Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-07 / 159. szám
Szerda, 1954 július 7. SOMOGYI NÉPLAP 3 Harcban a% űj kenyérért A kongresszusi verseny után megyénk termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztsága újabb felajánlásokkal, s azok teljesítésével készül augusztus 20-ra. Az aratási versenyt a répáspusztai tsz, Lengyeltóti község és a tabi, siófoki járások indították el. A versenyhez csatlakoztak megyénk községei, termelőszövetkezetei. A versenyben a legjobb eredményt elért termelő- szövetkezet az ősziárpa aratásánál a sávolyi Szabadság tsz, ahol megyénkben elsőnek kezdték meg az aratást. 9 hold ősziárpát arattak le és június 30-án már el is csépelték. Július 1-én megkezdték a 42 hold búza aratását. 2-án pedig a 24 hold rozs aratásához fogtak hozzá. A községek közötti versenyben Táska került az élre, a 22 hold ősziárpa aratását befejezte. Július 2-án 2 hold rozsot is levágtak. A learatott tarlókon több helyen elvégezték a tarlóhántást és 1 hold másodnövényt is vetettek. A járások közötti versenyben a fonyódi járás az első. Az ősziárpa aratását 45 százalékra, a rozs aratását 5 holdon, a tarlóhántást 80 holdon, a másodvetést pedig 34 holdon végezték el. Megyénkben az utolsó értékelés szerint 150 községben kezdték meg az ősziárpa aratását és 15 helyen fejezték már be. Megkezdődött a rozs és a búza aratása is. Az aratási munkák mellett jól halad a növényápolás. A répáspusztai Első ötéves Terv tsz 30 hold ősziárpa aratását és cséplését befejezte,' ezzel egy- időben megkezdték a tarlóhántást és a másodnövényvetést is. Az aratás-cséplési munkák mellett végeztek a növényápolással is: minden kapásnövényüket háromszor megkapálták. A fülecspusztai Kossuth és • a somogytarnócai Szorgalom tsz tagjai is élenjárnak: mindkét tsz-ben befejezték az ősziárpa aratását és a kapások háromszori kapálását is. Bélavár község dolgozó parasztjai befejezték 44 holdon az ősziárpa aratását. A soronlévő növényápolási munkákkal is végeztek, most már zavartalanul megb kezdhetik a búza és a rozs aratását. A kéthelyi Petőfi tsz földjén Ivók János, a marcali gépállomás kombájnvezetője július elsején learatta az ősziárpát. Másnap Pidás József traktorvezető már szántotta a tarlót. A gépállomás sok segítséget nyújtott a termelőszövetkezetnek. 18 hold kukoricájukat kultivátorozták, így a felszabadult munkaerőt a tsz a szénabetakarításban foglalkoztathatta. Balatonőszöd mindig megyénk élenjáró községei között volt minden munkában. Most sem maradtak le. Kapásnövényeiket háromszor megkapálták, megkezdték az ősziárpa aratását és a learatott tarlón azonnal elvégezték a tarlóhántást. A sávolyi Szabadság tsz készül az országos mezőgazdasági kiállításra. Cukorrépatermésüket viszik fel a kiállításra. 6 holdon termelnek cukorrépát az idén, amelyből 200 mázsás termésre számítanak. A 200 mázsás termés elérése érdekében négyszer megkapálták cukorrépájukat, pár nap múlva ismét meglazítják a talajt és augusztusban még egyszer elvégzik a' gazoló kapálást. Vörsön az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok a növényápolási munkák befejezése után azonnal megkezdték az aratást. Az ősziárpa aratását hamarosan befejezik. Megkezdték a rozs aratását is. 5 hold tarlóhántást és 1 hold másodnövényvetést is elvégeztek. Ünnepélyes begyüjtőnapot tartottak Siófokon A múlt vasárnap reggel kellemes zeneszó szárnyalt végig Siófokon. A főutcán fellobogózott, virágokkal díszített szekerek vonultak végig: az egyiken hízottsertés, a másikon tojás, baromfi vagy éppen gabona volt. A járás dolgozó parasztjai, termelőszövetkezetei közül többen ünnepélyesen vitték be a járási begyüjtőhelyre a beadásra szánt állataikat, állati termékeiket és a gabonát, hogy ezzel bizonyságot tegyenek megnövekedett állami fegyelmükről. A Hő- sök-terén a pécsi szénbányászok fúvószenekara vidám indulókkal köszöntötte a járás kötelességtudó dolgozó parasztjait, tsz-eit. Majd a járási párt- és tanácsszervek vezetői üdvözölték a járás begyűjtésben élenjáróit. Horváth József elvtárs, a balatonkiliti tanácselnök büszkén beszélt arról, hogy az ő községéből már a háromnegyedévi terv teljesítésére hozták be a dolgozó parasztok a kötelezőt. Matyikó István, Bőhm Lőrinc és Bognár Pál egyénileg dolgozó parasztok hí- zottsertést vittek a begyüjtőhelyre. A balatonkiliti Rákóczi tsz 19 darab hízottsertést adott be ez alkalommal. Kovács Imre balatonkiliti dolgozó paraszt e napon megfogadta, hogy a gabonabeadásban első lesz a községben. Ezért igyekezik az aratással is. Az ősziárpán és a tavasziárpán kívül már két hold búzát is learatott, s hamarosan megkezdi a behordást. A balatonszabadi és a balatonendrédi dolgozó parasztok, akik nagyobb mennyiségű tojást és baromfit adtak be ezen a napon, megfogadták, hogy gabonából közvetlen a cséplőgéptől adják be a kötelezőt az államnak. A siófoki Uj Barázda termelőszövetkezet, példát mutatva a járás többi termelőszövetkezetének, három kocsi gabonát vitt a begyűjtő raktárba: az állat- és állati termékbeadását már az első negyedévben teljesítette egész évre. A siófoki járás, de egész megyénk dolgozó parasztjai kövessék az élenjárók példáját; állam iránti kötelezettségük maradéktalan teljesítésével is bizonyítsák be, hogy jó hazafiak, jó békeharcosok. A balatonkiliti Dózsa és a siófoki Új Barázda tsz megértette a siiózás jelentőségét Állattenyésztésünk fejlődése megköveteli, hogy elsősorban megfelelő mennyiségű és jóminőségű takarmányt biztosítsunk. Állatállományunk minőségét emelni és termelékenységét fokozni csak elegendő jó takarmánnyal tudjuk. Termelőszö' vetkezeteinknetk azonban nem kö- .zömbös az, hogy állataiknak takarmányozási költsége és ugyanakkor a termelési költség mibe kerül, mert állattenyésztésünk jövedelmezősége elsősorban a takarmányozási költségek és ezen belül az önköltség csökkentésén múlik. Arra kell törekedni, hogy állatainknak az év minden szakaszában zöld és lédús takarmányokat biztosítsunk és az állati termékek előállításához minél kevesebb abraktakarmányt ■kelljen felhasználni. Pl. ha egy db <600 kg-mos 15 liter tejet adó tehénnel 30 kg silókukoricát, 6 kg lucernaszénát, 4 kg tavaszi árpaszalmát és 4 kg búzapolyvát etetek, az 1 liter tejre eső takarmányozási költség €0 fillér, de ha ugyanazzal a tehénnel 6 kg lucernaszénát, 3 kg kuko- ricadarát, 4 kg tavaszi árpaszalmát és 4 kg búzapolyvát etetek, az 1 liter tejre eső költség már 97 fillér lesz. Tehát ez annyit jelent, hogy napi 100 liter tejnél, amennyiben nem etetünk állatainkkal jóminőségű silótakanmányt, napi 37 forinttal termelünk drágábban, ami egy hónapban 1110 forintot tesz ki, ez évente 13320 forinttal csökkenti a tagság jövedelmét, csak napi 100 liter tejet véve alapul. A fenti példából is láthatjuk, hogy mennyire fontos termelőszövetkezeteinknek minél több zöldisilót készíteni, mert ezzel tudják állatállományukat növelni, annak' minőségét javítani és a termelékenység fokozása mellett az önköltséget csökkenteni. Az a termelőszövetkezet tud tagságának a munkaegységek után nagyobb jövedelmet biztosítani, amelyik állatait okszerűen, a takarékossági elvek szem előtt tartásával takarmá- nyozza és időben gondoskodik megfelelő . takarmánybázisról. Számos termelőszövetkezetünk ezt a fontos előfeltételt nem mérlegeli kellőképpen és ezért fordul elő az, hogy sok esetben megfeledkeznek a silózásról, pedig az is éppen olyan fontos, mint a mezőgazdaságnak bármely más munkája. A silózási munkákat éppen úgy előre meg kell szervezni, mint akár a kapálást vagy aratást, mert csali jó munkaszervezés biztosítja a silózás időbeni jó elvégzését. Termelőszövetkezeteink vezetőségének feladata, hogy megértesse a tagsággal a silózás gazdasági jelentőségét, rámutasson arra, hogy az mit jelent a jövedelmezőség fokozása szempontjából. Sok termelőszövetkezetünk vezetősége már meggyőződött a silózás nagy jelentőségéről és arról, hogy ezzel tudja állatai részére egész évben a zöldtalkarmányokat biztosítani, így pl. a balatonkiliti Dózsa tsz elnöke és vezetősége, továbbá a siófoki Uj Barázda tsz vezetősége megértette a tagsággal a silózás fontosságát, ezért mindkét termelőszövetkezet 100—100 köbméter silót készített zabosfoüJkkönyből és szénává szárítva kevésbbé értékes savanyú füvekből. De nem így áll a helyzet a zamárdi Alkotmány és az ádándi Petőfi tsz-eknél, ahol a vezetőség nem ismertette a tagsággal a silózás jelentőségét, az állattartás jövedelmezőségét, ezért még nem is silóztak semmit, pedig a szükséges anyag megvan ehhez. A silózás fontosságát még fokozza az esős időjárás is, mert a silóba eltett zöldtakarmány nem veszít tápanyagából, viszont a száradásra lekaszált takarmányokat az eső kilúgozza, tápanyagban és ásványi anyagban szegényebb takarmányt tudunk csak betakarítani, ami állataink termelékenységére nagy kihatással lesz. Mindazok a termelőszövetkezetek, melyek ezideig nem készítettek elegendő zöldsilót, az elkövetkező időben igyekezzenek eddigi lemaradásukat pótolni és gyorsan lesilózni. Termelőszövetkezeti tagságunk életszínvonalának emelkedését nagymértékben befolyásolja az állattenyésztés tartási költségeinek csökkentése. A járási állattenyésztési állomások dolgozói, de a járási tanácsok állattenyésztői is adjanak meg minden sztikséiges felvilágosítást és segítséget termelőszövetkezeteinknek, hogy minél több silótakarmányt készíthessenek, mert ezáltal munkájuk eredményesebb lesz, járásuk állatállományának hozama emelkedni fog, ami népgazdaságunk szempontjából fontos követelmény. i Véber Endre. „Erőnket a kenyércsaia megvívására fordítjuk“ Balatonőszödön megkezdődöttI tünk: kölest, rövid tenyészidős az aratás. Győréi Lajos egyénileg kukoricát, tarlórépát, silókukoridolgozó paraszt, Kovásznai József, Takács József és a többi gazda egymásután vágja a rendet. László Sándor, a mezőgazdasági állandó-bizottság elnöke így biztatja; igazdatársait: Igyekezzünk, gazdatársak, mert ha felajánlást tettünk alkotmányunk ünnepére, vállalásunkat teljesítenünk is kell. Azt akarjuk, hogy községünk ebben a munkában az elsők között legyen. A learatott földeken a dolgozó parasztok azonnal tarlóhántáshoz és másodvetéshez látnak. Vecát. Állatállományunk fejlesztéséhez biztosítjuk a szükséges takarmányt. A termelőszövetkezetnél az aratást kombájn végzi. Községünk dolgozó parasztjai komolyan felkészültek az aratásra; a szálastakarmányt betakarították, az aratás előtti növényápolás 100 százalékos, gyomos növényük nincs. A szőlők ápolása védösze- rekkel megtörtént. Most erőnket a kenyércsata megvívására fordítjuk. Darázs József VB-elnök, Táska községei- még ebben 02 évben bekapcsolják a kisvasúti forgalomba A kormányprogramm megvalósítása, az állandóan növekvő személy- és áruforgalom mind nagyobb feladatok elé állítja a gazdasági vasutakat is. Az egyre növekvő igények kielégítésének dön tő előfeltétele 3 kisvasúti hálózat fejlesztése, újabb vonalak épílllllll Az Állategészségügyi Intézetben ERŐSEN MEREDEKBE fordul vé- A feltételezést ellenőrizni kell, tatásában pótolhatatlan szerepe van ge felé a Cseri-út, melyen a rekkenő azaz a lépből ki kell mutatni a kór- az Állategészségügyi Intézetnek., melegben egy kerékpáros fiatalem- okozó baktériumot. Munkaterülete kiterjed a bakteriober igyekszik a Kaposvári Állat- Az állategészségügyi technikumi lógiai és parazitológiai vizsgálatokon egészségügyi Intézet felé. A kerék- gyakorlatcsok azonnal hozzákezdenek felül a vérvizsgálatra, tejvizsgálatra, pár csomagtartóján faláda van, arra a mikroszkópos vizsgálathoz. Míg a kórszövettanra és baromfivizsgá- néz vissza néha-néha az ifjú, gond- Kraxner István felkeni a tárgylemezt, latra stb. terhelt tekintettel. Ahol véget ér a Zámbó Zita előkészíti és elvégzi a Az itt dolgozó szakemberek mun- fasor, meglátja az Állategészségügyi C-ram-festést és az orvos1 már keresi kájutkon felül tudományos kutatást Intézet sokablakos, sárga épületét, is a baktériumokat. A látótérben fel- is végeznek. A közelmúltban több Célhoz érkezett. tűnnek a pálcikaalakú, hosszúkás cikk jelent meg tollúkból a szaklaA boncolóban Tóth Imre dr. haj- bacillusok . . . Sertésorbánc valóban, pókban és csak a tavasszal fejezőnk a leszögezett láda fölé és ahogy Tóth doktor a telefonhoz siet, fel- dött be egy országosan jelentős ba- felnyitja, először is levél tűnik sze- hívja a beküldő állatorvost és az már rcmfinevelési kísérlet, ami igen szép mébe, aztán egy csomó sertésszerv, egy félóra múlva szérummal és peni- eredményt hozott. A levelet beviszi az irodába, a cillinnel siet a beteg állomány se- Az intézet dolgozói kiszállásokkal, szerveket a szaksegédek szétbontják gítségére. ‘ tanácsokkal, konzultációkkal segítik a márvány boncasztalon és tisztítani A sertések megmenekülnék a fér- az állategészségügy munkáját, elláto- kezdik. főző vésztől, Kovács János pedig bol- gatnak a tsz-ekbe és így tartják a A boríték felnyitása után sárga pa- dogan állapítja meg majd ősszel, kapcsolatot a tenyésztő munkával, pírlap kerül Tóth doktor kezébe. hogy az idén kifizetődik a hizlalás. A szakmai továbbfejlesztésre is »Ma reggel Kovács János kispa- Tóth elvtárs közben már egy nagy gondot fordítanak az intézet raszt arról értesített, hogy 30 neve- szarvasmarhabélcsatorna fölé hajol, dolgozói. A megye állatorvosai székesre elvállalt disznaja közül egy azt tanulmányozza . . . mára rendezett szakmai továbbképfelfordult és kettő súlyos beteg._ Fel- * * * ző tanfolyamokon az intézet orvosai boncoltam az elhullott sertést és az több előadást tartottak, valamint az elváltozások alapján sertésorbáncra PERSZE, NEM MINDEN eset intézet dolgozóinak állandóan to- gyanakszom. Kérem a vizsgálatot ilyen egyszerű az intézetben. Napon- vábbképző ’előadásokat tartanak, azonnal megtartani, s az eredményt ta tucatjával érkeznek a csomagok Nagymértékben hozzájárulnak az in- telefonon velem közölni . . . Körál- állathullákkal, hullarészekkel és tézetben lévő technikumi gyakoria- latorvcs-“. mindegyikben ott a levél, mely sür- tcsok előmenetelének javításához, Tóth doktor kilép az irodából és gősen kéri a vizsgálatot. A dolgozók nap mint nap hosszú magyarázatokat végigsiet a hosszú folyosón. Kétől- pedig minden igyekezetükkel azon fűznek az érdekesebb esetekhez és dalt az ajtókon táblák jelzik az il- vannak, hogy teljesítsék ezt a ké- elméleti oktatásban is részesítik lető osztályt. Most is, mint mindig, rést. Ennek jeleként a boncolóban őket. Külön ki kell emelnünk az gépiesen végigsiklik a szeme rajtuk, most is ott van a legjobb osztályt intézet állatorvosainak azit a kezde- Táptalajkonyha, Baromfibetegsé- megillető vándorzászló. ményezését, hogy időről-időre ellágek, Sorológia, Bakteriológia, Szövet- Az Állategészségügyi Intézet igen fogatnak a tsz-ekbe, értékes taná- tan. hasznos működést fejt ki megyénk csaikkal segítik a tenyésztő munka A sorban az utolsó a boncterem. A állatállományának megóvása érdeké- menetét, fényezett tálcán a vizsgálatra tisz- ben. A vidéki állatorvosok ritka tán előkészítve helyezkedik a sertés- esetben vannak felszerelve a legmo- AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI Inté- lép. dernebb tnagy műszerekkel, aminők a zetnek hatalmas szerepe van a me— Az elváltozások valóban sertés- centrifuga stb. Bakteriológiai vizsga- gye állattenyésztésében s az intézet orbáncra utalnak — állapítja meg tü- lat pedig csakis ilyen eszközökkel dolgozói jól látják el e feladatukat, zetes «Vizsgálat után a fiatal állator- képzelhető el. A járványok megállívos. tásában, a betegségek pontos kiírni- Szente Péter. tése, a kocsipark és a vontatók számának növelése. 1954. első felében a gazdasági kisvasutak járműparkja 16 személykocsival és 16 motoros vontatóval gyarapodott. A személykocsik és vontatók számának növelése egyrészt lehetővé tette a kisvasúti személyforgalom megindítását több vonalon, másrészt módot nyújt a kultúrált utazás lehetőségeinek fokozására. Számos vonalon a korábbi nyitott, úgynevezett lőrék helyébe korszerű, új személyszállító kocsikat állítottak be. 9 A közlekedés- és postaügyi minisztérium a földművelésügyi minisztériummal szorosan együttműködve arra törekszik, hogy minél hatékonyabban segítse elő a mezőgazdaságfejlesztési határozat végrehajtását. Ennek érdekében a balatonnagybereki állami gazdaság területén épülő gazdasági vasúti hálózatot is továbbfejlesztik. A fehérvízpusztai üzemegységtől mintegy négy kilométer távolságra lévő Táska községet is bekapcsolják a kisvasúti forgalomba új vonal építésével. Ezáltal Táska község dolgozói egyrészt összeköttetést kapnak a balatonfenyvesi MÁV-állomással, másrészt a balatonnagybereki állami gazdaságba is kisvasúton közlekedhetnek az ott dolgozók és így mentesülnek a négy kilométeres gyaloglástól. A fehérvízpusztai üzemegység és Táska község között épülő új vonal előreláthatólag még ez évben elkészül. A gazdasági kisvasúton utazók kultúrált közlekedésének fokozott biztosítására a jövő évben előreláthatólag 20—25 megállónál fedett váróhelyiségeket létesítenek a különböző vonalakon.