Somogyi Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-27 / 151. szám

Vasárnap, 1954 június 21. SOMOGYI NÉPLAP PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Tettekre mozgósított a siófoki járás párttitkárainak értekezlete Az elmúlt napokban a siófoki já- < rás kommunistái kibővített titkán ; értekezleten vitatták meg a soron- ; lévő feladatokat, főleg a népnevelő < munka feladatait, a mezőgazdasági : termelés növelése érdekében. : Az értekezleten a járási párt-vég- j rehajtóbizottság beszámolóját MIHALOVICS IMRE ; elvtárs tartotta. Beszámolója elején a kongresszusi versennyel foglalkozott : és elmondta, hogy a siófoki járás kommunistái is hozzá járultak ahhoz, hogy megyénk a második helyet sze- 1 rezte meg az országos begyűjtési versenyben. — A járás azonban az 5. helyen végzett a megyei verseny­ben — mondta Mihalovics elvtárs — és ez a tény arra figyelmezteti járá­sunk minden kommunistáját, becsü­letes dolgozóját, hogy az augusztus 20-i munkaversenyben a járás adott­ságainak megfelelően az első helyet szerezzük meg. Alkotmányunk ünnepének tisz­teletére minden pártszerveze­tünk olyan agitációs munkát fejtsen ki. hogy teljes egészében biztosíthassuk a növényápolást és szénabetakarítást az aratásig és győzelemre vigyük az ara­tás. cséplés és gabonabegyüjtés csatáját. El kell érniök pártszervezeteinknek, hogy minden tsz, minden község ver­senyezzen, minden dolgozó paraszt magáévá tegye az alkotmány tiszte­letére indított munkaversenyt. A továbbiakban Mihalovics elvtárs azokról az agitációs érvekről beszélt, amelyeket népnevelőink felhasznál­hatnak munkájukban. — A helyi szervek állapítsák meg községükben és beszéljenek arról a népnevelők — mondotta —, hogy mi mindent ka­pott és még ezután is kap a falu a kormányprogramm nyomán. A la­kosság vásárlóerejének növekedését mutatják az alábbi számok: Ez év­ben a járás területén csak a föld­művesszövetkezeteknél 134 tűzhe­lyet, 110 rádiót, 119 kerékpárt, 6 mo­torkerékpárt, 258 férfiöltönyt, 143 férfi- és női kabátot, 2776 méter szö­vetet, 3950 pár cipőt vásároltak. Ku­tassák fel ezt a pártszervezetek egy- egy község, egy-egy család életében. Tudják meg, hány család épített há­zat, hány dolgozó paraszt vett me­zőgazdasági eszközöket, hány fejlesz­tette gazdaságát. Mindezek' az ada­tok egyben bizonyítják azt is, hogy pártunk 1953 júniusi határozata, a kormányprogramm megjelenése óta hogyan növekedett a lakosság jóléte. Ugyanakkor rá kell mutatniok a népnevelőknek, hogy eddig elért si­kereinket tovább fejleszthessük, eh­hez az szükséges, hogy becsületes munkájukkal, kötelezettségük teljesí­tésével ők is hozzájáruljanak. A mi járásunk már nem egyszer megmutatta, ha akar. akkor jó ered­ményeket tud elérni — mondotta Mihalovics elvtárs. — Most pártunk III, kongresszusa, után mulassuk meg, hogy a sió­foki iárás az elsők között lesz a kongresszus határozatainak vég­rehajtásában. Mihalovics elvtárs ezután arról be­szélt, mit kell tenniök a járás kom­munistáinak, dolgozóinak annak ér­dekében, hogy a kongresszus határo­zatait valcraváltsák. Az életszínvonal állandó emelésének alapvető feltétele a többtermelés. A növekvő szükségletek kielégítésére több terményt kell adni, ezt pedig úgy tudjuk elérni, ha a fejlett mód­szereket alkalmazzuk, s lelkiismere­tes munkát végzünk. Ka például já­rásunk területén az összes kukoricát legalább háromszor megkapáljuk. alkalmazzuk a pótbeporzá.st. akkor az összes kukoricatermést 32 350 má­zsával emelhetjük Ezzel 6470 sertést tudunk meghízlalni, ami a szabad­piacon értékesítve 11,646.000 forint jövedelmet jelent dolgozó parasztsá­gunknak, ugyanakkor több húst biz­tosít az országnak. Ezután az aratás, cséplés szemvesz- teségnélküli gyors elvégzéséről be­szélt MihaloV’>s elvtárs. Figyelmez­tette a járás kommunistáit, hogy a járás területén minden százalék szemveszteség 17 vagon kenyérgabo­nával és 5.5 vagon takarmánygabo­nával kevesebbet jelent. Csak a ba- latonőszödi Vörös Csillag tsz összes kalászos gabonáiénál a szemveszte­ségnél küli aratással, csépléssel 10 mázsával több gabonát vihetnek a magtárba. — Nem szabad megfeledkezni — mondotta Mihalovics elvtárs — a tarlóhántásról, másodvetésről sem. — És itt egy új módszer alkalmazását tűzte feladatul a járás dolgozó pa­rasztjai számára: a nyári trágyázást. — Ettől még néha idegenkednek a dolgozó parasztok — mondta —, de csak azért, mert nem ismerik annak! ; jelentőségét és előnyét. A nyári trá- 1 gyázás pedig jobb, mint az őszi. Az ] ősszel kihordott és leszántott trá- : gya földtakarója télen csonttá fagy, a földben lévő trágya a hideg miatt nehezen bomlik, a hasznos talajbak- e tériumok a hidegben nem tudnak , szaporodni, csak a tavasz folyamán < tudnak teljesebb hatást kifejteni. Ez- . zel szemben a nyári trágyázás hatha­tósabb, mert a trágya meleg földbe j kerül, a baktériumok a trágyát gyor- j san bomlasztják és ezzel a módszer- ; rel táperőben gazdag földet tudunk j biztosítani az őszi kalászosok szá- mára. < Mihalovics elvtárs a "továbbiakban . arról beszélt, hogy dolgozó parasztjaink munkáját ( az aratás, cséplés idején az ( egész ország figyeli. Az ipari munkásság egész éven ke- 1 resztül sok segítséget adott a dolgo­zó parasztságnak. Ekét, vetőgépet, : fogast, kocsit, lószerszámot, ruhát, 1 cipőt, kerékpárt és egyéb fogyasz- . tási eszközöket ad a falunak a mun­kásosztály. A falu segítségére küldi : a gépeket, s mindezzel a dolgozó pa­rasztok jólétének emelését biztosít- , ja. Ezért azt várja a falutól a mun- , kásosztály, hogy a parasztság is ad­ja meg becsülettel azt, amivel tar­tozik szövetségesének. — Induljon el a jelszó a mi já­rásunkban is, hogy »az első ga­bonát a hazának«, hogy a cséplőgépektől kerüljön a be- gyüjtőhelyre, egyénileg dolgozó pa­rasztságunktól, tsz-einktől egyaránt a gabona. Ezután az állattenyésztés feladatai­ról beszélt Mihalovics ,elvtárs. — A szarvasmarha- és sertéstenyésztés mellett fokozottabban fejlesztenünk kell a méhészetet, a haltenyészíést, a baromfitenyésztést, de ezeken belül, járásunk különös adottságainál fogva, nagy gondot kell fordítani a víziszárnyasok te­nyésztésére. Itt vannak a Balaton szabad vizei, halastavai, jó néhány állandóan folyó patakunk, sásos, mo­csaras területeink, amelyeket igen kedvezően kihasználhatunk. Nagy gondot kell fordítani a zöldség- és gyümölcstermelésre, különösképpen a szőlőtermelésre. ezenbelül a borá­szatra. Ez év folyamán teljes egé­szében fel kell deríteni járásunkban azokat a területeket, amelyek a nö­vénytermelésre, nem utolsó sorban a rizs termelésére és az állattenyész­tésre alkalmasak. Kommunistáink, népnevelőink le­gyenek e feladatok harcos agitá­torai, mozgósítsák járásunk valamennyi dolgozóiát r. növénytermesztés, ál­lattenyésztés felvirágoztatására já­rásunkban. Pártszervezeteink akkor tudnak si­kereket elérni — mondta —. ha a fartőnkívüli tömegekkel sokkal szo­rosabb és szilárdabb lesz a kapcsola­tuk Erre különösképpen a termo’ő- '•zö'-etkezetek pártszervezeteinél ven szükség, mert ez biztosítja termelő­szövetkezeti mozgalmunk tovább: erősödését, fejlődését. Erősítsék falusi pártszerveze- t"!»k soraikat s, munkában, szo- r ",feta építésben kitűnt becsü­letes dolgozó parasztokkal. Fa pártszervezeteink számszerűleg és szervezetileg állandóan erősödnek, akv-» könnvehb lesz feladatuk vég-* rehajtása, még jobban, még szoro- '■"b--,ar7 zárkóznak a tömegek pár- t’ -k köré. A feladatok, amelyek előtt állunk, nagyok, de végrehajtá­suk minden kommunista. minden becsületes dolgozó jó munkája nyo­mán megvalósítható és meg is va­lósítjuk — felezte be beszámolóját Mihalovics elvtárs. HOZZÁSZÓLÁSOK: A beszámolóhoz számos elvtárs szón hozzá. s helvesen mutatott rá azokra a feladatokra, amelyekkel a beszámoló nem foglalkozott kielégí­tően. Darázs József elvtárs, a bala- tonőszödi tanács elnöke és Pákozdi Géza elvtárs, a balatonszárszói párt­ái apszervezet titkára jogosan bírál­ták a beszámolót, hogy az ellenség elleni harccal n<=>m foglalkozott, pe­dig az osztályellenség igen dühöd- : ton támad, különösen a tsz-ek ellen Éppen ezért nem szabad engedni, hegy az ell.erség tevékenykedjék. De a felszólalásokból érződött az is, hogy a párttitkárok és funkcionáriu- ‘ sok magúikévá teszik a beszámolóban : vázolt feladatokat és abból levonták a következtetést saját munkájukra. Lelkesedéssel, kommunista helytál- lássál látnak munkához — ígérték meg a felszólaló elvtársak. DARÁZS JÓZSEF elvtárs községe dolgozó parasztjai nevében elmondta, hogy az aratást 7 nap alatt és a behordást is 7 nap alatt befejezik és a cséplőgéptől tel­jesítik a gazdák a beadásukat. A község vezetői megnézték, hogy a felszerelések az aratásra készen van­nak-e, ugyanakkor megnézték azt is, hogy a földművesszövetkezetben van-e kasza, kaszakő, hogyan bizto­sítják a hentesárut, a készételt az aratás idejére. MAYER VENDEL elvtárs, a balatonkiMti Dózsa tsz elnöke büszkén számolt be termelő- szövetkezetük eredményéről s el­mondta, hogy ők már kijelölték a vetőmagra alkalmas gabonatáblákat, amelyet külön aratnak ile, elvégez­ték a lucerna betakarítását, a rétek kaszálását és 100 köbméter zöld si­lót készítettek állatállományuk ré­szére. HORVÁTH FERENC elvtárs, járási főállattenyésztő a be­számolóhoz csatlakozva elmondotta, hogy a járás állatállománya nemcsak mennyiségileg csökkent, de több he­lyen minőségileg sem felel meg a követelményeknek. A legfontosabb feladatnak azt látta, hogy az állatte­nyésztés csak akkor fejlődik, ha megfelelően biztosítják a takar­mányt. Elmondta, hogy egyetlen tsz készített még eddig zöld silót a já­rásban. pedig ezzel igen jelentős ta­karmányt tudnak biztosítani az ál­latállománynak. DUDÁS JÁNOS elvtárs, a balatonkiliti Dózsa tsz párttitkára arról beszélt, hogyan erő­sítették meg pártszervezetüket, • s ezzel hogyan sikerült elérniök, hogy tsz-iik szilárdabb, erősebb lett. — A pártmunkát nem hanyagolhatjuk el -— mondta ha állandóan erősítjük pártszervezetünket, akkor az ered­mények sem maradnak el. FARKAS FERENC, a kerek! gépállomás párttitkára, Fúrián János, a balatonkiliti gépál­lomás párttitkára, gépállomásuk fel­készüléséről beszéltek. Mindkét gép­áll etnáson van még tennivaló a fel­készülésben, s tudatában vannak an­nak, ha sikert akarnak elérni, akkor mindent meg kell tenniök. hogy jó gépekkel, jó munkaszervezéssel biz­tosítsák az aratás-cséplés sikerét. MISKÖ JÁNOS elvtárs, a járási párt-végrehajtó bi­zottság titkára a pártszervezetek és nénnevelők feladatairól beszélt. Az agitációs munka megjavítására min­den alapszervezetben 3 napos esti agitációs tanfolyamot kell beindíta­ni, s erre vonják be az elvtársak mindazokat, akik alkalmasak arra, hogy a párt politikáját megmagya­rázzák és a jó munkára, a kötelezett­ség teljesítésére neveljék a dolgozó parasztokat — Mi bízunk abban — mondotta Miskó elvtárs —, hogy párttitkáraink, kommunistáink, nép­nevelőink becsülettel helytállnak a munkában és hozzásegítik járásun­kat ahhoz, hogy a Megyei Párt- végrebaitóbizottság versenyzászlaját az augusztus 20-i versenyben járá­sunk nyerje el. KCLUMBÁN GÉZA elvtárs. a balatonendrédi DlSZ-szer- vezet titkára faluja DlSZ-fiataljai- nak lelkes munkájáról számolt be. — DISZ-taggyűlésen elhatároztuk — mondta —, hogy készenléti arató- brigádot alakítunk és ott segítünk, ahol szükség lesz rá. Javasolom az értekezleten ielenlévő párttitkár elv­társaknak, hogy a mi községünk pártszervezetéhez hasonlóan vegyék fel a kapcsolatot a párt aranytarta­lékával — ahogy ezt szokták mon­dani rólunk, fiatalokról — és meg- ; látják, hogy ez az aranytartalék t mennyi segítséget tud adni a ke­nyércsata sikeres befejezéséhez. A hozzászólásokat Mihalovics elv- l társ foglalta össze, majd Miskó elv­társ elismerő oklevelet osztott ki s ■ kongresszusi versenyben ió ered- S ménvt elérő pártszervezeteknek, t.er­- melőszövetkezeteknek, gépállomások- • nak. Az értekezlet mozgósított a soron- . lévő feladatokra, lelkes hangulati ? biztató ígéret volt arra, hogy a sió- , foki járás kommunistái méltóal- lesznek több évi hagyományukhoz é: í az augusztus 20-i versenyben meg- ; szerzik járásuknak az elsőséget. A kongresszus anyagainak tanulmányozása a marcali járásban PÁRTSZERVEZETEINK előtt hatalmas feladatok állnak a III. pártkongresszus határozatainak végrehajtásában. E munka sikeré­hez elengedhetetlenül szükséges, hogy pártszervezeteink vezetői, egész párttagságunk elmélyülten tanulmányozza a kongresszus gaz­dag anyagait, hogy alaposan meg­ismerjék annak útmutatásait, cél­kitűzéseit, megértsék pártunk egész politikáját. E feladatok mel­lett különösen nagy gondot kell fordítani arra, hogy a kongresszus határozatai eljussanak a dolgozók tömegeihez, hogy a dolgozók szé­les rétegei is minél jobban megis­merkedjenek e határozatok jelen­tőségével, s jó munkájukkal, akti­vitásukkal küzdjenek, harcoljanak azok végrehajtásáért. Hogy falusi pártalapszervezeteink e feladato­kat jól meg tudják oldani, ahhoz segítségre, jó irányításra van szükségük. Ehhez pedig elsősor­ban a járási párt-végrehajtóbizott­ságaiknak kell segítséget adniok. Nagyrészt a járási párt-végrehaj­tóbizottság munkájától, tevékeny­ségétől függ, hogy a kongresszus anyagai, határozatai hogyan jut­nak le a pártalarpszervezetekhez s milyen lendülettel harcolnak azok megvalósításáért a kommu­nisták, a pártonkívüli dolgozók. Ezen a területen meglehetősen otthonosan mozog a marcali já­rási párt-végrehajtóbizottság. A MARCALI JÁRÁSI párt- végrehajtóbizottság alaposan meg- hányta-vetette a kongresz- szus határozatait és meg­követelte minden egyes párt­bizottsági funkcionáriustól, hogy a kongresszus anyagait állandóan tanulmányozza és tanulmányozá­sára mozgósítsa a pártszervezetek kommunistáit. Emellett fő felada- tuktak tartják, hogy a kongresz- szus határozatait eljuttassák a já­rás minden becsületes dolgozójá­hoz. Ennek érdekében az ágit. prop. osztály beszédvázlatokat, elő­adásjegyzeteket készített a kon­gresszus anyagainak egyes részei­ből, azokat a helyi viszonyokra al­kalmazva. Az előadásokat a járási párt-végrehajtóbizottság munka­társai és aktívái tartják a közsé­gekben. De ezek mellett az elő­adások mellett a pártalapszerveze- tek vezetői is nagy gondot fordí­tanak arra, hogy községükben minden egyes dolgozó paraszt megismerje a III. pártkongresszus határozatait. AZ ELMÚLT NAPOKBAN Sző- csény-pusztán, Mesztegnyőn és Somogysámsonon tartottak ilyen irányú előadást. Mindhárom he­lyen nagy érdeklődéssel hallgat­ták az előadást a dolgozók. Helyes az, hogy a helyi viszo­nyoknak megfelelően dolgozzák fel és magyarázzák meg a határo­zatokat, a kongresszus anyagai­nak egyes részeit. így a dolgozók tisztán látják, hogy milyen feladat hárul rájuk, s hogyan harcolhat­nak legjobban saját területeiken, munkahelyeiken a határozatok végrehajtásáért. Különös jó mód­szer, hogy a pártszervezetek ház­csoportonként kisgyűléseket tarta­nak és itt az anyagok helyes is- í mertetésével megszólaltatják a . dolgozó parasztokat is. Még sok helyen tapasztalható, hogy na­gyobb tömeggyűléseken, népes összejöveteleken a dolgozó parasz­tok bátortalanok, nem mondják el észrevételeiket, véleményeiket. Ez nagyrészt abból adódik, hogy a múlt rendszerben nem beszélhet­tek, hallgatniok kellett. Most azonban a közvetlen hangú beszél­getéseken bátran elmondják ész­revételeiket, véleményüket. A dol­gozó parasztok hozzászólásaiból kitűnik, hogy sokat töprengenek azon, vájjon mit is tehetnek egy ilyen nagy, országos ügy érdeké­ben, a kongresszus határozatai­nak végrehajtásáért. Számos dol­gozó paraszt aztán értelmes hozzá­szólásával elmondja, mit kell ten­niük a dolgozó parasztoknak. Pél­dául Somogyzsitfán kisgyűléseken minden dolgozó paraszt elmondta a véleményét a kongresszus hatá­rozatairól. A csoportos beszélgeté­sen kitűnt, hogy a dolgozó parasz­tok figyelemmel kísérik a - kon­gresszus eseményeit, olvasgatták, tanulmányozták a határozatokat. A feladat most az, hogy az isme­reteiket a pártszervezetek állan­dóan bővítsék, tágítsák látókörü­ket és magyarázzák meg nekik, hogy a kongresszusi határozatok milyen kedvezően hatnak további fejlődésünkre, a nép ügyének elő­menetelére. A TAPSONYI GÉPÁLLOMÁ­SON szinte követelik a dolgozók, hogy hétról-hétre rendszeres elő­adásokat és vitákat tartsanak szá­mukra a kongresszus anyagaiból. A járási párt-végrehajtóbizottság az üzemi pártszervezettel karöltve a dolgozók kérelmét színvonalas előadásokkal, értékes vitákkal igyekszik kielégíteni. Kéthely községben a népneve­lőknek külön előadásokat tarta­nak a kongresszus anyagából. Er­re különösképpen nagy szükség van, mert a népnevelő csak úgy válik valójában nevelővé, ha ál­landóan tisztában van a feladatok­kal, ismeri a párt határozatait, minden esetben választ tud adni a dolgozók kérdéseire. Most, ami­kor a dolgozók állandóan kérdé­sekkel ostromolják a kommunis­tákat, a népnevelőket, nem lehet megengedni, hogy egyetlen népne­velő is felkészületlenül menjen agitálni, vagy kisgyűlést tartani a dolgozók közé. A marcali járásban eddig jól foglalkoztak a pártszervezetek a kongresszusi anyagok ismertetésé­vel, most továbbra is fokozzák e munkák lendületét, érjék el azt, hogy minden egyes dolgozó átérez- ze a kongresszus hatalmas jelen­tőségét, minden egyes dolgozó pa­raszt a kongresszus szellemében végezze munkáját. Ez szükséges ahhoz, hogy a marcali járás to­vábbra is az élen haladjon, to­vábbra is kiváló gazdasági ered­ményeket érjen el. A KONGRESSZUSI ANYAGOK ismerete elősegíti pártunk célki­tűzéseinek megértését, azok sike­res végrehajtását, s nagy léptek­kel viszi előre pártszervezeteinket a feladatok végrehajtása felé veze­tő úton. Tab község lehagyta versenytársát Már hosszabb irtoto hogy' Tab község dolgozó parasztiai versenyben állanak a sérsekszöllősi gazdákkal. A két község között már a kongresszu­si verseny alatt is nemes és szívós (küzdelem alakult ki az első helv megszerzéséért. A tanácsok vezetői gyakran meglátogatták egymást, hogy személyesen győződjenek meg a begyűjtés és a mezőgazdasági mun­kák menetéről. A kongresszus alatt állandóan 6—8 pontkülönbséggel ve­zetett Tab, ami viszont még fokozot­tabb munkára serkentette a két köz­ség dolgozó parasztjait. A kongresszus után azonban Tab mindinkább háta mögött hagyta Sér- sekszöllőst. Bár a mezőgazdasági munkában fej-fej mellett haladnak, a begyűjtésben azonban Tab jobbnak bizonyult. Jelenleg is a tabiak ve­zetnek: tojásból 157, tejből 115, ba­romfiból Í42, zsírból 100, vágómar­hából 167. sertésből 146 százalékra teljesítették félévi tervüket, míg a sérsekszöllősiek tejből 179, tojásból 147, baromfiból 117, zsírból 100, ser­tésből 126, vágómarhából 171 száza­léknál tartanak. Hogy még jobban »bebiztosítsák« Tab gazdái az első helyet, a napokban újabb 6 db 150 kg-os sertést adtak be. A sérsekszöl- lősieknek bizony jól meg kell fog- niok a munka végét, ha ők akarnak győztesként kikerülni ebből a ver­senyből. Ebhez viszont nem k'~’’ más, mint akarni. A tabiak jó eredményé­nek is ez a »titka«. ____ 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom