Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-05 / 132. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1954 június 5. „Miért megyünk Kínába?“ London (MTI). Aneurin Bevan, az Angol Munkáspárt úgynevezett baloldalának vezetője, aki Attleevel együtt vezeti majd a Kínába utazó munkáspárti küldöttséget, a »Tribünéiben cikket írt »Miért megyünk Kínába?« címmel. Sokmillió amerikai — írja Bevan — nem osztja Lodge nézeteit. Ezeket az amerikaiakat csüggesztik és aggasztják a L-odge-féle elvek, azok megváltoztatásáért harcolnak, de mindeddig sikertelenül. Bevan ezután az Egyesült Államoknak azt az irányvonalát bírálja, hogy hallani sem akar a Kínai Nép- köztársaságnak az ENSZ-be való bebocsátásáról. — Lodge panaszainak természetét legvilágosabban első vádja árulja el — folytatja a cikkíró. — Azzal váBevan cikke a „Tribune“-ban dől ja Kínát, hogy támadást követett el Koreában, Indokínában és belső támadást magában Kínában is . . . íme, itt van a támadás új meghatározása. Ugylátszik, valamelyik ország megtámadhatja saját népét. Ennek az értelme, ha egyáltalán van ugyan értelme: a forradalmi Kína ellen az a fő vád, hogy forradalmi. Ezt úgy kell értenünk, hogy a támadás ténye a politikai vagy a szociális forradalom. Bevan azt írja, hogy az ilyen okoskodás szerint minden forradalmi ország »alkalmatlan az ENSZ tagságára« és gúnyos hangon teszi hozzá: — Vájjon, milyen visszaható ereje van ennek a meghatározásnak? Ha eléggé visszamegy a múltba, talán kizárhatják-e magát az Egyesült Államokat az ENSZ-bői? — A munkáspárti küldöttség reméli — írja befejezésül Bevan — hogy a barátságos érintkezés és a gyümölcsöző együttműködés lehetőségeit találja majd a Kínai Népköztársaságban. A történelem különféle utakon halad. Csak öntelt, képmutató és elbizakodott emberek merészelik azt gondolni, hogy joguk van ítélkezni és pálcát törni olyan nemzetek felett, amelyek régi jogtalanságokat igyekeznek jóvátenni és tűrhetetlen nyomorúságot orvosolni. Mindnyájunknak remélnünk kell, hogy gyorsan eljön majd az az idő, amikor a Kínai Népköztársaság elfoglalja helyét az ENSZ-ben, s ott békésen elintézik majd a problémákat, amelyek egyébként katasztrófába döntenék a világot. A Biztonsági Tanács ülése New York (TASZSZ). A Biztonsági Tanács június 3-án ülést tartott. Előzetes napirendjén Thaiföld képviselőjének a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett ezévi május 29-i levele szerepelt. A levél felhívja a figyelmet arra a helyzetre, amely — a levél szerint — »fenyegeti Thaiföld biztonságát és amelynek folytatódása veszélybe döntheti a nemzetközi békét és a nemzetközi biztonságot«. A levél ugyan nem említi In- dokínát, de világos, hogy az indokínai helyzetre utal. Carapkin, a Szovjetunió képviselője ellenezte, hogy a Biztonsági Tanács napirendjére tűzzék a thaiföldi küldöttség javasolta kérdést. Az indokínai béke helyreállításának kérdését — mondotta Carapkin — most tárgyalja a Szovjetunió, az Egyesült Államok, a Kínai Népköz- társaság, Franciaország, Anglia — tehát a Biztonsági Tanács állandó tagjai — és más érdekelt államok külügyminisztereinek genfi tanácskozása. így tehát semmi szükség sincs arra, hogy a Biztonsági Tanács megtárgyalja a Thaiföld által előterjesztett kérdést. A tanács tagjainak többsége megszavazta a kérdés napirendre tűzését. A Szovjetunió képviselője ellene szavazott. Libanon képviselője javasolta: zárják be a Biztonsági Tanács ülését, és a következő ülést a genfi tanácskozás menetének figyelembevételével a tanács tagjainak kívánsága szerint hívják össze. Kijelentette, hogy a Biztonsági Tanácsnak nem kell most Thaiföld javaslatával foglalkoznia. Libanon indítványát elfogadták. A Biztonsági Tanács ülése ezzel bezárult. A guatemaiai kérdésről Washington (TASZSZ). Guatemala washingtoni nagykövetsége nyilatkozatot tett közzé a sajtóban: »A guatemaiai kormányszervek összeesküvésben részvevő felforgató csoportot lepleztek le, amelyet az áruló Carlos Castillo Armas, a »United Erűit Company« hírhedt ügynöke irányított külföldről. Az összeesküvés öt részvevőjének sikerült elrejtőznie Ecuador vagy Salvador guatemaiai követségén. Ezek között van Jose Bemale Linares, aki a zsarnok Ubico elnök kormányának uralma alatt rendőrfőnök volt« — hangzik a többi között a nyilatkozat. * * * New York (TASZSZ). Az »United Press« hírügynökség guatemaiai tudósítójának jelentése szerint Arbenz guatemaiai elnök válaszolt Cardenas volt mexikói elnök nemrég küldött levelére. Arbenz válaszlevelében azzal vádolja az Egyesült Államok befolyásos köreit, hogy háborút próbálnak kiprovokálni Közép-Ameri'kában a kommunizmus elleni harc ürügyével. Párizs (MTI). A »l’Observateur« című francia polgári hetilap arról közöl cikket, hogy miért került most Guatemala, a kis középamerikai köztársaság az Egyesült Államok támadásának középpontjába. Washington (MTI). Az amerikai tudósok szövetsége csütörtök este nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy az atomerő- bizottság különleges bizottsága igazságtalanul járt el, amikor kijelentette, hogy Robert Oppenheimer atomtudós „veszélyt jelent a biztonságra“ — jelenti az ,,AFP“. Párizs (MTI). A nemzetgyűlés külügyi bizottsága szerdán délelőtt 10 'órára ülést tűzött ki, hogy meghallgassa Bidault külügyminiszter jelentését. A külügyminiszter felvilágp- sításokkal fog szolgálni a bizottságPárizs (MTI). Laniel miniszterelnök csütörtök délután Frédéric Dupont disszidens gaulleista képviselőt és párizsi polgármestert bízta meg — miniszteri ranggal — az indokínai társállamok ügyeinek vezetésével. Ezeket az, ügyeket eddig államtitkár A lapban közölt cikk kifejti, hogy »a guatemaiai ültetvények munkásainak lázadása bebizonyította Kö- zép-Amerika népeinek, hogy lehetséges ellenszegülni az Egyesült Államok akaratának. Az északamerikai trösztöknek való alávetettség megszűnt kikerülhetetlen végzetnek lenni. Az Anbenz-kormánynak, dacolva az Egyesült Államok mesterkedéseivel, sikerült kisajátítania a »United Erűit Company« birtokait és sikerült az ültetvénymunkások bérét 25 centről — a többi középamerikai országban még mindig ennyit fizetnek egynapi munkáért — egy dollár 20 centre emelnie. Ez felhívást jelent az északamerikai trösztökkel szembeni ellenállásra«. A »l’Observateur« ezután a következőkkel folytatja: »Guatemala példamutató ellenállása nem hiábavaló. Ez a kis ország arra késztette az Egyesült Államokat, hogy válasszon az amerikai érdekekre nézve káros reformok elfogadása és egy demokratikusan megválasztott kormány elleni nyílt intervenció között. Arra kényszeríti Amerikát, hogy leleplezze önmagát. Ezentúl az amerikai vezetők demokratikus szólamai mögött mindenki világosan felismerheti a »United Fruit Company« és a többi társaságok falánk mohó„Ugy véljük, hogy ez a határozat igazságtalan — mondja az amerikai tudósok szövetsége — sőt úgy találjuk, hogy ez a határozat hangsúlyozza annak a biztonsági rendszernek a veszélyeit, amelyet inkább politikai meggondolások, mint a titkok megőrzésének szükségessége vezet.“ nak a Saar-kérdés úgynevezett »előzetes rendezése« tárgyában. Bidault meghallgatása után a külügyi bizottság szavazni fog a bonni és a párizsi szerződés ratifikálása ügyében. intézte. Dupont hosszabb tárgyalást folytatott a miniszterelnökkel, majd közölték, hogy az új miniszter rövidesen Genfbe, onnan pedig Indokínába utazik. Átnyújtották Charlie Chaplinnek a nemzetközi békedíjat Genf (TASZSZ). A Béke-Világ- tanácsnak a nemzetközi békedíj odaítélésére alakult bírálóbizottsága nevében Jorge Zalamea Borda, a bizottság titkára, Vercors francia író, André Bonnard professzor, a Svájci Békebizottság elnöke, valamint Synge angol professzor, a Béke-Világtanács tagjai kíséretében meglátogatta Charlie Chaplint, az ismert angol filmszínészt, aki Lausanne közelében, Corsier Sur Veveyben él és átnyújtotta neki az 1953. évi nemzetközi békedíjat, amelyet a népek közötti barátság ügyéhez történt kiváló alkotó hozzájárulásáért ítéltek Charlie Chaplinnek, valamint az ezzel járó 100 millió frank jutalmat. Az oklevelet Joliot- Curie, a Béke-Világtanács elnöke és Nazim Hikmet, a nemzetközi békedíj odaítélésére alakult bizottság elnöke írta alá. Sztrájkmozgalom Dániában Kopenhága (TASZSZ). A dán lapok közük, hogy az »Enigheden«, az egyik legnagyobb kopenhágai olajütő 600 munkása június 2-án sztrájkba lépett. A. sztrájkot az idézte elő, hogy a munkások elégedetlenek voltak az alacsony bérek miatt. Eiler Jensennek, a Dán Szakszervezeti Szövetség elnökének sikertelen maradt az a kísérlete, hogy rábeszélje a munkásokat a sztrájk beszüntetésére. A francia vezérkar főnökét kinevezték az indokínai expediciós hadtest parancsnokává, egyben Indokína főbiztosává Párizs (MTI). A francia kormány Navarre tábornok helyére Ely tábornokot, a vezérkar főnökét nevezte ki az indokínai expediciós hadtest főparancsnokává, egyben felmentette állásától Dejcan főbiztost és Ely tábornokot kinevezte Indokína főbiztosává is. A Kínai Népi Közigazgatási Tanács ratifikálta a kínai-indiai egyezményt Peking (Uj Kína). A Kínai Népi Közigazgatási Tanács csütörtökön ratifikálta a Kínai Népköztársaság és az Indiai Köztársaság között Kína tibeti körzete és India kereskedelmi és közlekedési kapcsolatai ügyében 1954 április 29-én létrejött egyezményt. ságát«. Az amerikai tudósszövetség nyilatkozatában tagadja, hogy Oppenheimer veszélyezteti a biztonságot A francia nemzetgyűlés külügyi bizottsága szerdán szavaz a háborús szerződések ratifikálása kérdésében A társállamok ügyeit a francia kormányban ezentúl nem államtitkár, hanem miniszter intézi PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS ^ A pártmunka megjavítását szabja meg a somogyacsai kommunisták számára a III. pártkongresszus A TABI JÁRÁSBAN lévő So- rnogyacsa kb. 1100 lelket számláló község. Lakóinak többségét egyénileg dolgozó parasztok alkotják, akiknek nagyrésze középparaszt. Az új paraszti élet útján mintegy 50-en haladnak, erősítve állandóan Leninről elnevezett termelőszövetkezetüket. Földnélküli mező- gazdasági munkás is van néhány, ezek az erdőgazdaságnál dolgoznak. Hat kulák van a községben, akikkel szemben a helyi tanács következetesen érvényesíti a törvényt, s a korlátozás eredményeként kiszorulnak a falu gazdaságipolitikai életéből. A politikai és társadalmi élet irányítója a 22 tagú pártszervezet és a széles dolgozó tömeget magábanfoglaló helyi államhatalmi szerv, a községi tanács. Ha a falu képét összehasonlítjuk a felszabadulás előttivel, megállapíthatjuk, hogy mennyivel más, mint egy évtizeddel ezelőtt. A volt agrárproletárok, szegényparasztok a földosztás révén többségükben középparasztokká lettek, s pártunk, államunk segítségével száműzték a nincstelenséget. Villany van a faluban; a kultúrát viszi el a dolgozó parasztoknak a rádió, a mozi. Szorgalmasan dolgoznak a falu lakói, becsülettel teljesítik állam iránti kötelezettségüket. Egyszóval szebb, vidámabb lett a falu lakóinak élete. ÍGY FELMÉRVE a község helyzetét, úgy tűnik, mintha Somogy- acsán ma minden rendben lenne, a község vezetői ölbetehetik a kezüket — mintahogy azt a pártvezetőség teszi is — hisz minden megy magától. Ha azonban a III. pártkongresszus határozatainak tükrében vizsgáljuk a falut, s jobban belenézünk a falu életébe, meglátjuk, hogy komoly feladatok várnak megoldásra, s elsősorban a pártszervezetnek kell jobb munkát végeznie. „Most mindenekelőtt a falusi pártmunkát kell alapvetően megjavítani. . .“ — mondta Rákosi elvtárs pártunk III. kongresz- szusán. Somogyacsán is ez az elsőrendű feladat a kongresszus után. Ez pedig a pártszervezet erősítését követeli meg. A községi pártszer-» vezet ugyanis évek óta nem erősödött új tagokkal, s ma mindösz- sze egy dolgozó paraszt tagja van, az is a termelőszövetkezetben dolgozik. Nincs talán becsületes, pártunkhoz és államunkhoz hű dolgozó paraszt Somogyacsán? Dehogy nincs. Ott van pl. a termelőszövetkezet elnöke, Horváth Mihály, aki szíwel-lélekkel a közös gazdálkodás híve. Bebizonyította ezt akkor, amikor a tsz megvédéséért harcolt, amikor nem engedte, hogy az ellenség szétbomlassza a proletáriátus nagy tanítójáról, Leninről elnevezett tsz-üket. Horváth Mihálynak a falu kommunistái közt a helye: becsületes, áldozatkész munkájával kiérdemelte a párttagságot. S van még több ilyen harcos szövetkezeti tag, aki megérdemelné, hogy a párttag megtisztelő címét viselje. A községi pártszervezetnek kellett volna már azért is küzdenie, hogy a tsz-ben legyen párt- szervezet. SÜMEGI ISTVÁN ELVTÁRS, a községi párttitkár arra hivatkozik, hogy a tsz-tagok, a becsületes dolgozó parasztok nem kérik felvételüket a pártba. De hogy a pártvezetőség mit tett a pártba való felvételük érdekében, arra már nem tud választ adni. Igaz, a járási pártbizottság sem adott segítséget a pártszervezetnek a tag- és tagjelöl tf el vétel megjavításához. Mondogatták ugyan, hogy vegyenek fel tagjelöltet, de ezen túl nem jutottak a segítésben. Tanulniok kellett volna pedig az elmúlt őszszel mind a község, mind a járás pártvezetőinek a két felbomlott tsz esetéből. A községi pártszervezet gyengesége, az, hogy nem volt pártszervezet egyik tsz-ben sem és az ellenség nyiltan garázdálkodhatott, volt az oka a felbomlásnak. Mit kell tenniök a somogyacsai kommunistáknak, hogy a pártépítés, a pártmunka megjavuljon? Először is a pártvezetőségnek kell munkához látnia. Sümegi, Perjésiné, Egyed elvtársak, a vezetőség tagjai tanulmányozzák alaposan pártunk III. kongresszusának anyagait, elsősorban a KV beszámolóját. Ezt vezetőségi ülésen vitassák meg és dolgozzanak ki tervet a tag- és tagjelöltfelvétel, a felvilágosító munka megjavítására — ami a másik legfontosabb feladat a faluban. Ezt terjesszék taggyűlésen a kommunisták felé, vitassák meg, hozzanak határozatot a feladatok megvalósítására. HOGYAN LÁSSANAK MUNKÁHOZ a kommunisták? Felvilágosító szóval, a párt politikájának megmagyarázásával kezdjék tevékenységüket. Ismerve a falu helyzetét, lakóinak beállítottságát, agitáljanak. S felhívjuk a kommunisták figyelmét, hogy szívleljék meg a kongresszus figyelmeztetését a felvilágosító munkában: ,, . . .a kapitalista gondolkodás gazdasági bázisa nélkül is tovább él és még hosszú esztendőkig a legkülönbözőbb formákban igyekezni fog befolyását éreztetni népi demokráciánk minden területén. A tőkés ideológiai hazai megmaradását minden eszközzel támogatja, továbbélteti az imperialista környezet is, amely módját ejti annak, hogy ideológiáját a legkülönbözőbb csatornákon eljuttassa hozzánk“ — mondotta Rákosi elvtárs a KV beszámolójában. S meg kell mondanunk az acsaiaknak, hogy a rádió — amely majd minden házban szól — nemcsak a szocialista kultúra hangját viszi el a faluba, hanem az ,,Amerika hangja“, a „Szabad Európa“ uszításait is. Ha pedig a pártszervezet nem végez felvilágosító munkát, nem érvényesül a párt szava — az ellenség hangja érvényesül. A felvilágosító munka hiányában az ellenséges ideológia befolyásában keresnék annak okát is, amiért a becsületes dolgozó parasztok nem lépnek be a pártba. Az ellenség félelmet, bizonytalanságot hint a dolgozók közt. „Ki tudja, mi lesz holnap?“ — hirdeti és passzivitásra bírja a dolgozókat. E téren kell harcot indítaniok a község kommunistáinak, becsületes dolgozóinak. PÁRTUNK múlt év júniusi határozata, a kormányprogramm megjelenése óta bizakodva tekintenek pártunkra a somogyacsai dolgozó parasztok. Ezt bizonyítja az is, hogy egyetlen talpalatnyi megműveletlen föld sincs a faluban. Növekedett az állampolgári fegyelem is. A kongresszus tiszteletére pl. négy nap alatt 29 ezer forint adót fizettek be, egyetlen napon pedig 310 kg tojást adnak a városnak. Több dolgozó paraszt kijelenti: helyesli pártunk politikáját, s a párt, a kormány segítségére kötelessége teljesítésével válaszol. A pártszervezeten, a kommunistákon a sor: valóravál- tani a kongresszus határozatait, a pártmunka megjavításával még szebbé, boldogabbá tenni a falu dolgozóinak életét. kiállítás a kaposvári rippl-rónai múzeumban A Kaposvári Rippl-Rónai* Múzeum Baláta-tó élővilágáról kiállítást rendez. A kiállítást 1954 június 6-án, vasárnap délelőtt 11 órakor dr. Boros István, az Országos Természettudományi Múzeum főigazgatója nyitja meg. Nyitva: kedd, csütörtök, szombaton délután 3-tól 7 óráig, szerda, péntek,: vasárnap délelőtt 10-től 2 óráig. A múzeum látogatása díjtalan.