Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-02 / 129. szám

2

SOMOGYI NÉPLAP

Szerda, 1954 június 2.

A magyar Dolgozók Pártjának szervezeti «szabályzata

Elfogadta a Magyar Dolgozók Pártja líí. kongresszusa

i.

A PÁRT NEVE

1. A párt neve: Magyar Dolgozók Pártja (MDF).

A Magyar Dolgozók Pártja a munkásosztály, a dolgozó nép pártja. Egyesíti soraiban a magyar népi leghaladóbb erőit: a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség legjobbjait. A párt önkéntes harci szövetség; tevékenységét Marx—Engels—Lenin—Sztálin „tanítása vezérli.

A Magyar Dolgozók Pártja híven őrzi a magyar munkásosztály forradalmi hagyományait, folytatója a magyar nép dicső szabadságharcainak, örököse és továbbfejlesztője a magyar történelem haladó eszméinek.

A Magyar Dolgozók Pártja megteremtette r. munkásosztály egységét s a munkások és a dolgozó parasztok testvéri szövetségét. A párt vezetésével a magyar nép a hazánkat felszabadító hatalmas Szovjetunió segítségére támaszkodva' megdöntötte a kizsákmányolok uralmát és megteremtette Magyarországon a népi demokratikus rendszert. A párt — a szocialista hazafiság és a proletár- nemzetköziség szellemében — a Szovjetunió népei és a világ dolgozói iránti barátságra neveli a munkásosztályt és a magyar népet, és minden eszközzel erősíti a haza védelmét,

A Magyar Dolgozók Pártjának legfőbb feladata a szocialista társadalom felépítése, a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalának állandó emelése. A párt vggső célja a kommunista társadalom felépítése.

II.

A PÁRTTAGOK. KÖTELESSÉGEIK ÉS JOGAIK

2. A párt tagja lehet az, aki magáévá teszi a párt célkitűzéseit, politikai irányvonalát és szervezeti szabályzatát, részt vesz a párt vala-j mely alapszervezeíének munkájában, aláveti magát a pártfegyelemnek, végrehajtja a párt határozatait, s rendszeresen fizeti a tagsági díjat. A párt tagja csak as lehet, aki a 18-ik életévét betöltötte.

3. A párttag kötelessége, íiogy:

a) őrködjék a párt ideológiai és szervezeti egysége felett, amely a pírt erejének és nagyságának legfőbb feltétele, védje a pártot minden ellenséggel szemben;

b) fegyelmezetten hajtsa végre a pártszervek, a pártszervezet határozatait, harcoljon ezek megvalósításáért;

e> betartsa a párt- és az állami fegyelmet, amely egyformán kötelező mindek párttagra. A pártban nem lehet kétféle fegyelem, a pártnak egy a fegyelme, egy a törvénye valamennyi párttag számára, függetlenül érdemeitől és tisztségétől A párt- és állami fegyelem megszegése kárt okoz a pártnak, s ezért összeférhetetlen a párthoz való tartozással; 1

d) élenjárjon a termelésben, példát mutasson a munkafegyelemben és az állampolgári kötelességek teljesítésében, s legyen feddhetetlen a magánéletében. Védje és szilárdítsa a szocialista tulajdont, őrködjék a népi demokratikus állam törvényei, rendje és fegyelme fölött. Harcoljon minden erejével a párt, a dolgozó nép, a haza ügyéért, a Magyar Nép- köztársaság felvirágoztatásáért;

e) erősítse állandóan a tömegekhez

fűződő kapcsolatait, mert pártunk ereje és legyőzhetetlensége a dolgozó néphez fűződő eleven és elszakíthatatlan kapcsolatában van. Szakadatlanul küzdjön a dolgozók jogos igényelnek és szükségleteinek kielégítéséért, világosítsa fel a pártonkí- vüli dolgozókat a párt politikájáról és határozatairól, legyen tanácsadójuk és vezetőjük; .

f) fejlessze szakadatlanig politikai és (Szakmai tudását, emelje műveltségét, sajátítsa el a marxizmus-le- n inizmus alapjait;

g) fejlessze a bírálatot, önbírálatot és az alulról jövő bírálatot, ; ne titkolja el és személyekre való tekintet nélkül tárja fel a párt előtt a munkában észlelt hibákat, rendellenességeket; ne legyen közömbös a hibákkal szemben, küzdjön megszüntetésükért, harcoljon a munkában a látszatsikerre való törekvés, az önteltség és az önelégültség ellen. A bírálat elfojtása összeférhetetlen a párthoz való tartozással;

h) legyen a párt iránt őszinte és becsületes, ne titkolja, és ne ferdítse el az igazságot. A párt iránti őszinteség hiánya, a párt megtévesztése összeférhetetlen c- párthoz való tartozással;

i) politikailag legyen éber, őrizze meg a párt- és államtitkot. A párt- és államtitok kifecsegése összeférhetetlen a párthoz való tartozással;

1 j) bármely helyen, ahová a párt | állította, következetesen hajtsa végre a pártnak a káderek helyes — politikai és szakmai képzettségük szerinti — kiválasztására vonatkozó utasításait. Ezeknek az utasításoknak a megszegése, a kádereknek baráti kapcsolatok és rokoni kötelékek alapján történő kiválasztása összeférhetetlen a párthoz való tartozással.

4. A párttag joga, hogy:

a) részt vegyen a párt politikai és szervezeti kérdéseinek megvitatásában és a határozatok meghozatalában;

b) pártszerű bírálatot gyakoroljon a pártszervezet taggyűlésein és értekezletein a párt tagjainak és szerveinek ténykedése fölött;

c) részt vegyen a párt vezető szerveinek megválasztásában, naint választó és választható;

d) személyesen részt vegyen minden iigy megtárgyalásában, amikor a pártban az ő tevékenységéről vagy magatartásáról döntenek;

e) kérdéssel, beadvánnyal forduljon a felsőbb pártszervekhez, egészen a Központi Vezetőségig és a pártkongresszusig.

A TAGJELÖLTEK.

KÖTELESSÉGEIK ÉS JOGAIK

5. A tag,jelöltségnek az a rendeltetése, hogy a tagjelölt megismerkedjék a párt célkitűzéseivel, politikájával, szervezeti szabályzatával, s hogy a párt meggyőződjék a jelöltnek a nárt és a népi demokrácia iránti hűségéről. *

6. A tagjelöltek kötelességei és jogai azonosak a tagok kötelességeivel és jogaival, de a tagjelöltek csak tanácskozási joggal vesznek részt a pártszervezet taggyűlésein és értekezletein, és nem választhatók be a párt vezető szerveibe.

IV.

A PARTTAGOK ÉS

TAGJELÖLTEK FELVÉTELE.

A PÁRTTAGSÁG ÉS TAGJELÖLTSÉG MEGSZŰNÉSE.

A PÁRTTAGOK ÉS TAGJELÖLTEK ÁTIGAZOLÁSA.

7. Párttagot csakis egyénenként lehet felvenni a pártba, Uj párttagot általában csakis a tagjelöltek közül lehet felvenni, ha a tagjelölt a jelöltség ideje alatt munkájával, magatartásával méltónak bizonyult arra, hogy a párt tagja legyen.

A jelöltnek a pártba tagként való j felvételét alapszervezetének vezető- i ságétől írásban kell kérnie. Kérelméhez mellékelnie kell két olyan párttag írásbeli ajánlását, aki legalább egy éve tagja a pártnak, s őt közös tevékenység alapján legalább hat hónapja ismeri. Az ajánló felelős a párt előtt ajánlásáért.

DISZ-tagok felvételekor az egyik ajánlást a DISZ illetékes járási, városi, kerületi, illetve üzemi (bizottságának ajánlása helyettesítheti.

Uj párttagok felvételéről az alap- szervezet vezetőségének előterjesztésére a taggyűlés határoz, s ezt a határozatot a járási, a városi, a kerület, illetve a Központi Vezetőség által erre felhatalmazott üzemi pártbizottság hagyja jóvá. Kivételesen indokolt esetben a Központi Vezetőség jóváhagyásával az alapszervezet jelöltség nélkül, vagy a hathónapos jelöltségi idő eltelte előtt is felvehet tagokat e. pártba.

A felvett párttag párttagsági ideje attól a naptól kezdődik, amikor az alapszervezet taggyűlése a párttagok közé felvette.

8. Tagjelöltet csakis egyénenként lehet felvenni a pártba. A tagjelöltnek jelentkező köteles belépési nyi-^ üatkozatot kitölteni, s ehhez két olyan párttag írásbeli ajánlását mellékelni, aki legalább egy éve tagja a pártnak, s őt közös tevékenység alapján legalább hat hónapja ismeri. Az ajánló felelős a párt előtt ajánlásáért.

A pártszervezetnek segítenie kell a tagjelöltet, hogy felkészüljön a pártba való felvételre. A tagjelölt- ségi idő kezdetétől számított hat hónap elteltével a tagjelölt felvételéről az alanszervezet vezetőségének előterjesztésére a taggyűlés határozhat; a. *ag jelöl tségi idő kezdettől számított egy év elteltével a pártszervezet köteles taggyűlésen dönteni a tagjelölt tagfelvételi kérelméről. Ha a tagjelölt a párttagságra saját hibáján kívül még alkalmatlan, akkor lehetőséget kell neki adni arra, hogy még egy évig tagjelölt lehessen. Olyan esetekben viszont, amikor a tagjelöltségi idő alatt kitűnt, hogy a tagjelölt nem méltó arra, hogy párttag legyen, az alapszervezet határozatot hoz a tagjelöltek közül való kizárására; 3 kizárást a felsőbb pártszerv hagyja jóvá.

I DISZ-tagok. felvételekor az egyik ajánlási az illetékes járási, városi, kerületi, illetve üzemi BÍSZ-bizott- ság ajánlása helyettesítheti.

A taggyűlés határozatát a tagjelöltek felvételéről a járási, a városi és a kerületi, illetve a Központi Vezetőség által erre felhatalmazott üzemi pártbizottság hagyja jóvá.

9. Az a párttag vagy tagjelölt, aki három hónapig indokolatlanul nem fizet tagsági díjat, s ez idő eltelte után felszólítás ellenére sem teljesíti ezt a kötelességét, megszűnik a párt tagja, illetve tagjelöltje lenni; a párttagság, 'illetve a tagjelöltség megszűnéséről az alapszervezet vezetőségének előterjesztésére az alapszervezet taggyűlése dönt, de a döntést jóváhagyás végett az illetékes felsőbb pártbizottság elé kell terjeszteni.

10. Azt a párttagot vagy tagjelöltet, aki munkahelyet változtat, át kell igazolni az új munkahelyén vagy lakóhelyén működő pártszervezetbe. Az átigazolás a Központi Vezetőség által megállapított szabályok szerint történik.

V.

A PART

SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE.

11. A Magyar Dolgozók Fártja a demokratikus centralizmus elvén éjiül fel:

a) a párt valamennyi vezető szervét demokratikusan, taggyűlésen, pártértekezleten, pártkongresszuson titkosan választják;

b) a párt valamennyi vezető szer- vének munkájában érvényesülnie kell a pártvezetés legfőbb lenini elvének, a kollektív vezetésnek; küzdeni kell a marxista-leninista párttól idegen személyi kultusz ellen;

c) a vezető szervek kötelesek a pártszervezetek előtt rendszeresen beszámolni tevékenységükről;

d) a pártszervezetek és a pártvezetőségek demokratikusan megvitatják a párt pcl^ikáját és feladatait;

e) véleményeltérés esetén a kisebbség köteles alávetni magát a többség határozatának; 3 határozatot minden párttag és tagjelölt köteles végrehajtani;

f) az alsóbb pártszervek, pártszervezetek, valamint a párttagok és a tagjelöltek akkor is kötelesek végrehajtani a pártkongresszus és a vezető szervek határozatait, ha ezekkel a határozatokkal nem értenek egyet;

g) minden pártszervezet önállóan dönthet helyi kérdésekben, de ezek a döntősek nem állhatnak ellentétben a párt irányelveivel, politikájával és a felsőbb szervek határozataival.

12. A párt területi, üzemi elv szerint épül fel. A pártnak a területen, illetve üzemben csak egy vezető szerve lehet. A budapesti, a megyei, a kerületi, a járási stb. pártbizottság a területén lévő valamennyi alsóbb pártbizottság és aíapszervezet felettes szerve.

13. A taggyűlés pártvezetőséget, a pártértekezlet pártbizottságot, a kongresszus Központi Vezetőséget választ.

14. Budapesten, a megyékben, a járásokban, a kerületekben, a városokban, az üzemekben, a hivatalokban, az intézményekben s a falvakban a legfontosabb párt- és kormányhatározatok, valamint az ezekből adódó helyi feladatok érdemleges megvitatására rendszeresen egybe kell hívni a pártaktíva-értekezie- tet.

VI.

A PARTKONGRESSZUS.

15. A Magyar Dolgozók Pártjának legfelsőbb szerve a pártkongresszus, amelyet a Központi Vezetőség három évenként hív egybe. A Központi Vezetőség saiát kezdeményezésére rendkívüli pártkongresszust hívhat egybe. A párttagok egyharmadának kívánságára a Központi Vezetőség köteles rendkívüli pártkongresszust összehívni. A pártkongresszus összehívásának időpontját és napirendjét legalább másfél hónappal a kongresszus előtt nyilvánosságra kell hozni. A rendes, valamint a, rendkívüli pártkongresszus küldötteit a párttagság pártértekezleteken demokratikusan választja meg a párt- szervezetek tag- és tagjelölt létszámának arányában A Központi Vezetőség állapítja még a tagság létszámának megfelelően, hogy az egyes pártszervezeteket hány szavazati jogú és hány tanácskozási jogú küldött képviselheti a kongresszuson.

16. A pártkongresszus:

a) megvitatja és elbírálja a Központi Vezetőség és a Központi Revíziós Bizottság beszámolóját, jóváhagyja, illetve módosítja a párt programmját és szervezeti szabályzatát, kidolgozza a párt politikai, taktikai és szervezeti irányvonalát;

b) meghatározza a Központi Vezetőség és a Központi Revíziós Bizottság tagjainak és póttagjainak számát, s megválasztja ezeket a szerveket.

VII.

A PÁRT

KÖZPONTI VEZETŐSÉGE.

17. A Központi Vezetőség irányítja a pártot két pártkongresszus közötti időszakban, képviseli a pártot a többi pártok, szervezetek és állami intézmények előtt.

A Központi Vezetőség tagjai egyenjogúak. A Központi Vezetőség tagjainak minden fontos kérdésben tájékoztatást kell kapniok. A Központi Vezetőség általában három havonként ülésezik, s a pártkongresszusnak felelős A Központi Vezetőség ! póttagjai tanácskozási joggal reszt vcc-'uek a Központi Vezetőség iiié- *. SCXR.

13 A Központi Vezetőség saját tagjai közül

a) megválasztja a Politikai Biaott- \'”ot. mely a Központi Vezetőség teljes ülései közötti időszakban irá- !• " f'T és vezeti a pártot;

h) megválasztja ? Titkárságot, melynek tagjai a Központi Vezetőség titkárai. A Titkárság feladata, hogy biztosítsa és ellenőrizze a vezető pártszervek határozatainak végrehajtását, valamint elossza a hatáskörébe utalt kádereket;

c) megválasztja a Központi Vezetőség első titkárát.

19. A Központi Vezetőség kijelöli a párt központ? lapja szerkesztőbizottságának felelős vezetőjét,

■Síi A Központi Vezetőségnek — kivételes esetekben — joga van a két pártkongresszus közötti időszakban tagokat behívni (kooptálni) a Központi Vezetőségbe. A behívott (kooptált) tagok száma azonban nem haladhatja meg a választott tagok tizenöt százalékát.

21. A párt Központi Vezetősége Központi Ellenőrző Bizottságot választ. A Központi Ellenőrző Bizottság a Központi Vezetőségnek felelős

A Központi Ellenőrző Bizottság feladata, hogy:

a) őrködjék a párttagok és a tagjelöltek politikai magatartása, erkölcsi tisztasága és párthfisége felett; !

b) kíméletlen harcot folytasson a pártszerűtlen, fegyelmezetlen, párt- I ellenes, frakciós tevékenység és a korrupció minden fajtája ellen:

c) őrködjék azon, hogy a dolgozó; nép érdekeit és erkölcsi felfogását i sértő elemek s a nép ellenségei ne j f«rakodhassanak be a pártba.

Ä Központi Ellenőrző Bizottságnak | Budapesten és a megyékben a helyi j pártszervektől független meghatal-! mazotfai vannak.

S3. A Központi Ellenőrző Bízott- i ság párttagok és tagjelöltek ellen vizsgálatot indíthat, s velük szemben a szervezeti szabályzatban meghatározott büntetéseket alkalmazhatja.

23. A Központi Vezetőség a szocialista építés fontos területein a pártmunka megerősítése érdekében politikai osztályokat szervezhet, pártszervezőket küldhet ki, A politikai osztályok és a pártszervezők a Központi Vezetőség utasítása szerint működnek.

VIII. /

A KÖZPONTI REVÍZIÓS BIZOTTSÁG

24. A Központi Revíziós Bizottság ellenőrzi

a) a párt központi szerveiben az ügyvitel helyességét és gyorsaságát, valamint a Központi Vezetőség apparátusának munkarendjét, továbbá

b) a párt Központi Vezetőségének pénztárát és a párt központi vállalatait.

IX.

A PÁRT BUDAPESTI. MEGYEI, JÁRÁSI, VÁROSI. KERÜLETI, ÜZEMI, HIVATALI, INTÉZMÉNYI, KÖZSÉGI SZERVEI.

25. A budapesti és a megyei párt- szervezetek felsőbb szerve a budapesti, illetve a megyei pártértekezlet, melyet a budapesti, illetve a megyei pártbizottság két évenként egyszer összehív. A pártértekezlet megvitatja és elbírálja a budapesti, illetőleg a megyei pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolóját, megválasztja a budapesti, illetve a megyei pártbizottság tagjait és póttagjait és a revíziós bizottságot. A párt- bizottság tagjai egyenjogúak. A párt- bizottság póttagjai tanácskozási joggal részt vesznek a pártbizottság ülésein.

a) Á budapesti ás valamennyi megyei pártbizottság a mindennapi gyakorlati munka vezetésére, a párt- szervezetek összefogására és irányítására a pártbizottság tagjai közül 9 —11 tagú párt-végrehajtóbizottságot választ; megválasztja a pártbizottság első titkárát, másodtítkárát és titkárát. A titkárok tagjai a párt-végrehajtóbizottságnak. A budapesti és a megyei pártbizottságuk titkárait a Központi Vezetőség erősíti meg tisztségükben.

b) A budapesti és a megyei pártbizottság két páríértekezTet között területe pártszervezeteinek vezető szerve. Irányítja a hozzá tartozó terület pártszervezeteinek munkáját, megszervezi és ellenőrzi a párthatározatok pontos végrehajtását Széleskörű politikai tömegmunkával, az állami és gazdasági szervek helyes ellenőrzésével és segítségévei biztosítja a népgazdasági tervek teljesítését, népünk fokozódó jóléte érdekében. Állandóan gondoskodik arról, hogy az arra illetékes szervek a dolgozó nép törvényes jogait érvényesítsék és minden lehetőséget felhasználjanak arra, hogy a nép anyagi, szociális, kulturális igényeit megfelelően kielégítsék. Biztosítja a párt- demokrácia érvényesülését, elősegíti a bírálat és az önbírálat, illetve az alulról jövő bírálat kifejlődését;, a kommunistákat a hibák elleni engesztelhetetlen harc szellemében neveli. Irányítja a párttagok, tagjelöltek és a pértenkívüliek körében a marxizmus-lenin izmus tanulmányozását, a dolgozók kommunista szellemben való nevelését, a helyi párt- sajtót. A tanács, valamint más társadalmi szervek tevékenységét az e lielyeken működő MBF-csoportek útján irányítja. Rendszeresen foglalkozik a terület kádereivel, elosztja a párt erőit és anyagi eszközeit.

A budapesti és a megyei pártbizottság legalább három havonként ülést tart.

e) A budapesti, illetve a megyei. Revíziós bizottság ellenőrzi az illetékes pártbizottság apparátusában az ügyvitel helyességét és gyorsaságát, a pártbizottság apparátusának munkarendjét és pénzkezelését,

26. A járás, a város, a budapesti kerület stb, pártszervezeteinek felsőbb szerve a pártértekezlet, amelyet az illető terület pártbizottsága legalább két évenként egyszer összehív.

A pártértekezlet megvitatja és elbírálja a járási, a városi, a budapesti kerületi pártbizottság beszámolóját; megválasztja a járási, a városi, a budapesti kerületi pártbizottság tagjait és póttagjait. A pártbizottság tagjai egyenjogúak. Ä pártbizottság póttagjai tanácskozási joggal részt vesznek a pártbizottság ülésein. A járási, a városi és a budapesti kerületek pártértekezlete megvitatja és elbírálja a revíziós bizottság beszámolóját, megválasztja a járási, a városi, a budapesti kerületi revíziós bizottságot.

A budapesti kerületek és a járások, valamint a Központi Vezetőség által kijelölt városok pártértekezlete küldötteket választ a budapesti, illetve a megyei pártértekezletre,

a) A járások, a Központi Vezetőség által kijelölt városok, a budapesti kerületek pártbizottságai a mindennapi gyakorlati munka vezetésére, járási, a városi, a budapesti kerületi pártalapszervezetek összefogására és irányítására 7—11 tagú párt-végrehajtóbizottságot választanak a párt- bizottság tagjai közül; s megválasztják a pártbizottság első titkárát, másod titkárát és titkárát; a titkárok tagjai a párt-végrehajőbizottságnak. Az első titkárt a Központi Vezetőség erősíti meg tisztségében.

b) A járási, a városi, a budapesti kerületi pártbizottság két pártértekezlet között a területén lévő párt- szervezetek vezető szerve. Irányítja a hozzá tartozó területi pártszervezeteinek munkáját, megszervezi és ellenőrzi a párthatározatok pontos végrehajtását. Széleskörű politikai tömegmunkával, az állami és gazdasági szervek helyes ellenőrzésével és segítésével biztosítja a népgazdasági tervek teljesítését népünk fokozódó jóléte érdekében. Állandóan gondoskodik arról, hogy az arra illetékes szervek a dolgozó nép törvényes jogait érvényesítsék, s minden lehetőséget felhasználjanak arra, hogy a nép anyagi, szociális, kulturális igényeit megfelelően kielégítsék. Biztosítja a pártdemokrácia érvényesülését, elősegíti a bírálat és az önbírálat, valamint az alulról jövő bírálat

(Folytatás a 3. oldalon.)