Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-01 / 128. szám
Kedd, 1954 június 1. SOMOGYI NÉPLAP •aflr^aroTftnfirirTtgmri B£3EaUKffiL*X A Magyar Polgárok Parija III. koitgress*«sa (Folytatás a 2. oldalról.) életét, s vonzóvá teszi a pártót a nép legjobbjai, sőt az egész nép előtt. A pártdemokrácia a friss, pezsgő pártélet forrása! A pártdemokrácia erőteljesebb érvényesítése úi életre keltette pártunk számos szervezetét, új lendületet, új erőt adott szervezeteink munkájának. Uj, bátor, őszinte hang jellemzi egyre inkább pártszervezeteinkben a kommunista összejöveteleket, a vezetőségi üléseket, a taggyűléseket, a pártértekezleteket. Rövid hónapok alatt szemmelláthatóan nőttek, izmosodtak pártszervezeteink, javult politikai munkájuk. A párttagok ezrei váltak harcosabb, lelkesebb, odaadóbb kommunistákká, a nép ügyének jobb harcosaivá, azért, mert a pártdemokrácia fejlesztése és kiterjesztése lehetővé tette számukra, hogy nyíltan, bátran beszéljenek, megtegyék észrevételeiket, javaslataikat, bíráljanak, küzdjenek a hibákkal, fogyatékosságokkal szemben. A módosított szervezeti szabályzat kiterjeszti a pártdemokráciát. A demokrácia egyik leglényegesebb eleme a választás. A szervezeti szabályzat egyik leglényegesebb módosítása az, amely kimondja: a választások az alapszervezetekben is titkosak legyenek. A pártdemokráciát a bírálat, az önbírálat, az alulról jövő bírálat megvalósításán kell mindenekelőtt mérni. A pártdemokrácia egyik leglényegesebb előfeltétele a pártszerű vita. Ez az alapja a pártban a kérdések helyes eldöntésének, a helyes politika kialakításának, az egész pártmunkának. Igaz, mindenki tudja, tapasztalja, látja, hogy a pártszerű vita a bátor bírálat, a becsületes önbírálat kezd megvalósulni a pártban. Kár volna azonban azt hinni, hogy ezen a téren minden rendben van. Az elmúlt évek s az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy a bírálatot és az önbírálatot nem lehet egy intézkedéssel egyszer- smindenkorra «bevezetni». Megvalósításáért szakadatlanul harcolni, ■küzdeni kell. Különösen sokat kell még küzdeni azért, hogy minden párttag megértse, hogy a hibák feltárása, a pártszerű bírálat — személyekre való tekintet nélkül — kötelessége ! Az utóbbi időben egyes kommunista vezetők — attól tartva, hogy olyanok hírébe kerülnek, akik ledorongolják munkatársaikat, az embereket — elmulasztják a helyes, pártszerű bírálatot is. Ez veszélyes jelenség. A vezető éles, elvszerű, segítő érvekre épített bírálata nélkülözhetetlen a pártmunkában. Akad más hiba is. Egyesek nyakra-főre komoly meggondolás nélkül mindent és mindenkit bírálnak ég bírálatuk nélkülözi a tárgyilagosságot, sőt nem egyszer az igazságot. Az effajta bírálatra semmi szüksége sincs a pártnak. Különösen rosszul állunk az önkritikával. Kétségtelen, hogy a bírálatnak ez a legnehezebb fajtája, de nélküle nem lehet meg a párt. S tapasztalni, hogy egyesek húzódoznak az önbírálattól, öríbírálatuk gyakran nem őszinte, formális, nem mutatják, de ha önkritikát várnak tőlük, megsértődnek. Nyíltan rá kell világítani, hogy az ilyen párttagok s az ilyen vezetők a pártnak kárt okoznak, nem képesek elég bátran saját személyüket a párt érdekei alá rendelni. Az ilyen párttagokat s az iíyen vezetőket azoknak a kommunista kollektíváknak, amelyeknek tagjai segíteniük kell e hibák leküzdésében, bátran feltárva e fogyatékosságot, mely megronthatja a vezető kollektívák egységét, fegyelmét, harcképességét. Nem áll még jó] pártunkban az alulról jövő bírálat támogatása sem; az alulról jövő bírálat csak akkor bontakozik ki, ha lehetőséget adnák rá, ha elősegítik, ha igényt tartanak rá. Letöri és elkedvetleníti a bírálót az is, ha a vezető formálisan elfogadja a bírálatot, de nem tesz intézkedéseket a felfedett hibák kiküszöbölésére. A legszigorúbban el kell ítélni azt a vezetőt, aki üldözi a bírálatot. Sajnos ezzel is találkozni a pártban. A leggyakrabban úgynevezett «fi-1 nőm» eszközökkel hái'ítják el a bírálatot: figyelmeztetik a bírálót; éreztetik vele, hogy jobb lenne, ha hallgatna, ‘felfelé buktatják, áthelyezik, stb. Egyes esetekben azonban nem riadnak vissza a bírálat durva elfojtásától sem. E jelenséget, nem szabad megtűrni a pártban. Ács elvtáirs ezután a pártaktíva jelentőségéről szólt, majd így folytatta: A párttag minden jogának tiszte- ietbentartása a pártdemokrácia egyik legfőbb feltétele. A párttagok jogait helyesen rögzítette a régi szervezeti szabályzat. Az erre vonatkozó előírások beváltak. Nem szükséges tehát a tagok jogai című ponton lényeges módosításokat végrehajtani. Szükséges azonban, hogy a tagok jogairól szóló pontot minden kommunista valóban megtartsa. A tagok jogainak védelmére egy igen lényeges kérdésben kell a szervezeti szabályzatot kiegészíteni: jobban védeni kell a párttagot a pártból való kizárás ellen. A párttag számára a pártból való kizárás a legsúlyosabb büntetés. A párttag védelmét jelenti a szervezeti szabályzat azon előírása is, amely felhatalmazza a párttagot arra, hogy résztvegyen azon ügyek tárgyalásában, amelyeknek során a pártban az ő személyéről, magatartásáról döntenek. A párttagok kötelességeinek kiterjesztése és fokozása, a pártfegyelem megszilárdítása A párt szervezeti felépítésének vezérelvéhez, a demokratikus centralizmushoz híven, a módosított szervezeti szabályzat tervezete nemcsak a pártdemokráciát terjeszti ki, hanem nagymértékben kiterjeszti a párttagok kötelességeit és kiemeli a pártfegyelem nagy jelentőségét. A szocializmus építése a párt, a munkásosztály, az egész dolgozó nép hatalmas erőfeszítését kívánja meg. A szocializmus sikeres építése lehetetlen, a ■ pántkötelességek szigorú megtartása, a legszigorúbb párt- és állami fegyelem nélkül. A Központi Vezetőség 1953 júniusi határozataiból ez is világosan következik. Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy a pártkötelességek kiterjesztésének jelentőségét kevésbbé értette meg a párttagság egy része, mint a pártdemokráoia kiterjesztését, hogy a pártkötelesség kiterjesztésének és a pártfegyelem megszilárdításának nagy fontosságát egyesek nem látják elég világosan. Sőt egyesek arra gondolnak, hogy a pártdemokrácia kiterjesztése, kiszélesítése, megvalósítása egyet jelent a pártkötelességék csökkentésével, a pártfegyelem meg- lazításával. Ez nem kommunista felfogás, a kommunista szervezeti elvek félreértéséből, meg nem értéséből ered. A kommunista párttagokra háruló kötelességek kiterjesztését mindenekelőtt az indokolja, hogy az elmúlt években növekedett a párttagság műveltsége, párttapasztalata, politikai érettsége, elvi szilárdsága. A szervezeti szabályzat a párttagok kötelességei között az első helyre teszi — mint már erről szó volt — azt, hogy a párttag őrködjék a párt ideológiai és szervezeti egysége felett. A szervezeti szabályzat ezt megköveteli a legegyszerűbb párttagtól ugyanúgy, mint a Központi Vezetőség bármely tagjától. A szervezeti szabályzat ezen előírását bátran és joggal nevezhetjük a szervezeti szabályzat legfőbb előírásának. (Lelkes taps.) A szervezeti szabályzat előírja azt is, hogy a párt határozataiért küzdeniök, harcol- niok kell a párttagoknak. A párthatározatok a nép ügyét szolgálják. A párthatározatok végrehajtásának elhanyagolása miatt tehát a nép ügye szenved; éppen ezért tűrhetetlen a közömbös, közönyös, hanyag magatartás a párt határozatai iránt. Helyes leszögezni a szervezeti szabályzatban, hogy pártunkban vasfegyelemre van szükség, melynek a párttagok öntudatából kell táplálkoznia. A párttagság vasfegyelméért síkra keli szállni, küzdeni kell érte. Emlékeztetni kell a párt minden szervét és szervezetét, a párt minden tagját a centralizmus elvére; a megválasztott vezetőszervek utasításait az alsóbb szervek kötelesek végrehajtani. E nélkül a párt nem •teljesítheti hivatását, nem töltheti be vezető szerepét, nem képes vezetni a munkásosztályt, a dolgozó nép harcát és szervezeteit. Az utóbbi hónapok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy pártunkban egyesek időnként megfeledkeznek erről: könnyelműen kezelik a felsőbb utasításokat, akadnák, akik a határozat meghozatala után sem tekintik befejezettnek a vitát, vagy éppen arra Pártbizottságaink és pártszervezeteink évek óta küzdenek azzal, hogy kialakítsák helyes munkastílusukat; ebben a küzdelemben némi eredményt mutathatnak fel. Különösen a Központi Vezetőség 1953 júniusi ülése óta vizsgálódva tanulmányozzák munkastílusukat, s küzdenek azért, hogy mindenben megfeleljenek feladataiknak. Ez azonban nem mindig sikerül. A nemrégiben lezajlott vezetőségválasztó kampány, a beszámolók, s a széleskörű vita — mélyben több mint 200 ezer párttag vett részt — élénken megmutatta, hogy a pártbizottságok s a pártszervezetek munkastílusa jónéhány helyen alapjában rossz, s számos helyen nem kielégítő. A dolog lényege abban áll, hogy a pártbizottságok s á pártszervezetek hajlamosak arra, hogy eltérve elsőrendű feladataiktól és rendeltetésüktől, irányító politikai tevékenység helyett saját belső ügyeik felé forduljanak. Nem kis számban van olyan szervezet, amely teljesen elmerül a pártbizalmiak, a népnevelők kiválogatása, a szemináriumok megszervezése, a felvonulások s a dekorációk előkészítése, különböző pártügyek, értekezletek megszervezése és lebonyolítása érdekében folytatott »pártmunkában«. Mivel jár ez? Azzal, hogy a pártmunka elszürkül, elsekélyesedík, kimerül az úgynevezett »szervezésben«, elvész a munka igazi tartalgondolnak, hogy a pártdemokrácia kiterjesztésével csökken á felsőbb szervek jelentősége. Ez a magatartás tűrhetetlen, veszélyes"’ a pártra! Ezért élesen, keményen fel kell lépni ellene! A szervezeti szabályzat új pontként iktatta be a párttagok kötelességei közé azt., hogy a párttagnak őszintének kell lennie a párttal szemben, nem szabad elkendőznie, elferdítenie az igazságot. Ezenkívül, mint igen lényeges pontot, a kötelességek közé beiktatja a szervezeti szabályzat azt, hogy minden egyes párttag kötelessége a káderek kiválasztásában, előléptetésében, leváltásában megtartani a pártszerű előírásokat, a pártutasításokat! Ez azt jelenti, hogy küzdeni kell a káderek kiválasztásában megmutatkozó mindenféle elvtelenség ellen. ma, igazi célja; kiesik a pártszervezet látóköréből a népgazdasági terv, a termelés, a dolgozó ember, a dolgozó ember szükséglete, gondja, a kommunista felvilágosító és nevelőmunka. A pártéletet elevenné, tartalmassá, vonzóvá csak az teheti, ha a pártvezetőség mindenekelőtt azzal foglalkozik, ami a párttagokat, a dolgozókat elsősorban érdekli: tehát a munka, a termelés, a megélhetés . gondjaival, a dolgozó emberek problémáival, a népgazdasági tervvel, a párttagok, s a dolgozók nevelésével, a dolgozók szociális, kulturális problémáival. Ha a pártszervezet, a ■pártbizottság ettől, elszakad, a párt- munka elszíntelenedik, ez az elszakadás lealacsonyítja a pártszervezetet, s megfosztja politikai irányító szerepétől, a pártgyűlések, pártértekezletek, pártbizalmi ülések tartalmatlanná és érdektelenné válnak, mert ezeken egyszerűen nincs mit. megbeszélni; legalább is nincs olyan, ami a párttagokat, a dolgozókat igazán foglalkoztatja. Ez azzal jár, hogy a pártszervezet sekélyesen végzi a politikái munkát és elhanyagolja a gazdasági és állami szervék pártellenőrzését, a pártmunka öncélúvá, bürokratikussá válik. E betegséget ma már nem egy életerős párt- szervezetünk legyűrte, de még mindig elég szélesen fellelhető a pártban. A pártbizottságok és pártszervezetek feladatainak fontosabb meghatározása A járási pártbizottságokról A szervezeti szabályzat figyelembe veszi azt, hogy az elkövetkezendő években a népgazdaság fejlődésének kulcskérdése a mezőgazdaság fellendítése. Ezért a járási pártbizottságok jelentőségét, szerepét külön pontban beiktatja a szervezeti szabályzatba. A járási pártbizottságok a mezőgazdaság fellendítéséért folytatott harcban a legdöntőbb helyen állnak. A járási pártbizottságok: »A falusi párt- szervezetek irányításának alapvető szervei«. Ennek megfelelően pártifok Központi Vezetősége gondoskodik árról, hogy a járási pártbizottságokat megfelelően megerősítse. Ezt célozza városi, kultúrált,- művelt káderék átcsoportosítása a falura. A járási pártszervezetek megerősítése azzal kell hogy járjon, hogy a falun meg« erősödik a politikai munka, a párt- szervezet, s a párt és a tanács helyi szervei körül a falusi pártonkí- vüli parasztaktíva. A kommunisták munkájáról a tömegszervezetekben A DISZ munkája A Központi Vezetőség júniusi határozata fő célul azt tűzte ki, hogy a párt megjavítsa, megsokszorozza kapcsolatait a dolgozó tömegekkel. Ennek fő feltétele politikánk helyes végrehajtása. A párt politikájának helyes végrehajtása, megmagyarázása, nem utolsósorban a dolgozók nagy tömegszervezetein is múlik. A dolgozók tömegszervezetei, melyeket a párt az ott dolgozó kommunisták révén irányít, közvetítik a párt politikáját az ifjúsági szövetségbe, a szakszervezetekbe, a demokratikus nőszövetségbe stb. tömörült dolgozókhoz, s az ezen szervek befolyása aiatt álló rétegekhez. Sajnos nem minden pártbizottság és pártszervezet értette meg a dolgozók nagy tömegszervezeteinek jelentőségét. Sokhelyütt még ma is tűrhetetlenül elhanyagolják mind a szakszervezetet, mind az ifjúsági szervezetet, mind a nők szervezetét, s a többi tömegszervezetet és tömegmozgalmat. A tömegszervezetekben folyó gyenge munka többek között arra is visz- szavezethető, hogy az e szervekben tisztséget betöltő kommunisták nem hajtják végre megfelelően a párt utasításait. Ezért a szervezeti szabályzat úgy intézkedik: a tömegszervezetek tanácskozásán (például kongresszusán) és választott szerveiben meg kell alakítani az MDP-cso- portot, amely az illetékes pártbizottság és pártszervezet irányítása alatt áll. A szervezeti szabályzat figyelembe veszi azt, hogy a Dolgozó Ifjúsági Szövetség létrehozása óta megerősödött, s mind alkalmasabbá válik az ifjúság helyes nevelésére, mozgósítására. Ezért a szervezeti szabályzat feladatává teszi a Dolgozó Ifjúság Szövetsége minden szervezetének, hogy küzdjön »a párthatározatok végrehajtásáért, a szocializmus építésének minden területén«. A Dolgozó Ifjúság szövetségének minden tagja — de különösen a Dolgozó Ifjúság Szövetségében dolgozó kommunisták — részére a szervezeti szabályzatnak e tétele nagy megtiszteltetés és egyúttal nagy kötelezettség. Váljék alkalmassá a Dolgozó Ifjúság Szövetségének központi vezetősége és minden szervezete e kötelezettség teljesítésére! A szervezeti szabályzat figyelembe veszi, hogy az ifjúság különösen fogékony az új iránt, s türelmetlen a fogyatékosságokkal s a hibákkal szemben, ezért külön feljogosítja a DISZ valamennyi szervezetét arra, hogy a párt megfelelő szervei elé terjesszék mindazon javaslataikat, amelyek az élet különböző területein megmutatkozó hibák és fogyatékosságok kiküszöbölésére irányulnak. Azon kell lenniök a Dolgozó Ifjúság Szövetsége szervezeteinek, hogy valóban éljenek a :párt szervezeti szabályzatában biztosított ómé jogukkal. Erre mindenképpen szükség is van. A párt nem nélkülözheti az ifjúság lendületét, lelkesedését, áldozatkészségét és odaadását, az új életünkben előforduló hibák és fogyatékosságok kiküszöböléséért vívott harcban. Az ifjúság nagy tettereje, szenvedélyessége, munkabírása hatalmas emelője lehet a fogyatékosságok ellen vívott küzdelemnek, e harcok sikere nem utolsósorban a Dolgozó Ifjúság Szövetségének központi vezetőségén és szervezetein múlik. A szervezeti szabályzat tervezetéről lefolyt vitáról Pártunk központi lapja, a »Szabad Nép« —■ több mint két hónappal ezelőtt — közzétette megtárgyalás és hozzászólás céljából a Magyar Dolgozók Pártja módosított szervezeti szabályzatának tervezetét, melyet a párttagság nagy örömmel és lelkesedéssel fogadott. A tervezet megvitatása elősegítette azt, hogy az életben elkezdődjék a szervezeti szabályzatban rögzített új, helyes elvek megvalósítása. A szervezeti szabályzat tervezete nagy hatással volt már eddig is a pártéletre; elősegítette a pártdemokrácia kiterjesztését, a pártfegyelem megszilárdításáért az elmúlt két-három hónapban folytatott kemény harcot, a pártbizottságok s a pártszervezetek munkájában, munkastílusában fellelhető hibák, bürokratikus vonások elleni küzdelmet. A szervezeti szabályzat tervezete feletti vita igazolta, hogy a párttagok elméleti felkészültsége nőtt, s nagymértékben gyarapodott tapasztalatuk a pártmunkában; igen sok értékes észrevétel, javaslat, módosítás, szövegkiigazítás érkezett a pártlapok szerkesztőségeibe. A párt- iapok azok egyrészét — elsősorban azokat, amelyek a legnagyobb érdeklődésre tarthattak számot — közzétették abban az esetben is, ba a szerkesztőség a levélben javasoltakkal nem értett egyet. Ezzel biztosították a párttagok szabad vitáját a pártsajtó hasábjain; minden fontos vélemény a Vitában napvilágot láthatott. a Ács elvtárs ezután ismertette a legfontosabb elfogadható és elfogadhatatlan javaslatokat, . majd .' így folytatta: *■ • -• • • ' t-'.rti..-■ 1: Jr. í táj\ iTtí y. V. A párttagságtól a módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez beérkezett többezer javaslatot, észrevételt feltétlenül szem előtt kell tartani a pártnak további munkájában; ezt a párttagság elvárja a párt minden vezetőszervétől, a párt minden szervezetétől! Mint látható, mind a szervezeti szabályzatra, mind a folyó pártmün- kára vonatkozó javaslatok, kifejezésre juttatják a párttagok egyetértését a Központi Vezetőség júniusi határozataival s a szervezeti szabályzat tervezetének minden fontosabb módosításával. Ez is alátámasztja, hogy a párttagság helyesli azokat az intézkedéseket, melyeket a Központi Vezetőség 1953 júniusában á párt életére vonatkozóan hozott. , A szervezeti szabályzat minden előírása váljék élő valósággá! Kedves Elvtársak! A módosított szervezeti szabályzat a pártról szóló lenini tanításokra épül: Lenin dolgozta ki a pártélet szabályait, melyet Sztálin továbbfejlesztett. Szervezeti szabályzatunk érvényre juttatja a Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabályzatának szellemét; . figyelémbe- veszj azonban azokat a különbségeket, melyek hazánk s a Szovjetunió viszonyai között fennállnak. Szervezeti szabályzatunk előírásainak megvalósítása keményebbre kovácsolja pártunk egységét, fegyelmezettebbé teszi pártunkat, lehetővé teszi, hogy elmélyüljenek a bizalomteljes kapcsolatok a párt és a munkásosztály, a párt és a dolgozó nép között! Szervezeti szabályzatunk előírásainak megtartása hasonlatosabbá teszi pártunkat nagy példaképéhez. « Szovjetunió Kommunista Pártjához! (Nagy taps.) - i: • f.v.-j’sísf A pártnak új politikája, aú pártkongresszus határozatai végrehajtásáért a közeli hónapokban és években hatalmas harcot kell folytatnia; sokoldalú politikai szervező-, neve(Folytatás a 4. oldalon.) 3 * IMnNdT
