Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-02 / 129. szám
Sz^pda, 1954 június 2. SOMOGYI NÉPLAP 3 A Magyar Pelgozofe Pártjának szervezeti szabályzata (Folytatás a 2. oldalról.) kifejlődését; a kommunistákat a hibák elleni engesztelhetetlen harc szellemében neveli. Irányítja a párttagok és a tagjelöltek körében a marxizmus-lenmizmus tanulmányozását, a dolgozók kommunista szellemben való nevelését, a helyi pártsajtót, A területén lévő tanács, valamint más társadalmi szervek tevékenységét az e helyeken működő MBP-csoportok útján ijrányítja. Rendszeresen foglalkozik a terület kádereivel, elosztja a párt erőit és anyagi eszközeit. c) A járási pártbizottság a falusi ; pártszervezetek irányításának alapvető szerve. Megfelelő politikai munkával biztosítania kell a gépállomások, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok megszilárdulását. Állandóan fejleszteni!; kell a gépállomások, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói, valamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok közötti politikai munkát. Gondoskodnia kell a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének állandó erősítéséről, és a falusi pártszervezetek munkájának megjavításán keresztül a mezőgazdasági termelés állandó emeléséről. d) A járás, a város, és a budapesti kerület revíziós bizottsága ellenőrzi az illetékes pártbizottság apparátusában az ügyvitel helyességét és gyorsaságát, a pártbizottság apparátusának munkarendjét, a pénz kezelését. 27. Abban a városi kerületben, községben, üzemben, hivatalban, intézményben stb., melyben a párttagok és tagjelöltek száma meghaladja a 300-at, két évenként nártérte- kezletet hívnak egybe, s megválasztják a pártbizottság tagjait és póttagjait. A pártbizottság tagjai egyenjogúak. A pártbizottság póttagjai tanácskozási joggal részt vesznek a pártbizottság ülésein. A pártbizottság saját tagjai közül 5—7 tagú párt-végrehajtóbizottságot választ. Kivételes esetekben a Központi Vezetőség engedélyével olyan helyeken is lehet pártértekezletet összehívni, illetve pártbizottságot választani, ahol a párttagok és tagjelöltek száma nem éri el a 300-at. A Központi Vezetőség állapítja meg, hogy a városi kerületek, a községek, az üzemek, a hivatalok, az intézmények stb. pártbizottságai közül melyek választanak saját tagjaikból első titkárt, másodtitkárt és titkárt A többi pártbizottság saját tagjai közül titkárt választ. A Központi Vezetőség által kijelölt üzemek, hivatalok stb. pártbizottságának első titkárát (titkárát) a Központi Vezetőség erősíti meg tisztségében. A minisztériumokban lévő pártbizottság első titkárát (titkárát) a Központi Vezetőség hagyja jóvá. 28. A járási, a városi, a kerületi, az üzemi, a községi, a hivatali stb. pártbizottság legalább két havonként ülést tart. 29. A pártbizottságok jogosultak, hogy két pártértekezlet közötti időszakban a pártbizottságba tagokat behívjanak (kooptáljanak); a behívott (kooptált) tagok száma azonban nem haladhatja meg a megválasztott tagok tizenöt százalékát. 39. A pártbizottságokat végső fokon a Központi Vezetőség erősíti meg. A Központi Vezetőségnek joga van arra, hogy megokolt esetben egyes pártbizottságok, vagy egyes pártbizottsági tagok megválasztását semmisnek nyilvánítsa. Rendkívüli körülmények között a Központi Vezetőség ideiglenes pártbizottságot jelölhet ki. X. A PÁRT ALAPSZERVEZETE. 31. A párt alapszervezeteken épül fel. Az alapszervezet a párt legkisebb önálló szervezeti egysége. Az alapszervezetek lehetnek: üzemi (üzemrészi, műhelyi), körzeti, falusi, termelőszövetkezeti, tanyai, hivatali, intézményi stb. pártszervezetek, illetve a fegyveres erőknél működő pártszervezetek. Alapszervezet létesítéséhez legalább három párttag szükséges. Az alapszervezet megalakulását felsőbb pártszervnek kell jóváhagynia. Azokban a vállalatokban, termelőszövetkezetekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban, intézményekben, amelyekben háromnál kevesebb párttag van, a járási, városi, a budapesti kerületi, illetve az üzemi stb. pártbizottság tagjelöltcsoportokat szervezhet, ha e helyeken a j párttagok és tagjelöltek száma együt- i tesen eléri a hármat, illetve legalább három tagjeíölt van. Az alapszervezet felsőbb szerve a taggyűlés, amelyet legalább havonta egyszer összehívnak. 32, Az alapszervezet feladata, hogy: a) végrehajtsa a felsőbb pártszervek határozatait, a helyi viszonyokra alkalmazza, hirdesse és népszerűsítse a párt politikáját, emelje a párttagság politikai színvonalát, rendszeresen terjessze a pártirodalmat, a pártsajíót, beszedje a tagsági díjat; b) politikai felvilágosító munkával mozgósítsa a dolgozókat az üzemben, a gépállomáson, az állami gazdaságban, a termelőmunka minden területén, segítse a terv teljesítését, a termelékenység fokozását, az önköltség csökkentését, a minőség javítását, a munkafegyelem megszilárdítását, a munkaverseny és az élenjáró dolgozók mozgalmainak fejlesztéséi. Falun politikai felvilágosító munkával mozgósítsa a termelőszövetkezetek tagjait és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat a mező- gazdasági termelés növelésére, a terméshozam állandó emelésére; c) szüntelenül gondoskodjék a városi és a falusi dolgozók életkörülményeinek, kulturális viszonyainak javításáról; d) állandóan erősítse a párt sorait ,a dolgozó nép legjobbjaival; e) szervezze meg és irányítsa a párttagok és a tagjelöltek politikai oktatását, és ellenőrizze, hogyan sajátítják el a párttagok és a tagjelöltek a marxizmus-leninizmus alapismereteit; f) a dolgozók mozgósításával harcoljon a nemtörődömség, a pazarlás ellen, érvényesítse a takarékosság elvét, segítse elő az üzemekre, a termelőszövetkezetekre, a gépállomásokra, az állami gazdaságokra, a hivatalokra és az intézményekre háruló feladatok megoldását, következetesen harcoljon a szocialista tulajdon védelmének megszilárdításáért; g) a bírálat és az önhírálat, valamint az alulról jövő bírálat fejlesztésével, a hibák e'leni engesztelhetetlen harc szellemében nevelje a párttagokat és a tagjelölteket. 33. A termelő üzemek, köztük az állami gazdaságok, a gépállomások, a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek, valamint a fagyasztókat közvetlenül ellátó belkereskedelmi vállalatok és árudák pártszervezeteinek jogában áll ellenőrizni az üzem, a gazdaság, illetve a vállalat igazgatójának. vezetőségének tevékenységét, A hivatali és az intézményi párt- szervezetek nem ellenőrizhetik a hivatal, az intézmény vezetőjét és vezetőségét, mivel e szerveknek sajátos feladataik vannak; azonban a munkában tapasztalt hibákról szóló észrevételeiket és a munka megjavítását elősegítő javaslataikat kötelesek a hivatal, az intézmény vezető elé, szükség esetén felsőbb pártszervek elé terjeszteni. A hivatal és az intézmény vezetőjét és vezetőségét a megfelelő magasabb páríszervek ellenőrzik. 34. Azokban az üzemekben, hivatalokban és intézményekben, ahol 300-nál kevesebb párttag van, de legalább három alapszervezet működik, összevont párttaggyűlésen 5—11 tagú pártvezetőséget választanak, A párívezetőség köteles évenként legalább egyszer beszámolni az összevont párttaggyűlésnek. Az alapszervezet a folyó munka intézésére két évenként vezetőséget választ. 35. Két párttaggyűlcs között az alapszervezet munkáját a vezetőség irányítja. A vezetőség tagjai egyenjogúak. A vezetőség munkamegosztással dolgozik, egyes tagjai felelősséggel irányítják a pártmunka rájuk bízott területeit. 36. Azokban a pártszervezetekben, amelyeknek taglétszáma nem haladja meg a tizet, a pártvezetőség feladatait a taggyűlés által megválasztott titkár látja el. 37. Az alapszervezet vezetőségét a felsőbb pártszerv erősíti meg tisztségében. «, 38. A párt által kitűzött feladatok végrehajtásának elősegítésére, a politikai felvilágosító munka megjavítására, a párttagok megismerése és nevelése, továbbá a párímunkába való fokozottabb bevonása érdekében az alapszervezetekben pártcsoportok létesülnek. A pártcsoportok munkáját a megválasztott pártbizalmiak irányítják. XI. A PART SZERVEZETEI A FEGYVERES ERŐKNÉL ÉS A VASÜTNÄL. 39. A Magyar Néphadseregben a pártpolitikai munkát a Magyar Néphadsereg Folitikai Főcsoportfőnöksége, a Belügyminisztérium fegyveres alakulatainál a Határőrség és Belső Karhatalom Politikai Csoportfőnöksége, a vasútnál pedig a Vasút Politikai Főosztály irányítja. A Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoportfőnöksége, a Határőrség és Belső Karhatalom Politikai Csoportfőnöksége, valamint a Vasút Politikai Főosztály a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége osztályainak szerepét töltik be. A Magyar Néphadseregben és a vasútnál a pártszervezetek a Központi Vezetőség külön utasításai alapján működnek. A politikai szervek kötelesek szaros kapcsolatot fenntartani a területi pártbizottságokkal olymódon, hogy ezeknek a politikai szerveknek a vezetői részt vesznek a területi pártbizottságok munkájában, a pártbizottságok pedig rendszeresen meghallgatják e politikai szervek vezetőinek tájékoztatóját a katonai egységeknél, illetve a, vasútnál folyó politikai munkáról. XII. A PART ÉS A DOLGOZÓ IFJÜSÁG SZÖVETSÉGE. 40. A DISZ az MDP ifjúsági tömegszervezete, a párt segítője a szocializmus építésének, az ifjúság nevelésének minden területén, A DISZ munkáját a párt irányítja. A DISZ- bizoltságok és szervezetek munkáját a megfelelő pártbizottságok, illetve helyi szervezetek irányítják és segítik. j A DÍSZ szervezeteinek harcolniok J kel! a párthatározatok végrehajtása- j ért a szocializmus építésének minden területén. ^ ] A DISZ szervezeteinek jegük van arra, hogy az illetékes pártszervek elé terjesszenek, s velük megvitassanak minden olyan javaslatot, amelynek célja az üzemek, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, a hivatalok, az intézmények stb, munkájában előforduló hibák kiküszöbölése, XIII. MDP-CSOPORTOK A PARTONKIVÜLI SZERVEZETEKBEN. 41. Az országgyűlésben, a tanácsokban és egyéb tömegsservezetek tanácskozásain és választott szerveiben működő párttagok e szervekben MDP-csoportot alakítanak. Az MDP- csopcrt 3—9 tagú vezetőségét a megfelelő felsőbb páríszerv erősíti meg; ez a vezetőség a fölöttes helyi párt- szervnek, illetve a Központi Vezetőségnek van alárendelve, s utasításait köteles végrehajtani. Az országgyűlésben, a kormányban, az államigazgatásban, más állami szervekben és a pártonkívüli tömegszervezetekben dolgozó párttagok kötelesek a párt politikájának megfelelően tevékenykedni, E párttagok a Központi Vezetőségnek, illetve a megfelelő területi pártszervnek vannak alárendelve. A párt tagjait az erre illetékes pártszervek visszahívhatják az említett testületekből. XIV. A PÁRTFEGYELEM. 42. A Magyar Dolgozók Pártja csak akkor teljesítheti feladatát, ha a párt maga a fegyelmezettség és a szervezettség megtestesülése. A pártban vasfegyelem van, melynek minden egyes párttag és pártszervezet köteles magát alávetni. A vasfegyelem a pártban nem zárja ki, hanem feltételezi az alárendelés tudatosságát és önkéntességét, mert csak a tudatos fegyelem lehet igazi vasfe- gyelem. A fegyelem a pártban az akarat egységével, a párt valameny- nyi tagjának teljes és feltétlen cselekvési egységével valósítható meg. A Magyar Dolgozók Pártja csakis a megalkuvó és fegyelmezetlen elemek ellen vívott engesztelhetetlen harc útján őrizheti meg egységét és szi- ] lárdságát. i 43. A pártban nincsen helye sem- i miféle külön csoportosulásnak vagy I frakciónak, mert a csoportosulások < és frakciók aláássák a párt egységét ] és harckészségét. Aki a párton belül j frakciót szervez, vagy ilyenben részt > vesz, azt mint ellenséget a pártból ! ei kell távolítani. 44. A budapesti, a megyei, a ke- ; rületi, a járási és a városi pártbi- ] zottság, továbbá a Központi Vezető- j ség által erre felhatalmazott nagy- ■ üzemek pártbizottsága fegyelmi bizottságot választ tagjai közül. A fegyelmi bizottság megvizsgálja a fe- ; gyeimi ügyeket, s ezekben az ügyek- , ben javaslatot tesz a pártbizottság- ; nak. 45. A fegyelmet és a párt erkölcsi felfogását sértő, vagy a párt politikai irányvonalával szembehelyezkedő tag vagy tagjelölt ellen a párt- szervezet, a helyi és a felettes pártszerv, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság az általa folytatott vizsgálat eredményeként pártbüntetést szabhat ki és érvényesíthet. A kiszabott pártbüntetés az eset súlyosságának megfelelően: dorgálás, megrovás, szigorú megrovás, szigorú megrovás végső figyelmeztetéssel, a pártból való kizárás. Az alapszervezet vezetősége a fegyelmi határozatot döntés céljából köteles a taggyűlés elé terjeszteni. 46. Azt a párttagot, aki nem teljesíti vagy elhanyagolja a párt iránti kötelességeit, pártbüntetésként egy évig terjedő időre tagjelöltté lehet visszaminősíteni, A visszaminősítésről az alapszerveaet vezetőségének javaslata alapján a taggyűlés határoz, s ezt a határozatot a járási, a városi, a kerületi, illetve a Központi Vezetőség által erre felhatalmazott üzemi pártbizottság hagyja jóvá. A visszaminősített párttagot a megállapított határidő elteltével — ha ez idő alatt munkájával, magatartásával arra méltónak bizonyul — előző párttagsága idejének elismerésével fe! lehet venni a párttagok sorába, 47. Az alapezervezetek nem mondhatnak ki kizárási vagy fegyelmi határozatot olyan párttag ügyében, aki a Központi Vezetőségnek, vagy valamely pártbizottságnak tagja. A Központi Vezetőség tagjának fegyelmi vagy kizárási ügyében a Központi Vezetőség dönt. Valamely pártbizottság tagjának fegyelmi vagy kizárási ügyében az illetékes pártbizottság vagy a pártbizottság fölöttes szerve dönt. 48 A kizárási határozatot jóváhagyás végett minden esetben a budapesti kerületi, a járási, illetve a Központi Vezetőség által erre felhatalmazott üzemi pártbizottság elé kell terjeszteni. Az illetékes pártbizottság döntéséig az alapszervezetek által kizárt párttagnak jogában áll tagsági könyvét megtartani és az alap- szervezet taggyűlésén részt venni. A kiszabott pártbüntetés ellen a felsőbb szervekhez, egészen a pártkongresszusig lehet fellebbezni. A pártbüntetés mindaddig érvényben marad, amíg a felsőbb szerv meg nem változtatja. 49. A budapesti, a megyei, a kerületi, a járási'stb. pártbizottság két hónapon belül köteles felülvizsgálni a kizárásról szóló határozatot, valamint a kizárt párttag fellebbezését. 50. Kizárásról vagy egyéb fegyelmi büntetésről szóló határozatot a felsőbb pártszerv vagy a Központi Ellenőrző Bizottság jóváhagyása nélkül nem szabad nyilvánosságra hozni. 51. A Központi Vezetőség eljárást indíthat, rendszabályokat foganatosíthat bármely párttag ellen, aki a párt érdekeit vagy a párt fegyelmét megsérti. A Központi Vezetőség feloszlathat olyan pártszervezetet, amely a párt célkitűzéseivel, irányvonalával vagy szervezeti szabályzatával ellentétes működést fejt ki. XV. A PART ANYAGI ESZKÖZEI. 52. A párt és szervezetei a szükséges anyagi eszközöket a párttagsági díjból, valamint a pártvállalaíok jövedelméből biztosítják. 53. A párttagok és a tagjelöltek az alábbiak szeriút fizetik tagsági díjukat: 609 Ft keresetig havonta 2 Ft-ot 601 Ft-tól 1200 Ft-ig 3 „ . 1201 Ft-tól 1500 Ft-ig 10 „ 1501 Ft-tól 1800 Ft-ig 20 „ 1801 Ft-tól 2100 Ft-ig 30 „ 2101 Ft-tó! 2500 Ft-ig 45 „ 3501 Ft-tól 3000 Ft-ig 60 „ 3001 Ft-tól 4000 Ft-ig 90 „ 4001 Ft-tól kezdve havonta 120 „ 54. Munkaképtelenek és nemkereső családtagok tagsági díja 1 forint. Földmunkások és dolgozó parasztok * tagsági díja 2 forint, A párt új tag- jelöltjei íagjelölíigazolványuk átvételekor belépési díjként 2 forintot fizetnek. dk a* db n* '*» A Magyar Dolgozók Pártjának szervezeti szabályzata a párt alkotmánya, törvény minden párttag és pártszervezet számára. Közlemény a genfi értekezlet májús 31 -i zárt üléséről Genf (MTI). A Kínai Népköztársaság genfi küldöttségének sajtóirodája a genfi értekezlet május 3l-i ülésén létrejött megállapodás alapján a következő közleményt adta ki: ,,A kilenc küldöttség zárt ülésen folytatta az indokínai béke helyre- állításának kérdésével kapcsolatos tanácskozásait. Az értekezletet tájékoztatták arról, hogy a két fél katonai megbízottai június 1-én előzetes összejövetelt tartanak, hogy előkészítsék a két paracsnok- ság képviselőinek tárgyalásait. A legközelebbi zárt ülést június 2-án tartják“. Hírek az indokínai kérdésről Párizs (MTI). Francia politikai körökben és a sajtó egy részében is olyan Washingtonból származó hírek terjedtek el, hogy 0‘Daniel tábornok, az Indokínában működő amerikai katonai küldöttség vezetője megállapodást kötött a három indokínai bábkormánnyal zsoldoscsapataik kiképzésére. A megállapodás értelmében amerikai tisztek vennék át a Vietnam, Khmer és Patet Lao bábkormányai által toborzott zsoldosok kiképzését. Washingtoni- jelentések szerint rövidesen katonái jellegű tárgyalások kezdődnek Indokínáról Washingtonban, Maxwell Taylor tábornoknak, a Csang Kaj-sek klikk mellett működő amerikai katonai tanácsadók vezetőjének, valamint Charles E. Wilson amerikai hadügyminiszternek a részvételével, aki a napokban tért vissza távolkeleti szemleútjéről. Genf (TASZSZ). Az indokínai béke helyreállításának kérdését most tárgyaló genfi értekezlet munkáját nagy érdeklődéssel kísérik a francia nép széles rétegei, amelyek vállukon viselik az indokínai háború súlyos terhét. Nap mint nap szüntelen áradatként érkeznek küldöttségek Genf- be Franciaország minden vidékéről, különböző politikai és társadalmi szervezetek, vállalatok és hivatalok dolgozóinak, utcák, lakónegyedek és helységek lakosai nevében. Május 29-én csupán egyetlen délelőtt a Metropol-szállót — amelyben a Szovjetunió küldöttsége helyezkedett el — harminchat küldöttség kereste fel. E küldöttségek különböző szervezetek, kollektívák, valamint kisebb és ezreket magukban foglaló nagyobb csoportok nevében leveleket, petíciókat, határózartokat nyújtanak át. E levelek, határozatok és petíciók a francia népnek azt a hő kívánságát fejezik ki, hogy a genfi értekezlet sikerrel járjon.