen népfront bizottság a köz­ségben, vagy járásban nincs is. Másfél esztendővel ezelőtt az or­szággyűlési választásokat megelőzve, a megyei függetlenségi népfront bi­zottság tagjainak megállapítása is nehézségekkel járt. E példák kellően bizonyítják, hogy a népi erők összefogása — a népfront-politika — területén me­gyénkben is súlyos hibákat követ­tünk el. Pártunk 1953 júniusi határozata Amint a bíróság előtt a tanú­vallomásokból kitűnt, Rjumin a szovjet törvény által tiltott mód­szerek alkalmazásával arra kény­szerítette a letartóztatottakat, hogy önmagukat és más szemé­lyeket hamisan a legsúlyosabb ál­lamellenes bűncselekménnyel —: hazaárulással, kártevéssel, kém­kedéssel — vádolják. A később lefolytatott nyomozás megállapította, hogy ezeknek a vádaknak semmi alapjuk sem volt. Azokat a személyeket, aki­ket ezekben a koholt ügyekben felelősségre vontak, teljesen reha­bilitálták. A Szovjetunió Legfelső Bírósá­gának katonai tanácsa Rjumin kártevő tevékenységének különö­sen veszélyes voltát és az elköve­tett bűncselekmények következ­ményeinek súlyosságát tekintet- bevéve, Rjumint a legsúlyosabb büntetésre, golyóáltali halálra ítélte. ’ Az ítéletet végrehajtották. nyomán kidolgozott kormányprog- ramm, az új szakasz célkitűzései, a pártkongresszus határozatai minden feltételét megteremtik a népfront­politika sikeres megvalósításának. A felszabadulás és földreform óta nem volt olyan kedvező fel­tétele a párt, a kormány és a nép egységének, mint napjaink­ban. Népi demokráciánk új szakasza új lehetőséget, új jelentőséget és új tartalmat ad a népfrontnak. Az új népfrontnak szélesebbnek és demo- kratikusabbnak kell lennie, mint a múltban volt. Pártunk vezetésével a dolgozók legszélesebb rétegeit kell magábanfoglalnia: a DISZ-t, az MNDSZ-t, a tudományos, kulturá­lis és szociális téren működő társa­dalmi szervezeteket, a békebizottsá­gokat, a különböző népi és termelé­si bizottságokat, a társadalmi és egyházi élet vezető egyéniségeit, az értelmiség képviselőit és így to­vább. .Különösen fontos, hogy a közsé vekben a népfronton keresztül, be vonjuk az állami és társadalmi munkába az ott élő értelmiségieket, orvosokat, állatorvosokat, pedagógu­sokat, mezőgazdasági szakembere­ket stb. Mind népfronpolitikánkban, mind tanácsi munkánkban állandóan szem előtt kell tartanunk és gyakorlat­ban meg kell valósítanunk Lenin tanítását: »Az ellenséget legyőzni csak az erők legnagyobb megfeszíté­sével, leggondosabb, leghozzáér­tőbb felhasználásával lehet. Min­denféle, akár a legcsekélyebb lehe­tőséget is fel kell használni arra, hogy a szövetségesek tömegét sze­rezzük meg magunknak.« A mi vi­szonyaink, az osztályharc feltételei között a munkás-paraszt . szövetség­nél szélesebb, átfogóbb tömegbázis létrehozását nagyban elősegíti, hogy fejlődésünk sajátosságai követ­keztében a diktatúra erőszak oldal kevésbbé domborodott ki és jobban előtérbe kerültek a gazdaságfejlesz­tés, a szociális és kulturális tevé­kenység békés feladatai. Feladatunk tehát új, szélesebb, demokratikusabb népfrontpoliti­ka alapján, helyi tanácsaink munkájának tökéletesítése. Helyi tanácsaink — közel négy év előtti — létrejöttének és fennállá­sának puszta ténye is hatalmas si­kere pártunknak és munkásosztá­lyunknak. •Helyi tanácsaink az állam új tí­pusát testesítik meg és a segítségük­kel az államot a, burzsoázia nélkül és a burzsoázia ellenére igazgatjuk. 1950 október 22-én megyénkben is a lakosság legszélesebb rétegei közül, a dolgozók százai lettek be­vonva tanácstagként az állami élet­be. A ipegye 252 községében 9063 tanácstagot és 4653 póttagot válasz­tottak a választók. A megválasztott tanácstagok közül 672 ipari munkás, 5270 szegényparaszt, 1785 középpa­raszt, 489 kisiparos- és kiskereskedő és 847 értelmiségi foglalkozású. Hasonló az összetétele az 587 já­rási tanácstagnak, valamint 293 pót­tagnak. A kaposvári városi tanács 101 tagja közül 53 ipari munkás, 33 dolgozó paraszt, 5 kisiparos és kis­kereskedő és 10 értelmiségi. Ugyancsak hasonló az összetétele a 85 főből álló megyei tanács tagságá­nak is. A felsorolt számok híven tükrö­zik, hogy a helyi tanácsok létrejötte nagy lépés volt előre a népi állam kifejlesztésének útján. Somogy megye munkásai, dolgozó parasztjai és néphez hű értelmisége a tanácsok létrejötte folytán elfog­lalták az állami munka területén is az őket jogosan megillető helyet. Lezárult az a korszak, amikor a Stephaicsok, Inkei bárók és Vidovi- csok intézték saját érdekeiknek megfelelően a megye ügyeit. Somogy megye dolgozói azonban nemcsak a hatalomba való tényle­ges részesedést nyerték a tanácsok létrejöttével, hanem az eddigi 115 jegyzőség helyett 243 községben alakult tanács, s így 128 község la­kossága kapott helyben közigazga­tást. Köztük sok olyan község is, amelynek lakossága korábban a leg­egyszerűbb ügyek elintézéséért is kénytelen volt 8—10 kilométert gya­logolni. A fonyódi járásban például 12 jegyzőség helyett 27 községi tanács és egy végrehajtó bizottság van. Megállapíthatjuk, a tanácsok létrejötte történelmi jelentőségű esemény az egész magyar nép életében A választás óta eltelt időszakban helyi tanácsaink rendkívüli felada­tokat oldottak meg. Tevékenységü­kön keresztül valósultak' meg azok az állami intézkedések, amelyek a szocialista iparosodással, a mező- gazdaság szocialista átszervezésével és a kultúrforradalom vívmányaival előmozdították a szocializmus alap­jainak lerakását. Helyi tanácsaink rövid, nem egészen 4 esztendő alatt érték el ezeket az eredménye­ket. Ha figyelembe vesszük azt, hogy saját szervezetünk kiépítése, ügyvitelünk megszervezése, műkö­dési elveik gyakorlati megvalósítá­sa, felső és alsó szerveikkel való kapcsolat kiépítése, a dolgozó tö­megekkel, való kapcsolat megterem­tése közben kellett a reájuk háruló államhatalmi és igazgatási felada­tokat ellátni, akkor tudjuk csak megfelelően értékelni tanácsaink munkáját és megbecsülni azokat az embereket, kik népi államunk fá­radhatatlan úttörői voltak. Helyi tanácsaink munkájának ér­tékelésénél látva azok eredményeit, nem kell félni a hibák feltárásától. Vannak még tanácsaink munkájá­ban hiányosságok, gyengeségek. Vannak olyan hibák, melyek a fel­sőbb szervek munkájából, a taná­csok felsőbb irányításából fakadnak, s amelyeket a kongresszus határoza­tai szerint a felsőbb szerveknek ki kell javítaniok. Olyan hibák is van­nak, amit egyes tanácsfunkcionáriu­sok, vagy apparátusbeli dolgozók hanyag munkája idéz elő. Mindez arra int bennünket, hogy helyi ta­nácsaink munkáját állandóan javít­suk, kiküszöböljük azt, ami rossz. A mi viszonyainkra is áll az, amit Lenin az orosz parasztságról mon­dott: »A parasztság elégedetlen is le- hét hatóságaink munkájának egyik, vagy másik részletével, — lehet, hogy panaszkodik is rá. Ez termé­szetesen elkerülhetetlen, mert ap­parátusunk és állami, gazdasági szervezetünk még túlságosan gyen­ge ahhoz, hogy ennek elejét ve­gyük, de mindenesetre teljesen ki­zárt, hogy komolyan elégedetlen le­gyen velünk az egész parasztság«. A mi megyénk dolgozó parasztsá­gának elégedetlensége is hasonló. Bosszantja, ha a tanácsházán hide­gen, lélektelenül bánnak vele, ha a bürokrácia miatt jogtalanul zak­latják, például a befizetett adót nem könyvelik el és emiatt újból megjelennek házánál. Ha nem inté­zik el gyorsan ügyes-bajos dolgai­kat stb. Ha azonban a dolgozó pa­rasztság a múltra gondol, a szolga­bírók és csendőrök uralkodására, a nagybirtokosok és kulákok basásko- dására, arra, hogy maga a paraszti név is megvetést fejezett ki és mindezt összehasonlítja a jelennel, úgy a választás nem lehet kétséges. Azok oldalán áll, akik megszabadí­tották az átkos múlttól, azt a népi demokráciát választja,, mely szé­lesre tárta előtte és gyermekei előtt a szabad érvényesülés kapuját, mely megbecsüli őt és a munkáját, és be­vonja az államépítés minden ágába. Parasztságunk saját tapasztalatai­ból tudja, hogy a tőkés diktatúrá­nál sokkal jobb a proletárdiktatúra és e meggyőződése mellett szilárdan ki is tart. Bizonyság erre az, hogy pártunk III. kongresszusa tisztele­tére megyénk termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó parasztsága nagy számban tett versenyfelaján­lást és e felajánlások teljesítése ré­vén Somogy megye második helyen végzett a kongresszusi versenyben. Megtaláltuk tehát a parasztság megnyeréséhez vezető útat, me­gyénk dolgozó parasztsága magáé­nak vallja a párt célkitűzéseit, a kormány programmját és egyember- ként áll a párt és a kormányzat mö­gött. Helyi tanácsainknak az a felada­ta, hogy a megkezdett úton tovább- menve a dolgozó lakossággal együtt oldják meg a párt és a kormány ál­tal elébük állított feladatokat. A szovjet kormány nyilatkozata a genfi értekezletről A Szovjetunió Legfelső Bíróságának közleménye

Next

/
Oldalképek
Tartalom