Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1954-07-10 / 162. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! , N A MAGYAR DOLGOZÓ K PÁRTJA MEGYEI PÄRTBIZO XI évfolyam, 162. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1954 július 10. 1 ' AZ IMPERIALISTA AGRESSZIÓ MÓDSZEREI GUATEMALÁBAN A falvak népe az ország kenyeréért­A kaszát nyomon követi az eke a balatonlelleí határban Az ősziárpa aratásának nagyrészét befejezték a balatonlelleí határban. Minden aratásra alkalmas tdőt kihasználnak. Vágják a rozsot, aratják a búzát. A köz­ségi tanács elkészítette a cséplési menetirány-tervet, rövidesen meg akarják kezdeni az ősziárpa cséplését. Hozzáláttak a gazdák a tarló'hántásboz is. Berki Géza felszántotta tarlóját és elvetette rövid tenyészidejű ku­koricával. A nagy nyári munkák mellett nem feledkeznek meg a begyűjtésről sem a balatonlelleiek. Féléves ter­vüket a baromfi és a hízottsertés kivételével teljesítet­ték, illetve túlteljesítették. Rendszeresen értékelik a be­gyűjtési versenyt. Az élenjárók között találjuk Szűcs Imre, Mátyás László dolgozó parasztok nevét, akik egész évre teljesítették tojás- és baromfibeadási kötele­zettségüket. Kovács Imre, aki kishaszonbérbe bérelt földeken gazdálkodik, szintén példásan teljesíti állam iránti kötelezettségét. Jó példát mutatnak a beadási kötelezettség teljesítésében az állandó bizottság tagjai és a VB-tagok. Kévesorok jelzik a taranyi tsz-lagok lelles munkáját A taranyi Kossuth tsz tagjai mindenben eleget akarnak tenni fogadalmuknak. Az aratást szemvesz­teség nélkül akarják elvégezni. Úgy határoztak, hogy géppel aratják le a gabonát, természetesen csak azt, amit lehet, mert a napokban az esőzés és a jég meg az erős szél nagyon ledöntötte a gabonát. — Minden em­bert mozgósítani — adta ki a jelszót .a tsz vezetősége. Minden tag lelkesedéssel indult ki az árpaföldre. A há­romfai gépállomás dolgozója, Druzsin János traktoros büszkén vezette traktorját, öröm az aratás, a nép leg­nagyobb öröme. Pár óra és máris hosszú kévesorok tar­kították a tsz árpatábláját. A tsz-tagok már korán 'kint voltak a földön, hogy a sarkokat levágják, hogy meg­könnyítsék a gép munkáját. Dradics Márton, a tsz el­nöke is megfogta a kasza nyelét, id. Gerján bácsi is, Szabó Ferenené és még több tag nagy szorgalommal dolgoztak. Szinte boldogító érzés Volt látni, amint a gép segítségére siet az embernek és az ember a gép­nek, de nem kevésbbé a gép és ember harmonikus munkájának eredményét. Két nap alatt a hatalmas ringó árpatenger helyét csak a tarló és a hosszú sor­ban elnyúló kévék jelezték. „Szemveszfeség nélkül aratunk,,-mozgaíom f a taráabooál Észak-Amerika imperialista ve­zetői már hosszú évtizedek óta birtokban tartják Közép-Amerika egyik kis köztársaságát, Guatema­lát. Az ültetvényesek, a rabszolga­kereskedők véreskezü ügynökei úgy vélték, hogy ez az állapot örök, megváltozhatatlan. A fejlő­dés törvénye azonban parancsolt és egy napon megmozdult a nép, elűzte kizsákmányolóit, kezébe vette sorsának irányítását és létre­hozott egy államot, amely demo­kratikus alkotmányosságával nyomban »kellemetlenné« vált az imperialista államok szomszédsá­gában. Mi következhetett ezután? Ter­mészetes, hogy csakis az ellenak­ció. Azok, akik fájlalták a kis or­szág függetlenségét, nyomban tá­madást indítottak ellene. Nyíltan, fegyverrel? Nem. Kezdetben óva­tosak voltak. Csupán összeesküvé­seket szőttek. Mindenütt akad dolláréhes vállalkozó, összeeskü­vés összeesküvés után született, de mindegyik kudarcba fulladt. Mi történt ezalatt? A kis nép egyene­sen haladt a fejlődés útján és a földosztásra került sor. Veszély­ben néhány amerikai érdekeltség! A riadó végigszáguldott az impe­rialisták között és azok döntő lé­pésre szánták el magukat. Ame­rikai bombázók, pénzen hizlalt belső árulók, az ENSZ-ben széke­lő »jóbarátok« és a felfegyverzett hordák különböző eszközökkel egy célra törnek. Megsemmisíteni Guatemala függetlenségét. A szeny- nyes áradat két szomszédos ország területéről megtámadta a kis köz­társaságot. Minderre Peurifoy amerikai nagykövet áldását adta, így hangzik a guatemalai esemé­nyek rövid története. Ez az esemény azonban hűen tükrözi az amerikai politikát. Egyéni célokért küzdő, a nagy­mértékű jövedelemre törekedő pénzmágnások nem riadnak visz- sza semmiféle eszköztől sem. A »rendfenntartó« szerepét öltik ma­gukra és ennek védjegye alatt öl­nek és rabolnak. A kis guatemalai köztársaság veszélyezteti az Egyesült Államok biztonságát? A kérdés már önma­gában is nevetséges. A két ország még csak nem is határos, összees­küvés részese talán a kis köztár­saság? Nem. Guatemala neve nem szerepelt még egyetlen amerikael- lenes megmozdulásban sem. Ta­lán politikai magatartása hívta ki a nagy szomszéd haragját? Még a legtárgyilagosabb nyugati körök is elismerik, hogy a kis ország poli­tikája, célkitűzései nem zavarhat­ták az Egyesült Államokat. Gua­temala polgári ■ célokért harcol. Még a legszemérmetlenebb fasisz­ta »jogtudósok« sem merik azt ál­lítani, hogy Guatemala a »kom­munizmus« beavatkozásának jelle­gét viselné. Soha nem került szembe az Egyesült Államokkal sem, csupán a nagy jenki mono­pólium — az United Fruit — ural­mától akart megszabadulni. A világ éveken át figyelhette a kis ország szüntelenül megújuló szabadságharcát az Egyesült Álla­mokkal szemben. Ezek az évek megmutatták, hogy hol lóg ki a lóláb és hogy mi az a nagy »szent« ügy, amiért a Wall Street és Washington üzletemberei annyi aljasságra készek. A tragédia lezajlott, a kis or­szág elvesztette függetlenségét. Guatemala szabadságát letiporták az agresszorok csizmái és a régi rabtartók és véreskezű kizsákmá­nyolok ismét kezdik otthon érezni magukat az elrabolt földön. A ha­talmat bitorló katonai banda máris kezességet vállalt azért, hogy mind a külföldi, mind a belföldi tőkét hősiesen védelmezi. Az új kormány, a dollárbérencek gyü­lekezete máris elhatározta, hogy megvizsgálja azt a törvényt, ame­lyen a nemrég végrehajtott föld­osztás alapszik és melynek alapján az United Fruit földtulajdonát is a nép vette birtokába. Érdekes véletlen az, hogy az United Fruit részvényeinek árfolyama minden átmenet nélkül, egyik napról a másikra szédítően emelkedett? Nem, nem véletlen. Ma már nap­nál világosabban látja mindenki azt, hogy itt rejlenek a guatemalai agresszió indítórúgói. A guatema­lai parasztok ismét másnak hullat­ják verejtétüket, ugyanakkor a külföldi tőkéseknek már nem kell amiatt aggódniok, hogy holmi né­pi kormány szociálisan »akadá­lyozza« érvényesülésüket. Az United Fruit urainak nem kel! több. Dulles pedig nyugodtan hazudhatna az egész világnak, hogy »ebben a testvéri köztársa­ságban ismét helyreállt a béke és a szabadság.« A komédia azonban fokozódik. Az egyik amerikai bí­róság azt a cirkuszi műsorszámot találta ki, hogy pert indított az United Fruit ellen, mert mono­polizálni meri a banánpiacot. . . Cirkusz, komédia! Miittha ez az amerikai bíróság nem tudná azt, hogy az amerikai vezetőszékek bitorlói éppen a különböző mono­póliumok tették milliomosokká, illetve milliárdosokká. Az egész világ látja azt, hogy a per csupán olcsó komédia, amely leplezni hi­vatott az United Fruit guatemalai bevonulását és azt a tényt, hogy mindez katonai szuronyok védel­me alatt történik. Eközben zajlanak az események Guatemalában. Betiltották a mun­káspártot. Ez csak a kezdet. Izabal közelében, egy banánültetvényen ellenforradalmi banditák kivégez­ték az United Fruit dolgozóinak 8 szakszervezeti vezetőjét, köztük Alaric Bennet, volt parlamenti képviselőt is. Moralez városában ugyanakkor agyonlőttek 45 dolgo­zót, aki a banánültetvényeken dol­gozó munkások sztrájkját vezette. Felfüggesztették egyidőre az al­kotmányos demokratikus jogokat is, ugyanakkor hajszát indítottak az előző kormányt támogató min­den demokratikus párt és szerve­zet ellen. Csupán a legutóbbi na­pokig több mint 2 ezer embert ve­tettek fogságba és megállapítha­tatlan azok száma, kiket eltettek láb alól. Guatemalában tombol a terror. Az elnyomás borzalmai ne­hezednek erre a néhány héttel ez­előtt még szabad országra! A guatemalai véres eseménye­ket fedheti a »beiügy« védjegy? Egyáltalán nem. Kegyetlen, em­bertelen agresszió az, ami bi­lincsbevert egy szabad népet. A világ meggyőződhet arról, hogy az amerikai »felszabadító harcok« miképpen szabadítják vissza a rabigát egy kis nép nyakára. Tombol a terror Guatemalában. Ez a tény azonban még inkább fi­gyelmezteti, óvatosságra inti a szabad népeket. A guatemalai cse­lekmény véres bizonyítéka lesz mindörökre az amerikai agresszió­nak és kegyetlen haszonlesésnek, de ugyanakkor fölvértezi a világ dolgozóit, hogy hasonló provokáció a jövőben ne történhessen. Berzence község dolgozó parasztjai az aratás sikeres befejezése érdeké­ben »szemveszteség nélkül aratunk« mozgalmat indítottak. Áz árpa ara­tását már rég befejezték és nagy ütemben folyik a kenyérgabona ara­tása. Az aratás mellett a begyűjtésről sem feledkeznek meg. Számos dolgo­zó paraszt már egész évre teljesítet­te beadási kötelezettségét, mint, pél­dául Semofcsán János, aki a begyűj­tési minisztériumtól egy répadarálót Szulimán János levelezőnk arról számol be levelében, hogy Magyar­egres község dolgozói július 6-án ta­nácsülést tartottak, melyen verseny­mozgalmat indítottak egymás között az aratás-eséplés, behordás, tarlóhán­tás határidő előtti elvégzése és a begyűjtési terv teljesítése érdekében, egyben versenyre hívták Várda köz­ség dolgozó parasztjait is a követ­kező versenypontok alapján: 1. Vállaljuk, hogy az aratást július 20-ig befejezzük. kapott jutalmul. Ilyen élenjáró gaz­da még Molnár János és Borbély Ferenc is, akik szintén mindenből egész évre teljesítették beadásukat és adójukat is rendezték. Ezenkívül még sok dolgozó paraszt nevét sorol­hatnánk fel, akik becsülettel eleget tettek állam iránti kötelezettségük­nek. Kövessék példájukat a lemara­dók, akik szégyent hoznak a köz­ségre, mint Henézi György és Novo- grádecz János is. 2. Gabonánkat július 30-ra be­hordjuk. 3. A tarlóhántást és a másodvetést augusztus 5-re elvégezzük. 4. A cséplést augusztus 20-ig be­fejezzük, beadási kötelezettségünk­nek a cséplőgéptől azonnal eleget te­szünk. A verseny értékelését külön . bi- j zottság végzi, mely rendszeresen is­merteti az eredményeket a dolgozó parasztokkal egészen a verseny be­fejezéséig. a fezencei Isz-tasoft A bcrzencei Uj Barázda tsz aranyló gabonatáblám is megpendült a ka­sza, felzúgott a kombgjn hangja. Min­den percért harcot folytatnak a tsz dolgozói, nehogy elemi kár — jégve­rés érje gabonájukat. Az árpa aratá­sát már befejezték. A kenyérgabona jórészét is learatták. Árpájuk 10 mé­termázsás átlagtermést adott. Ke­nyérgabonájuk ennél jóval többet ígér. Kombájnnal arat az osztopáni Győzelem tsz Az osztopáni Győzelem tsz tagjai­nak lelkiismeretes munkáját dicsérik a gyomtalan, gazdag termést ígérő kapásnövénytáblák. Répájuk mintegy 30—40 dkg-mot nyom darabonként, négyzetesen vetett kukoricájuk pedig már 180 centiméter magas. Az ara­tást július 4-én kezdték meg. Kom­bájnnal aratnak, mert olcsóbb és ha­marabb a padlásra kerül a gabona. 13 mázsás átlagtermés ősziárpából A kadarkuti Szabadság tsz-ben is hozzáfogtak az aratáshoz. Az ősziár« pa éretten sárgállott, a nehéz kalá­szok gazdag termést ígértek. Istvánffi János, a ladi gépállomás dolgozója kombájnjával másfél nap alatt 20 I holdnyi ősziárpát learatott. A Szabadság tsz tagjai örömmel ál« lapították meg, hogy jól fizetett a föld: holdanként 13 mázsa ősziárpá­juk termett. Az aratás sikeréért küzdenek a háromfai gépállomásiak A háromfai gépállomás traktorosainak emlékezeté­ben még élénken él az első tráktorosnap, melyen töb­ben fogadalmat tettek a növényápolás, az aratás és tarlóhántás időbeni elvégzésére. A traktorosok fogadal­muk egyrészét máris beváltották. A növényápolási munkák során Angyal István például vállalta, hogy ter­vét 120 százalékra teljesíti, ezzel szemben 200 százalé­kos teljesítést ért el. Szigeti István a vállalt 130 száza­lékkal szemben 198, Angyal László 150 százalékkal szemben 275, Gyurákovics József 120 százalék helyett 199 százalékot teljesített. A gépállomás traktorosai most az aratás sikeres befejezéséért harcolnak. Dicséret illeti Druzsin János és Horváth István aratógépkezelőket, akik az esőzések ellenére is két nap alatt 20 hold ősziárpát arattak le, valamint Gável elvtárs, brigádvezetőt, aki állandóan kint van a területen és ha a szükség úgy kívánja, ki­sebb műszaki hibák kijavításától sem riad vissza. Ugyancsak dícséretreméltó Papp György vezető mecha­nikus munkája is, aki a legnagyobb lelkiismeretesség­gel gondoskodik a gépek üzemeltetéséről. A Somogy vámosi gazdák meggyőződtek a másodvetés előnyeiről A somogyvámosi Törekvés tsz szorgalmas tagjai idejében elvégezték a növényápolást a családtagok be­vonásával, s megkezdték a,z ősziárpa aratását. Eredmé­nyes munkájukat bizonyítja, hogy az első negyedévben több mint 100 ezer forint bevételük volt, az igazi ter­mésbetakarítás még hátra van. Az egyénileg dolgozó parasztok is arattak le már az ősziárpából. Zéder József (a tanácselnök elvtárs sze­rint) »többszörös élenjáró« gazda learatta az ősziárpá­ját, Nagy József szintén, s a tarlót felszántotta, s mu-* karral, burgonyával bevetette. Fógel János már tavaly­ról tudja, hogy érdemes másodnövényt vetni — az el« múlt évben sok szép burgonyája termett ftiásodvetés- ként. Ezért igyekeznek a gazdák másodnövényt vetni. A somogyvámosi gazdák úgy számolnak, ha az idő engedi, a vasárnapi békearatással kezdik a nagyara­tást és ha az erősebb, kötött talajon beérik a rozs, vág­ják azt is, majd pedig a búzát. A vasárnapi békeara­táson a tsz-tagok és egyénileg dolgozó parasztok egy­aránt munkához látnak, hogy idejében betakaríthassák évi kenyerüket. Békearatási napot tartanak a somogyvámosi DISZ-fiatalok Megyeszefte gyűlnek a tarlón a gabonakeresztek. Aratnak■ A somogy­vámosi DISZ-fiatalok érésfigyelő csoportja járja a határt, s várják, mikor lehet már aratni. Hisz olyan lelkesen szervezték meg a fiatalok Gyuráko­vics Lajos DISZ-titkár vezetésével a vasárnapi békearatást, azoknál a családoknál, ahol nincs férfi munkaerő. Jól irányítja a DISZ,-szervezetet Gyurákovics elvtárs, maga és társai, Mész József, Fazekas Károly lelke­sedése magával ragadja a község többi fiatalját is. Jó kezdeményezések- kail, javaslatokkal segítik a község vezetőinek munkáját. Ők tartják a tílzfigyelő szolgálatot, még a DISZ-fiatal lányokat is bevonták a nappali szolgálatba. Versenyben a gyors betakarításért

Next

/
Oldalképek
Tartalom