Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-04 / 131. szám
Péntek, 1954 június 4. SOMOGYI NÉPLAP IH——un MII Hl — III IMII 3 Mi a hiba Somogysárdon? 1 somogyjádí dolgozó parasztok terméseredményeik növeléséért A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat nyomán megnőtt Somogyjád község gazdáinak munkakedve, ami abban nyilvánul meg leginkább, hogy nem lehet a határban egyetlen megműveletlen földdarabot sem látni. A községben 90 dolgozó paraszt tett felajánlást a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésére, a begyűjtési tervek maradéktalan teljesítésére. A termelési biztonság megszilárdulása abban is megmutatkozik, hogy a község dolgozó parasztjai már az ősszel lelkiismeretesen végezték el a szántást, vetést. Minden dolgozó paraszt azon volt, hogy a legjobban előkészítse a magágyat, hogy minél nagyobb terméseredményt érjen el. A tél folyamán élénk figyelemmel kísérték a vetések fejlődését, összesen 340 mázsa pétisót használtak fel fejtrágyázásra a dolgozó parasztok, ami azt jelenti, hogy 680 hold területen növelték közel 2 mázsával a kenyérgabona holdankénti termésátlagát, vagyis így mintegy 1360 mázsával több kenyérgabonát takaríthatnak be. A község egész kenyérgabonavetésferüle- tét figyelembevéve, a 2 mázsás holdankénti termésnövekedés következtében 1820 mázsa kenyérgabonával marad több a községben, vagy ennyivel adhatnak többet el szabadpiacon. Ez a gabonamennyiség 728 személy egész évi kenyérgabonaellátását jelenti, ha személyenként 2 és fél mázsát számítunk. A község dolgozó parasztjai megértették azt is, hogy önmaguk jövőjének kovácsai és hogy az egyén s ' a társadalom gazdagodása attól függ, hogy milyen munkát végeznek, hogyan alkalmazzák a tudomány által kikísérletezett és a terméshozam növelésére bevált agrotechnikai módszereket. Hogy ezt valóban megismerték Somogyjád község egyénileg dolgozó parasztjai, igazolják a kongresszusi hét alkalmából tett újabb felajánlások és azok teljesítései. Pl. Vincze István 8 holdas dolgozó paraszt, aki a begyűjtési és a mezőgazdasági munkákban mindig élenjár, azt vállalta, hogy a kukoricát és burgonyát háromszor megkapálja. Hasonlóan tettek Gazda Sándor, Ivanics János dolgozó parasztok is, akik nagyon jól ismerik a háromszori kapálás hatását, jelentőségét. Mint ahogy Vincze István gazda mondja, az egyszeri kapálás 2, a kétszeri kapálás 4, a -háromszori kapálás 5—6 métermázsáival több termést jelent holdanként. Ha minden gazda háromszori kapálást végez, abban az esetben a község, 414 kh kukorica vetésterülete után, ha csak 5 mázsás többtermést számítunk holdanként, 2070 mázsával többet takaríthatnak be. Ezzel a mennyiséggel mintegy 517 -sertést tudnak felhizlalni, vagyis 517 négy tagból álló családnak egész évre biztosíthatják hús- és zsírszük- ségletét. / A községben nagyon sok olyan dolgozó paraszt van, aki Vincze Istvánhoz hasonlóan gondolkozik és cselekszik, hogy jp munkájával, terméshozama növelésével hozzájáruljon népünk életszínvonalának emeléséhez. A kaposvári járás községei közötti begyűjtési versenyben a legutóbbi értékelés szerint Somogysárd az 52. helyiről az 55.-re csúszott vissza. Ezzel bizony nem lehet dicsekedni. Pedig sok gazda tett vállalást a III. pártkongresszus tiszteletére. Dicséretet érdemel a VB- nek az az öt tagja és az a tíz egyénileg dolgozó paraszt, aki. a kongresszus napjára eleget tett félévi tojás- és baromfibeadási kötelezettségének. Nem elég azonban, ha csak a VB-, tanács- és párttagok teljesítik példásan beadási kötelezettségüket. A VB-, tanács- és párttagoknak az egyéni példamutatáson kívül jó felvilágosító munkával oda kell hatniok, hogy a község lakói ne hallgassanak az olyan hanyag gazdákra, mint Beróczi István, aki nemcsak hogy adóját nem fizeti és beadási kötelezettségét nem teljesíti, de még a becsületes dolgozó parasztokat is igyekszik lebeszélni kötelezettségeik teljesítéséről. Széltében- hosszában terjeszti a faluban: »-Minek adót fizetni, minek a beadásit teljesíteni, tavaly sem kérték, az idén sem kérik«. S a tanács nem sokat tesz a törvényesség betartásáért. Éberen figyelik a gazdák egymás munkáját és azt mondják: ha a tavalyi és az azelőtti adóhátralékot befizettetik azokkal, akik még mindig háralékban vannak, akkor majd ők is eleget tesznek ezévi kötelezettségeiknek. Tanulmányozniuk kell a községi tanáps dolgozóinak Nagy Imre elvtárs kongresszusi beszámolójának különösen azt a részét, melyben ezt mondja: »Gyenge, laza és bizonytalankodó államszerveknek , nincs tekintélyük a dolgozó tömegek előtt ... A helyi tanácsok elsőrendű feladata teljes mértékben a jogok és kötelességek terén egyaránt érvényt szerezni a törvénynek«. Vannak a községben olyan gazdák, mint Mester István 8 holdas, Ágoston János dolgozó parasztok, akiket minden érdekli és mindennel foglalkoznak, csak éppen azzal nem, hogy földjeiket észszerűen, gondosan megműveljék. A község agronómusa előadásokon igyekszik a dolgozó parasztokkal megismertetni, meg- kedveltetni a gazdálkodás helyes és élenjáró módszereit és a község becsületes dolgozó parasztjai szívesen hallgatnak is tanácsaira. Ezeken az előadásokon azonban sohasem lehet látni sem Mester Istvánt, sem Ágoston Jánost, pedig segítséget kapnának ők is ahhoz, hogy bő termést takaríthassanak be, rendezhessék állam iránti kötelezettségüket, növelhessék maguk és családjuk jólétét. Szerencsés Vendel elvtárs, VB-elnök okult a hibákból. A kongresszus után tisztán látja feladatát, amit így foglal össze: »Munkánkon úgy igyekszünk javítani, hogy ragaszkodunk a törvény, a rendeletek betartásához«. A jövőben biztosítani kell a pártszervezet és a községi tanács jó együttműködését. Tovább kell fejleszteni a pártvezetőség által kezdeményezett helyes módszert a népnevelőmunkában. Az állami fegyelem betartásával, egyéni példamutatással érhetik el, hogy a községek közötti versenyben ne hátrafelé, hanem előre menjenek. Ehhez sok olyan dolgozó paraszt segítségére van szüksége a községnek, mint Bernát Imre, Van- csura István, Fekete Jánosné, akik egész évre eleget tettek tojásbeadási kötelezettségüknek, vagy csak pár deka hiányzik abból, és félévi baromfibeadási kötelezettségükről is letették a gondot. Igaz barátság, meleg kapcsolat alakult ki a nagyberki Becsület tsz és a Textilnagykereskedelmi V. dolgozói között MÉG A KONGRESSZUSI VERSENYBEN vállalta a Kaposvári Textilnagykereskedelmi Vállalat a nagyberki Becsület tsk partronálá- sát. Ez alkalommal több felajánlás hangzott el, melyek mind a tsz- nek nyújtandó segítséget célozták. A Textilnagykereskedelmi' Vállalat dolgozói becsületbeli ügyüknek tartották, hogy az elhangzott ígéreteket valóra is váltsák, s ezeket minél hasznosabb tettek kövessék. Az;elmúlt hét folyamán pl. hat elvtárs járt kint Nagyberkiben. Köztük volt a vállalat három könyvelője is, akik — a még tavaly október óta elmaradt — könyvelést rendbehozták. Ennek legjobban a tsz még gyakorlatlan könyvelője örült, aki, mint mondta: eddig még egy szervtől sem kapott ennyi gyakorlati segítséget, mint amennyit most a városi elvtársak nyújtottak neki. Őszintén bevallva már ott tartott, hogy szinte „meg akart szökni“ a tsz- hől, mivel úgy gondolta, hogy a hat elemijével ezt a munkát soha nem tudja elsajátítani. Azonban a nagy gyakorlattal rendelkező elvtársak — akik tanulmányozták a kereskedelmi vállalatok könyvelésétől eltérő tsz-könyvelés módszerét — alaposan megmagyarázták neki a tsz-könyvelés minden csinját-binját. Méghozzá olyan eredménnyel, hogy a termelőszövetkezet könyvelését nemcsak rendbehozták, hanem ez idő alatt megszerettették a csoport könyvelőjével is munkáját. A tsz könyvelője most már bátran merte vállalni, hogy ezentúl a könyvelést a legnagyobb pontossággal,. időre fogja végezni és elmaradása többet nem lesz. DE A PATRONÁLOK nemcsak az adminisztratív munkában nyújtottak segítséget a Becsület tsz tagjainak. Mint első látogatásuk alkalmával, úgy a későbbiek folyamán is elbeszélgettek a tagokkal a gazdaság különböző problémáiról. Egy ilyen alkalommal hallották pl., hogy a tsz-nek van egy darálója, melyre eddig már 5—6 ezer forintot költöttek, azonban mégsem tudják használni, mivel nincs hozzá hajtószíjuk. Ennek következtében kukoricájukat részért kellett darálniok, ami természetesen károsodást jelentett nekik. Alig telt el a' beszélgetés után egy-két nap, amikor a Textilnagykereskedelmi Vállalat - dolgozói máris megjelentek a hiányzó szíjjal, a tsz-tagok nagy örömére. Nem sokkal ezután néhány esőköpenyre lett volna szüksége a tsz-nek, de különböző okok miatt nem tudtak hozzájutni. A patronáló elvtársak ezen is könnyen segítettek, s rövid idő múlva elKícsiny település Kiskorpád-Lók- puszta: kb. 120 család lakja. De a puszta 86 gyermeke számára feledhetetlenné “-ették a gyermeknapot. A szülői munkaközösség finom uzsonnával vendégelte meg a gyermekeiket. ízlett a kávé, a torta minden »ünnepeknek«. Különösen nagy szeretettel ajándékozták meg az államilag gondozott gyermekeket egy- egy pár harisnyával. A szülői munkaközösség részéről a gyermeknap küldték Nagyberkibe a kért esőköpenyeket. AZ ELMÚLT HETEK ALATT igaz barátság, őszinte, meleg kapcsolat alakult ki a tsz-tagok és a Nagykereskedelmi Vállalart dolgozói között. Nincs olyan alkalom, hogy a Becsület tsz tagjai, ha a városban járnak, ne keresnék fel a Nagykereskedelmi Vállalat dolgozóit. A tsz állatgondozójának szavai mindnyájuk érzését fejezte ki akkor, amikor azt mondta, hogy úgy érzik: most valóban megszilárdult a falusi és városi dolgozók közötti kapcsolat és még soha nem érezték ennyire, mint most, hogy közös összefogással mennyivel nagyobb eredményeket tudnak elérni, mennyivel könnyebben oldódnak meg problémáik, mint eddig. A Kaposvári Textilnagykereskedelmi Vállalat és a nagyberki Becsület tsz példája is nagyszerűen bizonyítja, hogy hazánkban a falu és a város dolgozói mind fokozottabb mértékben közelebb kerülnek egymáshoz. fáradhatatlan szervezője Kiss Istvánná, a szülői munkaközösség elnöke volt. Segítségére volt Szuiimán Pálné. Az iskola két tanítónője vidám műsorral örvendeztette meg a gyermekeket ezen a napon. Most azon fáradoznál?, hogy a pedagógusnapot tegyék feledhetetlenné mind a pedagógusok, mind a gyermekek számára. Az iskola két tanítónőjét értékes ajándékkal lepik meg tanítványai és a pe1 dúsan működő szülői munkaközösség. A gyermeknap után a pedagógusnapot is feledhetetlenné akarják tenni Haladéktalanul kaszáljuk le szálastakarmánTainkat A szálastakarmányok nem megfe-1 lelő időben történő kaszálása, a helytelen szárítási módszeres alkalmazása, továbbá a széna késedelmes betakarítása és rossz tárolása követ-. keztében a begyűjtött takarmányok értéke erősen csökken. Különösen sok a veszteség az értékes, duslevéi- j zetű pillangós takarmányoknál előforduló levélpergés, a takarmányok elvénülése és a megüzásokbói eredő kilúgozódások következtében. A helyes kaszálási idő megválasztásával és a fejlett módszerek alkalmazásával ezeket n veszteségeket nagymértékben lehet csökkenteni, ezért a takarmányok kaszálásánál, azok szárításánál és betakarításánál ar alábbiak szerint járjunk el. A lucerna első kaszálásának ideje már itt van, ugyanis a régivetésű lucerna első kaszálását a virágzás Kezdete előtt kell elvégezni. Az újvetésű lucernákat először tel.;es virágzásban kaszáljuk le, hogy a gyökérzete és a gyökéríe.c meg tudjon erősödni. A további kaszálásokat virágzás idején végezzük eh A másodéves vörösherét bimbózás eleién (kaszáljuk, a második és har-, madik kaszálást java virágzásában végezzük el, A baltacimot 'e'jos virágzásban kell lekaszálni. Amennyiben a bal- ■tarimot kétszer akarjuk mogkaszál- ni, úgy az első kaszálását virágzás kezdetén eszközöljük, hogy a sarju is jól kifejlődhessen. A későn lekaszált pillangós takarmányok szára elfásul, sok lesz a nyersrost, az állatok nehezebben emésztik meg és nagy lesz a levélpergés, ami tápanyagveszteséget okoz, mert az értékes tápanyag, a fehérje a levélzetben foglal helyet. A .szálastakarmányok tápértéke nagymértékben függ a helyes szárítástól. A levágott lucernát kaszálás után 2—3 óra múlva villahegyekbe kell rakni s így marad 24 órán át. Egy nap eltelte után a villahegyeket 300—350 kg-os petrencékbe rakjuk és petrencében hagyjuk mindaddig, amíg a nedvességtartalma 30 százalékra nem csökken. Ez kedvező időjárás mellett 4—5 nap alatt szokott bekövetkezni. A kívánt, nedvesség tartalmát úgy ellenőrizhetjük, hogy egy maroknyi lucernából kötelet csavarunk s ha a szárrészek csavarás közben már nem nedvezne'k, de húzásra még nem szakadnak el, már elértük a kívánt nedvességtartalmat. A 30 százalékos nedvességtartalom mellett meg kell kezdeni a lucerna behordását, mert. a levélper- gést. csak így tudjuk a legkisebb mértékre csökkenteni. A bemelege- dés elkerülése végett célszerű a lucernát a kazalozáskor búzaszalmával rétegezni, vagy kisméretű, 2.5—3 m széles és 2—3 m magas kazlakba rakni, Ezzel a szénakészítési eljárással 3 széna fermentálódik, színe üdezöld marad és szárrészei is erősen megpuhulnak, s így olyan minőségű szénát nyerünk, melynek táplálóértéke egyenlő a jóminőségű búzakorpa értékével. A levólpergést megakadályozhatjuk még úgy is, hogy a Kund-féle hengeres szárítási módszert alkalmazzuk. Az eljárás a következő: kaszálás után 3—4 órával fogatos vagy kézigereblyével 30—50 cm vastag, 1—il.i5 m hosszú hengerekbe sodorjuk a takarmányt. A gereblyézést a szálak fekvési irányára keresztben végezzük. Két nap alatt a megfony- nyadt takarmány hengeres alakját elveszti, ezért a harmadik napon ge- reblyével vagy villával tovább gördítve megfordítjuk, amikor egyúttal a henger újra szikkadt talajra kerül. Ha közben nagyobb eső énné a sod- ratot, a talaj felszáradása után a sodratot továbbgördítjük, hogy megszáradhasson. A hengerek egész szárítási idő alatt maradjanak egészben és hordáskor is egészben rakjuk a szekérre. Kézikaszálás ésetén 1—2 napi szárítás után két szomszédos rendet fordítsunk össze úgy, hogy abból egy laza sátor keletkezzék. Ezt _ a munkát azonban a kora reggeli órákban, harmattal végezzük, hogy a le- vélpergést megakadályozzuk. A megszáradt széna béhordásával sohasem szabad késlekedni, különösen csapadékos időjárás esetén kell igyekezni a széna betakarításával, hogy a megázás lehetőségét és az ebből eredő táplálóanyagveszteségeket elkerüljük. De igyekezzünk a szénát azért is mielőbb a lucernatarlóról betakarítani, mert a lucerna gyors sarjadzásnak indul és ha hosz- szabb ideig hagyjuk a tarlón a szénát petrencében vagy hengerben, alatta megsárgul, esetleg ki is pusztul a lucerna, mivel napfényt és levegőt nem kap. A lóhere szárítását hasonlóan végezhetjük, mint a lucernáét. Mivel azonban a vöröshere még levelesebb és lédúsabb növény, még fokozottabb gonddal kell szárítani, mint a lucernát. Különösen az idei csapadékos időjárás mellett célszerű volna ágasokon vagy szárítóállványokon való szárítást alkalmazni. A szénaszárító ágas 2.5 m hosszú, 6—8 cm vastag, simára faragott dorong, melynek mindkét vége hegyezett. A dorongot tövétől számítva 100—140— 180 cm-nél egymással ellentétes irányban át kell fúrni, hogy legalább 2 cm vastag és mintegy 30 cm hosszú keményfapálcát lehessen rajta áthúzni. 1 kát. holdra 80—100 darab ágas szükséges. Az ágasokat 40 cm mélyen földbe erősítve állítjuk fel a heretáblán és a legalsó lyukba bedugjuk az első pálcát, majd a fonyadt, félszáraz takarmányt villa- hegyenként felnyársaljuk. Nyársalás- kor ügyelni kell arra, hogy az így készülő bábu egyenletes és köralakú legyen. Amikor elértük a második lyukat, áttűzzük a következő pálcát és azonos módon folytatjuk a nyár- salást. A harmadik pálca felett azonban a bábut vállasabbra kell rakni, maid a nyárs hegye felé elkeske- nyítjük és betetőzzük. A takarmány körülbelül két hétig maradjon a nyárson, azután megkezdhetjük be- hcrdását és kazlazását, .j M’kor kaszáljuk a rétifüveket? ! A rét növényzete többféle pázsitfűből és pillangósvirágú növényekből tevődik össze. Ezek a különböző fű- féJék nem egyenlő időben virágoznak, éppen ezért igen fontos a széna mennyiségének és minőségének értéke szempontjából a kaszálás idő» pontjának helyes megválasztása. A rétek kaszálásánál általában azt a hibát követi el dolgozó parasztságunk, hogy megvárja, amíg a füvek el virágzanak és csak azután kaszálja le. Ez a helytelen eljárás nagy tápanyagveszteséget okoz, mert a vezérfüvek már magot érleinek, száruk megfásodik és az állatok nem szívesen fogyasztják. Réteken a kaszálást akkor kell megkezdeni, amikor az úgynevezett »vezérnövények« (többségben lévő szálfű) virágoznak. Célszerű a tenyészt és növendékállatok részére készülő szénát még a vezérnövények virágzása előtt lekaszálni. A széna szárítását és behordását a lehetőség szerint ázástól mentesen végezzük. Ezért termelőszövetkezeteink nagy gondot fordítsanak az egyidőben elvégzendő munkák megszervezésére, továbbá a kaszálás és gyűjtés munkájának gépesítésével a munkák gyors ütemben való elvégzésére. Minden nspot és a nap, min« den óráját ki kell használni a szárítás gyors és szakszerű végzése mellett a veszteségek kiküszöbölésére. A géppel való kaszálás előnye a gyorsaság mellett, hogy a levágott fű egyenletes és vékony réteget képez, s így a száradás is gyorsabb. Ha kaszálását kézikaszával végezzük, úgy a vastagabb rendeket rázzuk szét, hogy ezáltal a száradást gyorsabbá tegyük. Gyűjtésnél ne várjuk be a széna teljes megszáradását, a rendek megforgatása után egy-két nappal gyűjtsük hajtásokba, hogy a széna ebben az állapotban még tovább száradhasson. Az összegyűjtött hajtásokat még aznap, vagy pedig a következő napon ló- vagy kézigereblyével csomókba gyűjtjük, majd pedig petrencébe rakjuk. Egy-két nap múlva kezdjük meg a széna behordását, nehogy a széna kint a petrencében megázzon és a petrence vagy a boglya helyén a gyep kipusztuljon. Ha a szénát az eső renden érné, a vastagabb rendeket fel kell lazítani, illetve szét kell teríteni, hogy mielőbb kiszáradhassanak. Ha az eső a szénát petrencében érte volna, úgy a petrencét csak nagyobb beázás esetén bontsuk szét éspedig úgy, hogy a talaj felszáradása után a beázott szénát a petrencéről leemeljük, elteregetjük és száradás után újból visszarakjuk. A takarmányok megfelelő időben történő kaszálásával, jó szárításával és gyűjtésével nagymértékben tudjuk növelni takarmányaink tápanyagát, ezzel takarmány- bázisunkat növeljük, ezáltal állatállományunk minőségi és mennyiségi fejlődését nagymértékben elősegítjük. Minden állattenyésztőnek érdeke, hogy állatai részére jóminőségű takarmányt takarítson be, mert ezzel nagymértékben segíti elő az állati hozamok növekedését, állattartását olcsóbbá és jövedelmezőbbé teszi. Wéber Endre.
