Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-10 / 162. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1954 július 10. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK A Szovjetunió indonéziai JUNIUS 7-ÉN véget ért Stassen, a külföldi gazdasági műveletek hivatalának vezetője és Therneycroft angol kereskedelemügyi miniszter között június 3-án megkezdett tárgyalás. A közzétett rövid kommüniké hangoztatja a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem kérdéseiről lefolyt tárgyalások lehetővé tették, hogy több kérdésben megegyezésre jussanak. GUATEMALA városaiból jelentik, hogy a katonai junta tagjai marakodnak egymással. »Castillo Armast — írja a tudósító — az új katonai junta többi tagja nem támogatja.« A »New York Herald Tribune« tudósítójának jelentése szerint Castillo Armas hívei azt jósolják, hogy Castillo Armas és Monzon ideiglenes elnök között összecsapásra kerül sor a hatalomért. A MAROKKÓI KOMMUNISTA PART kiáltvánnyal fordult az ország népéhez, amelyben tiltakozik a casa- blancai francia haditörvényszék által legiutóbb hat marokkói hazafi ügyében minden bizonyíték nélkül kimondott halálos ítéletek ellen. Felhívja a marokkói népet, hogy politikai tömegharccal kényszerítse ki a halálos ítéletek felülvizsgálását, a széles néptömegeket sújtó terror megszüntetését, valamint a Tuniszba küldött marokkói katonaság visszahívását. A KÍNAI népi politikai tanácskozó testület országos bizottságának állandó bizottsága július 8-án délután Pe- kingben megtartotta 57. bővített ülését. Az ülésen Csou En-larj miniszterelnök és külügyminiszter, a genfi értekezleten részvevő kínai küldöttség vezetője beszámolt részvételéről a genfi értekezleten, továbbá Indiában és Burmában tett látogatásáról, valamint a kínai-vietnami tanácskozásokról. A felszólalók kivétel nélkül elismeréssel emlékeztek meg azokról az eredményekről, amelyeket Csou En-laj miniszterelnök indiai és burmai látogatása, valamint a kínai-vietnami tanácskozások során elért és hangsúlyozták, hogy támogatják a genfi értekezleten részvevő kínai küldöttség munkáját. Az ülésen részt vettek Mao Ce- tung, a kínai népi politikai tanácskozó testület országos bizottságának elnöke, Csou En-laj, Li Csi-sen, Sen Csun-zsu, Kuo Mo- zso és Csen Su-tung, az országos bizottság alelnökei. PERINGBEN szerdán a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormányának külkereskedelmi minisztériuma és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kereskedelmi küldöttsége 1954- re szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyvet írt alá. Ugyanakkor egy másik jegyzőkönyvet is aláírtak a két ország határa mentén folytatott kiskereskedelemről. Az árucsereforgalmi jegyzőkönyv rendelkezései értelmében 1954-ben mindkét ország jóval nagyobb mennyiségű árut szállít, mint az előző évben. A Kínai Nép- köztársaság gyapotruhaneműt, gyapotfonalat, gépeket, szállító- és közlekedési eszközöket, hírközlési berendezéseket, gyógyszereket, sebészeti műszereket és papirost szállít a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak. A Vietnami Demokratikus Köztársaság fémeket, teát, kávét, borsot, szarvasmarhát, irhát és bőrt szállít Kínának. A BERLINI DEMOKRATIKUS SAJTÓ ismerteti a Német Demokratikus Köztársaság vasútügyi minisztériumának közleményét a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország vasútügyi képviselőinek a napokban tartott tárgyalásairól. A tárgyalások eredményeként egyezmény jött létre a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország közötti vasúti személyforgalom további kibővítéséről. Az egyezmény értelmében ez év július 15-től kezdve naponta egy-két személyvonat közlekedik a Berlin—Hamburg, Berlin—Köln, Berlin—Majna— Frankfurt, Berlin—München, Lipcse—Köln, Lipcse—München vonalon és más vonalakon. •* * -» New York (TASZSZ). Drew Pear- sonnak, a »Daily Mirror« szemleírójának beismerése szerint egy amerikai haditengerészeti légierőkhöz tartozó repülőgép hosszú ideig körözött a szovjet »Tuapsze« tartályhajó fölött, mielőtt azt elfogták. »A repülőgép közvetlen kapcsolatot tartott fenn a csangkajsekistákkal és megmutatta nekik azt a körzetet, ahol elfoghatták a tartály ha jót«. nagykövetének kinevezése Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége Dmitrij Zsukovot a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé nevezte ki az Indonéz Köztársaságba. Eisenhower elnök meghívta Washingtonba Ceylon miniszterelnökét A »Reuter« jelenti: Csütörtökön hozták nyilvánosságra, hogy Kotela- vela ceyloni miniszterelnök elfogadta Eisenhower elnök washingtoni meghívását. A miniszterelnök előreláthatólag december első napjaiban utazik az amerikai fővárosba. Churchill meghívta Londonba Adenauert (MTI) Az angol alsóház csütörtöki ülésén Wyatt munkáspárti képviselő kérdésére válaszolva Churchill miniszterelnök közölte, hogy a jövő héten hivatalosan bejelenti az alsóháznak Adenauer nyugatnémet kancellárhoz intézett meghívását. Churchill Adenauerrel meg akarja vitatni az »európai védelmi közösségről« kap- csólatos kérdéseket. A guatemalai katonai junta elnökké választotta Armast (MTI) Armas ezredest, a Guatemala elleni agresszió vezérét az öttagú katonai junta csütörtökön elnökké választotta. Armas eddig a junta helyettes vezetője, Monzon ezredesnek, az ideiglenes elnöknek helyettese volt.. Az »AFP« hírügynökség úgy értesült, hogy a választáson Monzon ezredes két támogatója — Dubois és Cruz ezredes — lemondott a juntában viselt tisztségéről. Elindult az első bolgár úttörőhajó Szófia (MTI). Július 7-én a bur- gaszi kikötőből elindult első útjára a »Patriot« nevű tengeri hajó, melynek személyzete teljes egészében úttörőkből áll. Az úttörők hónapokon keresztül tanulták szakköreikben a tengeri hajózás tudományát és az ott tanultakat most a gyakorlatban alkalmazzák. A »Patriot« első útja öt napig tart, ezalatt ellátogatnak több feketetengeri kikötőbe. A Feketetenger partjának történelmi és földrajzi nevezetességeivel is megismerkednek. Az új hajó az első Bulgáriában, amelyen úttörők szolgálnak. A Siófoki Járási DISZ-bizottság mint vendéglátó gazda, gondosan készül, hogy augusztus 20-án a fiatalok jól érezzék magukat és sok kellemes emléket szerezzenek a »magyar tenger« partján. Siófok égjük legszebb részét, az Erzsébet- strandot már jóelőre kibérelte a bizottság. Ezen a strandon kényelmesen 'elfér 6—7 ezer ember, itt lesz a fiatalok találkozóhelye. Ingyen strandolhatnak és pihenhetnek itt a vendégek. Szabadtéri színpad is készül ezen a helyen, úgyhogy a vízből, fürdés, napozás közben is lehet gyönyörködni a szebbnél-szebb kultúrműsorokban. Ezenkívül rendbehozzák a másik nagy szabadtéri színpadot is, ahol szintén ingyen vehetnek részt a fiatalok az előadásokon, j A strandon állítanak fel büffé- j szolgálatot, s így frissítőért, élei-1 miszerért sem kell távolra járni. Megszervezi a bizottság azt is,' hogy azok számára, akik meg akarnak ismerkedni Siófok neve- j zetességeivel, »bennszülött« fiatalokból idegenvezető csoportokat I hoznak létre, akik szívesen állnak a vendégek rendelkezésére. Gondoskodik a bizottság tánc- és játéklehetőségről. Ezenkívül lesz körhinta, céllövészet, cirkusz, stb. A járási TSB ugyancsak készül a találkozóra, folynak az előkészületek a sportpálya »üzembehelyezésére«. Fontos ez azért is, mert a különböző sporteseményeken kívül ott tartjuk a megyei szparta- kiádot. A távoli sportolók számává, akiknek előtte nap be kell jönniök, szállást biztosít a bizottság. A részvevő fiatalok mindenbizonnyal jól fogják érezni magukat. A siófoki járási bizottság felkészülve várja a vendégeket. Fiatalok! Minél nagyobb számban gyertek augusztus 20-án, a MÁV kedvezményt és különvona- tot biztosít. Hozzátok el szüléiteket, idősebb ismerőseiteket is. Már most írjátok össze, hányán akartok a találkozón résztvenni, s ezt küldjétek el a járási DISZ- bizott Ságotoknak. DISZ Somogymegyei Bizottsága MEGJELENT A. „TÁRSADALMI SZEMLE“ ÚJ SZÁMA A »Társadalmi Szemle« most megjelent júniusi számának első cikkében Betlen Oszkár elvtárs az MDP III. kongresszusának eredményeit és útmutatásait értékeli. »A magyar tudomány előtt álló feladatok« címmel közli a folyóirat Nagy Imre elvtársnak a Magyar Tudományos Akadémia 1954. évi nagygyűlésén elhangzott beszéde teljes szövegét. Szalai Béla elvtárs cikkében a népgazdasági tervezőmunka tudományos színvonala megjavításának kérdéseivel foglalkozik. A munkás-paraszt szövetség megszilárdításának fontos kérdését, a város és a falu közötti árukapcsolat formáit és fejlesztésének feladatait tárgyalja Sághy Vilmos elvtárs cikke. Ifjúságunk helyzetéről, problémáiról s a DISZ-nek az ifjúság szervezésében, nevelésében betöltött szerepéről és feladatairól ír Várhegyi György elvtárs »Ifjúságunk szocialista neveléséről« című cikkében. Varga András és Kovács Tibor elvtárs cikke a III. kongresszus határozatai alapján foglalkozik a járási és falusi tanácsok feladataival. A genfi értekezleten az indokínai kérdésben kialakult helyzetet, az amerikai imperialistáknak az értekezlet robbbantására irányuló kísérleteit s a kísérletek kudarcát elemzi Kenyeres Júlia elvtársnő »Indokína és Genf« című cikkében. A »Szemle« rovatban Patkó Imre elvtárs a Szovjetunió szak- szervezeteinek XI. kongresszusáról írt ismertetést. »Franciaország a nemzetközi kérdések gyújtópontjában« című cikkkében Rubin Péter elvtárs a Francia Kommunista Párt XIII. kongresszusáról ír. Martin Andersen Nexő életművét értékeli Mészáros István élvtárs »Nexő emlékezete« c. cikkében. »Feuerbach értékeléséhez« címmel Gedő András elvtárs bírálja Nádor György elvtárs »Feuerbach filozófiája« című könyvét. Köllő Miklós elvtárs újabb rövid filmvígjátékainkról ír. Uj barázdál- szánt az eke Irta: MIHAIL SOLOHOV Részlet a regény második könyvéből Makar Nagulnov, a kolhoz párttiikára nyelvtanulással tölti estéit. Ezek az esték gyakran nyúlnak a késő éjszakába. Egy alkalommal megtigyelte, hogy éjiéi után kiáltozni kezdenek a kakasok; egyiknek siép hangja van, a másiknak fülsértő, ér- des. Ettől kezdve minden éjjel meghallgatta a kakasok kórusát. Lassan már odáig ment. hogy egy rosszhangú kakast, amely megzavarta a koncert szépségét, halálra Ítélt, s helyébe másikat szerzett. A faluszovjet jókedvű elnöke egy éjszaka meglátogatta a titkárt, hogy meg- tréiálja a kakasok közt homályos indokolással rendezett vérontás miatt. R azmjotnov látta, hogy Makarnak nincs kedve átvenni az ő vidám hangulatát. Leült a kis pádra, rágyújtott és komolyan megkérdezte: — Dehát mondd meg végre, minek vetted a kakasokat? — Szeretem levesben, meg káposztában . . . Vagy azt gondoltad tán, hogy fagylaltot csináltatok belőlük a tanyasi kisasszonyoknak? — Hát fagylaltra éppenséggel nem gondoltam, csak csodálkozom. Minek gyüjtöttél össze az udvarodban eny- nyi kakast és miért éppen kakasokat? Makar elmosolyodott. — Szeretem a kakas taréját a levesben, ennyi az egész. Különben pedig te csodálkozol, hogy én kakasokat gyűjtök, én meg azon csodálkoztam, hogy te miért nem kegyeskedsz kijönni gyomlálni a többiekkel? — Aztán mit csináljak ott? Nézzem a fehérnépeket? Arra ott vannak a brigádvezetők. —* Hát nem azért, hogy nézd őket, hanem magad is gyomlálj. Razmjotnov legyintett és vidáman felelt. — Hogy velük együtt ráncigáljam a vadrépát? No már engedj meg, testvér, az nem férfinak való munka és ráadásul nem illik a faluszovjet elnökéhez. i — Na, még nem vagy olyan nagy kutya, hogy letörjön a kezed egy kis gyomlálástól. Az enyém sem törik le, látod! Razmjotnov vállatvont, Makar pedig így folytatta: — Miért kell neked félrecsapott sapkával egész nap a faluszovjetben ülni, vagy a gyűrött táskáddal a hónod alatt járni a tanyákat, mint valami megszállottnak? Mintha a titkárod nem tudna jelentést írni a falusiak családi helyzetéről? Ugyan, hagyjuk ezt! Állj be holnap te is az első brigádba, mutasd meg az asszonyoknak, hogyan dolgoznak a polgár- háború hősei. — Megőrültél vagy . tréfálsz? Ha itt csapsz agyon, ezen a szent helyen, akkor se megyek! — Razmjotov dühösen eldobta a cigarettavéget és felugrott. — Nem akárom, hogy mindenki rajtam nevéssen! A gyomlálás nem férfi munka! M akar nyugodtan koppantott egyet-kettőt ceruzájával az asztalon és így szólt: — Az a férfi munka, amire a párt küld bennünket. Ha azt mondják: eridj Nagulnov, kaszabold le az ellenforradalmárokat, szívesen megyek! Ha azt mondják: eridj krumplit kapálni, nem nagyon örülök, de elmegyek. Ha azt mondják: menj el tehenet fejni: fogcsikorgatva bár, de elmegyek. Rángatnám azt a szerencsétlen tehénkét jobbra-balra. ahogy tudnám, de megfejném, annyi szent! Razmjotnov már lehűlt egy kissé és vidámabban válaszolt: — Pont a te mancsaiddal lehetne tehenet fejni! Egy-kettőre összeesne a kezeid között! — Ha összeesne, megint talpraállítanám, de fejném, fejném a végső győzelemig, amíg az utolsó csepp tejet is ki nem szorítottam belőle! Világos? — Aztán választ sem várva, elgondolkozva továbbfolytatta: — Gondolkozz ezen a dolgon, Andrju- sa és ne légy olyan nagyra a tekintélyeddel és a férfiúi mivoltoddal. Nem ez a pártbecsület forrása . . . A minap bementem a kerületbe, hogy megismerkedjem az új párttitkárral. Az úton találkoztam Filonov tubijáni sejt-titkárral. Azt kérdi tőlem: »Hova mész, csak nem a kerületi bizottságba?« Mondom, de igen. »Az új titkárhoz?« Ahhoz, mondom. »Na, akkor fordulj csak a kaszálónk felé, mert ot.t. van«. — Találkoztál vele? — kérdezte élénken Razmjotnov. — De még mennyire! Mentem két kilométert, ott állt két bricska. Az egyik alatt egy szélesképű fickó feküdt, a talpát vakarta és egy. ágacskával a legyeket hessegette maga körül. No, ez nem a titkár, gondolom. Érdeklődöm utána, a legény elnevette magát. »Reggel óta ő dolgozik az aratógépemen« — mondta.. Sietve elindulok a kaszálók felé. Elmegy előttem az első aratógép; szalmakalapos öreg ül rajta, átizzadt, rongyos ingben, kocsikenőcsös vászonnadrágban. Nyilván nem ez a titkár. A másodikon rövidrenyírt hajú, derékig meztelen legény ült; ve- rítékes felsőteste úgy ragyogott a napfényben, mintha olajjal öntötték volna le. Nyilván ez sem a titkár, gondolom. Az biztosan nem ül ing nélkül a kaszálógépre. Aztán végignézek a többin, hát látom, hogy mind ing nélkül van! Na, most aztán találd ki, melyikük a titkár! Gondoltam, hogy majd az arcáról kitalálom: hagytam, menjenek el mind előttem. Aztán mégse jöttem rá! A félmeztelen aratók mind egyformák voltak, mint a réztallérok; a homlokukra meg nem volt ráírva, melyikük a titkár. Néztem, melyik intelligensebb arcú, de mind intelligens volt. ■— Ha lenyírod és simára borotválod a legszőrösebb pópát és a fürdőbe küldöd a katonák közé, biztos nem találod meg köztük. — így voltam én is ezekkel . . . V isszamentem a bricskákhoz és megkérdeztem a legénytől, hogy melyik a titkár az aratók közül? A bolond szélesképű meg azt feleli, hogy az a titkár, amelyik ing nélkül van. Na mondom, törüld ki a szemedet, öcsém, mert. itt egyiken sincs ing, az öreget kivéve. A fiú kimászott a bricska alól, megdörgölte a szemét és nagyot nevetett. Odanéztem, én is elnevettem magam: míg a bricskákhoz visszamentem, az öreg is ledobta ingét; kalapját. Kopasz feje csillogott a napfényben, hosszú ősz szakállát a hátára fújta a szél. A fiú végre megmutatta, hogy melyik a titkár. Odamentem a szénakaszálógéphez, bemutatkoztam, s mondtam, hogy azért jöttem a kerületbe, hogy megismerkedjem vele. A titkár barátságosan mosolygott, megállította a lovakat és azt mondta: »Ülj csak föl, hajtsd a lovakat, majd együtt aratunk és akkor megismerjük egymást, Nagulnov elvtárs«. Le- küldte a bakról a fiút, aki a lovakat hajtotta, odaültem a helyére és a lovak közé csaptam. No hát, négy forduló alatt csakugyan megismerkedtünk . . . Remek legény! Ilyen titkárunk még nem volt. »Megmutatom, hogyan dolgoznak a Sztavropol-vidéken« — mondta. Majd még meglátjuk, hogy ki dolgozik jobban, válaszoltam én. Ezután mindenről kikérdezett egy kissé és azt mondta: »Menj csak haza, Nagulnov elvtárs, hamarosan én is nálatok leszek«. — És mit mondott még? — kérdezte élénken Razmjotnov. — Más semmi "különösebbet. Razmjotnov némán rágyújtott még egy cigarettára. Annyira elgondolkozott, hogy még azt is elfelejtette, miért jött Nágulnovhoz. Búcsúzáskor Makar szemébe nézett és így szólt: — Rendben van, titkár elvtárs. Holnap hajnalban megyek az első brigádhoz. Ne félj, Makar, nem sajnálom a derekamat a gyomlálásnál. De vasárnapra fél liter Vodkát kapok tőled, azt jól tudod! — Megkapod és megisszuk együtt, ha jól gyomlálsz. De reggel jókor kelj ám fel, mutass példát az asz- szonyoknak, hogyan kell munkába menni. No, a legjobbakat! — köszönt el Makar és újra belemerült az olvasásba. É jféltájban a tanya mélységes csendjében egyszer csak diadalmasan felharsant az első kakasok szava. Makar gyönyörűséggel hallgatta a hajnali kakaskoncertet és nem is gondolt arra, hogy ezért a szokatlan, de annál nagyszerűbb szórakozásért hamarosan csaknem az életével kell fizetnie.
