Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-01 / 128. szám

4 SOMOGYI NÍPLAF Kedd, 1954 június 1. A Magyai* Dolgozók Pártja III. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról.) lomunkét kell végeznie. A magyar nép életszínvonalának következetes emeléséért, a szocializmus alapjai­nak lerakásáért, a harcot pártunk vezeti, irányítja. Ma, miként a múlt­ban és a jövőben is, a párt egysége, bátor harca, példamutatása, irányí­tó munkája az alapja a magyar nép további sikereinek. Uj, helyes poli­tikánk helyes megvalósítása a pár­ton múlik, mivel a párt vezeti a munkásosztály, a dolgozó nép har­cát. Ezért a pártnak erősnek, egységes­nek kell lennie; erőssé, egységessé a pártot a párt helyes politikája és a szervezeti szabályzat minden előírá­sának megtartása teszi. A szervezeti szabályzat a párt al­kotmánya, törvény minden párttag számára! (Nagy taps.) Váljék való­ban azzá, váljék élő valósággá! Vál­jék pártunk a mainál is egysége­sebb, harcosabb, demokratikusabb, fegyelmezettebb szervezetté, hogy teljesen méltóvá legyen nagy hiva­tásához: vezesse diadalra, mint a magyar munkásosztály, a magyar nép vezére, a szocializmus ügyét ha­zánkban! (Hosszantartó, nagy taps.) A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója Előadó: Kiss Károly elvtárs Tisztelt kongresszus! Tisztelt elvtársak! A Központi Ellenőrző Bizottság munkájában is észrevehető, hogy a Központi Vezetőség 1953 jú­niusi, októberi és decemberi hatá­rozatai óta megnőtt a pártszerve­zetek, a kommunisták aktivitása. Megnövekedett a dolgozók Műiről jövő kezdeményezése, bírálataik­ban bátrabbak lettek és sok érté­kes bejelentést tesznek a Központi Ellenőrző Bizottságnak, különböző párt- és kormányszerveknek. A Központi Vezetőség júniusi, októ­beri és decemberi határozata a Központi Ellenőrző Bizottság mun­kájának és friss erőt és tartalmat adottá Ez idő óta a Központi El­lenőrző Bizottság újabb tapaszta­la tokát szerzett és ezzel javította a maga, a megyei pártbizottságok és a pártszervezetek fegyelmi bi­zottságainak munkáját. I. A Központi Ellenőrző Bizottság a II. kongresszus óta eltelt időben igyekezett a párt szervezeti sza­bályzatában lefektetett feladatá­nak eleget tenni. Ez idő óta 2187 párttag ügyében folytatott vizsgá­latot. A vizsgálatot követő tár­gyalásokon 1128 esetben hozott kizárási határozatot. A Központi Ellenőrző Bizottság 454 esetben változtatta meg az alsóbb párt- szervezetek fegyelmi határozatait. Az esetek kisebb részében súlyos­bította, nagyobb részében azonban enyhítenie kellett a határozatokat, mert azokat nem a mindenre ki­terjedő gondos vizsgálat alapján hozták meg. Pártszervezeteink tagságának összetétele egészséges, erős, a mun­kásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség legjobbjait magában foglaló tagság. De közöttük még mindig akadnak olyanok, akik megfeledkeznek a kommunista párttagsággal járó kötelezettségek­ről, arról, hogy a pártfegyelem nemcsak a párthatározatok elfoga­dását jelenti, hanem a határozatok megvalósításában való tevékeny közreműködést is. A kommunista erkölcs fogalmát párttagjaink gyakran igen szűk értelemben fogják fel és azt az egyéni magatartásukra, a másik nemhez való viszonyuk kérdésére akarják korlátozni. Ez így, elv­társak, helytelen. A kommunista erkölcs jelenti az önzetlen harcot pártunk célkitűzéseiért, jelenti a tevékeny részvételt építőmunkánk­ban. Párttagjaink erkölcsi maga­tartásának fokmérője a párthoz, a munkához, a szocialista tulajdon­hoz való viszonyuk. A párttag er­kölcsi magatartásának ezen alap­jait itLott bizony még megsértik. Nem egy helyen látjuk, hogy párt­ós állami funkcionáriusok a nép- vagyonnal gondatlanul és könnyel­műen bánnak. Évről-évre emelke­dik az ügyek száma, melyekben a Központi Ellenőrző Bizottságnak kell vizsgálatot folytatnia, de kü­lönösen emelkedett a Központi Ve­zetőség 1953 júniusi határozata óta, amióta egyrészt a kommunis­ták bátor bírálataikkal több hmát tártak fel, másrészt nem nyugsza­nak bele, ha igazságtalanul éri őket sérelem. Június óta a' kom­munisták és pártonkívüliek jobban vigyáznak az állam, a nép vagyo­nára. Egyre többen lépnek fel a pazarlások, a szervezetlenség, a se­lejt, a hanyag munka ellen. Ilyen vonatkozású ügyekkel is gyakran fordulnak a Központi Ellenőrző Bizottsághoz. | A Központi Ellenőrző Bizottság' számos, pártunkba befurakodott ellenséges elemet zárt ki a pártból. Sok esetben vont felelősségre párt- és állami funkcionáriusokat a párt politikájának eltorzítása miatt. A dolgozók éberségének se­gítségével számos esetben leleplez­tünk kártevőket, a nép vagyoná­nak dézsmálóit, tervcsalókat és a párt szervezeteibe befurakodott egyéb rossz elemeket. A Központi Ellenőrző Bizottság eljárt olyan párttagokkal szem­ben, akik személyes bosszúból ül­döztek, vagy minden ok nélkül zá­rattak ki tagokat a pártszerveze­tekből. Többször foglalkozott olyan be­jelentések vizsgálatával, amelyek­ben pártunk politikájának eltorzí­tásáról, hivatali hatalommal való visszaélésekről volt szó. Voltak esetek, amikor a Központi Ellen­őrző Bizottságnak törvényességet megsértőkkel szemben, a pártbün­tetéseken kívül a bírósági eljárást is meg kellett indíttatnia. Sok esetben rehabilitált a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság olyan párttagokat, akiket alaptalanul, vagy felületes vizsgálat következ­tében, sokszor koholt vádak alap­ján zártak ki a pártból. Főleg falu­si pártszervezeteinkben volt gyako­ri a személyes ellentétből adódó, vagy minden ok nélkül való ki­zárás. Vizsgálataink során láttuk, hogy pártszervezeteinkben a kommu­nista helytállás és példamutató magatartás terén komoly fejlődés van. Mind ritkábban történik meg, hogy a kommunisták egymás hi­báit elnézik. Több az őszinte ön­kritika és bátrabban bírálnak fel­felé. Az egyszerű párttagoktól a felső vezető funkcionáriusokig elvtársaink őrzik és védik a párt- szervezetek tisztaságát, harcolnak a minden kommunista számára kötelező éberség fokozásáért. Párttagjaink, sőt nem ritka eset­ben pártonkívüli dolgozóink is fel­hívják a Központi Ellenőrző Bi­zottság figyelmét olyan jelenségek­re, amelyeknek gondos megvizsgá­lása súlyos hibákról vagy törvény­telenségekről rántja le a leplet. A pártválasztmányokból válasz­tott fegyelmi bizottságok is ko­moly fejlődést mutatnak. így a vizsgálatokban, a párttagok ügyei­nek intézésében az utóbbi időben jó munkát végzett a budapesti pártbizottság fegyelmi bizottsága. A megyei és városi fegyelmi bi­zottságok munkájában is sok még a sablonosság, az általánosítás. Nem néznek és vizsgálnak meg minden ügyet kellő gondossággal, nem vizsgálják meg egyénileg az eléjük kerülő párttagok eseteit, hanem gyakran egyformán mér­nek és válogatás nélkül — az el­követett hibák súlyának megfele­lő értékelése nélkül — a legsúlyo­sabb ítéleteket hozzák. Emellett 'figyelmen kívül hagy­nak eseteket, ahol a párt határo­zatait és a kormányhatározatokat durván megsértik, nem lépnek fel pártfunkcionáriusok ellen, akik törvényszegést követnek el, akiket pedig kemény büntetésben kellene részesíteni. Varga Lajos pártonkívüli kö­zépparaszt a Központi Vezetőség titkárságához fordult panasszal, hogy a méhteleki községi és a csengeri járási tanács nem orvo­solja jogos sérelmeit. Varga Lajos panaszát a szabolcs- ínegyei tanács vizsgálta meg. A vizsgálat bebizonyította, hogy a bejelentő sérelme jogos: vele több esetben igazságtalanul jártak el, és hogy a községi tanács végre­hajtóbizottságának titkára közöm­bösen kezeli a parasztok ügyét. A megyei tanács utasította a járá­si tanács elnökét Varga Lajos oa-l naszának orvoslására és arra, hogy állapítsa meg a VB-titkár, Juhász Gyula felelősségét. Ezt az utasítást i a járási tanács elnöke nem hajtőt- í ta végre. Ellenkezőleg, újabb jegy­zőkönyv felvételét rendelte el a bejelentővel szemben. Rá akarták bírni ezt a parasztembert egy ha­mis jegyzőkönyv aláírására. A községi VB-titkár mindenáron ku- láknak akarta minősíteni s ezért a Varga-család múlt századbeli va­gyona és földmennyisége után ku- ; tattak. A jogos panaszt csak a Központi I Ellenőrző Bizottság szigorú fegyel­mi büntetése után orvosolták . II. Tisztelt elvtársak! A Központi Ellenőrző Bizottság­nak a II. kongresszus óta végzett munkájában vannak hiányosságok is. A nagyszámú ügyek vizsgálata folyamán követtünk el hibákat. Előfordult, hogy a Központi Ellen- . őrző Bizottság az eléje kerülő ügyet politikailag nem elemezte eléggé és liberális határozattal zárta le. Olyan esetek is előfordul­tak munkánkban, amikor a párttag elkövetett hibáinak vizsgálatánál egyoldalúan csak a hibákat néztük és nem vettük figyelembe, hogy voltak eredményei is. Ilyen alapon a hibákhoz mérten túl szigorú ha­tározatot hoztunk, holott enyhébb ítélet az adott esetben nevelőhatá­sú lett volna. Egyes ügyek vizsgálata a Köz­ponti Ellenőrző Bizottságnál is hosszúra nyúlt. A megvizsgált és megtárgyalt ügyekből levont ta­nulságokat, pl. pártunk parasztpo­litikájának megsértését, a bírálat elfojtását nem mindig jeleztük elég súllyal a Központi Vezetőség vezetőszervei felé. 1952-ben, de különösen 1953. év első felében a Központi Ellenőrző Bizottság vizsgálatai egyre gyak­rabban mutatták, hogy pártszerve­zeteinkben — a megyei bizottsá­goktól a pártalapszervezetekig — sok eseben megsértik a pártdemo­kráciát, nem tisztelik a párttagok jogait, vagy figyelmen kívül hagy­ják a párttagság véleményét. Számos esetben kellett leváltani és megbünteti járási pártbizottsá­gok tagjait, mert önkényeskedtek; községi pártszervezetek vezetőit, mert intézkedéseikben figyelembe sem vették a község dolgozóinak véleményét és így csorbították a pártszervezetek tekintélyét. Hogy ilyen esetekben rendet teremtsünk és helyreállítsuk a pártszervezetek tekintélyét, szigorú határozatokat kellett hozni egészen a pártból való kizárásig. Párt- és kormányhatározataink mutatják az utat a szocializmus építéséhez, dolgozó népünk egyre szépülő életéhez. De a szocializmus építésének sok nehéz szakaszán ezek a helyes határozatok csak a kommunista káderek példamuta­tóan lelkes munkájával, átmeneti nehézségek vállalásával vaósulnak meg. Ahol a párttitkárok, a veze­tők jól foglalkoznak a káderekkel, ahol gyakran beszélgetnek velük és széleskörben ismertetik ered­ményeiket, őszintén rámutatnak hibáikra, ahol feltárják, elemzik a nehézségek okát, ott ebből munka­társaik erőt merítenek. Erőt az akadályok merész leküzdéséhez, bátorságot a feladatok megoldásá­ra. Ilyen úton gyorsabban nevelőd­nek felelősségteljes, nagy felada­tokra alkalmas káderek. A tanulságok arra intenek min­den párttitkárt, állami vagy üzemi vezetőt, foglalkozzanak kevesebbet a papírokkal és sokkal többet az élő emberekkel. (Taps.) Tisztelt elvtársak! Pártunk 1953 júniusi és októberi határozatai után sok üzemből, de főleg vidéki, falusi pártszerveze­tektől a Központi Ellenőrző Bi­zottság segítségét kérték olyan ügyekben, amelyekről előzőleg azt hitték, hogy nem szabad bírálni. A vizsgálatok arra mutattak, hogy több helyen durván megsértették pártunk parasztpolitikáját. Járási pártbizottságok és falusi pártszervezetek számos esetben eltorzították a párthatározatokat. i Számos kizárási határozatot kel- | lett felülvizsgálni és megsemmisí­teni, mert pártunk szervezeti sza­bályzatának megsértésével hozták. Különösen sok meggondolatlan pártbüntetést róttak ki becsületes, pártunk politikáját támogató kis- és középparasztokra. A Központi Ellenőrző Bizottságnak 1953 jú­nius óta eléje kerülő falusi dolgo­zó paraszt párttagok fellebbezései i alapján az ügyek 70 százalékában | kellett az alsóbb pártszervek hely­telen határozatait megváltoztatni. Járási pártbizottsági tagokat és községi pártszervezeti titkárokat kellett szigorú pártfegyelmi bün­tetésben részesíteni pártunk szer­vezeti szabályzatának megsértése miatt. A Központi Vezetőség júniusi és októberi határozatai után párt- szervezeteinkben erősödött a bírá­lat és önbírálat Bátran fel­lépnek a párt politikájának megsértői vagy eltorzítói ellen. Ez már maga is komoly ja­vulást jelent. De a pártszervezetek közép- és alsókádereinék önkriti­kája kissé gyengébb. Nem szívesen néznek szembe saját elkövetett hi­báikkal és lassan teszik jóvá azo­kat. A dolgozók leveleinek és beje­lentéseinek gondos vizsgálata sok­oldalúan mutatja, hogy mennyire akadályozza a párthatározatok végrehajtását az elkövetett hibák­hoz való ragaszkodás. A párt- és kormányhatározatok előtt, né­pünk jobb és szebb életét biztosító intézkedések útjában, mint akadá­lyok és göröngyök állanak egyes párt- vagy tanácsfunkcionáriusok hibái. Ahol az önbírálat gyenge ahhoz, hogy a hibákat saját ere­jükből felszámolják és a felsőbb szervek intézkedése is késik, ott az akadályok továbbra is megma­radnak és útját állják a határoza­tok eredményes megvalósításának. A Központi Vezetőség júniusi határozata óta új jelenség, hogy több pártszervezetünk területén, ahol a júniusi határozat előtt pon­tosan végrehajtották a párt- és kormányhatározatokat, sőt még túl is mentek rajtuk és többet kö­veteltek, mint amit a törvény elő­írt, újabban sokkal jobb körülmé­nyek között passzívak, vagy egye­nesen visszahúzódnak a határoza­tok megvalósításától. Ahelyett, hogy a reakciós vagy kulák ele­mek törvénysértéseivel szemben keményen fellépnének, azt tétle­nül nézik, vagy egyes esetekben — pl. vágási engedélyek kiadásá­nál — még törvényellenes enged­ményeket is tesznek részükre. Ilyen eseteket találtunk Tisza- szentimrén, Rákóczifalván, ahol a pártszervezet elnézi, hogy szeg­re akasszák a falusi osztályharcot. Ezekkel a jelenségekkel szemben az eddiginél sokkal keményebben kell fellépni. Ezek az esetek ko­molyan mutatják, hogy ahol a pártszervezetek nem töltik be po­litikai vezetőszerepüket, ott az osztályellenség zavartalanul vé­gezheti kártevő munkáját. A Központi Ellenőrző Bizottság vizsgálatai azt mutatják, hogy a dolgozók bejelentéseiben feltárt hiányosságok nagyobb részét helyi erőkkel, központi intézkedés nél­kül is rendbe lehet hozni. Ez elé olyanok gördítenek akadályokat, akik maguk is felelősek a hibák elkövetéséért. így a somogymegyei barcsi járásban a falusi párttagok­nak indokolatlan kizárása és a já­rási tanács által elkövetett tör­vénysértések helyrehozása azért ment nehezen — bár a megyei pártbizottság igen határozottan lé­pett fel az igazságtalanságokkal szemben, — mert egyes járási párt- és tanácsfunkcionáriusok azt hitték: ha jóváteszik elkövetett hi­báikat, tekintélyük csökken. Ilyen helytelen nézettel szemben a Köz­ponti Ellenőrző Bizottságnak gyakran kellett fellépnie. A tekin­tély igen fontos, elvtársak, de ezt a tekintélyt a pártszervezetek ve­zetői, a pártfunkcionáriusok jó munkájukkal, s ne elkövetett hi­báik takargatásával szerezzék meg! m. Tisztelt elvtársak! A Központi Ellenőrző Bizottság­nak számos esetben kellett eljárást indítania, mert párttagjaink nem voltak elég éberek. Vizsgálataink, azonban azt mutatják, hogy az el­lenség elleni harcban pártszerve­zeteinkben vannak eredmények. E téren kádereink sokat fejlődtek. Pártszervezeteink munkája az éberség terén is javult. A kárté­kony, romboló vagy kimondottan ellenséges tevékenységet sok eset­ben egyes pártfunkcionáriusaink ismerték fel és leplezték le. Hosz- szan lehetne sorolni olyan ese­teket, amikor a kártevő, ellenséges tevékenységre egyszerű párttagok vagy pártonkívüli dolgozók beje­lentései hívják fel a figyelmet. A dolgozók levelei, bejelentései e té­ren is felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak a szocializmus építése folyamán az ellenség elleni harc­ban. Az országnak szüksége van jól képzett elhárító szervekre, ame­lyek védik országunkat és pártun­kat az ellenséges behatolással szemben. Az elhárító szervek éber­sége fontos támasza a dolgozók pártjának és államának. Mindez nagyon szükséges, de soha sem pótolja a kommunisták százezrei­nek éles szemét, osztályharcos éberségét, figyelő- és ítélőképessé­gét. A kommunisták és pártonkívü­liek bejelentéseinek tízezrei, melye­ket pártunk központjának, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottságnak, a kommunista sajtónak, vagy az Ál­lami Ellenőrző Központnak külde­nek, mutatják, hogy a régi polgári felfogás helyébe, a „nem a te dol­god“, „ne törődj vele“, a ,,mi kö­zöd hozzá“, a „csak a magad ügyé­vel törődj“ helyébe széleskörűen „a párt a mi pártunk“, „az ország ügye a mi ügyünk“ lépett. A párt- és a kormányhatározatok megsérté­se, rossz üzemi tervezés, vagy a ter­vek be nem tartása, anyagpocsé- kolás, rossz munka nem magán­ügy ma már, hanem az egész párt­tagság, az összes dolgozók ügye. Végül elvtársak, beszélnem kell még arról, hogy a beszámolási idő­ben hogyan javult a párttagoktól és pártonkívüliektől érkező beje­lentésekkel, levelekkel és pana­szokkal való foglalkozás a pártbi­zottságoknál. A központi és helyi pártszerve­zetek a párttagoktól és pártonkívü- li dolgozóktól a legkülönbözőbb kérdésekben — éspedig nemcsak személyi vagy párt, hanem gazda­sági, politikai jellegű kérdésekben hozzájuk érkező levelekkel, beje­lentésekkel és panaszokkal az utóbbi időben jóval nagyobb fi­gyelemmel foglalkoznak. Meg kell említenem, hogy a sok becsületes bejelentő mellett van­nak rágalmazók is. Még mindig előfordul, hogy becsületes, jól dol­gozó, harcos párttagjainkat, párt­ós állami funkcionáriusokat egye­sek különböző rágalmakkal, hamis vádakkal akarnak lejáratni. Az ilyen emberek célja: hazúgsá­(Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom