Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-27 / 151. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP B——B—— tmtBttamM&aSl Vasárnap, 1954 június 31. . A guatemalai lielyzetről (MTI). A Biztonsági Tanács pénteki ülésén amerikai nyomásra elutasították Guatemala kormányának azt a kérését, hogy a tanács ismét tűzze napirendre a guate- malai kérdést és foganatosítson intézkedéseket a tanács előző felhívásának érvényesítésére. Ismeretes, hogy a pénteki ülésen az Egyesült Államok, Brazília és Colombia küldöttei azt kívánták, hogy ne az ENSZ, hanem a pánamerikai szervezet vizsgálja ki a guatemalai helyzetet. A londoni rádió jelentése szerint a Biztonsági Tanács döntésének közzététele után Guatemala washingtoni nagykövetsége közleményt adott ki. Eszerint a guatemalai kormány megtagadta1 az engedélyt az amerikai államok szervezetének békéltető bizottságától, hogy vizsgálatot folytasson Guatemalában. A guatemalai kormánycsapatok főparancsnokságának legutóbbi jelentése szerint »az mváziós erők az egész fronton '■menekülőben vannak.« A főparancsnokság megcáfolta a betolakodók főhadiszállásáról származó híreszteléseket, amely szerint Chiquinula városa az Armas-féle erők kezébe került volna. ! 1 tjl .(. Pénteken — mint az AFP jelenti — sajtóértekezletet tartott Guatemala ecuadori nagykövete Quitoban. A nagykövet kijelentette, hogy a Guatemala elleni támadás egyetlen oka a földreform, amelyet a jelenlegi kormány vezetett be. »Ez a reform tényleg erősen érintette az United Fruit óriási érdekeltségét — mondotta. — De hála a reformnak, megszűnt az az elnyomás, amelyet bizonyos kapitalista érdekeltségek gyakoroltak, amelyek a legnagyobb nyomorba taszították az országot.« Az AFP mintevideoi jelentése.amelyben tiltakozik a Guatemalát szerint az uruguayi képviselőház I ért agresszió ellen és szolidaritá- pénteken határozatot fogadott el, | sát fejezi ki Guatemala iránt. New York (TASZSZ). Az amerikai reakciós sajtó attól való félelmében, hogy a Guatemala elleni jelenlegi támadás kudarcba fulladhat, kampányt indított az Egyesült Államok Guatemala elleni intervenciójának kiterjesztésére. A »The New York Journal American« washingtoni tudósítása a következőként hangzik: »A kommunistaellenes mozgalom (így nevezi az amerikai sajtó az intervenciós csapatokat) Guatemalában szemmelláthatóan gyengül Valami nincs rendben a menetrenddel.« A lap kijelenti, hogy az Egyesült Államok »céljául tűzte ki a guatemalai rendszer megváltoztatását« és az amerikai intervenció kiszélesítésre hív fel. A lap közli William Randolph Hearst szerkesztőségi cikkét, amely a következőket írja: »Mi engedékeny álláspontot foglalunk el Guatemalával szemben. Eljött az ideje, hogy keményebb módszereket alkalmazzunk.« IS évii* KÜLFÖLDI MÍKEM PRÁGA (TASZSZ). A csehszlovák közvélemény felháborodással tiltakozik az amerikaiak guatemalai beavatkozása ellen. A csehszlovák dolgozók — írja a »Rudé Právo« — figyelemmel kísérik a guatemalai eseményeket és kifejezésre juttatják, hogy együttérez-, nek a guatemalai néppel, amely hazája szabadságának és függetlenségének védelmére siet. A csehszlovák nép valamennyi békeszerető néppel együtt követeli az agresszió megszüntetését. RIO DE JANEIRO, június 24-én a Brazil Szocialista Párt szolidaritási gyűlést rendezett Guatemala védelmében. E gyűlésen tiltakoztak »az országba külföldről történt szervezett behatolás ellen«. Harminc brazíliai újságíró táviratot küldött Guatemala riodejaneiroi nagykövetének. Az újságírók táviratukban helyeslik Guatemalának a területére hatolt betolakodók elleni harcát. Hangoztatják, hogy a Guatemala szuverénitása elleni merénylet valamennyi latinamerikai országot veszélyezteti. LONDON (TASZSZ). A »Reuter« hírügynökség beszámol arról, hogy Argentínában és Chilében tömegesen tiltakoznak az Egyesült Államok guatemalai intervenciója ellen. A tüntetők június 24-én kátránnyal bekenték a Rosarioban (Argentína) megrendezett amerikai filmkiállítás kiállított tárgyait. Santiagoban (Chile) többezren vettek részt a város főutcáján megrendezett tüntetésben. A tüntetők az Egyesült Államok politikáját elítélő jelszavakat kiáltoztak. Embermilliók követelése Földmű vesszövetkezefi küldöttség utazott a Szovjetunióba A Szovjetunió Fogyasztási Szövetkezeteinek Országos Központja, a Centroszojuz június 29-re hívta össze negyedik országos kongresz- szusát. A Centroszojuz vezetősége ez alkalomra meghívta a magyar föld művesszövetkezetek képviselőit. Hazánk földművesszövetkezeteit Dögéi Imre, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács elnöke és Brachna János, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának tagja, a So- mogymegyei Szövetkezetek Szövetségének titkára képviseli. A magyar küldöttség szombaton délelőtt utazott el a ferihegyi repülőtérről. Veres Péter könyve oroszul A Szovjetunióban a külföldi irodalom könyvkiadója kiadásában megjelent orosz nyelven Veres Péter »Próbatétel« című könyve. A szép kiállítású mű Magyarországon a Horizont-üzletekben kapható. A francia sajtó Churchill és Eisenhower megbeszéléséről Párizs (TASZSZ). A francia sajtó érdeklődéssel foglalkozik a június 25-én Washingtonban megkezdődött Churchill—Eisenhower megbeszéléssel. A legtöbb párizsi lap utal arra, hogy az angol-amerikai megbeszélések a távolkeleti, valamint a közel- és középkeleti kérdésekben London és Washington között elmélyült nézeteltérések jegyében kezdődnek. A »TAurore« című lap vezércikkében hangsúlyozza, hogy Franciaországot »vitathatatlanul érdekli« Churchill és Eden washingtoni útja. »A nemzetközi helyzetet és ezen belül az ázsiai helyzetet illetően — írja a lap — mind a két brit államférfi velünk azonos nyelven beszél. . .« \ Az Egyesült Államok háborús előkészületei Iránban Teherán (TASZSZ). Iráni lapjelentések szerint az elmúlt évben az Iránnak nyújtott amerikai katonai segély 22 millió dollárt tett ki, az idén ezt az összeget 28 millió dollárra emelték. Feltehető azonban, hogy a valóságban az amerikai katonai segély eléri majd a 35—40 millió dollárt. A »Le Monde« című francia burzsoá lapban nemrég egy kis adoma jelent meg. Mexiko egy isten hátamögötti zugában az öreg indián 20 év után újra találkozik unokájával, Miguellel, aki az Egyesült Államokban él. Hallva, hogy a »civilizált Amerika« bombákat; dob békés polgári lakosságra, felháborodva kiált fel: »Hogy ti még milyen vadak vagytok, Miguel!« A kis adoma nem véletlenül jelent meg a vezető francia burzsoá lapban. Ez azokban a napokban volt, amikor a sorozatos amerikai hidrogénbombakísérletek új tiltakozó hullámot váltottak ki világszerte. Franciaország népe, mint más országok népei is, erélyesen követeli az atom- és hidrogénbomba eltiltását. Besnard professzor, a francia orvostudományi akadémia tagja és L. Vigneron vegyész a Francia Tudományos Dolgozók Egyesületének sajtóértekezletén figyelmezA Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság képviselői között Budapesten lefolytatott tárgyalások során a két ország között árucsereforgalmi és fizetési megállapodást írtak alá. A megállapodás egy évre szól és az eddigi forgalom bővíAnkara (MTI). Június 25-én Ankarában nagy érdeklődés mellett, megnyílt a magyar népművészeti kiállítás. A megnyitó beszédet a török kormány és a kultuszminisztérium szépművészeti osztályának vezérigazNew York (TASZSZ). Június 24-én a Szovjetunió ENSZ küldöttsége fogadást rendezett az Amerikai Egyesült Államok sakkcsapatával mérkőző szovjet sakkcsapat tiszteletére. A fogadáson több mint 300-an vettek részt, köztük az amerikai és New York város hatóságának képviselői: az Egyesült Államok sakkcsapatának tagjai, az amerikai sakkszövetség képviselői, különböző országok ENSZ küldöttségének vezetői, az ENSZ titkárságának képviselői. A fogadáson megjelent G. N. Zarubin, a Szovtettek arra a veszélyre, amelyet a tömegirtó fegyverek jelentenek Franciaországra nézve. A Joliot-Curio házaspár szintén kifejezése juttatta, hogy a francia nép egyöntetűen követeli a tömegirtó fegyverek alkalmazásának eltiltását. A napokban megrendezett párizsi függetlenségi és béke- népgyűlésen a küldöttek ezrei emelték fel szavukat a tömegirtó fegyverek ellen. Tiltakozott Ville- Juif város lakossága, a Francia Tudományos Dolgozók Egyesülete, a Francia Főiskolai Dolgozók Egyesülete, a volt francia frontharcosok szövetségének valameny- nyi szervezete. Arthur Conte szocialista parlamenti képviselő Pyrécsén-Orientá- les megye volt frontharcosainak találkozóján kijelentette: »Közösen kell követelni az atom- és hidrogénbomba alkalmazásának eltiltását.« Világszerte embermilliók követelik ezt! té^ét irányozza elő. A megállapodás értelmében Magyarország gépeket, elektromosipari cikkeket, gyógyszert, vegyianyagokat és egyéb könnyű- és nehézipari termékeket visz ki, gumi, ón, tea, kávé, bors és korpa behozatala ellenében. gatója mondotta. A megnyitó ünnepségen megjelent számos török tudós, művész, a kulturális élet más képviselői, valamint török hivatalos személyiségek és a diplomáciai testület számos tagja. jetunió Egyesült Államok-beli nagykövete. Az indonéz külügyminiszter Csou En-laj és Nehru találkozójáról Uj-Delhi (Uj-Kína). Kalkuttából érkezett jelentés közli, hogy Szunarzso indonéz külügyminiszter, aki Hágába vezető útján június 22-én érintette az Uj-Delhi közelében lévő Dum Dum repülőteret, örömmel üdvözölte azt a tényt, hogy Nehru indiai miniszterelnök meghívta Indiába Csou En-laj kínai miniszterelnököt. MAGYAR-INDONÉZ ÁRUCSEREFORGALMI ÉS FIZETÉSI MEGÁLLAPODÁST ÍRTAK ALÁ Megnyílt a magyar népművészeti kiállítás Ankarában FOGADÁS NEW YORKBAN A SZOVJETUNIÓ SAKKCSAPATA TISZTELETERE NEMZETKÖZI SZEMLE _____________________________________________ *9 EGY KIS ORSZÁG NÉPE ELLENÁLL Június 19-én hajnalban repülőgépberregés verte fel Guatemala La Nueva-nak, a kis Guatemala fővárosának csendjét. Néhány perc múlva megdöbbentő jelenetnek lettek tanúi ai tegnap még békés város lakosai, a gépekből bombák hulltak alá, s tűz- okádó gépfegyverek pásztázták végig az utcákat. Szinte ugyanezekben a pillanatokban fegyveres csapatok lépték át Honduras felől ia határt és benyomultak Guatemala területére. Meglepőek voltak-e június 19-e hajnalának eseményei? Megdöbbentőek, de mégsem meglepőek, mert mióta lS44-ben a kis ‘ország szabadságszerető népe elkergette Ubicot, az amerikai zsoldban álló diktátort, s előbb Arevalot, majd Arbenzet emelte c.z elnöki székbe, (hogy demokratikus átlakulás bontakozzék ki, a támadás veszélye Damoklész kardjaként függött Guatemala felett. Tíz esztendő alatt 56 összeesküvést (szőttek, jórészt amerikai segítségre támaszkodva, hogy megbuktassák a kormányt, s különösen kiszélesedett az aknamunka azóta, hogy földosztás icéljaira kisajátítottak 90 ezer hektárt az amerikai tulajdonban lévő United Fruit gyümölcstermelő társaság tulajdonából. Hosszú volna elmondani, hogy próbálta az Egyesült Államok ez év elején <a pánamerikai értekezleten a nyugati félteke többi országait Guatemala ellen hangolni, hogyan látta el hadianyaggal a Guatemalával szomszédos Hondurast és Nicaraguát, /hogyan kürtölíe világgá a nyugati sajtó heteken keresztül, hogy Guatemala lengyel fegyvereket vásárol, mert »agresszióra készül«. (Az alig 4 milliós Guatemala a 169 milliós Egyesült Államok ellen!) Az amerikai lapok most azt igyekeznek elhitetni, hogy Guatemalában polgárháború dúl, s helyi felkelők harcolnak a kormány ellen. Az |igaz is, hogy a betolakodók élén az áruló guatemalai Armas ezredes áll, aki már huzamos idő óta havi J50 ezer dollárt kapott Amerikától az intervenció ellenértékéként, s hogy az ország söpredékének egyes elemei is megtalálhatók a (támadók között. De akad ott bőven jó pénzért felbérelt nicaragual és hondurasi zsoldos is, s főképpen az sem titok, hogy az intervenciósok repülőgépeit 'amerikai pilóták kormányozzák. Nem szólva arról, hogy a támadók fegyverein csupán ilyen felírás látható: made in USA. ( Armas ezredest egy újságíró »Blöfí-tábornoknak« nevezte el, mégpedig találóan, hiszen a betolakodók főhadiszállása szívesen ad győzelmi jelentéseket j— a valósággal ellentétben. Az intervenciósok az első napon 15 kilométeres sávon nyomultak be az országba, s azt terjesztették, hegy elfoglalták Puetro Barrios kikötőjét és még több fontos várost. Ez nem volt igaz. A támadók kemény ellenállásra találtak. Arbenz elnök vrár 20-án átvette a hadsereg főparancsnokságát és rádióbeszédében kijéé entette: »egyetlen guatemalai sem akarja : elveszteni szabadságát és nem akar megválni a demokratikus rendszertől. Azon a nyelven fogunk beszélni a betolakodókkal, amelyen ők akarnak velünk — a fegyverek nyelvén«. így is történt. Június 22-én megindult a kormánycsapatok általános ellentámadása, s a legújabb jelentések arról számainak be, hogy az intervenciósok fejvesztetten menekülnek a 'hondurasi határ felé, miközben az országban nyugodtan zajlik tovább az élet. A guatemalai kormány azonban nemcsak a fegyveres erőket /sorakoztatja fel az intervenciósok meglec- kéztetésére. Roiello külügyminiszter közvetlenül a támadás után kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását. A ííanács 21-én ült össze, s az Egyesült Államok reakciós erői azonnal akcióba léptek. A brazil és a colombiai küldöttön keresztül olyan határozati javaslatot nyújtottak be, amely arra Irányult, hogy Guatemala panaszát a pánamerikai értekezlet »békebizottsága« vizsgálja meg. A pánamerikai szervezet pedig köztudomású, hogy washingtoni irányítás alatt áll. A szovjet képviselő vétót emelt a javaslat ellen, s végül a francia küldött által előterjesztett javaslatot fogadták el, amely a (csatározások beszüntetésére szólítja fel a harcoló feleket. A felhívásnak a támadóknál nem volt foganatja, ezért Guatemala [külügyminisztere 22-én ismét kérte a Biztonsági Tanács ösz- szehívását. Ezt a tanács soros elnöke, az amerikai Cabot Lodge azonnal elutasította! E példa nélkül álló tett olyan visszatetszést keltett a Biztonsági Tanács többi tagja körében, hogy Lodge 23-án kénytelen volt visszakozni és közölni, hogy a tanács mégis összeül. Guatemalában még ropognak a fegyverek, a béke ellenségei bonyolítják diplomáciai manővereiket. A koreai ibáború már egy esztendeje véget ért, Indokínában egyre nagyobb a kilátás a megegyezésre, új csatamező kell tehát, ahová fegyvereket lehet szállítani A fegyvergyárosok úgylátszik nem okultak (a koreai és indokínai példából, s nem tanulták meg, hogy kis népek is hatalmas tettekre képesek, ha szabadságukat védik. i BIZTATÓ KILÁTÁSOK AZ INDOKÍNAI KÉRDÉSBEN Két hete sincs, hogy a koreai intervencióban az amerikaiak vezetésével részt vett 16 ország a genfi értekezleten 'végleg meghiúsította a koreai kérdés vitájának folytatását. A megegyezés ellenségei — különösen az óceán túlsó partján — örömujjongásban törtek ki, de boldogságuk nem tartott tovább 'néhány napnál. Jói látszódott, hogy az indokínai konfliktus megoldására megvan a lehetőség, s hogy a két szembenálló fél álláspontjai fokozatosan közelednek egymáshoz. Június 19-én soronkívül Kambodzsa és Laosz kérdését tűzték a zárt tárgyalás napirendjére, megszakítva a Vietnamról folyó vitát. És ezen a napon megegyezés született. Megállapodtak abban, hogy a harcoló felek katonai képviselői azonnal 'megbeszélésre ülnek össze és 21 napon belül benyújtják javaslataikat a konfliktus rendezésére. A 19-i ülés tehát eredményesnek bizonyult, % hogy ez így lesz, arra már néhány órával előbb következtetni lehetett abból, hogy előzőleg Chauvel francia megbízott, Eden angol külügyminiszter és Csou En-laj kínai külügyminiszter zártkörű megbeszélést tartottak. Nyilván ez volt a későbbi silier előjátéka, nem utolsósorban azért, mert az amerikai küldött ezen. >a zártkörű megbeszélésen nem volt jelen. Be a június 19-i dátum nevezetes azért is, mert ezen a napon hozta nyilvánosságra. Mendes-France, az új francia miniszterelnök kormányának névsorát. Miért kell felfigyelnünk erre az új kormányra, amely a második világháború utáni sorozatos francia kormányválságok után már a huszonkettedik kabinet? Azért, mert Mendes-France — noha burzsoá párt tagja, s számos tekintetben szemben- áil a tömegeket képviselő kommunista párttal — kormányának legfőbb programmjaként az indokínai béke megteremtését vallja. Márpedig ez a prograrompont a francia nép túlnyomó többségének támogatását élvezi. Nem véletlen, hogy a MendesFrance-kormány hatalomra kerülése riadalmat keltett Washingtonban, s hogy Bedell-Smith, a genfi értekezleten részvevő amerikai küldöttség vezetője már 20-án sürgősen Párizsba utazott, mert tanácskozni akart az új francia miniszterelnökkel. Pontosan nem tudjuk, miről folyt szó a megbeszélésen, de kétségtelen, hogy az amerikai államtitkár nyomást akart gyakorolni az új francia kormányra. Hogy ez mennyire nem sikerült neki. világosan kitűnt két nappal később, amikor Mendes- France közölte: Svájcba utazik, hogy haladéktalanul tárgyaljon Csou En- lajjal az indokínai kérdésről. És 23-án a berni francia nagykövetség épületében találkozott a kínai és a francia kormányfő. Megbeszélésről csak szűkszavú közlemény látott napvilágot, mégis feltétlenül biztató az a rövid nyilatkozat, amelyet Mendes-France tett a találkozást követő sajtókonferencián. »Ez az őszinte és mindenre kiterjedő megbeszélés — mondotta — azt a reményt kelti bennem, hogy a genfi értekezlet kedvező előrehaladást tehet majd«. Igen jogosan reménykedhetünk, mert ma már nemcsak a néptömegek, hanem több ország kormánya részéről is egyre határozottabb a kívánság: véget keli vetni az indokínai konfliktusnak, a békés rendezést szolgálják majd azok a tárgyalások is, amelyek Nehru indiai miniszterelnök és Csou En-lai között folynak India fővárosában. Itt nem egyszerűen két politikus v! a tárgyalóasztalnál, hanem egymiiliárd ember. S hiába igyekszik az amerikai küldöttség a genfi értekezleten további akadályokat gördíteni az indokínai kérdés útjába, a békét követelő tömegek hangja erősebbnek bizonyul.
