Somogyi Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-28 / 177. szám
Szerda, 1954 július 28. SOMOGYI NÉPLAP * ) Hogyan javíthatják meg a begyűjtést Otvöskonyiban PARTUNK és kormányunk a többéves begyűjtési rendelettel jelentős mértékben csökkentette és előre határozta meg dolgozó parasztjaink beadási kötelezettségét. Biztonságosabban gazdálkodhatnak, hiszen amennyivel többet termelnek, annyival több jut sadon és Csökölyben volt már előzőleg elnökhelyettes. Harmadszorra már biztosítani akarja helyét. Azon dolgozik, hogy valamelyiket — az elnököt vagy a titkárt elmozdítsa helyéről. így kezdte: a községben arra hivatkoznak a dolgozó parasztok, azért nem teljét maguknak, annyival többet jesítik beadásukat, mert a titkár vihetnek szabadpiacra, mert a be- ; apja és apósa is hátralékos. A adás mértéke .változatlan marad, j nyilvántartási lap azonban ege- De ahhoz, hogy a falu megkapja í szén mást mutat. Id. Becsek Ven- államunktól a magasabb termés; del — a titkár apja - már teljeeléréséhez szükséges segítséget, a sítette évi sertés-, vágómarha- es beadást pontosan teljesíteni kell. tojásbeadási kötelezettségét. Hiszen ezzel a gazda saját mun- Rendszeresen hordja a tejet is. A káját segíti elő, mert a begyűjtés; baromfit a negyedik negyedévre az alapja annak is, hogy ellássák ütemeztette be. Leadott már 15 Helytállnak a cséplésben a DiSZ-fiatalok a falut iparcikkekkel. Azonban még mindig akadnak olyanok, akik úgy gondolkodnak, hogy akkor is javul életünk, ha újabb rendeletre várnak csupán: nem teljesítik beadásukat és nem fizetik az adót. Az ilyenek nemcsak saját magukat károsítják meg, mivel 10 százalékkal felemelik beadásukat, a nép törvényével kerülnék szembe. Egyre nő azoknak a dolgozó parasztoknak a' száma, akik követelik, hogy számoltassák el a késlekedő, kötelezettségüket nem teljesítő dolgozó parasztokat. A községi tanácsok vegyék figyelembe a becsületes dolgozók véleményét, ne legyenek elnézőek a hátralékosokkal szemben. Ötvöskónyi község sertésből 67. vágómarhából 107, tojásból 148, baromfiból 113, tejből pedig 95 százalékra teljesítette félévi tervét. Sertésből és tejből komoly hiányosságok mutatkoztak már a mázsa 85 kg újburgonyát. Lukács Ferenc — a titkár apósa — ugyancsak beadta már a tojást és a vágómarhát. A sertés és a baromfi a negyedik negyedévben kerül sorra. Beadott több mint 8 mázsa burgonyát. Ezeket nevezi Balázs János hátralékosoknak. De menjünk csak tovább. Re- csek Vendel, a tanácstitkár intézi az adóügyet. Mióta itt van, még nem transzferált a községben. A meggyőzés eszközével dolgozik. Balázs János azt próbálja bizonyítani, hogy a titkár nem hajlandó ezt elvégezni. Úgy gondolom, Recsek Vendelnél semmi szükség nincs transzferálásra, amikor jó munkája jutalmául a negyedév végén megkapta a járási tanács vándorzászlaját. A kongresszusi hét alatt 37 ezer forintot szedett be. Augusztus 20-ra behozza a jelenleg mutatkozó elmaradást is. Persze, nem mon Lliaujuooagun , , , í marauasL is. persze, nem muiiharmadik negyedév beindulásánál | ^om, hogy Recsek Vendelnek is. De a tanács nem ér rá a nincs hibája*. Nyersen bánik sok gyűjtéssel foglalkozni. ^ Az ^einö- esetben a dolgozó parasztokkal. ” -r-i Ezen azonban lehet javítani, és köt — aki egyszemélyben felelős azért, hogy mi történik a községben — egészen más problémák foglalkoztatják. De ne vágjunk a dolgok elébe. Balázs János márciusban került ötvöskónyiba, hogy Miskolci Józsefet helyettesítse, aki állam- igazgatási iskolán tanul. Az iskoitt nagy szerep vár a község párt- szervezetére, hiszen nemrégen vették fel tagjelöltnek. LEGTÖBB községi tanács úgy gondolta, hogy a* begyűjtési hivatal megalakulásával megszűnik a lsa/.6„laol .....................—- községi tanács szerepe is a bel a hamarosan befejeződik és Mis- gyűjtéssel. E téren minden mun- kolci József visszatér a községbe, | kát a begyűjtési előadónak- kell ahol nagyon várják már. Balázs j elvégeznie. így gondolta Balázs János azonban nem akar lemon- j János is. A négy hónap alatt bi- dani az elnökségről. Nagykorpá-i zony édes keveset tett a begyűjtésért. Ugyanakkor a bajok okát a járási begyűjtési hivatalnál keresi. Tagadhatatlan, a begyűjtési hivatal dolgozóinak is van mit javítani munkájukban. De mégsem egészen úgy áll a dolog, ahogy Balázs János képzeli. Szerinte a községi begyűjtési előadó teljhatalmú ura a községnek, akit Borbandi Ambrus oktat, hogy ne fogadja el a tanács irányítását, ellenőrzését. Ötvöskónyiban azonban van egy becsületes begyűjtési előadó, aki megcáfolja ezen állítást. Az értekezleten ilyesmiről szó sem volt. Borbandi Ambrus, a járás begyűjtési hivatalának vezetője és Baiázs János amolyan macska- egér-harcot folytatnak egymással, amikor összetűznek, Balázs János a begyűjtési előadótól megvon minden segítséget. Még a hivatalos bélyegzőt sem lehet használni. Pedig Tinka Gyula nemrégen került a községbe, fokozott segítségre lenne szüksége. A határtalan munkakedv, ami jellemzi őt, sok mindent pótol, azonban egymagában ez sem elég. Balázs János ahelyett, hogy ösz- szefogná a tanács dolgozóit az előttük álló feladat megoldására, apró viszályokban forgácsolja szét erőiket. A begyűjtés segítése, ellenőrzése kötelessége a tanácsnak is. Nem jól teszi Tinka* elvtárs, ha leveszi a begyűjtést a tanács válláról, egyedül úgysem tudja ellátni ezt a munkát. Közös erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy a beadást teljesítő gazdák megbecsült emberek legyenek ötvöskónyiban és a beadási kötelezettség elmulasztása, az elszámoltatás szégyen legyen mindenkire. Hiszen a begyűjtési hivatal gyermekcipőben jár még. Most kezdik csupán megérteni, mit jelent, hogy önálló terület, a tanácstól különvált, azonban az ellenőrző és irányító szerep most is a tanácsra hárul. EZT KELL megérteni Ötvöskónyiban is. Ida az örökös viszály, perpatvar helyett összefognak, . közösen dolgoznak, egészen biz- ; tos, hogy a háromnegyedév végé- | re sikerül behozniuk a* félévi le- ; maradást. A kaposvári járás DISZ-fiataljai gátijaikkal a cséplési versenyben, traktoros munkacsapatával jár az csépeltek el. Példájukat követi még Nagy Sándor elvtárs brigádja, akik ponáron Cser Pál brigádja 3 és ifi-brigádja 2 vagonnal csépelt el Fiatalok! Diszisták! Segítsétek ső legyen a megyében a cséplési m nagy igyekezettel vesznek részt bri- Gálosfán Meck Károly sztahanovista élen, akik eddig 8 vagon gabonát több ifi-brigád is, mint a fészerlaki eddig i vagonnal csépeltek el. To- fél vagonnal, Igáiban Simon Józsefi eddig. elő brigádotokkal, hogy járástok eU unkákban! HASZNOS MUNKÁVAL TÖLTIK A SZÜNIDŐT AZ ÚTTÖRŐK Megyénk úttörő csapatai a nyári szünidőben, szórakozások mellett hasznos munkával töltik idejüket. Segítenek a dolgozó parasztoknak munkájukban, eleget tesznek úttörő kötelezettségeiknek. A csurgói második számú iskola úttörőcsapata az árvízkárosultak megsegítésére, az árvízsujtotta területeken lakó úttörő pajtásaik részére gyűjtést rendezett. A gyűjtés eddigi eredménye 150 forint. Ezt az összeget megtakarított zsebpénzükből gyűjtötték. A balatonberényi úttörőcsapat a kalászgyüjtésben állta meg a helyét a legjobban. 37 fővel vettek résztj ebben az értékes munkában. 40 kg búzaszemnek megfelelő kalászt gyűjtöttek egy nap alatt. A szövőlepkeirtási munkálatokból jól kivették részüket Somogyvár, Balaton- berény, Balatonkeresztur és öreglak községek úttörői. Balatoninál ria, Hács, Balatonkeresztur, Len-i gyeltóti, öreglak, Táska és Pamuk községek úttörői nap-nap után részt vesznek a burgonyabogár keresésében. * * * A nagybereki állami gazdaságban nagy szorgalomról és kitartó munkáról tettek tanúságot a környező községek úttörői. Komáromi Gyula, csapatvezető irányításával najp-nap után részvesznek a fiatalok a gazdaság kertészeti munkálataiban. Számos olyan úttörőpajtás van, aki napi tervét jóval túlszárnyalja. Pl. ifj. Garai János VII. oszt. tanuló napi tervét állandóan 150—160 százalék között teljesíti. Napi átlagkeresete meghaladja a 30 forintot* A többi pajtás is Garai Jánoshoz hasonlóan végzi munkáját. A SIÓFOKI HAJÓSOK AZ ÉLET SZEBBÉTÉTELÉÉRT QieJZÍdífefh a esÁplőrjépnél S zép nyári est van. A nap már régen lehanyatlott. Az óra mutatója lassan eléri a 9-et. Kutas utcái ennek ellenére sem néptele- nedett el. Éppen úgy pezseg, lüktet az élet, mint a délelőtti, vagy a délutáni órákban. A mezőkről hazatérő, gabonakévékkel megrakott szekerek kerülgetik egymást. Mindenki hordja a gabonáját, mindenki igyekszik, hogy minél előbb a cséplőgépekre, a zsákokba kerüljenek az életet jelentő búza- és rozsszemek. A kertek aljáról, a közös szérűkről cséplőgépek zaja, a traktorok egyenletes puffogása hallatszik. Éz az -egyenletes zúgás a falu nyári zenéje, a kenyércsatáért vívott harc dallama. Ez az este nagyon ünnepélyesnek tűnt, valahogy úgy éreztem, hogy a nagy sürgés-forgás, a szorgos munka, az ünnepélyes hangulat: a felszabadult falut, a boldog paraszti életet tükrözi. Mennyivel más most itt az élet, mint a múltban volt, amikor három földesúri kastély és .20—25 kulák nagyporta tulajdonosai tartották rémületben a dolgozó parasztokat, a féljobbágyi sorsban sinylő nincsteleneket. Ezekkel a gondolatokkal foglalkozva jutottam el az egyik cséplőgéphez. Ekkor már majdnem teljesen besötétedett. Ösziárpát csépeltek. Mohón nyeldeste a barnára festett »-masina-« á kövérkés árpakévéket, s ontotta magából a duzzadt szemecskéket. Szaporán teltek a . gépre akasztott zsákok, alig egy félóra elteltével 5—6 telt zsák sorakozott katonás rendben a mérleg mellett. Közben asszonyok, lányok és férfiak ügyes mozdulatokkal végezték munkájukat, a rájukháruló feladatokat. Tóth József, akinek a gabonáját csépelték, megelégedéssel figyelte a gépből kiömlő szemeket. — Az idén is szép a termés — mondotta a kö- rülállóknak. — A beadásomon kívül marad bőségesen, lesz mit aprítani a tejbe. — A beszélgetésbe belekapcsolódik Kerkápolyi elvtárs is, a községi pártszervezet vezetőségének egyik tagja. — Hát bizony nem rossz a termésünk. Jut is, marad is, ahogy azt mondani szokták. Kell is ez a jó termés — fűzi tovább a beszélgetést. — Az árvízkárosultakra is gondolnunk kell... A mi feladatunk is, hogy segítsük őket. Mi szerencsésebb helyzetben vagyunk, módunkban áll, hogy segítséget nyújtsunk. — Segítünk is — veszi át a szót Nagy József. — Az első mázsálásból a beadásomat teljesítettem és ezenkívül két zsákkal félretettem az árvízkárosultaknak — mondja.' — De a saját szükségletem sem lesz veszélyeztetve. Jut a padlásra is. Szó szót követ és élénk beszélgetés alakul ki a jelenlévők között. A beszélgetést Kertkápolyi elvtárs irányítja, a község kommunistáinak egyike. Megragadta az alkalmat ezúttal is, eljuttatta a párt szavát, a legújabb eseményeket az emberekhez. A beszélgetés folyamán mindenki szavából megelégedés, bizakodás csendül ki. —• Ilyen gyorsan még soha nem végeztünk 2z aratással, a betakarítással, mint az idén. Igaz, a rossz időjárás is sürgetett bennünket, de valahogy a szorgalom is nőtt — mondta Varga Imre. — A hiba az — szólt közbe Kertkápolyi elvt.árs —, hogy a tarlóhántással nagyon elmaradtunk és ez csorbítja községünk hírnevét. Ezen változtatni kell a legsürgősebben. A másodnövényvetés is nagyon gyengén halad. Pedig most nem lehet, kifogás, nem mondhatjuk, hogy száraz a talaj, nem lehet szántani. — Hát bizony nem. Ilyen jó nedves talajt öröm szántani — mondják a körülállók többen is. Kerkápolyi elvtárs ezután még beszél az árvízsujtotta lakosság helyzetéről, a legújabb külpolitikai eseményekről, s számot ad mindazokról, ami a dolgozó parasztokat érdekli. S mindezt érdeklődve hallgatják a körülállók. ÍT őzben a gép búgása egyre “• halkul, jelezve, hogy meg akar állni, míg végre teljesen elnémult, megállt. A munkások elszé- lednek minden irányban, siet min■II denki haza, hogy kipihenhesse fáradalmait, hogy holnap friss erővel folytathassa a kenyérért vívott harcot. Mi meg tovább beszélgetünk Kerkápolyi elvtárssal. Beszélgetünk a faluról, a dolgozó parasztok lelkesedéséről, a pártszervezet tevékenységéről. Elmondja, hogy mindegyik cséplőgépnél vannak kommunisták, s mindgn cséplőmunkáshoz eljut a pártszervezet mozgósító és irányító szava. — Mi, a pártvezetőség tagjai, az egyszerű párttagok kocogásával felosztottuk magunk között a községet. Mindegyik cséplőgép munkájáért egy-egy pártveze- 1 őségi tag a felelős. A cséplőgépekhez beosztott kommunisták feladata, hogy napközben többször felkeressék a gépeket, segítsenek a hibák elhárításában, beszélgessenek a parasztokkal, a cséplőgépmunkásokkal. Apró dolgokra is kiterjed a figyelmünk. Ellenőrizzük, hogy milyen az ellátás. A mozgó büffé meglátogatja-e rendszeresen a brigádokat. Gondoskodunk, hogy mindig megfelelő üzemanyag álljon a gépek rendelkezésére, hogy biztosítva legyen a folyamatos üzemeltetés. Nincs is fennakadás. Minden a legnagyobb rendben megy. Jól beváltak a cséplőgépeknél lévő agitációs o=ooortiaink. Ezek a gyors beadásra ösztönzik a dolgozó parasztokat. Nincs is egyetlen hátralékosunk sem a községben. Aki csépelt, azonnal teliesíti beadási kötelezettségét. A beszélgetésből megtudjuk, hogy a kommunista példamutatás körül nincs hiba. A párttagok az elsők minden munkában. Kezdeményeznek. igyekeznek, s ezzel magukkal ragadiák az egész falu népét. Papp József, Kovács István olvtársak az elsők voltak* az aratásban, elsők a behordásban és a tarlóhántásban is. Mindez ió fényt vet, s ösztönzőleg hat a pártonk.ívüliekre. növeli azok szorgalmát, lelkesedését. A mikor elbúcsúztunk Kerkápo- lyi 'elvtárstól, csak annyit mond: — Amire mégegyszer eljönnek, még nagyobb eredményről számolunk be. Erre biztosíték párt- szervezetünk javuló munkája, párttagjaink fokozódó munkakészsége. Wirth Lajos Siófokon a dokkban kalapácsok pattogása ad kisérő muzsikát a habok muzsikájához. Az égő napon a hajóbordázaton munkások dolgoznak, fehér trikóingükön átüt a verejték- Néha egyik-másik felnéz és végig- jártatja szemét a kék vízen. A távolban hajó himbálódzik. Aztán visszafordulnak és dolgoznak tovább. Ennek á bordázatnak holnapra készen kell lennie. Azért, hogy. egy hajóval tijjpb [egyen, mely üdülni indulókat szállít az azúr tó minden pontjára, hogy még több kiránduló-hajó járja a vizeket, még szebb legyen a Balatonon az élet. A munkások tovább kovácsolják a vasalkatrészeket. Arrébb hatalmas deszkák és faállványok között ácsok, a fészerben asztalosok és lakatosok dolgoznak. Még kényelmesebbé akarják tenni az üdülők hajózását. Közvetlen a vízparton az egyemeletes irodaépületben telefonok csengenek, írógépek kattognak. A telep vezetője nagy térkép fölé hajol és piros ceruzával berajzolja a most induló új hajóvonalat. A térképen már lí tussal húzott vonal tarkállik. Kopognak az ajtón, két fiatal nő lép be, kéréssel fordulnak a vezetőhöz. Ök — név szerint Baranyai Mária és Gulyás Mária — kisgyerekeket akarnak magukhoz fogadni az árvízkárosult területről. A telepvezető felírja nevüket egy füzetbe, megdicséri őket. Ismét a térkép fölé hajlik, de addig már egy hajóács lép a szobába.. Ö azt kéri, engedélyezzék neki, hogy sürgősen a Dunához utazzék, harcolni akar az árvíz ellen. Neki azt magyarázza, hogy a munkáját nem nélkülözheti itt sem, de csatlakozzék a mozgalomhoz, melynek keretén belül a DHV hajói és dolgozói őrt állnak az Alduna esetleges védelmére. Az ács megnyugodva távozik. Nemrég jött meg az egyik gazdaságból, ahol az aratási munkában segített. Nemcsak ő, sokan a hajósok közül, akik fél életüket a fedélzeten töltötték, most kaszával a kezükben a búzatenger levágásában segítettek parasztságunknak- Most ismét új munkába kapcsolódik; az augusztus 20-i ifi-nap dísztribünjét építik a hajógyáriak. A balatoni hajósok kiveszik részüket minden munkából, mely az életet teszi szebbé. Szerezzünk érvényt a munkavédelmi intézkedéseknek A munkavédelmi előírások betartása a vezetők fontos feladata. Pártunk és kormányunk állandóan fokozódó mértékben biztosítja a dolgozók jobb munkakörülményeit. A kormányprogrammnak is fontos része a munkavédelmi viszonyok állandó javítása. Miért van tehát olyan nagy jelentősége a munkavédelemnek? 1. Mert a tiszta, rendes és az egészségügyi követelményeknek megfelelő munkahelyen a dolgozók szívesebben, könnyebben és jobban dolgoznak. 2. Mert a balesetelhárítási intézkedések szigorú betartása biztonságossá teszi a munkát és megvédi a dolgozókat, valamint azok családját, a rokkantság súlyos következményeitől, a népgazdaságot pedig komoly anyagi tehertételtől óvja meg. 3. Mert a munkavédelmi intézkedések maradéktalan végrehajtása révén a dolgozók nap mint nap a legközvetlenebbül tapasztalhatják a párt és a kormány féltő gondoskodását. A fentiek ellenére még mindig találhatók ipari és mezőgazdasági üzemek és intézmények, ahol a munkavédelmi, balesetelhárítási, valamint elsősegélynyújtás] intézkedéseknek nem szereznék érvényt. A vezetők egyrésze nem fordít erre kellő gondot. Nem kielégítően oldják meg feladataikat a balesetelhárítási felelősök, bár üzemeik falán plakátok, feliratok jelzik a balesetek óvóintézkedéseit. A Sütőipari Vállalat pl. nem figyelt fel arra, hogy a tabi péküzemben hónapok óta nincsenek meg a mentőládában a szükséges gyógyszerek, kötszerek, stb. Minden vezetőnek állandóan szem előtt kell tartania, hogy a párt és a kormány rájuk nemcsak a népvagyon egyrészét bízta; épületeket, termőföldet, üzemi felszerelést adott át üzemeltetésre és gondozásra, hanem a dolgozó emberekről való j körültekintő gondoskodást is feladatukká tette. Mivel pedig az ember a legfőbb érték, nyilvánvaló, hogy a róluk való gondoskodást is a legszigorúbban kéri számon a vezetőktől a párt és a kormány. Csak az a vezető érdemli meg a vezetés megtisztelő feladatát, aki ezeket a szempontokat állandóan maga előtt látja és annak megfelelően minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítja a dolgozók munkavédelmét. Ezen a téren fontos szerepe van a szakszervezeteknek, de maguknak az érdekelt dolgozóknak is, akik építő bírálatukkal és kezdeményezéssel nagy mértékben hozzájárulhatnak a munkakörülmények állandó javításához. — Hazánkban húsz esztendővel ezelőtt kezdték meg a bauxit feldolgozását, a timföldgyártást, mégpedig Magyaróvárott. Ezt a jubileumot augusztus 20-án ünnepli meg a magyar bauxitbányászat és feldolgozó ipar. Erre a napra befejezik a Magyaróvári Timföldgyár termelőegységeinek bővítési munkálatait, . a